//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„n hiszek az Istenben, mint egy Szemlyben. Az letem egyetlen percben sem voltam ateista. n mg a dikveimben elutastottam Darwin, Haeckel s Huxley nzeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nzetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alaptja, Nobel-djas:


Mert gy szerette Isten a vilgot, hogy egyszltt Fit adta, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem rk lete legyen. Jnos 3,16


 

 

Erm s pajzsom az R, benne bzik
szvem. Zsoltr 28,7

… „amikor az ember Klvint olvassa - akr egyetrten, akr fenntartsokkal - mindentt s minden esetben gy rzi, hogy egy erteljes kz megragadja s vezeti."  Karl Barth

.


Theolgia, Trtnelem, Gradul, Zsoltr


Heidfogel Pl

lelkszi nletrajz - 2015


Csaldi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Elfelejtettem a jelszt
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Kt 1563

 

II. HELVT HITVALLS

 

A GENFI EGYHZ KTJA

A GENEVAI Szent Gylekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudomnyban gyermekeket tant  FORMATSKJA 

M.Ttfalusi Kis Mikls ltal 1695 esztend 

A Genfi Egyhz Ktja 1695 Ennek ismertetje.

Klvin Jnos: A Genfi Egyhz Ktja Ppa 1907.
www.leporollak.hu - Nmeth Ferenc munkja

Hermn M. Jnos: A Genfi Kt tja Kolozsvrig

- Fekete Csaba Kt, egyhz,tants 

 

IRTA: Klvin Jnos

 

KLVINRL IRTK

 

Klvin vfordulk

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bib Istvn

 

Biblia - s jszvetsg Prbakiads -

 

Bibliakiadsok, knyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia v, vek utn

 

Dr Csehszombathy Lszl
szociolgus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyhzi Zsinatok s Knonjai

 

FORRSMVEK

 

GALSI RPD
Jakab, az r testvre

 

A Kroli Reformtus Egyetem Hittudomnyi karn 2009-ben megvdett doktori disszertci tdolgozott formja...

Az sgylekezet vezetje, Jakab a szlet keresztynsg egyik kiemelked alakja... fontos, hogy Jakab, az r testvre mltbb figyelmet kapjon. A klnbz Jakab-tradcik felvzolsa rvn…elemzi Jakab teolgijt .

E knyv hzagptl a hazai tudomnyos letben,  a nemzetkzi ku-tats viszonylatban is jat hoz ...azltal, hogy jszvetsgi teol-giai szempontbl kvnja jra-gondolni Jakab szerept. L’Harmat-tan Kiad, 2012 - 283 oldal


2. Evagliumi klvinizmus szerk Galsi rpd Klvin kiad

 

 

Dr GRGEY ETELKA lelkipsztor, ir

 

1. Kzssg az szvetsgben

2. Biblia s liturgia

3. Prtusok s mdek...

4. Isten bolondsga

5. li, li, lama sabaktani?

6. Minden egsz eltrt?

7. Siralmak s kzssg

 

HARGITA PL
reformtus lelkipsztor


Istvndi 1924-1996 Ppa

 

Keresztny filozfia

 

Dr (Kocsi) KISS SNDOR

 

Kommentr 1967 s

 

Dr KUSTR ZOLTN

 

MLIUSZ JUHSZ PTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LSZL pspk

 

SZEGEDI KIS ISTVN


1505 - 1572 REFORMTOR

 

SZENCI MOLNR ALBERT

1574 - 1633

 

Theolgiai irodalom

 

Temetsi beszdek

 

DR TTH KLMN
theolgiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TRK ISTVN

 

Dr. VICTOR JNOS (1888-1954)

 

Rgi magyar Irodalom

 

Rgi knyvek s kziratok

 

XX. szzad Trtnelmhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formtum

 

Teremtsrl

„A Vilgegyetem teremtsnek elve teljesen tudomnyos is. Az let a Fldn a leg- egyszerbb formitl a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezs eredmnye.” Behe Michael J. biokmikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolcielmlet biokmiai kihvsa knyvbl
 
 
- Eslyek s Korltok A magyarorszgi cigny
kzssg az ezredforduln 2001
- Eslyek s Korltok A magyarorszgi cigny
kzssg az ezredforduln 2001
:

5. FOLYTATS: A magyarorszgi romk ltszma rgiknt

5. FOLYTATS: A magyarorszgi romk ltszma rgiknt


A magyarorszgi romk ltszma rginknt

Rgi L Cigny lakossghoz Cigny lkossghozviszonytott arny (%)

                                                    1971          1994        1971        1994            1971       1994

szakkelet-                          65 ezer 119 ezer    20,4           24,3            6,5      9,0

Magyarorszg

Keleti rgi

75-80ezer

90ezer

23,0

19,8

5,0

6,3

Alfld

50 ezer

55 ezer

16,0

12,0

3,0

4,1

Budapesti iparvidk

60 ezer

83 ezer

19,0

18,2

2,0

2,4

Dl- Dunntl                      65 ezer 104 ezer     20,0             22,8          4,0           6,5

szak- Dunntl                   5 ezer   13 ezer        1,4              2,9           1,3         2,0

Forrs: Kemny—Havas, 1996. 354—355.

