|
Szakly Ferenc munkssgnak bibliogrfija 1968–2000. - Trtnelmi Szemle 1999. 3-4. szm
1968 - A szekszrdi konvent hiteleshelyi s oklevlad mûkdse 1526-ig. In: Tanulmnyok Tolna megye trtnetbõl. I. Szerk. Pusks Attila. Szekszrd, 1968. 9–60. l.
Nemeskrty Istvn: Ez trtnt Mohcs utn (Tudsts a magyar trtnelem tizent esztendejrõl 1526–1541). (Budapest, Szpirodalmi Knyvkiad 1966, 348 l.).[Knyvismertets.] Szzadok 102(1968) 1–2. sz. 260–264. l.
1969 - Parasztvrmegyk a XVII. s XVIII. szzadban. Bp.1969. (rtekezsek a trtneti tudomnyok krbõl. j sorozat 49.) 147 l., 3 trkpmellklet.
A parasztvrmegye trtnethez a XVII. szzadban. Szzadok 103(1969) 4. sz. 690–708. l.
Tolna megye negyven esztendeje a mohcsi csata utn (1526–1566). In: Tanulmnyok Tolna megye trtnetbõl. II. Szerk. Pusks Attila. Szekszrd, 1969. 5–85. l.
Egy trtnelmi bestseller s ami mgtte van. Nemeskrty knyvnek j kiadshoz. Valsg 12(1969) 5. sz. 39–47. l.
1970- Sziget mezõvros (Somogy megye) lakossgnak “connumertija” 1551-ben. (Adalkok XVI. szzadi mezõvrosaink demogrfiai s trsadalmi kphez.) Trtneti Statisztikai vknyv 1967–1968. Bp. 1970. 61–133. l.
1971 - A babcsai vruradalom 1561-es urbriuma s a babcsai vr 1563-as leltra. Levltri vknyv Somogy megye mltjbl 2(1971) 51–84. l.
Oppenheimer Smuel mûkdse, klns tekintettel magyarorszgi kihatsaira. In: Magyar–zsid oklevltr. XIV. 1742–1769. Szerk. s kiad. Scheiber Sndor. Kzremûkdtt: Hzi Jenõ, Zsoldos Jenõ. Bp. 1971. 31–78. l.
Zur Kontinuittsfrage der Wirtschaftsstruktur in den ungarischen Marktflecken unter der Trkenherrschaft. In: Die wirschaftlichen Auswirkungen der Trkenkriege. Die Vortrge des 1. Internationalen Grazer Symposions zur Wirtschafts- und Sozialgeschichte Sdosteuropas (5. bis 10. Oktober 1970). Hg. Othmar Pickl. Graz, 1971. (Grazer Forschungen zur Wirt-schafts- und Sozialgeschichte 1.) 235–272. l.
“Magyarorszg rgszeti topogrfija” 2. ri Istvn-Kelemen Mrta-Nmeth Pter-Torma Istvn: Veszprm megye rgszeti topogrfija. A Veszprmi jrs. Szerk.:ri Istvn. Akadmiai Kiad, Bp 1969. 340 l. s 6 trkpmell.[Knyvismertets.]A VeszprmMegyei Mzeumok Kzlemnyei10(1971)469-471. l.
1972 - Balzs dek gyngysi kereskedõ zleti knyve. Adalkok a hdoltsgi terlet kereskedelmi kapcsolatainak trtnethez a XVI. szzad vgn. Agrrtrtneti Szemle 14(1972) 3–4. sz. 356–386. l.
Dzsa npe s a magyar trsadalom. [Barta Gborral kzsen.] Trsadalmi Szemle 27(1972) 6. sz. 75–85. l.
Dzsa-krnika -korabeli forrsok alapjn.[Barta Gborral s rszegi Gzval kzsen.]
1. A keresztes hadjrat meghirdetse. Npszab. 30(1972) 137.sz. 6. l.
2. Ki volt Dzsa Gyrgy? Npszab. 30(1972) 138. sz. 6. l.
3. A keresztes had elindul. Npszab. 30(1972) 139. sz. 6. l.
4. A fordulat. Npszabadsg 30(1972) 140. sz. 6. l.
5. A felkels gcai. Npszab. 30(1972) 141. sz. 6. l.
6. A paraszthad sszettele. Npszab. 30(1972) 142. sz. 6. l.
7. Nagylaktl Temesvrig. Npszab. 30(1972) 143. sz. 6. l.
8. A paraszthbor kzelrõl. Npszab. 30(1972) 144. sz. 6. l.
9. A nemesi had szervezse. Npszab. 30(1972) 145. sz. 6. l.
10. A temesvri csata s a nemesi bossz. Npszab. 30(1972)146.sz. 6. l.
11. Az igazi megtorls. Npszab. 30(1972) 147. sz. 6. l.
12. A paraszthbor mrlege. Npszab. 30(1972) 148. sz. Vasrnapi mellklet 6–7. l.
Az 1514-es paraszthbor szabolcs-szatmri “oklevltra”. Szabolcs-Szatmri Szemle 7(1972) 4. sz. 77–84. l.
