MEGISMER�S

Sz�rmaz�sa �s ifj�kora

Annak az embernek a t�rt�net�t, aki a 16. sz�zadban r�nyomta lelki b�lyeg�t Nyugat-Eur�p�ra �s k�s�bb az �jvil�g egy r�sz�re, a saj�tos k�r�lm�nyekre val� utal�ssal kell kezdeni. A reform�ci�t nem K�lvin ind�totta el, hanem m�ve m�r abb�l k�vetkezett. Martin Luther n�met reform�ci�ja n�lk�l K�lvin el sem k�pzelhet�, ahogyan ennek az ellenkez�je is igaz: Luther reform�ci�ja K�lvin n�lk�l t�rt�nelmi mell�kesem�ny maradt volna. A nyugat-eur�pai k�lvinizmus azonban megt�rte az ellenreform�ci� t�mad�s�t, m�rpedig a n�met protestantizmus Nyugaton e n�lk�l a v�delem n�lk�l nehezen v�szelte volna �t a harminc�ves h�bor�t.

K�lvin m�v�t a francia szellem alak�totta. A 16. sz�zad kezdet�n Franciaorsz�gban eg�szen m�s politikai rend uralkodott, mint N�metorsz�gban. M�g N�metorsz�gban a tartom�nyok meger�s�d�se k�vetkezt�ben a birodalom egys�ge kezdett felbomlani, addig a francia korona kiharcolta orsz�ga politikai �s nemzeti egys�g�t. I. Ferenc uralkod�sa alatt Franciaorsz�g teljesen m�s �llamrend keret�ben l�pett a reform�ci� korszak�ba, mint N�metorsz�g. Hogy ez az �llam - amely egyre ink�bb abszolutisztikus berendezked�sre t�rekedett - v�g�l is a reform�ci� ellen foglalt �ll�st, egyik k�ls� t�rt�nelmi ok�v� lett a k�lvinizmus harcos jellege kialakul�s�nak. A nemzeti er�s�d�ssel p�rhuzamosan olyan m�rt�k� hanyatl�s k�vetkezett be az egyh�zi �s erk�lcsi �letben, amilyet nehezen lehet nem megd�bben�ssel szeml�lni.

A meg�jul�sra t�rekv� er�k term�szetesen megmozdultak Franciaorsz�gban is. Ezeknek lelki t�ren Jacques Lefèvre d�Etaples volt a vezet� egy�nis�ge, aki Jacob Faber Stapu�len��sisre latinos�totta a nev�t. K�lvinhoz hasonl�an picardiai volt, szeg�ny sz�rmaz�s� �s nyomor�k testalkat�, de nemes jellem�, m�ly kegyess�g� �s kiemelked� tudom�nyos k�pess�gekkel meg�ldott f�rfi. A nagy humanista P�rizsban maga k�r� gy�jt�tt tan�tv�nyi k�z�ss�ge egy reformmozgalom csirasejtje lett. A konzervat�v Sorbonne rossz szemmel n�zte �s �ld�zte e csoportot, amely ez�rt �ttelep�lt Meaux p�sp�ki v�rosba. Itt adtak egym�snak tal�lk�t a korabeli Franciaorsz�g legkiv�l�bb kopony�i. K�z�l�k Guillaume Bri�onnet reformp�sp�kre �gy tekintettek, mint a kezd�d� francia reform�ci� rem�nys�g�re, � azonban az els� m�glya hat�s�ra megh�tr�lt. Ezut�n G�rard Roussel, a k�s�bbi oroloni p�sp�k akart szakad�s n�lk�li reformot v�grehajtani a holtpontra jutott korabeli egyh�zban.

Szint�n ehhez a k�rh�z tartozott Fran�ois Vatable, a Collège de France kiv�l� hebraist�ja, akit 1545-ben kiadott Bibli�ja tett h�ress�. A Meauxban �l� �nnepelt udvari k�lt�, Cl�ment Marot is rokonszenvezett ezzel a k�z�ss�ggel. Marot a k�s�bbiekben a francia renesz�nsz kiemelked�en nagy alakjak�nt jutott el az evang�liumhoz. Sz�v�ben reform�tus kereszty�n volt, hite azonban nem volt k�pes legy�zni epikureus �letfelfog�s�t. Ez az elm�s �s szellemes d�l-franciaorsz�gi ember, akinek nyugtalan �let�r�l elmondhat�, hogy „a kir�lyi udvar, a b�rt�n �s a h�v�k h�romsz��g�ben telt el”, �rt�kes �r�ks�get hagyott a Franciaorsz�gi Reform�tus Egyh�zra, a h�res hugenotta zsolt�rokat. Vatable adta Marot kez�be a zsolt�rok h�berb�l val� tudom�nyos ford�t�s�t, ami lehet�v� tette sz�m�ra, hogy k�lt�i �s �nekelhet� form�ba �ntse az �testamentumi im�ds�gokat.

Nem szabad elfeledkezni ebben a k�rben a korai humanizmus legjelesebb k�pvisel�j�r�l Guillaume Budèr�l, a Collège de France professzor�r�l �s a Nemzeti K�nyvt�r megalap�t�j�r�l, akivel K�lvin ugyan k�s�bb szembeker�lt, de akinek befoly�sa al�l soha nem ker�lt ki teljesen. Stapulensis Faber k�rnyezet�ben azonban a legfontosabb szem�lyis�g m�gis csak Guillaume Farel volt, Nyugat-Sv�jc �s a francia valdens t�rs�g reform�tora. N�lk�le K�lvin m�ve nem jutott volna t�rt�nelmi nagys�g�ra. V�g�l m�g egy nevet meg kell eml�teni a reformereknek ebb�l a k�r�b�l, Fran�ois Rabelaisnak ennek a zseni�lis k�p�nak a nev�t, aki �ri�si tud�ssal, reformeszm�nyekkel felv�rtezve, csiszolt modor�val, minden tr�f�nak, cs�nynek, blaszf�mikus cs�fol�d�snak �s vaskos tr�f�nak kedvel�jek�nt, elpuszt�thatatlan der�l�t�s�val olyan t�pust k�pviselt, amit csak a francia szellem k�pes l�trehozni.