Laksviszonyok

1971-ben a telepek tbbsge spontn mdon keletkezett s fknt a sajt kivitelezs "putris" ptkezsi md tlslyval voltak jellemezhetk, a telepi laksok 44 szzalkban nem volt villany s csak 8 szzalkban volt vezetkes vz, addig 1994-re a romknak mr csak 13,7 szzalka lt elklnlt telepeken.

Cigny telepen lk arnya 

%

1971

1994

Budapest

29.5

-

Vidki vros

70

16.4

Kzsg

69.4

14.5

sszesen

66

13.7

Forrs: Kemny – Havas – Kertesi, 1994

A fejlds ellenre jelents rszk ma is – ha nem is telepen - szegreglt lakkrlmnyek kztt l: 1994-ben 60 szzalkuk lt szegreglt terleten s 30 szzalka homogn roma krnyezetben. Az elszegnyed aprfalvakban egyre gyakoribb, hogy az elvndorlsok kvetkeztben a teleplsek lakossgnak tbbsgt, st tlnyom tbbsgt romk alkotjk. Mg a jobb helyzet cigny lakosok is igyekeznek elhagyni ezeket a falvakat, s szinte kizrlag slyosan htrnyos helyzetek maradnak ott.

A cignyok lakskrlmnyei jelentsen javultak. 1971-ben a romk laksainak 61 szzalka volt fldes padlj, 1994-ben ez a laksok 10,1 szzalkra igaz. 1971-ben a romk laksainak csak 56,1 szzalkban volt villany, 1994-ben 97,9 szzalkban. 1971-ben a romk laksainak 38,8 szzalkban 100 mteren tlrl kellett hordani a vizet, 1994-ben ez az arny 5,3 szzalk.

A laksnagysgban mg mindig jelentsek a klnbsgek. A roma laksllomnyban a laksok 32,8 szzalka egyszobs, 42,7 szzalka ktszobs, s 24,4 szzalka hrom vagy tbb szobs. A teljes magyar laksllomnyban 15,4 szzalk az egyszobs, 43,4 szzalk a ktszobs, s 40,2 szzalk a hrom s tbb szobs laksok arnya. A romk laksainak adatai 1985-ben jellemeztk az sszlakossg legalacsonyabb jvedelm csoportjainak laksait.

A kzelmltban elfordultak a lakhatsi diszkriminci esetei is. A kilencvenes vek gazdasgi talakulsa a magyarorszgi romk tmeges munkanlkliv vlsa mellett azt is magval hozta, hogy a teleplsek jelents rsze megprblt szabadulni a lakbr- vagy kzzemi djhtralkoss vlt romktl. Az elmlt vtized sok tekintetben a gettgyek s a romkkal szembeni nylt helyhatsgi fellpsek vtizede volt: hosszan sorolhatk azok az esetek, amikor a helyi hatalom – ksbb gyakran kiderlt: trvnytelenl – prblta a teleplsrl eltvoltani, vagy be sem engedni oda a romkat. A szndkok nyltsgra s szles kr elterjedtsgre utal, hogy a Trsadalomkutat Intzet (TRKI) 1998-as kutatsban a vlaszol helyhatsgok 43%-a vllalta nyltan, hogy nem szeretne tbb romt a teleplsen. A jogvd szervezetek, nem utols sorban a kisebbsgi ombudsman fellpsnek ksznheten ilyen sly esetek az elmlt egy-kt vben nem fordultak el.

1996 mjusban Ricse kzsgbl a kzeli Storaljajhelyre kltztt ngy roma csald, hamarosan azonban sszetzsbe kerltek a vros ms roma csaldjaival. 1997. jnius 20-n az nkormnyzat rendkvli lse a helyi cigny kisebbsgi nkormnyzat kezdemnyezsre gy dnttt: “Storaljajhely vros kpviseltestlete a jvre nzve elhatrozza, hogy a vros letbe beilleszkedni nem tud, a kzbiztonsgot megsrt s veszlyeztet szemlyeket nemkvnatos szemlyeknek nyilvntja, s a jvben mindent megtesz annak rdekben, hogy ezen szemlyek elkltzst a vrosbl a trvny eszkzeivel elrje." 1997 jliusban a polgrmester, Lack Kroly egy televzi-msorban genetikai okokkal magyarzta, a csaldok a vros kzrendjt veszlyeztet magatartst. Augusztusban lezrult a kisebbsgi ombudsman vizsglata is: Kaltenbach Jen a storaljajhelyi gyet loklis apartheidnek nevezte, s megllaptotta, hogy a romkat kitelept hatrozat alkotmnyellenes, mert srti a szabad kltzkdshez val jog gyakorlst, az rtatlansg vlelmt.

1997 vgn a szkesfehrvri „gettgy” (amelynek sorn 13 jogcm nlkli csaldot az nkormnyzat elbb a vros szln felhzand szksglaksokba, majd “ideiglenesen” lakkontnerekbe kltztetni) lezrsaknt a vros vezetse vgl 30 milli forintot sznt arra, hogy a csaldoknak a krnykbeli falvakban vsroljon lakst. A vidkre kltzs azonban meghisult, mert az rintett teleplsek tiltakoztak a roma csaldok bekltzse ellen.

