Michael Servet

A Servet �gy m�r nem is annyira t�rt�nelem, mint ink�bb paradigma. Ehhez j�rul, hogy a r�la elterjedt v�lem�nyek, elk�pzel�sek, hamis�t�sok, v�d�besz�dek, t�relmi programok �s ehhez hasonl�k miatt a t�rt�n�sznek neh�z a tulajdonk�ppeni t�ny�ll�st kider�teni. Ha ez m�gis siker�l, akkor pedig olyan t�nyekkel tal�lja szembe mag�t, amelyek nem t�masztj�k al�, hogy itt a 16. sz�zad valamilyen rendk�v�li esem�ny�r�l lenne sz�.

Ebben az id�ben egy n�met birodalmi v�ros vil�gi b�r�s�g�nak �t�lete egy tanait vissza nem von� eretnek kiv�gz�s�r�l, „V. K�roly B�ntet� T�rv�nyk�nyv�nek” 106. t�rv�nycikkelye szerint, semmi rendk�v�lit nem jelent annak a sok ezer embernek az �t�let�vel �sszehasonl�tva, akiket az inkviz�ci� m�gly�in v�geztek ki, �s hit�k�rt hasonl�k�ppen k�nhal�llal haltak meg It�li�ban, Franciaorsz�gban, Hollandi�ban �s Angli�ban. Ki ismeri a nev�ket? Ki ismeri az �jrakeresztelked�k nev�t, akiket Zwingli Z�richben v�zbe fojtatott, �s akiket a luther�nus hat�s�gok v�geztek ki a Sz�sz V�laszt�fejedelems�gben �s m�shol?

Servet nev�t azonban mindenki ismeri. Mi ennek az oka? Bizony�ra az a megmagyar�zhatatlan k�r�lm�ny, hogy a t�rt�nelemnek valamilyen p�ld�ra van sz�ks�ge, hogy egy eszme �rv�nyes�lj�n. Servet nev�re a hitbeli �gyekben tan�s�tand� tolerancia eszm�je lobbant l�ngra, k�s�bb pedig, k�l�n�sen Nyugat-Eur�p�ban a szabad vall�sgyakorl�s jog��. �gy Servet �lete fel�ldoz�s�val felbecs�lhetetlen szolg�latot tett az ut�kornak. Ami ezen t�l felejthetetlenn� teszi a nev�t, az a k�r�lm�ny, hogy ezt az �ldozatot Genf�ben kellett meghoznia, K�lvin szeme l�tt�ra �s helyesl�s�vel.

Ha nem siker�lt volna Ser�vetnek a viennei b�rt�nb�l megsz�knie, val�sz�n�leg csak egy lenne az inkviz�ci� megsz�ml�lhatatlan �s n�vtelen �ldozata k�z�l, akikre alig gondol m�r valaki is. Albert Rilliet mondta: „Az az ut�lagos felh�borod�s, amelyet ez a kiv�gz�s kiv�ltott, olyan elismer�s, ami a reform�ci� szellem�nek ad�zik. Servet �gy halt meg, hogy ez �ltal egy �gy k�pvisel�j�v� �s egy alapelv m�rt�rj�v� lett.” Ez semmik�ppen nem igazol�sa annak, ami Genfben t�rt�nt, hanem csak k�s�rlet annak indokl�s�ra, hogy az ut�kor eml�kezet�ben a hit�k�rt meghalt v�rtan�k n�vtelen t�meg�b�l mi�rt �ppen Michael Servet neve maradt fenn.

Servet spanyol sz�rmaz�s� volt. Sz�let�s�nek pontos d�tuma ismeretlen, mivel az erre vonatkoz� adatok ellentmond�ak. Apja arra a balga gondolatra jutott, hogy kasztr�ltassa a fi�t, ami egy�nis�g�t k�ts�g k�v�l �llhatatlann� tette, �s t�lzott �nbizalmat eredm�nyezett. A teol�gia �s a csillag�szat mellett orvostudom�nnyal foglalkozott, �s Eur�p�ban el�sz�r � bizonyitotta be a v�r t�d�n kereszt�l val� kering�s�t.

