Szak�ly Ferenc munk�ss�g�nak bibliogr�fi�ja 1968–2000. - T�rt�nelmi Szemle 1999. 3-4. sz�m

 1988 - Bocskai k�s�ret�ben a R�kosmezõn. Eml�kiratok �s iratok Bocskai Istv�n fejedelem �s Lalla Mehmed nagyvez�r tal�lkoz�j�r�l, 1605. november 11. K�zreadja Csonka Ferenc �s –. Sajt� al� rend., a jegyz. �ssze�ll. Csonka Ferenc �s –. A latin sz�vegr�szeket ford. Benda K�lm�n, Csonka Ferenc. A bevezetõt �rta: –. Bp. 1988. (Bibliotheca Historica) 204 l. [A bevezetõ: Amikor a b�r�ny a farkassal t�rsalgott... Bocskai Istv�n �s Lalla Mehmed nagyvez�r r�kosmezei tal�lkoz�j�nak h�tter�rõl. 5–56. l.]

Saecula Hungariae 1526–1606, 1606–1711. Zusammengestellt von –. Bp. 1988. 64 [sztl.], 4 sz�nes k�pt�bla.

Die Bilanz der T�rkenherrschaft in Ungarn. Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 34(1988) 1. sz. 63–77. l.

Eml�ksorok Szûcs Jenõ fejf�j�ra. N�pszabads�g 46(1988) 294. sz. 15. l.

Kõszeg ostroma., A parasztv�rmegy�krõl. [Benda K�lm�nnal k�z�sen.] In: Olvastam valahol... III. T�rt�n�szek a R�di� ismeretterjesztõ mûsoraiban. Benda K�lm�n �s Kerekes Istv�n mûsora. Bp. 1988. 80–86., 109–113.

A lovagkir�ly eml�kezete. Magyar H�rek 41(1988) 4. sz. 13. l.

Mi veszett Moh�cs ut�n? A magyarorsz�gi t�r�k uralom m�rlege. Val�s�g 31(1988) 3. sz. 39–51. l.

A moh�csi csata. 1526. augusztus 29., D�lszl�v menek�ltek Magyarorsz�gon., Mi tartotta meg a h�dolts�g magyars�g�t? In: Magyarok a K�rp�t-medenc�ben. �ssze�ll. �s szerk. Glatz Ferenc. Bp. 1988. [m�sodik kiad�s: 1989.] 69–70., 84–86., 88–90. l.

A R�nki-misszi�. �let �s Irodalom 32(1988) 9. sz. 6. l.

A t�r�k uralom m�rlege. In: Magyar t�rt�n�szek tudom�nyos tal�lkoz�ja Buda t�r�k al�li felszabadul�s�nak 300. �vfordul�j�n. Budapest, 1986. augusztus 28–29. Szerk. Szarka L�szl�. Bp. [1988.] 39–45. l. [Vit�ja: 45–46. l.]

Heller, Georg: Comitatus Zagrabiensis. M�nchen 1980. 410 S., 1 Faltk., 84.– DM.; Nehring, Karl: Comitatus Gemeriensis. M�nchen 1981. 100 S., 1 Faltk., 28.– DM.; Heller, Georg: Comitatus Zempliniensis. M�nchen 1981. 238 S., 1 Faltk., 46.– DM.; Heller, Georg: Comitatus Szathmariensis. M�nchen 1982. 201 S., 1 Faltk., 42.– DM.; Heller, Georg: Comitatus Bereghiensis. M�nchen 1983. 187 S., 1 Faltk., 40.– DM.; Nehring, Karl: Comitatus Comaromiensis. M�nchen 1983. 41 S., 1 Faltk., 18.– DM.; Heller, Georg: Comitatus Unghensis. M�nchen 1984. 151 S., 1 Faltk., 36.– DM.; Heller, Georg: Comitatus Maramarosiensis et Ugocsiensis. M�nchen 1985. 236 S., 2 Faltk., 48.– DM.; Nehring, Karl: Comitatus Jauriensis et Mosoniensis. M�nchen 1985. 71 S., 2 Faltk., 28.– DM; Heller, Georg: Comitatus Bihariensis. M�nchen 1986. 395 S., 2 Faltk., 88.– DM. (Ver�ffentlichungen des Finnisch-Ugrischen Seminars an der Universit�t M�nchen. Serie A: Die historischen Ortsnamen von Ungarn. Bd. 11–20). [K�nyvismertet�s.] S�dost-Forschungen 47(1988) 328. l.