Az elmlt vekben Magyarorszg tbb teleplsn is alrsgyjtssel prbltk megakadlyozni romk bekltzst vagy szocilis laksptsi programokat. A Vas megyei Celldmlk-Alssgon 1997 elejn 400 helyi lakos tiltakozott nylt levlben az nkormnyzat szocilis laksptsi terve ellen, 1997 jniusban Eger Felnmeti vrosrszben prbltk a helyiek megakadlyozni hrom, htralkoss vlt roma csald ideiglenes elhelyezst. A levl alri azzal rveltek, hogy “ezek a kiteleptett emberek nem veszik figyelembe sem az rott, sem az ratlan szablyokat (...), a trsadalmi normkat elfogad beilleszked csaldokat (...) nem kell kitelepteni brmilyen ok miatt, bktlensg, rendzavars, kzssget zavar viselkeds jellemz a roma csaldokra"1.

A Borsod megyei Muhiban 1996-ban az nkormnyzat s a helyi lakossg nem engedett bejelentkezni, illetve bekltzni egy roma csaldot frissen vsrolt hzba. A teleplsre bejelentkezni akar csaldnak a polgrmesteri hivatalban azt mondtk: “a hivatal testleti szablyzata alapjn megbzhat csald kltzhet a kzsgbe -- kizrt az etnikai kisebbsgbl val bekltzs." A csald vgl knytelen volt eladni hzt az nkormnyzatnak2.

Hasonl esemny trtnt a Heves megyei Herden is, ahol ngy zdi roma csald a szocilpolitikai tmogatsbl ptetett trsashzat. Az nkormnyzat mgsem engedlyezte bejelentkezsket, mondvn, a szennyvzelvezetst nem oldottk meg. A hatsg elzrkzsnak spontn lakossgi akcik adtak bevert ablakok, vasrudak, parittyakvek, valamint vers formjban nyomatkot. A csaldoknak mennik kellett – vissza zdra.

Voltak olyan nkormnyzatok is, amelyek nem engedtek a lakossgi tiltakozsnak. Balassagyarmaton az nkormnyzat annak ellenre adta ldst s biztostott telkeket a helyi kisebbsgi nkormnyzat szocilis laksptsi programjhoz, hogy a krnyken lk alrsgyjtsbe kezdtek az ptkezsek megakadlyozsra.

A tervek szerint 2001 szn lpett volna hatlyba az a kormnyrendelet, amely a cigny telepek felszmolsra illetve feljtsra fordtand llami tmogatsi rendszert szablyozza. Egy 1997-ben ksztett felmrs adataira tmaszkodva a kormny mintegy 96 ezer ember otthonul szolgl, 19 ezer laks felszmolsval s “kivltsval” illetve feljtsval szmolt. Tervek szerint 5 v alatt 43 millird Ft-t fordtannak erre a clra: egyharmadt a meglv telepek fejlesztsre, vzvezetk s szilrd burkolat thlzatnak kiptsre kltenk, ktharmadt pedig a bontand laksok ptlsra. A kalkulcik szerint a 19 ezer laks mintegy felt bontank le s ptolnk szocilis brlakssal, kln forrst elklntve a telepi laksok ptlsra. A koncepci azzal szmolt, hogy az j laksok j rsze nem lakscl ingatlanok, laktanyk, ipari pletek, volt munksszllk tptse, vagy komfort nlkli laksok, volt uradalmi cseldlaksok, szolglati laksok stb. feljtsa rvn keletkezne. A dnts a teleplsi nkormnyzatok kezben lesz.

A Fldmvelsgyi s Vidkfejlesztsi Minisztrium (FVM) a cignytelepek felszmolst clz roma programjt 2001. oktberben elgtelenre rtkelte a kzptv cselekvsi terv koordinlsra fellltott trcakzi bizottsg, miutn ngy v s tbbszri hatrid mdosts utn sem ksztett elfogadhat tervezetet. Hossz tv roma stratgijban a kormny kzptvon mintegy 50 Mrd Ft bevonst tervezi a programba.

A kormny 2001 vgn az Orszgos Cigny nkormnyzat rszvtelvel 300 millis laksptsi programot indtott. Ez a program a jelenlegi ron 50-60 brlaks felptsre elegend, a becslsek szerint viszont 15.000 csald l nyomortelepeken s tovbbi 30-40 ezer roma csaldnak slyosak a laksproblmi.

Az adatok azt bizonytjk, hogy a magyarorszgi romk lakhatsi felttelei 1971 s 1994 kztt jelentsen javultak. m ehhez az is hozzjrult, hogy sokan a munka remnyben a vrosokba kltztek, ahol vagy rokonok/ismersk laksban talltak lakhatst, vagy nknyes bekltzk lettek.

A rendszervlts eltt vagy kzvetlen krnykn kedvezmnyes laksptsi klcsnnel ptkez cigny s nem cigny csaldok slyos helyzetbe kerltek, amikor 1992-ban jelentsen megemeltk a havi trleszt rszleteket, amit a csaldok j rsze mr nem tudott megfizetni – pldul azrt, mert elvesztettk munkahelyket. A becslsek szerint a roma csaldok tbb mint negyednek van 1988 janur elseje eltt felvett kedvezmnyes ptsi vagy hzvsrlsi klcsnbl szrmaz tartozsa. A kormnyzat 2001-ben olyan tbbrteg adskonszolidcis programot indtott el, amely az nhibjukon kvl fizetni nem tudknak a tartozs egy rsznek elengedst vagy ttemezst teszi lehetv.