Befoly�sos t�mogat�ra tal�lt e k�r Navarrai Margit, I. Ferenc kir�ly testv�re szem�ly�ben. � m�sodik h�zass�g�ban Navarrai Henrikhez ment feles�g�l, aki az orsz�g d�l-nyugati r�sz�ben, a kis pireneusi �llamban uralkodott. Le�nya Johanna d�Albret r�v�n nagyanyja lett IV. Henriknek, aki a nantesi t�relmi rendelettel �vsz�zadokkal k�sleltette ugyan a francia protestantizmus megsemmis�t�s�t, elh�res�lt mond�s�val: „P�rizs meg�r egy mis�t” azonban kifejez�sre juttatta opportunizmus�t. Nem �gy gondolkodott vele szemben a nagyanyja, aki okos, k�pzett �s kegyes asszony volt. Els�rang� k�lt�n�, hajlamos a misztik�ra, �s mindenekel�tt k�szs�ges annak a k�z�ss�gnek a megv�d�s�re, amely megk�s�relte Franciaorsz�gban a r�gi egyh�z meg�j�t�s�t. Befoly�s�nak k�sz�nhet�, hogy a kir�ly legal�bb n�h�ny �vig elt�rte e vall�si meg�j�t� mozgalmat. 1535-t�l azonban elvesztette az udvarra gyakorolt hat�s�t. G�rard Roussel seg�ts�g�vel ugyanakkor arra t�rekedett, hogy kicsiny �llam�ban �j egyh�zi lelkis�get honos�tson meg. Le�nya, Johanna d�Albret azut�n szab�lyos reform�ci�t val�s�tott meg.

A nevezettek alkott�k azt a k�rt, amely nem csak c�lj�ul t�zte ki �s tervezte Franciaorsz�gban az egyh�z reformj�t, �s nem csak vit�zott r�la, hanem megk�s�relte ennek els� l�p�seit is megtenni. Ezekhez a kezdeti l�p�sekhez K�lvinnak m�g semmi k�ze sem volt. Amikor viszont r�juk tal�lt, akkor � is bekapcsol�dott a szellemi vit�ba. Roussel ezt a kezdetet Fa�relnek �rott egyik level�ben az „illustratio evangelii”-nek, azaz az „evang�lium felragyog�s�nak” nevezte. Ezt k�r�lbel�l 1521-re keltezhetj�k. Azonban a francia protestantizmus t�rt�net�hez kezdett�l hozz�tartozott a v�rengz� reakci� is. 1523. augusztus 8-�n Jean Vallièret �gostonrendi szerzetest nyilv�nosan meg�gett�k a p�rizsi sert�sv�s�rt�ren. � a reform�tus egyh�z els� v�rtan�ja, aki megnyitotta a m�rt�rok sor�t, akiknek sz�m�t m�g csak felbecs�lni sem lehet.

Az esem�nyek folyamata 1521 �ta vil�gosan mutatta, hogy ebben az orsz�gban az egy�h�z reformja megval�s�thatatlan kir�lyi hatalom n�lk�l. Legk�s�bb 1535 janu�rj�t�l pedig nyilv�nval� volt, hogy I. Ferenc nem hajland� t�mogatni a meg�jul�st. Az evang�liumi mozgalom m�g nem volt el�gg� er�s sem kifel� a politika terep�n, sem vall�si form�l� erej�t tekintve. Ehhez hozz�j�rult, hogy az uralkod� egyh�z elz�rk�zott az �j�t�sokt�l, hogy a Sorbonne megmaradt a teol�giai medd�s�g �llapot�ban, �s hogy Bri�onnet visszautas�totta a fran�cia protestantizmus �t illet� vezet�s�t, �s az is, hogy a halad� nagy szellemis�gek nem l�ptek t�l a humanizmuson, mindenekel�tt pedig, hogy a korona kitartott a vall�s gallik�n �rtelmez�se mellett. Mindezek k�vetkezt�ben a reform�tus kereszty�nek szerencs�j�kre k�nytelenek voltak megmaradni hit�k voltak�ppeni alapjain. �gy azonban csak a v�rtan�k egyh�za j�hetett l�tre.

De hogy ez az egyh�z l�trej�jj�n �s megmaradhasson, ahhoz sz�ks�ge volt vezet�sre �s �szt�nz�sre, az evang�lium pr�dik�l�s�ra, s�kramentumainak szigor� rendj�re. Sz�ks�g volt szab�lyszer�en k�pzett pr�dik�torokra, hit�ket �sszefoglal� tiszta tanra �s szigor� lelki vezet�sre is, hogy a mened�kek �s rejtekhelyek ideigleness�ge k�zepette az Ige �s a kereszt jegy�ben J�zus Krisztus hitvall� egyh�z�v� form�l�dj�k. El�rkezett K�lvin ideje!

Akire ez a munka v�rt, 1509. j�nius 10-�n sz�letett Noyonban, Picardia egyik kisv�ro�s�ban. �desapja G�rard Cauvin, a k�ptalan vagyon- �s p�nz�gyi igazgat�s�ban, vil�gi �ll�sban tev�kenyked� p�sp�ki hivatalnok volt. �desanyj�r�l, egy Cambraib�l val� vend�gfogad�s l�ny�r�l, Jeanne Lefrancr�l csak annyit tudunk, hogy kegyes asszony lehetett. Kor�n meghalt, �s az apa m�sodszor is megh�zasodott. J�nos volt a m�sodik fi� a h�t f�t sz�ml�l� gyermekseregen bel�l. Sz�l�h�za az els� vil�gh�bor�ban elpusztult.

