HEIDELBERGI KÁTÉ fordította Tavaszy Sándor

Előszó

Az erdélyi református egyház 1920-ban adta ki először a föld valamennyi református egyháza által a maga hitének hű és igaz foglalatjaként tisztelt Heidelbergi Kátét. Ettől az időponttól kezdve egyházkerületünk fokozatosan a vallástanítás alapjává tette ezt a hitvallást, s mind a teológiai gondolkodásban, mind az igehirdetésben egyre határozottabban kezdte elfoglalni az őt megillető irányító szerepet. Az első kiadás egyrészt elfogyott, másrészt nem is volt az eredeti szövegnek egészen pontos és hű fordítása, hanem helyet adott a Káté régebbi magyar fordításaiban alkalmazott, tartalmilag megfelelő, de nem szövegszerű magyarázatoknak, bővítéseknek. Ezért szükségessé vált a Káté új kiadása, amelyet ezennel kibocsátunk.
Igyekeztünk az eredeti szövegnek mindenben megfelelő visszaadására s ezenkívül fölvettük az abban felsorolt összes szentírási helyek teljes szövegét is, a revideált Biblia szerint. Abban a meggyőződésben vagyunk, hogy a hitvallás ismerete, tanulmányozása és életükben való követése minden öntudatos református ember és Anyaszentegyházunk számára nélkülözhetetlen.  A Szentháromság egy örök igaz Isten tegye áldottá a hitvallás munkáját a lelkekben és az Egyházban, az ő dicsőségére! Tavaszy Sándor

I. ÚRNAPJA

1. Kérdés: Mi életedben és halálodban egyetlen vigasztalásod?

Felelet: Az, hogy mind testestől, mind lelkestől, akár élek, akár halok, nem önmagamé, hanem az én hűséges Uramnak és Megváltómnak, a Jézus Krisztusnak tulajdona vagyok, aki az ő drága vérével minden bűnömért tökéletesen eleget tett, engem a Sátán minden hatalmától megszabadított és úgy megőriz, hogy az én mennyei Atyám akarata nélkül még csak egy hajszál sem eshetik le fejemről; sőt inkább mindennek az én üdvösségemre kell szolgálnia; azért engem biztosít az örök élet felől és szív szerint késszé tesz arra, hogy ezután Őneki éljek.

Róm 14,8: mert ha élünk, az Úrnak élünk: ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Azért akár éljünk, akár haljunk, az Úréi vagyunk.

1 Kor 6,19: Nem a magatokéi vagytok.

1 Kor 3,23: Ti pedig Krisztusé, Krisztus pedig Istené.

1 Pét 1,18-19: Tudván, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltottatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből: hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén.

1 Ján 1,7: Jézus Krisztusnak, az Ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől.

1 Ján 2,1-2: Én fiacskáim, ezeket azért írom néktek, hogy ne vétkezzetek. És ha valaki vétkezik, van Szószólónk az Atyánál, az igaz Jézus Krisztus.

1 Ján 3,8: Aki a bűnt cselekszi az ördögből van; mert az ördög kezdettől fogva bűnben leledzik. Azért jelent meg az Istennek Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa.

Ján 6,38-40: Mert azért szállottam le a mennyből, hogy ne a magam akaratát cseleked­jem, hanem annak akaratát, aki elküldött engem. Az pedig az Atyának akarata, aki elküldött engem, hogy amit nékem adott, abból semmit el ne veszítsek, hanem feltámasszam azt az utolsó napon. Az pedig annak az akarata, aki elküldött engem, hogy mindaz, aki látja a Fiút és hisz őbenne, örök élete legyen; és én feltámasszam azt az utolsó napon.

Máté 10,29-31: Nemde, két verebecskét meg lehet venni egy kis fillérért? És egy sem esik azok közül a földre a ti Atyátok akarata nélkül! Néktek pedig még a fejetek hajszálai is mind számon vannak. Ne féljetek azért; ti sok  verebecskénél drágábbak vagytok.

