//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„n hiszek az Istenben, mint egy Szemlyben. Az letem egyetlen percben sem voltam ateista. n mg a dikveimben elutastottam Darwin, Haeckel s Huxley nzeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nzetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alaptja, Nobel-djas:


Mert gy szerette Isten a vilgot, hogy egyszltt Fit adta, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem rk lete legyen. Jnos 3,16


 

 

Erm s pajzsom az R, benne bzik
szvem. Zsoltr 28,7

… „amikor az ember Klvint olvassa - akr egyetrten, akr fenntartsokkal - mindentt s minden esetben gy rzi, hogy egy erteljes kz megragadja s vezeti."  Karl Barth

.


Theolgia, Trtnelem, Gradul, Zsoltr


Heidfogel Pl

lelkszi nletrajz - 2015


Csaldi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Elfelejtettem a jelszt
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Kt 1563

 

II. HELVT HITVALLS

 

A GENFI EGYHZ KTJA

A GENEVAI Szent Gylekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudomnyban gyermekeket tant  FORMATSKJA 

M.Ttfalusi Kis Mikls ltal 1695 esztend 

A Genfi Egyhz Ktja 1695 Ennek ismertetje.

Klvin Jnos: A Genfi Egyhz Ktja Ppa 1907.
www.leporollak.hu - Nmeth Ferenc munkja

Hermn M. Jnos: A Genfi Kt tja Kolozsvrig

- Fekete Csaba Kt, egyhz,tants 

 

IRTA: Klvin Jnos

 

KLVINRL IRTK

 

Klvin vfordulk

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bib Istvn

 

Biblia - s jszvetsg Prbakiads -

 

Bibliakiadsok, knyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia v, vek utn

 

Dr Csehszombathy Lszl
szociolgus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyhzi Zsinatok s Knonjai

 

FORRSMVEK

 

GALSI RPD
Jakab, az r testvre

 

A Kroli Reformtus Egyetem Hittudomnyi karn 2009-ben megvdett doktori disszertci tdolgozott formja...

Az sgylekezet vezetje, Jakab a szlet keresztynsg egyik kiemelked alakja... fontos, hogy Jakab, az r testvre mltbb figyelmet kapjon. A klnbz Jakab-tradcik felvzolsa rvn…elemzi Jakab teolgijt .

E knyv hzagptl a hazai tudomnyos letben,  a nemzetkzi ku-tats viszonylatban is jat hoz ...azltal, hogy jszvetsgi teol-giai szempontbl kvnja jra-gondolni Jakab szerept. L’Harmat-tan Kiad, 2012 - 283 oldal


2. Evagliumi klvinizmus szerk Galsi rpd Klvin kiad

 

 

Dr GRGEY ETELKA lelkipsztor, ir

 

1. Kzssg az szvetsgben

2. Biblia s liturgia

3. Prtusok s mdek...

4. Isten bolondsga

5. li, li, lama sabaktani?

6. Minden egsz eltrt?

7. Siralmak s kzssg

 

HARGITA PL
reformtus lelkipsztor


Istvndi 1924-1996 Ppa

 

Keresztny filozfia

 

Dr (Kocsi) KISS SNDOR

 

Kommentr 1967 s

 

Dr KUSTR ZOLTN

 

MLIUSZ JUHSZ PTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LSZL pspk

 

SZEGEDI KIS ISTVN


1505 - 1572 REFORMTOR

 

SZENCI MOLNR ALBERT

1574 - 1633

 

Theolgiai irodalom

 

Temetsi beszdek

 

DR TTH KLMN
theolgiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TRK ISTVN

 

Dr. VICTOR JNOS (1888-1954)

 

Rgi magyar Irodalom

 

Rgi knyvek s kziratok

 

XX. szzad Trtnelmhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formtum

 

Teremtsrl

„A Vilgegyetem teremtsnek elve teljesen tudomnyos is. Az let a Fldn a leg- egyszerbb formitl a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezs eredmnye.” Behe Michael J. biokmikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolcielmlet biokmiai kihvsa knyvbl
 
 
- Eslyek s Korltok A magyarorszgi cigny
kzssg az ezredforduln 2001
- Eslyek s Korltok A magyarorszgi cigny
kzssg az ezredforduln 2001
:

4. Eredmnyek s problmk az iskolzsban (folytats) Az intzmnyfenntart nkormnyzatokban a

4. Eredmnyek s problmk az iskolzsban (folytats) Az intzmnyfenntart nkormnyzatokban a


IV. Az intzmnyfenntart nkormnyzatokban a nemzetisgi-kisebbsgi oktatsban rsztvevk becslt szma iskolatpus szerint. 1998/99. Az intzmny tpusa

Nemzetisgi nyelvoktat Cigny kisebbsgi felzrkztat Nemzetisgi ill. ktnyelv

voda

32 770

42 392

6 846

ltalnos iskola

45 304

50 435

8 458

Gygypedaggiai

180

7 216

89

Gimnzium

696

132

1 429

Szakkzpiskola

124

42

94

Szakiskola

30

290

-

Szakmunkskpz

257

362

-

Napkziotthon 20 290  Dikotthon 1 629  Forrs: Forray, 2000

A 2000/2001-es tanvtl a szakrtk ltal brlt rendszer annyiban vltozott, hogy a felzrkztat oktatsra sznt kiegszt forrst etnikai hovatartozs nlkl is ignyelhet az iskolafenntart, a cigny kisebbsgi oktats programja s finanszrozsa pedig a tbbi nemzetisg oktatsnak szablyai szerint trtnik: akkor indthat, ha legalbb nyolc szl rsban kri, hogy gyermeke (cigny) nemzetisgi kisebbsgi oktatsban vehessen rszt. Ezzel elmletileg (jogszablyozsi szinten) kln vlik a roma tanulk oktatsban is a szociokulturlis helyzetbl kvetkez htrnyok kompenzlsnak finanszrozsa (a felzrkztats) a cigny kultra megrzsnek s polsnak iskolai programjaitl. Ez utbbi heti legalbb hat tanrai foglalkozst r el, melynek tartalma a cigny npismeret, kultra s a Magyarorszgon llamilag elismert cigny nyelvek (lovri s bes) valamelyike – br a ktelez nyelvoktats all egyelre felmentst kaptak az intzmnyek.

Erdtelek: trltk a tananyagbl az eltletes rszeket, fellvizsgljk a programot

Az erdtelki ltalnos iskolban hasznlt ravzlat alapjul szolgl 1996-os dokumentum az ombudsman szerint tbb olyan szvegrszt, tartalmaz, amely alkalmas a cignyellenes eltletek felerstsre vagy megalapozsra.

Mint ismeretes, az erdtelki ltalnos iskolban a biolgia tanr egyebek mellett azt tantotta a gyerekeknek, hogy a romknak sajtos szaguk van, s jellemz rjuk az agresszivits. Pusoma Mikls az erdtelki cigny kisebbsgi nkormnyzat elnke panasszal fordult az gyben a kisebbsgi ombudsmanhoz. Az iskola igazgatja azta utastotta a pedaggust ravzlatnak tdolgozsra s abbl a tbbszr cfolt rszek trlsre. Ugyanakkor a pedaggus arra hivatkozott, hogy a klnbz jsgcikkekbl s knyvekbl sszelltott tananyagt a kifogsolt pedaggiai program alapjn ksztette. Kaltenbach Jen ajnlsban felkrte az oktatsi minisztert a kiadvny tdolgoztatsra, s annak megvizsglsra, hogy a roma npismeret tantshoz elegend informci ll-e tanrok rendelkezsre, illetve mennyire biztostottak a pedaggusok tovbbkpzsi lehetsgei.

