A donatista szakad�s

 

Szent �gostonnal kapcsolatban m�r eml�t�st tett�nk az afrikai egyh�znak err�l a nagy gondj�r�l. A skizma kiv�lt�ja az volt, hogy Diocletianus �s Galerius �ld�z�sei idej�n sokan megpr�b�ltak megalkudni a vil�gi hat�s�gokkal. A kl�rus n�mely tagja m�g a szent k�nyveket �s ed�nyeket is �tadta nekik �s ezzel ki�rdemelt�k a traditores g�nynevet. Mensurius, Karth�g� p�sp�ke nem volt ugyan k�z�l�k val�, de helytelen�tette azt a fanatizmust is, amellyel n�melyik kereszt�ny szinte kereste a hal�lt.

Amikor 311-ben meghalt, az ut�dj�nak felszentelt, szint�n m�rs�kelt Caecilianust a fanatikusok nem voltak hajland�k elfogadni. Ebben szerepet j�tszott az is, hogy egyik�ket, a gazdag Lucill�t babon�s praktik�i miatt kor�bban elmarasztalta. R�ad�sul a szentel�sre nem h�vt�k meg a numidiai p�sp�k�ket, viszont a f�lszentel�k k�z�tt volt egy traditor. A megs�rt�d�tt p�sp�k�k gy�lekezete letette Caecilianust �s helyette a matr�na p�rtfogoltj�t, Majorinust v�lasztotta p�sp�knek, aki megv�laszt�sa alkalm�val jelent�s �sszeget osztott ki a numidiaiaknak. Majorinus hamarosan meghalt �s ut�dja a j� szervez�k�szs�ggel rendelkez� Donatus lett, akir�l a szakad�st k�s�bb elnevezt�k.

A donatist�k 313-ban Konstantinhoz fellebbeztek, egyezs�g azonban t�bb pr�b�lkoz�s ut�n sem sz�letett, mert a szakad�rok nem fogadt�k el az arles-i zsinat d�nt�s�t sem. A cs�sz�r 316-ban sz�m�zte vezet�iket, 321-ben azonban feloldotta a sz�m�zet�st. A mozgalom k�s�bb m�g ink�bb meger�s�d�tt, mert vezet�i kihaszn�lt�k a helyi lakoss�g R�ma-ellenes �rzelmeit, amelyeket els�sorban a hatalmas ad�k v�ltottak ki. Constans cs�sz�r er�t alkalmazott ellen�k, Julianus idej�n azonban ism�t rendezt�k soraikat. Honorius hat�rozott fell�p�se 412-ben sem tudta teljesen megsemmis�teni szervezeteiket.

A donatista irodalom el�g terjedelmes volt, mert nagy propagand�t fejtettek ki annak bizony�t�s�ra, hogy �k az igazi �s t�k�letes egyh�z. Az �ld�z�sek sor�n azonban j�r�szt megsemmis�ltek ezek a sz�vegek, amelyek k�z�tt sok hagiogr�fiai jelleg� is volt. Donatus �rta az Epistula de baptismot, amelyben sz�ks�gesnek l�tta a katolikusok �ltal megkereszteltek �jrakeresztel�s�t, hiszen nem kaphatt�k meg az isteni kegyelmet azokt�l, akik ezt nem birtokolhatt�k, mivel nem voltak tagjai az egyetlen igaz egyh�znak. Szent �goston besz�mol�j�b�l kider�l, hogy szubordinacionista n�zeteket vallottak. M�g az is erre utal, hogy a Serdica-i zsinaton megpr�b�ltak egyezs�get k�tni az ari�nusokkal.²⁶⁴.

Ellenfeleik k�z�tt tal�ljuk Optatust, a numidiai Milevi p�sp�k�t. Egyik m�v�t a modern kiad�sok Adversus Parmenianem Donatistam c�men szokt�k eml�teni. Ebben k�l�nbs�get tesz heretikusok �s skizmatikusok k�z�tt. Az ut�bbiak csak az egyh�zi fegyelem ellen v�tenek, de nem az egyh�z tan�t�sa ellen. R�mutat arra is, hogy a donatist�k m�rcsak az�rt sem mondhatj�k magukat egyetemes egyh�znak, mert csak Afrik�ban terjedtek el. Azt is tagadja, hogy a r�maiak fell�p�seinek �ldozatait m�rt�roknak lehetne tekinteni. Optatus loj�lis a r�mai birodalomhoz, hiszen a kereszt�ny�ld�z�sek megsz�nt�vel non enim respublica est in ecclesia sed ecclesia in respublica. Donatus fell�p�se Konstantin ellen szerinte az�rt is felh�bor�t�, mert � catholicus imperator. A kereszts�gr�l kifejti, hogy operarii mutari possunt, sacramenta mutari non possunt. Esztelens�g azt gondolni, hogy a kiszolg�ltat� szents�g�t�l f�ggene a szents�g �rv�nyess�ge, hiszen az ember nem tudja megakad�lyozni Isten akarat�t.²⁶⁵