Fogalmi magyar�zat

A ford�t� �ssze�ll�t�sa!

Collège de Fortetet Pierre de Fortet alap�totta P�rizsban 1394-ben.

A College des lecteur du Roi-t I. Ferenc alap�totta 1530-ban a skolasztik�ban megrekedt Sorbonne szellemi vet�lyt�rs�nak. Ezt k�s�bb Collège Royalnak nevezt�k, ebb�l fejl�d�tt ki k�s�bb a Collège de France. A koll�giumban humanista kir�lyi lektorok tartottak el�ad�sokat f�leg a h�ber nyelv, �g�r�g �s matematika t�rgyk�r�ben.

A „Confession de foy” (1536) Genf v�ros polg�rainak k�sz�tett hitvall�s. K�lvin c�lja az volt, hogy a genfiek erre, azaz a reform�tus tan�t�sra tegyenek esk�t, s ezzel bizony�ts�k, hogy v�gleg szak�tottak r�gi hit�kkel.

A gallikanizmus olyan �llamideol�gia, mely szerint az uralkod� vagy az �llam �ltal k�pviselt vil�gi hatalom egyenl� a p�pai hatalommal.

A Genfi Akad�mia k�z�pfok� szintj�n (schola privata) francia, latin �s g�r�g nyelvet, valamint filoz�fi�t; egyetemi szintj�n (schola publica) pedig h�bert �s teol�gi�t tan�tottak.

A genfi konziszt�rium /egyh�ztan�cs/ 12 tagj�t a kistan�cs, �s nem az egyh�z nevezte ki. Kett�t a kistan�cs, n�gyet a hatvanak tan�csa, hatot a k�tsz�zak tan�csa k�z�l. A konziszt�rium heti egyszeri �l�sein jelen voltak a lelkip�sztorok is.

A kongreg�ci� a latin grex = ny�j sz�b�l sz�rmazik, jelent�se: gy�l�s, egyes�l�s, test�let.

A nantesi ediktum IV. Henrik francia kir�lynak az 1598. �prilis 13-�n kiadott rendelete, amelyben biztos�totta a hugenott�knak a szabad vall�sgyakorlatot �s egyenjog�s�got. A rendelet 1685. okt�ber 18-�ig volt hat�lyos, amikor XIV. Lajos a Fontainebleauban kelt ediktum�ban visszavonta.

A „Peinliche Gerichtsordnung Kaiser Karl V.”- „V. K�roly B�ntet� T�rv�nyk�nyve �s Perrendtart�sa”, a Constitutio Criminalis Carolina /CCC/ vagy „Carolina” 1532-b�l val� els� �ltal�nos n�met b�ntet� t�rv�nyk�nyv. A 106. cikkely szerint az Isten fels�ge elleni tev�kenys�geket /pl. Isten tagad�sa, boszork�ny�gyek/, mint istenk�roml�sokat �s vall�si b�n�ket hal�lb�ntet�ssel szankcion�lt�k.

A Sorbonne: P�rizs egyik �p�lete, az �p�let n�vad�ja a 13. sz�zadi teol�gus, Robert de Sorbon, aki megalap�totta a teol�gi�nak szentelt Sorbonne koll�giumot a r�gi p�rizsi egyetem idej�n.

A sztoikus etika szerint a j� eszm�je azt jelenti, hogy k�vetj�k a Logosz �ltal ir�ny�tott vil�g t�rt�n�seit �gy, hogy alkalmazkodunk hozz�juk. Sztoa: „oszlopcsarnak”, a rendszer megalkot�ja Zenon, aki az ath�ni szto�ban tartotta el�ad�sait. Sztoicizmus: szenved�lymentes, term�szetes �letm�d, szigor� erk�lcsis�get tan�t� �kori g�r�g-r�mai filozofikus iskola.

A tonz�ra a hajnak a fej h�ts� r�sz�n val� kerek leny�r�sa vagy kiborotv�l�sa. K�lvint ezzel �desapja 12 �ves kor�ban az egyh�zi rendbe l�ptette. Egyh�zi j�vedelmet kapott, s a felavat�s el�leges, m�g nem k�telez� fokozat�t, a tonz�r�t 1521 m�jus�ban. K�lvin a G�sine k�polna k�pl�ni tisztj�t kapta /form�lisan/, 1527-ben pedig a St. Martin de Marteville lelk�sz�v� nevezt�k ki. Ezek az egyh�zi javadalmak biztos�tott�k tanulm�nyai k�lts�geit.

