Az els� kibontakoz�s �s veres�g

Mostant�l K�lvin sorsa elv�laszthatatlanul �sszekapcsol�dott Genffel. A kis birodalmi v�ros f�ldrajzilag kedvez� fekv�s� volt francia, olasz, sv�jci �s n�met ter�letek metsz�spontj�ban. Ez a helyzet a legkit�n�bb felt�teleket biztos�totta e helys�gnek, hogy kiv�l� kereskedelmi k�zpontt� legyen, ugyanakkor azonban egy politikai viharz�na nem vesz�lytelen �tk�z�pontj�v� is lett Franciaorsz�g, Savoya �s a Sv�jci �llamsz�vets�g k�z�tt. Guillaume Farel �s a m�g�tte �ll� berni tan�csosok pontosan tudt�k, hogy nincs alkalmasabb enn�l a v�rosn�l, hogy a reform�ci� kapuj�v� legyen Franciaorsz�g fel�. K�lvin ezt a v�rost vil�gm�ret� jelent�s�g� „ville internationale-v�” (nemzetk�zi v�ros) form�lta. Hogy a nemzetk�zi kapcsolatokban ez a v�ros m�g ma is fontos k�zpont, k�zvetve erre vezethet� vissza. A Nemzetk�zi V�r�skereszt megalap�t�sa �s a N�psz�vets�g Genfbe val� helyez�se meggy�z�d�ses k�lvinist�k munk�ja volt. Az Egyh�zak Vil�gtan�csa �s a Felekezeti Vil�gsz�vets�g k�zpontj�nak sz�khelyek�nt ma is utal a v�ros reform�toruk �kumenikus sz�lesl�t�k�r�s�g�re.

Reform�tori �ramlatok 1526 �ta �rt�k el a p�sp�ki sz�kv�rost. Szembet�n� volt a politikai sz�nezet�k, amennyiben �sszekapcsol�dtak a v�rost fenyeget� Savoya �s a Savoy�val sz�vets�gben �ll� herceg�rsekkel szembeni ellen�ll�ssal. Val�ban reform�tori mozgalom m�gis csak a harmincas �vek elej�n indult. 1532 nyar�n K�lvin unokatestv�re Oliv�tan titokban Genfbe k�lt�z�tt, �s elkezdett h�veket toborozni az evang�liumnak. �t k�vette Guillaume Farel, aki azonban viharos fell�p�se miatt csak n�h�ny napot t�lthetett a v�rosban. M�gis � gy�jtotta meg azt a l�ngot, amely nem is aludt ki t�bb�.

A vet�s kikelt. A nagyhatalm� Bern el�rte a genfi tan�csn�l, hogy visszah�vj�k Farelt, akinek nyilv�nos pr�dik�l�sa ut�n t�bb�-kev�sb� gyen- g�lni kezdett a katolikus ellen�ll�s. 1534 okt�ber�ben a v�ros megtagadta az engedel-mess�get a p�sp�knek, �s m�r a k�vetkez� �vben besz�ntett�k a mis�z�st is. Franciaorsz�g �s Savoya megpr�b�lt m�g egyszer beavatkozni, azonban a berniek azonnali k�zbel�p�se biztos�totta a reform�ci� megmarad�s�t, �s a v�ros ezent�l viszonylagos f�ggetlens�gben fejl�dhetett.

1535 �sz�t�l Genfben katolikus kultusz gyakorlatilag egy�ltal�n nem m�k�d�tt, azonban m�g semmif�le evang�liumi vall�sgyakorlat sem l�pett a hely�be. Ellenben f�lelmetesen vissz�s �llapotok uralkodtak az egyh�zi, egy�ni �s nyilv�nos �let ter�let�n egyar�nt. A politikai cselsz�v�s folytat�dott; ehhez t�rsult a liberti-nizmus, k�l�n�sen a polg�rs�g fels�bb r�tegei- ben. A K�lvin Genfbe �rkez�s�t megel�z� �vekben a v�rosi tan�cs szigor� rendeletek sor�val pr�b�lt rendet teremteni ebben a z�rzavarban, �s ek�zben beavatkozott az egyh�z jogk�r�be is. Amikor azut�n el�zt�k a p�sp�k�t, az egyh�zi hatalomban bek�vetkezett �resed�st kihaszn�lva a tan�cs az egyh�zi vezet�st is saj�t jogk�r�be vonta, ami hatalm�nak v�ratlan meger�s�d�s�t eredm�nyezte. Az pedig, hogy a vil�gi fels�bbs�g er�sen k�zben tartotta az egyh�zi �gyeket is, s�lyos bonyodalmakhoz vezetett a K�lvin tervei szerinti reform�ci� ki�p�t�se sor�n.