Luk 21,18: De fejeteknek egy hajszála sem vész el.

Róma 8,28: Tudjuk pedig, hogy azoknak, akik Istent szeretik, minden javukra van, mint akik az ő végzése szerint hivatalosak.

2 Kor 1,21-22: Aki pedig minket ti veletek egybe Krisztusban megerősít és megken minket, az Isten az; aki el is pecsételt minket, és a Léleknek zálogát adta a mi szíveinkbe.

Ef 1,13-14: Akiben ti is, minekutána hallottátok az igazságnak beszédét, idvességetek evangéliumát, amelyben hittetek is, megpecsélteltettetek az ígéretnek ama Szent Lelkével, aki záloga a mi örökségünknek Isten tulajdon népének megváltatására, az Ő dicsőségének magasztalására.

Róm 8,15-17: Mert nem kaptatok szolgaság lelkét ismét a félelemre, hanem a fiúságnak Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: Abbá Atyám! Ez a Lélek bizonyságot tesz a mi lelkünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk. Ha pedig gyermekek, örökösök is; örökösei Istennek, örököstársai pedig Krisztusnak.

Róm 8,14: Mert akiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai.

2. Kérdés: Hány dolgot kell tudnod, hogy e vigasztalással boldogul élhess és halhass?

Felelet: Hármat. Először, hogy milyen nagy az én bűnöm és nyomorúságom. Másodszor, hogy mi módon váltatom meg minden bűnömtől és nyomorúságomtól. Harmadszor, hogy milyen hálaadással tartozom Istennek e megváltásért.

Luk 24,46-47: Így van megírva, és így kellett szenvedni a Krisztusnak, és feltámadni a halálból harmadnapon: és prédikáltatni az ő nevében a megtérésnek és a bűnök bocsánatának minden pogányok között, Jeruzsálemtől elkezdve.

1 Kor 6,11: Ilyenek voltatok pedig némelyek, de megmosattatok, de megszenteltette­tek, de megigazíttattatok az Úr Jézusnak nevében és a mi Istenünk Lelke által.

Tit 3,3-7: Mert régente mi is esztelenek, engedetlenek, tévelygők, különböző kívánságoknak és gyönyöröknek szolgái, gonoszságban és irigységben élők, gyűlölségesek, egymás gyűlölők valánk. De mikor a mi megtartó Istenünknek jó volta és az emberekhez való szeretete megjelent, nem az igazságnak cselekedeteiből, amelyeket mi cselekedtünk, hanem az ő irgalmasságából tartott meg minket az újjászületésnek fürdője és a Szent Lélek megújítása által, melyet kitöltött ránk bőséggel a mi megtartó Jézus Krisztusunk által; hogy az ő kegyelméből megigazulván, örökösök legyünk az örök élet reménysége szerint.

Ján 9,41: Monda nékik Jézus: Ha vakok volnátok, nem volna bűnötök; ámde azt mondjátok, hogy látunk: azért a ti bűnötök megmarad.

Ján 15,22: Ha nem jöttem volna és nem beszéltem volna nékik, nem volna bűnök; de most nincs mivel menteniük az ő bűnöket.

Ján 17,3: Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust.

Ef 5,8-11: Mert valátok régen sötétség, most pedig világosság az Úrban: mint világosságnak fiai úgy járjatok. (Mert a világosságnak gyümölcse minden jóságban és igazságban és valóságban van), meggondolván, mi legyen kedves az Úrnak. És ne legyen közösségetek a sötétségnek gyümölcstelen cselekedeteivel, hanem inkább meg is feddjétek azokat.

1 Pét 2,9-12: Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy hirdessétek annak hatalmas dolgait, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket; akik hajdan nem népek voltatok, most pedig Isten népe vagytok. Szeretteim kérlek titeket, mint jövevényeket és idegeneket, tartóztassátok meg magatokat a testi kívánságoktól amelyek a lélek ellen vitézkednek; magatokat a pogányok közt jól viselvén, hogy amiben rágalmaznak titeket mint gonosztevőket, a jó cselekedetekből, ha látjátok azokat, dicsőítsétek Istent a meglátogatás napján.

