A szem�lyis�g

V�gezet�l vess�nk m�g n�h�ny pillant�st a reform�tor szem�lyis�g�re. Ennek k�rvonalai mindenekel�tt annak a nagy korszaknak a h�tter�n rajzol�dnak ki, amelyben K�lvin �lt �s m�k�d�tt. A kezd�d� ellenreform�ci� az a t�rt�nelmi �sszef�gg�s, amely k�l�n�sen is form�lta szem�lyis�g�t. A humanizmus nagy kultur�lis �talakul�sa, amelynek � maga is r�szese volt, a bizonytalankod�s r�vid id�szaka ut�n, mindenekel�tt vez�r�nek, Rotterdami Eras�mus�nak a visszavonul�sa �ltal a konzervat�v reakci� oldal�ra �llt. A protestantizmusnak semmif�le egys�gre nem siker�lt jutnia, ellenben tanvit�i �s a ter�leti felekezetiesked�s k�vetkezt�ben K�z�p-Kelet Eur�p�ban t�rt�nt viharos el�nyomul�suk is elakadt. Az evang�liumi kezdem�nyez�seket It�li�ban �s Spanyolorsz�gban gyorsan elfojtott�k; a francia protestantizmus m�gly�kon v�rzett el.

Martin Luther, a hatalmas kisug�rz� er�vel rendelkez� a n�met reform�tor 1546-ban elt�vozott az �l�k sor�b�l. Ugyanebben az �vben nyitotta meg III. P�l a tridenti „�kumenikus Zsinatot”, mellyel a r�mai egyh�z megkezdte saj�t megreform�l�s�t �s a modern katolicizmus fel�p�t�s�t. Ezen k�v�l az �jonnan alap�tott jezsuita rend vezet�s�vel ellent�mad�sba lend�ltek, hogy lehet�s�g szerint �rv�nytelen�ts�k a reform�ci� v�vm�nyait. Ekkor t�rt�nt az, amit Peter Vogelsanger tal�l�an �gy fogalmazott meg: „a hal�losan fenyegetett reform�ci�s mozgalomba Isten egy olyan embert �ll�tott, akinek er�sen izz� hite, nagyszer� �rtelme, hajl�thatatlan akarata, p�ld�tlan munkab�r�sa, csod�latosan sz�les l�t�k�re, gyakorlati szervez�k�szs�ge �s t�k�letes odasz�nts�ga a megr�m�lt ny�jat a zavarodotts�gb�l megmentette �s lelki vil�goss�gra vezette, megfelel� form�t �s eleven �szt�nz�st k�lcs�nz�tt sz�m�ra, �gy a v�ls�got legy�zve a protestantizmust a szabad nyugat els� t�rt�nelemform�l� erej�v� tette”.

Ki volt ez az ember? A megmaradt k�pm�sok csak igen k�zvetett benyom�sokat ny�jtanak, mivel majdnem mindet a reform�tor hal�la ut�n k�sz�tett�k �s t�lnyom� r�szben az �reg K�lvint �br�zolj�k. Bambergernek e k�nyv bor�t�oldal�n l�that� k�pe kiv�tel�vel a k�pek egy beteg, szenved� ember szinte kimer�lt, f�jdalomt�l bar�zd�lt arc�t mutatj�k, ami von�sait szigor�v� �s aszketikuss� /�nmegtart�ztat�/ teszik. A fej keskeny �s hossz�k�s. A magas, vil�gos homlok megfontolts�gr�l, szellemi munk�t v�gz� emberr�l tan�skodik. A szigor�an �s hat�rozottan n�z� szemek mandulaform�j� szemg�d�rben �lnek. Az orr hat�rozottan egyenes form�ja szigor�s�got k�lcs�n�z az arc�lnek. A keskeny ajkak �s a valamicsk�t kiemelked� �ll l�tv�ny�b�l energikuss�gra �s akarater�re lehet k�vetkeztetni. Ezek a megfigyel�sek term�szetesen semmif�le v�gk�vetkeztet�sre nem jogos�tanak. K�lvin l�nye csak igen nehezen ismerhet� meg. Olyannyira visszah�z�dik hatalmas m�ve m�g�, hogy szem�lye csaknem l�thatatlan marad. Legmegb�zhat�bban m�g levelez�se �rul el valamit, t�bbet, mint az arckifejez�sek �s az arcvon�sok egy�ttes�b�l �ssze�ll�tott bizonytalan k�pek, �s t�bbet, mint amit m�v�nek h�v�s racionalit�sa sejteni enged: egy �rz�keny l�leknek, de kem�ny �s olykor meghasonl� jellemnek az embers�gess�g�t.