A valdensek: sokat �ld�z�tt p�paellenes vall�sfelekezet volt a k�z�pkorban. Tanaik k�t sarkt�tele: egyr�szt a p�pai tekint�ly helyett a Biblia tekint�lye; m�sr�szt pedig a papi jog helyett az egyetemes paps�g elve.

Az �gostonrendi szerzetesek: �gostont, a hipp�i p�sp�k�t �s egyh�zaty�t tekintik alap�t�juknak. Az �gostonrendiek szerzete a XII. sz�zadban keletkezett, amikor IV. S�ndor p�pa a f�leg Olaszorsz�gban egym�st�l k�l�nv�ltan �l� remetegy�lekezeteket egy szervezetben egyes�tette. Szab�lyuk l�nyeg�t illet�en megegyezik �gostonnak az egyh�ziak erk�lcseir�l tartott besz�deivel �s a hipp�i ap�c�khoz �rt 109-ik level�vel.

Az "Ordonances ecclesias�tiquies"-t /egyh�zi rendtart�st/ 1541. november 20-�n �nnep�lyesen felolvast�k, �s k�zfelki�lt�ssal elfogadt�k a Szent P�ter templomban.

Az un. h�t szabad m�v�szet els� h�rom �g�t - grammatik�t, dialektik�t, retorik�t - v�gezte el K�lvin 19 �ves kor�ra - n�gy�vi tanul�s ut�n. 1528 elej�re szerezte meg az els�fok� licen�ci��tust, 1933-ban pedig a jogi doktor�tust.

Anabaptizmus: a 16-17. sz�zadi feudalizmus ellenes vall�sos mozgalom, a reform�ci� egyik n�pi ir�nya. Mivel a feln�tteket �jra keresztelt�k, innen az ir�nyzat neve is. Csak az �rett f�vel felvett kereszts�get ismert�k el �rv�nyesnek. Anabaptista: �jrakeresztelked�.

Armini�nusok vagy remonstr�nsok: A szigor� k�lvinizmus ellenz�i, a hollandiai reform�tus egyh�zban el�bb p�rtot alkottak, majd k�l�n felekezetet. Alap�t�juk Arminius Jakab /1560-1609/.

Articles /Cikkelyek/ megjel�l�ssel 1537. janu�r 16-�n t�rgyalta a k�tsz�zak tan�csa azt az iratot, amelyet K�lvin �s Farel a pr�dik�torokkal egy�tt terjesztett be a kistan�csnak. St�lusa el�rulja, hogy K�lvin m�ve.

Artikul�nusok: „t�rv�nyesked�k”, az articulus = t�rv�nycikk alapj�n.

Br�ve: r�vid, kisebb jelent�s�g� k�rd�st kifejt� p�pai irat.

Common Prayer Book: a hivatalos anglik�n ima- �s egyh�zi szertart�srend k�nyve.

Congregatio: egyes�let, t�rsul�s, hitbuzgalmi szervezet.

Consensus: megegyez�s, meg�llapod�s.

Consensus Tigurinus: tigurinok meg�llapod�sa, azaz Z�richi Egyezm�ny.

Convert�l: �tv�lt, �talak�t. Convert�l�s: szak�t�s a r�mai egyh�zzal.

CR /Corpus Reformatorumban/: Reform�torok M�vei.

Diktat�ra: parancsuralom, er�szakra t�maszkod� korl�tlan hatalom.

Diskusszi�: megbesz�l�s, tan�cskoz�s, vita, eszmecsere.

Disput�ci�: vita, disputa.

Dogmatika: hitt�teleket, azaz dogm�kat t�rgyal� tan. Valamely kereszty�n egyh�z �ltal�nosan elfogadott hitt�teleinek rendszere. Minden h�v� sz�m�ra k�telez� hitt�tel.

Epikuros (341-270) tan�t�sa szerint a legf�bb j� a nyugodt der� �s a magas rend� szellemi �lvezet.

Eszkatol�gia: a v�gs� dolgokr�l, a hal�lr�l �s felt�mad�sr�l sz�l� tan. A teol�gi�nak, azaz hittudom�nynak az az �ga, amelyik a vil�g elm�l�s�val foglalkozik, �s azzal, hogy mi lesz az emberekkel a hal�l ut�n.

Filoz�fia: b�lcselet, vil�gn�zet, �letfelfog�s. A term�szet, a t�rsadalom �s a gondolkoz�s leg�ltal�nosabb t�rv�nyeit kutat� �s sokr�t� tudom�ny.

