A nyugatiak k�zdelme az ari�nizmus ellen

Az antiari�nizmus legels� nyugati k�pvisel�je, Hosius 256 t�j�n sz�letett �s 300-ban m�r Cordova p�sp�kek�nt vallja meg hit�t Diocletianus �ld�z�se idej�n. Konstantin cs�sz�r bar�tjak�nt nagy szerepet j�tszott a niceai zsinat �sszeh�v�s�ban �s az el�tte zajl� b�k�t�si k�s�rletekben. 356-ban nem volt hajland� al��rni Athanasziosz el�t�l�s�t, a k�vetkez� �vben azonban k�nyszer�tett�k a m�sodik sirmiumi formula al��r�s�ra. Irodalmi tev�kenys�g�nek kev�s nyoma van, de nevezetes egy levele, amelyet Constantiushoz �rt. Ebben az egyh�zi �s a vil�gi hatalom sz�tv�laszt�s�nak fontoss�g�t hangs�lyozza.²⁵¹

Az ari�nizmus elleni k�zdelemben �len j�rt Szent Hilarius. A IV. sz�zad elej�n sz�letett, val�sz�n�leg pog�ny csal�db�l. 350 k�r�l lett Poitiers p�sp�ke. R�szt vett a 355-�s mil�n�i zsinaton, amelyen Constantius parancs�ra a nyugati p�sp�k�k el�t�lt�k Athanaszioszt. Hilarius ezen nagyon felh�borodott. Hat�rozott ari�nus-elleness�ge miatt hamarosan Keletre sz�m�zt�k. Itt megismerkedett a homoiuszianusokkal �s az ari�nizmus probl�m�j�nak m�lys�geivel. Kev�s olyan nyugati volt, aki hozz� hasonl�an meg�rtette volna, hogy az orthodoxoknak nemcsak az ari�nizmust�l, hanem a szabellianizmust�l is t�vol kell tartani magukat. Bel�tta, hogy erre nemcsak a niceai formula megfelel�, hanem a homoiuszianusok megk�zel�t�si m�dj�t is lehet helyesen �rtelmezni. A sz�m�zet�s idej�n �rta a De Trinitate �s a De synodis c�m� munk�it. 359-ben r�szt vett az eredm�nytelen szeleukeiai zsinaton, majd Konstantin�polyban igyekezett meggy�zni a cs�sz�rt egy nyilv�nos vita sz�ks�gess�g�r�l. A keleti ari�nusok Hilarius tev�kenys�g�t�l tartva ink�bb elint�zt�k, hogy visszaker�lhessen Nyugatra. Gallia ekkor m�r Julianus uralma alatt �llt, aki nem avatkozott bele a kereszt�nyek �gyeibe, ez�rt Hilarius is eredm�nyesen tev�kenykedhetett �s siker�lt megszabad�tania Galli�t az ari�nusokt�l. Kiegyens�lyozott egyh�zpolitik�j�val p�ld�t ny�jtott m�s provinci�k p�sp�keinek is. 364-es mil�n�i �tj�n azonban nem siker�lt elmozd�tania Auxentiust. Jeromos szerint 367-ben halt meg.²⁵²
Legjelent�sebb dogmatikai m�ve a De Trinitate, amelyet azonban ezen a c�men Cassiodorus �s Venantius Fortunatus el�tt nem eml�tenek. A Fi� istens�g�nek bizony�t�s�n�l a Genezis teof�ni�ira �s a pr�f�t�kra hivatkozik. Vizsg�lja azokat az evang�liumi r�szleteket, amelyek alapj�n az ari�nusok Krisztust alacsonyabbrend�nek tartott�k az Aty�n�l. Kimutatja, hogy az �dv�ss�gt�rt�neti oeconomia �rv�nyes�l benn�k. A 12 k�nyvb�l �ll� hatalmas m� szerkezete �s meg�r�s�nak mik�ntje sok gondot okoz a kutat�knak. Forr�sai k�z�tt szerepelt egy�bk�nt Novatianus �s Tertullianus.²⁵³
A De synodis meg�r�s�ra az ind�totta, hogy a nyugatiak ari�nusnak tekintettek minden keletit, aki nem fogadta el a homoousios kifejez�st. Meggy�z�d�se volt, hogy csak a keleti �s a nyugati antiari�nus er�k �sszefog�s�val lehet gy�zelmet aratni az eretneks�g felett. A k�t r�szre osztott m�vet Gallia �s a szomsz�dos provinci�k p�sp�keinek �rta �s a k�l�nb�z� antiari�nus n�zetek l�nyegi azonoss�g�t emelte ki benne. A nyugati sz�ls�s�gesek azonban, Lucifer cagliari p�sp�k vezet�s�vel ellene fordultak.²⁵⁴
T�rt�nelmi �r�sai k�z�l megeml�thetj�k Constantius cs�sz�r �s Auxentius p�sp�k ellen �rt m�veit.²⁵⁵
Exeg�tikai m�vei k�z�l a M�t� evang�liumhoz �rt komment�r bizony�ra sz�m�zet�se el�tt �r�dott. Erre utalnak a benne lev� materialista sz�nezet� antropol�giai n�zetek. Az �rtekez�sek a zsolt�rokr�l viszont �lete utols� �veinek elm�lked�seit tartalmazza. A De mysteriis tan�t� c�lzat� �s Krisztus miszt�riumainak �sz�vets�gi el�k�peit vizsg�lja.²⁵⁶
Nyugaton els�k�nt � �rt himnuszokat, de ezekb�l csak 140 versszak maradt fenn.²⁵⁷