1989 - A felszabad�t� h�bor�k t�rt�neti hely�rõl. (Ki felelõs a h�dolts�gi ter�let pusztul�s��rt?) In: Elõad�sok �s tanulm�nyok a t�r�k elleni visszafoglal� h�bor�k t�rt�net�bõl 1686–1688. Szerk. Szita L�szl�. P�cs, 1989. 23–42. l.

A h�dolts�gi katolikus egyh�zt�rt�net t�vlatair�l., Z�rsz�. In: Katolikus egyh�zt�rt�neti konferencia. Keszthely, 1987. Szerk. H�lv�nyi Gy�rgy. Bp. [1989.] 16–32., 145–148. l.

“J�mbor kereszt�ny �ros n�pek”. (Kassai Pap Benedek �let�tja.) Hist�ria 11(1989) 4–5. sz. 4–5. l.

Kieg�sz�t�sek Monok Istv�n “A gy�ngy�si reform�tus gy�lekezet lelkip�sztorai �s tan�t�i, 1557–1710” c�mû munk�j�hoz. R�day Gyûjtem�ny �vk�nyve 6(1989) 233–238. l.

Mecenatismo regio e finanze pubbliche in Ungheria sotto Mattia Corvino (1458–1490). Rivista di Studi Ungheresi 4(1989) 19–35. l.

Nyomoz�s egy magyar sz�rmaz�s� szult�ni tolm�cs ut�n. [Tardy Lajossal k�z�sen.] Keletkutat�s 1989. õsz 60–67. l.

Egy paraszt-polg�r harcai a t�r�k ellen. T�th Mih�ly. Hist�ria 11(1989) 1–2. sz. 12–15. l.

S. Giovanni da Capestrano e la difesa dell’Europa. In: S. Giovanni da Capestrano nella Chiesa e nella società del suo tempo. Atti del Convegno storico internazionale, Capestrano- L’Aquila 8–12 ottobre 1986. A cura di Edith e Lajos P�sztor. L’Aquila, 1989. 315–331. l.

Sz�kesfeh�rv�r visszafoglal�sa 1688. m�jus 19-�n. Fej�r Megyei T�rt�neti �vk�nyv 19(1989) 13–20. l.

Szûcs Jenõ (1928–1988). T�rt�nelmi Szemle 31(1989) 3–4. sz. 307–310. l.

T�rt�nelemtan�t�s tegnap, ma �s holnap. [K�rp�ti L�szl� interj�ja Szak�ly Ferenccel, Balogh S�ndorral �s P�l�skei Ferenccel.] �j T�k�r 26(1989) 41. sz. 6–7. l.

1990 - Vir�gkor �s hanyatl�s 1440–1711. Bp. 1990. [m�sodik kiad�s: 1995.] (Magyarok Eur�p�ban II.) 368 l.

The Early Ottoman Period, Including Royal Hungary, 1526–1606. In: A History of Hungary. Gen. ed. Peter F. Sugar., ass. ed. P�ter Han�k, ed. assist. Tibor Frank. Bloomington–Indianapolis, 1990. 83–99. l.

Adal�kok Gy�ngy�s XVI. sz�zadi kereskedelmi kapcsolatainak t�rt�net�hez. Archivum. (A Heves megyei Lev�lt�r K�zlem�nyei) 12(1990) 122–145. l.

A bab�csai v�ruradalom a XVI. sz�zad k�zep�n. In: Bab�csa t�rt�nete. Tanulm�nyok a k�zs�g t�rt�net�bõl. Szerk. Magyar K�lm�n. Bab�csa, 1990. 221–253. l.

A k�t “Magyarorsz�g” a 16. sz�zadban. Hist�ria 12(1990) 2. sz. 19–21. l.

Kir�lyi mecenat�ra, �llamh�ztart�s �s politika Corvin M�ty�s Magyarorsz�g�n. In: Hunyadi M�ty�s. Eml�kk�nyv M�ty�s kir�ly hal�l�nak 500. �vfordul�j�ra. Szerk. R�zs� Gyula, V. Moln�r L�szl�. Bp. 1990. 277–331. l.

Magyar hadsereg a t�r�k korban. In: “Tisza” Ny�ri Egyetem, Szolnok 1989. V�logat�s a ny�ri egyetemen elhangzott elõad�sokb�l. 1. [Bp. 1990.] 41–57. l.

Nagy Gergely pereskutasi “kereskedõ tõzs�r” visz�lya Nagyszombat v�ros�val (1588). Adatok a 16. sz�zadi kereskedelem-szervezet k�rd�s�hez. Tanulm�nyok Csongr�d megye t�rt�net�bõl 16(1990) 123–144. l.