S. Kllai Szilvia, Roma Sajtkzpont (RSK) www.romapage.hu

A felzrkztats s a cigny kisebbsgi oktats sztvlasztsa az oktats gyakorlatban jdonsga miatt mg kevss van jelen, mivel a cigny npismeret oktatsnak csak egyetlen tanri segdknyve jelent meg, a Magyarorszgon elismert cigny nyelvek oktatsnak kvetelmnyei, tananyagai pedig mg nem kszltek el, nem is szlva az oktats szemlyi feltteleirl. Azaz a megfelel szakrtelemmel rendelkez pedaggusok kpzse mg el sem kezddtt. De nem plt ki a kiegszt pnzgyi tmogats felhasznlsnak ellenrzsi rendszere sem, gy nincsenek pontos adatok a felhasznls mikntjrl. (Az llami Szmvevszk a finanszrozs jogszersgt ellenrzi a fenntartnl, a fenntart pedig a feladat megvalstsrt felels. A program tartalmi krdseinek vizsglatt, csakgy mint a tnyleges rfordtst, illetve hasznosulst nem vizsglja semmilyen szerv.)

A finanszrozs s a jogi helyzet tisztzsban elbbre vinne, ha biztonsggal megllapthat lenne, betartjk-e, s mikppen az oktatsi intzmnyek (s az nkormnyzatok) azt a trvnyi elrst, amely legalbb nyolc szl rsos nyilatkozathoz s a helyi cigny kisebbsgi nkormnyzat egyetrtshez kti a nemzetisgi-kisebbsgi program indtst. Ez a krds mg a hagyomnyos nemzetisgi oktatssal kapcsolatban sem fogalmazdott meg, mg kevsb a cigny programokkal kapcsolatban. Mrpedig fknt az utbbi esetben fontos lenne, hogy a bizonyos mrtkben stigmatizl tmogatst az identits szabad vllalsa alapjn vegyk ignybe az rintettek.

Specilis oktats

A rgi, de ma mr Magyarorszgon sem hivatalosan elfogadott fogalommal kisegt iskolnak nevezett intzmnyrendszerben oktatott tanulk tlnyom rsze, mintegy hromnegyede a tanulsban enyhn akadlyozottak (enyhn rtelmi fogyatkosok) szmra ltrehozott s mkdtetett iskolkba jr.

A krds egyik legjelentsebb magyar szakrtje, Illys Sndor (2001) hvja fel a figyelmet, hogy Magyarorszgon az „enyhe rtelmi fogyatkos” s „kzpslyos rtelmi fogyatkos” gyermekeket tmogat kzoktatsi rendszer a szzves gyakorlat ellenre mg mindig knytelen befogadni olyan jelents gyermekcsoportokat is, akik nem rtelmi fogyatkosok, rtelmi fejldsk ms okbl, nem pedig fogyatkossg miatt marad el. A tbbsgi iskola nem tolerlja elmaradsukat, s nem tud szmukra megfelel segtsget nyjtani.

Az ttelepts, az enyhn rtelmi fogyatkoss val minsts tbb szakrti bizottsg ltal vgzett vizsglat alapjn trtnik. m a hivatalos meghatrozs jl mutatja, hogy egyetlen biztos pont van a folyamatban: a szegreglt oktats.

„Az enyhn rtelmi fogyatkosok fejldse igen vltozatos attl fggen, hogy milyen egyb(...) fejldsi rendellenessget mutatnak. (...) Az enyhn rtelmi fogyatkosokat jellemz tnetek az iskolskor eltt kevsb feltnek. Oktatsuk tbbnyire az enyhn rtelmi fogyatkos tanulk oktatsra ltestett ltalnos iskolkban (tagozatokon, osztlyokban) trtnik.”

A fogyatkos gyermekek vodai nevelsnek irnyelve s a fogyatkos tanulk iskolai oktatsnak tantervi irnyelve, MKM, Budapest, 1997. 45. p.

A f tartalmi problmt a szegregci mellett a kurrikulum hordozza. Az enyhn rtelmi fogyatkosnak minstett tanulknak a rendes iskolban elrt ismeretanyag 4-26 %-t kell csak elsajttani, idegen nyelvet az ltalnos iskola nyolc ve alatt nem tanulnak. Aligha lehet relis, hogy valaki ilyen iskolai elzmnyek utn rendes kzpiskolban (akr jobb szakmra kpez szakmunkskpzsben, klnsen rettsgit ad kpzsi ton) folytassa tanulmnyait.

A gygypedaggiai iskolkba jrk arnya egybknt eurpai sszehasonltsban is rendkvl magas: az OECD 1996-os jelentse szerint, mg pldul Trkorszgban ezerbl kett, Finnorszgban ngy, Olaszorszgban kilenc enyhe rtelmi fogyatkosnak nyilvntott gyermek jut, addig Magyarorszgon 35.

Cigny tanulk a specilis iskolkban

V TANULK SZMA CIGNYOK ARNYA

sszesen ebbl cigny %

1974 29 617 7 720 26,1

1977 31 666 9 753 30,8

1981 33 079 12 107 36,6

1985 39 385 15 640 38,7

1992 32 090 13 662 42,5

(Cigny tanulk az als- s kzpfok oktatsban, MM, Budapest, 1986, 1993.)

A specilis iskolk dikjainak etnikai sszettelrl nincsenek jabb pontos adatok, de az tirnytsi gyakorlat tovbbi szigortsa sem akadlyozhatta meg, hogy az 1992/93-as tanv ta az arnyok alapjban vltoztak volna, st a tekintetben sem lehetnk optimistk, hogy a trend mdosult volna azta: nemcsak magas a cigny tanulk arnya ebben az iskolatpusban, hanem inkbb nveked tendencit mutat. Erre a felttelezsre azrt vllalkozunk, mert a gygypedaggiai iskolai intzmnyek – szervezetszociolgiai ismeretek alapjn - puszta lte s fennmaradsban val rdekeltsge vltozatlan, st demogrfiai aply idejn nyilvn ersdik kzdelme a tanulkrt. Mr pedig aligha lehet ktsges, hogy ma nem a legknnyebben beiskolzhat lakossgi csoportokbl mertik utnptlsukat. A teoretikus megfontolsok mellett hivatkozunk egy megyei esettanulmnyra, amely a cigny lakossg ltal legsrbben lakott szak-Magyarorszgrl kszlt: a tanulsban enyhn akadlyozottak specilis iskoliba jrknak csaknem 90 %-a cigny (Loss, 1998). E taln egyedi becslsnl mrtktartbb Mesterhzi (2001.263.), aki szerint ezekben az iskolkban orszgosan mintegy „40-50 %-ban fordulnak el htrnyos helyzet, illetve a roma kisebbsghez tartoz gyermekek”. Ez az arny lnyegben megegyezik az egy vtizeddel korbbi adattal.