Az igazi Dzsa. Beszlgets fiatal trtnszekkel. [Z.L. interjja Szakly Ferenccel s Barta Gborral.] MI 16(1972) 11. sz. 5. l.
Kszlõds a Dzsa-vfordulra. [Boda Ferenc interjja.] Tolna Megyei Npjsg 22(1972) 43. sz. 4. l.
1973- Ali koppnyi bg sarca. (Adalkok a hdoltsgi magyar kereskedelem problematikjhoz.) Folia Historica. (A Magyar Nemzeti Mzeum vknyve) 2(1973) 35–56. l.
A Dl-Dunntl klkereskedelmi tvonalai a XVI. szzad derekn. Levltri vknyv Somogy megye mltjbl 4(1973) 55–112. l.
Borosy Andrs: A telekkatonasg s a parasztsg szerepe a magyar feudlis hadszervezetben (rtekezsek a trtneti tudomnyok krbõl. j sorozat 60. Budapest, Akadmiai Kiad, 1971. 131 l.). [Knyvismertets.] Szzadok 107(1973) 1242–1245. l.
1974 - Forrsok Tolna megye XVII. szzadi trtnethez. A szekszrdi Bri Balogh dm Mzeum vknyve 4–5(1973–1974) 259–295. l.
Parasztsg s honvdelem. A parasztsg s a trk-, illetve Habsburg-ellenes kzdelmek a XVI–XVII. szzadi Magyarorszgon. Valsg 17(1974) 7. sz. 27–39. l.
“Trk vilg Magyarorszgon.” T–TV: Vrak–trkk 2. let s Tudomny 29(1974) 48. sz. 2289–2294. l.
Bakcs Istvn: Hont vrmegye Mohcs elõtt (Das Komitat Hont vor [der Schlacht bei] Mohcs) Budapest, 1971, Akadmiai Kiad 479 S. + 1 Kartenbeilage. [Knyvismertets.] Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 20(1974) 242–246. l.
Kortrsunk, Marc Bloch. Marc Bloch: A trtnelem vdelmben. [Knyvismertets.] Valsg 17(1974) 6. sz. 98–100. l.
Ottoman Diplomacy in Hungary: Letters from the Pashas of Buda, 1590–1593. By Gustav Bayerle. Uralic and Altaic Studies, vol. 101. Bloomington: Indiana University Publications, 1972. vii, 204 pp. $ 6.00, paper. [Knyvismertets.] Slavic Review 33(1974) 1. sz. 167–168. l.
1975 - A mohcsi csata. Bp. 1975. [tovbbi kiadsok: 1978., 1981.] (Sorsdntõ trtnelmi napok 2.) 141 l., 21 kptbla.
A hdoltsg magyar rszre adzsa. Kandidtusi rtekezs tzisei. Bp. 1975. 19 l.
Gyula vros XVI. szzadi sorsfordulinak trtnethez. Bksi let 10(1975) 1. sz. 217–224.l.
Kaposvr a trk idõkben. In: Kaposvr. Vrostrtneti tanulmnyok. Szerk. Kanyar Jzsef. Kaposvr, 1975. 93–138. l.
Napok? – vek, vtizedek. Egy indul j knyvsorozatrl. [(– enc) interjja.] Tudomnyos Magazin az Akadmiai Kiad mûhelybõl 8(1975) 2. sz. 22–30. l.
Tomori, bszke vezr... Sorsdntõ trtnelmi napok. [byp interjja.] Magyar Hrlap 8(1975) 235. sz. 6. l.
Georg Heller–Karl Nehring: Comitatus Sirmiensis (Mnchen. 1973), Karl Nehring: Comitatus Bachiensis et Bodrogiensis (Mnchen, 1974). [Knyvismertets.] Szzadok 109(1975) 5–6. sz. 1132–1134. l.
1976 - A csata tmegsrjait mg nem trtk fel. (Szakly Ferenccel beszlget Kalmr Gyrgy.) j Tkr 13(1976) 21. sz. 4–6. l.
