Galliai �r�k

 Ioannes Cassianust szk�ta sz�rmaz�s�k�nt szokt�k emlegetni, ami val�sz�n�leg csak arra utal, hogy Scythia minor (a mai Dobrudzsa) tartom�nyb�l sz�rmazott. Gazdag f�ldbirtokos csal�d sarjak�nt alapos g�r�g �s latin m�velts�gben r�szes�lt. Ifj�kor�ban egy bethlehemi kolostorban tanulta a c�nobita �letform�t. K�t �v eltelt�vel enged�lyt kapott az egyiptomi szerzetesek megl�togat�s�ra. Conlationes c�m� m�v�t a h�res sivatagi aty�kkal folytatott besz�lget�sei ihlett�k. H�t �v eltelt�vel r�vid id�re visszat�rt Bethlehem-be. �jabb egyiptomi tart�zkod�s�nak az �rigenista visz�ly vetett v�get 399-ben.

Aranysz�j� Szent J�nos h�rneve Konstantin�poly-ba vonzotta. Maga a p�tri�rka szentelte di�konuss�. K�s�bb hivatalos k�ldet�sben R�m�ban j�rt, ahol I. Ince p�pa szentelte papp�. Megismerkedett a k�s�bbi Nagy Szent Le�val is. �jabb keleti tart�zkod�s ut�n Massili�-ban telepedett le. Egy f�rfi- �s egy n�i kolostort alap�tott. Keleten szerzett tapasztalatai alapj�n igyekezett tov�bbfejleszteni a kibontakoz� nyugati szerzetess�get, felhaszn�lva a remete �letm�d �rt�keit is. Castor p�sp�k k�r�s�re �rta meg a De institutis coenobiorum, a Conlationes �s a De incarnatione c�m� m�veit. 435 t�j�k�n halt meg �s r�gt�n hal�la ut�n mind Keleten, mind Nyugaton szentk�nt tisztelt�k.²⁷⁵
M�veinek legnagyobb r�sz�t a monasztikus �letforma szolg�lat�ba �ll�totta. Teol�giai k�rd�sekkel csak �lete v�ge fel� kezdett foglalkozni. A De institutis coenobiorum besz�mol az officium v�gz�s�nek egyiptomi, palesztinai �s mezopot�miai form�j�r�l, majd a m�sodik r�szben azt a nyolc f�b�nt t�rgyalja, amelyek ellen a szerzetesnek k�l�n�sen k�zdenie kell. Ezt a m�vet a Conlationes XXIV bevezet�j��l sz�nta. Az els� r�szben a Scete-i kolostor ap�tjai a k�s�rt�sekr�l, a lelki harcr�l �s az im�r�l besz�lgetnek. A m�sodik r�szben t�bbek k�z�tt a t�k�letess�gr�l, a tisztas�gr�l, a karizm�kr�l �s a csod�kr�l hallunk. A harmadik r�sz az istenszolg�lat �dess�g�nek dics�ret�vel z�rul. A szinte interj�szer� 24 besz�lget�s az Apokalipszis 24 �reg�re utal, akik a B�r�ny el�tt h�dolnak. Szent Benedek �s Cassiodorus k�zvet�t�s�vel ezek a besz�lget�sek �ri�si hat�st gyakoroltak a nyugati �s keleti szerzetess�gre.
A De incarnatione Domini contra Nestorium libri VII 430-ban �r�dott a r�mai archidi�konus, a k�s�bbi Nagy Szent Le� p�pa k�r�s�re. Nesztoriosz t�ved�seinek forr�s�t a pel�gi�nizmusban v�li f�lfedezni. Sz�mos szent�r�si sz�veget hoz fel a Theotokos megnevez�s helyess�g�nek bizony�t�s�ra. Cassianus teol�giai �rvel�ereje nem m�rhet� �ssze a kappadoxok�val, de j�l felismeri a krisztol�gia �s a spiritualit�s kapcsolat�t: ha Krisztus nem Isten Fia �s ha nem� az Emberfia, akkor a szerzetesnek a t�k�letess�gre ir�nyul� er�fesz�t�sei hi�baval�ak.²⁷⁶
Annak ellen�re, hogy az arausiacumi zsinat 529-ben el�t�lte Cassianust, hiba lenne teol�gi�j�t kiz�r�lag Prosper Aquitanusnak, �goston odaad� h�v�nek n�z�pontj�b�l meg�t�lni. Lelkivezet�k�nt ink�bb empirikus, mint spekulat�v m�don k�zel�tette meg az akaratszabads�g k�rd�s�t. Tagadta a rosszra val� predestin�ci� lehet�s�g�t �s azt �ll�totta, hogy m�r a j�ra val� ind�ttat�s is Istent�l ered. A g�r�g hagyom�ny alapj�n azt �ll�totta, hogy az�sb�n nem teljesen rontotta meg az embert. Teol�giai spekulat�v ereje nem volt el�g ahhoz, hogy pontosan k�l�nbs�get tudjon tenni a term�szetes �s a term�szetfeletti k�z�tt. Kereszt�ny neveltet�se miatt sz�m�ra "term�szetes"-nek t�nt a t�k�letess�gre val� t�rekv�snek m�r a kiindul�pontja is. K�z�p�ton pr�b�lt haladni a pel�gi�nizmus �s n�h�ny, egzisztenci�lisan t�lz�nak t�n� �gostoni formula k�z�tt. Val�j�ban csak a XVII. sz�zadban nevezt�k el n�zet�t szemipel�gi�nizmusnak, szerencs�sebb lenne szemiaugusztini�nizmusnak h�vni.
Hatalmas m�velts�ge az is �rz�kelteti, hogy forr�sai k�z�tt megtal�ljuk Herm�szt, Ireneuszt, Alexandriai Szent Kelement, �rigen�szt, Euagriosz Pontikoszt �s Aranysz�j� Szent J�nost. Az apokrif Decretum Gelasianum az apokrifok k�z� sorolta a perfectionis monasticae perfectissimus magister m�veit annak ellen�re, hogy Szent Benedek Regul�j�t is megihlette.²⁷⁷

