A k�z�pkor tan�t�mesterei

 

Bo�thius 470 �s 480 k�z�tt sz�letett R�m�-ban, kereszt�ny arisztokrata csal�db�l. Irodalmi, filoz�fiai �s term�szettudom�nyos tanulm�nyait Ath�n-ban v�gezte. Hazat�rve consul-i tiszts�get t�lt�tt be Theoderich kir�ly udvar�ban. Az osztrog�tok kir�lya azonban nem n�zte j� szemmel a p�p�k �s Justinus cs�sz�r k�zeled�s�t. Gyanakodott Bo�thiusra is, ez�rt fels�gs�rt�ssel �s m�gi�val v�dolva b�rt�nbe vetette. A hal�lra k�sz�lve �rta meg De consolatione philosophiae c�m� m�v�t. 524-ben vagy 526-ban v�gezt�k ki.

A k�z�pkorban sokat olvasott m�v�nek els� k�nyv�ben a Filoz�fia jelenik meg neki nemes h�lgy k�p�ben, hogy megossza vele boldogtalan rabs�g�t, amely megrend�tette a gondvisel�sbe vetett hit�t. A m�sodik k�nyv a f�ldi szerencse forgand�s�g�nak tudatos�t�sa ut�n az igazi boldogs�got ny�jt� lelki dolgok fel� ir�ny�tja a filoz�fus figyelm�t. A harmadik k�nyv prec�z defin�ci�t ad a boldogs�gr�l: status bonorum omnium congregatione perfectus. A k�nyv cs�cspontj�n im�val fordul a Teremt�h�z. A negyedik k�nyvben Filoz�fia �rn� megmagyar�zza a gondvisel�s �tjait: a j�vend� �letben helyre�ll az erk�lcsi rend. A m�vet z�r� fejezetben az �r�kk�val�s�g meghat�roz�s�t tal�ljuk: interminabilis vitae tota simul et perfecta possessio.

Bo�thius �rt kifejezetten teol�giai m�veket is, De Trinitate �s De fide catholica c�mmel. A Szenth�roms�gr�l sz�l� m�v�ben vil�gosan �sszegezte mindazt, amit a teol�gusok kor�bban err�l a t�m�r�l �rtak. Sokan a skolasztika atyj�nak tartj�k, hiszen Plat�n, Arisztotel�sz �s Porph�riosz m�veinek ford�t�s�val �s komment�l�s�val val�ban megalapozta a k�z�pkori teol�gi�t.

Cassiodorus nagy m�lt� calabriai csal�d sarja. H�sz�ves kor�ban m�r quaestor sacri palatii volt a g�t kir�ly udvar�ban. 540-ig egyre jelent�sebb poz�ci�kat t�lt�tt be a ravennai kir�lyok udvar�ban. K�r�lbel�l hatvan�vesen azonban visszavonult a politikai �lett�l. Calabriai birtok�n kolostort alap�tott. A Vivarium lak�i f�k�nt szellemi munk�val foglalkoztak: �j m�veket �rtak, valamint k�dexeket m�soltak �s ford�tottak. Cassiodorus l�nyeg�ben az egyiptomi szerzetess�gi eszm�nyt pl�nt�lta �t Nyugatra �s ezzel nagym�rt�kben hozz�j�rult ahhoz, hogy az antik kult�r�t siker�lt �tmenteni a n�pv�ndorl�s ut�ni id�kre. 570-ben bek�vetkezett hal�l�t szerzetesi k�z�ss�ge azonban csak kev�ssel �lte t�l.

M�g a kir�lyi udvarban �rta Vil�gkr�nik�j�t �s a G�tok t�rt�net�t. A kolostor lak�inak �rt nagyszab�s� m�ve az Institutiones divinarum et humanarum lectionum. Az els� k�nyv bevezet�s a teol�gi�ba �s a szent�r�studom�nyba. A m�sodik a septem artes liberales summ�ja. �rt egyh�zt�rt�nelmet is Historia Tripartita c�mmel, amely az el�z�h�z hasonl�an k�zik�nyv lett a k�z�pkori egyetemeken. A Complexiones els�sorban Szent P�l leveleihez �s az Apostolok cselekedeteihez f�z komment�rokat. 93 �ves kor�ban �rta meg De orthographia c�m� munk�j�t.

Szent Benedek Nursi�-ban sz�letett 480 t�j�n. Gazdag sz�lei R�m�-ba k�ldt�k tanulni. Di�kt�rsainak �letm�dj�t�l megriadva azonban ink�bb remetes�gbe vonult. El�sz�r Subiaco-ban alap�tott kolostorokat, amelyek sz�m�ra meg�rta a Regula monasteriorumot. 529-ben Monte Cassino-n �p�tett kolostort. A nyugati szerzetess�g nagy t�rv�nyad�ja 543-ban halt meg.

A Regula szerz�je a keleti szerzetess�g hagyom�nyain k�v�l ismerte �s felhaszn�lta Szent �goston �s Cassianus tan�t�s�t is. Cayr� szerint els�sorban h�rom szempontb�l m�lja fel�l a kor�bbi szerzetesi szab�lyzatokat: pontosan megfogalmazott t�rv�nyei egy�rtelm�en megszabj�k a szerzetesek k�teless�geit; a parancsok szigor�s�guk ellen�re megval�s�that�k; stabilitas loci. Nem tudjuk pontosan, hogy a scriptoriumban v�gzett munka eredetileg is Benedek gondolata volt-e, vagy csak Cassiodorus eszm�i nyom�n alkalmazt�k szellemi munk�ra a labora parancs�t.

