A HEIDELBERGI K�T� R�VID T�RT�NETE �S JELENTÕS�GE

A Heidelbergi K�t� �s a Pfalzi Egyh�zi Rendtart�s keletkez�se

Heidelberg a nagy n�met fejedelems�g, Pfalz fõv�rosa volt. Ez az orsz�g majdnem akkora volt, mint Erd�ly. Abban is hasonl�t a mi haz�nkra, hogy 1563-ban a fejedelems�g legt�bb lakosa reform�tus volt. Erd�lyben is, Pfalzban is az 1540-es �vekben kezdõd�tt a reform�ci�, �s nagyon hamar el is terjedt.
A reform�ci� Ott� Henrik fejedelem idej�ben ment v�gbe. Ez �gy t�rt�nt, hogy a lelkip�sztorokat k�telezt�k:

1. Csak a Biblia alapj�n pr�dik�ljanak. De nem latinul, hanem �gy, hogy a n�p is �rtse.
2. A gyermekeket is oktass�k vall�sra - a templomban is, az iskol�ban is. A gyermekek tanulj�k meg a k�t�t, de nem azt, amelyet a r�mai katolikus papok tan�tottak, hanem azt, amit Luther, Melanchthon, Brenz �s m�s n�met reform�torok �rtak.
3. Vil�gos�ts�k fel az embereket arr�l, hogy a k�pekre festett szentek elõtt ne im�dkozz�k senki. Csak Istenhez kell im�dkozni, akit nem lehet �s nem szabad ki�br�zolni. A templomokb�l el kell t�vol�tani a k�peket. 4. Az �rvacsor�t �gy ossz�k ki a gy�lekezetnek, ahogy azt Krisztus az utols� vacsor�n meghagyta. Nem a papok, s nem a gy�lekezet tagjai "�ldoznak": az �rvacsor�t az�rt vessz�k, mert Krisztus fel�ldozta mag�t �rett�nk.Ott� Henrik alatt a lelkip�sztorok t�bbf�le istentiszteleti rendet tartottak, k�l�nb�zõ k�t�kat �s hitvall�sokat haszn�ltak, s az �rvacsor�t is elt�rõen magyar�zt�k. Ez rengeteg vit�ra adott okot. Ki�lezõdtek az egyh�zi ellent�tek �s napirenden voltak a teol�giai vit�k. 1559-ben jav�ban d�lt az �rvacsoravita, amikor a k�vetkezõ fejedelem, III. (Kegyes) Frigyes tr�nra l�pett. Õ legfõbb feladat�nak azt tekintette, hogy orsz�g�ban tegye egys�gess� a reform�ci�t.

A mûvelt �s b�lcs Frigyes olyan tank�nyv bevezet�s�vel gondolta megval�s�tani az egys�get, amelybõl a gyermekek is tanulhatj�k a vall�st, amelyre mint egy hitvall�sra a lelkip�sztorokat is fel lehet esketni, de amelybõl minden h�võ ember megtanulhatja a mindennapos vall�si vit�kban haszn�lhat� helyes (bibliai) v�laszt. Ebben a munk�ban buzg� �s tud�s lelkip�sztorokra, teol�giai tan�rokra t�maszkodott. Munkat�rsai k�z�tt voltak h�res teol�giai professzorok, vezetõ lelkip�sztorok, udvari tan�csosok, s m�g a fejedelem h�ziorvosa is. Õk mind humanista mûvelts�gû �r�stud�k voltak. Ilyen munkat�rsakkal megval�s�thatta terv�t: a Szent�r�sra t�maszkod� hitvall�s, �s egy ezt t�kr�zõ egyh�zi rendtart�s megszerkeszt�s�t.Frigyesnek �s munkat�rsainak enn�l a tervn�l az volt az elsõdleges szempontja, hogy a pfalzi gy�lekezetek belsõ rendj�t megerõs�ts�k. Az erre ir�nyul� munk�t 1562 folyam�n egy katekizmus-bizotts�g v�gezte. A bizotts�gi munka eredm�nyes volt, �v v�g�re elk�sz�lt a k�t�.

Mire t�maszkodott a bizotts�g? Forr�smunkak�nt biztosan felhaszn�lt�k az akkoriban vir�gz� k�t�irodalom j� n�h�ny darabj�t. K�l�n�sen Ursinusnak k�t saj�t munk�ja t�kr�zõdik vissza a Heidelbergi K�t�ban, mindkettõ 1562 folyam�n keletkezett: a Catechesis Minor �s a Summa Theologiae (az �gynevezett Catechesis Major).
1563. janu�r 11-17. k�z�tt �l�sezett a zsinat, amelynek a fejedelmen �s egyh�zi tan�csosain k�v�l a kilenc szuperintendens �s n�h�ny m�s lelkip�sztor volt a tagja. Ez el� terjesztett�k a bizotts�g �ltal �ssze�ll�tott k�t�t. Annak sz�veg�t �s tartalm�t Olevianus, mint teol�giai �gyekben illet�kes tan�csos, ismertette. A zsinat tagjai - k�t luther�nus esperes kiv�tel�vel - v�ltoztat�s n�lk�l j�v�hagyt�k a k�t�t, majd janu�r 18-�n a tagok al��r�sukkal hiteles�tett�k a j�v�hagy�st. A fejedelem janu�r 19-�n keltezte a k�t�hoz �rt elõsz�t, s ezt a napot szokt�k a k�t� "sz�let�snapj�nak" tartani. Val�sz�nû, hogy febru�r elsõ napjaiban m�r k�szen voltak az elsõ nyomtatott p�ld�nyok. A "Katekizmus, avagy kereszty�ni tan�t�s, ahogyan az a pfalzi v�laszt�fejedelems�g templomaiban �s iskol�iban gyakorlatban van" p�ld�nyait a fejedelem megk�ldte minden szuperintendensnek, lelk�sznek �s iskolamesternek, �s elrendelte annak istentiszteleti bevezet�s�t.

M�rciusban megjelent a k�t� �jabb kiad�sa, s ez m�r tartalmazta a 80. k�rd�st. Ez a kiad�s szolg�lt alapul az elsõ ford�t�sokhoz: 1563-ban a h�rom n�met nyelvû kiad�s mellett k�t latin, k�t holland �s egy sz�sz dialektusban �rt kiad�sa volt a k�t�nak Heidelbergben, sõt egy krakk�i kiad�sr�l is van tudom�sunk. Olevianus elk�ld�tt egy-egy p�ld�nyt K�lvinnak Genfbe �s Bullingernek Z�richbe. A k�t neves ember reakci�j�r�l is besz�moltak a kort�rsak: K�lvinr�l, aki m�r s�lyos beteg volt, azt jegyezt�k fel, hogy a k�t� felolvas�sa ut�n eg�sz nap ragyogni l�tszott az arca az �r�mtõl; Bullinger pedig "a legjobb k�t�"-nak nevezte, "amit valaha is olvasott".
Augusztusban ism�t �l�sezett a zsinat, amelyik m�r janu�rban foglalkozott az egyh�zi rendtart�ssal (�gend�val), amelynek most m�r k�zzelfoghat� alakot kellett �ltenie. Ennek �ssze�ll�t�s�n�l val�sz�nûleg Olevianus� volt az oroszl�nr�sz. Kev�s formul�t vett �t a rendtart�s a megelõzõ, Ott� Henrik idej�ben kiadott �gend�b�l. Mindenesetre a keresztel�s �s �rvacsora rendje teljesen �j, s ami a legsaj�tosabb: az �j k�t� teljes sz�veg�t tartalmazza. A november 19-�n keltezett aj�nl�s arra enged k�vetkeztetni, hogy az �j rendtart�s m�g abban az �vben meg is jelent. A k�t�nak ez imm�r a harmadik, legteljesebb kiad�sa, a m�sodikkal szemben csak l�nyegtelen jav�t�sokat tartalmaz.