Mind a kisebbsgekrt felels orszggylsi biztos jelentse (1998.), mind szakrti tanulmnyok felhvtk mr a figyelmet e problmk megoldsnak fontossgra. Az erfesztsek egyfell arra irnyultak, hogy szigortsk az ttelepts adminisztrcijt s ellenrzst, msfell pedig a kurrikulumot prbltk a helyi ignyekhez alkalmazni. Egyes szakrtk szkeptikusok a tantervi mdostsok megtlsben is. Nzetk szerint a multikulturlis oktats „divatja” nyomn a specilis iskolk oktatsba beiktatott roma kulturlis programok csak „dsztmnyek”, amelyek nemcsak nem oldjk meg a gygypedaggiai iskolzs problmjt, hanem olyan ltszatmegoldst knlnak, amelyek felmentik az oktatsgy irnytit s a trsadalmat annak felelssge all, hogy tbb tzezer fiatal kerl ki hasznosthat, konvertlhat szakmai ismeretek nlkl ezekbl az iskolkbl (Pik, 1999).

A kormny idzett hossz tv roma stratgiai vitaanyagban szintn prioritsknt szerepel "a specilis iskolkba trtn thelyezssel megvalsul htrnyos megklnbztets, diszkriminci megszntetse".

A problma megoldsnak tja a gygypedaggus szakrtk (Mesterhzi, 2001) szerint nem elssorban az tirnyts szigortsban kereshet, hanem annak beltsban, hogy a halmozottan htrnyos helyzet gyermekeknek nem kln iskolra van szksgk, hanem a tmogat rendszerek sszehangolt mkdsre. A gygypedaggus szerepe nlklzhetetlen, de csak kompetencijnak hatrain bell: eredmnyes kzremkdje lehet a klnfle segt rendszerek sszehangolsnak.  

A szegregci problmja

A nemzetisgi oktats magyarorszgi trtnelmi hagyomnyai s gyakorlata, valamint

a programokban rszt vevk ltszmhoz igazod finanszrozs elvei alapjn is prognosztizlhat volt a hivatalosan nem tmogatott folyamat, hogy jraledt, radsul legitimst kapott a cigny tanulk iskolk kztti s iskoln belli szegregcija (Havas-Kemny-Lisk, 2001). Nagyobb teleplsekben klnsen egyszeren megoldhat ez a fajta szegregci. Az iskolafenntart nem kteles minden egyes iskolban cigny programot szervezni, mg akkor sem, ha ezt a szlk (esetleg) ignyelnk. „Racionlisan” s jogszeren jrva el, kijell egy vagy tbb iskolt, ahol a rossz szocilis helyzet, tanulsi s magatartsi problmkkal kzd s a cigny kisebbsgi vagy felzrkztat programban rsztvev tanulkat oktatja – mris ltrejn a szegreglt iskola.

A cigny kisebbsgi program tmogatst ignybe vev intzmnyek a „spontn” lakossgi vlasztsok eredmnyekppen is fokozatosan homogenizldhatnak. vtizedes – a szabad iskolavlaszts engedlyezsvel egyidej – az a folyamat, hogy a nem cigny szlk elviszik a helyi iskolbl gyermekeiket, ha ott megnvekszik a cigny tanulk szma. Ennek eredmnyekppen is kialakulnak teljesen homogn, cigny tanulkbl ll iskolk. A cigny tanulk alacsonyabb teljestmnyeire s az egyszerbb pedaggiai eljrsokra hivatkozva mg a heterogn iskolk is cigny osztlyokat szerveztek s szerveznek. Az ilyen jabb kelet szegregcinak ugyanazok a szocilis, szemlyi, trgyi sszefggsei, azaz a „norml” iskoltl, norml iskolai osztlytl val elmaradsuk, valamint stigmatizl gyakorlatuk, mint a hsz-harminc vvel ezeltt az aufklrista koncepcival letre hvott cignyosztlyoknak. Br a kln cigny osztlyok kialaktst gyakran a felzrkztats pedaggiai rveivel prbljk altmasztani, a statisztikk ennek ellentmondanak: az 1995-ben a Tankerleti Oktatsi Kzpontok ltal felvett adatok (Harsnyi-Rad, 1997) szerint az elklntett cigny osztlyokban s a fogyatkosok iskoliban nagyobb mrtk a tanulk lemorzsoldsa.

Szolidaritsi akci a Tiszavasvriban kln ballagtatott cigny gyerekek mellett

- Roma s nem roma kzpiskolsok kzs ballagsa Budapesten 1999. prilis 28., szerda - 1999. prilis 28., szerda - Kzs, szolidaritsi ballagst tartanak Budapesten mjus 6-n dlutn tbb kzpiskola s gimnzium roma s nem roma dikjai. Az esemnyt a kt vvel ezeltt Tiszavasvriban tartott klnballags, s a mlt hten ezzel kapcsolatban szletett jogers bri tlet kapcsn szerveztk. Mint ismeretes, 1997-ben a tiszavasvri Pete Ferenc ltalnos iskolban a roma tanulkat kln ballagtattk a nem roma gyerekektl, amivel kapcsolatban elmarasztal brsgi tlet is szletett.

A Czbel Ern Kzpiskols Kollgiumban a tervek szerint tbb szz roma s nem roma fiatal ballag majd egytt.

A rendezvnyre szinte valamennyi budapesti kzpiskola, valamint hrom roma iskola: a Kalyi Jag Nemzetisgi Szakiskola, a pcsi Gandhi Gimnzium, a Jzsefvrosi Tanoda tanuli kaptak meghvst. Az esemny fvdnke Kaltenbach Jen kisebbsgi ombudsman, a meghvott vendgek kztt szerepel Paskai Lszl bboros s szmos politikus. A kezdemnyezs Kovcs Mtystl, a Kalyi Jag Nemzetisgi Szakiskola vgzett hallgatjtl ered, aki a Roma Sajtkzpontnak elmondta: a nem roma dikok s pedaggusok rmmel fogadtk el a meghvst. A kzs ballagst egy mozgalom keretben szeretnk rendszeress tenni. A megalakul Egytt a Bkrt Dikmozgalom az emberi mltsgrt s az emberi jogokrt, valamint a roma s a nem roma gyerekek kztti kapcsolatok erstsrt fog dolgozni.

Varga Mria - Roma Sajtkzpont www.romapage.hu

Egy kzelmltban vgzett empirikus kutats azokra az iskolkra irnyult, ahol a cigny tanulk arnya elri vagy meghaladja a tanulltszm 25 %-t (Havas-Kemny-Lisk, 2001). nll gygypedaggiai iskolt nem vizsgltak, azonban a mintba kerlt 192 iskola egyharmada mkdtetett kln osztlyt a tanulsban enyhn gtoltnak minstett tanulk szmra. Minl kisebb tanulltszm az iskola, annl nagyobb esllyel kerltek a cigny gyermekek ezekbe az osztlyokba. Ugyangy azokban az iskolkban, ahol magasabb volt a cigny tanulk arnya, annl nagyobb arnyban kerltek gygypedaggiai osztlyokba. Az intzmnyek kztti etnikai szegregci az esetek tbbsgben intzmnyi szegregcival jrt egytt.