M�r ifj� kor�ban gazdag szellemi k�pess�gekkel felv�rtezve, egyetemi hallgat�k�nt vas�fegyelemmel tett szert olyan alapos �s �tfog� ismeretekre, amelyek kiv�l� el�felt�telt jelentettek k�s�bbi nagy munk�i f�radhatatlan megalkot�s�hoz. Ugyan �gy a fej�be v�ste a Bibli�t, mint a patrisztika �s a k�z�pkor magyar�zatainak hatalmas gy�jtem�nyeit. K�pes volt eml�kezetb�l id�zni a g�r�g �s latin k�lt�ket, t�rt�n�szeket �s filoz�fusokat ugyan�gy, mint kora humanist�it �s teol�gusait. El�ad�sait �s pr�dik�ci�it k�zirat n�lk�l tartotta. Ebben a kor�n elkezdett szellemi edz�s �s cs�d�t k�s�bb sem mond� eml�kezete seg�tette, amit eredm�nyesen alkalmazott a hitvit�k �s a f�lelmetes vitapartnerek kih�v�s�ra folytatott disput�ci�k sor�n is. A jogtudom�nyban val� egyetemi k�pzetts�ge, a k�l�nb�z� jogi hagyom�nyok pontos �s �tfog� ismerete k�pess� tette r�, hogy v�rosa, Genf sz�m�ra t�rv�nytervezeteket k�sz�tsen �s az egyh�zjogban is �j utakra l�pjen, hogy a gazdas�gi, t�rsadalmi �s politikai etika ter�n is �tt�r� m�don munk�lkodjon. �, aki egyik alkalommal azt mondta, hogy „a nyelvnek a szellem kifejez�d�si form�j�v� kell lennie”, ezt meg is val�s�totta, s Instituti�j�ban, leveleivel �s im�ds�gaival a nyelvi megform�l�s mesterm�veit alkotta.

Ebben a sokoldal� �s m�ly szellemis�gben K�lvin mindv�gig megmaradt humanist�nak. Az �kori kult�ra ir�nt nyitott, a tudom�nyr�l �s k�pz�sr�l val� v�lem�nye pozit�v. Az �rtelem nagyrabecs�l�se K�lvinn�l nem jelentette a lelki dolgok al�becs�l�s�t. A penge�les intellektualit�s �s a m�lys�gesen �rz�keny lelkis�g� ember l�tsz�lagos ellentmond�s�t, amint ez gyakran megnyilv�nul leveleiben, a rend�thetetlen hit oldja fel. K�lvin m�lys�gesen kegyes ember volt, akinek l�nye ellentmond� von�sait istenhite centrum�ban �sszpontos�totta, �s e hitnek vetette al�. �let�t az Istent�l val� kiv�laszt�s bizonyoss�ga hat�rozta meg, ami sem logikailag nem vezethet� le, sem az �rzelmekkel nem ragadhat� meg, amit csak hinni lehet.

Jelleme nem volt mentes hi�nyoss�gokt�l. K�lvin meg sem pr�b�lta titkolni vagy sz�p�tgetni ezeket. �desapj�t�l pikardiai v�rm�rs�kletet �r�k�lt, ami hev�l�kenys�ge miatt olykor indulatkit�r�sekben nyilv�nult meg. Hihetetlen kem�nys�ggel pr�b�lta meg olykori m�ltatlan hevess�g�t kord�ba szor�tani. Ehhez j�rult, hogy saj�t bevall�sa szerint sz�let�s�t�l fogva indokolatlan f�lelmek gy�t�rt�k, amelyek olykor a gy�vas�g hat�r�t s�rolt�k, j�llehet d�nt� pillanatokban k�pes volt arra, hogy kiz�r�lag b�tors�g�val �s tekint�ly�vel, fegyverek n�lk�l eg�sz n�pfelkel�st verjen vissza, mint ahogyan az 1547 december�ben Genfben t�rt�nt.

Irt�zott a n�zetelt�r�sekt�l �s vit�kt�l, amelyeknek eg�sz �let�ben ki volt t�ve, de k�pes volt ezeket is kezelni. F�lt a testi k�nokt�l, b�r eg�sz �let�ben beteges volt �s hihetetlen t�relemmel hordozta a folytonos f�jdalmakat. Csendes viszolyg�ssal tekintett hivatala gyakorlati feladataira, mint aki k�v�natos c�lk�nt a tud�s l�t csendes elvonults�g�t t�zte ki maga el�, j�llehet egyetlen m�s reform�torhoz sem hasonl�that� m�rt�kben siker�lt az egyh�z gyakorlati �let�t megszerveznie. Szem�lyes k�rnyezet�ben alkalmank�nt rideg �s �sszef�rhetetlen volt, noha bar�tainak a vil�g minden r�sz�be hihetetlen�l meghitt leveleket tudott �rni. A t�meggel val� �rintkez�s ellen�re volt arisztokratikus jellem�nek, m�gis tiszteletteljes h�dolatig tudta lelkes�teni pr�dik�ci�ival �s el�ad�saival a t�megeket.