A hivatalos elfogad�ssal p�rhuzamosan haladt a gy�lekezeti befogad�s. A k�t� alapj�n m�r tavasz �ta katekizmusi pr�dik�ci�kat tartottak. Heidelbergben a k�t�t tan�t� pr�dik�ci�kat nem a lelkip�sztorokra, hanem a tud�s Ursinusra b�zt�k. 1564-ben a fejedelem vizit�ci�t szorgalmazott, amely m�r az �j helyzetet m�rte fel s azt vizsg�lta meg, hogy minden�tt az �j �genda �s k�t� szerint folyik-e az istentisztelet. Ezzel a k�t� �s a rendtart�s elõ�ll�sa lez�rult, s megkezdõd�tt annak diadal�tja, amit sem a kezdeti, sem a k�sõbbi teol�giai t�mad�sok nem �ll�thattak meg.

2. A Heidelbergi K�t� szerzõi

   A k�t� aj�nl�s�ban ezt �rja Frigyes: "eg�sz itteni teol�giai fakult�sunknak, �sszes szuperintendenseinknek �s legkiv�l�bb lelk�szeinknek tan�cs�val �s hozz�j�rul�s�val" k�sz�lt el "az Isten ig�je szerinti vall�sr�l sz�l� �sszefoglal� tan�t�s, avagy katekizmus". Mivel a k�t�bizotts�g �s a zsinat jegyzõk�nyvei �s egy�b feljegyz�sek elpusztultak, mindig fejt�r�st okozott a k�rd�s, hogy kik voltak n�v szerint azok, akiknek "tan�cs�val �s hozz�j�rul�s�val" a fejedelem a k�t�t elk�sz�tette. Olevianus �s Ursinus vezetõ szerepe a munk�ban mindig tudott volt, de ki� volt a nagyobb r�sz �s kik voltak a t�bbiek?Ezt a k�rd�st teljesen tiszt�zni m�ig sem siker�lt. Hogy a k�vetkezõkben Frigyes, Olevianus �s Ursinus munk�ss�g�t ismertetj�k, akkor ezt csak az�rt tessz�k, hogy legal�bb a biztosan ismert "fõszereplõk" teol�giai-egyh�zi h�tter�nek ismeret�ben a k�t� tartalm�hoz, vil�g�hoz k�zelebb jussunk.

   Annyi azonban bizonyos, hogy a k�t� k�z�ss�gi teljes�tm�ny, divatos angol kifejez�ssel team-work. Ha valaha teljes bizonyoss�ggal ki is der�lne, hogy Ursinus volt a k�t� egyed�li �r�ja, ez akkor sem cs�kkentene annak a t�nynek a jelentõs�g�n, hogy egy teol�giai-egyh�zi bizotts�g foglalkozott vele, s a fejedelem a k�t�t a reform�lt egyh�z doktorai �s p�sztorai hozz�j�rul�s�val adta �t a gy�lekezeteknek. A fejedelem szerep�t jobban meg�rtj�k, ha tudjuk: a n�met reform�ci�ra jellemzõ volt, hogy a vil�gi felsõbbs�g (a v�rosi tan�cs vagy a fejedelem) a maga hatalm�val az egyh�z dolgaiba is beavatkozott. Ennek ellen�re ki kell emelni az elõk�sz�t�sben a teol�giai fakult�s �s a lelkip�sztorok egy�ttes munk�j�t, az elfogad�sban pedig a gy�lekezetek jelentõs�g�t. Ez ut�bbit al�h�zza az a k�r�lm�ny, hogy a harmadik kiad�s, az �gynevezett textus receptus, egybefoglalja az egyh�z istentiszteleti rendtart�s�t �s a tan�t�s alapirat�t.

   A k�t� szerkeszt�s�vel megb�zott bizotts�g �sszet�tel�rõl kev�s bizonyosat tudni. N�v szerint a fejedelem, Ursinus �s Olevianus, mellette az orvos, Thomas Erastus ismeretes. Õ nemcsak buzg� �rdeklõd�s�vel, hanem sokszor meglepõen m�ly teol�giai tud�s�val is kitûnt, m�r a kor�bbi teol�giai vit�k sor�n. A bizotts�g t�bbi tagj�t - a fejedelem elõszava alapj�n - a teol�giai fakult�s tagjai, valamint a vezetõ lelk�szek �s tan�csosok k�z�tt kell keresni. Az akkor Heidelbergben mûk�dõ ismert f�rfiak felsorol�sa olyan sz�nvonalas bizotts�gra enged k�vetkeztetni, amilyent az akkori egyetemeken �s udvarokban m�shol aligha lehetett volna tal�lni:

   Tremellius Imm�nuel, az �sz�vets�g professzora, aki K�lvin Instituti�j�t h�ber nyelvre ford�totta;Boquinus P�ter, az �jsz�vets�g professzora; Diller Mih�ly, Olevianusszal s Boquinusszal egy�tt a fejedelem teol�giai tan�csosa, udvari pr�dik�tor;Zuleger Vencel, vil�gi tan�csos; Eheim Krist�f, jog�sz, fejedelmi tan�csos;Dathenus P�ter, a bujdos�, �s Pfalzban mened�ket tal�lt n�metalf�ldi gy�lekezet lelk�sze.

   III. Frigyes pfalzi v�laszt�fejedelemnek a munk�ban val� r�szv�tel�rõl kev�s adatunk van. A janu�ri �s novemberi elõsz� mellett a 80. k�rd�s beiktat�sa neki tulajdon�that�, m�g akkor is, ha a fogalmaz�s az Olevianus�. Ezen k�v�l, saj�t szavai szerint, "n�mely jav�t�sokat" alkalmazott rajta. Hogy mik lehettek ezek a n�mely jav�t�sok, azt k�zelebbrõl nem tudjuk. Bizonyosan tudni viszont, hogy a 78. k�rd�snek Frigyes adta meg v�gleges form�j�t.

   A fejedelem fõ �rdeme azonban a k�t� �s az egyh�zi reform kezdem�nyez�se, patron�l�sa �s orsz�gos �rv�nyes�t�se - fejedelmi tekint�lye r�v�n.
   1515-ben sz�letett a pfalzi-pomer�niai II. J�nos herceg legidõsebb fiak�nt. Elõkelõ (katolikus) nevel�sben volt r�sze. Val�sz�nûleg csak h�zass�ga r�v�n, de legk�sõbb 1546-ban ker�lt kapcsolatba a reform�ci�val. Evang�liumi hit�t �s meggyõzõd�s�t nemcsak Melanchthon hat�s�nak lehet tulajdon�tani, akit sokra becs�lt, �s akinek a tan�cs�t sokszor kik�rte, hanem egy�ni bibliaolvas�s�nak �s alapos szent�r�sismeret�nek is. 1557-tõl II. Frigyes pomer�niai hercegk�nt ir�ny�tja tartom�ny�ban a lutheri reform�ci�t. Heidelbergbe ker�lve luther�nusk�nt kezdi meg uralkod�s�t, de melanchthoni�nusok �s reform�tusok egyar�nt bizakodva tekintenek re�. Az �rvacsora vita m�g elm�ly�ltebb tanulm�nyoz�sra k�szteti, hogy egy�ni �t�letet tudjon alkotni a vit�s k�rd�sekben. B�r saj�t bevall�sa szerint K�lvint sohasem olvasta, m�gis elt�volodik a szigor� lutheri ir�nyt�l, �s a reform�tusok fel� hajlik, akiket att�l kezdve p�rtfogol.

