A patrisztikus kor alkonya Keleten

Antiochiai Szeverosz Pisidi�ban sz�letett. Irodalmi �s jogi tanulm�nyok ut�n 488 t�j�n t�rt meg �s a palesztinai szerzetesek k�r�ben a monofizitizmus h�ve lett. 508 �s 511 k�z�tt Konstantin�poly-ban k�zd�tt a khalked�ni dogma h�vei ellen. Ekkor sz�letett f� m�ve, a Philal�th�sz. Szenved�lyes vitatkoz� l�v�n, k�s�bb egyar�nt harcolt az euth�khi�nusok �s Halikarnasszoszi Julianosz ellen. 512-ben megv�lasztott�k Antiochia patri�rk�j�v�. Amikor azonban I. JusztinoszSzeverosznak el kellett hagynia Antiochi�-t �s Egyiptomba menek�lt. Justinianus uralkod�s�nak els� �veiben a monofizita p�tri�rka Konstantin�poly-ban, Theodora cs�sz�rn� k�rnyezet�ben keresett t�mogat�kat. Agapetus p�pa fell�p�se nyom�n azonban ism�t t�voznia kellett Egyiptomba. Itt halt meg 538-ban.
Noha sz�mos m�vet �rt, g�r�g�l csak egy homili�ja maradt r�nk. Az Igazs�gszeret� c�m� m�ve kiz�r�lag sz�r ford�t�sban maradt fenn. Ebben a khalked�ni dogma h�veit duopsz�chit�knak nevezi. �k arra "vetemedtek", hogy Cirill m�veib�l vett id�zetekkel t�masztott�k al� n�zeteiket. Az istentelen grammatikosz ellen c�m� m�v�ben Joann�sz grammatikosz-t t�madja. Homiliagy�jtem�nye 125 besz�d�nek sz�r ford�t�s�t tartalmazza. � �rta a Sub tuum praesidium kezdet� im�t is.
Szeverosz mindv�gig Alexandriai Szent Cirill h�s�ges tan�tv�nya akart lenni. V�lem�nye szerint a cs�sz�r 518-ban tr�nra l�pett, fuvsi", a uJpovstasi" �s a provswpon szavak egyar�nt azt jelentik, hogy szem�ly. Krisztusr�l nem az mondhat� el, hogy egy term�szetet birtokol, hanem � egyetlen term�szet vagy m�s n�ven szem�ly, m�gpedig az Ige. A megtestes�l�s miatt a Logosz m�sf�le m�don l�tezik, mint kor�bban. Noha egyar�nt k�zd�tt a nesztori�nusok �s az eut�khi�nusok ellen, nem tudta elfogadni a khalked�ni dogm�t. K�vet�ire, a szeveri�nusokra is jellemz� volt bizonyos egyoldal�s�g �s a fogalmi megk�l�nb�ztet�s hi�nya. J�sz�nd�ka ellen�re komoly skizm�nak lett a szerz�je.

Biz�nci Leontiosz �let�r�l keveset tudunk, annak ellen�re, hogy a VI. sz�zad els� fel�nek legnagyobb teol�gusa volt. Val�sz�n�leg 485 k�r�l sz�letett Konstantin�poly-ban. Fiatal kor�ban nesztori�nus volt. Akkort�jt hagyott fel az eretnek n�zetekkel, amikor 520 t�j�k�n Jeruzs�lem k�rny�k�n kolostorba vonult. K�s�bb hol Konstantin�poly-ban, hol Palesztin�ban tal�ljuk a k�l�nb�z� vit�k r�sztvev�jek�nt. 542-ben a f�v�rosban halt meg.
A khalkedoni dogma v�delm�ben �rta Az eut�khi�nusok �s nesztori�nusok ellen c�m� m�v�t. C�folja Justinianus cs�sz�r �rigen�szt el�t�l� t�teleit. A Solutio argumentorum Severi �s a Triginta capitula adversus Severum a monofizit�k ellen �r�dott. A monofizit�k �gy v�lt�k, hogy a katolikusok szerint az emberi term�szet nem h�posztaszisz vagyis ajnupovstato", neml�tez�. Leontiosz azonban kimutatja, hogy valamilyen term�szet nem sz�ks�gszer�en h�posztaszisz vagy ajnupovstato", hanem lehet ejnupovstato" is. Krisztus emberi term�szete nem �n�ll� val�s�g, annak ellen�re, hogy egyedi. Krisztus isteni term�szet�nek �s emberi term�szet�nek egyar�nt az Ige a hordoz� alanya.

