Strasbourgi tanul��vek

Mik�zben Farel Neuch�telben, Coraud pedig Orbeban tal�lt �j feladatot mag�nak, K�lvin azt tervezte, hogy B�zelben telepedik le mag�ntud�sk�nt. Simon Gryn�us professzor h�z�ban sz�ves fogadtat�sra tal�lt. Visszavonul�sa azonban nem sok�ig tartott. Vonakodva b�r, de engedett annak a s�rget� h�v�snak, hogy Strasbourgba menjen lelkip�sztornak. „Krisztus kiv�l� szolg�ja, Martin Butzer, er�szakkal k�nyszer�tett �j szolg�lati helyemre, hasonl� esk�v�ssel, mint egykor Farel Genfbe”

/El�sz� a Zsolt�rok k�nyve magyar�zat�hoz/. A francia menek�lt gy�lekezet lelkip�sztorak�nt 1538. szeptember 8-�n tartotta els� pr�dik�ci�j�t a strasbourgi Szent Mikl�s templomban.

Ezzel kezd�d�tt az el�z�tt reform�tor itteni, h�rom �vig tart� meggazdag�t� fejl�d�se. A kis gy�lekezetben v�gzett szolg�latok mellett maradt elegend� ideje szeretett tanulm�nyaira �s irodalmi tev�kenys�gre is. Csek�ly fizet�se meg�vta a nagyobb n�lk�l�z�st�l. A genfihez k�pest l�nyegesen kellemesebb l�gk�r meger�s�tette abban a terv�ben, hogy itt tal�lja meg �let - feladat�t. 1539. j�lius 29-�n v�s�rolta meg a strasbourgi polg�rjogot. A menek�lt gy�lekezet k�l�nleges helyzete lehet�v� tette, hogy a gy�lekezet�p�t�sben reform�tori k�s�rleteket v�gezzen. Hetente n�gyszer pr�dik�lt, havonta osztott �rvacsor�t �s gyakorolta az egyh�zfegyel- met olyan keretek k�z�tt, amilyeneket a v�rosi viszonyok lehet�v� tettek. Az istentiszteleti rendet l�nyeg�ben a Strasbourgban �rv�nyben lev� reform�ci�s liturgia szerint alak�totta, kieg�sz�tve azt a zsolt�r�nekl�ssel, amit m�r Genfben is megk�vetelt. A gy�lekezet�p�t�s tov�bbi gyakor- lati eleme volt a katolikus gy�n�s felv�lt�sa a lelk�sszel folytatott szem�lyes besz�l- get�ssel. Els�sorban az �rvacsor�z�knak kellett felkeres- ni�k lelk�sz�ket, hogy, amint K�lvin ekkort�jt Farelt tud�s�totta: „a tudatlanok jobban felk�sz�ljenek, akiknek int�sre van sz�ks�g�k, dorg�l�sban r�szes�ljenek �s a k�s�rt�sek k�zt �s nyugtalans�gban �l�k vigasztal�st nyerjenek.”

K�lvin ebben az �sszef�gg�sben hangs�lyozta, hogy a gy�n�s int�zm�ny�r�l csak abban az esetben mondhat le, ha annak hely�t �tveszi az ilyenfajta lelkigondoz�i besz�lget�s. K�lvin tal�n legfontosabb strasbourgi �r�ks�ge az egyh�z gyakorlati form�l�sa tekintet�ben Martin Butzer tan�t�s�nak �tv�tele volt az egyh�zi tiszts�gekr�l, amir�l k�s�bb m�g fogunk besz�lni. A genfi egyh�z k�s�bbi form�l�d�sa tekintet�ben egy�bk�nt is sz�lni kell Butzer K�lvinra gyakorolt m�lyrehat� befoly�s�r�l. J�llehet a reform�tor elm�leti-teol�giai gondolatait az Instituti�ban rendszerezett form�ba �nt�tte, az egyh�z gyakorlati �p�t�se ter�n igen kev�s tapasztalatot szerzett. Genfi veres�ge is nyilv�nval�v� tette el�tte, hogy ezen a t�ren m�g tanulnia kell. �gy teh�t szerencs�s fejlem�ny volt, hogy a n�l�n�l tizenh�t �vvel id�sebb strasbourgi reform�tor szem�ly�ben K�lvin az egyh�zi gyakorlatban tapasztalt mesterre tal�lt. K�lvin Butzerhez val� viszony�t azonban soha sem jellemezte szolgai f�gg�s�g. Ink�bb azt lehet mondani, hogy zseni�lis m�don folytatta azt, amit t�le tanult.