   A Heidelbergi K�t�t, l�trej�tte pillanat�t�l, minden alkalommal v�delm�be veszi, gyakran nevezi �gy: "az �n k�t�m". Õ maga szem�lyesen sz�ll szembe a luther�nus fejedelmekkel �s Miksa cs�sz�rral, akik megpr�b�lt�k r�venni, hogy vonja vissza a k�t�t. Az 1566-os �gostai birodalmi gyûl�sen, amely a reform�tus egyh�z �s a k�t� sz�m�ra hasonl� jelentõs�gû, mint az 1530-as orsz�ggyûl�s a luther�nusok sz�m�ra, a fejedelem a k�vetkezõ szavakkal kelt "k�t�ja" v�delm�re: "Ami az �n katekizmusomat illeti; ahhoz �n ragaszkodom, �s �rte kezeskedem. Ez a sz�ljegyzetekben a Szent�r�s fundamentumaival oly erõsen fel van fegyverezve, hogy megd�nthetetlen maradt; �s b�r egyn�mely teol�gusok megpr�b�lt�k, m�gis alul maradtak, �s rem�nys�gem szerint Isten seg�ts�g�vel ezut�n is megd�nthetetlen marad." Frigyes 1576-ban bek�vetkezett hal�la ut�n ism�t luther�nus fejedelem �lt a tr�nra, s ezzel Pfalzban a k�lvini reform�ci� egy idõre megtorpant.
   Olevianus G�sp�r (1546-1587) Trierben sz�letett j�m�d� polg�ri csal�db�l. P�rizsban �s m�s francia egyetemeken jogot, majd 1556-t�l Genfben, K�lvin tan�tv�nyak�nt, teol�gi�t tanult. K�lvinhoz eg�sz �let�ben szoros kapcsolat fûzte, akivel levelezett is. Bar�ts�got tartott fenn Farel Vilmossal �s B�za T�dorral, majd z�richi tanulm�nyai idej�n megismerkedett Bullinger Henrikkel �s Vermiglius (M�rt�r) P�terrel is. Tanulm�nyai ut�n sz�lõv�ros�ban a reform�ci� vezetõje lett. Reformk�s�rlete kudarcba fulladt, a trieri �rsek õt is, t�rsait is letart�ztatta. A trieri b�rt�nbõl (�s val�sz�nûleg a m�rt�rhal�lb�l) v�ltotta ki õt 1560-ban, m�s protest�ns fejedelmek t�mogat�s�val, III. Frigyes, �s b�zta meg Heidelbergben a Collegium Sapientiae (fõgimn�zium), valamint az egyetem Loci Communes (dogmatikai) tansz�k�nek vezet�s�vel. Mindk�t tiszts�gben Ursinus k�vette õt. Olevianus 1562-tõl a v�rosi gy�lekezet (Szent L�lekrõl elnevezett) templom�nak lelk�sze �s szuperintendens lett. A gyakorlati lelkip�sztori munka jobban vonzotta, mint a teol�giai tansz�k, mert ezen a ter�leten szervezõ k�szs�g�t jobban tudta �rv�nyes�teni.

   Olevianus teol�giailag K�lvinhoz �llott a legk�zelebb. Ezt mutatja nemcsak a 80. k�rd�s megfogalmaz�sa az �rvacsora �s a mise �les szembe�ll�t�s�val, hanem maga az egyh�zi rendtart�s, amely egy�rtelmûen mag�n viseli Olevianus kezenyom�t. A fiatal, jog�szb�l lett lelkip�sztor kiv�l� szervezõ �s lelkigondoz�-nevelõ volt. Ez t�kr�zõdik a rendtart�s beoszt�s�n �s az egyes r�szek tartalm�n. Az a k�r�lm�ny, hogy a k�t� gondolatmenete �s k�zponti �zenete alkalmaz�st nyert minden istentiszteleten �s az eg�sz gy�lekezeti �letben, nemcsak a k�t� kiv�l�s�g�nak tulajdon�that�, hanem a K�lvin iskol�j�ban j�rt Olevianus egy�nis�g�nek is. Olevianus katek�ta-k�pess�geirõl maga Ursinus �gy vallott: "A tan�t�sra alkalmas �s gyakorlott f�rfi� õ, aki azzal tûnik ki, hogy az egy�gyû n�p �s az ifj�s�g �rtelm�nek megfelelõ m�don tud besz�lni."

   Teol�giai munk�ss�g�nak k�zponti k�rd�se Isten sz�vets�ge volt. Ennek a tan�t�snak az alapjait Z�richben saj�t�totta el, s azzal fejlesztette ki, hogy bevezette a "kegyelmi sz�vets�g" kifejez�st. A kegyelmi sz�vets�g a teremt�sben nyert sz�vets�get v�ltotta fel. Az �sz�vets�gben ismert ugyan a t�rv�ny alatti sz�vets�g fogalma is, de Olevianus szerint ez nem t�bb, mint az Izr�el sz�m�ra saj�tosan k�telezõv� tett term�szeti sz�vets�g. Coccejus J�nos, a sz�vets�g-teol�gia atyja, �gy hivatkozik Olevianusra, mint ebben a tan�t�sban egyik elõfut�r�ra. A kegyelmi sz�vets�g tana a k�t�ban nem jutott kifejezetten sz�hoz, de k�zvetve igen: nagym�rt�kben meghat�rozta a Krisztus k�zbenj�r� volt�r�l sz�l� gondolatot.
   Kegyes Frigyes hal�la ut�n a Szentl�lek-templom lelk�sz�t Herbornba h�vt�k lelk�sznek, majd az ott fel�ll�tott teol�giai fõiskola (Hohe Schule) elsõ tan�ra lett. Herbornban halt meg 1587-ben. Isten kegyelmi sz�vets�g�rõl sz�l� fõmûve Genfben jelent meg 1585-ben.

   Ursinus Zakari�s 1534-ben sz�letett a szil�ziai Boroszl�ban (Breslau, ma: Wroclaw). A luther�nus hitre t�rt v�rosban patr�ciusok �s tud�s humanist�k k�rnyezet�ben nevelkedett, ahol Melanchthon hat�sa �s tekint�lye nagy volt. Alig tizenhat �vesen Wittenbergbe megy az egyetemre, ahol h�t teljes esztendõt t�lt, Melanchthon F�l�p tan�tv�nyak�nt �s p�rtfogoltjak�nt. Ez a h�t esztendõ kit�r�lhetetlen nyomot hagyott teol�giai felfog�s�ban �s tov�bbi fejlõd�s�t meghat�rozta. Wittenbergben megismerkedett Laski (a Lasco) J�nossal, aki szint�n hat�ssal volt re�. Ottl�te alatt k�t �rvacsoravita zajlott le az egyetemen, s ez felkeltette �rdeklõd�s�t nemcsak az �rvacsorak�rd�s tanulm�nyoz�sa ir�nt, hanem a k�lf�ldi protestantizmus megismer�se ir�nt is. 1557-ben peregrin�ci�s �tra indult. Strassburg, B�zel, Lausanne ut�n Genfbe �rkezik, ahol K�lvin erõteljes egy�nis�g�nek �s tan�t�s�nak hat�sa al� ker�lt. M�s francia egyetemeket is megl�togatott, majd Z�richben szoros bar�ts�got k�t�tt Vermiglius (M�rt�r) P�terrel. 1558-60 k�z�tt a boroszl�i gimn�ziumban tan�tott, de az �rvacsor�r�l vallott reform�tus felfog�sa miatt el kellett hagynia sz�lõv�ros�t. �jra Wittenbergbe ment, de mivel Melanchthon idõk�zben meghalt, tov�bbment Z�richbe, ahol a sv�jci reform�ci� kiforrott k�pviselõj�v� lett. Innen h�vt�k meg Heidelbergbe, 1561-ben. Frigyes, Olevianus tan�cs�ra, Vermigliust szerette volna megh�vni, de õ �regs�g�re hivatkozva, nem fogadta el a megh�v�st, hanem maga helyett Ursinust javasolta, aki sz�vesen is ment abba a Heidelbergbe, amelyrõl a reform�tus t�borban egyre t�bb j�t lehetett hallani.