Róm 6,11-14: Ezenképpen gondoljátok ti is, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek a mi Urunk Jézus Krisztusban. Ne uralkodjék tehát a bűn a ti halandó testetekben, hogy engedjetek néki az ő kívánságaiban: se ne szánjátok oda a ti tagjaitokat hamisságnak fegyvereiül a bűnnek; hanem szánjátok oda magatokat az Istennek, mint akik a halálból életre keltetek, és a ti tagjaitokat igazságnak fegyvereiül az Istennek. Mert a bűn ti rajtatok nem uralkodik; mert nem vagytok törvény alatt, hanem kegyelem alatt.

Első Rész:

Az ember nyomorúságáról

II. ÚRNAPJA

3. Kérdés: Honnan ismered meg a te nyomorúságodat?

Felelet: Az Isten törvényéből.

Róm 3,20: Annakokáért a törvénynek cselekedeteiből egy test sem igazul meg ő előtte: mert a bűn ismerete a törvény által vagyon.

4. Kérdés: Mit követel tőlünk az Isten törvénye?

Felelet: Megtanít arra minket Krisztus Urunk röviden a Máté evangéliuma 22. részében:

»Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első és nagy parancsolat. A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.«

Luk 10,27: Az pedig felelvén, monda: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből és minden erődből és teljes elmédből; és a te felebarátodat, mint magadat.

5. Kérdés: Megtarthatod-e tökéletesen mindezeket?

Felelet: Semmiképpen nem; mert természet szerint hajlandó vagyok Isten és felebarátom gyűlölésére.

Róm 3,10-12.23: Amint meg van írva, hogy nincsen csak egy igaz is; nincs aki megértse, nincs, aki keresse az Istent. Mindnyájan elhajlottak, egyetemben haszontalanokká lettek; nincs aki jót cselekedjék, nincsen csak egy is. Mert mindnyájan vétkeztek, és szűkölködnek az Isten dicsősége nélkül.

1 Ján 1,8.10: Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűn mibennünk, magunkat csaljuk meg és igazság nincsen mibennünk. Ha azt mondjuk, hogy nem vétkeztünk, hazuggá tesszük őt, és az ő igéje nincsen mibennünk.

Róm 8,7: Mert a test gondolata ellenségeskedés Isten ellen; mivelhogy az Isten törvényének nem engedelmeskedik, mert nem is teheti.

Ef 2,3: Akik között forgolódtunk egykor mi is mindnyájan a mi testünk kívánságaiban, cselekedvén a testnek és a gondolatoknak akaratját, és természet szerint haragnak fiai valánk, mint egyebek is.

III. ÚRNAPJA

6. Kérdés: Hát az Isten az embert ily gonosszá és fonákká teremtette?

Felelet: Nem; sőt inkább Isten az embert jóvá és a maga hasonlatosságára, azaz valóságos igazságban és szentségben teremtette, azért, hogy az ő teremtő Istenét igazán megismerje, szívből szeresse és örök üdvösségben vele éljen, Őt dicsérje és magasztalja.

1 Móz 1,31: És látá Isten, hogy minden, amit teremtett vala, íme igen jó.

1 Móz 1,26-27: És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatossá­gunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon. Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonnyá teremté őket.

2 Kor 3,18: Mi pedig az Úrnak dicsőségét mindnyájan fedetlen arccal szemlélvén, ugyanazon ábrázatra elváltozunk, dicsőségről dicsőségre, úgy mint az Úrnak Lelkétől.

Kol 3,9-10: Ne hazudjatok egymás ellen, mivelhogy levetkeztétek amaz ó embert, az ő cselekedeteivel együtt, és felöltöztétek amaz új embert, melynek újulása van Annak ábrázatja szerint való ismeretre, aki teremtette azt.