Br a kt reprezentatv felmrs adatait sszevetve az egy hztartsban lk szma a roma hztartsokban is jelentsen cskkent 1971 s 1993 kztt, a nem roma hztartsokhoz kpest azonban vltozatlanul jval magasabb. Az ltalban rosszabb minsg, kisebb alapterlet s komfortfokozat roma laksllomnyra vettve mindezt a zsfoltsg vltozatlanul nagy a roma lakhelyeken.

Az egy hztartsban lk arnya orszgosan s a magyarorszgi cignysg krben

Idpont

orszgos tlag

Cignysg

1971

3,18 f

5,6

1993

2,8 f

4,5

1996

2,6 f

nincs adat


 

Forrs: Kemny – Havas – Kertesi, 1996

Egy 1998-ban szletett felmrs szerint ” a zsfoltsgnak ez a foka brmilyen meleg csaldi lgkr esetn is elfogadhatatlan, egszsgtelen fizikai s mentlis rtelemben egyarnt. A felnttek szmra lehetetlenn teszi a pihenst, a gyerekek nyilvnvalan kptelenek megfelel elmlyltsggel tanulni, ez pedig rontja ksbbi leteslyket” (Bnlaky – Kevy, 1998).

A Npjlti Minisztrium 1996-ban ksztett felmrse szerint 674 hztartsos mintjban a laksok 26%- a minslt korszernek (panel vagy tgla, komforttnyezkkel jl elltott, korszer ftsmd), 52% kevsb korszernek (alapozott vlyog, komforttnyezkkel kzepesen elltott, ftse kmnyes egyedi) s 22% korszertlennek (vlyog vagy egyb, kevs komforttnyez, kmny nlkli klyha).

Foglalkoztats

A roma kzssgek leteslyeinek legsokkolbb vltozsa a foglalkoztats tern trtnt. Magyarorszgon, a rendszervltst kvet makrogazdasgi vltozsok sokkhatsknt

rtk a magyar munkaerpiacot. 1990 s 1997 kztt 1,5 milli fvel ntt a munkanlkliek szma (Csaba, 1999). A munkanlklisg mrtke 1992-1993-ban rte el mlypontjt: a gazdasgilag aktv npessgben (1990-ben a munkanlklisgi rta orszgosan 2,7%, 1993- ban 11,2% volt).

Mg a szocializmus vtizedeiben a romk s nem romk foglalkoztatsa alig trt el egymstl, a nyolcvanas vek kzeptl a cignyok drmai gyorsasggal vesztettk el munkahelyket. A foglalkoztatottsgukkal kapcsolatban rendelkezsre ll utols adatok az 1993-bl szrmaznak, de a tendencia rzkeltetsre alkalmasak: arra ugyanis, hogy a kzel teljes foglalkoztats llapotbl zuhant a cigny kzssg a slyos munkanlklisgbe.

A munkakpes kor (15-59 ves) roma s nem roma frfiak gazdasgi aktivitsa

teljes npessg (%) romk (%)  

aktv keresk

87,7

85,2

inaktv keresk (munkakptelenek, tanulk, egyb eltartottak )

13,4

13,3

sszesen

100

100

Forrs: Havas – Kemny, 1997. pp. 153-169

A munkakpes kor (15-59 ves) frfi foglalkoztatottak arnya a teljes npessgben s a romk kztt 1994 els negyedvben

letkor

teljes npessg (%)

Romk(%)

15-19

12,9

17,7

20-29

68

35

30-54

76,9

33,8

55-59

43,1

15,4

sszesen

63,4

30,8

Forrs: Havas – Kemny, 1997. pp. 153-169

1993-ra a munkakpes kor romk 70%-a szorult ki a munkaerpiacrl, a 30 ven felli roma frfiak csaknem 65 szzalka tbb mint tz ves folyamatos munkaviszonyt kveten vlt munkanlkliv, vagy lett inaktv keres, (rokkantnyugdjas, jradkos, rendszeres szocilis seglyezett). Az 54 ven felli, de a nyugdjkorhatrt mg el nem r roma frfiak ktharmada pedig 20 vet is meghalad folyamatos munkaviszony utn kerlt hasonl helyzetbe. Tbbsgk korbban betantott vagy segdmunksknt dolgozott a nehziparban s a klnbz ptkezseken, gy arnyukat ezeknek a szektoroknak az sszeomlsa, s a romk ltalban alacsony kpzettsge is magyarzza, de nem magyarzza kizrlag, s ebben kzrejtszanak a munkaerpiaci diszkriminci vltozatos esetei is. Az ezek mrtkvel kapcsolatban ez idig szletett egyetlen szmts szerint a munkanlklisgi eslyekben szerepet jtszik az alacsonyabb iskolzottsg s az, hogy lakhelyket s tipikus munkahelyeiket tekintve erteljesen koncentrldnak az orszg vlsg sjtotta rgiiban s ipargaiban. (Kertesi, 1995.)