   A k�t� meg�r�sa elõtt Ursinus k�t nagyobb �s k�t kisebb munk�t publik�lt Heidelbergben, mindegyik az 1562-es �v folyam�n keletkezett: a Catechesis minor, a Summa theologiae (vagy ahogy a kutat�k k�sõbb elnevezt�k: a Catechesis major), a J�zus Krisztus k�zbenj�r� tiszt�rõl �rt doktori disput�ci�, valamint egyetemi sz�kfoglal� besz�de, amely "Az egyh�zi tan�t�s feladat�r�l �s m�dszer�rõl" sz�lt.
   A b�tor �s agilis Olevianusszal szemben Ursinus megjelen�sre csendesebb, visszah�z�d�bb egy�nis�g volt, kort�rsainak vallom�sa szerint melank�li�ra hajlamos. Befel� fordul� l�lek volt, aki m�r kora ifj�s�g�t�l fogva szigor�s�ggal k�nyszer�tette mag�t a munk�ra, �s dolgoz�szob�ja csendj�ben term�keny irodalmi munk�ss�got folytatott. Tud�s sz�lesl�t�ssal figyelt minden jelentõs teol�giai esem�nyre, �s kiemelkedõ mûre. 1563-ban, nem sokkal a k�t� megjelen�se ut�n, az õ ford�t�s�ban nyomtatt�k ki Heidelbergben K�lvin Genfi k�t�j�t. Tekintettel arra a sokf�le irodalmi hat�sra, amelyet a Heidelbergi K�t� j�t�konyan egyes�tett mag�ban, fel kell t�telezn�nk azt - �rja Paul Jacobs, m�lt sz�zadi n�met teol�gus -, hogy szerzõinek, vagy szerzõj�nek nemcsak a Szent�r�s �s az egyh�zaty�k ismeret�ben kellett j�rtasnak lennie, hanem a korabeli reform�ci�s k�t�irodalomnak, Melanchthon �r�sainak jelentõs r�szeit kellett szinte k�nyv n�lk�l tudnia, hogy a k�t� sz�vegez�sekor k�zn�l legyen. Az egyh�zt�rt�n�sz August Lang jellemz�se szerint "a reform�torok ut�ni nemzed�knek Ursinus volt a legjelentõsebb �s legnagyobb hat�s� tud�s teol�gusa, legal�bbis a n�met reform�tus protestantizmus ter�let�n". Ezt a hat�st ott fejtette ki, ahol kitart� szorgalommal tan�tott: a collegium sapientiae-beli tansz�k�n, majd az egyetem loci communes (dogmatika) tansz�k�n. S k�zben, mint tudjuk, a Szentl�lek-templomban sorozatos k�t�pr�dik�ci�kat is tartott. A neh�z �s f�raszt� munka hamar felõr�lte erej�t, s ez�rt 1568 febru�rj�ban a loci communes elõad�sokr�l le kellett mondania. Kegyes Frigyes hal�lakor neki is t�voznia kellett Heidelbergbõl. Neustadt an der Hardtban telepedett le, ahol 1576-t�l 1583-ban bek�vetkezett hal�l�ig az ottani koll�giumban tan�tott �s folytatta irodalmi munk�ss�g�t. Mûveit csak hal�la ut�n jelentett�k meg. A k�t�hoz �rt terjedelmes teol�giai magyar�zata (Explicationes Cathecheticae) t�bb nyelven rengeteg kiad�st meg�rt. Ennek a mûnek magyar ford�t�sa a k�zelj�võben fog megjelenni itt Kolozsv�rt.

    

3. A Heidelbergi K�t� forr�sai

   A k�t� szerzõinek kil�t�t megismerni nem puszt�n t�rt�nelmi hûs�g k�rd�se. Ezen kereszt�l ahhoz a teol�gia-t�rt�neti k�rd�shez akarunk eljutni: a reform�toroknak �s a korabeli hitvall�s- �s k�t�irodalomnak milyen k�zvetlen �s k�zvetett hat�sa �rezhetõ rajta? Azaz: kik �s mik a Heidelbergi K�t� forr�sai �s elõdei? Az a k�r�lm�ny, hogy a k�t� fõ szerzõje Ursinus, m�g nem c�folja meg a csoportos szerzõs�g �ltal�nosan elfogadott kor�bbi n�zet�t. A Heidelbergi K�t�t a pfalzi fejedelem hitvall� lelkip�sztori �s teol�gus-k�z�ss�ge �ltal szerkesztett egyh�zi konfesszi�nak kell tekinten�nk. Ursinus kiemelt szerepe a szerzõs�gben csup�n t�mpontot �s seg�ts�get akar ny�jtani a forr�sok ir�nti �rdeklõd�shez. A szerzõk tan�t�inak, szellemi elõdjeinek ismerete, teol�giai �s hitvall� �ll�spontjuk nem õket, hanem a Heidelbergi K�t�t �ll�tj�k jobb megvil�g�t�sba.