Ezek az �vek tudom�nyos szempontb�l is igen gy�m�lcs�z�ek voltak K�lvin �let�ben. Stras-bourgban tervezt�k �s val�s�tott�k meg az egyetemes n�poktat�s eszm�j�t a reform�ci� folyam�n el�sz�r. Az oktat�s l�pcs�zetesen �p�lt fel az alapvet�st�l kezd�d�en, megkoron�z�sa pedig a filoz�fiai �s teol�giai kurzus volt. A Johannes Sturm �s Martin Butzer alap�totta h�res f�iskol�n k�l�n�s vonzer�t jelentettek K�lvinnak a J�nos evang�lium�r�l �s a k�t Korinthusi lev�lr�l sz�l� teol�giai el�ad�sai. Emellett kiadta a R�mai lev�lhez �rt komment�rj�t �s ezzel biblia-agyar�- zatok hossz� sor�t nyitotta meg. Az �jb�l �tdolgozott Institutio �s annak francia kiad�sa is ebben az id�ben jelent meg. Strasbourgi tart�z-kod�sa v�ge fel� jelentetett meg egy kis �rtekez�st az �rvacsor�r�l franci�ul. M�r itt �n�ll�, Luther �s Zwingli n�zetei k�z�tt elhelyez- ked� �ll�spontot k�pvisel e sokat vitatott tant�tel vonatkoz�s�ban. V�g�l meg kell eml�teni m�g a Zsolt�ros k�nyvecsk�t is, amelyet Cl�ment Marot k�ltem�nyei felhaszn�l�s�val, saj�t ford�t�s�ban �s �j dallamokkal adott ki.

Ellenkezik K�lvin felfog�s�val csal�di �gyeir�l besz�lni. Sokat m�r csak az�rt sem lehet ezekr�l a dolgokr�l tudni, mert �nvallom�sai etekintetben nagyon sz�kszav�ak. Szem�lye m�ve m�g�tt h�tt�rbe szorul. M�gis, eml�t�st kell tenni K�lvin h�zass�gk�t�s�r�l, amelyre a strasbourgi �vekben ker�lt sor. K�lvin azt v�rta feles�g�t�l, hogy „legyen szer�ny, szolg�latk�sz, nem rosszindulat�, takar�kos �s t�r�dj�n eg�szs�gem- mel.” Ezeket a tulajdons�gokat tal�lta meg egy �ltala megt�r�tett �jrakeresztelked� �zvegy�ben. K�lvin a L�ttichb�l sz�rmaz� vallon Idelette de Buren-nel 1540. augusztus 10-�n k�t�tt h�zass�got. Az esket�st az erre az alkalomra ide siet� j� bar�t, Guillaume Farel v�gezte. Az a kev�s, amit K�lvin nyilatkozataib�l h�zass�g�r�l tudhatunk, feles�g�vel val� m�ly �s er�s �sszetartoz�sba enged betekint�st.

Nem jutott oszt�lyr�sz�k�l hosszantart� boldogs�g. 1549. m�rcius 29-�n Idelette K�lvin meghalt. A reform�tor emiatt kimondhatatlanul szenvedett. M�g �vekkel k�s�bb is �r leveleiben arr�l a sebr�l, amit ez a vesztes�g okozott. 1542. j�lius 28-�n sz�letett Jaques nev� fi�k, aki n�gy h�tig sem �lt. Amint sokkal k�s�bb egyik hitvit�n ellenfelei k�z�l az egyik szem�lyes durvas�gra vetemedve K�lvin szem�re vetette, hogy m�g csak egy fia sincsen, a reform�tor pr�f�tai szavakkal v�laszolt: „Fiaim? Megtal�lhat�k az eg�sz vil�gon!”

