Latinul �r� kereszt�ny k�lt�k

 

Commodianus napjainkban is sok fejt�r�st okoz a patrol�gusoknak. Olyan elk�pzel�s is sz�letett m�r, hogy az V. sz�zadban �lt. A legt�bben azonban �gy v�lik, hogy a III. sz�zad v�ge fel� �rta k�ltem�nyeit, tal�n 280 �s 297 k�z�tt, amikor m�g nem kezd�d�tt el a Diocletianus-f�le �ld�z�s. M�k�d�s�nek helysz�n�re is csak bels� �rvek alapj�n k�vetkeztet�nk, legval�sz�n�bbnek Africa l�tszik. Mivel a Decretum Gelasianum az apokrifok k�z� sorolja, a k�z�pkorban nem m�solt�k m�veit, ez�rt nagyon kev�s k�ziratban maradt fenn k�t m�ve.
Az Instructiones 80 k�ltem�ny gy�jtem�nye. Az apolog�t�k nyom�n �les kirohan�sokat tartalmaz a pog�ny politeizmus �s a judaizmus ellen. �rtes�l�nk khiliaszta n�zeteir�l �s az akkori egyh�z k�l�nb�z� csoportjainak feladatair�l. �ltal�ban Carmen Apologeticum c�men szokt�k emlegetni Commodianus m�sik fennmaradt m�v�t. Azonban nem val�di apol�gia, hanem a kereszt�ny hit oktat� c�lzat� r�vid �sszefoglal�sa. A v�gid�kr�l sz�lva R�m�nak k�l�n�sen neh�z sorsot j�sol, mivel nemcsak a szenteket �ld�zte, hanem az eg�sz vil�got elnyomja. Krisztus elvet�se miatt a zsid�k hely�t a kereszt�nyek foglalj�k majd el Isten terveiben. Commodianus a gazdagokkal szemben is k�ny�rtelen �s csak szolgai szerepet sz�n nekik a "szentek" elj�vend� orsz�g�ban.²⁶⁸

Prudentius �let�r�l is szinte csak a m�veib�l tudunk meg valamit. 348-ban sz�letett a hisp�niai Tarragona k�rny�k�n, val�sz�n�leg kereszt�ny csal�dban. �gyv�dk�nt, majd magasrang� k�ztisztvisel�k�nt dolgozott. R�mai �tj�n szerzett �lm�nyei, a kereszt�ny eml�khelyek felkeres�se r�d�bbentett�k a vil�gi �let �ress�g�re �s elhat�rozta, hogy a k�lt�szet seg�ts�g�vel �let�t Isten dics��t�s�re szenteli.
K�ltem�nyeit � maga gy�jt�tte �ssze �s osztotta nyolc k�nyvre. �rdekes, hogy a kor szok�sa szerint valamennyinek g�r�g c�me van. A Cathemerion liber 12 himnusza j�r�szt a k�l�nb�z� napszakokhoz �r�dott. A k�ltem�nyek tartalmi gazdags�ga �s formai kimunk�lts�ga miatt Prudentiust a kereszt�ny latin k�lt�szet legnagyobb k�pvisel�j�nek tartj�k. Noha Vergilius hat�sa nyilv�nval�, nem puszta ut�nz�sr�l van sz�.
A Hamartigenia az�ssz�l�k buk�s�t besz�li el �s nevets�gess� teszi a gn�sztikusoknak a rossz istenr�l sz�l� tan�t�s�t. A vil�gban lev� minden rossz val�j�ban a bukott angyalok g�gj�nek k�vetkezm�nye.

A Psychomachia epikus k�ltem�ny �s egyben a lelki k�zdelem alleg�ri�ja, amely a l�lek birtokl�s��rt folyik a k�l�nb�z� er�nyek �s a nekik megfelel� b�n�k k�z�tt. Concordia ellenfele p�ld�ul Discordia-Heresis.
Contra Symmachum c�men k�t k�nyvet is �rt a befoly�sos pog�ny szen�tor ellen, akivel Szent Ambrus is k�zd�tt. A k�lt� pog�nyelleness�ge azonban nem jelent egyben R�ma-elleness�get is. A szen�tor �rve a r�mai kultusz�sis�g�r�l k�nnyen c�folhat�, hiszen m�r r�gen nem Latium�si isteneit im�dj�k a r�maiak, hanem a leig�zott n�pek�it.²⁶⁹

Nolai Szent Paulinus az aquitaniai Burdigal�-ban sz�letett 353 t�j�k�n arisztokrata csal�db�l. Mestere a kor �nnepelt r�tora �s k�lt�je, Ausonius volt. Az � t�mogat�s�nak k�sz�nhette, hogy Campania korm�nyz�ja lett. Nol�-ban nagy hat�st tett r� Szent F�lix kultusza. K�s�bb ism�t Aquit�ni�ban majd Hisp�ni�ban �lte a nagybirtokosok �let�t. Idej�b�l futotta arra is, hogy a kor h�res irodalm�raival tal�lkozz�k. Csal�di trag�di�k is szerepet j�tszottak abban, hogy megkeresztelkedett. 394 kar�csony�n pedig Barcelon�-ban papp� szentelt�k. Hamarosan eladta birtokait �s Szent F�lix s�rja k�zel�ben monaszt�riumot alap�tott, amelyben sok zar�ndokot is vend�g�l l�tott. 409 t�j�n p�sp�kk� szentelt�k. 431-ben halt meg.
Levelez�se kev�s kort�rt�neti utal�st tartalmaz, mert t�voltartotta mag�t a korszak nagy vit�it�l. Levelezett p�ld�ul Szent �gostonnal, Jeromossal �s Sulpicius Severus-szal. 29 k�ltem�nyt szok�s neki tulajdon�tani. T�bbnyire bibliai t�m�kat dolgoz fel a klasszikus k�lt�szet eszk�zeivel, de legnevezetesebb az a 14 k�ltem�ny, amelyeket Szent F�lix �nnep�re �rt 395 �s 408 k�z�tt.²⁷⁰

Ex Ep�stolis sancti Paul�ni Nol�ni ep�scopi: III/1219-1220


M�r a VI. sz�zad k�lt�je Venantius Fortunatus. 530-ban sz�letett az �szak-it�liai Treviso-ban. Ravenn�ban tanult, majd betegs�g�b�l felgy�gyulva h�l�b�l elzar�ndokolt Tours-i Szent M�rton s�rj�hoz. Poitiers-ben telepedett le, Szent Radegunda r�besz�l�s�re papp� szenteltette mag�t �s egy kolostor lelki vezet�je lett. 597 t�j�n p�sp�kk� szentelt�k. Elnyerte Tours-i Szent Gergely
K�ltem�nyeinek gy�jtem�ny�ben, a Carmina miscellania-ban t�bbek k�z�tt himnuszok, el�gi�k �s epigramm�k tal�lhat�k. �rt himnuszokat a szent kereszt tisztelet�re is. A h�sv�tr�l �rt himnusz�ban p�rhuzamba �ll�tja a tavaszt �s a felt�mad�st. Az � m�ve a Vexilla Regis �s a Pangue lingua c�m� himnusz. A De vita Sancti Martiniben dolgozza fel kedves szentj�nek �let�t, de t�bbek k�z�tt meg�rta Szent Hilarius �letrajz�t is.