   A kutat�s kezdettõl hangs�lyozta azt, hogy a Heidelbergi K�t� a reform�tori teol�gia k�z�s eredm�nyeit �sszefoglal� munka. M. A. Gooszen �s A. Lang sz�z �vvel ezelõtt megjelentetett kritikai sz�vegkiad�sai kilenc, illetve n�gy korabeli, 1563 elõtt megjelent k�t�t sorakoztatnak fel a k�t� sz�vege mellett. Mindkettõj�kn�l megtal�lhat� Ursinus k�t "elõmunk�lata": a Minor �s a Major. Lang ezen k�v�l k�zli Leo Judas Z�richi Katekizmus�t (1534), valamint Laski J�nos londoni seg�tõt�rs�nak Marten de Cleyne-Microniusnak az 1552-es k�t�j�t, mint amelyeknek a Heidelbergi K�t�hoz val� rokons�ga nyilv�nval�. Gooszen Leo Judasnak m�g egy k�t�j�t k�zli, az 1535-�s Nagyobb Katekizmust, Bullingernek egy latin nyelvû k�t�j�t, K�lvin Genfi K�t�j�t, k�t angol nyelvû k�t�t, amelyet az �ld�z�tt n�metalf�ldi gy�lekezetek is haszn�ltak, �s v�g�l az emdeni gy�lekezet k�t�j�t (1554). Nyilv�nval�, hogy a sort folytatni lehetne, hiszen a reform�ci� elsõ f�l �vsz�zad�nak nagy k�t�term�se volt, s ezek k�zt eg�sz sor olyant tal�lhatunk, amelyek tartalmilag k�zel �llnak egym�shoz. A felsorol�st August Lang egy feln�met katekizmussal �s a Strassburgi K�t�val eg�sz�ti ki, s �jabban Walter Hollweg kutat�s�nak k�sz�nhetõen B�za k�t k�t�j�r�l tudjuk, hogy a Heidelbergi K�t�nak forr�sul szolg�lt. S term�szetesen nem hagyhat�k ki a vizsg�l�sb�l a nagyobb hagyom�ny� lutheri k�t�k sem, elsõsorban a Kis K�t�, vagy a Johannes Brenz w�rttembergi k�t�ja, amelyek Pfalzban kor�bban haszn�latban voltak. Ugyan�gy forr�sa k�t�nknak az Examen Ordinandorum �s Melanchthon t�bb m�s mûve is, amelyeket a hûs�ges tan�tv�ny, Ursinus, ha nem is sz� szerint, vagy tudatosan, de tartalmilag tov�bbvitt a Heidelbergi K�t�ban.
   Alapos teol�giai �s dogmat�rt�neti tanulm�nyokra volna sz�ks�g, hogy kimutathat� legyen: melyik ir�nyb�l milyen hat�s vagy gondolat �rezhetõ a Heidelbergi K�t�n. Sok igazs�g van abban, amit Max Goebel egyh�zt�rt�n�sz sz�z �vvel ezelõtt �gy fogalmazott meg: "A Heidelbergi K�t� n�gy j� tulajdons�got egyes�tett mag�ban: lutheri bensõs�gess�get, melanchthoni vil�goss�got, zwingli�nus egyszerûs�get �s k�lvini t�zet." De ha nem is lehet a k�t�ban egyes�tett k�l�nf�le hat�sokat j�l elk�l�n�tve felismerni, a fõ k�rd�sek tekintet�ben tudhat�, hogy kire vezethetõ vissza egyik vagy m�sik tan�t�s.

   a) M�r a kiindul� k�rd�sn�l szerencs�sen �rv�nyes�l a Heidelbergi K�t�ban a lutheri-melanchthoni hat�s. Luther �s Melanchthon k�t�i erõsen gyakorlati �s lelkigondoz�i jellegûek voltak. Innen erednek k�t�nkban a "Mit haszn�l nek�nk?", "Mi tov�bbi vigasztal�st vesz�nk?" t�pus� k�rd�sek. Maga a "vigasztal�s" (consolatio) kifejez�s k�ts�gk�v�l melanchthoni eredetû. Az Examen Ordinandorum 1552-es n�met kiad�s�ban a Trost (= vigasztal�s) sz� nem kevesebb, mint negyvenszer fordul elõ. Melanchthon egyik tan�tv�ny�nak 1547-es g�ttingai k�t�ja hasonl� k�rd�ssel kezdõdik: "Micsoda vigasztal t�ged legink�bb ezen a f�ldkereks�gen?" Ursinusnak az a k�t tank�nyve, amelybõl a Heidelbergi K�t� v�gleges sz�vege kialakult, szint�n ezzel a k�rd�ssel kezdõdik: "Mi �letedben �s hal�lodban egyetlen vigasztal�sod?"
   A Melanchthon �ltal haszn�lt teol�giai fogalmak k�z�l gyakran viszontl�tjuk a k�t�ban Krisztus �dvaj�nd�kai jel�l�s�re a "j�t�tem�nyek" kifejez�st (20, 53, 60, 86). A kifejez�s j�l ismert Melanchthon dogmatika tank�nyv�nek sokat id�zett t�tel�bõl: Krisztust megismerni annyi, mint megismerni az õ j�t�tem�nyeit.

   b) K�lvin hat�sa a k�t� beoszt�s�ban is �rv�nyes�l, de k�l�n�sen egyes fejezetek magyar�zat�ban: az Apostoli Hitvall�s m�sodik bekezd�s�nek �rtelmez�s�ben �s a T�zparancsolat alkalmaz�s�ban. Ursinus k�t elõmunk�lata �s maga a k�t� az 1545-�s Genfi Katekizmussal van a legk�zelebbi rokons�gban, b�r a consolatio fogalm�val �s azzal, hogy a h�võ ember "haszn�ra" tekint, ink�bb Melanchthont k�veti. K�lvinn�l ugyanis a kiindul� k�rd�s az emberi �let fõ c�lj�ra tekint. K�t�j�ban t�lteng a tan, �s h�tt�rbe szorul (Lutherhez �s Melanchthonhoz k�pest) a gyakorlati-lelkigondoz�i hangs�ly. A Genfi K�t� k�t l�nyeges von�s�t tartott�k szem elõtt a Heidelbergi K�t� szerzõi. Az egyik a katek�tikai anyag egys�ges szempont szerinti �sszefoglal�sa, a m�sik pedig a teol�giai mondanival� c�ltudatos �s biztons�gos megfogalmaz�sa.
   A reform�ci� korabeli k�t�k, k�z�pkori �r�ks�g nyom�n, �t fejezetben ("�gazatban") taglalt�k a hit k�rd�seit: T�zparancsolat, Apostoli Hitvall�s, Miaty�nk, Kereszts�g �s �rvacsora. A legt�bb k�t� ezt a kapott "anyagot" tetszõleges sorrendben - legt�bbsz�r a fenti sorrendben - ny�jtotta. Ilyen volt a korabeli k�t�irodalom nagy t�bbs�ge, p�ld�ul Luther Kis K�t�ja is. K�lvin k�t�ja, �s annak nyom�n a Heidelbergi K�t� is, az �gynevezett elemzõ k�t�k k�z� tartozik. Ezek a k�t�k a hagyom�nyos anyagot egys�gesen foglalj�k �ssze az �ltal�nosan emberi �s a saj�tosan kereszty�ni szempontok figyelembev�tel�vel, �s re�vil�g�tanak arra, hogy mi a fundamentuma mindennek. K�lvin elõtt az ilyen k�t�k-a sorban az elsõs�g a cseh testv�rek �s a valdensek k�t�it illeti meg-egyik k�z�s von�sa az volt, hogy kiindul�suk antropologikus: Mi vagy te? Ember vagyok. K�lvin is az embertõl indul el, de ezt a kiindul�st �gy fogalmazza meg, hogy a tan�t� a gyermeket az �let c�lja felõl k�rdezi ki. Ez a c�l: Istent megismerni, azaz benne igaz�n hinni, neki engedelmeskedni, õt im�dni, �s neki h�l�kat adni. "Az egykori humanista Zwingli �s K�lvin sz�m�ra Isten fels�g�nek megismer�se jelenti elsõsorban a v�laszt arra a k�rd�sre: Mi az emberi �let v�gsõ c�lja? Isten megismer�se pedig teljes embert k�vetelõ, az ember hat�rozott aktivizmus�t felt�telezõ �letprogram"-mondja Barth K�roly.