Orszg-perspektvk nlkl. Jegyzetek az jabb Mohcs-irodalomhoz. Kritika 1976. 8. sz. 29-32. l.
Schreiber Farkas, pcsi br (1527–1542). (Plyakp nhny gazdasg- s trsadalomtrtneti tanulsggal.) Janus Pannonius Mzeum vknyve 20–21(1975–1976) 75–102. l.
A trgyi kultra trtnelmi mondanivalja. Beszlgets Szakly Ferenccel. [Centgraf Kroly interjja.] Levltri Szemle 26(1976) 1. sz. 169–172. l.
XVI–XVII. szzadi trtnelmnk nhny kritikus krdsrõl - Mohcs 450. vforduljn. Jelenkor 19(1976) 12. sz. 1109–1119. l.
Tomori Pl emlkezete. Hallnak 450. vforduljn. j rs 16(1976) 9. sz. 91–100.l.
Tomori Pl emlkezete. Lthatr. Vlogats a magyar kulturlis sajtbl 1976. okt. 27–50. l.
Barta Gbor–Fekete-Nagy Antal: Paraszthbor 1514-ben (Budapest, Gondolat Kiad. 1973. 360 l.). [Knyvismertets.] Szzadok 110(1976) 3. sz. 565–571. l.
Szûcs Jenõ: Nemzet s trtnelem (Tanulmnyok) [Nation und Geschichte. (Studien)] Budapest, 1974, Gondolat Kiad, 670 S. [Knyvismertets.] Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 22(1976) 1–2. sz. 196–202. l.
1977 - Das Bauerntum und die Kmpfe gegen die Trken bzw. gegen Habsburg in Ungarn im 16.–17. Jahrhundert. In: Aus der Geschichte der ostmitteleuropischen Bauernbewegungen im 16.–17. Jahrhundert. Hg. Gusztv Heckenast. Bp.1977. 251-266. l.
“Csatatr”-i jegyzetek. Filmkultra 13(1977) 6. sz. 27–30. l.
The 1526 Mohcs Disaster. The New Hungarian Quarterly 18 (Spring 1977) 65. sz. 43–63.l.
XVI–XVII. szzadi trtnelmnk nhny kritikus krdsrõl – Mohcs 450. vforduljn. Lthatr. Vlogats a magyar kulturlis sajtbl 1977. jan. 177–186. l.
Heller, Georg–Karl Nehring: Comitatus Sirmiensis. Mnchen 1973. 228 S., 1 Faltkt.; Nehring, Karl: Comitatus Bachiensis et Bodrogiensis. Mnchen 1974. 96 S., 1 Faltkt.; Heller, Georg: Comitatus Poseganensis. Mnchen 1975. 265 S., 1 Faltkt.; Nehring, Karl: Comitatus Barsiensis. Mnchen 1975. 132 S., 1 Faltkt.; Nehring, Karl: Comitatus Arvensis. Mnchen 1976. 60 S., 1 Faltkt. (Verffentlichungen des Finnisch-Ugrischen Seminars an der Universitt Mnchen. Serie A: Die historischen Ortsnamen von Ungarn. Hrsg. von Gerhard Ganschow. Bd. 1–5.) [Knyvismertets.] Sdost-Forschungen 36(1977) 298–300. l.
1978- Nndorfehrvr 1521-es ostromhoz. Egy kirlyi adomnylevl kztrtneti tanulsgai. Hadtrtnelmi Kzlemnyek 25(1978) 4. sz. 484–499. l.
Remarques sur l’arme de Iovan Tcherni. Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 24(1978) 1–2. sz. 41–82. l.
A Habsburg-sztori. Ngy vszzad a magyar trnon. [Gonda Imre–Niederhauser Emil: A Habsburgok. Bp. 1977. Knyvismertets.] Magyar Hrlap 11(1978) 25. sz. 10. l.
Irny: Eurpa. Istvn kirly s mûve. [Gyrffy Gyrgy: Istvn kirly s mûve. Bp. 1977. Knyvismertets.] Magyar Hrlap 11(1978) 136. sz. 10. l.
1979- A kenyrmezei csata (1479. okt. 13.) s a trk–magyar llhbor a hatrok mentn (1465–1520). Bp. 1979. (Trtnelmi fzetek) 29 l.
Aki a trk Budt elsiratta. [Utsz.] In: Schulhof Izsk: Budai krnika [1686]. Bp. 1979. (Bibliotheca Historica) 57–90. l.
