Az elh�vat�s

K�lvin, miut�n m�g ellen�rizte Instituti�ja els� kiad�s�t, elhagyta B�zelt �s ism�t felv�ve a Charles d ́Espe�vil�le �lnevet, �szak-It�liai utaz�sra indult. Az volt a c�lja, hogy l�togat�st tegyen Ferrara hercegn�je, Estei Ren�ta udvar�ban. A hercegn� a reform�ci� korszak�nak kiemelked� asszonyalakjai k�z� tartozott. XII. Lajos l�nya volt, �s I. Ferenc helyett � lett volna Franciaorsz�g kir�lyn�je, ha a sz�li �r�k�s�d�si t�rv�ny nem z�rta volna ki az asszonyokat a tr�n�r�kl�sb�l Franciaorsz�gban. �gy azonban apja hal�la ut�n a Valois-Angoulême h�zra sz�llt a korona. Ennek ellen�re, a francia tr�nnal val� szoros kapcsolata miatt Ren�ta volt Eur�pa egyik legkeresettebb hercegn�je. A politikai k�r�lm�nyeknek megfelel�en el�bb a k�s�bbi V. K�roly cs�sz�rnak, majd VIII. Henrik angol kir�lynak, ut�bb pedig a brandenburgi v�laszt�fejedelem fi�nak jegyezt�k el, de azt�n v�g�l 17 �ves kor�ban Estei Herkuleshez, Ferrara herceg�hez adt�k feles�g�l. �gy lett Ren�ta a h�rhedt Lucrezia Borgia menye, mivel a f�rje VI. S�ndor p�pa unok�ja volt. A kegyes �s szerfelett elm�s asszony j�rtas volt az �kori nyelvekben, a filoz�fi�ban �s a k�t�szetben. Udvar�ba h�vta kora nagy gondolkod�it �s Ferra�r�t az it�liai kult�ra k�zpontj�v� tette.

A hercegn� �ltal megh�vott, itt id�z� vend�gek k�z�tt ott volt teh�t az ifj� K�lvin is, aki ekkor tal�lkozott egy�bk�nt Cl�ment Marottal �s Tiziannal, a h�res fest�vel. A hercegn� az�rt kereste a K�lvinnal val� kapcsolatot, mert m�lys�gesen meg volt gy�z�dve a reform�tori tan�t�s igazs�g�r�l. Soha sem tagadta meg reform�tus hit�t �s emiatt hihetetlen�l sokat kellett szenvednie.

K�lvin mind�ssze hat h�tig vend�geskedett Ferrar�ban. S�rg�sen el kellett hagynia Ren�ta udvar�t, mivel ism�telten �ld�z�sek fenyegett�k azokat, akik Cl�ment Marot k�r� csoportosultak. Ferrarai tart�zkod�s�nak r�vids�ge ellen�re gyakran folytatott besz�lget�st a finom lelk�let� hercegn� �s az ifj� K�lvin. Olyan kapcsolat j�tt l�tre k�zt�k, amely eg�sz �let�kben megmaradt. A K�lvin �s Ren�ta k�zti lev�lv�lt�sok a m�ly hit �s fennk�lt kult�ra ritka dokumentumai.

Aost�n �s a St. Bernard h�g�n kereszt�l K�lvin el�sz�r B�zelbe t�rt vissza. Nem sok�ig id�z�tt azonban a Rajna-parti v�rosban. Mivel ebben az id�ben egy kir�lyi rendelet k�zkegyelmet �g�rt minden franci�nak, ha hat h�napon bel�l megtagadja reform�tus hit�t, K�lvin kihaszn�lta ezt a r�vid id�t �s �let�ben utolj�ra �tra kelt Franciaorsz�gba. P�rizsba utazott, hogy felkeresse bar�tait. K�z�l�k t�bbel m�r nem tal�lkozhatott, hiszen a legh�s�gesebbek m�gly�n fejezt�k be �let�ket. Noyonban eladta m�g megmaradt f�ldbirtok�t. Amint ism�t tudom�s�ra jutott, hogy keresik a hat�s�gok, elhat�rozta, hogy v�g�rv�nyesen elhagyja haz�j�t. H�g�val �s �ccs�vel Strasbourg fel� indult. �gy gondolta, hogy ott vagy B�zelben telepedik le �s f�ggetlen �r�k�nt dolgozik tov�bb.

Mivel a hat�r �szaki r�sz�t lez�rt�k a h�bor�s zavarg�sok miatt, K�lvinnak Strasbourg fel� a Genfen kereszt�l vezet� ker�l�utat kellett v�lasztania. 1536-ban, egy j�liusi est�n �rkezett meg a sz�m�ra eddig ismeretlen Rhone-parti v�rosba, megsz�llt egy vend�gfogad�ban, m�snap pedig tov�bb akart utazni. Ezen az est�n azonban olyan d�nt� fordulat t�rt�nt az �let�ben, aminek a historikus t�rt�nelmi jelent�s�get tulajdon�t, �s amit K�lvin Isten �let�be val� k�zvetlen �s �talak�t� beavatkoz�s�nak tartott. Honfit�rsa Guillaume Farel volt az a szem�ly, akit Isten arra v�lasztott ki, hogy ebben az �r�ban a v�lt�t �t�ll�tsa �s K�lvint �j p�ly�ra k�nyszer�tse.