A klnbz eltlet-kutatsok alapjn a tbbsg hajlik arra, hogy a romkat magukat hibztassa a munkanlklisgrt. A “cigny munkanlklisg”, akrcsak a “cigny bnzs” egyfajta cmkv vlt a 90-es vekben Magyarorszgon, olyan kifejezss, melynek tartalmt a trsadalom csak ltszlag, az eltletek szrjn keresztl ismeri, s amit hajlamos a sznyeg al sprni azzal az indokkal, hogy ez nem a tbbsgi trsadalom problmja, a megolds sem az feladata – rja a Delphoi Consulting Kft tanulmnyban

(www.delphoi.hu).

A helyzet slyossgt rzkelve a kormny foglalkoztatsi s meglhetsi programokat dolgozott ki, amelyek ugyan nem kizrlag romkat cloztak meg, de jelents mrtkben rintettk ket is (a cignyok rszvteli arnya a trck becslsn alapszik).

Foglalkoztatsi s meglhetsi programok 2000-ben Kormnyzati Tmogats clja Tmogatsi sszeg / szervezet Romk rszvtele

Szocilis s Csaldgyi Kzmunka- programok (becslt) 40% 2,000.000 (romkra fordtott arnyos

Minisztrium kltsghnyad 800,000)

Munkaer-piaci Alap Kzhaszn foglalkoztats (becslt) 10% 7,700.000 (romkra fordtott

kltsghnyad 770,000)

Szocilis s Csaldgyi Szocilis fldprogram (becslt) 50% 285,000 (romkra fordtott becslt

Minisztrium kltsghnyad 142,500)

sszesen 1,712.500

Forrs: www.meh.hu/nekh

A Gazdasgi Minisztrium (GM) legrszletesebbnek – s a szocilis trctl trtnt tcsoportosts kvetkeztben a maga ktmillirdos sszegvel a legbkezbbnek - szmt programja alapjn is csak becslhetk, de pontosan nem meghatrozhatk a romknak jut sszegek. gy pldul a munkanlklieknek szl, 2000-ben sszesen 7,7 millird forintos kzhaszn-munkaprogramoknl sem regisztrltk (tilos is lenne) a rsztvevk etnikai hovatartozst, hanem 8-9 szzalknyi romval szmolva jtt ki 750 milli forint.

A klnbz tkpz programokban hasonl arnyokkal szmolva 200-300 milli forintra takslta a Gazdasgi Minisztrium az “etnikai jelleg kiadsokat”. A Borsod–Abaj– Zempln Megyei Munkagyi Kzpont szerint 2000-ben a becslsek szerint a munkanlkliek tkpz programjban mintegy ktszztven roma vett rszt. A tmogatsi peridus lejrtakor azonban a legtbbszr nem kapnak jra munkt, s helykbe olyanokat vesznek fel, akik utn ismt ignyelhet llami pnz (Kadt, 2001.).

Sajtos tmenetet jelent a foglalkoztatsi s a meglhetsi tmogatsok kztt a npjlti trca ltal 1992-ben elindtott szocilis fldprogram. A vlsg-trsgek szmra kirt, meghvsos plyzatok nyertesei illetve a rsztvev csaldok kedvezmnyesen kapnak termfldet s mezgazdasgi szolgltatsokat. Tekintettel arra, hogy a magyarorszgi romk 40 %-a kisteleplsen l, sokan bztak abban, hogy az agrr tmogatsi programok, gy a minisztrium szocilis fldprogramja, A Magyarorszg Cignyokrt Kzalaptvny (MCKA), az Orszgos Foglalkoztatsi Alap (OFA) vagy az Autonmia Alaptvny agrr programja nagy segtsget nyjthatnak. Kezdetben a kormny abban bzott, hogy a szocilis fldprogram ltal tmogatott csaldok tbbsge idvel kpes lesz gazdasgt nelltv vagy piackpess tenni. Ezek a remnyek csak ritkn igazoldtak. 2001-ben a Szocilis s Csaldgyi Minisztrium a Fldmvelsgyi s Vidkfejlesztsi Minisztriummal egyttmkdve 220 milli forintbl szervezett szocilis fldprogramot, amelyben becslsk szerint jelenleg 38 szzalkos arnyban vesznek rszt roma csaldok. m a fldtrvny mdostsnak elhzdsa miatt vek ta vesztegel a program, gy gyakorlatilag nem tudnak j plyzkat bevonni a tmogatsi rendszerbe (Kadt, 2001).

Mikzben az Orszgos Foglalkoztatsi Alap (OFA) tmogatsi sszege 1999-hez kpest 2000-ben (kb. 10%-kal) cskkent, elindtott egy kln roma programot is. Beszmolja szerint a kpzsre, munkahelyteremtsre fordtott tmogatsai tbbnyire 20-30 szzalkban romkhoz is eljutottak. A komplex roma program hasonl elemekbl ll, mint a nem roma programok. Minderre az OFA 2000-ben 136 milli forintot fordtott, tovbb 25 milli forinttal tmogatta az Autonmia Alaptvny hasonl projektjeit.

A Cignygyi Trcakzi Bizottsg sszegezse szerint a trck a kormnyzati romaprogram rszeknt 2001-ben 2 400 milli, 2002-ben pedig 2 800 milli forintot fordtottak ilyen clokra. 

