Gazdas�gi- �s szoci�letika

M�r 1537. janu�r 16-�n, a genfi tan�cshoz int�zett els� beadv�ny�ban le�rta K�lvin ezt a r� nagyon jellemz� �s reform�ci�j�ra n�zve programatikus mondatot: „Tiszt�nket nem k�v�njuk olyan szoros hat�rokkal k�r�lvettnek �rtelmezni, mintha azzal, hogy a pr�dik�ci� elhangzik, feladatunk is v�get �rt volna.” �gy azt�n egy�ltal�n nem v�letlen, hogy eg�sz m�v�t az individu�list�l a szoci�lis fel� val� odafordul�s hat�rozta meg.

Joggal mondta Herbert L�thy „K�lvin szak�t�sa a skolasztikus tanrendszerrel mindenekel�tt a becs�letess�g �s az intellektu�lis sz�mvet�s k�szs�g�nek f�jdalmas elj�r�sa, ami �sszhangban van a reform�ci� igazs�ga ut�ni szomj�s�ggal, tudniillik azzal a k�v�ns�ggal, hogy �sszhangba hozza a tan�t�st �s az �j �letet, a sz�t �s a tettet. A katolikus egyh�z k�z�pkori szoci�lis tan�t�s�val val� nagy szak�t�s Luthern�l egy�ltal�n nem t�rt�nt meg, Zwinglin�l, egy v�ros�llam �llamf�rfij�n�l csak r�szben, ezzel szemben K�lvinn�l, akinek szellem�t �s gondolatait a jogtudom�nyok �s humanista tudom�nyoss�g form�lta, v�g�rv�nyesen.”

A f�ldrajzilag kedvez� fekv�s� Genf v�rosa a 14. sz�zadt�l az �ru �s a p�nzforgalom fontos k�zpontja volt, ami lakosainak m�rs�kelt j�l�tet biztos�tott. Amerika felfedez�se a gazdas�gi l�t�hat�rt jelent�kenyen kit�g�totta, azonban a nyom�ban feler�s�d� t�ke�raml�s elker�lte Genfet. A Franciaorsz�g �s a d�l-n�met keresked�v�rosok, k�l�n�sen Augsburg k�z�tti p�nz- �s �ruforgalom lebonyol�t�sa Strasbourgon kereszt�l t�rt�nt, ahol K�lvinnak alkalma volt behat�an megismernie a p�nz- �s �ruforgalom egyre nagyobb jelent�s�g�t. Felismerte, hogy a t�rsadalom eddigi, k�zm�vesek �s f�ldm�vel�k �ltal meghat�rozott szerkezete megrend�lt, mik�zben a keresked�k �s bank�rok vett�k �t a gazdas�g ir�ny�t�s�t. Nem csek�ly gazdas�gi neh�zs�get okozott Genfnek a kereskedelem-politikai elszigetelts�g mellett mindenekel�tt a francia reform�tusok �ld�z�se k�vetkezt�ben el�id�zett menek�lt�radat. K�lvin ekkor energiku- san foglalkozni kezdett ezekkel a probl�m�kkal, amelyeket nem annyira a t�rsadalmi term�kek igazs�gos eloszt�sa, mint ink�bb a hi�nyz� p�nz �s javak sz�ks�gszer� megszerz�se r�v�n t�reke- dett megoldani.

A t�ke sz�k�ss�ge �s a n�vekv� �ns�g eg�szen az uzsor�ig emelt�k a kamatl�bakat. 1538 janu�rj�ban a tan�cs rendelete, amelynek meghozatal�ban tal�n m�r K�lvin is r�szt vett, a kamatl�bat 5%-ban �llap�totta meg. A k�vetkez� �vben ezt a rendeletet, amely az els� volt a maga nem�ben, ism�t meger�s�tett�k, �s a tan�cs K�lvin befoly�sa alatt a gazdas�gi helyzet figyelembe v�tel�vel a kamatl�bat 6,66%-ra emelte, ami nem csak a genfi �zleti k�r�kben, hanem a k�lf�ldi evang�liumi hittestv�rek k�r�ben is nagy felt�n�st keltett. Ez a Genf sz�m�ra sikeres gazdas�gpolitika azonban csak az�rt v�lt lehets�gess�, mert K�lvinnak volt b�tors�ga �s bel�t�sa, hogy teol�giailag igazolja a kamatoz� termel�si k�lcs�n�k ny�jt�s�t. Ez tette lehet�v� a hugenotta menek�lteknek, hogy �j iparos�t�si lehet�s�geket t�rjanak fel �s v�g�l anyagi seg�ts�get is kapjanak, ami fontos szempontja volt K�lvinnak.