K�lvin el�sz�r lektork�nt l�pett be Genf egyh�zi �let�be. Farel el�rte a tan�csn�l, hogy legal�bb szer�ny fizet�st kapjon, amit azonban hanyag- s�gb�l h�napokig nem fizettek ki. A fennmaradt tan�csi jegyz�k�nyv csup�n arr�l tud�s�t, hogy „egy bizonyos franci�t” /ille Gallus/ lektork�nt alkalmaztak. Ez az ismeretlen ember, K�lvin azonnal munk�hoz l�tott. Felm�rve a helyzetet felismerte, hogy mindenekel�tt h�rom dologra van sz�ks�g: egy hitvall�sra, amely �sszefoglalja az evang�liumi hitet; egy katekizmusra a teljesen elhanyagolt k�zoktat�s meg�j�t�s�ra; �s egy egyh�zi rendtart�sra a gy�lekezet�p�t�s �rdek�- ben.

A legfontosabb r�sz az egyh�zi rendtart�s volt, amelyet a pr�dik�tor egyfajta memorandumk�nt terjesztett a tan�cs el�. Ebben K�lvin k�s�rletet tett arra, hogy a gy�lekezetet az �rvacsora aj�nd�k�nak els�dleges figyelembev�tel�vel hozz�k rendbe. Mivel Genfben az evang�lium hirdet�se m�r biztos�tva volt, a gy�lekezetet a s�kramentummal �l�s tekintet�ben is helyre kellett igaz�tani.

K�lvin n�gy dolgot tartott fontosnak: a gy�lekezetnek, ak�rcsak a bibliainak, gyakorolnia kell az egyh�zfegyelmet. Azut�n be kell vezetni a gy�lekezetben a zsolt�r�nekl�st, mint istentisz-teleti im�ds�got. A harmadik k�vetelm�ny a gyer- mekek hitben val� nevel�se. V�g�l a h�zass�gi jogot el kell v�lasztani az egyh�zjogt�l �s �j rendtart�st kell �rv�nybe l�ptetni. Ezen k�v�l javasolta K�lvin az �rvacsora vas�rnaponk�nti meg�nnepl�s�t, �s a gy�lekezeti tagok egys�ges hitvall�st�tel�t. Az egyh�zfegyelem fel�gyelet�re �jtestamentumi minta szerint v�neket /presbitereket/ kell alkalmazni. Az egyh�zfegyelem gyakorl�sa a gy�lekezet dolga, ez nem a vil�gi hat�s�gra tartozik. Ekkor fogalmazta meg K�lvin els� �zben az egyh�z presbi�teri�lis rendj�nek nagy k�vetkezm�nyekkel j�r� eszm�j�t, �s val�s�totta meg ezzel az �llam �s egyh�z hat�sk�r�nek elk�l�n�t�s�t. Mindenesetre csak kezdem�nyekben, mert ekkor K�lvin m�g meg volt gy�z�dve r�la, hogy az �llamnak t�mogatnia kell az egyh�z �p�t�s�t. A fels�bbs�gnek abban is seg�tenie kell, hogy minden egyes gy�lekezeti tag egys�ges hitvall�sra k�telezze mag�t.

Az egyh�z reformj�nak 1537. janu�r 16-�n beny�jtott javaslat�t csak m�rciusban fogadta el a tan�cs, mindenesetre korl�toz�sokkal. A vas�rnaponk�nti �rvacsor�t elutas�totta, helyette a s�kramentum �venk�nti n�gyszeri meg�nnep- l�s�t rendelte el. Nem fogadta el az egyh�z presbiteri szervezeti szab�lyzat�t sem. A legnagyobb neh�zs�get m�gis a reformok gyakorlati megval�s�t�sa okozta. L�lektanilag �rhet� volt a fels�bb n�pr�tegeknek a fegyelmez�si gyakorlattal szembeni ellen�ll�sa, amely mindenkire n�zve �rv�nyes�tette a t�rv�ny el�tti egyenl�s�get �s megsz�ntette a t�rsadalmi el�jogokat.

A fegyelmez�si gyakorlatot t�mad� ellenz�k az�rt tudott hat�konyan fell�pni, mert k�pvisel�i t�bbs�get szereztek az 1538. �vi tan�csi v�laszt�son. Mondhatni, lek�zdhetetlen ellen�ll�st fejtettek ki a gy�lekezet hitvall�sra k�telez�s�nek sz�nd�k�val szemben is. Sz� sincs arr�l, hogy ekkorra Genfnek m�r minden polg�ra meggy�z�d�ses evang�liumi kereszty�n lett volna. K�lvin abban a t�rekv�s�ben, hogy a reform�ci�t a lehet� leggyorsabban v�grehajtsa a v�ros felekezeti viszonyaira val� tekintettel nagyot csal�dott. Ki�lez�d�tt a helyzet a tan�cs ama fenyeget�z�se k�vetkezt�ben, miszerint minden olyan polg�rt megfosztanak jogait�l, aki kivonja mag�t a vall�st�tel k�telezetts�ge al�l. Ezzel szemben K�lvin sokkal ink�bb a lelki rendezetts�gre helyezte a hangs�lyt. Csak azokat akarta volna az �rvacsora evang�liumi szents�g�ben r�szes�teni, akik evang�liumi hitvall�st tettek. Ezt azonban a tan�cs megtiltotta neki. Az ezut�n k�vetkez� harcban, amely az egyh�z �s �llam teljes sz�tv�laszt�s��rt kezd�d�tt, K�lvin egyel�re kudarcot vallott.