A kormnyzati romaprogram kzponti forrsai (milli forint)

2001 2002

sszes kzponti kltsgvetsi forrs 9 364 12 995

Ebbl:

Gazdasgi Minisztrium

2 300

2 500

Szocilis s Csaldgyi Minisztrium

1 660

2 713

Igazsggyi Minisztrium

400

650*

Fldmvelsgyi s Vidkfejlesztsi Minisztrium

353

588

Oktatsi Minisztrium

142

290

Egszsggyi Minisztrium

136

236

Magyarorszgi Cignyokrt Kzalaptvny

350

550

Gandhi Gimnzium Kzalaptvny

236

404

Cigny Kisebbsgi nkormnyzatok tmogatsa

455

470

Orszgos Cigny nkormnyzat tmogatsa

171

188

Cigny kisebbsgi oktats tmogatsa

2 395

2 800

* Ebbl 400 milli forint cigny fiatalok sztndjra

Forrs: Cignygyi Trcakzi Bizottsg; in: Heti Vilggazdasg (HVG), 2002. mrcius 16.

A megyei munkagyi kzpontok ltal 2000-ben indtott, fiatal roma munkanlkliek munkba-lltst segt tbbves program a Szocilis s Csaldgyi Minisztrium legnagyobb szabs vllalkozsa. Eredmnyeit csak nhny v mlva lehet felmrni.

A fiatal roma munkanlkliek munkba llsnak tmogatsi programja

Rgi Clcsoport ltszma (f) Futam id Tervezett sszkltsg (ezer Ft.) Egy vre szmtott kltsg (ezer Ft.)

Budapest

50

2 v

31,959

15,979

Bks megye

283

3 v

197,000

65,600

Gyr-Moson- Sopron megye

20

2 v

14,838

7,419

Hajd-Bihar megye

700

3 v

258,042

86,014

Heves megye

250

3 v

288,349

96,116

Jsz- Nagykun- Szolnok megye

20

3 v

21,735

7,245


 

Pest megye 270 2 v 63,190 31,595

Somogy megye 400 2 v 186,000 93,000

sszesen 061. 113 402,969

Forrs: A kormny sszefoglalja a korbbi kt v cigny kisebbsget rint intzkedseirl (2000. november 14.)

A kormny az elmlt vekben az elmaradott rgik lakossga s a tartsan munkanlkliek foglalkoztatsra is nyjtott tmogatsokat. A programok jelents hnyada a legfeljebb nhny hnapos elhelyezkedsi lehetsget biztost kzmunka tmogatsra korltozdott.

A kzptv intzkedsi csomagban a kimondottan a cignysgot rint specilis programok kzl a kzhaszn, tbbnyire kommunlis foglalkoztats volt a jellemz Bcs- Kiskun, Jsz—Nagykun—Szolnok, Tolna, Baranya, s Borsod-Abaj-Zempln megyben. Ugyanakkor az is rzkelhet, hogy a kormny pnzt ldoz a tartsan munkanlkli romk tkpzsre is: a specilis programok keretben kzssgfejleszt, munkaszervez asszisztenseket, szocilis segtket is kpeztek. Tbb megyben hzi betegpolk, egyhzi szocilis gondozk kpzshez jrult hozz a munkagyi szervezet, hrom megyben pedig cigny vllalkozkpz tanfolyamokat indtottak. Az tkpz tanfolyamok hatsossga azonban ktsges: a kpzseket elvgzk szmra sokszor tovbbra sincs elhelyezkedsi lehetsg. Ezt igazolja a Csongrd Megyei Munkagyi Kzpont 2000 decemberben a Gazdasgi Minisztrium szmra rt beszmolja, amikor gy r: “a munkaadk tbbsge mg a foglalkoztatshoz kapcsold maximlis tmogats biztostsa esetn sem kvn cigny munkavllalt felvenni. Azok a munkahelyek kivtelek, ahol nem cigny szrmazs munkaert nem tudnak foglalkoztatni (mivel nem vllaljk a munkt), pl. hsfeldolgoz zemek, temeti segdmunkk. A cigny szrmazs munkakeresk rszre szinte csak a kzhaszn munka jelent egyedli lehetsget az elhelyezkedsre. Az nkormnyzatok folyamatosan szerveznek kzhaszn munkt, melyhez maximlis tmogatst nyjtunk.” A beszmol alapjn az eltletek miatt csaknem kizrlag az llami/nkormnyzati szektor az egyetlen potencilis foglalkoztatja a munkanlkli romknak (Gere, 2001). A kormny hossz tv stratgijrl kszlt vitaanyag gy r: “clszer lenne az nkormnyzatoknak olyan programokat kidolgozniuk a tartsan munkanlkliek rszre, amelyben a munkagyi s kpzsi kzpontok egyttmkdsre ptve, a kpzsi programok s a kzhaszn munkavgzs sszekapcsolsra trekednnek” Ugyanakkor nem kap elegend hangslyt a munkahelyi diszkriminci, ami a legtbbszr mr az alkalmazskor megbntja a munkagyi kzpontokat, mindssze fenntartja, hogy “pnzgyi kedvezmnyek biztostsval tmogatni kell a romkat foglalkoztat munkltatkat s kpzket”. A stratgiai elkpzels fontos eleme, hogy szmol a mr nem is regisztrlt romkkal: “a tarts munkanlklisg megszntetse rdekben nagyon fontos, hogy a munkagyi kzpontok ne csak a regisztrlt munkanlkli romknak nyjtsanak szolgltatst, hanem vegyk fel a kapcsolatot a regisztrcin kvliekkel is”.