Beszmol a magyar–csehszlovk trtnsz vegyesbizottsg 13. lsszakrl. Szzadok 113(1979) 1. sz. 120–131. l.
Dlszlv menekltek a kzpkori Magyarorszgon.Histria 1(1979) 2.sz.26-27. l.
Egykor lers a kenyrmezei csatrl. Histria 1(1979) 3. sz. 27. l.
Honkeresõk. (Megjegyzsek Cserni Jovn hadrl.) Trtnelmi Szemle 22(1979) 2. sz. 227–261. l.
A kenyrmezei csata 500. vforduljra. Amikor bzakveknt hevert egymson a hadinp... Npszabadsg 37(1979) 241. sz. 14. l.
A Kzp-Duna menti bortermels fnykora. Dunatj 2(1979) 2. sz. 12–24. l.
Phases of Turco–Hungarian Warfare before the Battle of Mohcs(1365-1526). Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae33(1979)1.sz. 65–111. l.
Egy “vilgtrtneti curiosum”: magyar adztats a trk hdoltsgban. Valsg 22(1979) 5. sz. 23–37. l.
Oktalan oknyomozs.Perjs Gza Mohcs-knyvrõl. Kritika1979. 10.sz.21-23. l.
Magyar–zsid oklevltr (Ungarisch–jdische Urkundensammlung). Monumenta Hungariae Judaica. XVI. 1412–1770. (Red.: S. Scheiber) Budapest, 1974. 565 p. XVII. 1431–1770. (Red.: S. Scheiber) Budapest, 1977. 453 p. [Knyvismertets.] Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 25(1979) 180–181. l.
1980 - Hungary and Eastern Europe. Research report by –, K[atalin] Pter, A[mbrus] Miskolczy, Z[oltn] Szsz, I[gnc] Romsics and Gy[rgy] Gyarmati. Bp. 1980. (Studia Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 182.) 198 l. [A – ltal ksztett rsz: I. Up to 1526. 5–42. l.]
Szalrdi Jnos Siralmas magyar krnikja. Sajt al rend., a bevezetõ tanulmnyt s a jegyzeteket rta:– Bp. 1980. (Bibliotheca Historica) 820 l. [Az elõsz: Szalrdi Jnos s Siralmas magyar krnikja. 5–63. l.]
A felszabaduls utni vtizedek magyar trtnetrsa. Rvid ttekints. Õstrtnet, kzpkor. Szzadok 114(1980) 3. sz. 331–363. l.
Hungary and Eastern Europe. Research report by –, K[atalin] Pter, A[mbrus] Miskolczy, Z[oltn] Szsz, I[gnc] Romsics and Gy[rgy] Gyarmati. In: Etudes historiques hongroises 1980 publies à l’occasion du XVe Congrès International des Sciences Historiques par la Commission Nationale des Historiens Hongrois. Bp. 1980. 613–808. l. [A – ltal ksztett rsz: I. Up to 1526. 615–652. l.]
Lovsz vagy csszri leszrmazott? A Fekete Ember histrija. Az let s Tudomny Kalendriuma 1980. 197–204. l.
Nndorfehrvr, 1521: a vg kezdete. [Utsz.] In: Zay Ferenc: Az Lndorfejrvr elveszsnek oka e vt, s gy estt. Sajt al rend. Kovcs Istvn. Bp. 1980. (Bibliotheca Historica) 83–163. l.
A vgvrak vilga. sszell. Benda Klmn. Kzremûkdtt Maksay Ferenc, - s Csomasz Tth Klmn. In: Hogyan ltek elõdeink? Fejezetek a magyar mûvelõds trtnetbõl. Szerk. Hank Pter. Bp. 1980. 48–72. l.
Barta Gbor: Az erdlyi fejedelemsg szletse. [Knyvismertets.] Kritika 1980. 3. sz. 38. l.
Heller, Georg: Comitatus Veroecensis. Mnchen 1976. 224 S., 1 Faltk., 40,– DM.; Nehring, Karl: Comitatus Abaujvariensis et Tornensis. Mnchen 1977. 101 S., 1 Faltk., 24,– DM.; Heller, Georg: Comitatus Varasdiensis. Mnchen 1977. 202 S., 1 Faltk., 40,– DM.; Nehring, Karl: Comitatus Hontensis. Mnchen 1978. 75 S., 1 Faltk., 24,– DM.; Heller, Georg: Comitatus Crisiensis. Mnchen 1978. 282 S., 1 Faltk., 48,– DM. (Verffentlichungen des Finnisch-Ugrischen Seminars an der Universitt Mnchen. Serie A: Die historischen Ortsnamen von Ungarn. Bd. 6–10). [Knyvismertets.] Sdost-Forschungen 39(1980) 308. l.