Harminc�ves h�bor�: (1618–1648) a Habsburgok �sszes korona-orsz�g�ra kiterjed� h�bor�k sorozata volt. Eur�pa minden hatalm�t �rintette. Becsl�sek szerint a h�bor� folyam�n 4–5 milli� ember vesztette �let�t.

Hebraisztika: a h�ber nyelv �s irodalom, valamint a zsid�k t�rt�nelm�vel foglalkoz� tudom�ny�g.

Hugenotte: francia k�lvinista a 16-18. sz�zadban.

Humanizmus: A 14-16. sz�zadban a renesz�nsszal kapcsolatban a vil�giass�g, a szem�lyi szabads�g �s a tudom�ny jog�t hirdet� irodalmi �s t�rsadalmi mozgalom.

Idealizmus: eszm�nyek�rt val� lelkesed�s. Az anyaggal, a term�szettel, a l�ttel szemben a szellemet, az ide�t, a tudatot els�dlegesnek tart� vil�gn�zeti ir�nyzat.

Inkviz�ci�: a katolikus egyh�z politikai-rend�ri int�zm�nye �s t�rv�nysz�ke a k�z�pkorban �s egyes orsz�gokban a 19. sz�zad k�zep�ig az �gynevezett eretneks�g �ld�z�s�re �s elnyom�s�ra.

Institutio /eredeti c�m�n: Institutio Christianae Religionis/: „A kereszty�n vall�s rendszere”. Az 1536-ban kiadott k�nyv teljes c�me magyarul: „Tan�t�s a kereszty�n vall�sra. Mag�ba foglalja a kegyess�gnek �gysz�lv�n eg�sz summ�j�t �s mindazt, amit az �dv�ss�g tudom�ny�b�l

ismerni sz�ks�ges. Minden kegyess�gre t�rekv�nek elolvas�sra igen �rdemes, leg�jabban megjelent m�. Franciaorsz�g legkereszty�nibb kir�ly�hoz c�mzett el�sz�val, amelyben ez a k�nyv hitvall�sk�nt terjesztetik el�be. �rta a noyoni K�lvin J�nos. Basel, 1936.”

Karmelita: a 12. sz�zadban a Szentf�ld�n lev� K�rmel hegyen alap�tott, szigor� szab�lyzat� szerzetesrend tagja.

Katechizmus vagy k�t�: a vall�s f�bb t�teleinek kifejt�se, �ltal�ban k�rd�s-felelet form�j�ban.

K�lvin katechizmusa (1536) a kereszty�n hit igazs�gainak r�vid, vil�gos foglalata. L�nyeg�ben ez a k�t� a k�lvinizmus di�h�jban. 21 cikkelyb�l �ll, nem k�rd�s felelet form�ban. A hithez h� nemzed�k felnevel�s�re ad seg�ts�get. A Miaty�nk, a Hiszekegy, a T�zparancsolat, a szakramentumok magyar�zat�val foglalkozik, �s f�ggel�kk�ppen r�vid ismertet�st ad a p�sztori �s a polg�ri el�lj�r�s�gr�l.

Lektor, el�ad�. K�lvint el�sz�r lektork�nt alkalmazt�k Genfben, pr�dik�l�si k�telezetts�ggel. A „Szent�r�s oktat�ja” �s Farel mellett teol�giai tan�csad�, de val�sz�n�leg m�r 1536 december�ben v�gleges�tette is v�rosvezet�s a Szent P�ter templom lelk�szek�nt.

Lex salica, az �n. Sz�li-t�rv�ny, a sz�li frankok t�rv�nyk�nyve i.sz. 507-511 k�z�tt, mely kiz�rta a n��gi �r�k�s�d�st.

Libertinizmus: szabadoss�g, fesletts�g, z�ll�tts�g, kicsapong� �letm�d. A szabads�g hangoztat�s�val az erk�lcsi t�rv�nyek k�telez� erej�nek tagad�sa.

Licenci�tusi fokozat: egyetemi tan�t�sra jogosults�g.

Loci communes: „k�z�s helyek”, azaz a kereszty�n hit alapvet� igehelyei.

Lucius Annaeus Seneca: „De clementia” - /A szel�ds�gr�l (vagy kegyelmess�gr�l)/ �rtekez�s�hez k�sz�tett magyar�zat�t K�lvin P�rizsban adta ki 1532. �prilis 4-�n.

Martin Luther Kis K�t�j�t a csal�dok �s iskol�k sz�m�ra �rta 1529-ben. A „Nagy K�t�t” pedig a lelk�szek �s a tan�t�k sz�m�ra, melyben �sszefoglalta a kereszty�n tan�t�s legfontosabb t�teleit, f�leg az alapvet� sz�vegek /a T�zparancsolat, az Apostoli hitvall�s �s a Miaty�nk/ magyar�zatak�nt.