A foglalkoztatsi diszkriminci tnyleges hatsnak becslse nem knny, miknt a diszkriminatv munkaadi magatarts eseteit sem knny tetten rni. Az elmlt vekben voltak cgek, amelyek mr a hirdetsben eleve kizrtk a romk jelentkezst.

1998-ban az Expressz hirdetsi jsgban egy llshirdets felttell szabta, hogy a jelentkez fehr br s antialkoholista legyen. A hirdetst felad ptsi vllalkoz a Roma Sajtkzpont megkeressre akkor telefonon elismerte, hogy a romkat akarta a kiktssel tvol tartani, s gy vlekedett: a hirdets nem srt msokat. Azzal indokolta dntst: munksai nem hajlandak romkkal egytt dolgozni, s kuncsaftjai sem llnak szba vele, ha velk jelenik meg. A krdssel kapcsolatos tudatossgra jellemz, hogy az Expressz munkatrsa, gy fogalmazott az gyben: a szerkesztsg a hirdetsek tartalmt rendszeresen ellenrzi abbl a clbl, hogy az megsrt-e valamely jogszablyt. Negatv jelzkkel illetett megklnbztets nluk kizrt. A fehr br jelzt azrt fogadtk el, mivel ez vlemnyk szerint nem negatv megklnbztets. Viszont ha a hirdetsben az llt volna, hogy barna breket nem esznek fel, ez jogsrt lenne, s nem kzlnk. Roma Sajtkzpont, 1998.

Br az alkotmny s egyes trvnyek tiltjk Magyarorszgon a htrnyos megklnbztetst,

a munkaer-piaci diszkriminci esetben — annak ellenre, hogy bizonytsakor a magyar jog szerint megfordul a bizonytsi teher — nehz bizonytani a jogsrtst. A kisebbsgi ombudsman 1998-as s 2000-es vizsglata a krdsben tbb jogszablyi hinyossgot trt fel. Az 1998-ban a hivatala ltal indtott tfog vizsglat szerint “a ltszlag slyos, s elvileg kell visszatart hatssal br szankcik a valsgban nem valsulnak meg. Megdbbent tnyknt llaptottuk meg, hogy nemzeti vagy etnikai kisebbsghez tartozsra visszavezethet htrnyos megklnbztets miatt sem a vizsglat vben sem az azt megelz idszakban szablysrtsi eljrst nem folytattak, s munkagyi brsg kiszabsra sem kerlt sor”. A munkagyi igazgats ugyanazon minisztrium irnytsa alatt ll kt alapvet szervezete: a munkagyi kzpontok s a munkagyi felgyelsgek kztt nem ltezik a htrnyos megklnbztets kapcsn informciramls. A kisebbsgi biztos – aki jogszably- mdostst kezdemnyezett a munkagyi felgyelsgi vizsglat kiterjesztsre a megtagadott alkalmazs esetben – gy fogalmaz: “a hatlyos szablyok nem biztostjk a jogilag lehetsges vdelmet a munkaviszony ltestsnl jelentkez eltletessggel szemben.”

A kisebbsgi biztos a kvetkezkppen folytatja: “azt a gyakorlatot, hogy a munkagyi felgyelsgek elzrkznak a munkaviszony ltestsnek jogellenes megtagadsa esetn val eljrstl, nem tartjuk elfogadhatnak. A hozznk fordul panaszosok ugyanis az esetek tbbsgben nincsenek abban a helyzetben, hogy jogi kpviselt vegyenek ignybe, s bri ton krjenek jogorvoslatot.”

Meglhetsi stratgik

Szalai Jlia (2001) a magyarorszgi szegnyek krben vgzett kutatsra alapozva rmutat arra, hogy “a cigny csaldok havi bevtele a gyerekszmtl fggetlenl messze elmarad a nem-cigny csaldoktl, s ezen az elmaradson bell rjuk — de csak rjuk — igaz, hogy a kisgyerekek szmnak emelkedsvel prhuzamosan valamelyest mg bvlnek is a csaldok rendelkezsre ll forrsok.”

A roma s nem-roma csaldok megoszlsa a 14 ven felli, mr nem tanul csaldtagok ltal vgzett munkk tpusa szerint

A csald etnikai hovatartozsa A csaldtagok keres munki kztt Egytt

Legfeljebb alkalmi munka, napszm fordul Legfeljebb idszaki szerzdses munka Legalbb egy csaldtag esetben: rendszeres el munkaviszony fordul el


 


 

(Szegny) nem- roma csald

27

8

64

100

(Szegny) roma csald

46

19

35

100

Egytt

35

13

52

100

Forrs: Szalai Jlia (2001)

Szegnysg: seglyre szorulva

A szegnyek, s klnsen a roma szegnyek szmra elrhet munkk oly rosszul fizetettek s bizonytalanok, hogy a csald jvedelmnek egszen kis hnyadt tudjk csak adni: “napszmbl, kisebb-nagyobb megbzsok elvllalsbl, alkalmi utcai rustsbl l a felntt cignyok 29 szzalka, s ennek ppen fele -14 szzalk- az arny a nem-cigny csaldokban. A munkapiac e sajtos lefel-szegmentlsbl addik azutn, hogy a keresetek mindssze 4(!) szzalkot tesznek ki a cigny csaldok havi sszbevtelben” (Szalai, 2001).