A fi� a capettesi koll�giumban, sz�l�v�rosa sz�kesegyh�zi iskol�j�ban kezdte el tanulm�nyait. Itt saj�t�totta el a latin nyelv alapjait, amelyet k�s�bb oly mesterien haszn�lt. Ugyancsak fontos lett sz�m�ra a nemesi csal�dokkal val� �rintkez�s. Ez a t�rsadalmi kapcsolatokban kor�n kialak�totta a vil�gfi egy�nis�g�t, ami k�s�bb megk�nny�tette a vil�g nagyjaival val� tal�lkoz�sait. Apja k�zbenj�r�s�ra m�g 12 �ves kora el�tt elnyerte a noyoni sz�kesegyh�z Gèsine-olt�ra j�vedelm�nek negyedr�sz�t. 1521. m�jus 19-�n v�lt e javadalom kedvezm�nyezettj�v�, �s megkapta az ezzel j�r� tonz�r�t, a klerikusok egyetlen jel�t, amit viselt, an�lk�l, hogy valaha is gyakorolta volna az evvel j�r� k�teless�geket. Ez az eg�sz k�l�n�s fejlem�ny egyed�l a k�s� k�z�pkori egyh�zi javadalmi �llapotok z�rzavaros viszonyaib�l k�vetkezik.

A javadalomb�l sz�rmaz� j�vedelem tette lehet�v� az ifj�nak, hogy k�l�n�sebb p�nz�gyi gondok n�lk�l v�gezhesse tanulm�nyait. Tizenn�gy �vesen iratkozik be a p�rizsi egyetemre, ahov� �desapja k�ldi tanulm�nyai v�gz�s�re. A kor szok�sa szerint latinos�totta a nev�t: Jean Cauvinr�l, ahogyan val�j�ban h�vt�k, Johannes Calvinusra. Csak r�vid ideig volt di�k a de la Marche koll�giumban, ahol az �ltala nagyra becs�lt Mathurin Cordier el�ad�sait hallgatta. Erre az id�szakra val� sz�ves eml�kezetb�l h�vta meg k�s�bb K�lvin a megbecs�lt tan�rt Genfbe rektornak. 1550-ben Cordiernek aj�nlotta az 1Thessalonikai lev�l magyar�zat�t, amelynek el�szav�ban ezt �rta egykori tan�ra elismer�sek�nt: „az �nt�l kapott k�pz�s �s munkam�dszer mindm�ig olyan j� szolg�latot tett, hogy k�szs�gesen bevallom �s elismerem, hogy minden ebb�l sz�rmaz� hasznomat �s el�menetelemet �nnek k�sz�nhetem.”

Feljebbval�ja parancs�ra K�lvint igen hamar �thelyezt�k a de Montaigu koll�giumba, ahol �t �vig folytatta tov�bb tanulm�nyait. Ez a koll�gium h�resebb volt, mint a de la Marche koll�gium, ahhoz k�pest azonban hihetetlen�l sil�ny �llapotban volt. Rotterdami Erasmus, aki szint�n itt tanult, a primit�v k�r�lm�nyek miatt a g�ny �radat�t z�d�totta r�. �s a senkihez nem hasonl�that� Rabelais, ugyancsak ennek a koll�giumnak egykori hallgat�ja, k�s�bb ezeket a szavakat adta h�zitan�t�juknak, Gargantu�nak a sz�j�ba: „Nem hiszi el nekem, mit �ltem �t abban a vacak koll�giumban, amit Montaiguinak neveznek…. Jobban tartott�k a beb�rt�nz�tt rabszolg�kat a m�rokn�l �s a tat�rokn�l, a gyilkosokat a fegyh�zban, s�t, m�g a h�z�rz� kuty�kat is, mint a ’fajank�kat’ ezen a f�iskol�n. Ha p�rizsi kir�ly lenn�k, h�t az �rd�g vinne el, ha nem vetn�k cs�v�t arra a kalib�ra, �s nem �getn�m meg a rektort �s a tan�rokat…”

Ebben a koll�giumban, amelyr�l k�s�bb Erasmus azt mondta, hogy ott teol�gia helyett csak megf�z�st �s tet�t kapott, szigor� fegyelem uralkodott. Suhogott a korb�cs, besz�lgetni csak suttogva lehetett, megk�vetelt�k az �jszak�ba ny�l� szigor� lelkigyakorlatokat. A t�lz�sba vitt b�jt�l�si gyakorlatok k�vetkezt�ben az �tkez�si fejadagokat a l�tminimum al� cs�kkentett�k. Ezek a barb�r viszonyok K�lvinnak olyan gyomorbajt okoztak, amelyb�l hal�lig nem tudott megszabadulni. Az iskola K�lvin beiratkoz�sa el�tt az ismert Natalis B�da vezet�s�vel m�k�d�tt, aki az erasmusi humanizmus �s a kezdeti francia protestantizmus elleni k�zdelemben tett szert k�tes h�rn�vre. K�lvin tan�ra volt a sk�t Johann Mayor, aki Petrus Lombardus kora-k�z�pkori teol�gi�j�ba �s Augustinus gondolatvil�g�ba vezette be. M�sik tan�ra a spanyol Antonio Coronel volt. � avatta be K�lvint Arisztotel�sz filoz�fi�j�ba, a sztoa, az epikureusok �s Platon tanaiba. A k�s�bbi reform�tor itt vetette meg, naphosszat �s �jszak�ba ny�l�an folytatott tanulm�nyai sor�n alapos, m�lyrehat� filoz�fiai �s patrisztikai k�pzetts�ge alapjait.