Mik�zben K�lvin Strasbourgban tart�zkodott, a N�met Birodalomban V. K�roly cs�sz�r �jb�l k�s�rletet tett a hitbeli egys�g helyre�ll�t�s�ra. Ism�t tal�lkoztak a k�t vall�sfelekezet k�pvisel�i. A legfontosabb hitvit�kon Frankfurtban 1539 tavasz�n �s Hagenauban 1540 j�nius�ban K�lvin megfigyel�k�nt vett r�szt �s mindenekel�tt Butzernek a franciaorsz�gi protestantizmus helyzet�nek k�nny�t�s��rt kifejtett f�radoz�sait t�mogatta.

Az 1540 november�ben tartott wormsi felekezetk�zi kollokviumon az esem�nyek saj�tos l�ncolata r�v�n a l�ne�burgi herceg megb�zottja- k�nt vett r�szt. �gy K�lvin k�zvetlen�l szembes�lt a n�met reform�ci� probl�m�ival. Szem�lyes tapasztalatokat szerzett a politikai t�nyez�k �s ellenfeleik er�pr�b�j�r�l. Ezen t�l egy�ni n�z�- pontjai alapj�n r�szt vett a t�rgyal�sokban is. Mint a m�sodik nemzed�k fiatal sz�viv�je, sokkal realisztikusabban, mint id�sebb koll�g�i, abb�l indult ki, hogy a R�m�val val� szak�t�s m�r megt�rt�nt, �s ez�rt az egys�gre t�rekv� Butzer �s a b�k�re hajl� Melanchthon alaptalan rem�nyei szertefoszlottak. Term�szetesen nagy h�vvel t�mogatta f�radoz�saikat, a t�rgyal�sok sor�n azonban nem volt olyan enged�keny, mint azok, mivel �lesebb tekintete r�gen felismerte, hogy a kereszty�ns�gben szakad�s t�rt�nt. K�lvin politikailag ebben a vit�ban arra t�rekedett, hogy a n�met fejedelmek I. Ferenccel k�ssenek sz�vets�get V. K�roly ellen. Navarrai Margit testv�re nev�ben k�sz�netet mondott K�lvinnak ez�rt a f�radoz�s�rt.

Az orsz�ggy�l�sen 1541 �prilis�ban �jabb vit�ra ker�lt sor Regensburgban. Melanch�thon kifejezetten ig�nyelte K�lvin jelenl�t�t „a tud�sok k�zti h�rneve miatt”. K�lvin Stras�bourg szabad birodalmi v�ros hivatalos k�ld�ttek�nt jelent meg, bor�l�t� hangulatban. A viszonyok felm�r�se alapj�n j�zan �rt�kel�se helyesnek bizonyult. Hitbeli dolgokban Regens�burgban egy l�p�st sem tettek el�re �s K�lvin ezt az �llapotot kritikailag �t�lte meg az �ltala kiadott „Actes de la journ�e imp�riale tenue en la Cit� de Regenspourg” /Okm�nyok a Re�gensburg v�ros�ban, cs�sz�ri vezet�ssel t�rt�nt napi t�rgyal�sokr�l/ c�m� m�v�ben.