Serbische Einwanderung nach Ungarn in der T�rkenzeit. In: �tudes historiques hon-groises 1990 publi�es à l’occasion de XVIIe Congrès International des Sciences Historiques par le Comit� National des Historiens Hongrois. II. Ethnicity and Society in Hungary. Ed. by Ferenc Glatz. Bp. 1990. 21–39. l.

A t�r�k uralom felsz�mol�sa Magyarorsz�gon. Hist�ria 12(1990) 1. sz. 8–10. l.

T�rt�nelmi es�ly. [K. M. I. interj�ja.] Magyar Honv�d. A Honv�delmi Miniszt�rium hetilapja 1(1990) 1. sz. 28. l.

Trianon t�r�k kori gy�kerei. Hist�ria 12(1990) 3. sz. 5–7. l.

Vit�z J�nos, a politikus �s �llamf�rfi. (P�lyav�zlat - k�rdõjelekkel.) In: Vit�z J�nos Eml�kk�nyv. Fõszerk. Dr. B�rdos Istv�n. Esztergom, 1990. (Esztergom �vlapjai-Annales Strigonienses 1990.) 9–38. l.

1991 - Magyar jogszolg�ltat�s �s k�zigazgat�s a t�r�k h�dolts�gban. Doktori �rtekez�s t�zisei. Bp. 1991. 12 l.

Cs�csok Visegr�don. Magyar �let 33(1991) 12. sz. 17. l.

Cs�csok Visegr�don. Mi t�rt�nt 1335-ben? Magyar Nemzet 54(1991) 64. sz. 11.

D�lszl�vok a k�z�pkori Magyarorsz�gon. Napjaink 5(1991) 2. sz. 11–18. l.

Eml�ksorok dr. Hadnagy Albertrõl �s Szeksz�rdr�l. In: A fõlev�lt�rnok. Dr. Hadnagy Albert �lete �s munk�ss�ga. Szerk. Dobos Gyula. Szeksz�rd, 1991. (Tolna megyei lev�lt�ri f�zetek) 24–26. l.

Fõtitk�ri besz�mol�. (1991. �prilis 23.) Sz�zadok 125(1991) 5–6. sz. 604–614. l.

H�ny Tordai M�t� nevû unit�rius �r� mûk�d�tt a 16–17. sz�zad fordul�j�n? Egy t�ves dat�l�s �s azonos�t�s genezise. Irodalomt�rt�neti K�zlem�nyek 96(1991) 5–6. sz. 622–631. l.

Hatalmaskod�s mint a magyar jogok �rv�nyes�t�s�nek eszk�ze a t�r�k �ltal megsz�llt orsz�gr�szekben. In: Rendi t�rsadalom – polg�ri t�rsadalom. 3. T�rsadalmi konfliktusok. Salg�tarj�n, 1989. j�nius 15–18. Szerk. �. Varga L�szl�. Salg�tarj�n, 1991. (Adatok, forr�sok �s tanulm�nyok a N�gr�d megyei Lev�lt�rb�l l6.) 37–44. l.

Katolikus hierarchia a t�r�k h�dolts�gban. In: Egyh�zak a v�ltoz� vil�gban. A nemzetk�zi egyh�zt�rt�neti konferencia elõad�sai. Esztergom 1991. m�jus 29–31. Szerk. B�rdos Istv�n, Beke Margit. Esztergom, 1991. 245–249. l.

Mindenkor Eur�p�ban. Megmaradtunk – �s nem szolgasorban! [Daniss Gyõzõ interj�ja.] N�pszabads�g 49(1991) 58. sz. 17. l.

Moh�cs – Buda – Szigetv�r. �nnepelgetett veres�geink. N�pszabads�g 49(1991) 210. sz. 23. l.

Nemesi v�rmegyeszervezet �s t�r�k h�dolts�g. A “menek�lt v�rmegye” fogalm�r�l �s szervezet�rõl. T�rt�nelmi Szemle 33(1991) 3–4. sz. 137–184. l.

Szerbek a k�z�pkori Magyarorsz�gon. Hist�ria 13(1991) 2–3. sz. 15–17. l.

Szerbek Magyarorsz�gon – szerbek a magyar t�rt�nelemben. (V�zlat.) In: A szerbek Magyarorsz�gon. (Die Serben in Ungarn.) Szerk. Zombori Istv�n. Szeged, 1991. 10–50. l.