A nyugdjminimum alatti, illetve feletti egy fre jut jvedelembl l cigny s nem- cigny hztartsok egyes jellemzi

Szegny- csoportok A hz- Eltartott gyere- Van rendszeres munkavi- Legalbb egy felntt munkanl- Van legalbb tlagos egy fre A csal- dok tarts tla- kzpfok vgzettsgg jut havi szma gos nagy- sga kek tlagos szma szonyban lv kli: a hztartsok %-ban el rendelkez jvedele m (Ft) csaldtag: a hztartsok %-ban csaldtag: a hztartsok %-ban

Mly- 2,75 26,3 41,8 6,2 9921 194 szegnysgben l cigny 5,40 csald

Mly- szegnysgben l nem-cigny 4,68 2,53 31,8 38,8 24,0 10785 129 csald*

Szklkd cigny csald 4,44 1,93 63,2 31,2 14,6 20621 41

Szklkd nem 4,10 1,84 84,4 7,5 65,3 24781 199

cigny csald**

Egytt 563 *Mlyszegnysgben lk: az egy fre jut havi jvedelem nem ri el a nyugdjminimumot ** Szklkdk: az egy fre jut havi jvedelem a nyugdjminimum felett van. 4,71 2,32 51,5 28,2 31,8 16151

 

Szabolcska Mihly
Uram, maradj velnk!

          

Mi lesz velnk, ha elfutott a nyr?
Mi lesz velnk, ha sznk is lejr?
Ha nem marad, csak a rideg telnk…
Uram, mi lesz velnk?

Mi lesz velnk, ha elfogy a sugr,
A nap lemegy, s a stt bell.
Ha rnk borul rk, vak jjelnk:
Uram, mi lesz velnk?

Mi lesz, ha a vilgbl kifogyunk?
S a kopors lesz rk birtokunk.
Ha mr nem lnk, s nem reznk:
Uram, mi lesz velnk?

tied a tl Uram, s tid a nyr,
Te vagy az let, s te a hall.
A vltozsnak rendje mit neknk?
Csak Te maradj velnk!

 

 

 

dv a Olvasnak! Regards to the reader! Grsse an den Leser!

 

Istvndi trtnethez

 

ROKHTY BLA
1890-1942
zeneszerz, orgonamvsz, orgonatervez, karnagy
79 ve halt meg

 

Dr BUCSAY MIHLY
1912 - 1988 - 2021
33 ve halt meg

 
Garai Gbor Jkedvet adj

Garai Gbor: Jkedvet adj

                  ennyi kell, semmi ms

   Jkedvet adj, s semmi mst, Uram!
   A tbbivel megbirkzom magam.
   Akkor a tbbi nem is rdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon s bajon,
   nem kell ms, csak ez az egy oltalom,
   mg magnyom kivltsga se kell,
   sorsot cserlek, brhol, brkivel,
   ha jkedvembl, nknt tehetem;
   s flszabadt jra a fegyelem,
   ha rtelmt tudom s vllalom,
   s nem pnclzat, de szrny a vllamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdd s folytatd bolond
   kaland, mi egyszer vget r ugyan –
   ahhoz is csak jkedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LSZL
1892-1963-2021
58 ve halt meg

 

Protestns Gradul

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A dlvidki gradulok egy zsoltrprjnak tanulsgai
 Fekete Csaba: A dlvidki gradulok s a viszonyts megoldatlansgai (dlvidki gradulok: blyei, klmncsai, nagydobszai)


ltogat szmll

 

Zsoltr s Dicsret

 

Egyhztrtnet

 

Tth Ferentz

 

Trtnelem

 

Trtnelem. Trk hdoltsg kora

 

Dr SZAKLY FERENC


trtnsz 1942-1999 - 22 ve halt meg

 

Vilghbork - Hadifogsg
Mlenkij robot - Recsk

 

Keresztyn Egyhzldzs
Egyhz-politika XX.szzad

 

Roma mlt, jv, jelen

 

PUSZTUL MAGYARSG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta neknk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segtsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkn szerettk,

   Kikrt szlltunk hsen, egytt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelknknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformn raktuk a szpet

   Bartnak s ellensgnek,

   Mert muszj.

 

   Egyformn s mindig csaldtunk,

   De ht ez mr a mi dolgunk

   S jl van ez.

 

   S szebb dolog gy meg nem halni

   S knoztatvn is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARCSONY NNEPRE

 

HSVT NNEPRE

 

PNKSD NNEPRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Trtnetek
msolhat, nyomtathat

 

WERES SNDOR

A bn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyltan s btran szembeszegl az ernnyel, hanem mikor ernynek lczza magt. 

 

 

A reformtus keresztynsget gy tekintjk, mint a lnyegre reduklt evangliumi hitet s gyakorlatot. Ez a szemnk fnye. De mint minden magasrend lelki tmrls, ez sem mentes a deformlds s a korrumplds veszlytl, amint tovbbadja azt egyik nemzedk a msik nemzedknek, egyik np egy msik npnek. A Klvin-kutatk kongresszusai arra hivatottak, hogy segtsenek megrizni s megtisztogatni a reformtus teolgit s a reformtus egyhzat az elmocsarasodstl. Dr Bucsay Mihly Elre Klvinnal                      Oldal tetejre          ltogat szmll

 

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!