Ehhez j�rult a skolasztikus vitatkoz� m�v�szetekben val� k�pz�s, amin K�lvin k�s�bb ironiz�lt. J�llehet ezt itt eg�szen balga m�don t�lz�sba vittek, k�s�bb az�rt haszn�ra v�lt K�lvinnak. Az elvi vit�ban val� k�zdelem m�v�szet�t, az elemz�s, a defini�l�s k�pess�g�t, a hitvit�kban az ellenf�l nyomon k�vet�s�t �s sarokba szor�t�s�t k�s�bb mesterien alkalmazta. Ezt a k�pess�get j� �s soha cs�d�t nem vall� eml�kez� k�pess�ge seg�tette, amit K�lvin naponk�nt �gy edzett, hogy minden reggel hajnalban fejb�l elism�telte, amit az el�ad�sokon tanult. K�ts�gtelen, hogy mindezt term�szetes k�pess�gei is el�seg�tett�k. K�lvin szerette a „raison”-t, az �sszer� �s vil�gos t�teleket �s gondolatokat.

P�rizsban k�t�tt K�lvin n�h�ny olyan bar�ts�got is, amely �lete v�g�ig megmaradt. �gy a Cop csal�ddal �s unokatestv�r�vel, Robert Oliv�tannal val� kapcsolata is. Amint elhagyta 1528-ben a de Montaigu koll�gium k�kem�ny iskolapadjait, ahol p�rj�t ritk�t� testi �s lelki pr�bat�telekben volt r�sze, egy olyan ember �lt a hely�re, hogy itt k�pezze mag�t, akir�l szint�n sokat fog m�g hallani a vil�g: Ignatius von Loyola. K�lvin a szabad m�v�szetek mesterek�nt hagyta el a de Montaigu koll�giumot. A tulajdonk�ppeni egyetemi tanulm�nyokat csak most kezdhette el. Apj�nak, aki m�sodik fi�t eredetileg teol�gusnak sz�nta, k�zben megv�ltozott a v�lem�nye �s felsz�l�totta fi�t, hogy kezdjen jogi tanulm�nyokat. K�lvin ezt a v�lem�nyv�ltoz�st azzal magyar�zta, hogy apja a jogi karriert j�vedelmez�bbnek tartotta. A fi� engedelmeskedett. Mivel P�rizsban csak a k�nonjogi fakult�s m�k�d�tt, K�lvin Orl�ansba k�lt�z�tt, ahol kiemelked� k�pess�g� jog�szok oktattak.

K�lvin f�leg von Pierre de l�Estoile /Petrus Stella/ vonz�s�ba ker�lt, aki akkoriban val�ban f�nyes csillagk�nt ragyogott az egyetem eg�n. Stella az evang�liumi mozgalmak ellenfele volt, k�s�bb a francia parlament eln�ke lett. Ugyancsak itt tan�tott Nicolas B�rauld, Gaspard de Coligny nevel�je. Orleansban humanista tanulm�nyokra is ny�lt lehet�s�g. �ppen ebben az id�ben ker�lt az egyetemre Rott�weilb�l Melchior Volmar, a kiv�l� humanista, n�met sz�rmaz�s� g�r�g nyelv�sz, aki nyitott volt az �j vall�si gondolatok ir�nt. Tal�n ennek a tan�rnak a k�zvet�t�s�vel, akit�l a g�r�g nyelvet tanulta, tal�lkozott K�lvin el�sz�r Luther n�zeteivel. Volmar h�z�ban ismerte meg az akkor m�g kilenc �ves Th�odore de Bèz�t, k�s�bbi munkat�rs�t �s ut�d�t. Err�l a tan�r�r�l is, aki k�ts�gtelen�l nagy befoly�st gyakorolt a hallgat�kra, j� eml�keket �rz�tt K�lvin. 1546-ban neki aj�nlotta a 2Korinthusi lev�l magyar�zat�t.

1530-ban Volmar a bourgesi egyetemre t�vozott, ahov� K�lvin is k�vette. A r�mai jogot humanista szellemben tan�t� kiv�l� olasz professzornak, Andreas Alciatinak a tan�tv�nyak�nt K�lvin elm�ly�tette egyetemi tanulm�nyait, hogy azokat a jogtudom�ny licenci�tusi fokozat�val fejezze be 1532-ben.

Jogi tanulm�nyai K�lvin �letm�v�ben k�ztudottan m�ly nyomokat hagytak. A polg�rjogi elj�r�sokr�l sz�l� szakv�lem�nyei, t�rv�nytervezetek �s m�s jogi munk�k is igazolj�k, hogy kit�n� jog�sz volt. Az a sokszor hangoztatott �ll�t�s, hogy K�lvin a r�gi jogi iskola k�vet�je volt, er�sen egyoldal� v�lem�ny. K�s�bb elutas�totta, hogy a r�mai jogot a megv�ltozott viszonyok figyelembev�tele �s a n�p jogszok�saira val� tekintet n�lk�l k�telez� jelleggel alkalmazz�k. K�lvin jogi egyetemi tanulm�nyai v�ge fel� �j ter�leten tal�lkozott a humanizmussal, mint tudom�nnyal, amellyel kor�bban k�zvetlen�l �s ink�bb a r�gi szerz�kkel val� humanista j�tszadoz�sk�nt ismerkedett meg. Ezt a tudom�ny�gat K�lvin eg�sz �let�ben nagyra becs�lte. K�ts�g nem f�r hozz�, hogy jogi tanulm�nyait megk�nnyebb�lt s�hajjal fejezte be.