1992 - Kora �jkor. Felfedez�sek, reform�ci� �s a magyar h�dolts�g. (V�zlat �s k�vetelm�nyek.) In: Vez�rfonal a magyar �s egyetemes t�rt�nelem oktat�s�hoz. K�zirat gyan�nt az V. Orsz�gos T�rt�nelemtan�ri Konferencia r�sztvevõi sz�m�ra. B�k�smegyer, 1992. 9–13. l.

A moh�csi csat�t�l a szatm�ri b�kek�t�sig 1526–1711. In: Tolna mezõv�ros monogr�fi�ja. Szerk. Gl�sz J�zsef, V. K�poln�s M�ria. Tolna, 1992. 91–174. l.

Balla �rp�d: T�rt�nelem az �ltal�nos iskola 6. oszt�lya sz�m�ra. A k�zirat elk�sz�t�s�ben tudom�nyos munkat�rsk�nt r�szt vett: -. Bp. 1992. [A tov�bbiakban sz�mos kiad�s.] 223 l., 8 tabl�.

Auf der Suche nach einem aus Ungarn stammenden Dolmetscher des Sultans. [Tardy Lajossal k�z�sen.] In: Osmanistik – Turkologie – Diplomatik. Festgabe an Josef Matuz. Hg. Christa Fragner, Klaus Schwarz mit einem Vorwort von Bert G. Fragner. Berlin, 1992. (Islamkundliche Untersuchungen 150.) 289–301. l.

Bedeutung des ungarischen Schauplatzes beim Untergang des Osmanischen Reiches. In: 17o Congreso Internacional de Ciencias Historicas I. Secci�n cronol�gica... Coordinadores de la edici�n Eloy Benito Ruano, Manuel Espadas Burgos. Madrid, 1992. 235–239. l.

Javaslat a “Monumenta Archivalia Historiam regni Hungariae Medii Aevii Illustrantia” munk�latainak beind�t�s�ra. Lev�lt�ri K�zlem�nyek 63(1992) 1–2. sz. 157–173. l.

Kanizsa �s uradalma a v�r t�r�k k�zre jut�sa elõtt. In: Nagykanizsa t�r�k al�li felszabadul�s�nak 300. �vfordul�j�n tartott nemzetk�zi tudom�nyos konferencia elõad�sai. Nagykanizsa, 1990. 11. 30–12. 01. Szerk. V�ndor L�szl�. Zalaegerszeg, 1992. (Zalai M�zeum 4.) 21–28. l.

A magyar nemess�g a t�r�k h�dolts�gban. Sz�zadok 126(1992) 5–6. sz. 562–633. l.

Egy magyar szp�hi a 16. sz�zadban: a rejt�lyes esztergomi “Andr�ja de�k”. Keletkutat�s 1992. õsz 127–138. l.

Magyarorsz�g �s a “d�lszl�v” t�rs�g. Hist�ria 14(1992) 4. sz. 8–10. l.

Ostrom, 1552., Ostrom, 1716., Ostrom, 1849. [Temesv�r ostromai.] Hist�ria 14(1992) 1. sz. 9., 14., 15. l.

1993 - Mak� a t�r�k h�dolts�g idej�n. Mak�, 1993. (Mak�i monogr�fia f�zetei 6.) 179–294., 647–662. l. [Sz�veg�ben azonos a Mak� t�rt�nete a kezdetektõl 1849-ig c. k�tet megfelelõ r�szeivel.]

Ein dreigeteiltes Land. In: In uns liegt ein sch�nes Land verborgen. Ungarns Geschichte. Mit einem Vorwort von G�za Jeszenszky. Hg. L�szl� F�bi�n–Gyula Kurucz. Berlin, 1993. 73–95. l.

Kora �jkor. Felfedez�sek, reform�ci� �s a magyar h�dolts�g. In: Vez�rfonal a magyar �s az egyetemes t�rt�nelem tan�t�s�hoz. Szerk. Glatz Ferenc. Bp.–B�k�smegyer, 1993. (Hist�ria K�nyvt�r. Elõad�sok a t�rt�nettudom�ny mûhelyeibõl 1.) 25–31. l.

Mak� a t�r�k h�dolts�g idej�n. In: Mak� t�rt�nete a kezdetektõl 1849-ig. Szerk. Blazovich L�szl�. Mak�, 1993. (Mak� monogr�fi�ja 4.) 179–294. l.

Baranya megye h�dolts�gi t�rt�net�nek kutat�si feladatair�l. In: Tanulm�nyok a t�r�k h�dolts�g �s a felszabad�t� h�bor�k t�rt�net�bõl. A szigetv�ri t�rt�n�sz konferencia elõad�sai a v�ros �s a v�r felszabad�t�s�nak 300. �vfordul�j�n. Szerk. Szita L�szl�. P�cs, 1993. 11–24. l.