 Michael Servet  /5. k�p/  Francia k�lvinist�k kiv�gz�se Ambois�ben az 1560. m�rcius 15-�n meghi�sult felkel�s ut�n.  /6. k�p/

Teol�giai munk�ss�ga keret�ben mindenekel�tt a hagyom�nyos dogmatika, k�l�n�sen a Szenth�roms�g-tan kritik�j�val foglalkozott. A vi�en�nei p�sp�k h�zi orvosak�nt Franciaorsz�gban, ahol l�tszatra j� katolikusk�nt viselkedett, titokban �rt egy k�nyvet, amely nem egy�b, mint a katolikus �s a reform�tori alaptanok r�galmaz�sa. A Szenth�roms�got h�romfej� sz�rnysz�l�ttnek nevezte, a gyermekkereszts�get „�tkozott ut�la- toss�gnak �s a Szentl�lek meggyilkol�s�nak”; tov�bbi pol�mi�ja kiterjedt az �r�kletes b�nr�l sz�l� egyh�zi tan�t�sra, a reform�tus meg- igazul�stanra, valamint a katolikus �s reform�tus egyh�z tov�bbi alapvet� tan�t�saira. Ezen k�v�l csatolt vitairata mell� f�ggel�kk�nt m�g harminc levelet, amelyeket K�lvinhoz int�zett, �s amelyekkel annak tanait t�madta. Az eg�sz m�vet a szerz� nev�nek megjel�l�se n�lk�l, 1553-ban, Restitutio Christianismi /”A kereszty�ns�g helyre�ll�t�sa”/ c�mmel jelentett�k meg, a c�mad�st tekintve is k�ts�g k�v�l K�l�vin Instituti�j�val /”A kereszty�n vall�s rendszere”/ szemben. Mivel Servet munk�j�t annak v�g�n M.S.V. kezd�bet�kkel jel�lte meg, nem volt neh�z felfedezni a szerz� kil�t�t.

Genfben tart�zkodott ebben az id�ben Wilhelm de Trie francia menek�lt, aki egy�bk�nt Bud�nak, a h�res humanist�nak a s�gora volt. Ezt rokonai szemreh�ny�ssal illett�k reform�tus magatart�sa miatt azzal az utal�ssal, hogy Genfben egy�ltal�n nincs vall�soss�g. De Trie indulatosan v�laszolta, hogy Genfben a vall�s nagyszer�en �jra kibontakozott, �s �ppen Franciaorsz�gban �getik meg az evang�lium hitvall�it, mik�zben v�delmezik a leggonoszabb eretnekeket, mint ezt a Servetet is, aki r�ad�sul �ln�ven a p�sp�k k�zvetlen k�rnyezet�ben al�zatoskodik. Ez az adat leleplezte a spanyolt. Ennek ellen�re hat�rozottan tagadott; a v�grehajtott h�zkutat�s sem hozott napvil�gra t�l sok terhel� anyagot. Az inkviz�ci� megk�s�relte teh�t a de Triet�l sz�rmaz� bizony�t�kot megszerezni.

De Trie ez�rt K�lvinhoz fordult, hogy megkap- hassa Servetnek a reform�torhoz int�zett leveleit. K�lvin vonakodott ett�l, mindenekel�tt azzal az indokl�ssal, hogy: „K�teless�gem az eretneks�g ellen ink�bb tan�t�sokkal k�zdeni, mint ilyen eszk�z�kkel.” Azonban de Trie, amint err�l maga tud�s�t, nem t�g�tott: „S�rgettem �t �s k�z�ltem vele, hogy k�nnyelm�s�get tan�s�tana velem szemben, ha nem seg�tene, �gy hogy v�g�l is m�gis engedett.” J�llehet ez az anyag nem titkos dokument�ci�, mint gyakran �ll�tj�k, hiszen csak levelekr�l van sz�, amelyeket m�r maga Servet is megjelentetett m�v�ben, a „Restitutio”-ban, K�lvin m�gis lelkiismerete ellen cselekedett azzal, hogy ezeket bizony�t�kk�nt kiszolg�ltatta a b�r�nak.