Ha arra gondolunk, hogy m�g Luther �s Zwingli is, mint uzsor�t utas�tott�k el a kamatszed�st, hogy tulajdonk�ppen a 16. sz�zadban a p�nz- kereset �s felhalmoz�s vall�silag gyan�s volt, �rthet�, hogy K�lvin mennyire �j �s modern utat v�lasztott. Gyakorolta K�lvin az �llami t�keszubvenci� /t�keseg�ly/ ma is alkalmazott m�dszer�t. 1544-ben, amikor a v�ros sorsa ism�t igen rosszra fordult, K�lvinnak siker�lt r�b�rnia a tan�csot arra, hogy �llami eszk�z�ket bocs�sson rendelkez�sre egy sz�vet- �s b�rsonysz�v�de �p�t�s�re. K�lvinnak k�zvetlen befoly�sa volt a nyomdaipar gyors fejl�d�s�re is. Nem utols� sorban az � �r�sai nyom�n lett Genf a k�nyvnyomtat�s �s k�nyvkereskedelem k�zpontj�v�, aminek k�l�n�sen a francia nyelvter�leten volt kiemelked� jelent�s�ge.

A genfi reform�tor gazdas�g- �s t�rsadalom-erk�lcsi probl�m�kr�l alkotott gondolatai �s megnyilv�nul�sai teol�gi�j�ban gy�kereztek. Mivel a gazdas�gi �sszef�gg�sek k�pezt�k az egyetemes t�rsadalmi �sszef�gg�sek meghat�ro- zott vonatkoz�sait, K�lvin idevonatkoz� meg- nyilatkoz�sait nem lehet elszigetelni vall�si t�j�koz�d�si pontj�t�l. Ezeket �ssze kell kapcsolni azokkal a teol�giai el�zm�nyekkel, amelyeken alapulnak.

K�lvin azt �rja Instituti�j�ban /II,2,13/: „Mivel az ember term�szett�l fogva k�z�ss�gre teremtett l�ny, term�szeti adotts�ga van arra, hogy t�rsadalmi rendszert teremtsen �s azt meg is �rizze.” Ezzel azonban m�g nem hat�rozta meg, hogy mi a kereszty�nek szoci�letikai feladata. Ez neh�z pontnak bizonyult a kereszty�ns�g k�z�ss�gi �let�ben. �m�sz pr�f�ta, Luk�cs evang�lista �s Jakab apostol �ta a gazdag �s szeg�ny k�zti viszony �s ezzel a mag�ntulajdon szents�ge nem csak t�rsadalmi, hanem lelki probl�ma is. K�lvin szerint a „Ne lopj!” parancsolata el�felt�telezi a mag�ntulajdont. Ezt azonban nem �gy tekinti, mint eleve megl�v� adotts�got. A gy�lekezetnek a tulajdont illet�en fokozott felel�ss�get kell hordoznia.

K�lvin eg�szen od�ig megy, hogy az anyagi javakat is, mint Isten kegyelme jeleit kell �rtelmezni, term�szetesen csak akkor, ha �gy osztj�k el �ket, ahogy Isten osztja sz�t a maga javait. Szeg�nys�g �s gazdags�g egyar�nt a hit pr�bak�ve, mindkett� az erk�lcsi felel�ss�g kialakul�s�nak krist�lyosod�si pontja. Ez�rt nem k�pviselte K�lvin sem az �rinthetetlen mag�ntulajdon individualizmus�t, sem a kommunizmust. Szerinte a mag�ntulajdon mindig a k�z�ss�g szolg�lat�ban �ll.

K�lvinnak a mag�ntulajdonr�l vallott ilyen alapelve, amely szerint ami adom�ny, az mindig feladat is, a munka pozit�v �rt�kel�s�hez vezet. A munka nem csak megb�zat�s, hanem m�lt�s�g is. Mivel a munk�t is Isten szerezte, ez�rt ezt K�lvin, mint Isten kegyelm�t �s kir�lyi uralm�nak jel�t �rtelmezte. Isten kegyelme ugyanis nem magukban a dolgokban nyilv�nul meg, hanem a dolgok seg�ts�g�vel cselekv� embert akarja szolg�lni. Ezzel a n�zettel kiz�rja a munka b�lv�nyoz�s�t �s a lustas�g igazol�s�t is, de azt a felfog�st is, hogy a munka kereskedelmi �rucikk. Az ilyen n�zetek nem egyeztethet�k �ssze a munka isteni eredet�vel. Azonban K�lvinn�l a t�rsadalmi forradalom gondolata elm�rgesedett vissz�s �llapotok eset�ben sem fordul el�. Sokkal ink�bb a szerz�d�ses viszonyt �rt�keli nagyra, s a t�rsadalmi k�l�nbs�gek megel�z�s�hez �s rendez�s�hez b�r�s�gi elj�r�st �s munkaszerz�d�st ig�nyelt.