   Ez a fõ c�lkitûz�s hat�rozza meg a Genfi K�t� fel�p�t�s�t, s ebben k�vette K�lvint a Heidelbergi K�t� is: a hit (az apostoli hitvall�s) kifejt�se megelõzi a t�rv�nyt (a dekal�gust). A hit Istennek az evang�liumban tett �g�ret�t k�zli, �s azt egy�ttal meg is ragadja. Ez�rt a hit az istenismeret alapja. A t�rv�ny pedig Istennek re�nk vonatkoz� ig�ny�t jelenti be, s ez�rt az istenismeret �tj�n, a hitben �jj�sz�letett �letbe vezet. Ez az �gynevezett tertius usus legis, a t�rv�ny reform�tus �rtelmez�se.
   A Genfi K�t� m�sik nagy �rt�k�t, a vil�gos, hat�rozott teol�giai megfogalmaz�st is �tvette a Heidelbergi K�t�. Ennek a k�r�lm�nynek ok�t �s magyar�zat�t mindk�t k�t� sz�let�si hely�vel �s c�mzettjeivel kell magyar�zni. Arr�l van sz�, amit a Genfi K�t� a mott�ul v�lasztott ig�vel, 1Pt 3,15-tel fejezett ki: "Mindig k�szek legyetek megfelelni mindenkinek, aki sz�mot k�r tõletek a bennetek l�võ rem�nys�grõl." A Heidelbergi K�t� is, de m�g ink�bb a K�lvin k�t�ja olyan harci helyzetben sz�letett, amelyben a gy�lekezet tagjainak gyakran kellett megk�zdeni�k szem�lyes �s hitbeli egzisztenci�juk�rt. Aki a P�ter level�ben eml�tett k�szs�get �s felelõss�get el akarta saj�t�tani, annak j�l ki�ll�tott bibliai-teol�giai eszk�zt�rral kellett rendelkeznie.
   A Heidelbergi K�t� abban is k�vette genfi elõdj�t, hogy vas�rnapokra van felosztva. Mindk�t katekizmust arra (is) sz�nt�k, hogy az �v folyam�n "v�gigpr�dik�lhat�" legyen.

   
   c) A Heidelbergi K�t� forr�sai ut�n kutatva, a keresõ arra a felfedez�sre jut, hogy annak egyik legsaj�tosabb �rt�ke, a nyomor�s�g-megv�lt�s-h�laad�s c�mszavak al� foglalt h�rmas feloszt�s is visszavezethetõ a reform�tori irodalom kor�bbi mûveire. Ezt a h�rmas diszpoz�ci�t k�veti m�r a Catechesis Minor is, s Ursinus ezt Melanchthont�l tanulta, akin�l ez a t�rv�ny-evang�lium-j� cselekedetek form�j�ban k�zponti teol�giai tan�t�s. Csakhogy Melanchthonn�l a t�rv�ny ink�bb bûnt leleplezõ, �gynevezett pedag�giai �rtelemben fordul elõ, a j� cselekedeteket pedig a Megengesztelõd�s c�msz� alatt t�rgyalja.
4. d) M�g Ursinus a Catechesis Minor anyag�t a fõ gondolatmenet k�r� csoportos�totta, amely a nyomor�s�g-megv�lt�s-h�laad�s h�rmas feloszt�sban k�zvetlen�l beker�lt a Heidelbergi K�t�ba is, addig a Catechesis Major fõ gondolatmenete - a sz�vets�g-teol�gia - csak k�zvetve tal�lhat� meg a k�t�ban. A k�t� feloszt�sa, a megv�lt�sr�l, Krisztus h�rmas tiszts�g�rõl �s az �rvacsor�r�l sz�l� tan�t�s mind r�szeit k�pezik egy olyan teol�giai gondolkod�srendszernek, amelyet k�sõbb a sz�vets�g-teol�gia reform�tus mûvelõi �p�tettek. Ezt a teol�giai l�t�sm�dot Ursinus Melanchthont�l �s K�lvint�l k�lcs�n�zte, de fõleg a Bullingertõl, Vermigliust�l �s Olevianust�l tanult sz�vets�g-teol�gi�val term�keny�tette meg �s vitte �n�ll�an tov�bb.
   A t�bb szerzõtõl sz�rmaz� �s m�g t�bb k�tfõbõl mer�tõ Heidelbergi K�t� azonban nem veszett el a "sok b�ba k�z�tt". Ellenkezõleg, olyan "kompil�ci�" lett ez, amely m�lyebb �s gazdagabb tartalmilag is, formailag is, mint b�rmelyik mint�ja, olyan tan�tv�ny, aki t�lnõtt mester�n. Megjelen�sekor sok �s heves vit�t v�ltott ki, pedig a vit�s k�rd�sekben is m�rs�kelt �ll�spontot foglalt el. Olyan s�kramentumtant tartalmaz - p�ld�ul - amely f�l�tt luther�nusok �s reform�tusok, �vtizedes visz�lykod�sok ut�n, b�kejobbot ny�jthattak volna egym�snak. Sajnos, a Luther �s Zwingli, illetve a Wittenberg �s Z�rich k�z�tti ellent�tek elm�ly�ltebbek voltak, semhogy a Heidelbergi K�t� ebben a k�rd�sben uni�hoz vezethetett volna. Megjelen�se �vtized�ben nem tudtak igaz�n egym�sra hallgatni a felek, s �gy ez is meghallgat�s n�lk�l maradt. Az ellent�tekn�l azonban sokkal m�lyebbre ny�lt a k�z�s evang�liumi fundamentum: az a hit, hogy Isten, Krisztus�rt, ingyen kegyelembõl a hit �ltal megigaz�tott engem, bûn�s embert. "Az a t�ny, hogy a reform�ci� t�rt�net�nek m�sodik korszak�ban a Heidelbergi K�t�ban ez a tan m�g egyszer olyan hamis�tatlan, azaz eredeti, l�nyegre t�rõ, tal�l�, s ez�rt hathat�s kifejez�st nyert, … mindig �jb�l - �s joggal - csod�lkoz�sra k�sztet." (G. A. Benrath)

5. Evang�liumi hit�nk k�rd�seinek a Heidelbergi K�t� szerinti �jabb �tgondol�sa nemcsak a hûs�g parancs�b�l t�rt�nik, amely reform�tus egyh�zunk megõrz�tt, �s minket megõrzõ dr�ga �r�ks�ge ir�nti engedelmess�gre k�sztet, hanem abb�l a tiszteletbõl is, amelyet az eg�sz evang�liumi protestantizmus k�z�s �gye �s k�z�s aty�i ir�nt kell tan�s�tanunk. A Heidelbergi K�t� forr�sainak ismerete szerint ezek az aty�k a Heidelbergi K�t� atyjai is.

    

4. A Heidelbergi K�t� az egyh�zban

   A) A k�t� �s a Pfalzi Istentiszteleti Rendtart�s

   A janu�ri k�t�val el lehetett indulni az egys�ges hitvall�s �s tan�t�s fel�. �m a reform�ci� fejedelmi terv�ben az egys�ges istentisztelet is benne volt. Ezt k�v�nta megval�s�tani az ugyanazon �v november�ben kiadott istentiszteleti �s egyh�zi rendtart�sk�nyv. Ennek az volt a saj�toss�ga, hogy az istentiszteleti sz�vegek k�z� felvett�k az 52 vas�rnapra osztott k�t� teljes sz�veg�t is. Az elõsz� (ezt is II. Frigyes �rta!) meg is indolkolta, mi�rt: hogy minden vas�rnap egy-egy kijel�lt szakasz alapj�n tartsanak �gynevezett k�t�pr�dik�ci�t. A gy�lekezet tagjait v�rtezz�k fel - a rendes pr�dik�ci�s istentiszteletek mellett - ezek a tan�t�sok is az engedelmes kereszty�n hitre �s �letre. K�lvin gy�lekezet�ben, Genfben is �gy tan�tottak a Genfi K�t� alapj�n.
   A k�t� sz�vege a keresztel�si istentisztelet rendje �s a keresztel�si tan�t�s ut�n k�vetkezik, majd a k�t� ut�n az �rvacsora �gend�ja. Barth K�roly �rt�kel�se szerint ez az�rt van �gy, hogy az a vigasztal�s, amelyrõl az elsõ k�rd�s alapj�n az eg�sz hitvall�s besz�l, a kereszts�g �s az �rvacsora k�z�tt, a tan�t�snak a gy�lekezet �let�ben bet�lt�tt szerepe felõl nyerjen k�l�n�s megvil�g�t�st.