1531. m�jus 26-�n meghalt K�lvin �desapja. Fia ott volt beteg�gya mellett. Az a m�d, ahogyan apja hal�l�r�l besz�mol, megmagyar�zza egym�st�l val� elt�volod�sukat, amely id�k�zben igen elm�ly�lt. K�lvin teh�t imm�r szabadon v�laszthatta meg foglalkoz�s�t. Egyel�re azonban nem v�llalt keres� foglalkoz�st, hanem ism�t egyetemi tanulm�nyokba kezdett. I. Ferenc kir�ly Budè tan�cs�ra alap�totta a Collège Royal-t a r�gi Sorbonne koll�gium�nak ellens�lyoz�sak�nt. Ebben a Collège de France n�ven ma is m�k�d� f�iskol�n minden lehet�s�g megny�lt a humanizmus el�tt. Erasmust h�vt�k meg rektornak, aki azonban a megh�v�st elutas�totta. Vatable tan�totta a h�ber nyelvet. Ebben a koll�giumban K�lvin alapos humanista k�pz�sben r�szes�lt. Etienne de la Forge poszt�keresked� h�z�ban tal�lkozott egy hozz� hasonl� gondolkoz�s�, G�rard Roussel vezette k�z�ss�ggel. F�ber eszm�it vitatt�k meg, �s itt kezdett form�t �lteni a reformmozgalom. Amennyire foglalkoztatta a p�rizsi k�rt az egyh�z meg�j�t�sa �s amennyire ez a reformmozgalom a francia reform�ci� el�felt�tel�v� lett, olyan kev�ss� tekintett�k Roussel k�r�t ebben az id�ben t�nylegesen reformista csoportnak. Ezt K�lvin magatart�sa is igazolja. Semmif�le reform�tori pr�b�lkoz�sba nem kezdett, hanem abban l�tta �letc�lj�t, hogy Budè �s Erasmus nyomdokaiban j�rva humanista �s irodalmi �letp�ly�t fusson be.

K�lvin ilyen ir�ny� t�rekv�seinek term�se els� k�nyve, amely Seneca „De clementia” �rtekez�s�hez k�sz�tett magyar�zat. A k�nyvecsk�t kora francia humanista st�lus�ban �rta, amely el�tt igen nagy tekint�lye volt a sztoikus etik�nak. Ebb�l a keretb�l sehol sem l�pett ki a teol�gia ter�let�re. Bizonyos fok� �rdekl�d�se a term�szeti vall�sok, a gondvisel�s sztoikus felfog�sa, k�l�n�sen pedig a szoci�lis �let �s �llametika alapvet� k�rd�sei ir�nt azonban m�r magukban hordozza a reform�tor k�s�bbi teol�gi�j�nak kezdem�nyeit. Azt azonban a legfigyelmesebb olvas� sem sejthette, hogy a szerz� az egy�bk�nt ragyog� latin nyelven meg�rt tanulm�ny ut�n mind�ssze h�rom �vvel meg�rja az Instituti�t. K�lvin azt rem�lte, hogy els� m�ve felkelti a humanizmus vezet�inek, Budènek, F�bernek vagy �ppen Erasmusnak az �rdekl�d�s�t, de nagyot csal�dott. A k�nyv elfekv� �ru lett �s szerz�j�nek nagy er�fesz�t�s�be ker�lt, hogy a nyomtat�si k�lts�gek ne sodorj�k p�nz�gyi v�ls�gba.

V�gig tekintve a tanulm�nyok e nagyj�b�l t�z esztendeig tart� folyamat�t, amely 1532-ben els� k�nyv�nek megjelen�s�vel z�rult, felvet�dik a k�rd�s: mik�nt lett ez az ember reform�torr�, olyan reform�torr�, akinek megadatott, hogy a restaur�ci� �s ellenreform�ci� korszak�ban biztos�tsa a reform�ci� fennmarad�s�t �s el�rehalad�s�t?

Megt�r�se

1534. m�jus 4-�n K�lvin lemondott mindk�t egyh�zi javadalm�r�l. J�nius 10-�n lett 25 �ves, �s az egyh�zjog el��r�sa szerint gyakorolnia kellett volna a javadalmakkal egybekapcsolt hivatali k�telezetts�geket. Lemond�s�val azonban kivonta mag�t ezek al�l, �s k�relmezte, hogy a javadalmakat k�t m�sik egyh�zi szem�ly jav�ra foly�s�ts�k, akik k�z�l az egyik rokona volt. A javadalmakr�l val� lemond�st a r�mai egyh�zzal val� szak�t�s k�ls� jelek�nt kell �rt�kelni. Azokr�l az ind�t�okokr�l, amelyek K�lvint a reform�ci� �tj�ra vezett�k, a lemond�si nyilatkozat azonban nem mond semmit. Val�sz�n�leg nem gondolhat� el ez m�sk�nt, hanem csak �gy, hogy ezt a bels� megt�r�s el�zte meg. E megt�r�s r�szleteit nem ismerj�k. Mivel K�lvin err�l igen kev�s adatot hagyott h�tra, csak �ltal�nos k�pet alkothatunk r�la.

Jakob Sadolet b�borosnak 1539-ben �rt h�res v�lasz�ban a reform�tor ilyen �ltal�nos k�pet v�zolt fel. K�lvin ebben az �r�s�ban a reform�ci� egyik k�vet�j�t jellemzi, aki megt�r�s�hez vezet� tapasztalatair�l tud�s�t. Amennyiben ez a tud�s�t�s �letrajzi besz�mol�, akkor el kell fogadnunk, hogy megt�r�s�t val�s�gos �s s�lyos lelkiismereti harc el�zte meg. Lutherhez hasonl�an K�lvinn�l is a megk�t�z�tt lelkiismeretet felszabad�t� evang�lium hat�rozta meg a r�gi egyh�zzal val� szak�t�st. Az egyh�z b�nbocs�natszerz� k�zrem�k�d�se �s emberi �rdemszerz�s k�ptelen ezt a szabad�t�st v�ghezvinni.