1981- Magyar adztats a trk hdoltsgban. Bp. 1981. 486 l.
[Az 1490–1526. vkr.] In: Magyarorszg trtneti kronolgija. Fõszerk. Benda Klmn. I. A kezdetektõl 1526-ig. Bp. 1981. [tovbbi kiadsok: 1983., 1986.] (Magyarorszg trtneti kronolgija a kezdetektõl 1970-ig) 318–350. l.
Balla rpd: Trtnelem s llampolgri ismeretek az ltalnos iskola 6. osztlya szmra. A kzirat elksztsben tudomnyos munkatrsknt rszt vett: –. Bp. 1981. [A tovbbiakban szmos kiads.] 280 l., 8 tabl.
Adalkok Szegedi Kis Istvn s Skaricza Mt lethez. A Rday Gyûjtemny vknyve 2(1981) 159–178. l.
Aki a trk Budt elsiratta. (Schulhof Izsk emlkiratrl.) [Utsz.] In: Schulhof Izsk: Budai krnika [1686]. Msodik, javtott kiads. Bp. 1981. (Bibliotheca Historica) 57–93. l.
A gyngysi ispotly-per 1667–1668-ban. (A “trkssg” fogalmnak rtelmezshez.) Archivum. A Heves megyei Levltr Kzlemnyei 10(1981) 5–26. l.
Hatrmezsgyn. (Huszti Barilovics Mikls lettja, 1492–1537.) Folia Historica. (A Magyar Nemzeti Mzeum vknyve) 9(1981) 7–25. l.
A kenyrmezei csata., A Mohcs elõtti klpolitikrl., Cserni Jovan. [Benda Klmnnal kzsen.] In: Olvastam valahol... Trtnszek a Rdi ismeretterjesztõ mûsoraiban. Benda Klmn s Kerekes Istvn mûsora. Bp. 1981. 134–142., 159–166., 167–175. l.
Lantos s krniks. Tindi. Histria 3(1981) 2. sz. 20–21. l.
Lantos s krniks. Tindi Lantos Sebestyn hallnak 425. vforduljra. Lthatr. Vlogats a magyar kulturlis sajtbl 1981. aug. 186–188. l.
1982 - Demogrfia, etnikum, politika. Vita a nemzetisgi krdsrõl. Az 1982. prilis 28-n sugrzott tv-beszlgets szerkesztett szvege. A mûsor szerkesztõje Hank Gbor, mûsor-vezetõ –, rendezõ Szakly Istvn. [Ormos Mrival, Fgedi Erikkel, Kosry Domokossal, Hank Pterrel s Diszegi Istvnnal kzsen.] Alfld 33(1982) 8. sz. 41–54. l.
Demogrfia, etnikum, politika. Vita a nemzetisgi krdsrõl. Az 1982. prilis 28-n sugrzott tvbeszlgets szerkesztett szvege. A mûsor szerkesztõje Hank Gbor, mûsor-vezetõ –, rendezõ Szakly Istvn. [Ormos Mrival, Fgedi Erikkel, Kosry Domokossal, Hank Pterrel s Diszegi Istvnnal kzsen.] Lthatr. Vlogats a magyar kulturlis sajtbl 1982. szept. 119–142. l.
A Hzassgrul val dcsret (1541) szerzõje: Tatr Benedek. (A trk adsszersok mûvelõdstrtneti forrsrtkrõl.) Irodalomtrtneti Kzlemnyek 86(1982) 2. sz. 183–185. l.
The Hungarian–Croatian Border Defense System and its Collapse. In: From Hunyadi to Rkczi: War and Society in Late Medieval and Early Modern Hungary. Ed. J[nos] M. Bak and B[la] K. Kirly. Brooklyn, 1982. (War and Society in Eastern Central Europe. III. Eastern European Monographs XIV.) 141–158. l., 2 trkpmellklet.
Mi tartotta meg a hdoltsg magyarsgt? Histria 4(1982) 4–5. sz. 5–7. l.
Prbaj helyett prbeszdet. Kunszab Ferenccel beszlget Szakly Ferenc. Magyar Nemzet 38(1982) 302. sz. 15. l.
Postfazione. In: Izsak Schulhof: La Meghillà di Buda (1686). Prefazione e traduzione di Paolo Agostini, postfazione di –. Roma, 1982. (Testimonianze sull’ebraismo 13.) 65–92. l.