E R�gula sancti Bened�cti abb�tis: III/1263-1265


Nagy Szent Gergely 540-ben sz�letett. Szen�tori csal�d sarjak�nt m�r fiatalon R�ma prefektusa lett. Apja hal�la ut�n azonban visszavonult a csal�di birtokra, hogy Szent Benedek regul�ja szerint szigor� aszk�zisben �ljen. T�bb kolostort alap�tott Szic�li�ban, majd II. Pelagius k�r�s�re 579-ben a p�pa konstantin�polyi k�vete lett. 585-ben visszat�rt It�li�ba �s a p�pa tan�csad�ja, majd 590-ben ut�da lett. A patrimonium Petri megszervez�s�vel enyh�tette R�ma nyomor�t. Az �r�k v�rost siker�lt megv�denie a longob�rdokt�l, majd k�s�bb, a g�tokhoz hasonl�an megnyerte �ket a katolicizmusnak. Benc�seket k�ld�tt az angolsz�szok megt�r�t�s�re. Amikor B�jt�l� J�nos biz�nci p�tri�rka felvette az oikumenikus c�met, � servus servorum Dei lett. Egy�bk�nt is bizalmatlan volt Konstantin�poly �s az �kori m�velts�g ir�nt. �gy �rezte, hogy az egyh�znak ink�bb a m�veletlen barb�rok fel� kell fordulnia, hiszen�k jelentik a j�v�t.� m�r �zig-v�rig k�z�pkori egy�nis�g. Noha mind�ssze 14 �vig �lt P�ter sz�k�n, liturgikus �s irodalmi tev�kenys�g�vel nagym�rt�kben meghat�rozta a k�z�pkori egyh�z fejl�d�s�nek f� ir�nyait.

Rengeteg levelet �rt: 854-et. �ri�si hat�s� volt a k�z�pkorban Liber regulae pastoralis c�m� munk�ja. Mindennapos elm�lked�sre �s lelkiismeretvizsg�latra biztatja papjait. M�r Konstantin�poly-ban elkezdte �rni Moralia in Iob c�m� m�v�t. Ebben az erk�lcstani-aszk�tikai k�zik�nyvben a sz� szerinti �s az allegorikus exeg�zis egyar�nt helyet kap. A k�z�pkorban nagyhat�s� volt Dialogi de vita et miraculis patrum Italicorum c�m� m�ve is. A szerz� p�rbesz�des form�ban bizony�tja, hogy Nyugaton is vannak olyan kiv�l� aszk�t�k, mint Keleten. A felsoroltak k�z�l sz�munkra azonban csak Nolai Szent Paulinus �s Szent Benedek ismert. A t�rt�netek sz�mos csod�s elemet �s l�tom�st tartalmaznak. A liturgia ter�let�n v�gzett er�fesz�t�seinek eredm�nye a Sacramentarium Gregorianum. A k�z�pkorban neki tulajdon�tottak sz�mos liturgikus �neket. Val�j�ban azonban nem tudjuk biztosan, hogy a gregori�nhoz mint m�fajhoz mennyire volt k�ze.

Ex Homil�is sancti Greg�rii Magni papae: II/1398-1399, 1675-1676
Ex Homil�is sancti Greg�rii Magni papae in Evang�lia: I/1205-1206; II/591-592; III/1253-1254, 1278-1279, 1541-1542; IV/271-272, 1525-1526
E libris Mor�lium sancti Greg�rii Magni papae in Iob: II/202-203; III/205-206, 208-210, 218-219, 221-222, 237-239, 241-242; IV/87-88
E libris Dialog�rum sancti Greg�rii Magni papae: II/1252-1253; III/1126-1128
Ex Ep�stolis sancti Greg�rii Magni papae: III/1180-1181
E R�gula pastor�li sancti Greg�rii Magni papae: IV/252-253


Szent Leandros (549-600) Konstantin�poly-ban lett Nagy Szent Gergely j� bar�tja. Hisp�ni�ba hazat�rve, 584-ben Sevilla �rseke lett. Nagy szerepet j�tszott a vizig�tok katoliz�l�s�ban. Az ari�nus Leovigild hal�la ut�n a nagyhatalm� kir�ly m�sodik fia, Reccared szil�rd�totta meg a katolicizmust az Ib�riai-f�lszigeten. A III. toled�i zsinat (589) Leandros eln�klet�vel szentes�tette a nagy v�ltoz�sokat. Fennmaradt a zsinatot megnyit� besz�de (In laudem ecclesiae). Meg kell m�g eml�ten�nk, hogy ezen a zsinaton illesztett�k a Credo-ba a Filioque kifejez�st. Az �rsek antiari�nus �r�sai sajnos elvesztek, fennmaradt viszont De institutione virginum et contemptu mundi c�m� regul�ja.

Sevillai Szent Izidort (560-636) b�tyja, Leandros nevelte. Hal�la ut�n lett SevillaEtymologia-ja, amely c�m�t onnan kapta, hogy az egyes c�mszavak t�rgyal�s�n�l az etimol�gi�b�l indul ki. Term�szettudom�nyos k�rd�sekkel foglalkozik a De ordine creaturarum.
A De ortu et obitu patrum a Szent�r�sban szerepl� szem�lyek �letrajz�t ismerteti. A Sententiarum libri III Gregorius Magnus Morali�j�t dolgozza fel, de Szent �goston tan�t�s�t is ismerteti. A k�z�pkorban sokan olvast�k a Contra Judeos ad Florentinam sororem-et. �rt egy m�vet De haeresibus c�mmel is. A De ecclesiasticis officiis a mozarab liturgia alapj�v� v�lt. A Regula monachorum szint�n a hisp�niai egyh�z meger�s�t�s�t szolg�lta. Vir�gz�s�nak csak a 711-es arab inv�zi� vetett v�get.

E libris Sententi�rum sancti Isid�ri ep�scopi: II/1327-1328