Abban, hogy teljes ny�lts�ggal hirdesse az evang�liumot, nyilv�nval�an K�lvinnak az egyh�z ir�nti m�lys�ges tisztelete �s �ltala er�teljesen hangs�lyozott autorit�sa �llt �tj�ba. Isten Ig�je azonban er�sebbnek bizonyult. Az Ig�vel tal�lkoz�st �gy �lte meg, hogy abban Isten k�zvetlen�l sz�l�tja meg az embert, �s �g�ri b�nei bocs�nat�t, ami lehet�v� teszi sz�m�ra a megtisztult lelkiismeret szerinti �letfolytat�st. A t�rt�netis�g szil�rd talaj�n �llunk, ha ezt a besz�mol�t K�lvin egyetlen hiteles �nvallom�sak�nt olvassuk megt�r�s�r�l.

1557-ben, a Zsolt�rok k�nyv�hez �rt magyar�zat�nak el�szav�ban �gy tud�s�t a reform�tor: „M�g gyermek voltam, amikor aty�m m�r azt akarta, hogy majd teol�gus legyek. Amikor azonban l�tta, hogy a jogtudom�ny azoknak, akik azt m�velik, nagyobb hasznot hajt, ennek rem�ny�t�l vez�relve megv�ltoztatta terv�t. �gy mondtam b�cs�t a filoz�fiai tanulm�nyoknak, �s v�ltottam �t a jogtudom�nyra. Aty�m akarat�nak engedelmeskedve megk�s�reltem ugyan ebbe minden er�met beleadni, Isten azonban gondvisel�s�nek l�thatatlan gyepl�j�vel m�s ir�nyba terelte �letp�ly�mat. El�sz�r ugyanis engem, aki annyira meg�talkodottan azonosultam a p�pista t�vtanokkal, hogy nem lett volna k�nny� ennek mocsar�b�l kih�zni, �rtelmemet, amely ekkorra m�r el�gg� megmerevedett, egy hirtelen bek�vetkezett megt�r�s r�v�n tanul�konny� tette. Miut�n ilyen m�don r��reztem az igazi kegyess�g �z�re, olyan szenved�ly lobbant bennem ebben elm�ly�lni, hogy egy�b tanulm�nyaimat nem hagytam ugyan abba, de temp�jukat m�rs�keltem. Nem telt bele egy esztend�, �s hozz�m, aki �jonc �s kezd� voltam, m�r tanulni j�ttek m�sok. �n, term�szetemn�l fogva b�tortalan voltam, a csendet �s a mag�nyt kedveltem, �s szerettem volna visszavonultan �lni. Ez azonban annyira kev�ss� siker�lt, hogy v�g�l minden rejtekhelyem nyilv�nos iskol�v� lett” /CR 59,21/.

A voltak�ppeni megt�r�s-�lm�nyr�l K�lvin itt azt mondja, hogy Isten egy hirtelen t�rt�nt megt�r�s �ltal /„subita conversie”/ tanul�konys�gra /„ad docilitatem”/ k�nyszer�tette. A „tanul�konys�g” sz�, amit itt K�lvin haszn�l, az � nyelvhaszn�lat�ban a tanul�i-hallgat� viszonyt fejezi ki. „Tanul�konys�gra k�nyszer�teni” azt jelenti, hogy az ember olyan �llapotba ker�l, amelyben k�pes a hall�sra �s a tanul�sra. Isten k�nyszer�tette, �gy �rtelmezi K�lvin ezt az �lm�nyt, amely kiv�ltotta, hogy megny�ljon az evang�lium el�tt, �s k�sz legyen bel�le tanulni. A Sadoletnek k�ld�tt ny�lt level�ben is hasonl�k�ppen v�zolta ezt az esem�nyt. Isten ezt az �lm�nyt „conversio”, azaz megt�r�s �ltal vitte v�ghez, amely K�lvint vil�gos �s megker�lhetetlen d�nt�s el� �ll�totta, amit meg is hozott. V�rt r� a szolg�lat, amivel Isten megb�zta.

K�lvinnak ebb�l az �nvallom�s�b�l megt�r�se l�nyeg�t t�bb�-kev�sb� megismerhetj�k, maga az esem�ny azonban t�rt�netileg ismeretlen marad sz�munkra. Hogy mikor �s hol t�rt�nt a „hirtelen megt�r�s”, nem tudjuk. Az egyh�zt�rt�neti kutat�s sz�mos felt�telez�st fogalmazott meg, meggy�z� eredm�nyre azonban mindeddig nem jutott, k�l�n�sen nem az id�pontot illet�en. A fentebbi utal�sok alapj�n v�lhet�, hogy K�lvin megt�r�se m�r jogi tanulm�nyai folyam�n megt�rt�nt, azaz 1530 el�tt. Luther �r�sainak olvas�sa, unokatestv�r�nek Oliv�tannak �s tan�r�nak Volmarnak a befoly�sa K�lvint ebben az id�ben val�ban a reform�ci� �tja fel� terelgethett�k. Ugyanakkor ellentmond ennek a feltev�snek az, hogy az 1532-ben �rt Seneca komment�r jel�t sem adja a reform�tori gondolatoknak.