I. Justinianus cs�sz�r sz�ks�gesnek l�tta, hogy �lland�an beleavatkozz�k a teol�giai vit�kba. 483 t�j�k�n Illyri�ban sz�letett, val�sz�n�leg szl�v sz�l�kt�l. Konstantin�poly-ban jogi, katonai �s teol�giai tanulm�nyokat v�gzett, majd nagyb�tyj�t, I. Justinus cs�sz�rt seg�tette a korm�nyz�sban. � koron�zta caesarr� 527-ben. Miut�n nagyb�tyja hamarosan meghalt, Justinianus v�lt a keleti birodalom egyeduralkod�j�v�. Feles�ge, Theod�ra monofizita n�zeteket vallott �s ez gyakran befoly�solta a cs�sz�r v�lem�ny�t is. Noha a cs�sz�r mindig orthodox maradt, politikai okok miatt gyakran igyekezett megnyerni a monofizit�kat.
Amikor a cs�sz�r az �rigenist�k ellen fordult, azok �gy pr�b�lt�k elterelni a figyelm�t, hogy a monofizit�k megnyer�s�nek �r�gy�n javasolt�k Mopszvesztiai Theodorosz, K�roszi Theodor�tosz �s Edesszai Ibasz el�t�l�s�t. Ellen�k �r�dott a Tria Capitula, amely azonban csak m�g nagyobb felfordul�st okozott. A cs�sz�r hib�ja Vigilius p�pa k�lv�ri�ja is. A cs�sz�r zsinata nem merte k�ts�gbe vonni P�ter sedes-�nek tekint�ly�t, viszont m�ltatlannak tartotta a sedens-t, Vigiliust, aki nem volt hajland� al�vetni mag�t a cs�sz�r akarat�nak. A birodalom egys�g�nek helyre�ll�t�s�t �s meger�s�t�s�t szolg�lta a h�res joggy�jtem�ny, a Codex Justinianus is. Justinianus nagy sikereket �rt el a germ�nok elleni k�zdelemben, de sokat �rtott az egyh�z b�k�j�nek. Hossz� uralkod�s ut�n, 565-ben halt meg.

A Dion�sziosz Areopagit�sz neve alatt fennmaradt iratok val�di szerz�j�nek kider�t�s�re m�r sok elm�let sz�letett. N�melyek Szeverosznak tulajdon�tott�k�ket, mert a hat�suk el�sz�r az� m�veiben �rezhet�, azonban ez a n�zet sem bizony�that�.
Az istennevekr�l sz�l� �rtekez�s nemcsak Isten szent�r�si megnevez�seivel, hanem Isten tulajdons�gaival �s l�nyeg�vel is foglalkozik. A k�z�pkorban igen nagy hat�st v�ltott ki a A misztikus teol�gi�r�l sz�l� r�vid �r�s, amely nehezen �rthet� nyelvezettel �rja le Isten �s a l�lek egyes�l�s�t a misztikus v�zi�ban.
A mennyei hierarchi�r�l c�met visel� k�nyv az angyalokat h�rom csoportba sorolja, �s a csoportokat ism�t h�rom r�szre bontva kilenc angyali karr�l tud. A szer�fok, a kerubok �s a tr�nusok k�zvetlen�l Istent�l kapj�k a f�nyt, a tisztas�got �s a t�k�letess�get. A m�sodik csoport tagjai (dominationes, virtutes, potestates) m�r az � k�zvet�t�s�kkel kapj�k mindezt �s tov�bbadj�k a harmadik oszt�lynak (principalitates, archangeli, angeli), amelynek els�dleges feladata az emberis�g t�mogat�sa.
Az egyh�zi hierarchi�r�l c�m� k�nyv a mennyei hierarchia f�ldi t�k�rk�p�r�l sz�l. Az els� fokozat r�szei a szents�gek, a m�sodik r�szei az egyh�zi rend tagjai, a harmadikban vannak a szerzetesek, a h�v�k, a b�nb�n�k �s a katekumenek. Az ismeretlen szerz� levelei is er�s �jplat�nikus hat�st mutatnak.