A munka t�mak�r�be v�g a hivat�sv�laszt�s k�rd�se is. R�szletesen t�rgyalta K�lvin ezt is. A gazd�lkod�k, a k�zm�vesek, keresked�k, a szellemi foglalkoz�s�ak, /ide�rtve a term�szettud�sokat is/, Istent�l val� elh�vatotts�ga arra k�telezi �ket, hogy a felebar�t�rt dolgozzanak, �s harcoljanak a t�rsadalmilag vissz�s �llapotok ellen Nagyon modern�l hangzik, ahogy K�lvin magasra �rt�kelte az univerzum /a mindens�g/ intellektu�lis �s technikai birtokbav�tel�t: „Ha felhaszn�l minket az �r munka �s szolg�lat �ltal a hitetlenek seg�t�s�re a term�szettudom�nyban, a gondolko- z�s t�rv�nyszer�s�geiben, a matematik�ban vagy az egy�b term�szettudom�nyok haszn�ban, �gy azokat minden tov�bbi n�lk�l vegy�k ig�nybe. M�sk�nt megvetj�k Isten adom�nyait, amiket felk�n�l nek�nk ezek �ltal az emberek �ltal… Gondoljunk teh�t arra, hogy Isten Lelke az igazs�g egyetlen forr�sa, s �gy az igazs�got - ak�rmikor szembes�l�nk is azzal - sem elvetni, sem megvetni nem fogjuk, k�l�nben Isten Lelk�t vetn�nk meg” /Inst. II,2,16, �s 15/.

A munk�r�l �s hivat�sr�l sz�l� fejteget�sekb�l k�vetkezik egy tov�bbi t�ma: a p�nz k�rd�se. K�lvin el�gg� j�zan �s felvil�gosult volt, hogy helyesen �rt�kelje a p�nz nagy jelent�s�g�t az emberi t�rsadalomban. Felfog�sa szerint a p�nzt is az ember szolg�lat�ba kell �ll�tani, az embert azonban nem szabad a p�nz szolg�lat�ba. Ahogyan a tulajdont �s a munk�t, �gy a p�nzt sem szabad sem megvetni, sem b�lv�nyozni. A mer� nyeres�gv�gy sz�trombolja Isten rendj�t �s minden t�rsadalmi k�z�ss�get. Ebb�l az egyetemes gazdas�g-erk�lcsi szeml�letb�l ki- indulva K�lvin jelent�s el�rel�p�st tett ezen a t�ren.

A z�richi reform�torral, Heinrich Bullingerrel egy�tt el�sz�r vonta k�ts�gbe a nyugati t�rt�nelemben a p�nz hi�baval�s�g�r�l sz�l� arisztotel�szi t�telt; Arisztotel�sz g�r�g filoz�fus azt �ll�totta: hogy a p�nz medd� valami /Nummus nummum non parit. - A p�nz k�ptelen p�nzt nemzeni./ Az �egyh�z �s a k�z�pkor ezt a t�telt �sszekapcsolta az uzsora elleni �jtestamentumi pol�mi�val, ahogy err�l J�zus tan�t a Lk 6,35-ben. Ebb�l a hagyom�nyb�l kiindulva mondta m�g Luther is: „A p�nz term�szet�t�l fogva term�ketlen �s nem szaporodik. Ez�rt ha megsokasodik, mint az uzsor�ban, az a p�nz term�szete ellen van. Mert nem �l �s nem hoz term�st, mint egy fa vagy a sz�nt�f�ld, amely minden �vben t�bbet ad, mert nem hever t�tlen�l �s gy�m�lcstelen�l, mint a p�nz, term�szet�n�l fogva” /WA 51,360/.

Heinrich Bullinger m�r 1531-ben k�l�nbs�get tett „tisztess�ges” �s „tisztess�gtelen” kamat k�z�tt. El�sz�r � v�gezte el a kamat teol�giai igazol�s�t a produkt�v /termel�/ k�lcs�n eset�ben, �s kijelentette, hogy a kamat „Isten szerint val� �s felebar�t jav�ra is lehet �lni vele.” Bullingerhez hasonl�an K�lvin is egyet�rtett a p�nz sterilit�sa arisztotel�szi alapelv�nek elutas�t�s�val, �s alapvet�en k�l�nbs�get tett a m�rs�kelten kamatoz� k�lcs�n �s az uzsora k�z�tt.