Ef 4,22-24: Hogy levetkezzétek ama régi élet szerint való ó embert, mely meg van romolva a csalárdság kívánságai miatt; megújuljatok pedig a ti elméteknek lelke szerint, és felöltözzétek amaz Új embert, mely Isten szerint teremtetett igazságban és valóságos szentségben.

7. Kérdés: Honnan van tehát az emberi természet eme romlottsága?

Felelet: Első szüleinknek, Ádámnak és Évának a paradicsombeli esetéből és engedetlenségéből, minek következtében a mi természetünk úgy megromlott, hogy mindannyian bűnben fogantattunk és születtünk.

Róm 5,12.18-19: Annakokáért, miképpen egy ember által jött be a világra a bűn, és a bűn által a halál, és akképpen a halál minden emberre elhatott, mivelhogy mindenek vétkeztek. - Bizonyára azért, miképpen egynek bűnesete által minden emberre elhatott a kárhozat: azonképpen egynek igazulása által minden emberre elhatott az életnek megigazulása. Mert miképpen egy embernek engedetlensége által sokan bűnösökké lettek: azonképpen egynek engedelmessége által sokan igazakká lesznek. A bűneset története meg van írva Mózes első könyvének harmadik részében.

Zsolt 51,7: Íme én vétekben fogantattam, és bűnben melengetett engem az anyám.

        8. Kérdés: Annyira megromlottunk-e, hogy a jóra teljesen alkalmatlanok vagyunk, minden gonosz-  ra pedig hajlandók?

Felelet: Bizonyára úgy van, hacsak a Szentlélek újjá nem szül bennünket.

Ján 3,6: Ami testtől született, test az; és ami Lélektől született, lélek az.

1Móz 6,5: És látá az Úr, hogy megsokasult az ember gonoszsága a földön, és hogy szíve gondolatának minden alkotása szüntelenül csak gonosz.

Jób 14,4: Ki adhat tisztát a tisztátalanból? Senki.

Jób 15,14.35: Micsoda a halandó, hogy tiszta lehetne, és hogy igaz volna, aki asszony­tól születik? Nyomorúságot fogan, álnokságot szül, és az ő méhük csalárdságot érlel.

Ézs 53,6: Mindnyájan, mint juhok eltévelyedtünk, ki-ki az ő útára tértünk; de az Úr mindnyájunk vétkét ő reá veté.

Ján 3,5: Felele Jézus: Bizony, bizony mondom néked: Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába.

IV. ÚRNAPJA

9. Kérdés: Nem igazságtalanul cselekszik-e azért az Isten az emberrel, mikor tőle törvényében olyat követel, amit teljesíteni nem képes?

Felelet: Nem, mert Isten az embert olyanná teremtette, hogy teljesíthette azt. Az ember azonban a Sátán ösztönzésére, szándékos engedetlenségével mind magát, mind utódait azoktól az isteni ajándékoktól megrabolta.

Ef 4,24: És felöltözzétek amaz új embert, mely Isten szerint teremtetett igazságban és valóságos szentségben.

Róm 5,12: Annakokáért, miképpen egy ember által jött be a világra a bűn, és a bűn által a halál, és akképpen a halál minden emberre elhatott, mivelhogy mindenek vétkeztek.

10. Kérdés: Büntetlenül hagyja-e Isten ezt az engedetlenséget és elszakadást?

Felelet: Semmiképpen nem, sőt inkább rettenetesen haragszik mind a velünk született, mind az elkövetett bűnök miatt és azokat igazságos ítéletéből mind ideig való, mind örökké tartó büntetéssel sújtja, amint maga mondotta: »Átkozott minden, aki meg nem marad mindazokban, amik megírattak a törvény könyvében, hogy azokat cselekedje«.

Róm 5,12: Annakokáért, miképpen egy ember által jött be a világra a bűn, és a bűn által a halál, és aképpen a halál minden emberre elhatott, mivelhogy mindenek vétkeztek.