Szent Szophroniosz Damaszkusz-ban sz�letett. Mivel retorik�t tan�tott, a szophiszt�sz mell�knevet kapta. Palesztin�ban lett szerzetess�. K�s�bb megfordult Egyiptomban �s R�m�ban is. 633-ban K�rosz alexandriai �s Szergiosz konstantin�polyi p�tri�rk�val szemben a khalkedoni dogma v�delm�ben l�pett fel. Legf�ljebb annyi engedm�nyt volt hajland� tenni a konstantin�polyi p�tri�rk�nak, hogy Krisztusban helyesebb egy energi�r�l besz�lni, mint az egy vagy k�t akarat k�rd�s�t firtatni. K�s�bb m�r egy�rtelm�bben l�pett fel a monotheletizmus ellen, amely eretneks�g a monofizitizmus k�vetkezm�nyek�nt Krisztusnak csak egy akaratot tulajdon�tott. 634-ben jeruzs�lemi p�tri�rk�v� v�lasztott�k. Ezut�n olyan floril�gium-ot �ll�tott �ssze 600 patrisztikus hely felhaszn�l�s�val, amelyben kimutatja, hogy Krisztusnak k�t akarata volt. Ez a m�ve sajnos elveszett, csak homili�k, liturgikus �d�k �s �letrajzok maradtak fenn t�le.

Ex Orati�nibus sancti Sophr�nii ep�scopi:
I/1025-1026; II/1469-1470; III/1107-1108, 1347-1348; IV/1331-1332


Joann�sz Szkholasztikosz, avagy Klimakosz Szent J�nos m�r nem a polemikus, hanem az aszk�tikus irodalom kiv�l� k�pvisel�je. 591-ben vonult kolostorba, majd 603-t�l a S�nai hegy l�b�n�l remet�skedett. Mell�knev�t Kli'max tou' paradeivsou c�m� m�v�r�l kapta. A paradicsomba vezet� "l�tr�"-nak 30 foka van, vagyis ugyanannyi, ah�ny �vig J�zus rejtett �letet �lt. Negyven �vi remete�lete ut�n a S�nai kolostor ap�tj�nak megv�lasztott szerz� Euagrioszt�l elt�r�en ink�bb a gyakorlati aszk�tika k�rd�seivel foglalkozik. M�sik nagyhat�s� m�ve a Lev�l a p�sztorhoz, amely a szerzetesi �let k�zik�nyve lett.
Tan�t�s�nak l�nyege, hogy az aszk�t�nak a szenved�lyekt�l val� mentess�gre, az apathei�-ra kell t�rekednie. A kitart�s �s a felt�tlen engedelmess�g seg�ts�g�vel a szerzetes eljut a h�sz�khia, vagyis a nyugalom �llapot�ba. Ennek els� fokozata a gondtalans�g, a m�sodik pedig a k�ls� hat�sok ir�nti k�z�mb�ss�g, az apatheia, amely egyben a sz�ntelen im�dkoz�s �llapota. Ekkor m�r semmilyen fant�ziak�ppel vagy gondolattal nem foglalkozhat a szerzetes, mert ezeken kereszt�l a d�monok hat�sa al� ker�lne. Az aszk�zis legfels� fok�n m�r csak egyetlen ima, a mn�m� I�szou, J�zus eml�kezete marad meg. Klimakosz k�vet�i le�rt�kelt�k az �rtelem er�nyeit.