“Horthy sok f�zison ment �t”. Tiszta k�p – h�sz �v m�lva? Interj� dr. Szak�ly Ferenc t�rt�n�sszel. [Szeri �rp�d interj�ja.] Tolnai N�p�js�g 4(1993) 206. sz. 1., 3. l.

Magyar birtokadom�nyoz�sok a t�r�k h�dolts�gban. In: Eur�pa vonz�s�ban. Eml�kk�nyv Kos�ry Domokos 80. sz�let�snapj�ra. Szerk. Glatz Ferenc. Bp. 1993. 49–59. l.

A magyar �s erd�lyi orsz�ggyûl�sek h�dolts�gi vonatkoz�s� v�gz�seirõl. Jogtudom�nyi K�zl�ny. A Magyar Tudom�nyos Akad�mia �llam- �s Jogtudom�nyi Bizotts�g�nak foly�irata 48(1993) 10. sz. 377–382. l.

�r�kkalend�rium. Janu�r–febru�r. K�zz�teszi: –. Hist�ria 15(1993) 1. sz. 33. l.

�r�knapt�r. M�rcius. K�zz�teszi: –. Hist�ria 15(1993) 2. sz. 34. l.

�r�knapt�r. �prilis. K�zz�teszi: –. Hist�ria 15(1993) 3. sz. 32. l.

�r�knapt�r. [M�jus–j�nius.] K�zz�teszi: –. Hist�ria 15(1993) 4. sz. 31. l.

�r�knapt�r. J�lius–augusztus. K�zz�teszi: –. Hist�ria 15(1993) 5–6. sz. 65. l.

�r�knapt�r. Szeptember–okt�ber. K�zz�teszi: –. Hist�ria 15(1993) 7. sz. 32. l.

�r�knapt�r. November. K�zz�teszi: –. Hist�ria 15(1993) 8. sz. 32. l.

�r�knapt�r. December. K�zz�teszi: –. Hist�ria 15(1993) 9–10. sz. 65. l.

A s�rv�ri “provinci�lis humanista k�r” �s a reform�ci� kezdetei. (Andr�s de�k s�rv�ri iskolamester levele 1545-bõl.) In: A tudom�ny szolg�lat�ban. Eml�kk�nyv Benda K�lm�n 80. sz�let�snapj�ra. Szerk. Glatz Ferenc. Bp. 1993. 83–96. l.

Szerb bev�ndorl�s a t�r�k kori Magyarorsz�gra. In: Szomsz�daink k�z�tt Kelet-Eur�p�ban. Eml�kk�nyv Niederhauser Emil 70. sz�let�snapj�ra. Szerk. Glatz Ferenc. Bp. 1993. 75–88. l.

T�th Benedek �s Tam�s polg�rdi jobb�gyok �gyletei (1569–1583). Folia Historica. (A Magyar Nemzeti M�zeum �vk�nyve) 18(1993) 33–45. l.

A t�rt�nelemtan�t�s misszi�. Besz�lget�s Szak�ly Ferenc t�rt�n�sszel. [Pesti J�nos interj�ja.] Ma �s Holnap 21(1993) 1. sz. 7–8. l.

1994 - Gazdas�gi �s t�rsadalmi v�ltoz�sok a t�r�k h�d�t�s �rny�k�ban. Bp. 1994. (Hist�ria K�nyvt�r. Elõad�sok a t�rt�nettudom�ny mûhelyeibõl 5.) 39 l. [Vita: 24–34. l., – v�lasza: 35–39. l.]

A Hungarian Spahi in the 16th Century: The Mysterious “Andreya Litteratus” of Esztergom. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hunaricae 47(1994) 1–2. sz. 181–196. l.

Keresg�l�s kar�csonyi kacatok k�z�tt. �let �s Irodalom 38(1994) 51–52. sz. 13.

N�ndorfeh�rv�r, 1521. The Beginning of the End of the Medieval Hungarian Kingdom. In: Hungarian–Ottoman Military and Diplomatic Relations in the Age of S�leyman the Magnificent. Ed. G�za D�vid, P�l Fodor. Bp. 1994. 44–76. l.

P�pa a t�r�k korban. In: Tanulm�nyok P�pa v�ros t�rt�net�bõl. 1. A kezdetektõl 1970-ig. Fõszerk. Kubinyi Andr�s. Szerk. Hermann Istv�n. P�pa, 1994. 125–200. l.