Zsid 9,27-28: És amiképpen elvégezett dolog, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azután az ítélet: azonképpen Krisztus is egyszer megáldoztatván sokak bűneinek eltörlése végett, másodszor bűn nélkül jelen meg azoknak, akik őt várják idvességökre.

5Móz 27,26: Átkozott, aki meg nem tartja e törvénynek igéit, hogy cselekedje azokat!

Gal 3,10: Mert akik törvény cselekedeteiből vannak, átok alatt vannak; minthogy meg van írva: Átkozott minden, aki meg nem marad mindazokban, amik megírattak a törvény könyvében, hogy azokat cselekedje.

11. Kérdés: De hát Isten nem irgalmas?

Felelet: Bizonyára irgalmas, de igazságos is. Ennélfogva igazsága megköveteli, hogy az Ő szent felsége ellen elkövetett bűnt méltó, azaz testi és lelki örök büntetés sújtsa.

2 Móz 34,6-7: Az Úr, az Úr, irgalmas és kegyelmes Isten, késedelmes a haragra, nagy irgalmasságú és igazságú. Aki irgalmas marad ezeríziglen; megbocsát hamisságot, vétket és bűnt: de nem hagyja a bűnöst büntetlenül, megbünteti az atyák álnokságát a fiakban és a fiak fiaiban harmad és negyedíziglen.

2 Móz 20,5: Mert én az Úr a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok, aki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyedíziglen, akik engem gyűlölnek.

Zsolt 5,5-7: Mert nem olyan Isten vagy te, aki hamisságban gyönyörködnél; nem lakhatik tenálad gonosz. Nem állhatnak meg szemeid előtt a kevélyek, gyűlölsz te minden bűnt cselekedőt. Elveszted, akik hazugságot szólnak; a vérszopó és álnok embert utálja az Úr.

2 Kor 6,14-16: Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában; mert mi szövetsége van az igazságnak és hamisságnak? vagy mi közössége a világosságnak a sötétséggel? és mi egyezsége Krisztusnak Béliállal? vagy mi köze hívőnek hitetlenhez? vagy mi egyezése Isten templomának bálványokkal? Mert ti az élő Istennek temploma vagytok, amint az Isten mondotta: Lakozom bennük és közöttük járok; és leszek nékik Istenük, és ők én népem lesznek.

Második Rész

Az ember megváltásáról

V. ÚRNAPJA

12. Kérdés: Mivel tehát Isten igazságos ítéletéből ideiglenes és örökké tartó büntetést érdemeltünk: miképpen szabadulhatunk meg e büntetéstől és juthatunk ismét kegyelembe?

Felelet: Isten azt akarja, hogy igazságosságának elégtétel adassék. Ezért nekünk tökéletesen meg kell fizetnünk, vagy saját magunk erejéből, vagy más által.

2 Móz 20,5: Én, az Úr a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok, aki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyedíziglen, akik engem gyűlölnek.

2 Móz 23,7: A hazug beszédtől távol tartsd magad és az ártatlant s az igazat meg ne öld; mert én nem adok igazat a gonosznak.

Róm 8,3-4: Mert ami a törvénynek lehetetlen vala, mivelhogy erőtlen vala a test miatt, az Isten az ő Fiát elbocsátván bűn testének hasonlatosságában és a bűnért, kárhoztatá a bűnt a testben, hogy a törvénynek igazsága beteljesüljön bennünk, kik nem test szerint járunk, hanem Lélek szerint.

13. Kérdés: Mi magunk képesek vagyunk-e a megfizetésre?

Felelet: Semmiképpen nem, sőt inkább napról napra növeljük tartozásunkat.

Jób 9,1-3: Felele pedig Jób és monda: Igaz, jól tudom, hogy így van; hogyan is lehetne igaz a halandó ember Istennél? Ha perelni akarna ő vele, ezer közül egy sem felelhetne meg néki.