�letrajz�nak tan�s�ga szerint Szent Maximosz hitvall� 580 t�j�k�n sz�letett Konstantin�poly-ban el�kel� biz�nci csal�db�l. H�rakleiosz cs�sz�r titk�ra volt, de 613 t�j�k�n a mai Skutari k�zel�ben kolostorba vonult. 626-ban a perzs�k el�l menek�lve Szophroniosz-szal egy�tt Alexandri�-ba ment. K�s�bb val�sz�n�leg Karth�g� k�zel�ben k�zd�tt a helyi zsinatokon imm�r nem a monofizitizmus, hanem a monotheletizmus ellen. R�mai tart�zkod�sa idej�n m�r azt is el�rte, hogy a 649-es later�ni zsinat �t�lje el ezt az eretneks�get. A vil�gi hat�s�gok azonban nem n�zt�k j� szemmel sikereit, hanem 653-ban er�szakkal Konstantin�poly-ba vitt�k �s perbe fogva Tr�ki�ba sz�m�zt�k. Mivel �gye fel�lvizsg�l�sakor sem v�ltoztatta meg n�zeteit, a 662-es konstantin�polyi zsinat rendelet�re nyelv�t kit�pt�k, jobbj�t lev�gt�k �s t�rsaival egy�tt ism�t sz�m�zt�k. Szenved�seibe m�g ebben az �vben belehalt.
Exeg�tikai k�rd�sekkel foglalkozik a K�ts�gek �s k�rd�sek �s a Thalasszioszhoz c�m� m�v�ben. �rt komment�rt az 59. zsolt�rhoz �s a Miaty�nkhoz.
Aszk�tikai m�vei k�z�l megeml�thetj�k a Capita de caritate c�m� szentenciagy�jtem�nyt.
Misztikus �r�saiban Dion�sziosz Areopagit�sz m�veit komment�lja, illetve a M�sztag�gi�-ban a liturgikus cselekm�nyek szimbolik�j�t magyar�zza.
Teol�gusk�nt �rigen�szhez �s a kappadoxokhoz m�rhet�. Arisztotel�sz filoz�fi�j�nak ismerete lehet�s�get ad neki pontos distinkci�k alkalmaz�s�ra, amelyre ellenfelei �ltal�ban k�ptelenek voltak.
Krisztol�gi�ja kimutatja, hogy mivel a tev�kenys�g ( ejnevrgeia) k�zvetlen forr�sa a term�szet, Krisztusban k�t tev�kenys�gnek kellett lennie. A Krisztusban lev� k�t akarat megl�te n�lk�l a k�zt�k lev� harm�ni�r�l sem besz�lhetn�nk. Igaz viszont, hogy benne csak a term�szetben lev� akaratfajta volt meg, mag�t a d�nt�st, a gn�m�t maga a Logosz hozta. A Krisztus el�tti id� a t�rt�nelem felk�sz�l�se a savrkwsi"-ra. A megtestes�l�ssel elkezd�d� id�szak pedig az ember qevwsi"-�ra ad lehet�s�get. Mivel Maximosz a teremt�s, a megtestes�l�s �s a megv�lt�s m�v�t egys�gben l�tta, tan�t�sa nyom�n Keleten az emberi term�szetr�l optimist�bb k�p alakult ki, mint az augusztini�nus vit�k nyom�n Nyugaton. Krisztus �dv�ss�g�nk causa exemplaris-a, ez�rt a kereszt�ny �let l�nyege az imitatio Christi.

Ex Cap�tibus qu�nquies cent�nis sancti M�ximi Confess�ris abb�tis: I/418-419
Ex Ep�stolis sancti M�ximi Confess�ris abb�tis: II/239-241
Ex Cap�tibus sancti M�ximi Confess�ris abb�tis De carit�te: III/178-180
Ex Quaesti�nibus sancti M�ximi Confess�ris abb�tis ad Thal�ssium: IV/286-288