Term�szetesen ez az igazol�s pontosan meghat�rozott felt�telekkel van �sszek�tve, amiket K�lvin „De l�Usure” /Az uzsor�r�l/ c�m� �r�s�ban fejtett ki r�szleteiben. Ezek k�z� tar�tozik az a n�zet, hogy a kamatl�b meg�llap�t�sa nem egyesek �gye, hanem az eg�sz t�rsadalom�. A hitelt ny�jt� nem k�vetelhet t�bbet, mint amennyit � maga fizetne. A haszonb�l le kell vonni a j�t�konys�gra ford�tand� �sszeget is. V�g�l tulajdonk�ppen egy�ltal�n nem lehet kamatot k�vetelni, ha az a k�lcs�nvev� gazdas�gi cs�dbe jut�s�t id�zi el�. K�lvin ugyanazzal a radikalit�ssal, amellyel lop�snak nevezi az anyagi seg�ts�g k�r�s�nek elutas�t�s�t, k�veteli, hogy az ember minden�t, amije van, �ll�tsa Isten �s az embert�rs szolg�lat�ba.

V�g�l szentelj�nk n�h�ny sz�t a „K�lvinizmus �s a kapitalizmus” sokat vitatott t�m�j�nak. Az eddig elmondottakb�l vil�gos, hogy a k�lvinizmus �s kapitalizmus k�z� nem tehet� egyenl�s�gjel. Semmi esetre sem lehet K�lvint a nyugati kapitalizmus atyj�nak nevezni gazdas�g- �s t�rsadalometik�ja alapj�n, ahogyan azt olykor Max Weber �s Ernst Troeltsch kutat�sai �ta teszik. Term�szetesen megtal�lhat� K�lvinn�l a munka nagyrabecs�l�se, �s a p�nznek is olyan jelent�s�get tulajdon�t, mint kor�bban senki. Bizonyosan �szt�nz�en hatott a technika, a kereskedelem �s az ipar fejl�d�s�re a m�rs�kelt t�kekamat ’kiszabad�t�sa’ az uzsor�nak min�s�t�s erk�lcsi fogs�g�b�l, a k�teless�gtudat �rv�nye-s�t�se a munk�ban �s a hitbeli dolgok� a vil�gi hivat�sban, amit K�lvin m�lyen bev�sett a nyugat-eur�pai n�pek tudat�ba, de az is bizonyos, hogy a k�s�bbi kapitalizmus nem K�lvin alapelveire vezethet� vissza. Annak kifejl�d�s�ben d�nt� szerep�k volt eg�szen m�s t�nyez�knek is.

Azonban K�lvin vitathatatlanul modern vil�gunk lelki aty�i k�z� tartozik. Mert �ppen a kereszty�n hit, �spedig els�sorban a k�lvini reform�ci� arculat�ban vitte v�gbe radik�lisan a term�szet �s a t�bbi �letfolyamat isteni volt�t�l val� megfoszt�s�t �s a rossz szellemekt�l val� megszabad�t�s�t, �s cser�lte fel a gazdas�gban, technik�ban �s tudom�nyban a megk�vesedett �s elvont k�rd�sfelvet�seket t�rt�neti �s kinetikus k�rdez�si m�ddal. �lesen elv�lasztotta egym�st�l a Teremt�t �s teremtetts�get, �s biztos�totta ez�ltal Isten istens�g�t �s az ember embers�g�t, aminek k�vetkezt�ben �j l�t�hat�rt nyitott meg a gazdas�gban, technik�ban, politik�ban �s t�rsa-dalomban.

Azt is bizonyoss�ggal mondhatjuk: K�lvin t�rsadalomhoz val� odafordul�s�ban azt az �j embert�pust testes�tette meg, aki nem utols�sorban abban is kit�nt, hogy m�k�d�si ter�let�n els�k�nt siker�lt az �hs�get �s t�megnyomort megsz�ntetnie. „A protest�ns munkaerk�lcs teljes m�rt�kben szak�tott a skolasztika vil�g- �s t�rsadalomszeml�let�vel, amely a mizer�biliz�must �s a pauperizmust a b�n�s vil�g �r�k, Isten akarat�b�l sz�rmaz� nyomor�s�gak�nt fogta fel, �s a k�z�pkori embert s�jt� elk�pzelhetetlen t�meges nyomort nem tekintette m�snak, mint az alamizsn�ra szorul� koldusok �s az alamizsn�t osztogat� gazdagok �r�k �letform�j�nak, amelybe bele kell t�r�dni.

�j, a koldus-�llapot hamis dicsf�ny�t�l mentes hideg �s �les f�ny, amelyben a zwingli��nus, els�sorban pedig a k�lvinista ember tanulni kezdte azt az �j �letform�t, amelyb�l hi�nyzik a nyomor�s�gnak, mint a b�n zsoldj�nak al�zatos elfogad�sa, hanem, amelyet a fegyelmezett munka jellemez” /H. L�thy/. Ez a fegyelmezett munka, �sszekapcsolva a felebar�ti szeretettel, a k�vetkez� �vsz�zadokban p�ratlan gazdas�gi vir�gz�st eredm�nyezett a k�lvinista orsz�gokban.