Jób 15,14-15: Micsoda a halandó, hogy tiszta lehetne, és hogy igaz volna, aki asszonytól születik? Íme, még az ő szentjeiben sem bízik, az egek sem tiszták az ő szemében: mennyivel kevésbé az utálatos és megromlott ember, aki úgy nyeli a hamisságot, mint a vizet.

Mát 6,12: És bocsásd meg a mi vétkeinket.

14. Kérdés: Hát bárki, aki csak teremtmény, megfizethet-e miérettünk?

Felelet: Egy sem. Először azért, mert Isten nem akar más teremtményt megbüntetni az ember bűnéért. Másodszor mert teremtmény nem viselheti el az Isten bűn ellen való örök haragjá­nak súlyát, sem másokat attól meg nem szabadíthat.

Zsid 2,14-18: Mivel tehát a gyermekek testből és vérből valók, ő is hasonlatosképpen részese lett azoknak, hogy a halál által megsemmisítse azt, akinek hatalma van a halálon, tudniillik az ördögöt, és megszabadítsa azokat, akik a haláltól való félelem miatt teljes életükben rabok valának. Mert nyilván nem angyalokat karolt fel, hanem az Ábrahám magvát karolta fel. Annakokáért mindenestől fogva hasonlatosnak kellett lennie az atyafiakhoz, hogy könyörülő legyen és hív főpap az Isten előtt való dolgokban, hogy engesztelést szerezzen a nép bűneiért. Mert amennyiben szenvedett, ő maga is megkísértetvén, segíthet azokon, akik megkísértetnek.

Zsolt 130,3: Ha a bűnöket számon tartod, Uram: Uram, kicsoda maradhat meg?

15. Kérdés: Milyen közbenjárót és megváltót kell tehát keresnünk?

Felelet: Olyat, aki valóságos és igaz ember, mindazonáltal minden teremtménynél hatalmasabb, azaz egyszersmind valóságos Isten is.

1 Kor 15,21-22; 25-26: Miután ugyanis ember által van a halál, szintén ember által van a halottak feltámadása is. Mert amiképpen Ádámban mindnyájan meghalnak, azonképpen a Krisztusban is mindnyájan megeleveníttetnek. - Mert addig kell néki uralkodnia, mígnem ellenségeit mind lábai alá veti. Mint utolsó ellenség töröltetik el a halál.

Jer 33,16: Azokban a napokban megszabadul a Júda, és bátorságban lakozik Jeruzsá­lem, és így hívják majd őt: Az Úr a mi igazságunk. Vö. Jer 23,6!

Ézs 53,11: Mert lelke szenvedése folytán látni fog, megelégszik, ismeretével igaz szolgám sokakat megigazít, és vétkeiket ő viseli.

2 Kor 5,21: Mert azt, aki bűnt nem ismert, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk ő benne.

Zsid 7,15-17: És még inkább nyilvánvaló az, ha a Melkisédek hasonlatossága szerint áll elő más pap, aki nem testi parancsolatnak törvénye szerint, hanem enyészhetetlen életnek ereje szerint lett. Mert ez a bizonyságtétel: Te pap vagy örökké, Melkisédek rendje szerint.

Ézs 7,14: Ezért ad jelt néktek az Úr maga: Íme, a szűz fogan méhében, és szül fiat, s nevezi azt Immánuelnek.

Róma 8,3-4: Mert ami a törvénynek lehetetlen vala, mivelhogy erőtlen vala a test miatt, az Isten az ő Fiát elbocsátván bűn testének hasonlatosságában és a bűnért, kárhoztatá a bűnt a testben, hogy a törvénynek igazsága beteljesüljön bennünk, kik nem test szerint járunk, hanem Lélek szerint.

VI. ÚRNAPJA

16. Kérdés: Miért kell neki valóságos és igaz embernek lennie?

Felelet: Mert Isten igazságossága megköveteli, hogy ugyanaz az emberi természet fizessen meg a bűnért, amely azt elkövette, márpedig, aki maga is bűnös, másokért meg nem fizethet.