Szegedi diaszprk a 16. szzadi Magyarorszgon. Tiszatj 36(1982) 12. sz. 81–91. l.
Szigetvri Csbr Balzs trk miniatri (1570).Histria 4(1982) 1.sz.35. l.
A szv s rtelem tletei. [Marafk Lszl interjja.] Olvas Np 1982. õsz 58–60. l.
Schweitzer Jzsef–Szilgyi Mihly: A Tolna megyei zsidk trtnete 1867-ig. [Knyvismertets.] Dunatj 5(1982) 4. sz. 76–80. l.
1983- Pusztuls s jjpls a mohcsi csata utni vekben., Szeged trk kzre jut., Ksrlet Szeged visszafoglalsra., Trk megszlls alatt (1543–1686). In: Szeged trtnete. I. A kezdetektõl 1686-ig. Szerk. Krist Gyula. Szeged, 1983. 499–508., 508–513., 513–533., 535–738. l.
Az 1670-es vek Habsburg-ellenes mozgalmai s a hdoltsgi magyar feudlis hatalom. In: A Thkly-felkels s kora. Szerk. Benczdi Lszl. Bp. 1983. 59–67. l.
Keresztny vallsok s egyhzak a hdoltsgban. Histria 5(1983) 5–6. sz. 17–20. l.
Magyar diplomatk, utazk, rabok s renegtok a 16. szzadi Isztambulban. [Bevezetõ tanulmny.] In: Szigetvri Csbr Balzs trk miniatri [1570]. Bp. 1983. (Bibliotheca Historica) 5–77. l.
A szultni trn kvetelõi. Histria 5(1983) 1. sz. 8–9. l.
Vgvr s hdoltsg. In: Magyarorszgi vgvrak a XVI–XVII. szzadban. (Tanulmnyok.) Szerk. Bod Sndor, Szab Joln. Eger, 1983. (Studia Agriensia 3.) 87–99. l.
Westungarn zur Zeit der Trkenkriege. In: Kleinlandschaft und Trkenkriege. Das sdliche Burgenland zur Zeit der Bedrohung durch die Trken im 16. und 17. Jahrhundert. Symposion im Rahmen der “Schlaininger Gesprche” vom 22.–25. September 1983 auf Burg Schlaining. Eisenstadt, 1983. (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland 68.) 13–36. l.
1984 - Tindi Sebestyn: Krnika. Sajt al rend. Sugr Istvn. A bevezetõt rta: –. A jegyzeteket Sugr Istvn s –, a jegyzetsztrt s a mutatkat Sugr Istvn lltotta ssze. Bp. 1984. (Bibliotheca Historica) 644 l. [A bevezetõ: Igaz trtnelem – versben s nekben elbeszlve. (Tindi Sebestyn lete s letmûve.) 5–85. l.]
Hadgyi vltozsok a kzpkori magyar llam buksnak idõszakban. In: Magyarorszg hadtrtnete. I. A honfoglalstl a kiegyezsig. Szerk. Borus Jzsef. Bp. 1984. [msodik kiads: 1985.] (Magyarorszg hadtrtnete kt ktetben) 133–178. l.
Davud Cselebi. [Benda Klmnnal kzsen.] In: Olvastam valahol... II. Trtnszek a Rdi ismeretterjesztõ mûsoraiban. Benda Klmn s Kerekes Istvn mûsora. Bp. 1984. 91–94. l.
Gyngys gazdasgi s trsadalmi vltozsai a trk korban. In: Tanulmnyok Gyngysrõl. Szerk. Havassy Pter, Kecsks Pter. Gyngys, 1984. 147–178. l.
Hatrvdelem s trsadalom a trk korban. Histria 6(1984)5–6.sz.17-19. l.
Hdoltsgi rtelmisg a 17. szzad msodik felben. In: A magyarorszgi rtelmisg a XVII–XVIII. szzadban. Szerk. Zombori Istvn. Szeged, 1984. 32–45. l.
Magyar nemessg a 17. szzadi hdoltsgban. In: Magyarorszg trsadalma a trk kiûzsnek idejn. Szcsny, 1983. prilis 6–8. Szerk. Szvircsek Ferenc. Salgtarjn, 1984. (Discussiones Neogradienses 1.) 25–39. l.
Egy mezõvrosi tant-ntrius lettja. (Vradi Gyrgy feljegyzõknyve, 1630–1676.) In: A magyar hivatali rsbelisg fejlõdse 1181–1981. Szerk. Kllay Istvn. Bp. 1984. (Magyar Herold. Forrskzlõ, csaldtrtneti s cmertani vknyv 1.) 262–278. l.