   B�r a novemberi istentiszteleti rendtart�s elõtt a k�t�nak Heidelbergben k�t kiad�sa �s egy �jranyom�sa jelent meg, m�gsem mondhatjuk, hogy a k�t� elõsz�r egymag�ban sz�letett meg, majd ehhez "hozz��rtak" egy rendtart�st. A kereszty�n tan �s az egyh�zi �let meg�j�t�sa egyszerre foglalkoztatta III. Frigyest �s munkat�rsait. Csak a s�rgetõ sz�ks�g k�sztette õket arra, hogy - mivel a katekizmus m�r janu�rban k�szen �llott - elõsz�r k�l�n a k�t�t adj�k k�zre. Ugyanazon a zsinati �l�sen, amelyen a tagok a k�sz k�t�t janu�r 18-�n al��r�sukkal elfogadt�k, foglalkoztak a k�sz�lõben levõ egyh�zi rendtart�ssal is. A k�t�t teh�t eleve ennek szerves r�sz��l sz�nt�k.
   A tan�t�s �s az �let egys�g�t h�ven t�kr�zi ez a rendtart�s. Fel�p�t�se a k�vetkezõ:

   1. Elõk�sz�let a pr�dik�ci�ra �s felh�v�s az im�dkoz�sra

   2. A tan�t�s �s a pr�dik�ci�

   3. A szent kereszts�g

   4. A katekizmus

   Mivel indokolt�k a tan�t�s sz�ks�gess�g�t?

   "A kereszty�n vall�sunk szerinti katekizmus r�vid �s egyszerû sz�beli besz�mol�t jelent a kereszty�n tan legfõbb r�szeirõl, amelyben az ifjakt�l �s egy�gyûektõl sz�mon k�rik �s meghallgatj�k, mit tanultak. Mert az istenf�lõ emberek a kereszty�n egyh�z kezdete �ta mindig is szorgalmasan nevelt�k a gyermekeiket az �r f�lelm�re, otthon, az iskol�ban �s az egyh�zban. H�rom �rv t�masztja ezt al�:

   a) Elõsz�r is az istenf�lõ emberek tudat�ban voltak annak, hogy a vel�k sz�letett gonoszs�g eluralkodna �s mind az egyh�zat, mind a vil�gi korm�nyzatot megrontan�, ha nem ny�jtan�nk idejekor�n gyermekeinknek az �dv�z�tõ tan�t�st.

   b) M�sodszor Isten kifejezett parancsa is ezt k�veteli: "�s ezek az ig�k, amelyeket a mai napon parancsolok n�ked, legyenek a te sz�vedben. �s gyakoroljad ezekben a te fiaidat, �s sz�lj ezekrõl, mikor a te h�zadban �lsz, vagy mikor �ton j�rsz, �s mikor lefekszel, �s mikor felkelsz" (2M�z 12,13; 5M�z 4, 6.11)

   c) V�g�l pedig, �gy amint Izr��l gyermekeit, k�r�lmet�l�s�k ut�n, ha �rtelmesebbek lettek, kioktatt�k a sz�vets�g ezen jegy�nek �s Isten sz�vets�g�nek a titka felõl, ugyan�gy sz�ks�ges a mi gyermekeinket is a nyert kereszts�grõl, az igaz kereszty�n hitrõl �s bûnb�natr�l kioktatni, hogy - mielõtt az �r asztal�hoz bocs�tan�nk õket - az eg�sz kereszty�n gy�lekezet elõtt hit�krõl vall�st tehessenek.

   5. Az �rvacsor�r�l sz�l� r�sz mag�ban foglalja az �nnepet elõk�sz�tõ bûnb�nati istentiszteletek rendj�t is. �rvacsor�t a s�toros �nnepeken k�v�l legal�bb havonta kell �nnepelni.

   6. Az �rvacsorai istentisztelet rendj�t k�vetõen, de nem k�l�n fejezetc�men tal�ljuk az egyh�zfegyelem k�rd�s�t.

   7. A gondnokok (= �nk�ntes diak�nusok).

   8. Az im�ds�g

   9. Az �nnepnapok rendje. Kar�csony 1. �s 2. napj�n, �j�v napj�n, H�sv�t 1. �s 2. napj�n, Krisztus mennybemenetele �nnep�n, valamint P�nk�sd 1. �s 2. napj�n a vas�rnapi rend szerint kell istentiszteletet tartani.

   10. A h�zass�gk�t�s meg�ld�sa h�romszori kihirdet�s ut�n a gy�lekezet elõtt t�rt�nik.

   11. A templomi �nekl�s �s az igehirdetõk �lt�zete. Az �nekl�s nemcsak sz�val, hanem sz�vvel t�rt�nj�k, a gy�lekezet �p�l�s�re. Anyanyelven kell �nekelni, mert "a l�lek nem dics�rheti Istent olyan �nekkel, amit nem �rt". Az egyh�zi szolg�k "tisztess�ges �s szer�ny, de szok�sos ruh�ban v�gezz�k hivatalukat".

   12. A lelkigondoz�i feladatok k�z�l a betegl�togat�sr�l, haldokl�k vigasztal�s�r�l �s a foglyok megl�togat�s�r�l rendelkezik az �genda.

   13. A temet�sn�l minden "babon�s cerem�ni�t" ker�lni kell. A temet�sre h�v� harangsz� egyform�n megillet gazdagot �s szeg�nyt. Minden temet�sen ig�t kell hirdetni.

   A pfalzi Kirchenordnungnak ez a r�vid ismertet�se is r�vil�g�t elõsz�r arra, hogy a k�t� �s az egyh�zi rend �sszetartoz�sa nem puszt�n formai kapcsolat. Miut�n a janu�rban kiadott katekizmus az ifj�s�g tan�t�s�ban mutatkoz� hi�nyokat, rendetlens�get �s vissza�l�seket volt hivatott helyrehozni, �gy most a teljes �genda akar "a cerem�ni�ban, a s�kramentumok kiszolg�ltat�s�ban, �s egy�b istentiszteleti gyakorlatban helyes �s egy�ntetû" rendhez seg�teni. Sem az egys�ges tan, sem az egys�ges rend nem �nc�l. Mindkettõnek az a sz�nd�ka, "hogy ez�ltal mind a tan�t�sban, mind a k�lsõ cerem�ni�kban Isten ig�j�nek �s akarat�nak igaz ismeret�re vezettessenek egy olyan �ton, amely az isteni akarattal megegyezik �s a Szent�r�son alapszik". Ez a sz�nd�k az istentiszteleti rendtart�sban csak �gy val�sulhatott meg, ha a k�t� benne nem laza f�ggel�k, hanem a gy�lekezet minden �letmegnyilv�nul�s�ban r�mutat "Isten ig�j�nek �s akarat�nak igaz ismeret�re".