A n�metek k�zti tev�kenys�g�nek legfontosabb esem�nye az volt, hogy bar�ts�got k�t�tt Philipp Melanchthonnal, akit szem�lyesen is j�l megismert a hitvit�n. Ett�l kezdve a legnagyobb megbecs�l�st tan�s�totta N�metorsz�g tan�t�ja /Pr�ceptor Germaniae/ ir�nt. 1543-ban Me�lanchthonnak aj�nlotta „A szabad akaratr�l” sz�l� �rtekez�s�t, h�rom �vvel k�s�bb pedig franci�ul kiadta Melanchthon h�res Loci communes-�t. K�lvin ugyanakkor nem minden kritika n�lk�l tekintett a n�met reform�ci� egyh�z�ra. Hi�nyolta az egyh�zfegyelmet �s helytelen�tette az istentisztelet lutheri form�j�t, amely szerinte nem volt el�gg� evang�liumi. Legs�lyosabb fenntar-t�ssal azonban a n�met egyh�zaknak a t�rsadalom szerkezet�vel kapcsolatos szoci�lis szeml�lete ir�nt viseltetett. Helytelen�tette a politikai hatalom t�ls�ly�t is a hitbeli d�nt�sek �s az egyh�zi rendtart�s ter�let�n. E t�rgyi n�zetk�l�nbs�gek ellen�re m�ly �s tart�s bar�t- s�g kapcsolta �ssze Melanchthonnal, Butzerrel �s Johannes a Lasko reform�torokkal �s sokakkal m�sokkal is.

Luther �s K�lvin soha sem tal�lkozott egym�ssal. Nemcsak egy�nis�g�k jellem�ben mutatkozott sok elt�r�s, de nagy volt k�zt�k a kork�l�nbs�g is. Csak n�h�ny latin nyelv� �r�sukb�l ismert�k, �s k�lcs�n�sen becs�lt�k is egym�st. A strasbourgi �vek alatt a genfi �llapotok alapvet�en megv�ltoztak. 1539 tavasz�n a v�laszt�s ut�n megfogalmazott rendeletek a v�rost azzal fenyegett�k, hogy eg�szen Bern al�rendelts�g�be ker�l. A k�lvinista egyh�z-�rtelmez�st ellenz�k, akiket a k�lvinist�k „artikul�nu�sok�nak”, a n�pnyelv pedig „artics�k�k- nak” nevezett, megpr�b�ltak Genfben a berni minta sze�rint �llam-egyh�zat l�trehozni. Ezekkel a t�rv�nycikkekkel, vagyis a Payer-szerz�d�s kieg�sz�t�s�vel, amely 1536-ban Genf viszony- lagos �n�ll�s�g�t biztos�totta, az artikul�nusok tehetetlens�gb�l vagy k�nnyelm�s�gb�l olyan engedm�nyeket tettek, amelyek fel�rtek a birodalmi v�ros Bernnek val� ki�rus�t�s�val. Amint ezt a v�ros lak�i megtudt�k, magasra csaptak az indulatok. K�lvin k�vet�i, akiket Farel keresztneve szerint „guillerminist�k-nak” nevez- tek, Ami Perrin vezet�s�vel meg tudt�k akad�lyoz- ni, hogy a nagytan�cs ratifik�lja ezeket a t�rv�nycikkelyeket. Az azokat al��r� k�ld�tteknek menek�lni�k kellett.

A „berni p�rt” elvesztette hitel�t a n�p el�tt, �s egyre t�bb ”guillerminist�t” v�lasztottak a tan�csba. 1540 augusztus�ban elmenek�ltek az el�z�tt reform�torok hely�re be�ll�tott pr�dik�to- rok. Ehhez j�rult m�g, hogy Bern ragaszkodott a t�rv�nycikk j�v�hagy�s�hoz �s h�bor�val fenyeget�z�tt. A politikai �s lelki vezet�it�l megfosztott v�ros, amelyben a politikai �s egyh�zi �let, a szeg�ny- �s beteggondoz�s valamint a k�zoktat�s �gye is egyre jobban hanyatlani kezdett, nem tudott ebben a fenyegetett �llapotban m�s megold�st tal�lni, mint hogy h�vj�k vissza azt az embert, K�lvint, akit kor�bban �k �ztek el. M�r 1540. okt�ber 20-�n Strasbourgba utazott az els� k�ld�tts�g, hogy kifejezz�k ilyen ir�ny� k�r�s�ket.