Vannak iskolk, ahol az tlagosnl nehezebb munkt, a roma dikok oktatst hivatstudatbl s rdekldsbl vllaljk a tanrok, m az iskolk j rszben bntetsnek szmt, ha egy pedaggus gynevezett „cigny osztlyba” kerl, s igyekeznek ezt a munkt a valamilyen szempontbl (vgzettsg, letkor, magatarts, stb.) problematikus helyzetben lv tanrokra bzni. Ezzel magyarzhat, hogy mikzben a gyermekltszm cskkense miatt sok helyen mr munkanlklisg fenyegeti a pedaggusokat. Az „elcignyosod” iskolkban mg mindig sokan tantanak pedaggiai kpests nlkl: a pedaggusok 30 %-a vgzettsg nlkli, s 60 %-uk nem a szakkpzettsgnek megfelel tantrgyat tantja (Lisk, 2001).

Szakkpzs

A cigny fiatalok szakkpzsnek problmjt az elmlt vtizedben az oktatspolitika rszrl nem ksrte valdi figyelem. Ebben szerepet jtszott nyilvn az is, hogy a szakkpzs a kilencvenes vekben (a szakiskolkat kivve) a munkagyi trchoz tartozott. A kzmbssget ersti, hogy az elitkpzs - a cigny rtelmisg kinevelse - ltvnyosabb feladat, mint a cigny fiatalok tmegeinek szakmhoz juttatsa. (Pldul a cignysg helyzetnek javtsra irnyul 1997-ben napvilgot ltott kzptv intzkedsi csomag egyetlen szakkpz iskolt emltett, azt is feltehetleg azrt, mert az Orszgos Cigny Kisebbsgi nkormnyzat alaptotta.)

Slyos problmt jelent, hogy a nyolcvanas vek vgig az ltalnos iskolt elvgzett roma fiatalok tovbbtanulsnak legfontosabb tja a szakmunkskpzs volt, amelynek bzist a szocialista nagyzemi gazdasg jelentette. Ennek sszeomlsa maga al temette a hagyomnyos szakmunkskpzs jelents rszt is. Ezzel egytt sokszor az itt oktatott szakmai ismeretek is piackptelenekk vltak az j gazdasgi krlmnyek kztt. Radsul a cignysg nagy hnyada az orszg leginkbb elmaradott terletein l, ahol a szakmai knlat kialaktst, a szakmai kpzst nehezti, hogy nincsenek elrhet munkahelyek, szks a kereslet az esetleges vllalkozsok szolgltatsai s termkei irnt. Az egyes trsgeken ltalban hinyz munkalehetsgei miatt ers versenyhelyzetek alakulnak ki, amelyekben a potencilis cigny munkavllalt gyakran jogilag mindeddig nem definilt diszkriminci is sjtja (Lisk, 1997).

A kpzs (szocializls, sok esetben reszocializls) loklis feladat, a munkapiaci felksztst viszont a loklis szint ersen szkti. Ez nemcsak a roma kzssgek, hanem az orszg recesszis terletein l tmegek szmra jelent nyomaszt problmt. A munkaer- piaci kpzs – ami 1998-ta az Oktatsi Minisztrium felelssgi krhez tartozik – egyfell a legalbb ltalnos iskolval rendelkezk szmra knl kpzsi lehetsgeket, kzlk is fknt az rettsgizettek szmra, msfell gyakran olyan kpzseket tud knlni, amelyeknek a kzvetlen munkapiaci felhasznlsa csak korltozott lehet. Rendkvl keresettek pldul a roma fiatalok krben az olyan tanfolyamok, mint a biztonsgi r, testr, m a kereslet alapjn ezeket is a befejezett iskolai vgzettsghez, fknt rettsgihez ktik, a kevsb attraktv vagy csekly munkapiaci rtk tanfolyamok (pl. varrodai munks vagy cigny kzssgi szervez) nem knlnak valdi eslyeket a munkaerpiacon.

A kzpiskolzs

Az rettsgit ad iskolkba a cigny fiatalok tredke jut el, megfigyelsek szerint kzttk is magas a kibukk, lemorzsoldk arnya. A kzpiskolzsban val rszvtelk elsegtse rdekben – az sztndjak rendszern kvl – kt alternatva formldik ki.

Az egyik a nemzetisgi gimnziumok mintjra szervezett kzpiskola. Ennek pldja a pcsi Gandhi Alaptvnyi Gimnzium, amely a dl-dunntli trsg ltalnos iskolibl toborozza a tehetsges, htrnyos helyzet cigny tanulkat s a Kalyi Jag Nemzetisgi Szakiskola, amely a fvros slumos bels terletrl iskolz be hallgatkat szakmai elkpzst nyjtand. Ez a megolds azt hangslyozza, hogy a cignysg a tbbi magyarorszgi nemzetisghez hasonlan nll kulturlis arculat (nyelv) npcsoport.

Hasonl elvi alapon ll, de az iskolzs gyakorlatt tekintve eltr a „tehetsggondoz kollgiumok” rendszere, amelynek sikeres pldja a Pcs melletti Mnfn mkd, a rmai katolikus egyhz s klfldi egyhzi tmogatssal ltrejtt Collegium Martineum. Az egykori npi kollgiumokat idz elgondols szerint a dikotthon szocializl, a csaldi nevels hinyossgait korrigl intzmny, a dikok pedig a trsg brmely kzpiskoljban tanulhatnak. A Csapi Kollgium a teljes korosztly kpzst tzi ki clul nem annyira elmletileg, inkbb a gyakorlatban megvalsul nemzetisgi iskolai ideolgia mentn. Iskoln kvli oktatst, illetve felzrkztatst knl a Jzsefvrosi Tanoda is, kzpiskolai illetve felsoktatsi intzmnyekbe val felkszt programok keretn bell.

A msik alternatvt leginkbb az interkulturlis paradigmhoz kzelt modell- intzmnyek jelentik meg, amelyek kztt a Roma Esly nev program alapjn mkd szolnoki Hegeds T. Andrs Alaptvnyi Kzpiskolt lehet kiemelni (alaptja a Lungo Drom szervezet s az Orszgos Cigny nkormnyzat). Ennek programja s gyakorlata a roma s a krnyezeti kultra egyttmkdst tzi ki clul, s valstja meg a htrnyos helyzet roma s nem roma dikok clcsoportjaiban. Azaz minden dikot annak deklarlsval iskolz be s kpez klnbz szakirnyokban – belertve az rettsgit nyjt kpzst is-, hogy programjnak slyponti rsze a roma kultra s nyelv tanulsa (belertve olyan szimbolikus akcikat, mint iskolai s llami nnepeken a magyar llami s a cigny himnuszok elneklse). A rmai katolikus egyhz tmogatsval ltrejtt Don Bosco ltalnos s Szakkpz Iskola is hasonl elvek alapjn mkdik, s az irnta mutatkoz ignyeket jl mutatja, hogy nhny v alatt az ltalnos iskola mellett tbbfle szakmai kpzssel s rettsgit ad kzpiskolai szakirnnyal bvlt.