Róm 5,12.15: Annakokáért, miképpen egy ember által jött be a világra a bűn, és a bűn által a halál, akképpen a halál minden emberre elhatott, mivelhogy mindenek vétkeztek. De a kegyelmi ajándék nem úgy van, mint a bűneset; mert ha amaz egynek esete miatt sokan haltak meg, az Isten kegyelme és a kegyelemből való ajándék, mely az egy ember Jézus Krisztusé, sokkal inkább elhatott sokakra.

1 Pét 3,18: Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bűnökért, mint igaz a nem igazakért, hogy minket Istenhez vezéreljen; megölettetvén ugyan test szerint, de megeleveníttetvén lélek szerint.

Ézs 53,3-5: Utált és az emberektől elhagyott volt, fájdalmak férfia és betegség ismerője! mint aki elől orcánkat elrejtjük, utált volt; és nem gondoltunk vele. Pedig betegségeinket ő viselte és fájdalmainkat hordozá, és mi azt hittük, hogy ostoroztatik, verettetik és kínoztatik Istentől! És ő megsebesíttetett bűneinkért, megrontatott a mi vétke­inkért, békességünknek büntetése rajta van, és az ő sebeivel gyógyulánk meg.

17. Kérdés: Miért kell neki egyszersmind igaz Istennek is lennie?

Felelet: Hogy istenségének erejéből Isten haragjának terhét mint ember elhordozza, és nekünk az igazságot és az életet visszaszerezhesse és ajándékozhassa.

Ézs 53,8: Búsulásom felbuzdultában elrejtém orcámat egy pillantásig előled és örök irgalmassággal könyörülök rajtad; ezt mondja megváltó Urad.

ApCsel 2,24: Kit az Isten feltámasztott, a halál fájdalmait megoldván; mivelhogy lehetetlen volt néki attól fogva tartatnia.

1 Pét 3,18: Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bűnökért, mint igaz nem igazakért, hogy minket Istenhez vezéreljen; megölettetvén ugyan test szerint, de megeleveníttetvén lélek szerint.

Ján 3,16: Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.

ApCsel 20,28: Viseljetek gondot azért magatokra és az egész nyájra, melyben a Szent Lélek titeket vigyázókká tett, az Isten anyaszentegyházának legeltetésére, melyet tulajdon vérével szerzett.

1 Ján 1,2: Az élet megjelent és láttuk, és tanúbizonyságot teszünk róla és hirdetjük néktek az örök életet, amely az Atyánál vala és megjelent nékünk.

18. Kérdés: Ki az a közbenjáró, aki egyben valóságos Isten és valóságos, igaz ember is?

Felelet: A mi Urunk Jézus Krisztus, akit az Atya tökéletes váltságunkra és igazságosságunkra ajándékozott nekünk.

Máté 1,23: Íme a szűz fogan méhében és szül fiat és annak nevét Immánuelnek nevezik, ami azt jelenti: Velünk az Isten.

1 Tim 3,16: És minden versengés nélkül nagy a kegyességnek eme titka: Isten megjelent testben, megigazíttatott lélekben, megláttatott az angyaloktól, hirdettetett a pogányok közt, hittek benne a világon, felvitetett dicsőségbe.

Luk 2,11: Mert született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában.

1 Kor 1,30: Tőle vagytok pedig ti a Krisztus Jézusban, ki bölcsességül lőn nekünk Istentől és igazságul, szentségül és váltságul.

19. Kérdés: Honnan tudod ezt?

Felelet: A szent evangéliumból, melyet Isten maga először a paradicsomban jelentett ki, azután a szent pátriárkák és próféták által hirdettetett, az áldozatok és a törvény más ceremóniái által példáztatott, végre pedig az Ő egyetlenegy Fia által beteljesített.

1 Móz 3,15: És ellenségeskedést szerzek közötted és az asszony között, a te magod, és az ő magva között: az neked fejedre tapos, te pedig annak sarkát mardosod.