   A Heidelbergi K�t� gyors elterjed�s�hez �s k�zkedvelts�g�hez nemcsak j�l fel�p�tett teol�gi�ja j�rult hozz�, hanem ugyanolyan m�rt�kben az a gy�lekezet�p�tõ, gyakorlatias sz�nd�k is, amellyel az istentiszteleti rendtart�sban l�pten-nyomon tal�lkozunk. Ugyanaz a k�t�, amely a 17-18. sz�zadban sok dogmatikai magyar�zatot �s tank�nyvet ihletett, b�lcsõje �s kiindul�pontja lett az �lõ gy�lekezeti kegyess�gnek, �bred�si mozgalmaknak, sõt a pietizmus egyes �gainak is. Az a gy�lekezet�p�tõ, im�dkoz� kegyess�g, amely p�ld�ul a sv�jci St�helin "Catechizmusi h�zi kints"-�ben (18. sz�zad), vagy k�sõbb a holland-n�met Kohlbr�gge n�pszerû k�t�-k�rd�seiben (19. sz�zad) �t�tõ erõvel jelentkezett, arra a Heidelbergi K�t�ra �p�tett, amely m�r a pfalzi egyh�zi rendtart�sban is p�ldamutat�an v�gezte a gy�lekezet�p�t�s �s vigasztal�s feladat�t.

5.  

B) A Heidelbergi K�t� mint hitvall�s

Amint az eddigiekbõl is kitûnt, a Heidelbergi K�t� h�rmas szerepet t�lt be az egyh�z-ban.
Egyr�szt olyan vall�sk�nyv, amelynek seg�ts�g�vel a gyermekeket oktatj�t �s a felnõtt kereszty�n �letre felk�sz�tik. Ez a feladata minden k�t�nak.

M�s-r�szt a Heidelbergi K�t� olyan hitvall�si irat is, amelyre minden vele azonosulni tud� egyh�z �gy hivatkozhat, mint bibli�s hit�nek kifejezõj�re. Egyh�zunk t�rv�ny-k�nyve is kimondja: Az erd�lyi reform�tus egyh�z "a teljes Szent�r�s alapj�n, hit�nek kifejezõj��l a Heidelbergi K�t�t �s a M�sodik Helv�t Hitvall�st ismeri el".

Harmadszor �lõ hitvall�sk�nt hangosan recit�lhatja is az istentiszteleti gy�lekezet, ahogy ezt egyh�zunkban meg is teszik ott, ahol az elm�lt �vekben bevezett�k az �j rendtart�st. A gy�lekezet hol az Apostoli Hitvall�ssal, hol a K�t� 1. k�rd�s�vel-felelet�vel vallja meg hit�t.

Ez a h�rmas c�lkitûz�s m�r III. Frigyes fejedelem �s a t�bbi szerzõ sz�nd�k�ban is megvolt. III. Frigyes elõszava ezt �gy fogalmazta meg: "…hogy ilyenform�n ne csak az ifj�s�g nyerjen a templomban �s iskol�ban istenf�lõ oktat�st �s megfelelõ nevel�st, hanem a pr�dik�torok �s iskolamesterek maguk is, egy biztos �s �llhatatos form�t �s m�rt�ket kapjanak, amelyhez az ifj�s�g oktat�s�ban igazodjanak, �s ne eszk�z�lhessenek naponta a saj�t tetsz�s�k szerinti v�ltoztat�sokat, �s ne tan�tsanak ellenkezõ m�don".

A hitvall�s - b�rmelyik fenti szerep�ben-emberi felelet Isten ig�j�re, s ez�rt a k�l�nb�zõ korokban a k�l�nb�zõ egyh�zak m�s-m�s form�ban, gyakran elt�rõ terjedelemben fogalmazt�k meg hit�ket.

A Bibli�b�l ismerj�k p�ld�ul azokat az õshitvall�sokat, amelyekkel Isten v�lasztottai - ak�r egy�nileg, ak�r k�z�sen-Isten megsz�l�t�s�ra feleltek: "Halld, Izr�el, az �r a mi Isten�nk, egy �r!" (5M�z 6,4); "Te vagy a Krisztus, az �lõ Istennek Fia" (Mt 16,16); "Hiszem, hogy a J�zus Krisztus az Isten Fia" (ApCsel 8,37).

Az ilyen r�vid hitnyilatkozatok k�sõbb bõv�ltek, majd a 3-4. sz�zadban kialakultak a m�ig ismert �s haszn�lt Szenth�roms�g-hitvall�sok: a Nicea-Konstantin�polyi Hitvall�s �s az Apostoli Hitvall�s. Mindkettõ ma is egyetemesen elismert �s haszn�lt hitvall�sunk.

A reform�ci� sz�zad�ban k�l�n�sen sok �j hitvall�st �rtak-hitv�delmi c�lb�l. A r�mai egyh�z �s a vil�gi felsõbbs�g elõtt ezekkel igazolt�k, hogy a lutheri vagy k�lvini hat�sra reform�lt gy�lekezetek nem �j vall�st hirdetnek, hanem az egyetemes, r�gi �s k�z�s hitet vallj�k. (Ez az oka annak, hogy ker�lj�k �s elutas�tjuk azt a r�mai katolikus sz�haszn�latot, amelyben a reform�ci�t "hit�j�t�snak" nevezik.) A reform�ci� korabeli hitvall�sok m�gis felekezeti hitvall�ss� v�ltak, mert kider�lt, hogy a r�mai egyh�zat ezekkel nem gyõzt�k meg, �s a tõle val� elszakad�s elker�lhetetlenn� v�lt.
Hangs�lyoznunk kell azonban, hogy minden hitvall�s csak emberi felelet a Szent�r�s megsz�l�t�s�ra. Nem �r�k �rv�nyû m�rc�je a hitnek, hiszen ilyen m�rce (= k�non) csak a Biblia lehet. A hitvall�s, a hitvall�si irat, a k�t� viszont jav�that�, �jra �s �jra �t�rhat�. Van olyan, amelyet r�videbb-hosszabb haszn�lat ut�n �jjal helyettes�tettek, s azt�n ez az "�j" is r�g feled�sbe mer�lt.

A Heidelbergi K�t� viszont m�r 440 �ve haszn�latban van.

A magyar reform�tus egyh�zban is megismert�k, elfogadtuk, a gyakorlatba bevezett�k. 1564-ben elõsz�r latin nyelven vette birtok�ba az egyh�z, majd 1577 ut�n, Husz�r D�vid p�pai lelkip�sztor ford�t�s�ban, magyar nyelven is. A K�t� 17. �s 18. sz�zadi t�rt�nete Magyarorsz�gon is, Erd�lyben is egyre gazdagod� irodalomr�l (r�vid�tett vagy teljes k�t�kiad�sok, k�t�magyar�zatok, pr�dik�ci�k) sz�l. K�sõbb, szinte sz�z �ven �t, cs�kkent, majd teljesen elapadt a K�t� ir�nti �rdeklõd�s. T�bben pr�b�ltak m�s katekizmust �rni helyette, s a 19. sz�zadi felvil�gosult liberalizmus m�g a t�bbi hitvall�st is mellõzni szerette volna.

�m a 19. sz�zad v�g�n, a 20. sz�zad elej�n a Heidelbergi K�t� n�lunk fel�bredt Csipker�zsika-�lm�b�l, �s m�r k�zel sz�z �ve �jra haszn�ljuk-gyermekeink �p�l�s�re, reform�tus csal�djaink �s a reform�tus vil�g-csal�d �r�m�re, Isten dicsõs�g�re.