L�nye komplexit�s�t /�sszess�g, foglalat/ az Istent�l val� kiv�lasztotts�g k�ldet�studata tartotta �ssze �s hat�rozta meg. Ez az uralkod� von�s k�lcs�n�zte �s t�pl�lta benne azt a ha�talmas er�t, ami k�pess� tette, hogy legy�zze szem�lyis�ge gyenges�geit �s elv�gezze mun�k�j�t. Ebben nem keveset seg�tettek egy�nis�g�nek hi�nyoss�gaival szembeni kiv�l� k�pess�gei. �desanyj�t�l �r�k�lt bens�s�ges lelk�lete �s a m�sik ember helyzete ir�nti velesz�letett �rz�kenys�ge kit�n� lelkigondoz�v� tette. Bar�taihoz, a fenyegetett pr�dik�torokhoz, a Franciaorsz�gban �ld�z�tt gy�lekezetekhez, az 1553-ban Lyonban hal�lra �t�lt egyetemi hallgat�khoz, Estei Ren�t�hoz �s sok m�s, sz�ks�g�ben hozz� fordul� emberhez �rott levelei meghat� tanuls�gai annak, ahogy a lelkigondoz�s m�v�szet�nek mesterek�nt az eg�sz vil�gra kiterjed� nagy gy�lekezet�r�l gondosodott.

Megnyer� embers�ge is el�nk t�rul egyik level�ben, amelyet a regensburgi hitvit�r�l �rt annak az ap�nak, akinek a fia fiatalon halt meg pestisben, s aki strasbourgi otthon�ban lakott: „Amint megkaptam a h�rt fia hal�l�r�l, lelkemben �gy megd�bbentem �s �sszezavarodtam, hogy napokig semmi m�st nem tudtam tenni, csak s�rni. Amikor pedig Isten jelenl�t�ben egy kiss� meger�s�dtem �s megk�nnyebb�l�st tal�ltam seg�ts�g�ben, amelyet neh�z id�kben mindig megtapasztalhatunk, m�gis �gy t�nt, mintha nem is saj�t magam lenn�k az emberek el�tt. F�jdalom �s szomor�s�g ragadott meg amiatt, hogy egy olyan nagy rem�nyekre jogos�t� fiatalember, amilyen az �n fia volt, elv�tetett �s kiragadtatott t�l�nk �lete vir�gz�sa kezdet�n. �gy szerettem �t, mint a tulajdon fiamat �s � is tisztelt engem, mintha m�sodik atyja lettem volna” /de Richebourg �rnak 1541. �prilis elej�n/.

Szem�lyis�g�nek tal�n a legl�nyegesebb ismertet�jele: a forma. K�lvin a sz� eredeti �rtelm�ben reform�tor volt, mivel munk�j�nak c�lja mindenekel�tt az egyh�z igaz form�j�ra val� visszaalak�t�s volt a c�lja. Ennyire �rtett ez a f�rfi a form�l�shoz! Fegyelmezett �s szellemes el�ad�sm�dja sohasem kalandozott el, �s mindig a l�nyeget fejezte ki, a vit�k sor�n mindig eleven�n tal�lta vitapartner�t, nagy gy�lekezetek el�tt mondott pr�dik�ci�i, teol�giai egyh�zi m�vei eredeti alakjukban is �vsz�zadokra maradand�knak bizonyultak.

Min�l ink�bb elterjedt �lete folyam�n h�rneve Eur�p�ban, maga az ember ann�l ink�bb mag�nyosabb lett. �letsz�ks�gleteit aszketikusan lecs�kkentette. Feles�ge �s gyermeke hal�la ut�n lemondott a csal�di boldogs�gr�l. F�radhatatlanul v�gzett, gyakran tizennyolc �r�ig is tart� napi munk�t csak szeg�nyes �tkez�sek �s n�gy-�t �r�s �jszakai alv�s szak�tott�k f�lbe. Test�t szinte �lland�an heves fej-�s gyomorf�jdalmak gy�t�rt�k. Gyakran napokat, olykor egy hetet is �gyban kellett t�ltenie, amikor is �gya v�g�n�l titk�rai �ltek, akiknek leveleket �s m�s �r�sokat dikt�lt. �lete v�ge fel� l�z �s veseg�rcs�k pr�b�lt�k meg a k�l�nben is beteges embert. Ezt is m�lys�ges al�zattal viselte.