A tan�csnak az a v�gz�se, hogy senkit sem lehet eltiltani az �rasztal�t�l, a Bernt�l val� politikai f�gg�s�g k�vetkezm�nye volt, ahol a z�richi reform�ci� teol�giai mint�j�t k�vetve nem engedt�k, hogy egyh�zfegyelmez�si eszk�zk�nt alkalmazz�k az �rvacsor�t. Ehhez j�rult m�g a berni korm�nyzatnak az a t�rekv�se is, hogy a liturgia �s az egyh�zi szok�sok Genfben is mindenben feleljenek meg a saj�t egyh�z�ban uralkod� �llamegyh�zi gyakorlatnak. Ez azt is jelentette, hogy a genfi egyh�zat semmif�le fegyelmez� jogk�r nem illette meg saj�t �gyeiben. 1538. m�rcius 11-�n a nagytan�cs egyhang�an �ll�st foglalt abban, hogy az egyh�z szerkezeti fel�p�t�s�t teljesen a berni minta szerint val�s�tj�k meg. Ez K�lvin sz�m�ra elfogadhatatlan volt, f�leg az�rt, mert a tan�cs felt�tlen engedelmess�get k�vetelt a lelk�szekt�l.

A vak Coraud lelk�sz els�nek tiltakozott ez ellen, �s ez�rt b�rt�nbe csukt�k. Ezt sem K�lvin sem Farel nem t�rte sz� n�lk�l. Lelk�szt�rsuk letart�ztat�sa elleni b�tor tiltakoz�sukra v�laszul a tan�cs eltiltotta �ket a pr�dik�l�st�l. Ezt K�lvin �gy tekintette, hogy k�teles ellen�llni. Senki sem tilthatja meg azt, amit Isten b�zott r�, az evang�lium hirdet�s�t. A hat�s�gi tilalom ellen�re h�sv�t vas�rnapj�n K�lvin felment a Szent P�ter templom sz�sz�k�re, pr�dik�lt, ugyanakkor kinyilv�n�totta, hogy k�ptelen arra, hogy �rvacsor�ztassa a gy�lekezetet. A s�kramentum mell�z�s�t azzal indokolta, hogy az nem a gy�lekezetre k�nyszer�tett berni cerem�nia miatt, hanem a v�rosban uralkod� rendk�v�l fesz�lt l�gk�r miatt t�rt�nt. A pr�dik�torok �s a tan�cs k�zti n�zetelt�r�s term�szetesen nem maradhatott titokban, emiatt zavarg�sokra, tumultu�zus jelenetekre s�t, l�v�ld�z�sre is sor ker�lt. A tan�cs �gy fogadta K�lvin �s Farel r�sz�r�l az �rvacsoraoszt�s mell�z�s�t, hogy az ism�t meg nem engedhet� �s �nk�nyes, jogtalan szembehelyezked�s a fels�bbs�ggel, mivel a tan�cs fenntartotta mag�nak a jogot, hogy eld�ntse: mikor lehet a s�kramentumot kiszolg�ltatni, �s kit kell t�le eltiltani. Ezen k�v�l a lelk�szek a pr�dik�l�si tilalmat is megszegt�k.

K�zvetlen�l az istentisztelet ut�n �ssze�lt a kistan�cs, h�sv�t h�tf�n a nagytan�cs, kedden pedig a n�pgy�l�s. Tartva a v�rhat� zavarg�sokt�l, a b�rt�nb�ntet�st�l eltekintettek. Ehelyett a nagytan�cs t�bbs�gi hat�rozattal arra k�telezte a h�rom engedetlen lelkip�sztort, hogy hetvenk�t �r�n bel�l hagyj�k el a v�rost. A k�vetkez� napon, 1538. �prilis 25-�n K�lvin el�z�tt �s sz�m�z�tt emberk�nt hagyta el a v�rost. Huszonk�t h�napig tart�zkodott Genfben. Az egyh�z �s �llam k�zti alapvet� n�zetelt�r�s miatt kellett t�voznia, amiben K�lvin nem engedhetett volna an�lk�l, hogy h�tlen ne lett volna reform�tori megb�zat�s�hoz. Ez�rt veres�ge a gy�zelem �g�ret�t hordozta mag�ban.