Materializmus: olyan filoz�fiai ir�nyzat, amely az anyag, a l�t els�dlegess�g�t �s a tudat, a gon�dolkod�s m�sodlagoss�g�t tan�tja.

Michael Servet sz�let�se napj�t illet�en nem maradtak �r�sos eml�kek. Val�sz�n�leg 1509-ben vagy 1511. szeptember 29-�n sz�letett. 1553. okt�ber 27-�n halt meg.

M.S.V.: Miguel Serveto Villeneuve, azaz Villeneuve-i Servet Mih�ly.

Mizer�biliz�mus: nyomor�s�g, sz�nalmass�g.

Paradigma: p�lda, minta. A gondolkod�snak, �rt�keknek egy adott t�rsadalomban vagy egy tudom�nyos k�z�ss�g tagjai �ltal elfogadott �sszegz�s�t jelenti.

Patrisztik�nak nevezz�k az apostolokat k�vet� kereszty�n �kor id�szak�t, a Kr. u. 1. sz�zadt�l a Kr. u. 8. sz�zadig tart� id�szakot. A pater = atya sz� alapj�n ez „az aty�k kora”, azaz az egyh�zt�rt�nelemnek az egyh�zaty�k tev�kenys�g�vel foglalkoz� �ga.

Pauperizmus: t�megnyomor, elszeg�nyed�s.

Pikardia: �szak-franciaorsz�gi j�r�s.

Pneumatikus / a Pne�ma = Szentl�lek sz�b�l ered�en/: lelki, Szentl�lek szerinti.

Pol�mia: vita, fontosabb k�rd�sr�l �r�sban folytatott �les disputa.

Predestin�ci�: eleve elrendel�s, a k�lvinizmus azon t�tele, amely szerint Isten eleve elrendelt egyeseket az �dv�ss�gre, m�sokat a k�rhozatra.

Psychopannychia: a „lelkek �brenl�te” /vagy „�jszakai virraszt�s”/. A m� el�szav�t Orle�ansban �rta K�lvin 1534-ben, kiad�s�ra 1542-ben ker�lt sor Strasbourgban.

Renesz�nsz: �jj��led�s. A v�rosi polg�rs�g �rdekeit �s szeml�let�t t�kr�z� tudom�ny, irodalom �s m�v�szet nagy fellend�l�se a 14-16. sz�zadban, illetve annak kora.

Schola privata: k�z�pfok� szint� iskolai oktat�s.

Schola publica: fels�fok� szint� /f�iskolai, egyetemi/ oktat�s.

Skolasztika: eredetileg az arisztotel�szi �s egyh�zi filoz�fia rendszerbe foglal�sa, k�s�bb a k�z�pkori h�b�ri t�rsadalom merev �s formalista vall�si filoz�fi�ja; egyik f� von�sa a sz�rsz�lhasogat� vitatkoz� szellem.

Skolasztikus: merev szab�lyokhoz ragaszkod�.

Spiritiszt�k: szellemid�z�k.

Szabad m�v�szetek /Arts/: I. Trivium – a sz�val, sz�veggel foglalkoz� tudom�ny�g: 1./ gram-matica – nyelvtan; 2./ retorica – retorika, a gondolatok szabatos sz�beli kifejez�se; 3./ dialektica – dialektika, a gondolatok logikus kifejt�s�nek t�rgya; II. Quadrivium – a t�bbi n�gy tudom�ny�g k�z�s �sszefoglal� neve: 4./ astronomia – csillag�szat; 5./ aritmetika – sz�mtan; 6./ geometria – m�rtan; 7./ musica – zene.

Tall�r: eur�pai p�nznem, ez�stp�nz.

Teokr�cia: „istenuralom”. Olyan uralmi rendszer, amelyben a legf�bb hatalom a paps�g vagy az egyh�zi hatalommal is rendelkez� uralkod� kez�ben van �s ahol a vall�sos �s az �llami int�zm�nyek nem k�l�n�lnek el. M�s felfog�s szerint a teokr�cia tulajdonk�ppen nem m�s, mint papi arisztokr�cia.

Tigurin: a mai Sv�jc �s D�l-N�metorsz�g ter�let�n �lt �kori kelta n�p tagjainak – a helv�teknek – egyik t�rzse.

WA: Luther m�veinek weimari kiad�sa.

A ford�t� �ssze�ll�t�sa.