Damaszkuszi Szent J�nos a k�prombol�s korszak�nak legnagyobb teol�gusa, noha feladat�nak els�sorban az egyh�zaty�k gondolatainak egys�ges szempontok szerinti rendszerez�s�t tekintette.
�let�r�l keveset tudunk, mert a fennmaradt biogr�fi�k kev�s megb�zhat� adatot tartalmaznak. Az biztosnak l�tszik, hogy m�r apja is a kalif�k p�nz�gyi szak�rt�je volt. Az ad�k behajt�sa Szent J�nost azonban kev�sb� vonzotta �s a VIII. sz�zad elej�n m�r egy jeruzs�lemi kolostor lak�ja. Amikor III. Le� cs�sz�r kezdem�nyez�s�re 725 k�r�l az ikonoklaszta mozgalom beindult,� m�r felszentelt pap �s a jeruzs�lemi p�tri�rka k�pvisel�je volt.
A cs�sz�r 730-ban val�sz�n�leg az�rt adott ki rendeletet a k�ptisztelet ellen, hogy kevesebb t�mad�si fel�letet hagyjon a terjeszked� arab vil�gbirodalomnak. Teol�giai indokl�sk�nt azt adta, hogy az eik�n (k�p) azonos az eidol�-val, vagyis a b�lv�nnyal. I. Germanosz konstantin�polyi p�tri�rka ez ellen tiltakozott �s a k�ptiszteletet els�sorban pedag�giai �rvekkel indokolta. M�r azt is j�l l�tta, hogy a Logosz megtestes�l�se nyom�n az �jsz�vets�gben �j helyzet �llt el� ebben a A p�tri�rka vonatkoz�sban is.
733-ban bek�vetkezett hal�la ut�n Damaszkuszi Szent J�nos k�zd�tt legelsz�ntabban a k�prombol�k ellen. Val�sz�n�leg teol�giai tan�rk�nt is, de mindenesetre a Szents�r Bazilika sz�nokak�nt ezen a t�ren, valamint a manicheizmus �s az iszl�m elleni teol�giai harcban nagy sikereket �rt el. 749-ben halt meg. N�h�ny �vvel hal�la ut�n az ikonoklaszta hierai zsinat ugyan el�t�lte, de a 787-es VII. egyetemes zsinat k�t t�rs�val egy�tt rehabilit�lta. XIII. Le� 1890-ben az egyh�zdoktorok sor�ba emelte.
�rt dogmatikai m�veket a nesztori�nusok, a jakobit�k �s a monothel�t�k ellen is, de k�ts�gtelen�l legfontosabb m�ve a P�g� gn�sze�sz (A tud�s forr�sa). Ennek els� r�sz�ben filoz�fiai alapvet�st ad, a m�sodikban ismerteti az eretneks�gek t�rt�net�t, a harmadikban pedig kifejti az Istenr�l, a teremt�sr�l, az ember term�szet�r�l, Krisztusr�l, a megv�lt�sr�l �s a v�gs� dolgokr�l sz�l� kereszt�ny tan�t�st. Ez a De fide orthodoxa c�m� fejezet m�g a k�z�pkorban is a dogmatika tank�nyve volt. Sz�mos tov�bbi dogmatikai m�vei k�z�l kiemelhetj�k a A helyes v�lem�nyr�l c�m�t, amelyben a hitvall�st magyar�zza.
K�ts�ges viszont, hogy a Sacra Parallela c�m� erk�lcstani �r�s az� m�ve-e.
�rt m�g exeg�tikai, aszk�tikai m�veket, homili�kat �s sz�mos levelet is. �rdekes, hogy a Barlaam �s Joaszaph c�m� reg�ny �ltalunk ismert sz�vegv�ltozata val�sz�n�leg szint�n az� munk�ja.
Krisztol�gi�ja Biz�nci Leontiosz nyom�n tan�tja Krisztus emberi term�szet�nek enh�posztatikus jelleg�t.
Angelol�gi�ja Dion�sziosz Areopagit�sz nyom�n az angyalokat kilenc karba sorolja. A k�ptisztelettel kapcsolatos v�lem�nye Nagy Szent Baszileioszra t�maszkodik, aki azt vallotta, hogy a k�p tisztelete az �br�zolt val�s�gra sz�ll �t. Mivel a Logosz megtestes�lt, teljesen jogos Krisztust emberi alakban �br�zolni. A megtestes�lt Ige a Logosz k�pm�sa, ez�rt az ikonok "megsz�lalnak". Az isteni val�s�g �br�zol�sa megszenteli az anyagot �s felemeli a kozmikus liturgi�ba. Az ikonoklaszta mozgalom eredete szerinte a manicheizmusra vezetend� vissza, �s m�g az egyh�z szents�geit is s�rti anyagi vonatkoz�suk miatt. Szerinte a k�pek methexisz r�v�n egyenesen kegyelmet k�zvet�tenek. Mivel Damaszkuszi Szent J�nos a biz�nci birodalom hat�rain k�v�l �lt, k�nnyebben fejthette ki a k�ptisztelettel kapcsolatos n�zeteit. A birodalmon bel�l azonban m�g a II. Nikaiai Egyetemes Zsinat hat�rozataival sem z�rult le a k�zdelem. Ennek a zsinatnak az �sszeh�v�s�t az tette lehet�v�, hogy a kiskor� fia helyett korm�nyz� Ir�n�

E Declarati�ne F�dei sancti Io�nnis Damasc�ni presb�teri: I/926-928, 1110-1112
Ex Serm�nibus sancti Io�nnis Damasc�ni presb�teri: III/1291-1292