A Palnk 1697. vi telekknyve. Somogyi-knyvtri mûhely. Helyismereti s Vrosfejlesztsi Szemle 23(1984) 3. sz. 107–108. l.
A szegedi Palnk-vrosrsz 1697-es telekknyve. [Kenz Gyõzõvel kzsen.] Tanulmnyok Csongrd megye trtnetbõl 8(1984) 29–159. l.
Trk uralom s reformci Magyarorszgon a 16. szzad kzepe tjn. Vilgossg 25(1984) 1. sz. 51–59. l.
Dvid Gza: A simontornyai szandzsk a 16. szzadban. Akadmiai Kiad, Budapest 1982. 342 l. + 1 trkpmellklet. [Knyvismertets.] Szzadok 118(1984) 154–157. l.
Mathias Rex Hungariae. [Katalin Kisfaludy: Matthias Rex. Gondolat. 213 Seiten, illustriert; Endre Bajcsy-Zsilinszky: Mtys kirly. (Knig Matthias.) Magvetõ. 288 Seiten.] [Knyvismertets.] Bcher aus Ungarn 26(1984) 1. sz. 11–13. l.
Trcsnyi Zsolt. Erdly kzponti kormnyzata (1540–1690). Akadmiai Kiad, Budapest 1980. 349 l. (A Magyar Orszgos Levltr kiadvnyai III. Hatsg- s hivataltrtnet 6.) [Knyvismertets.] Szzadok 118(1984) 157–160. l.
Varga J. Jnos. Szervitorok katonai szolglata a XVI–XVII. szzadi dunntli nagybirtokon. Akadmiai Kiad, Budapest 1981. 199 l. (rtekezsek a trtneti tudomnyok krbõl. j sorozat 94.) [Knyvismertets.] Szzadok 118(1984) 160–163. l.
1985 - Gulcsy Irn: Fekete võlegnyek. Regny. Az utszt s a jegyzeteket rta: Nmeth Lszl tanulmnyval. Bp. 1985. 609 l. [Az utsz: Az rnõ s hõse. 593–608. l.]
Saecula Hungariae 1526–1606 s 1606–1711. sszell. –. Bp. 1985. 62 [sztl.], 4 sznes kptbla.
Saecula Hungariae 1526–1606, 1606–1711. Compiled by –. Bp. 1985. 62 [sztl.], 4 sznes kptbla.
A trk kiûzstõl a szatmri bkig. In: Szeged trtnete. II. 1686–1849. Szerk. Farkas Jzsef. Szeged, 1985. 15–68. l.
rsekjvr visszavtele 1685. augusztus 19. Histria 7(1985) 3. sz. 28. l.
Magyar kereskedõk mint hrszerzõk. Histria 7(1985) 4. sz. 7–8. l.
Magyar kzmûvessg a 16. szzadi hdoltsgi mezõvrosokban. In: V. Kzmûvesipari Szimpzium. Veszprm, 1984. november 20–21. Szerk. Nagybkay Pter, Nmeth Gbor. Veszprm, 1985. 7–31. l.
A magyar marha fnykora. Heti Vilggazdasg 7(1985) 26. sz. 6. l.
Mi szmtott a XVII. szzadi hdoltsgban trkssgnek? In: A trk orientci a XVII. szzadi magyar politikban. Tudomnyos emlkls. 1983. mrcius 25–26. Szerk. Nmeth Pter. Vaja, 1985. 52–62. l.
Trkenherrschaft und Reformation in Ungarn um die Mitte des 16. Jahrhunderts. In: tudes historiques hongroises 1985 publies à l’occasion de XVIe Congrès International des Sciences Historiques par le Comit National des Historiens Hongrois. II. Bp. 1985. 437–459. l.
Der Wandel Ungarns in der Trkenzeit. In: Habsburgisch–osmanische Beziehungen/Relations Habsburg–Ottomans. Wien, 26–30. September 1983. Colloque sous le patronage du Comit international des tudes pr-ottomanes et ottomanes. Hg. Andreas Titze. Wien, 1985.(Beihfte zur Wiener Zeitschrift fr die Kunde des Morgenlandes 13.)35–54.
1986 - Hungaria eliberata. Budavr visszavtele s Magyarorszg felszabadtsa a trk uralom all 1683–1718. Megjelent Buda visszavtelnek hromszzadik vfordulja alkalmbl [1686–1986.]. Bp. [1986.] 186 l., 4 [sztl.] sznes tbla.