Br vannak elvi csatrozsok a kt „irnyzat” kztt, a kilencvenes vek azt bizonytjk, hogy mindkettre van igny, s a kt alternatva nem zrja ki egymst.

Az oktatsi modellintzmnyek alaptvnyi formban mkdnek. Ennek elnye, hogy gy nagyobb a mozgsterk szakmai s anyagi szempontbl is. Az alaptvnyi forma jelzi azt is, hogy a helyi ignyekre ptve, civil kezdemnyezsknt jttek ltre, s csak mkdsk eredmnyei alapjn kaptak llami elismerst. Finanszrozsuk alapveten llami forrsokbl trtnik, de csak a Gandhi Gimnziumot mkdteti kzalaptvny, azaz fenntartsa az llami kltsgvets kln fejezetbe tartozik. A tbbiek az llami normatv finanszrozs melletti kiegszt forrsokra a plyzati ton vagy eseti tmogatsbl tesznek szert. A forrsok llami vagy magnalaptvnyokbl, egyhzaktl szrmaznak.

E modellintzmnyek jelentsgt aligha lehet tlbecslni, m a cigny fiatalok tmegesebb kzpiskolai tovbbtanulsa elssorban a kzoktats „rendes” intzmnyeiben kell megvalsuljon.

Tmogatsi rendszerek

Az oktatspolitikban megvalsul erst intzkedsek (affirmative action) rendszert elssorban az sztndjak kpezik, amelyekhez roma identitst vllal dikok juthatnak. Az sztndjrendszer kiptse a kilencvenes vek elejtl egyrszt az llami forrsokhoz, msrszt a Soros Alaptvnyhoz ktdik. Az llami tmogatsok fokozatosan terjedtek ki a jl tanul ltalnos iskolsoktl a kzp- s felsoktatsban tanul dikokig. Tbb vig tartott az a folyamat, amelynek eredmnye a mai munkamegoszts: a Nemzeti s Etnikai Kisebbsgekrt Kzalaptvny a felnttoktatsban rsztvevroma dikoknak ad sztndjat, a Magyarorszgi Cignyokrt Kzalaptvny az ltalnos iskolsok tmogatst tanulmnyi eredmnyhez kti, mellettk a nappali kzp-s felsoktatsban tanulk plyzhatnak, az Oktatsi Minisztrium a felsoktatsban tanulk kltsgtrtst (tandjt) vllalja t. Az Open Society Institut (OSI) 2001 szn minden felsoktatsban tanul roma dik ltal megplyzhat sztndjat rt ki. Ugyancsak 2001. szn pedig a Miniszterelnki Hivatal hirdetett plyzatot a felsoktatsban tanul roma dikok szmra szmtgp lzingelsre. Az orszgos forrsok mellett helyi (fvrosi megyei s egyb alaptvnyi) forrsokat is kiosztanak hasonl felttelek alapjn. Minden sztndj plyzat alapjn nyerhet el, amelyeknek felttelei a nyilvnossg szmra hozzfrhetk. A plyztatsok a Magyar Kztrsasg Alkotmnya alapjn llnak, amely szerint az identits vllalsa perszonlis jog.

Cigny fiatalok kormnyzati sztndjrendszere 2001/2002. tanv

ltalnos iskola (5. osztlytl)

6995 f

rettsgit ad kzpiskola, gimnzium – nappali tagozat

2838 f

Kzpiskola, szakmunkskpzs – esti, levelez tagozat

1514 f

Egyetem, fiskola – nappali tagozat

950 f

Egyetem, fiskola - esti, levelez tagozat

267 f

Egyetem, fiskola - klfld.

24 f

sszesen

12 588 f

Az 1996/97-es tanvben 785, az 1997/1998-as tanvben 805, az 1998/1999-es tanvben 1468, az 1999/2000-es tanvben 2881, a 2000/2001-es tanvben 7580 roma fiatal kapott sztndjat.

Forrs: Nemzeti s Etnikai Kisebbsgi Hivatal, 2002.

A tmogatsok elosztsbl problmk is szrmaznak, amelyeknek a mdiban kevs, m az rintettek krben annl nagyobb visszhangjuk van. A problmk lnyege abban a krdsben keresend, hogy „ki a cigny”. Az „affirmativ action” magyarorszgi gyakorlata eddig nyilvnos vitt nem induklt. Az egyes roma kzssgek szmon tartjk, ki tartozik kzjk, a demokratikus jogllamisgnak megfelel anonim zsriknek azonban kevs az eligazodsi pontjuk (jabban a helyi cigny kisebbsgi nkormnyzatok vagy ms jelents roma szervezetek ajnlst is krik a dikoktl, a szmtgpes plyzathoz pedig sznes arckpet kell mellkelnik a jelentkezknek). Teht nem lehet biztosan tudni, hogy a kedvezmnyezettek kz tnylegesen csak a romk kerlnek-e, msrszt minden rintett megfelelen informlt vagy meri-e vllalni a megblyegzettsget, amit egyes lokalitsokban a stigmnak szmt etnicits bevallsa s vllalsa jelent. Tovbbi problma, hogy a szegny sors roma dikok s a hasonlan szegny sors, de nem e kzssgekbe tartoz dikok kztti etnikai alap pnzgyi tmogats milyen konfliktusok okozja lehet.

Slyos krds – mert a tekintlyes szociolgiai kutatsok eredmnyeit krdjelezheti meg -, hogy az sztndjrt jelentkez t-hatezer f vagy a szociolgiai felmrsekben szerepl egy-ktszz f ll kzelebb a kzp- s felsoktatsban tanul cigny fiatalok relisan becslhet szmhoz. Minden megfogalmazott ktsgnk ellenre az utbbit kell valsznstennk. 

Oktatsi modell-intzmnyek a cigny tanulk szmra

Gandhi Kzalaptvnyi Gimnzium s Kollgium, (Pcs, Dl-Dunntl) a cigny gimnzium Eurpban egyedl ll modell, clja a kzssgk irnt elktelezett cigny rtelmisg nevelse. Hat vfolyamon 170 tanulja van, akik valamennyien az iskola dikotthonban lnek. Els vgzett vfolyama 2000-ben rettsgizett.

Kalyi Jag Roma Nemzetisgi s Szmtstechnikai Szakiskola (Budapest) clja 14-25 v kztti, ltalnos iskolt vgzett, de tovbb nem tanul fiatalokat kt v alatt kzpiskolai tanulmnyokra kszt fel s szmtstechnikai alapismereteket nyjt. 50 roma tanuljnak tbbsgt a krnyki slum fiataljai alkotjk.

Dr. Hegeds T. Andrs Alternatv Alaptvnyi Szakiskola, Kzpiskola s Kollgium (Szolnok, szak-Alfld) clja az ltalnos iskolt elvgzett, de tovbb nem tanul jelents szocilis htrnnyal, gyenge ltalnos mveltsggel rendelkez cigny s nem cigny fiatalok szakkpzettsghez, a sikeresebbek rettsgihez juttatsa. Egyttal a trsg egyetlen iskolja, ahol felnttek befejezhetik ltalnos iskolai tanulmnyaikat. Tanulltszma a klnbz kpzsi formkban sszesen 230 f, akiknek mintegy a fele roma.