1561-ben �rta Johann Wolffnak Z�richbe: „Ha Isten j�nak tartotta, hogy t�bbi betegs�gemet m�g reum�val �s megtoldja, azt atyai nevel�sek�nt fogadom.” 1563. augusztus 5-�n pedig Charlotte de Colignynak �rja: „Betegs�geink nem csak al�zatoss� tesznek benn�nket, mik�zben szem�nk el� t�rj�k testi fogyatkoz�sunkat, hanem �nvizsg�latra is �szt�n�znek, hogy megismerj�k gyenges�geinket �s fogadjuk el mened�k�nkk�nt Isten irgalmass�g�t.” V�g�l t�d�baj �s t�d�v�rz�s t�madta meg. Most m�r majdnem csak az �gyt�l az �r�asztalig tudott elv�nszorogni. M�gis, k�nok k�z�tt is tov�bb dolgozott eg�szen a testi �nfelad�sig. M�r vinni kellett a templomba �s az el�ad�terembe, m�gsem hagyta abba feladata teljes�t�s�t. A kiv�lasztottak szenved�lyes hite t�pl�lta mindv�gig a reform�tori aktivit�s l�ngj�t.

�lete �tvennegyedik �v�ben fizikai ereje m�r kimer�lt. 1564. febru�r 2-�n ment fel utolj�ra katedr�j�ra, a Szent P�ter templom sz�sz�k�re pedig utols� alkalommal febru�r 6-�n, azt�n a tan�cs �p�let�be vitette mag�t, hogy b�cs�t vegyen vil�gi el�lj�r�it�l. H�sv�tkor m�g egyszer elvitt�k a templomba, ahol a gy�lekezettel egy�tt utolj�ra vette mag�hoz az �rvacsor�t.

M�rcius 24-�n beteg�gy�n�l gy�lt �ssze a „V�n�rable Compagnie”. �prilis 28-�n meghat� b�cs�t vett a genfi pr�dik�torokt�l, utols� szavakk�nt ezt mondva nekik: „Sok hib�mat kellett elhordoznotok. Igen, mindannak, amit tettem, semmi �rt�ke sincs. A gonoszok majd a maguk jav�ra haszn�lj�k e szavaimat. De m�g egyszer mondom nektek, hogy mindannak, amit cselekedtem, semmi �rt�ke sincs, �s �n nyomorult teremtm�ny vagyok. De elmondhatom, hogy a j�t akartam, rossz tulajdons�gaimmal mindig hadil�bon �lltam, az istenf�lelem gy�kere pedig mindig ott volt a sz�vemben. Magatok tan�s�thatj�tok, hogy a j�ra t�rekedtem, ami pedig rossz volt bennem, k�rlek, bocs�ss�tok meg.” A k�vetkez� napokban �s hetekben a reform�tor vil�gos elm�vel �s �lland� im�ds�g k�zben v�rta a hal�lt. K�zben megv�lasztott ut�dja, Th�odore de Bèze naponta megl�togatta. A hetven�t �ves Guillaume Farel m�g egyszer Genfbe sietett, hogy elb�cs�zzon bar�tj�t�l, akit harminc �vvel ezel�tt � h�vott el genfi szolg�lat�ra, �s aki �t oly sok dologban fel�lm�lta. Gy�lekezete �s a v�ros bens�s�ges egy�tt�rz�ssel �llt nagy reform�tora mellett. 1564. m�jus 27-�n este nyolc �rakor K�lvin J�nos csendesen �s b�kess�gben elhunyt. A k�vetkez� napon a lakoss�g nagy r�szv�tel�vel temett�k el Genfben a Plainpalais temet�ben.

V�grendelet�ben megtiltotta, hogy s�rj�t k�vel vagy m�s eml�kjellel jel�lj�k meg. S�rhalm�t csaknem teljesen elegyengett�k, �s kev�ssel ezut�n m�r a genfiek sem tudt�k megmutatni az idegenb�l j�tt l�togat�knak a helyet, ahol reform�toruk hamvai nyugszanak. Ez ism�t csak arr�l tan�skodik, hogy szem�lye mennyire visszah�z�dott m�ve m�g�, amelyet megadatott elv�geznie. Hal�la ut�n is igazol�dott, hogy K�lvin �nmaga jelent�s�g�t csek�lynek �rt�kelte azzal az igazs�ggal szemben, amely �let�t meghat�rozta, hogy egyed�l Isten� a dics�s�g.