Szerbek. In: Egy�tt �lõ n�pek a K�rp�t-medenc�ben. Szerk. �cs Zolt�n. Bp. 1994. 137–154. l.

A t�r�k uralom m�rlege. Hist�ria 16(1994) 4. sz. 8–9. l.

Volt-e reform�tus–unit�rius hitvita 1574-ben Nagyhars�nyban? In: A R�day Gyûjtem�ny �vk�nyve 7(1994) 14–31. l.

Zr�nyi Mikl�s, a k�ltõ �s hadvez�r. Szak�ly Ferenc a t�r�kellenes k�zdelmekrõl. [Rosdy Tam�s interj�ja.] Magyar Nemzet 57(1994) 274. sz. 14. l.

1995 - Lodovico Gritti in Hungary 1529–1534. A Historical Insight into the Beginnings of Turco–Habsburgian Rivalry. Bp. [1995.] (Studia Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 197.) 144 l.

Mezõv�ros �s reform�ci�. Tanulm�nyok a korai magyar polg�rosod�s k�rd�s�hez. Bp. 1995. (Humanizmus �s reform�ci� 23.) 486 l.

Pest-Pilis-Solt megye XVI–XVII. sz�zadi dica- �s d�zsmajegyz�kei. Bp. 1995. (Elõmunk�latok Pest megye monogr�fi�j�hoz 1.) 227 l.

Vir�gkor �s pusztul�s. A kezdetektõl 1606-ig. �ssze�ll. �s szerk. Glatz Ferenc. A sz�vegeket �rta Engel P�l, –. Bp. 1995. (Hist�ria K�nyvt�r. Atlaszok Magyarorsz�g t�rt�net�hez. Magyarorsz�g t�rt�nete t�rk�peken elbesz�lve 1.) 68 l.

History. In: Hungary. Essential Facts, Figures and Pictures. Ed. by �va Moln�r. Bp. 1995. [m�sodik kiad�s: 1997.] 35–83. l.

Az elsõ dun�nt�li szandzs�k �s megszervezõje, K�szim b�g. Keletkutat�s 1995. tavasz 23–43. l.

Az Iszl�m �szakkeleti v�dõb�sty�ja. Bosznia a 16–17. sz�zadi oszm�n �s magyar t�rt�nelemben. Hist�ria 17(1995) 1. sz. 7–10. l.

[Kb. 50 sz�cikk �s kisebb fejezet.] In: A magyarok kr�nik�ja. �ssze�ll., szerk. �s az �sszefoglal� tanulm�nyokat �rta: Glatz Ferenc. Bp. 1995. [m�sodik kiad�s: 1996., harmadik, jav�tott, bõv�tett kiad�s: 2000.] passim.

Szeged t�r�k uralom al� ker�l�s�nek t�rt�net�hez. In:Kelet �s Nyugat k�z�tt. T�rt�neti tanulm�nyok Krist� Gyula tisztelet�re. Szerk. Koszta L�szl�. Szeged, 1995. 451–470. l.

1996 - Pannonhalma a t�r�k idõkben. In: Mons Sacer 996–1996. Pannonhalma 1000 �ve. II. Szerk. Tak�cs Imre. Pannonhalma, 1996. 13–24. l.

Dancnoto oblagane v zavladenite ot Turcite ungarski zemi. Istoriøeski pregled 52(1996) 6. sz. 108–122. l.

Hozz�sz�l�sok. I. (1995. �prilis 28.) In: Tanulm�nyok P�pa v�ros t�rt�net�bõl. 2. Szerk. Hermann Istv�n. P�pa, 1996. 161–166. l.

A magyar reform�ci� �s Eur�pa. Vall�si erõviszonyok a 16–17. sz�zadban. Hist�ria 18(1996) 4. sz. 6–8. l.

P�cs t�r�k uralom al� ker�l�s�nek t�rt�net�hez. In: In memoriam Barta G�bor. Tanulm�nyok Barta G�bor eml�k�re. Szerk. Lengv�ri Istv�n. P�cs, 1996. 149–163. l.

T�r�k�k �s a kereszt�ny k�nyvek. Kincsszerz�s �s “tudom�nyos �rdeklõd�s”. Hist�ria 18(1996) 8. sz. 14–15. l.

�jabb adal�k Tin�di Sebesty�n t�rt�net�r�i hitel�hez. (Hajdar bin Abdullah t�m�r-birtoka.) [D�vid G�z�val k�z�sen.] Irodalomt�rt�neti K�zlem�nyek 100(1996) 4. sz. 481–489.l.