Salvianus vil�gi p�ly�j�t �s csal�dj�t elhagyva el�sz�r a lerinumi kolostor, majd Cassianus massiliai kolostor�nak lak�ja lett. 429-ben szentelt�k papp�. De gubernatione Dei c�m� m�ve fontos kort�rt�neti dokumentum a barb�r inv�zi�k kor�b�l. F� mondanival�ja, hogy Isten m�r a jelen korban is igazs�got szolg�ltat a vil�gon �s a barb�rok Isten b�ntet� eszk�zei. Tal�n Tacitus hat�sa, hogy a tiszta erk�lcs� germ�nokat a romlott r�maiakkal hasonl�tja �ssze.²⁷⁸

Sulpicius Severus aquitaniai arisztokrata csal�d sarja. Feles�g�nek hal�la ut�n lemond a karrierr�l, megkeresztelkedik �s elvonul birtok�ra, hogy az irodalmi �s a lelki �letnek szentelje mag�t. Tours-i Szent M�rton egy�nis�ge nagy hat�st tett r�. Nem tudjuk biztosan, hogy �lete v�ge fel� val�ban papp� szentelt�k-e. 420 �s 425 k�z�tt halt meg. Chronicaja a teremt�st�l kezdve eg�szen 400-ig �rja le a vil�g t�rt�net�t. K�l�n�sen �rdekes saj�t kor�nak, f�k�nt a priszcilli�nizmusnak le�r�sa. �rdekes, hogy ez a m�ve egyetlen k�ziratban maradt fenn, m�g a Vita Martini t�bb, mint 150 p�ld�nyban. Apolog�tikai c�l� m�v�ben sok csod�s elemet tal�lunk. A k�z�pkori hagiogr�fi�ra igen nagy hat�ssal volt.²⁷⁹

Ex Ep�stolis Sulp�cii Sev�ri: IV/1262-1263


Szent Vince a lerinumi kolostor legismertebb �r�ja, �let�r�l azonban szinte kiz�r�lag Gennadiust�l tudunk. Katonai p�ly�j�t hagyta el, hogy szerzetes lehessen. Peregrinus �ln�ven k�t Commonitoriumot is �rt, de csak az egyik maradt fenn. Dogmat�rt�neti elm�lked�seinek gy�m�lcse a k�vetkez� h�res meg�llap�t�sa: In ipsa item catholica ecclesia magnopere curandum est, ut id teneamus quod ubique, quod semper, quod ab omnibus creditum est. Hoc est etenim vere proprieque catholicum. A h�rom jellemz� k�z�l sz�m�ra legfontosabb az antiquit�s. B�r �gostont nem eml�ti n�v szerint, kegyelemtan�t kritiz�lja �s �j�t�snak tartja.²⁸⁰