Vesztõhely az t porban. Gritti Magyarorszgon 1529–1534. Bp. [1986.] (Labirintus) 153 l., 16 tbla.
Bernardo de Aldana magyarorszgi hadjrata [1548–1552]. Kzreadja –, ford. Scholz Lszl. Bp. 1986. (Bibliotheca Historica) 333 l. [Az elõsz: Egy zsoldosvezr emlkiratai a XVI. szzad kzepn vvott magyarorszgi hborkrl. 5–56. l.]
Buda visszafoglalsnak emlkezete 1686. sszell. –. Bp. 1986. 607 l., 100 l. kpmellklet.
Elõsz., A trk–magyar kzdelem szakaszai a mohcsi csata elõtt (1365–1526). In: Mohcs. Tanulmnyok a mohcsi csata 450. vfordulja alkalmbl. Szerk. Rzss Lajos, –. Bp. 1986. 7–9., 11–57. l.
Az alfldi mezõvrosok s a magyar feudlis hatalom. In: Falvak, mezõvrosok az Alfldn. Szerk. Novk Lszl, Selmeczi Lszl. Nagykõrs, 1986. (Az Arany Jnos Mzeum Kzlemnyei 4.) 325–342. l.
Buda expugnata ac liberata. Budavr visszavvsa s felszabadtsa. Katolikus Szemle (Rma) 38(1986) 2. sz. 115–119. l.
Budavr visszafoglalsa. Rdi- s Televzijsg 31(1986) 35. sz. 13. l.
2 settembre 1686–1986: a trecento anni dalla battaglia che portò alla liberazione di Buda. La riconquista dell’antica sede dei re ungheresi rinnovò il quadro politico dell’intera Europa. L’Osservatore Romano126(1986)206. sz. 3. l.
Esercito statale e bande armate in Ungherica (secoli XV–XVII). In: Bande armate, banditi, banditismo e repressione di giustizia negli stati europei di antico regime. Atti del Convegno – Venezia 3–5 Novembre 1983. A cura di Gherardo Ortalli. Roma, 1986. (Storia 20.) 365–382. l.
A hdoltsg. Histria 8(1986) 3–4. sz. 10–13. l.
Magyarorszg “fegyveres bkben”. Beszlgets Szakly Ferenc trtnsszel. [Daniss Gyõzõ interjja.] let s Tudomny 41(1986) 35. sz. 1094–1095. l.
A meneklõk. Gyimti Istvn vrsmarti lelksz viszontagsgai. Histria 8(1986) 3–4. sz. 60–61. l.
nkntesek Budavr visszavvsnl. In: Budavra visszavtele 1686-ban. Egy ismeretlen angol kortrs beszmolja. Szerk.Farag Tams. Bp. 1986. (Fejezetek Budapest Mltjbl 4.) IX–XXIII. l.
A trtnelem atom-szerkezet kutatja. 10 krds Szakly Ferenchez. [Ndor Tams interjja.] MI.30(1986) 39. sz. 40–41. l.
1987 - Hungaria eliberata. Die Rckeroberung von Buda im Jahr 1686 und Ungarns Befreiung von der Osmanenherrschaft (1683–1718). Bp. 1987. 199 l., 4 sznes tbla.
A Nagyivn. Ksrõtanulmny Nagy Ivn Magyarorszg csaldai czmerekkel s nemzedkrendi tblkkal [1857–1868] cmû mûvnek reprint kiadshoz. Bp. 1987. 15 l.
A magyar trtnelemrõl. In: Tnyek knyve. Magyar s nemzetkzi almanach ‘88. Szerk. Bal Gyrgy, Lipovecz Ivn. Bp. 1987. 717–723. l.
A hdoltsg utols vei. Gyimti Istvn vrsmarti lelksz 1680-ban tlt viszontagsgai. Horvtorszgi Magyarok Szvetsge vknyv 8–9(1986–1987) 149–154. l.
A trtnelmi tnyek alapjn – az Erdly trtnetrõl. A ksõ kzpkort s az nll erdlyi fejedelemsg trtnett trgyal fejezetekrõl. Alfld 38(1987) 8. sz. 30–36. l.
Trtneti bevezetõ. In: Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683–1718. A trk kiûzsnek hazai levltri forrsai. Szerk. Felhõ Ibolya, Trcsnyi Zsolt. Bp. 1987. 12–27. l.
Egy vgvri kapitny htkznapjai. (Horvth Mrk szigeti kapitny levelezse Ndasdy Tams ndorral s szervitoraival, 1556
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