Van azonban n�h�ny hely ebben a k�nyvben, amely sejteni engedi, hogy K�lvinnak az egyh�zzal val� viszonya nem teljesen zavartalan. Az ifj� szerz� szembefordul a k�ls� kegyess�ggel �s kend�z�tt szavakkal az ereklye- �s b�nbocs�nat kereskedelemmel is. Ezt azonban egy katolikus humanista is megtehette volna. A Seneca komment�rt tekintetbe v�ve a megt�r�st legkor�bban 1533-ra tehetj�k. Van is okunk felt�telezni, hogy K�lvin ennek az �vnek az �sz�n konvert�lt. Ez az azonban csak akkor helyt�ll�, ha Nikolaus Cop november 1-�n elmondott rektori besz�d�t, amelyre hamarosan visszat�r�nk evang�liumi �s f�leg K�lvin fogalmazta sz�vegk�nt �rt�kelj�k. A legt�bb kutat� hajlik arra a n�zetre, hogy K�lvin �tja a reform�ci�hoz lassan ment v�gbe, t�bb �vig tart� �r�si folyamatk�nt. Ennek a t�telnek azonban ellene mond az, hogy K�lvin azon az egyetlen egy helyen, ahol megt�r�s�r�l besz�l, azt mint „subita conversiot” jel�li meg �s nem mint fejl�d�st.

A dat�l�s k�rd�s�t teh�t �vatosan kell kezeln�nk. A K�lvin besz�mol�ja v�g�n elhangz� mondatot, amelyben arr�l besz�l, hogy az �j hit sok k�vet�je j�tt hozz�, hogy tan�tsa �ket, id�rendileg 1534-re kell tenn�nk. El�sz�r ebben az �vben l�tjuk K�lvint a reform�tori mozgalom �rtelm�ben tev�kenykedni. Ez�rt megt�r�se esem�ny�t bizony�ra csak az 1534. �v elej�re vagy legfeljebb 1533 �sz�re tehetj�k. Minden egy�b id�i megjel�l�s csak az el�zm�nyekre, de nem mag�ra a megt�r�sre vonatkozhat. Az id�pontot mindenk�ppen 1534. m�jus 4-e el�ttre kell tenn�nk, amikor K�lvin lemondott egyh�zi javadalm�r�l. A reform�tor megt�r�s�r�l sz�l� eg�sz besz�mol�j�b�l az k�vetkezik, hogy azt �gy �rtelmezi, mint Isten ig�je melletti hitvall�st, amely az embert teljesen a maga szolg�lat�ba �ll�tja. K�lvin arra t�rekedett, hogy �let�t �sszhangba hozza az �t elk�telez�en megragad� evang�lium igazs�gaival. M�r csak ez�rt sem keltezhetj�k a megt�r�st t�ls�gosan t�volra a javadalomr�l val� lemond�st�l. Term�szetesen el kellett telnie bizonyos id�nek a nyilv�nos l�p�sig, �s a hagyom�nyt�l val� elt�volod�sig, ez azonban nem tarthatott �vekig. Ez ellent mondana K�lvin jellem�nek. Amit konverzi�k�nt megjel�lt, sem 1528-ban, sem 1532-ben nem t�rt�nhetett meg.

1533 szeptember�ben K�lvin visszat�rt P�rizsba. A v�rosban megmozdul�sok voltak �s nyugtalans�g uralkodott. K�lvin kapcsolatba l�pett G�rard Roussel k�vet�ivel, akinek kis trakt�tusait terjesztette a v�rosban. Ekkor belekeveredett egy esem�nybe, amelynek a h�ttere m�ig sem tiszt�z�dott marad�ktalanul. Bar�tj�t Nikolaus Copot, a kir�lyi udvari orvos Eras�mussal rokonszenvez� fi�t, a p�rizsi egyetem orvosprofesszor�t v�lasztott�k rektornak.

A rektor besz�d�t hagyom�nyosan mindenszentek napj�n tartotta. Cop k�zel �llt az evang�liumi mozgalmakhoz, �s a b�tor egyetemi tan�r felhaszn�lta az alkalmat, hogy vil�gosan kifejtse meggy�z�d�s�t az �sszegy�lt professzorok �s egyh�zi m�lt�s�gok el�tt. Cop rektori sz�kfoglal�ja Erasmusnak az �jtestamentum harmadik kiad�s�hoz �rt el�szav�b�l �s Luther egyik pr�dik�ci�j�b�l val� �ssze�ll�t�s volt, ut�bbit a Martin Butzer �ltal ford�tott egyh�zi szentbesz�d- �s pr�dik�ci�gy�jtem�nyb�l vette �t. A j�llehet nem k�l�n�sebben eredeti besz�d ebben a helyzetben gyakorlatilag evang�liumi gondolkoz�sra �s cselekv�sre val� felh�v�sk�nt hangzott. A hat�s rendk�v�li volt. Zavarg�s t�madt, �s a rektornak menek�lnie kellett. H�romsz�z livre-t t�ztek ki a fej�re. 1534 janu�rban �ps�gben meg�rkezett B�zelbe. Mivel K�lvin j� bar�ts�gban �llt a rektorral, �t is kerest�k, hogy elfogj�k. Tudta, hogy �lete vesz�lyben forog, ez�rt � is elmenek�lt. Hogy m�r annak idej�n is gyan�tott�k-e, hogy K�lvin szerkesztette a rektori sz�kfoglal�t, az nem tudhat�. Cophoz hasonl�an t�bb mint egy tucat bar�tj�nak szint�n menek�lnie kellett.