Prosper Aquitanus �let�r�l szint�n Gennadiust�l tudunk n�h�ny adatot. A IV. sz�zad v�ge fel� sz�letett. Komoly klasszikus m�velts�get szerzett �s Massili�-ba, az "�j Ath�n"-ba ment. Noha nem l�pett be se a Szent Victor-i, se a lerinumi kolostorba, �s nem is lett klerikus, szoros kapcsolatot tartott fenn ezekkel a k�z�ss�gekkel. Amikor 426 k�rny�k�n Massili�ban kit�rt a szemipel�gi�nus vita, � �goston v�delm�re kelt. �goston hal�la ut�n R�m�ba ment, hogy kieszk�z�lje a galliaiak el�t�l�s�t. Mivel ez nem siker�lt neki, �gy v�lte, hogy R�m�n�l is augusztini�nusabbnak kell lennie. Visszat�rt Massili�-ba �s a vita folyam�n, 432 �s 434 k�z�tt kiadta f� m�veit. Cassianus hal�l�val azonban el�lt a vita. K�s�bb visszat�rt R�m�-ba �s Le� p�p�nak aj�nlotta fel szolg�latait. Harcos teol�gi�ja fokozatosan megszel�d�lt. Val�sz�n�leg 455 ut�n halt meg.
M�veinek nyelvezete is komoly klasszikus m�velts�gr�l tan�skodik. J�l tudott g�r�g�l, ismerte Vergiliust, Lucretiust �s Ovidiust, de f� inspir�l�ja a Szent�r�sLe� p�pa leveleinek t�rsszerz�je, fontos szerepet j�tszott a Tomus ad Flavianum meg�r�s�ban is. Hexameterben �rta a De ingratis carmen-t, amelyben szenved�lyesen v�di �goston kegyelemtan�t.
Cassianus ellen �rta a De gratia Dei et libero arbitrio liber contra collatoremet. M�r R�m�-ban �rta az Expositio psalmorumot, amely �goston Enarrationes c�m� m�v�nek kivonata. A k�z�pkoriak els�sorban a Liber sententiarum ex operibus S. Augustini delibatarum-b�l szerezt�k ismereteiket �goston tan�t�s�r�l. A sz�veg�sszef�gg�sb�l kiragadott id�zetek id�nk�nt nem mutatnak pontos k�pet �goston n�zeteir�l. Egyesek szerint a De vocatione omnium gentium szerz�je val�j�ban Nagy Szent Le�. Az Epitoma Chronicae nagym�rt�kben t�maszkodik Euszebioszra �s Jeromosra. Csak a 412 ut�ni esem�nyek ismertet�s�n�l v�lik szem�lyes jelleg�v�, els�sorban a galliai esem�nyek ismertet�s�n�l.²⁸¹

Faustus brit sz�rmaz�s� lerinumi ap�t 458-ban lett Reji (Riez) p�sp�ke. Az 529-es arausiacumi zsinat �t is el�t�lte szemipel�gi�nizmus miatt, pedig csak k�z�p�ton akart haladni Pelagius �s �goston k�z�tt, aki szerinte k�ts�gbe vonta Isten igazs�goss�g�t. De Spiritu Sancto c�m� m�v�ben t�madta az ari�nusokat �s a maked�ni�nusokat. Ez�rt a m�v��rt az ari�nus Eurich kir�ly sz�m�zte. Sz�m�zet�s�ben �rta a De gratia Dei-t Lucidus presbiter ellen, aki �gostonra hivatkozva a felt�tlen isteni el�rerendel�st hirdette. Faustus megv�di Isten �dv�z�t� akarat�nak egyetemess�g�t.

Ex Serm�nibus Fausti Regi�nsis ep�scopi: I/501-502


Gennadius presbiter is hosszabb ideig volt a lerinumi kolostor lak�ja. Leford�totta Euagriosz Pontikosz m�veit. Contra omnes haereses c�m� m�v�b�l csak az utols� k�nyv maradt fenn. A bevezet�sben m�r eml�tett�k De viris illustribus-�t, amelyben Jeromos munk�j�t folytatja.� is rokonszenvezett a szemipel�gi�nizmussal.

Caesarius szerzetes volt a lerinumi kolostorban, de meggyeng�lt eg�szs�ge miatt az ap�t visszak�ldte Arelat�-ba. Itt retorik�t tanult, majd papp� szentelt�k �s egy kisebb kolostor ap�tja lett. 502-ben v�lasztott�k meg Arles �rsek�v�. K�t m�ben is c�folja a szemipel�gi�nus n�zeteket �s jelent�s a De mysterio S. Trinitatis is. Nagy szerepet v�llalt az arausiacumi zsinaton �s a m�rs�kelt augusztini�nizmus kialak�t�s�ban. Azonban sz�nokk�nt v�lt a legh�resebb�. 238 besz�de maradt fenn, amelyek arr�l tan�skodnak, hogy joggal tekintett�k �goston ut�n a Nyugat m�sodik legnagyobb sz�nok�nak. Pr�dik�ci�iban a Szent�r�st magyar�zza, �s a makacsul fennmarad� pog�ny szok�sokat t�madja.

Ex Serm�nibus sancti Caes�rii Arelat�nsis ep�scopi: III/445-447

Az el�kel� sz�rmaz�s� Tours-i Szent Gergely el�sz�r Lyons-ban volt di�konus, majd 573-ban lett Tours p�sp�ke. Minden m�v�t p�sp�ks�ge idej�n �rta. Ezekben m�r hi�ba keress�k a klasszikus latin nyelv tisztas�g�t, a k�z�pkorra gyakorolt hat�sa m�gis �ri�si volt. Legfontosabb m�ve a Historia Francorum. Hi�nyzik a kritikai �rz�k a Miraculorum libri VIII c�m� hagiogr�fiai munk�j�b�l. Az officium mond�s�nak pontoss�ga �rdek�ben �rta a De cursu stellarum-ot.