Don Bosco Szakkpz s ltalnos Iskola (Kazincbarcika, szak-Magyarorszg) alaptsakor kalld gyermekeket oltalmaz intzmnyknt hatrozta meg nmagt, tz v alatt az ltalnos iskolai program elbb ktves szakiskolval, szakmunkskpzvel majd rettsgit ad iskolatpussal is bvlt. sszesen tbb mint 400-an tanulnak itt, mintegy harmaduk roma.

Jzsefvrosi Tanoda (Budapest) dlutni kultrakzvett programot ad krnyke ltalnos iskola befejezshez kzeled s kzpiskolba jr, szocilisan htrnyos helyzet, elssorban cigny fiataloknak. Ismeretkzvett tevkenysgk az iskolai tananyagokhoz kapcsoldik, azokat bvti nyelvoktatssal s klub jelleg mveltsgi foglalkozsokkal. Mintegy 50 lland ltogatja van.

Collegium Martineum (Mnfa, Dl-Dunntl) tehetsggondoz kollgium, ahol szegny sors roma dikok kapnak elhelyezst. A dikok Pcs s a krnykbeli nagyvrosok kzpiskoliban tanulnak, a kollgium olyan otthonuk, amely kzposztlyi mveltsggel ruhzza fel lakit, de slyt helyez az etnikai identits erstsre is. 60 bennlak vesz rszt ezekben a programokban. (Forrs: Hegyesin Orss va s mtsai, 2001.)

A nem kzpiskolhoz ktd modellintzmnyek kzl kiemeljk az albbiakat:

Edelnyi Munkaiskola (Edelny, szak-Magyarorszg) eredetileg kisegt iskola volt, a Soros Alaptvnyi, majd llami tmogatssal lteslt szp j plete a helyi cignytelep gyermekeit iskolzza be. vodai, iskolaelkszt csoportja is van, ahonnan rendes ltalnos iskolba jutnak be a gyerekek. 180 tanulja van.

Csapi ltalnos Iskola s Dikotthon (Csapi, Nyugat-Dunntl) a krnyk apr falvaiban l, tbbsgben roma gyermekek htkzi dikotthona s ltalnos iskolja, 210 tanulval. Modell-rtk a dikotthon megszervezse s ennek ltalnos iskolval val egyttmkdse.

Ocsi mnyo Bes Jtszhz (Pcs, Dl-Dunntl) 2-5 ves kisgyermekek (28 f) jrnak ide a krnyk cignyok lakta, pusztul egykori bnyszkolnijbl. E klnsen knyes korosztlyban a csaldokkal val rendkvl szoros egyttmkds alapozhatta meg, hogy a gyerekek rendszeresen rszt vesznek a foglalkozsokon.

Kedves Hz (Nyrtelek, szak-Kelet-Magyarorszg) htkzi dikotthon a trsg aprfalvain l, htrnyos helyzet ltalnos iskols cigny tanuli szmra. Modell-rtk egyttmkdse a helyi ltalnos iskolval.

Kovcs Zoltn Nemzetisgi voda (Budapest) egy hagyomnyos ipari krnyk htrnyos helyzet roma kisgyermekeit neveli (mintegy 20 f), nagy hangslyt adva a roma kultra s etnikai identits erstsnek.

Az sztndj (s a hasonl egyni tmogatsi forma) valban hatkonyan akkor

mkdik, ha rdemben cskkenti a trsadalmi-gazdasgi helyzetbl ered htrnyokat, elhrtja a tovbbtanuls vagy a sikeresebb tanuls tjbl azokat az akadlyokat, amelyeket a csald (egyn) anyagi helyzete emel, s szimbolikus erejt sem lehet figyelmen kvl hagyni. Azonban szmolni kellene azzal is, hogy a nagy tmegeket vonz anyagi tmogats olyan npcsoportot cloz meg, amelynek bizonytalan mind az nmeghatrozsa, mind a msok ltal trtn besorolsa. Ezrt korntsem bizonyos, hogy a pozitv diszkriminci (elmleti s gyakorlati problmi kvetkeztben) mindig azokat kedvezmnyezi, akiket megcloz.

Az 1999-es Phare-program jelents anyagi eszkzket biztost a htrnyos helyzet roma fiatalok oktatsi helyzetnek javtsra, a falusi vodk, iskolk, a szakkpzs lehetsgeinek nvelsre, valamint a romolgiai/ciganolgiai ismereteknek a tanrkpzsbe s tovbbkpzsbe val beptsre. Nem ktsges, hogy ezeknek a projekteknek jelents hatsuk lesz a cigny/roma gyermekek iskolai elmenetelnek javtsra. Azt a felems elismerst is meg kell fogalmazni, hogy az EU jelents szakmai s pnzgyi segtsgvel mkd Phare-programok tbb mint egy vtizedes fennllsa ta ez az els, amely a magyar lakossgnak ezt a legelesettebb rtegt clozta meg. rtkt emeli, hogy azta mr kt jabb Phare-program formldik hasonl clok elrsre.

A halmozottan htrnyos helyzet, elssorban roma fiatalok trsadalmi beilleszkedsnek tmogatsa, HU-99.04-01. sz. Phare- program tematikja s nyertesei (2001. jlius – 2002. augusztus)

Tma Nyertes plyzatok szma Keretsszeg (ezer Euro)

I: voda s ltalnos iskola (dajkakpzs, pedaggus-tovbbkpzs, 78 3 000

beszerzs, stb.)

II: Iskolai s iskolarendszeren kvli szakkpzs 45 3 600

III. Kzpiskolai tehetsggondozs s felsoktats 15 1 500

Kzpiskolai kollgium (beruhzs) 2 1 100

Technikai lebonyolts 400

sszesen 140 9 600      Forrs: Tjkoztat, OM Phare Programiroda, Budapest, 2001 

Felsoktats s pedagguskpzs

A felsoktats terletn kt irnyban trtntek erfesztsek: a cigny fiatalok minl nagyobb szm oktatsa s a cignysggal kapcsolatos ismereteknek a tananyagba val bevitele rdekben.

A szociolgiai survey-kutatsok eszkzeivel mg kevss lehet kimutatni, m egyes fiskolkon s egyetemeken vrl vre n a cigny hallgatk szma. Szmuk mg igen messze van az arnyos reprezentcitl, azonban nem lebecslhet eredmny, hogy egyltaln megjelentek olyan szakokon, ahol korbban egyetlen cigny hallgat sem volt (tudomnyegyetemek, jogi, mszaki, informatikai, orvosi kpzs, stb.). Az Oktatsi Minisztrium – illetve jogeldje – mr 1993-ban kezdemnyezte roma fiatalok egsz csoportjnak felsoktatsi tovbbtanulsra val felksztst. A trca tmogatsval felsoktatsi intzmnyek (az ELTE egyes karai), civil szervezetek (Soros Alaptvny, Romaversitas, Kurt Lewin Alaptvny, Amrita Egyeslet, stb.) vek ta rendszeresen ksztik fel cigny fiatalok egsz csoportjait a felsoktatsban val tovbbtanulsra. Tbb felsoktatsi intzmny ad kedvezmnyeket az n. nulladik vfolyamon a leend cigny hallgatknak, br fenntartott helyeket formlisan nem alkalmaznak.