1 Móz 22,18: És megáldatnak a te magodban a földnek minden nemzetségei, mivelhogy engedtél az én beszédemnek.

1 Móz 49, 10: Nem múlik el Júdától a fejedelmi bot, sem a vezéri pálca térdei közül; míg eljő Siló és a népek néki engednek.

Róm 1,1-4: Pál, Jézus Krisztusnak szolgája, elhívott apostol, elválasztva Isten evangéliumának hirdetésére. Melyet eleve megígért az ő prófétái által a szentírásokban, az ő fia felől, aki Dávid magvából lett test szerint, aki megbizonyíttatott hatalmasan Isten Fiának a szentség lelke szerint, a halálból való feltámadás által, a mi Urunk Jézus Krisztus felől.

Zsid 1,1-3: Minekutána az Isten sok rendben és sokféleképpen szólott hajdan az atyáknak a próféták által, ez utolsó időkben szólott nekünk Fia által, akit tett mindennek örökösévé, aki által a világot is teremtette, aki az ő dicsőségének visszatükröződése, és az ő valóságának képmása, aki hatalma szavával fenntartja a mindenséget, aki minket bűneinktől megtisztítván, üle a Felségnek jobbjára a magasságban.

ApCsel 3,22-24: Mert Mózes azt mondotta az atyáknak: Prófétát támaszt néktek az Úr, a ti Istenetek a ti atyátokfiai közül, mint engem; azt hallgassátok mindenben, amit csak szóland néktek. Lészen pedig, hogy minden lélek, valamely nem hallgatánd arra a prófétára, ki fog irtatni a nép közül. De a próféták is mindnyájan Sámueltől és a következőktől fogva, akik csak szóltak, e napokról jövendöltek.

ApCsel 10,43: Erről a próféták mind bizonyságot tesznek, hogy bűneinek bocsánatát veszi az ő neve által mindenki, aki hiszen ő benne.

Ján 5,46: Mert ha hinnétek Mózesnek, nékem is hinnétek; mert én rólam írt ő.

Zsid 10,7: Akkor mondám: Íme itt vagyok (a könyv fejezetében írva vagyon rólam), hogy cselekedjem óh Isten a te akaratodat.

Róm 10,4: Mert a törvény vége Krisztus minden hivőnek igazságára.

Gal 4,4-5: Mikor pedig eljött az időknek teljessége, kibocsátotta Isten az ő Fiát, aki asszonytól lett, aki törvény alatt lett, hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy elnyerjük a fiúságot.

VII. ÚRNAPJA

20. Kérdés: Mindenek üdvözülhetnek-e Krisztus által akik Ádám által elvesztek?

Felelet: Nem mindenek, hanem csak azok, akik igaz hit által Ő belé oltatnak és minden jótéteményeit magukhoz kapcsolják.

Ján 1,12-13: Valakik befogadák őt, hatalmat ada azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, akik az ő nevében hisznek; akik nem vérből, sem a testnek akaratából, sem a férfiúnak indulatjából, hanem Istentől születtek.

Ézs 53,11: Mert lelke szenvedése folytán látni fog, megelégszik, ismeretével igaz szolgám sokakat megigazít, és vétkeiket ő viseli.

Zsolt 2,12: Csókoljátok a Fiút, hogy meg ne haragudjék és el ne vesszetek az úton, mert hamar felgerjed az ő haragja. Boldogok mindazok, akik ő benne bíznak.

Róm 11,20: Úgy van; hitetlenség miatt törettek ki, te pedig hit által állasz; fel ne fuvalkodjál, hanem félj.

Zsid 4,2-3: Mert nekünk is hirdettetett az evangélium, miképpen azoknak; de nem használt nekik a hallott beszéd, mivel nem párosították hittel azok, akik hallották. Mert mi, hivők, bemegyünk a nyugodalomba, miképpen megmondotta: Amint megesküdtem az én haragomban, nem fognak bemenni az én nyugodalmamba; jóllehet munkáit a világ megalapításától kezdve bevégezte.

Zsid 10,39: De mi nem vagyunk meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem hitéi, hogy életet nyerjünk.