It�liai aty�k

 

Rufinus 345. k�r�l kereszt�ny sz�l�kt�l sz�letett az it�liai Aquileia k�zel�ben. R�mai tanulm�nyai ut�n visszat�rt sz�l�f�ldj�re, ahol n�h�ny �v m�lva megkeresztelkedett. 371-ben Egyiptomban f�lkereste a h�res Did�moszt, �rigen�sz csod�l�j�t. 378-t�l az Olajf�k hegy�n lev� kolostorban �lt. J�nos p�sp�k szentelte papp�. K�s�bb Jeromos betlehemi kolostor�nak lak�ja, de az �rigenista visz�ly kit�r�se ut�n t�voznia kellett, mert a jeruzs�lemi p�sp�k oldal�ra �llt. 397-ben R�m�ban kiadta a Peri Arkh�n latin ford�t�s�t De principiis c�mmel. Mivel a sz�vegben eretnek betold�sokat sejtett, id�nk�nt j�indulat�an belejav�tott. Damasus p�pa el�t�lte az eredeti m�vet, de nem �t�lte el Rufinus ford�t�s�t. A vizig�tok inv�zi�ja miatt Rufinusnak 407-ben menek�lnie kellett Aquilei�-b�l �s 410-ben a sziciliai Messin�-ban halt meg.
Rufinus els�sorban ford�t�sai �s a keleti teol�gia k�zvet�t�se miatt fontos a Nyugat sz�m�ra. �rigen�sznek leford�totta m�g t�bbek k�z�tt a Cantica canticorum-hoz �rt komment�rj�t, rengeteg homili�j�t M�zes k�nyveihez �s a zsolt�rokhoz. Neki k�sz�nhetj�k a R�mai Szent Kelemen nev�hez f�z�d� irodalom latin ford�t�s�t, valamint Baszileiosz regul�inak �s Caesareai Euszebiosz Egyh�zt�rt�net�nek �tpl�nt�l�s�t Nyugatra. N�la olvashatjuk legel�sz�r az apostoli hitvall�s sz�veg�t is.²⁸²

Petrus Chrysologusnak, Ravenna �rsek�nek hagyat�k�ban 176 besz�det tal�lunk. A h�res sz�nok �let�r�l keveset tudunk. Annyi bizonyosnak l�tszik, hogy 431 el�tt szentelt�k p�sp�kk�. Val�sz�n�leg 450-ben halt meg sz�l�v�ros�ban, Imol�-ban. Besz�deiben az evang�liumokat, a p�li leveleket, a zsolt�rokat, a keresztel�si hitvall�st, a Miaty�nkot �s a teljes egyh�zi �v liturgi�j�t magyar�zza. �ll�st foglal krisztol�giai �s kegyelemtani k�rd�sekben is. R�ma prim�tus�nak elfogad�s�ra inti Euth�kh�szt, amikor hozz� akar fellebbezni azut�n, hogy Flavianosz el�t�lte: quoniam beatus Petrus, qui in propria sede et vivit et praesedet, praestat quaerentibus fidei veritatem.

Ex Serm�nibus sancti Petri Chrys�logi ep�scopi:
I/190-192, 468-470; II/181-182, 604-606; III/1298-1300; IV/323-324
Ex Serm�ne sancto Petro Chrys�logo ep�scopo attrib�to: III/1257-1259