A dikok szma taln mg nem indokoln, de a folyamatok rzkelhet megindulsa mr szksgess teszi nhny alapelv vgiggondolst s megvitatst. Ilyen krdsek pldul, hogy meghatrozott szakokat (intzmnyeket) preferljon-e az oktatspolitika, vagy a minl tbbfle irny felsfok tovbbtanulst; a felkszts milyen formit tmogassa, a nulladik vfolyamokat vagy ltalnosabb elkszt kurzusokat; rdekeltt tegye-e az intzmnyeket cigny hallgatk bejuttatsban. Nemcsak a potencilis cigny diplomsokat rinti - ket azonban az tlagosnl nagyobb mrtkben - annak a megoldsnak a kimunklsa, amelyet Eurpa tbb orszgban alkalmaznak: a nem szoksos letplya elfogadsa (az rettsgi „kivltst” jelenti egyes felsoktatsi szakirnyokban szakmai tapasztalatokkal, ltalnos mveltsggel). Ilyen kezdemnyezs eddig nem trtnt, taln az elz rendszer ltal preferlt, az n. fizikai munksok szmra megvalstott „numerus clausus”-ok, pozitv diszkrimincis intzkedsek kudarca miatt.  

Ma az orszgban szmos vodapedaggusi, tant- s tanrkpz, vdn, szocilis munks s szocilpolitikus, szocilpedaggus kpzst vgz intzmny indt kurzust a cignysggal kapcsolatos ismeretekbl, jllehet ezek ltogatsa ltalban nem ktelez, diplomhoz lehet jutni ilyen ismeretek nlkl is. E hinyossgra a kisebbsgi ombudsman 2001-es jelentse is nyomatkosan hvja fel a figyelmet, klnsen hangslyozva azt, hogy a leend pedaggusok nagy hnyada elfogadhatatlanul eltletes a cignysggal szemben. Jelentsben azt is megfogalmazza, hogy a cignysggal kapcsolatos ismeretek hinya is befolysolja a hallgatk attitdjeit.

A cigny kisebbsgi oktatssal kapcsolatban mr emltettk a megfelelen kpzett pedaggusok hinyt. A romani (lovri) s a bes nyelv tanulsa irnt rohamosan nvekv ignyeket lehet tapasztalni orszgszerte (ennek okai kztt van a diplomhoz ktelezv tett nyelvvizsga, illetve a nyelvet munkjukhoz felhasznlni tud kzalkalmazotti munkakrkben fizetett brptlk).

Nemcsak nhny felsoktatsi intzmny s cigny szervezet indt nyelvtanfolyamot, hanem megjelentek a hirdetsek a nyelviskolk szabadpiacn is. Mg mindig nehezen hozzfrhetk, de szaporodnak a sztrak, nyelvknyvek is. A nyelveket jelenleg diplomval s felsfok nyelvvizsgval rendelkezk is tanthatjk a kzoktatsban, m az ilyen szakemberek szma is alacsony. Nincsen nyelvtanrkpzs, s cigny npismeret oktatsra szakost pedagguskpzs sem. 

A kisebbsgi orszggylsi biztos vizsglatot kezdemnyezett a tanrkpzsben tanul dikok krben. Nagy visszhangot kivltott jelentse a kvetkezket fogalmazza meg:

A hallgatk 14 %-a – nagyjbl minden hetedik hallgat – megrgztten eltletes vagy kifejezetten rasszista. (Ez kt tovbbi csoportra bonthat: a hallgatk 2,7 szzalka kifejezetten rasszista s 11,4 szzalka ersen eltletes.) A kutatk ebbe a kategriba azokat a hallgatkat soroltk, akik hatrozottan kirekesztek. Kifejezsmdjukban agresszv elemek, fajgylletet tkrz nzetek is megjelennek ....

- Feleannyian (7,4 %) alkotjk az eltlet-mentesnek tekinthet, nyitott s tolerns pedaggus-jelltek csoportjt ...

- A kt szls plus kztt helyezkedik el a bizonytalan s felteheten knnyebben befolysolhat nagy tbbsg ....

A hallgati krdvek alapjn is beigazoldott az a jl ismert tny, hogy a tjkozottsg/tjkozatlansg s az eltletessg mrtke kztt szoros kapcsolat van ....

... Nem clunk a pedaggus hallgatk „plyaalkalmassgnak” megkrdjelezse. Tny azonban, hogy a roma gyerekek iskolai kudarchoz a leend s a mr dolgoz pedaggusok eltletessge is hozzjrul.”

A kisebbsgi ombudsman jelentse, 2001, 54-55; 65.

Jelents lps, hogy a Pcsi Tudomnyegyetemen 2000-ben romolgia szak alaptst s indtst engedlyezte az Oktatsi Minisztrium a Magyar Akkreditcis Bizottsg jvhagysa alapjn. Ezzel lehetsg nylt a cignysg helyzete s kultrja irnt rdekldk szmra, hogy diplomt kapjanak ezekbl az ismeretekbl, st doktorkpzsre is nylott lehetsg. Ennek rszben szimbolikus jelentsge van: a szakindtssal teljess vlik a cignysg nemzetisgknt val elismerse. Msrszt gyakorlati jelentsg, mert - klnsen a posztgradulis kpzsben - olyan szakemberek szerezhetnek felsfok ismereteket s diplomt, akiknek gyakorlati tevkenysge a cignysggal kapcsolatos.

A romolgia egyetemi szak tantrgyi struktrja:

• trsadalomtudomnyi alapismeretek

• roma kzssgek a trsadalomtudomnyok szempontjbl • romolgiai ismeretek: nyelvszet, trtnet, nprajz, mvszet • romani (lovri) s bes nyelv (nyelvvizsga ktelez) • szakmai gyakorlat roma kzssgben

A 2001/2002 tanvben 22 nappali tagozatos, fele rszben roma hallgat vesz rszt a kpzsben, kt posztgradulis (msoddiploms) vfolyamban mintegy 80-an tanulnak, akiknek mintegy 40 %-a cigny/roma kzssg tagja.

   Kt tantkpzst vgz fiskoln (Zsmbk, Kaposvr) trtntek komoly erfesztsek romolgia tanti szak ltestsre, eddig sikertelenl. A pedaggusok rendszeres tovbbkpzsben is vannak olyan vlaszthat, akkreditlt programok, amelyek a cigny kultrval val ismerkedst biztostjk. Az ilyen programok szmnak nvelse egyik

prioritsa az emltett 1999-es Phare-programnak is. Vrhat, hogy ezek eredmnyekppen posztgradulis n. tovbbkpzsi szakok indulhatnak vodapedaggust s tantt kpz fiskolkon.

Tendencik

A Magyar Kztrsasg minden eddigi kormnya erfesztseket tett a cigny/roma kzssg mveltsgi llapotnak javtsra. A rendszervlts ta ersd roma politikai csoportok s civil szervezetek tevkenysge, valamint a tanuls vals rtknek megjelense egyre tbb cigny/roma csaldban jelents vltozsokat hoztak a magyarorszgi cigny/roma kzssg iskolzsban. Kiemeljk a felsoktatsban tanulk szmnak nvekedst, azaz a potencilis roma rtelmisgi rteg izmosodst.

