Fogalmi magyarázat
A fordító összeállítása!
Collège de Fortetet Pierre de Fortet alapította Párizsban 1394-ben.
A College des lecteur du Roi-t I. Ferenc alapította 1530-ban a skolasztikában megrekedt Sorbonne szellemi vetélytársának. Ezt később Collège Royalnak nevezték, ebből fejlődött ki később a Collège de France. A kollégiumban humanista királyi lektorok tartottak előadásokat főleg a héber nyelv, ógörög és matematika tárgykörében.
A „Confession de foy” (1536) Genf város polgárainak készített hitvallás. Kálvin célja az volt, hogy a genfiek erre, azaz a református tanításra tegyenek esküt, s ezzel bizonyítsák, hogy végleg szakítottak régi hitükkel.
A gallikanizmus olyan államideológia, mely szerint az uralkodó vagy az állam által képviselt világi hatalom egyenlő a pápai hatalommal.
A Genfi Akadémia középfokú szintjén (schola privata) francia, latin és görög nyelvet, valamint filozófiát; egyetemi szintjén (schola publica) pedig hébert és teológiát tanítottak.
A genfi konzisztórium /egyháztanács/ 12 tagját a kistanács, és nem az egyház nevezte ki. Kettőt a kistanács, négyet a hatvanak tanácsa, hatot a kétszázak tanácsa közül. A konzisztórium heti egyszeri ülésein jelen voltak a lelkipásztorok is.
A kongregáció a latin grex = nyáj szóból származik, jelentése: gyűlés, egyesülés, testület.
A nantesi ediktum IV. Henrik francia királynak az 1598. április 13-án kiadott rendelete, amelyben biztosította a hugenottáknak a szabad vallásgyakorlatot és egyenjogúságot. A rendelet 1685. október 18-áig volt hatályos, amikor XIV. Lajos a Fontainebleauban kelt ediktumában visszavonta.
A „Peinliche Gerichtsordnung Kaiser Karl V.”- „V. Károly Büntető Törvénykönyve és Perrendtartása”, a Constitutio Criminalis Carolina /CCC/ vagy „Carolina” 1532-ből való első általános német büntető törvénykönyv. A 106. cikkely szerint az Isten felsége elleni tevékenységeket /pl. Isten tagadása, boszorkányügyek/, mint istenkáromlásokat és vallási bűnöket halálbüntetéssel szankcionálták.
A Sorbonne: Párizs egyik épülete, az épület névadója a 13. századi teológus, Robert de Sorbon, aki megalapította a teológiának szentelt Sorbonne kollégiumot a régi párizsi egyetem idején.
A sztoikus etika szerint a jó eszméje azt jelenti, hogy követjük a Logosz által irányított világ történéseit úgy, hogy alkalmazkodunk hozzájuk. Sztoa: „oszlopcsarnak”, a rendszer megalkotója Zenon, aki az athéni sztoában tartotta előadásait. Sztoicizmus: szenvedélymentes, természetes életmód, szigorú erkölcsiséget tanító ókori görög-római filozofikus iskola.
A tonzúra a hajnak a fej hátsó részén való kerek lenyírása vagy kiborotválása. Kálvint ezzel édesapja 12 éves korában az egyházi rendbe léptette. Egyházi jövedelmet kapott, s a felavatás előleges, még nem kötelező fokozatát, a tonzúrát 1521 májusában. Kálvin a Gésine kápolna kápláni tisztjét kapta /formálisan/, 1527-ben pedig a St. Martin de Marteville lelkészévé nevezték ki. Ezek az egyházi javadalmak biztosították tanulmányai költségeit.
A valdensek: sokat üldözött pápaellenes vallásfelekezet volt a középkorban. Tanaik két sarktétele: egyrészt a pápai tekintély helyett a Biblia tekintélye; másrészt pedig a papi jog helyett az egyetemes papság elve.
Az ágostonrendi szerzetesek: Ágostont, a hippói püspököt és egyházatyát tekintik alapítójuknak. Az ágostonrendiek szerzete a XII. században keletkezett, amikor IV. Sándor pápa a főleg Olaszországban egymástól különváltan élő remetegyülekezeteket egy szervezetben egyesítette. Szabályuk lényegét illetően megegyezik Ágostonnak az egyháziak erkölcseiről tartott beszédeivel és a hippói apácákhoz írt 109-ik levelével.
Az "Ordonances ecclesiastiquies"-t /egyházi rendtartást/ 1541. november 20-án ünnepélyesen felolvasták, és közfelkiáltással elfogadták a Szent Péter templomban.
Az un. hét szabad művészet első három ágát - grammatikát, dialektikát, retorikát - végezte el Kálvin 19 éves korára - négyévi tanulás után. 1528 elejére szerezte meg az elsőfokú licenciátust, 1933-ban pedig a jogi doktorátust.