A reform�tornak ezt a hib�j�t nem menti az sem, hogy Servet �vek �ta bosszantotta d�h�dt t�mad�saival, �s hogy c�lja els�sorban az volt, hogy a lyoniak de Trie �s Genf elleni t�mad�sainak �l�t elvegye. K�lvin nem adhatta volna �t a leveleket de Trienek, mert tudnia kellett, hogy azok terhel�ek Servetre n�zve. Servet a biztos m�glyahal�l el�l elmenek�lt Franciaorsz�gb�l. Lelke furcsa �s �rthetetlen elvakults�g�ban �ppen Genfbe menek�lt. A perben val� k�s�bbi magatart�sa alapj�n felt�telezhet�, hogy egy esetleges hirtelen fordulat kicsikar�sa r�v�n K�lvin hely�t akarta elfoglalni, �s hogy pontosan ezzel a c�llal �rkezett Genfbe. Tudta, hogy K�lvin �ll�sa ebben az id�ben hajsz�lon f�gg�tt. Hogy volt-e sz�nd�k�ban �sszeesk�v�st sz�tani, azt pontosan nem lehet meg�llap�tani. Nem tudjuk, hogy vajon csak a K�lvinnal szembefordult ellenz�k erej�t akarta-e j�zanul kipuhatolni, vagy esetleg t�lzott �rv�nyes�l�si v�gy�ban a K�lvin feletti biztos gy�zelemr�l �br�ndozott? Mindaz�ltal m�g 1553. szeptember 22-�n is ezt �rta a b�rt�nb�l a tan�csnak: "Mint var�zsl�t, mivel � az, kell �t /K�lvint/ nem csak el�t�lni, hanem ki is irtani, �s v�ros�b�l el�zni, javait pedig nekem �tadni, mint k�rp�tl�st, mivel a magam�t az � b�ne miatt vesztettem el."

Augusztus 13-�n Servetet a Magdolna templomban, ahol meghallgatta K�lvin pr�dik�ci�j�t, felismert�k �s k�s�bb letart�ztatt�k. Ebben a perben, ellent�tben a kor�bban Franciaorsz�gban tan�s�tott magatart�s�val, m�r semmit sem tagadott. Ehelyett kih�v� hangot haszn�lt �s el�rte, hogy Philibert Bertheliert is meghallgass�k, n�h�ny m�s emberrel egy�tt. K�lvint sz�l�tott�k fel, hogy �ll�tsa �ssze a teol�giai v�dpontokat, aki azonban a b�r�s�g el�tt tartott sz�beli vit�ig nem vehetett r�szt a perben. A v�dat Rigot f��llam�gy�sz k�pviselte – K�lvin egyik elsz�nt ellenfele �s az ellenz�ki p�rt tagja –, aki a v�dlott ellen a harminc vizsg�lati pont k�z�tt igazs�gtalan v�dpontokat is felsorolt, mint p�ld�ul zsid� sz�rmaz�s, f�ktelen �letm�d �s az ifj�s�g t�v�tra vezet�se. A tan�cs att�l sem riadt vissza, hogy kik�rje Vienn�b�l a Servetet terhel� anyagot. Ezt azonban a r�mai inkviz�ci� elutas�totta �s azt k�vetelte, hogy szolg�ltass�k ki neki az eretneket. Amint ezt Servet meghallotta, k�nnyezve k�rte, hogy Genf�ben maradhasson. T�lzottan rem�nykedett ugyanis Berthelierben, akinek a befoly�s�t azonban t�lbecs�lte.

Egy tov�bbi, ez�ttal teol�giailag elhib�zott d�nt�ssel Servet egyet�rtett, azzal a javaslattal, hogy tanair�l szerezzenek be szakv�lem�nyt a t�bbi egyh�zt�l. Ebben minden sv�j�ci egyh�z k�zrem�k�d�tt �s k�vetelte az eretnek el�t�l�s�t, a berniek kifejezetten a t�zhal�lt. Hogy ebben az esetben a Bolsec-perrel ellent�tben a t�bbi egyh�z szakv�lem�nye egyhang� volt, bizonyos m�rt�kben jogilag el�k�sz�tette a genfiek �t�lethozatal�t. A v�rosban �rv�nyben l�v� birodalmi jog alapj�n a kistan�cs 1553. okt�ber 26-�n Michael Servetet meg�get�s �ltali hal�lra �t�lte.

Az �t�let meghozatal�ban nem csak dogmatikai n�zetei voltak ir�nyad�k, hanem Ser�vet azon �ll�t�sa is, hogy az ember nem k�vethet el b�nt h�sz �ves kora el�tt. Ebb�l a tan�cs az ifj�s�gra gyakorolt veszedelmes �s vesz�lyes befoly�sra k�vetkeztetett. K�lvin ezt az �t�letet, ak�rcsak a t�bbi egyh�z k�pvisel�i, helyeselte, azonban szem�lyis�ge eg�sz s�ly�t latba vetette a tan�csn�l, hogy a kiv�gz�st az enyh�bb jelleg� lefejez�ssel hajts�k v�gre. Ezt a k�vetel�s�t azonban nem siker�lt �rv�nyre juttatnia. Okt�ber 27-�n Servet szerencs�tlen k�r�lm�nyek l�ncolata folyom�nyak�nt k�l�n�sen kegyetlen k�nhal�lt halt. Azon a helyen, ahol meg�gett�k, ma eml�km� �ll, amelyen ez a felirat olvashat�: „Mi, nagy reform�torunknak, K�lvinnak h�s�ges �s h�l�s ut�dai, akik azonban el�t�l�nk egy t�ved�st, amely az � �vsz�zad�nak t�ved�se volt, �s akik a reform�ci� �s az evang�lium igazi szellem�ben elsz�ntan ki�llunk a lelkiismeret szabads�ga mellett, �ll�tottuk ezt az engesztel� eml�km�vet 1903. okt�ber 27-�n.”