1997 - Magyar int�zm�nyek a t�r�k h�dolts�gban. Bp. 1997. (Hist�ria K�nyvt�r. T�rsadalom- �s mûvelõd�st�rt�neti tanulm�nyok 21.) 418 l.

T�th Tam�s polg�rdi jobb�gy �gyletei (1573–1583). In: Erdõs Ferenc–F�l�p Gyula– –: Polg�rdi t�rt�nete. Szerk. Erdõs Ferenc. Polg�rdi, 1997. (Fej�r Megyei Lev�lt�r K�zlem�nyei 22.) 39–54. l.

F�ldes�r �s b�r� a saj�t faluj�ban. H�dolts�gi h�tk�znapok a 16. sz�zadban. Hist�ria 19(1997) 8. sz. 16. l.

H�rom r�szre szakadt-e Magyarorsz�g 1526 ut�n? Korunk 8(1997) 7. sz. 31–38. l.

A magyar nyelvû bibliaford�t�s terjed�s�hez. (Egy 1557. �vi mag�nlev�l reform�ci�- �s irodalomt�rt�neti tanuls�gai.) In: Mûvelõd�si t�rekv�sek a korai �jkorban. Tanulm�nyok Keserû B�lint tisztelet�re. Szerk. Bal�zs Mih�ly, Font Zsuzsa, Keserû Gizella, �tv�s P�ter. Szeged, 1997. (Adatt�r a XVI–XVIII. sz�zadi szellemi mozgalmaink t�rt�net�hez 35.) 545–554. l.

La prova di una teoria. “The proof of the pudding lies in the eating”. Annuario. Studi e documenti italo–ungheresi 1997. 101–106. l.

Tolna v�rmegye k�z�pkori szolgab�r�i. (Esettanulm�ny.) T�rt�nelmi Szemle 39(1997) 411–424. l.

1998 - Ami Tolna v�rmegye k�z�pkori okleveleibõl megmaradt (1314–1525). Szeksz�rd, 1998. 253 l.

Daniel Speer: Magyar Simplicissimus. A bevezetõt Kis Gy. Csaba, az ut�sz�t – �rta. A jegyzeteket Benda K�lm�n �s - �ll�totta �ssze.Miskolc,1998.(Felsõmagyarorsz�giMinerva1.) 235 l. [Az ut�sz�: A Magyar �s D�ciai Simplicissimusr�l-sz�lesebb mûvelõd�st�rt�neti keretben. 217-231. l.]

Miskolc helye Magyarorsz�g t�r�k kori telep�l�s- �s gazdas�gi rendszer�ben. In: Miskolc t�rt�nete. II. 1526-t�l 1702-ig. Szerk. T�th P�ter k�zremûk�d�s�vel –. Miskolc, 1998. (Miskolc t�rt�nete 6 k�tetben II.) 507–529. l.

L’espansione turca in Europa centrale dagli inizi alla fine del secolo XVI. In: I Turchi il Mediterraneo e l’Europa. A cura di Giovanna Motta. Milano, 1998. 133–151. l.

Felfedezõk, rabok, reneg�tok. Vil�gtengerek magyar v�ndorai.Hist�ria 20(1998)2.sz.29-30. l.

A harmadik skizma hat�sa a t�r�k kori magyar mûvelõd�sre. In: A magyar mûvelõd�s �s a kereszt�nys�g. A IV. Nemzetk�zi Hungarol�giai Kongresszus elõad�sai. R�ma–N�poly, 1996. szeptember 9–14. II. Szerk. Jankovics J�zsef, Monok Istv�n, Nyerges Judit. Bp.–Szeged, 1998. 668–678.

A keny�rmezei csata (1479. okt�ber 13.). [Fodor P�llal k�z�sen.] Hadt�rt�nelmi K�zlem�nyek 111(1998) 2. sz. 309–350. l.

Megbetegedett a “pusztab�rlõk fejedelme”. Adal�k a t�r�k megsz�ll�s “h�zagoss�g�hoz”. Hist�ria 20(1998) 1. sz. 14–15. l.

La politique religieuse de l’�tat et des Ordres en Hongrie (XVIe–XVIIe siècles). In: Histoire des id�es politiques de l’Europe centrale. Sous la dir. Chantal Delsol, Michel Maslowski. Paris, 1998. 126–134. l.

“Te m�r nem hiszed, hanem tudod, hogy felt�madunk.” (N�meth G�bor 1956. X. 20.–1998. III. 31.) Magyar M�zeumok 4(1998) 2. sz. 64. l.