Nagy Szent Le� p�pa �let�r�l szinte csak olyan dolgokat tudunk, amelyek szorosan kapcsol�dnak p�pas�g�hoz. Val�sz�n�leg toszk�n sz�rmaz�s� volt, de R�m�-ban sz�letett a IV. sz�zad v�g�n. Mint m�r kor�bban is eml�tett�k, m�r p�sp�kk� v�laszt�sa el�tt jelent�s szerepet j�tszott a p�pai udvarban. 440-ben diplom�ciai feladattal Galli�ba k�ldt�k �s t�voll�t�ben v�lasztott�k meg p�p�nak. A kl�rusnak �s a h�veknek mondott besz�deiben az eretneks�gekt�l �s a pog�ny szok�sokt�l �vja�ket. A liturgia nagy szervez�jek�nt is el�mozd�totta Krisztus miszt�riumainak �nnepl�s�t. Az egyh�z vezet�jek�nt mindig f�nntartotta mag�nak azt a jogot, hogy a hit egys�g�nek meg�rz�se �rdek�ben Keleten �s Nyugaton egyar�nt belesz�ljon a fontos �gyekbe. A h�sv�t id�pontj�nak k�rd�s�ben azonban p�ld�ul nem ragaszkodik a nyugati hagyom�nyhoz.
Amikor 448-ben Euth�kh�sz R�m�hoz fellebbezett, Le� �l�nk levelez�s seg�ts�g�vel tiszt�zta a helyzetet. A 449-es efezusi zsinat �sszeh�v�s�t fenntart�ssal fogadta, hiszen �gy v�lte, hogy az Epistula dogmatica ad Flavianum lez�rta a k�rd�st. A zsinatot latrocinium-nak tekinttette �s a cs�sz�rt�l egy val�ban egyetemes zsinat �sszeh�v�s�t k�vetelte. A cs�sz�r hal�la ezt lehet�v� is tette. A zsinat el�t�lte Dioszkouroszt, az efezusi gy�ztest. Le� a khalked�ni hitvall�st via media-nak tekintette Nesztoriosz �s Euth�kh�sz tan�t�sa k�z�tt. Az egyh�z egys�g�nek helyre�ll�t�sa azonban m�g hossz� id�t ig�nyelt.
452-ben Attil�t kellett lebesz�lnie R�ma elfoglal�s�r�l, h�rom �vvel k�s�bb pedig a germ�nokkal kellett t�rgyalnia. Keleten nem avatkozott bele a cs�sz�rok politik�j�ba, mert a kereszt�ny birodalom egys�g�nek biztos�t�k�t l�tta benn�k. Nem volt azonban hajland� elfogadni a khalked�ni zsinat 28. dogm�j�t, amely Konstantin�poly szerep�nek er�s�t�se �rdek�ben megk�rd�jelezte R�ma²⁸³
Levelei k�z�l legfontosabb a Tomus ad Flavianum, amelyet az eg�sz birodalomban elterjesztett a communio fidei meg�rz�se �rdek�ben. A VI. sz�zadban az � leveleib�l �ll�tott�k �ssze a Collectio Ratisboniensis-t a khalkedoni dogma v�delm�ben, a Collectio Thessalonicensis-t pedig jogi k�rd�sek tiszt�z�s�ra.
Besz�deinek gy�jtem�ny�ben 97 tractatus-t tal�lunk az egyh�zi �vnek �s a kronol�giai szempontoknak megfelel�en elrendezve. A k�s�bbi homilia-gy�jtem�nyekben mindig tal�lunk legal�bb n�h�nyat az� besz�dei k�z�l. Sz�mos liturgikus sz�veg is�r� vezethet� vissza.²⁸⁴
Teol�gi�j�nak f� t�rekv�se, hogy egyr�szt a consensus omnium-ot hangs�lyozza, m�sr�szt pedig a norma vetustatis-hoz ragaszkodj�k. Az egyh�z apostolis�g�nak garanci�ja els�sorban az antiquit�s. Teol�gi�j�nak tengelye a Krisztus-centrikuss�g. Egyr�szt megv�di Krisztus szem�lyes egys�g�nek �s a benne lev� k�t term�szetnek dogm�j�t, m�sr�szt Krisztust mint egyh�z�ban jelenlev� Urat �s Megv�lt�t hirdeti. J�zusnak az egyh�z �ltal minden �vben �nnepelt miszt�riumai k�z�l a legfontosabb a sacramentum paschale. A megv�lt�s egyetemess�g�t Krisztus �rt�nk v�llalt szolidarit�sa biztos�tja.²⁸⁵

Ex Ep�stolis sancti Le�nis Magni papae: I/262-263
Ex Serm�nibus sancti Le�nis Magni papae: I/327-328, 380-381, 455-457, 1107-1108; II/44-46, 117-118, 232-233, 246-248, 281-283, 516-518, 701-702, 738-740; III/150-151, 1141-1142, 1273-1274, 1442-1444; IV/448-449, 1259-1260, 1277-1278, 1426-1428
Incipit sermo sancti Le�nis Magni papae De beatitud�nibus: IV/145-146
Ex Serm�ne sancti Le�nis Magni papae De beatitud�nibus: IV/148-150, 152-153, 156-157, 160-161