Az �t�letet nem csak a sv�jci, hanem a n�met egyh�zak is helyben hagyt�k. Philipp Me�lanchthon ezt �rta K�lvinnak: „H�l�t adok Isten Fi�nak, aki ebben a harcban d�nt�st hozott. Ad�sod az egyh�z, �s mindenkor az is marad. Kijelentem, hogy hat�s�gotok helyesen j�rt el, amikor ezt az istenk�roml�t szab�lyos b�r�s�gi �t�let alapj�n kiv�gezte.” A katolikus inkviz�ci�, k�rp�tl�sul az elmaradt l�tv�nyoss�g�rt m�r kor�bban m�gly�t rakatott, amelyen meg�gett�k Servet arck�p�t �s k�nyveit.

Egy bossz��ll�ja m�gis t�madt a Servetnek: Sebastian Castellio. Ezt az alkalmat tartotta alkalmasnak arra, hogy szabad teret adjon K�lvin ellen r�g �ta felgy�lemlett ellen�rz�seinek. Martin Bellius �ln�ven 1554-ben B�zelben kiadott egy iratot az eretnekek er�szakos �ld�z�s�r�l. Ez kiragadott id�zeteket tartalmaz, K�lvin m�veib�l is, amelyek a hitbeli k�l�nb�z�s�geket illet�en �vnak az er�szak alkalmaz�s�t�l. B�rmennyire fogyat�kos is azonban ez az �ssze�ll�t�s, a t�rt�n�sznek meg kell �llap�tania, hogy Castellio ezzel a k�nyvvel a hitbeli dolgokban sz�ks�ges tolerancia el�harcosainak egyik�v� lett. Ezzel az eszm�vel k�ts�g k�v�l megel�zte kor�t. A k�lvinizmuson bel�l k�s�bb a holland armini�nusok is al�t�masztott�k Cas�tellio �rveit, akik szak�tva a teokratikus elvekkel, kiv�vt�k hitbeli szabads�gukat. Ebben a t�rt�nelmi fejl�d�sben, amely nem csak Castelli�t�l, hanem mag�t�l K�lvint�l is sz�rmazik, �rz�kelhet� egy k�s�i engesztel�s a serveti �ldozat miatt.

Amikor a per kezdet�n �gy l�tszott, hogy az Servet jav�ra fog eld�lni, ami az antik�l�vinista ellenz�k v�g�rv�nyes gy�zelm�t jelentette volna, K�lvin foglalkozott azzal a gondolattal, hogy elhagyja Genfet. Bullinger, z�richi bar�tja minden befoly�s�t �rv�nyes�tette, hogy elt�r�tse K�lvint ett�l a gondolat�t�l. Mindenekel�tt azonban az d�nt�tt, hogy a perrel p�rhuzamosan h�rom olyan esem�ny t�rt�nt, amelyek biztat� fordulatot jelentettek K�lvin jav�ra.

Az els�, amelyr�l m�r volt sz�, a Philibert Berthelierrel kapcsolatos �rvacsora-�gy, ami szeptember 3-�n, teh�t a per cs�cspontj�n t�rt�nt. M�g ez id� t�jt K�lvin politikai befoly�sa m�lypontj�ra jutott, egyh�za vil�gi fels�bbs�ggel szembeni �n�ll�s�g�t siker�lt megszil�rd�tania. Nagym�rt�kben meger�s�tette K�lvin helyzet�t Genfben, hogy a tan�cs ellen�ben kinyilv�n�tott�k a gy�lekezet kik�z�s�t�si jog�t. J� egy �vvel k�s�bb, 1555. janu�r 24-�n az �llam �nnep�lyesen elismerte a konziszt�rium f�ggetlens�g�t.