M�gis, m�r K�lvin els� �letrajz�r�i, Th�odore de Bèze �s Colladon felt�telezt�k, hogy a k�s�bbi genfi reform�tor volt a szerz�. Ezt er�s�tette, hogy Genfben megtal�lt�k a besz�d egy r�sz�t K�lvin k�z�r�s�val. Ez term�szetesen lehetett m�solat is. Ha pedig reform�tori tan�vallom�snak tartjuk ezt az Erasmust�l �s Luthert�l sz�rmaz� �ssze�ll�t�st, �s ha ehhez az is hozz�j�rul, hogy K�lvin a szerz�je, akkor megt�r�s�nek 1533. november 1. el�tt kellett bek�vetkeznie. M�gis bizony�ra helyt�ll� az a v�leked�s, hogy a rektori sz�kfoglal�t nem lehet minden tov�bbi n�lk�l K�lvin m�vei k�z� sorolni, �s ezzel egy�tt eggyel t�bb a bizonytalans�gi t�nyez� K�lvin megt�r�s�nek id�beli meghat�roz�sa k�r�l.

Az 1534. �v volt az utols�, melyet K�lvin haz�j�ban t�lt�tt. A p�rizsi egyetemen t�rt�nt kellemetlens�g ut�n D�l-Franciaorsz�gba menek�lt, ahol Charles d ́Espeville �ln�ven rejt�zk�d�tt. Majd Angoulêmebe ment tov�bb, ahol bar�tj�n�l, Louis du Tilletn�l, a Claix-i val� papn�l �s �nekkarvezet�n�l tal�lt mened�khelyet. A k�nyszerpihen� idej�t alapos tanul�sra ford�totta. Bar�tja gazdagon berendezett k�nyvt�ra lehet�v� tette sz�m�ra az egyh�zaty�kkal, k�l�n�sen is Augustinusszal val� elm�ly�lt foglalatoss�got. A k�s�bbi reform�tor m�veiben n�gyezern�l t�bb augustinuszi hivatkoz�s bizony�tja az egyh�zatya alapos ismeret�t. Itt ismerkedett meg K�lvin Zwingli korai latin �r�saival is. Egy 1534-b�l val�, D�niel bar�tj�nak Orl�ansba k�ld�tt levele tud�s�t a tudom�nyokban �s az evang�lium ismeret�ben val� el�halad�s�r�l. Du Tillettel egy�tt fejezte be g�r�g nyelvi tanulm�nyait is.

K�lvin sokat utazott is ebben az �vben. Kapcsolatba l�pett a Poitiersben �s P�rizsban m�k�d� evang�liumi k�r�kkel. � maga nem volt reform�tori mozgalmak kezdem�nyez�je sem itt, sem k�s�bb Strasbourgban �s Genfben sem; az � nagy kegyelmi aj�nd�ka a m�r megl�v� kezdem�nyek tov�bbform�l�sa volt. �prilisban K�lvin N�racba utazik, ahol akkor G�rard Roussel m�k�d�tt Navarrai Margitnak, a kir�ly testv�r�nek v�delm�ben, �s ahol utols� mened�khely�t tal�lta meg az agg Faber Stapulensis. A hagyom�ny szerint a 80 �ves humanista az ifj� K�lvinnak a k�vetkez�ket mondta, amikor az megl�togatta: „Te az �r eszk�z�nek vagy kiv�lasztva. Isten �ltalad fogja megval�s�tani orsz�gunkban kir�lyi uralm�t.” Ha e szavak legendaszer�nek t�nnek is, Navarrai Margit II. Frigyes pfalzi v�laszt�fejedelemnek k�ld�tt tud�s�t�sa szerint bizonyos, hogy Faber Stapulensis behat�an ismerte a Franciaorsz�gban elkezd�d�tt reform�ci�t.

Az �t fenyeget� vesz�ly ellen�re K�lvin m�g egyszer visszat�rt P�rizsba. Nem m�s, mint Michael Servet h�vta megbesz�l�sre, aki akkor �ln�ven tanult P�rizsban. Meg�llapodtak abban, hogy a Rue Saint-Antonieben tal�lkoznak, Servet azonban nem jelent meg a tal�lkoz�n. A spanyol f�rfi elmulasztotta az alkalmat, hogy egyeztesse K�lvinnal a m�r akkoriban is zavaros �s t�lz� n�zeteit. K�lvin �gy tud�s�t err�l: „K�sz voltam �letemet kock�ztatni P�rizsban, hogy ha lehets�ges, megnyerjem �t �dv�z�t�nknek; � azonban, j�llehet l�tta k�szs�gemet, nem akart �lni vele” /CR 36,481/.

K�lvin titokban visszat�rt Orl�ansba. Itt �rta „Psychopannychia” (a „lelkek �brenl�te”) c�mmel els� teol�giai munk�j�t. A m� anabaptist�k elleni vitairat, �s azoknak a l�lek alv�s�t vall� tan�t�sa ellen l�p fel, akik szerint az ember lelke a hal�l ut�n alv� �llapotba jut, amib�l csak a legutols� napon fog fel�bredni. K�lvin ezzel a n�zettel olyan eszkatol�gi�t �ll�t szembe, amelyben ragaszkodik ahhoz, hogy a l�lek a hal�l ut�n is �beren tov�bb �l.

K�lvin m�g egyszer elmegy Claixba, hogy felkeresse bar�tj�t, du Tilletet. Azonban ebben a v�rosban sem maradhatott most m�r biztons�gban. A k�t bar�t Poitiersben egy�tt keres b�v�helyet az evang�lium szerint gondolkod�k k�z�ss�g�ben. K�lvin pr�dik�l a titkos-�sszej�veteleken, �s evang�liumi m�don �rvacsor�zik ebben a rejt�zk�dve �l� gy�lekezetben. Ez �v �sz�n ism�t heves �ld�z�sek kezd�dnek. �jra fell�ngoltak a m�gly�k orsz�gszerte, melyeken elevenen �gett�k el az evang�lium hitvall�it.