Mihelyt Farel meghallotta, hogy a menek�l� K�lvin a v�rosban tart�zkodik, azonnal a sz�ll�s�ra sietett. Minden el�zm�ny n�lk�l, �s tekintet n�lk�l K�lvin terveire, sz�nd�kaira �s k�pess�geire, ellentmond�st nem t�r� m�don megtiltotta, hogy tov�bb utazzon, �s megparancsolta neki, hogy v�llalja el ott, a helysz�nen a reform�tori munk�t. K�lvin az igazs�gnak megfelel�en azt v�laszolta, hogy csup�n �tutaz�ban van, �s m�r csak az�rt sem maradhat. Farel ezzel szemben ismertette vele a Genfben uralkod� k�r�lm�nyeket, �s az �tutaz� vend�g el� t�rta egy evang�liumi gy�lekezet �p�t�s�nek sz�ks�gess�g�t. Az Institutio szerz�je azonban nem �rzett elh�vat�st a gyakorlati munk�ra, �s tudom�nyos feladatai miatt is vonakodott att�l, hogy itt maradjon Genfben. Meg volt gy�z�dve arr�l, hogy csak �r�szersz�mmal a kez�ben lehet Isten eszk�z�v�. Ekkor Farel felugrott �s f�lelmetes �tkot sz�rt honfit�rsa fej�re: Isten �tkozza meg tanulm�nyait, ha vonakodik e h�v�snak engedelmeskedni. Ebb�l a rettenetes kifakad�sb�l K�lvin Isten szav�t hallotta ki: engedelmeskedett �s ott maradt.

Ezt a genfi vend�gfogad�ban lej�tsz�d� saj�ts�gos �s eml�kezetes jelenetet K�lvin saj�t szemsz�g�b�l �gy �br�zolta: „Mindig arra t�rekedtem, hogy visszavonultan �lhessek �s ki is tartottam e sz�nd�kom mellett. Azonban Genfben nem annyira tan�csok �s intelmek, hanem sokkal ink�bb Guillaume Farel rettenetes esk�je tartott vissza, mintha maga Isten helyezte volna r�m hatalmas kez�t az �gb�l. A r�videbb �t ugyanis Strasbourgba, ahova vissza akartam vonulni, le volt z�rva a h�bor� miatt. Mivel gyorsan tov�bb akartam utazni, elhat�roztam, hogy egy �jszak�n�l t�bbet nem id�z�m ebben a v�rosban. Ennek a der�k embernek /Farel/ �s Peter Viret tud�s tan�rnak a munk�ja nyom�n r�viddel ezel�tt ki�zt�k a p�pistas�got e v�rosb�l. Azonban a viszonyok m�g egy�ltal�n nem nyertek v�g�rv�nyes form�t �s m�lyrehat� �s vesz�lyes p�rtszakad�sok keletkeztek. Mivel a gy�l�letes elp�rtol�s k�zepette egy ism�t a p�pist�khoz �t�llt szem�ly /du Tillet/ felfedezte jelenl�temet, gondoskodott is r�la, hogy ez k�zh�rr� legyen. Ezt k�vet�en Farel, akit �g� buzg�s�g em�sztett az evang�lium t�rnyer�s��rt, azonnal er�fesz�t�- seket tett, hogy visszatartson elutaz�somt�l. Amint megtudta, hogy mag�njelleg� tanulm�nyokat folytatok, s ezek miatt nem k�telezhetem el magamat, �s amint bel�tta, hogy k�r�ssel nem jut eredm�nyre, ilyen esk�re ragadtatta mag�t: Isten �tkozza meg azt a nyugalmat, amire t�rekedtem, ha ebben a nagy nyomor�s�gban vonakodom megadni azt a seg�ts�get, amelyet k�r t�lem. Ez a kijelent�s �gy megrettentett, hogy nem folytattam tov�bb megkezdett utaz�somat. Azonban olyan f�lelem �s b�tortalans�g lett �rr� rajtam, hogy k�ptelen voltam meghat�rozott �s �lland� �ll�st v�llalni” /El�sz� a Zsolt�rok k�nyve magyar�zat�- hoz, CR 59,23-25/.

„Mintha maga Isten helyezte volna r�m hatalmas kez�t az �gb�l.” �gy �lte �t K�lvin szem�lyesen ezt az �r�t, amely elind�totta �s meghat�rozta �letm�v�t. �gy azt�n az �risten vezette eg�sz tov�bbi �let�t �s alkot�s�t is. Miut�n bebizonyosodott, hogy Isten �rv�nyes�tette vele szemben a maga akarat�t, eggy� lett sz�m�ra Isten parancsa �s �lete val�s�ga. Tudta, hogy Isten helyezte r� a kez�t, �s ez�rt nem a maga ura t�bb�. �gy kellett v�geznie saj�t v�gyai �s hajlamai ellen�re azt a munk�t, amelyet nem maga keresett mag�nak, hanem amivel Isten b�zta meg.