A politikai z�rzavart egy tov�bbi esem�ny is k�s�rte, amely K�lvin Genfbe val� visszat�r�s�t nem kev�sb� d�nt�en �szt�n�zte. A les�jt� �llapotok, amik K�lvin el�z�se ut�n bek�vet-keztek, mag�t�l �rtet�d�en cs�b�tott�k a katolikus p�rtot, hogy k�s�rletet tegyen a v�ros �jb�li katoliz�l�s�ra.

Ennek a pr�b�lkoz�snak az el�j�t�ka volt a tud�s �s humanista k�pzetts�g� Jacob Sadolet carpentrasi b�boros �r�s�nak meg�rkez�se, aki azt k�vetelte Genf polg�rait�l, hogy t�rjenek vissza a r�gi egyh�z kebel�be. Az �r�s �gyes �s m�rt�ktart� volt, a tanbeli k�l�nbs�geket h�tt�rben hagyva, er�s szavakat csak akkor haszn�lt, amikor K�lvint �s Farelt a szeg�ny genfi polg�rok f�lrevezet�inek min�s�tette. A levelet �tadt�k a tan�csnak, amely annak �tv�tel�t udvariasan �s el�z�kenyen elismerte, azonban h�napokig tan�cskozott azon, hogy mit �s hogyan v�laszoljanak r�.

Mintha a felh�k k�z�l pottyant volna le K�lvin Sado�letnek adott v�lasza, amint az els� latinul �s franci�ul nyomtatott p�ld�nyok meg�rkeztek a v�rosba. Ezeket azonnal sz�tkapkodt�k, majd �jb�l kiadt�k. Sadolet �r�sa ugyanis id�k�zben Genfb�l Bernbe is eljutott, �s a berni korm�nyzat k�rte fel K�lvint v�laszirat megfogalmaz�s�ra. K�lvin Sadolet b�borosnak �rt v�lasza a reform�tori teol�gia kis mesterm�ve, �s joggal sorolj�k a szerz� legh�resebb iratai k�z�. Luther is olvasta �s el volt ragadtatva t�le. A reform�tor hat�rozottan, alapos bizony�t�kokkal al�t�masz- tva, kem�nyen c�folta ellenfel�t, eleg�ns �s v�laszt�kos form�ban v�laszolva a b�boros �rveire. Ez az irat a „reform�ci� sz�ks�ges volt�nak t�k�letes igazol�sa. A ki�resedett, n�vleges egyh�z hely�n egy t�mbben jelenik meg itt az evang�liumi egyh�z megk�zd�tt �s szem�lyesen megharcolt l�tom�sa, amelynek r�v�n az egyh�z egy �vezred t�vol�b�l ny�jt testv�rkezet az �kereszty�n egyh�znak, hogy t�le v�rja igazol�s�t �s eligaz�t�s�t” /G�nter Gloede/.

K�lvin Sadoletnek adott v�lasza bombak�nt csap�dott be Genfbe. A reform�ci� ellenfelei eln�multak �s a v�ros fokozott igyekezettel k�sz�tette el� K�lvin visszat�r�s�t. Az el�z�ttet azonban nem volt k�nny� meggy�zni; K�lvin rossz tapasztalatokat szerzett Genfben. Hein�rich Bullinger, Peter Viret �s Guillaume Farel, Z�rich �s B�zel v�rosi tan�csa, a genfiek tan�csa pedig sz�ntelen�l minden elk�pzelhet�t megtett, hogy K�lvint visszat�r�sre k�sztesse Genfbe. A d�nt� l�k�st, mint 1536-ban, most is Guillaume Farel adta meg, karizmatikus fell�p�s�vel. „Kimond-hatatlan k�nyszert gyakorolnak r�m d�rgedelmeid �s vill�maid” – �rja K�lvin bar�tj�nak. 1541. szeptember 13-�n a reform�tor �jb�l meg�rkezett Genfbe.