A m�sodik esem�ny a per r�sze volt. Amint Genfben k�ztudott� lett, hogy Perrin, Ber�thelier �s egyes k�vet�ik engedtek Servet cs�b�t�s�nak �s sz�vetkeztek az eretnekkel, a n�p, k�zt�k a K�lvin-ellenes ellenz�k nagy r�sze is, t�megesen elp�rtolt vezet�it�l. Az emberekben �szt�n�s gyan� �bredt, hogy ez a titkolt esem�ny K�lvin Servet �ltali lev�lt�s�t c�lozza, �s ez a K�lvin ir�nti rokonszenv v�ratlan n�veked�st eredm�nyezte. A K�lvin-ellenes csoport egy ideig m�g tudta tartani mag�t a korm�nyzatban, �s 1555-ben egy puccs vagy v�rosi forradalom, de legal�bb is egy t�ntet�s r�v�n – hogy pontosan mit terveztek, azt ma m�r nem lehet egy�rtelm�en kider�teni a jegyz�k�nyvi adatok alapj�n – megpr�b�lt�k megszil�rd�tani a l�buk alatt megingott talajt.

Az �sszeesk�v�s meghi�sult �s v�g�l ez lett a K�lvin-ellenes p�rt hatty�dala. Perrinnek �s Bertheliernek menek�lnie kellett, a t�bbi hangad�t letart�ztatt�k �s k�z�l�k n�gyet hal�lra �t�lt a tan�cs. Az �t�let politikai demonstr�ci� is volt, els�sorban Bernnel szemben csak �gy, mint 1540-ben az artikul�nusok kiv�gz�se. A k�lvini reform�ci� tragikuma, �mde, mint k�s�bb bebizonyosodott, el�nye is volt, hogy a vil�gra nyitott jellege politikailag felel�ss� tette, �s �ppen ennek k�vetkezt�ben k�nyszer�lt olykor a v�res p�rtvisz�-lyokba is beavatkozni. A tan�csi v�laszt�sokon el�sz�r 1555-ben szerzett t�bbs�get a k�lvini p�rt a v�rosi parlamentben. K�lvin majdnem h�sz�vi harc ut�n �s hal�la el�tt csup�n kilenc �vvel nyerte el az �llami fels�bbs�g t�mogat�s�t m�ve megval�s�t�s�hoz, legal�bbis Genf v�ros�ban.

A harmadik esem�ny, amely r�viddel a Servet per el�tt k�vetkezett be, s amely l�nyegesen befoly�solta Genfben a hangulat megv�ltoz�s�t: �t ifj� reform�tus teol�gus meg�get�se Lyonban 1553. m�jus 16-�n. �ket Genfben �s Lausanneben k�pezt�k ki �s D�l-Francia�or�sz�g�ban kellett volna szolg�latot v�gezni�k. Azonban m�g miel�tt el�rt�k szolg�lati hely�ket, el�rult�k, beb�rt�n�zt�k �s hal�lra �t�lt�k �ket. Mik�zben a l�ngok m�r magasba csaptak, �k az �j zsolt�rokat �nekelt�k �s h�laim�val ajkukon szenvedt�k el a gy�trelmes t�zhal�lt. P�ld�k hossz� sor�b�l kiemelkedve ez az esem�ny m�lys�ges hat�st v�ltott ki Genfben. Ez az �ldozat �nk�ntelen�l kiv�ltotta a k�rd�st, hogy volt-e egy�ltal�n �rtelme, k�l�n�s tekintettel er�szakos kimenetel�re?

A k�rd�sre csak K�lvin adhatott v�laszt, akire ezekben az �vekben az a t�rt�nelmi feladat h�rult, hogy feltart�ztassa az ellenreform�ci�t Nyugat-Eur�p�ban. E k�rd�sre azonban csak az evang�lium ismert igazs�gainak megvall�s�val tudott �rdemben v�laszolni. Ha ez az evang�lium olyan igaz, hogy �rdemes �rte meghalni hitvall�sk�ppen, akkor azt nem csak a Franciaorsz�gi m�gly�kon kell ismertt� tenni, hanem saj�t v�ros�ban is. Ha itt Genfben siker�l d�nt� csap�st m�rni az evang�liumra, az �ldozathozatal odakint elvesz�ti �rtelm�t �s akkor k�zel a v�g. Az �ld�z�sek gy�r�t vontak a v�ros k�r� �s evang�liumi ter�letekre csak tengeri �ton lehetett eljutni. Nem utols� sorban e v�rrel �s k�nnyel �nt�z�tt h�tt�r miatt �rizte meg a Servet-per szomor�, de �lesen hat� jelleg�t. Mindez nem szolg�l K�lvin ments�g�re. K�ts�g nem f�r hozz�, hogy akarta az eretnek hal�l�t. �pp ennyire k�ts�gtelen azonban az is, hogy a per �s annak kimenetele t�rt�nelmi sz�ks�gszer�s�g volt.