Anabaptizmus: a 16-17. századi feudalizmus ellenes vallásos mozgalom, a reformáció egyik népi iránya. Mivel a felnőtteket újra keresztelték, innen az irányzat neve is. Csak az érett fővel felvett keresztséget ismerték el érvényesnek. Anabaptista: újrakeresztelkedő.
Arminiánusok vagy remonstránsok: A szigorú kálvinizmus ellenzői, a hollandiai református egyházban előbb pártot alkottak, majd külön felekezetet. Alapítójuk Arminius Jakab /1560-1609/.
Articles /Cikkelyek/ megjelöléssel 1537. január 16-án tárgyalta a kétszázak tanácsa azt az iratot, amelyet Kálvin és Farel a prédikátorokkal együtt terjesztett be a kistanácsnak. Stílusa elárulja, hogy Kálvin műve.
Artikulánusok: „törvényeskedők”, az articulus = törvénycikk alapján.
Bréve: rövid, kisebb jelentőségű kérdést kifejtő pápai irat.
Common Prayer Book: a hivatalos anglikán ima- és egyházi szertartásrend könyve.
Congregatio: egyesület, társulás, hitbuzgalmi szervezet.
Consensus: megegyezés, megállapodás.
Consensus Tigurinus: tigurinok megállapodása, azaz Zürichi Egyezmény.
Convertál: átvált, átalakít. Convertálás: szakítás a római egyházzal.
CR /Corpus Reformatorumban/: Reformátorok Művei.
Diktatúra: parancsuralom, erőszakra támaszkodó korlátlan hatalom.
Diskusszió: megbeszélés, tanácskozás, vita, eszmecsere.
Disputáció: vita, disputa.
Dogmatika: hittételeket, azaz dogmákat tárgyaló tan. Valamely keresztyén egyház általánosan elfogadott hittételeinek rendszere. Minden hívő számára kötelező hittétel.
Epikuros (341-270) tanítása szerint a legfőbb jó a nyugodt derű és a magas rendű szellemi élvezet.
Eszkatológia: a végső dolgokról, a halálról és feltámadásról szóló tan. A teológiának, azaz hittudománynak az az ága, amelyik a világ elmúlásával foglalkozik, és azzal, hogy mi lesz az emberekkel a halál után.
Filozófia: bölcselet, világnézet, életfelfogás. A természet, a társadalom és a gondolkozás legáltalánosabb törvényeit kutató és sokrétű tudomány.
Harmincéves háború: (1618–1648) a Habsburgok összes korona-országára kiterjedő háborúk sorozata volt. Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 4–5 millió ember vesztette életét.
Hebraisztika: a héber nyelv és irodalom, valamint a zsidók történelmével foglalkozó tudományág.
Hugenotte: francia kálvinista a 16-18. században.
Humanizmus: A 14-16. században a reneszánsszal kapcsolatban a világiasság, a személyi szabadság és a tudomány jogát hirdető irodalmi és társadalmi mozgalom.
Idealizmus: eszményekért való lelkesedés. Az anyaggal, a természettel, a léttel szemben a szellemet, az ideát, a tudatot elsődlegesnek tartó világnézeti irányzat.
Inkvizíció: a katolikus egyház politikai-rendőri intézménye és törvényszéke a középkorban és egyes országokban a 19. század közepéig az úgynevezett eretnekség üldözésére és elnyomására.
Institutio /eredeti címén: Institutio Christianae Religionis/: „A keresztyén vallás rendszere”. Az 1536-ban kiadott könyv teljes címe magyarul: „Tanítás a keresztyén vallásra. Magába foglalja a kegyességnek úgyszólván egész summáját és mindazt, amit az üdvösség tudományából
ismerni szükséges. Minden kegyességre törekvőnek elolvasásra igen érdemes, legújabban megjelent mű. Franciaország legkeresztyénibb királyához címzett előszóval, amelyben ez a könyv hitvallásként terjesztetik elébe. Írta a noyoni Kálvin János. Basel, 1936.”
Karmelita: a 12. században a Szentföldön levő Kármel hegyen alapított, szigorú szabályzatú szerzetesrend tagja.
Katechizmus vagy káté: a vallás főbb tételeinek kifejtése, általában kérdés-felelet formájában.
Kálvin katechizmusa (1536) a keresztyén hit igazságainak rövid, világos foglalata. Lényegében ez a káté a kálvinizmus dióhéjban. 21 cikkelyből áll, nem kérdés felelet formában. A hithez hű nemzedék felnevelésére ad segítséget. A Miatyánk, a Hiszekegy, a Tízparancsolat, a szakramentumok magyarázatával foglalkozik, és függelékképpen rövid ismertetést ad a pásztori és a polgári elöljáróságról.