Ugyanakkor vltozatlanul a kzssg alapvet iskolzottsgi problmja maradt az ltalnos iskolai lemorzsolds, a specilis oktatsban val magas arny rszvtel, ami rszben sszefgg a csekly mrtk s hatkonysg iskola eltti nevelssel. Vltozatlan, illetve jratermeldni ltszik az etnikai szegregci intzmnyek kztti, illetve intzmnyeken belli formja. A kpzett pedaggusok hinya slyosbtja a szegregci kvetkezmnyeit.

E kt ellenttes tendencia egyidejsge azzal fenyeget, hogy a cigny/roma kzssg – amelynek bels etnikai tagoltsga is szmottev – gazdasgilag is kettszakad, ami a lemaradk felzrkzsi eslyeit minimlisra cskkenti. Msfell azt remljk, hogy a cigny kzssg egszsges etnikai identits, magasan kpzett csoportjainak gyarapodsa ahhoz vezet, hogy egyre tbb lesz kzttk, aki felelsen tevkenykedik a ma mg leszakad, alacsonyan iskolzott csoportok, illetve gyermekeik tmogatsa rdekben.

Eslyek s eslyegyenltlensgek

E fejezetben a roma kzssget sjt htrnyok s azok enyhtst clz tevkenysgek lersban a knnyebb ttekinthetsg rdekben az “gazati” logikt fogja kvetni: htrnyos helyzet az oktatsban, munkaerpiacon, lakshelyzetkben, egszsgi llapotukban, szocilis pozciikban. Ez a logika azonban elkendzheti azt a klnbsget, amely a roma kzssg nagyobb rszt mgis megklnbzteti egy tlagos szegny, rossz lakskrlmnyek kztt l nagycsaldostl. E klnbsg egyrszt a romkat r diszkriminciban, msrszt — ahogyan szakrtk fogalmaznak — e htrnyok sszefggseiben: az “egymsbl tpllkoz s egymst erst htrnyok szvedkben rhet tetten. A “roma problmavilg” minden eleme etnikai dimenzit is lt a tbbsgi eltletek s a htrnyos megklnbztets miatt. Bemutatjuk azokat a terleteket is, ahol a cigny kzssgnek eslyei vannak a trsadalmi integrcihoz.

Trsadalmi jellemzk

Magyarorszg gazdasgilag fejlett rszn (Budapest s ipari znja, valamint az szak-nyugati rgiban) a roma lakossg 20 szzalka l, mg a gazdasgi problmkkal kszkd rgikban l a romk nagy tbbsge. Kiemelend az szaki iparvidk helyzete, amelyet a legslyosabban rintett a rendszervltst kvet gazdasgi recesszi, s ahol a legmagasabb a cignyok arnya. Az adatfelvtel szerint a teljes npessg megoszlshoz viszonytva mg mindig nagyon magas a jval szkebb kr munkalehetsget biztostani tud kzsgekben lk arnya (1971-ben 78,4, 1994-ben 60,5 szzalk).

 

 

Szabolcska Mihly
Uram, maradj velnk!

          

Mi lesz velnk, ha elfutott a nyr?
Mi lesz velnk, ha sznk is lejr?
Ha nem marad, csak a rideg telnk…
Uram, mi lesz velnk?

Mi lesz velnk, ha elfogy a sugr,
A nap lemegy, s a stt bell.
Ha rnk borul rk, vak jjelnk:
Uram, mi lesz velnk?

Mi lesz, ha a vilgbl kifogyunk?
S a kopors lesz rk birtokunk.
Ha mr nem lnk, s nem reznk:
Uram, mi lesz velnk?

tied a tl Uram, s tid a nyr,
Te vagy az let, s te a hall.
A vltozsnak rendje mit neknk?
Csak Te maradj velnk!

 

 

 

dv a Olvasnak! Regards to the reader! Grsse an den Leser!

 

Istvndi trtnethez

 

ROKHTY BLA
1890-1942
zeneszerz, orgonamvsz, orgonatervez, karnagy
79 ve halt meg

 

Dr BUCSAY MIHLY
1912 - 1988 - 2021
33 ve halt meg

 
Garai Gbor Jkedvet adj

Garai Gbor: Jkedvet adj

                  ennyi kell, semmi ms

   Jkedvet adj, s semmi mst, Uram!
   A tbbivel megbirkzom magam.
   Akkor a tbbi nem is rdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon s bajon,
   nem kell ms, csak ez az egy oltalom,
   mg magnyom kivltsga se kell,
   sorsot cserlek, brhol, brkivel,
   ha jkedvembl, nknt tehetem;
   s flszabadt jra a fegyelem,
   ha rtelmt tudom s vllalom,
   s nem pnclzat, de szrny a vllamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdd s folytatd bolond
   kaland, mi egyszer vget r ugyan –
   ahhoz is csak jkedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LSZL
1892-1963-2021
58 ve halt meg

 

Protestns Gradul

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A dlvidki gradulok egy zsoltrprjnak tanulsgai
 Fekete Csaba: A dlvidki gradulok s a viszonyts megoldatlansgai (dlvidki gradulok: blyei, klmncsai, nagydobszai)


ltogat szmll

 

Zsoltr s Dicsret

 

Egyhztrtnet

 

Tth Ferentz

 

Trtnelem

 

Trtnelem. Trk hdoltsg kora

 

Dr SZAKLY FERENC


trtnsz 1942-1999 - 22 ve halt meg

 

Vilghbork - Hadifogsg
Mlenkij robot - Recsk

 

Keresztyn Egyhzldzs
Egyhz-politika XX.szzad

 

Roma mlt, jv, jelen

 

PUSZTUL MAGYARSG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta neknk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segtsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkn szerettk,

   Kikrt szlltunk hsen, egytt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelknknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformn raktuk a szpet

   Bartnak s ellensgnek,

   Mert muszj.

 

   Egyformn s mindig csaldtunk,

   De ht ez mr a mi dolgunk

   S jl van ez.

 

   S szebb dolog gy meg nem halni

   S knoztatvn is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARCSONY NNEPRE

 

HSVT NNEPRE

 

PNKSD NNEPRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Trtnetek
msolhat, nyomtathat

 

WERES SNDOR

A bn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyltan s btran szembeszegl az ernnyel, hanem mikor ernynek lczza magt. 

 

 

A reformtus keresztynsget gy tekintjk, mint a lnyegre reduklt evangliumi hitet s gyakorlatot. Ez a szemnk fnye. De mint minden magasrend lelki tmrls, ez sem mentes a deformlds s a korrumplds veszlytl, amint tovbbadja azt egyik nemzedk a msik nemzedknek, egyik np egy msik npnek. A Klvin-kutatk kongresszusai arra hivatottak, hogy segtsenek megrizni s megtisztogatni a reformtus teolgit s a reformtus egyhzat az elmocsarasodstl. Dr Bucsay Mihly Elre Klvinnal                      Oldal tetejre          ltogat szmll

 

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!