„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.”Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16
Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik szívem. Zsoltár 28,7
… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti." Karl Barth
A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...
Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .
E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben, a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal
2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó
„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
Rufinus 345. körül keresztény szülőktől született az itáliai Aquileia közelében. Római tanulmányai után visszatért szülőföldjére, ahol néhány év múlva megkeresztelkedett. 371-ben Egyiptomban fölkereste a híres Didümoszt, Órigenész csodálóját. 378-tól az Olajfák hegyén levő kolostorban élt. János püspök szentelte pappá. Később Jeromos betlehemi kolostorának lakója, de az órigenista viszály kitörése után távoznia kellett, mert a jeruzsálemi püspök oldalára állt. 397-ben Rómában kiadta a Peri Arkhón latin fordítását De principiis címmel. Mivel a szövegben eretnek betoldásokat sejtett, időnként jóindulatúan belejavított. Damasus pápa elítélte az eredeti művet, de nem ítélte el Rufinus fordítását. A vizigótok inváziója miatt Rufinusnak 407-ben menekülnie kellett Aquileiá-ból és 410-ben a sziciliai Messiná-ban halt meg. Rufinus elsősorban fordításai és a keleti teológia közvetítése miatt fontos a Nyugat számára. Órigenésznek lefordította még többek között a Cantica canticorum-hoz írt kommentárját, rengeteg homiliáját Mózes könyveihez és a zsoltárokhoz. Neki köszönhetjük a Római Szent Kelemen nevéhez fűződő irodalom latin fordítását, valamint Baszileiosz reguláinak és Caesareai Euszebiosz Egyháztörténetének átplántálását Nyugatra. Nála olvashatjuk legelőször az apostoli hitvallás szövegét is.282
Petrus Chrysologusnak, Ravenna érsekének hagyatékában 176 beszédet találunk. A híres szónok életéről keveset tudunk. Annyi bizonyosnak látszik, hogy 431 előtt szentelték püspökké. Valószínűleg 450-ben halt meg szülővárosában, Imolá-ban. Beszédeiben az evangéliumokat, a páli leveleket, a zsoltárokat, a keresztelési hitvallást, a Miatyánkot és a teljes egyházi év liturgiáját magyarázza. Állást foglal krisztológiai és kegyelemtani kérdésekben is. Róma primátusának elfogadására inti Euthükhészt, amikor hozzá akar fellebbezni azután, hogy Flavianosz elítélte: quoniam beatus Petrus, qui in propria sede et vivit et praesedet, praestat quaerentibus fidei veritatem.
Ex Sermónibus sancti Petri Chrysólogi epíscopi:
I/190-192, 468-470; II/181-182, 604-606; III/1298-1300; IV/323-324
Ex Sermóne sancto Petro Chrysólogo epíscopo attribúto: III/1257-1259
Nagy Szent Leó pápa életéről szinte csak olyan dolgokat tudunk, amelyek szorosan kapcsolódnak pápaságához. Valószínűleg toszkán származású volt, de Rómá-ban született a IV. század végén. Mint már korábban is említettük, már püspökké választása előtt jelentős szerepet játszott a pápai udvarban. 440-ben diplomáciai feladattal Galliába küldték és távollétében választották meg pápának. A klérusnak és a híveknek mondott beszédeiben az eretnekségektől és a pogány szokásoktól óvjaőket. A liturgia nagy szervezőjeként is előmozdította Krisztus misztériumainak ünneplését. Az egyház vezetőjeként mindig fönntartotta magának azt a jogot, hogy a hit egységének megőrzése érdekében Keleten és Nyugaton egyaránt beleszóljon a fontos ügyekbe. A húsvét időpontjának kérdésében azonban például nem ragaszkodik a nyugati hagyományhoz.
Amikor 448-ben Euthükhész Rómához fellebbezett, Leó élénk levelezés segítségével tisztázta a helyzetet. A 449-es efezusi zsinat összehívását fenntartással fogadta, hiszen úgy vélte, hogy az Epistula dogmatica ad Flavianum lezárta a kérdést. A zsinatot latrocinium-nak tekinttette és a császártól egy valóban egyetemes zsinat összehívását követelte. A császár halála ezt lehetővé is tette. A zsinat elítélte Dioszkouroszt, az efezusi győztest. Leó a khalkedóni hitvallást via media-nak tekintette Nesztoriosz és Euthükhész tanítása között. Az egyház egységének helyreállítása azonban még hosszú időt igényelt.
452-ben Attilát kellett lebeszélnie Róma elfoglalásáról, három évvel később pedig a germánokkal kellett tárgyalnia. Keleten nem avatkozott bele a császárok politikájába, mert a keresztény birodalom egységének biztosítékát látta bennük. Nem volt azonban hajlandó elfogadni a khalkedóni zsinat 28. dogmáját, amely Konstantinápoly szerepének erősítése érdekében megkérdőjelezte Róma283 Levelei közül legfontosabb a Tomus ad Flavianum, amelyet az egész birodalomban elterjesztett a communio fidei megőrzése érdekében. A VI. században az ő leveleiből állították össze a Collectio Ratisboniensis-t a khalkedoni dogma védelmében, a Collectio Thessalonicensis-t pedig jogi kérdések tisztázására. Beszédeinek gyűjteményében 97 tractatus-t találunk az egyházi évnek és a kronológiai szempontoknak megfelelően elrendezve. A későbbi homilia-gyűjteményekben mindig találunk legalább néhányat aző beszédei közül. Számos liturgikus szöveg isőrá vezethető vissza.284 Teológiájának fő törekvése, hogy egyrészt a consensus omnium-ot hangsúlyozza, másrészt pedig a norma vetustatis-hoz ragaszkodjék. Az egyház apostoliságának garanciája elsősorban az antiquitás. Teológiájának tengelye a Krisztus-centrikusság. Egyrészt megvédi Krisztus személyes egységének és a benne levő két természetnek dogmáját, másrészt Krisztust mint egyházában jelenlevő Urat és Megváltót hirdeti. Jézusnak az egyház által minden évben ünnepelt misztériumai közül a legfontosabb a sacramentum paschale. A megváltás egyetemességét Krisztus értünk vállalt szolidaritása biztosítja.285
Ex Epístolis sancti Leónis Magni papae: I/262-263
Ex Sermónibus sancti Leónis Magni papae: I/327-328, 380-381, 455-457, 1107-1108; II/44-46, 117-118, 232-233, 246-248, 281-283, 516-518, 701-702, 738-740; III/150-151, 1141-1142, 1273-1274, 1442-1444; IV/448-449, 1259-1260, 1277-1278, 1426-1428
Incipit sermo sancti Leónis Magni papae De beatitudínibus: IV/145-146
Ex Sermóne sancti Leónis Magni papae De beatitudínibus: IV/148-150, 152-153, 156-157, 160-161
Szabolcska Mihály Uram, maradj velünk!
Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?
…tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!
Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!
Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.
A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát.
A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal Oldal tetejére
AJÁNLOM AZ OLDALT