Lektor, előadó. Kálvint először lektorként alkalmazták Genfben, prédikálási kötelezettséggel. A „Szentírás oktatója” és Farel mellett teológiai tanácsadó, de valószínűleg már 1536 decemberében véglegesítette is városvezetés a Szent Péter templom lelkészeként.
Lex salica, az ún. Száli-törvény, a száli frankok törvénykönyve i.sz. 507-511 között, mely kizárta a nőági örökösödést.
Libertinizmus: szabadosság, feslettség, züllöttség, kicsapongó életmód. A szabadság hangoztatásával az erkölcsi törvények kötelező erejének tagadása.
Licenciátusi fokozat: egyetemi tanításra jogosultság.
Loci communes: „közös helyek”, azaz a keresztyén hit alapvető igehelyei.
Lucius Annaeus Seneca: „De clementia” - /A szelídségről (vagy kegyelmességről)/ értekezéséhez készített magyarázatát Kálvin Párizsban adta ki 1532. április 4-én.
Martin Luther Kis Kátéját a családok és iskolák számára írta 1529-ben. A „Nagy Kátét” pedig a lelkészek és a tanítók számára, melyben összefoglalta a keresztyén tanítás legfontosabb tételeit, főleg az alapvető szövegek /a Tízparancsolat, az Apostoli hitvallás és a Miatyánk/ magyarázataként.
Materializmus: olyan filozófiai irányzat, amely az anyag, a lét elsődlegességét és a tudat, a gondolkodás másodlagosságát tanítja.
Michael Servet születése napját illetően nem maradtak írásos emlékek. Valószínűleg 1509-ben vagy 1511. szeptember 29-én született. 1553. október 27-én halt meg.
M.S.V.: Miguel Serveto Villeneuve, azaz Villeneuve-i Servet Mihály.
Mizerábilizmus: nyomorúság, szánalmasság.
Paradigma: példa, minta. A gondolkodásnak, értékeknek egy adott társadalomban vagy egy tudományos közösség tagjai által elfogadott összegzését jelenti.
Patrisztikának nevezzük az apostolokat követő keresztyén ókor időszakát, a Kr. u. 1. századtól a Kr. u. 8. századig tartó időszakot. A pater = atya szó alapján ez „az atyák kora”, azaz az egyháztörténelemnek az egyházatyák tevékenységével foglalkozó ága.
Pauperizmus: tömegnyomor, elszegényedés.
Pikardia: Észak-franciaországi járás.
Pneumatikus / a Pneüma = Szentlélek szóból eredően/: lelki, Szentlélek szerinti.
Polémia: vita, fontosabb kérdésről írásban folytatott éles disputa.
Predestináció: eleve elrendelés, a kálvinizmus azon tétele, amely szerint Isten eleve elrendelt egyeseket az üdvösségre, másokat a kárhozatra.
Psychopannychia: a „lelkek ébrenléte” /vagy „éjszakai virrasztás”/. A mű előszavát Orleansban írta Kálvin 1534-ben, kiadására 1542-ben került sor Strasbourgban.
Reneszánsz: újjáéledés. A városi polgárság érdekeit és szemléletét tükröző tudomány, irodalom és művészet nagy fellendülése a 14-16. században, illetve annak kora.
Schola privata: középfokú szintű iskolai oktatás.
Schola publica: felsőfokú szintű /főiskolai, egyetemi/ oktatás.
Skolasztika: eredetileg az arisztotelészi és egyházi filozófia rendszerbe foglalása, később a középkori hűbéri társadalom merev és formalista vallási filozófiája; egyik fő vonása a szőrszálhasogató vitatkozó szellem.
Skolasztikus: merev szabályokhoz ragaszkodó.
Spiritiszták: szellemidézők.
Szabad művészetek /Arts/: I. Trivium – a szóval, szöveggel foglalkozó tudományág: 1./ gram-matica – nyelvtan; 2./ retorica – retorika, a gondolatok szabatos szóbeli kifejezése; 3./ dialektica – dialektika, a gondolatok logikus kifejtésének tárgya; II. Quadrivium – a többi négy tudományág közös összefoglaló neve: 4./ astronomia – csillagászat; 5./ aritmetika – számtan; 6./ geometria – mértan; 7./ musica – zene.
Tallér: európai pénznem, ezüstpénz.
Teokrácia: „istenuralom”. Olyan uralmi rendszer, amelyben a legfőbb hatalom a papság vagy az egyházi hatalommal is rendelkező uralkodó kezében van és ahol a vallásos és az állami intézmények nem különülnek el. Más felfogás szerint a teokrácia tulajdonképpen nem más, mint papi arisztokrácia.
Tigurin: a mai Svájc és Dél-Németország területén élt ókori kelta nép tagjainak – a helvéteknek – egyik törzse.
|