Templom �s hit�let a 17. sz�zadi v�ci egyh�zmegy�ben. In: R. V�rkonyi �gnes Eml�kk�nyv sz�let�s�nek 70. �vfordul�ja �nnep�re. Szerk. Tusor P�ter. Szerkesztõt�rsak: Rihmer Zolt�n, Thoroczkay G�bor. Bp. 1998. 223–231. l.

T�r�k�k �s a magyarorsz�gi borforgalom. Hist�ria 20(1998) 5–6. sz. 29–30. l.

1999 - T�r�k kori t�rt�nelm�nk kritikus k�rd�sei. Elhangzott 1997. febru�r 7-�n. Bp. 1999. (Sz�kfoglal�k a Magyar Tudom�nyos Akad�mi�n) 15 l.

Geschichte. In: Ungarn. Tausend Jahre Zeitgeschehen im �berblick. Tatsachen, Zahlen, Bilder. Red. �va Moln�r. Bp. 1999. 39–95. l.

A d�l-dun�nt�li hadsz�nt�r 1526–1543. In: P�cs a t�r�kkorban. Szerk.–. A szerkeszt�sben k�zremûk�d�tt: Vony� J�zsef. P�cs, 1999. (Tanulm�nyok P�cs t�rt�net�bõl 7.) 17–50. l.

A harmadik skizma sz�zada. Szubjekt�v megjegyz�sek a 16. sz�zadr�l. Vigilia 64(1999) 5. sz. 322–334. l.

Ill�sh�zy Istv�n (1540–1609). In: Nagy k�pes millenniumi arck�pcsarnok. 100 portr� a magyar t�rt�nelembõl. Szerk. R�cz �rp�d. Bp. 1999. 82–83. l.

A K�z�p-Duna menti bortermel�s f�nykora. In: Borok �s korok. Bepillant�s a bor kult�rt�rt�net�be. Szerk. Beny�k Zolt�n, Beny�k Ferenc. Bp. 1999. 115–130. l.

S�rv�r, mint helyi kultur�lis k�zpont. In: N�dasdy Tam�s (1498–1562). Tudom�nyos eml�k�l�s: S�rv�r, 1998. szeptember 10–11. Szerk. S�ptei Istv�n. S�rv�r, 1999. (A N�dasdy Ferenc M�zeum kiadv�nyai 3.) 87–103. l.

2000 - 1664–1683. K�t elvesztegetett �vtized. Rubicon 11(2000) 5. sz. 17–21. l.

Grenzverletzer. Zur Geschichte der protestantischen Mission in Osteuropa. In: Europa und die T�rken in der Renaissance. Hg. Bodo Guthm�ller, Wilhelm K�hlmann. T�bingen, 2000. (Fr�he Neuzeit 54.) 283–306. l.

Megjelen�s alatt

Adal�kok Szab�cs fel�p�t�s�hez. (Az 1471. �vi t�r�kellenes mozg�s�t�s.) In: “... quasi liber et pictura...” R�g�szeti, �rott �s k�pi forr�sok a m�lt rekonstru�l�s�ban. �nnepi tanulm�nyok Kubinyi Andr�s 70. sz�let�snapj�ra. Szerk. Laszlovszky J�zsef. Bp. 2000.

Antitrinitarier am Donauknie. In: Gy�rgy Enyedi and East-Central-European Unitarianism in the 16–17th Centuries. Ed. Mih�ly Bal�zs, Gizella Keserû. Bp. 2000. (Studia Humanitatis 8.)

Budai tizedjegyz�kek a XVI. sz�zad elsõ harmad�b�l. [Kubinyi Andr�ssal k�z�sen.] Bp. 2001.

Kiskunhalas a t�r�k uralom alatt. In: Kiskunhalas t�rt�nete. I. Kiskunhalas, 2000.

Magyarorsz�g hadt�rt�nete 1490–1541., 1664–1683. In: Nagy k�pes millenniumi hadt�rt�net. Fõszerk. R�cz �rp�d. Bp. 2000.

Malmok Magyarorsz�g t�r�k megsz�llta ter�let�n a 16. sz�zadban. In: Tudom�nyt�rt�net – technikat�rt�net. Endrei Walter Eml�kk�nyv. Szerk. V�mos �va. Bp. 2000.

Pest megye t�rt�nete a t�r�k korban. In: Pest megye monogr�fi�ja. I. Fõszerk. Torma Istv�n. Bp. 2001.

Vir�gkor �s hanyatl�s 1440–1711. Harmadik kiad�s. Bp. 2000.

�ssze�ll�totta: P�lffy G�za