Ex Tract�tu sancti Hil�rii ep�scopi in psalmum cent�simum vig�simum sextum: I/1109-1110; II/1573-1575; III/1444-1445; IV/1428-1429,
Ex Tract�tibus sancti Hil�rii ep�scopi in psalmos: II/145-146; IV/227-228
Ex Tract�tu sancti Hil�rii ep�scopi De Trinit�te: II/611-612, 785-786; III/1063-1064
Ex Tract�tibus Pseudo-Hil�rii in psalmos: III/112-113


Vercelli Eusebius szard�niai sz�l�v�ros�nak els� p�sp�ke volt. Mivel nem volt hajland� el�t�lni Athanaszioszt, a mil�n�i zsinat el�bb a palesztinai Szk�thopolisz-ba sz�m�zte, majd az egyiptomi Th�baisz-ba ker�lt. Szabadul�sa ut�n r�szt vett az antiochiai zsinaton is, ahol helytelen�tette bar�tj�nak, Cagliari Lucifer-nek a viselked�s�t, amely elm�rges�tette az ottani antiari�nusok k�z�tti vit�kat. Jelent�s politikai tev�kenys�g�re utalnak levelei.²⁵⁸

Ex Ep�stolis sancti Eus�bii Vercell�nsis ep�scopi: III/1306-1307; IV/1013-1014


Cagliari Lucifer �t pamfletet �rt Constantius cs�sz�r ellen. A De non conveniendo cum haereticisben kifejti, hogy val�j�ban Athanasziosz el�t�l�i fenyegetik az egyh�z egys�g�t. Az eretnekekkel �gy kell b�nni, mint a pog�nyokkal, minden kapcsolatot meg kell szak�tani vel�k. Sz�ls�s�ges nic�nista k�vet�i okozt�k a luciferi�nus skizm�t.²⁵⁹

Marius Victorinus r�tor id�s kor�ban, 355 t�j�k�n t�rt meg. Az afrikai sz�rmaz�s� r�mai retorikatan�r olyan h�rn�vre tett szert, hogy m�g szobrot is emeltek neki a Forumon. Megt�r�se nagy felt�n�st keltett. Amikor pedig Julianus 362-ben eltiltotta a kereszt�ny tan�t�kat att�l, hogy a klasszikusokat tan�ts�k, Marius Victorinus �gy felh�borodott, hogy lemondott katedr�j�r�l. Sz�mos m�vet �rt az ari�nusok ellen, p�ld�ul fikt�v leveleket. Himnuszai �s exeg�tikai m�vei is figyelmet �rdemelnek. Az ut�bbiakb�l gyakran az der�l ki, hogy hi�nyosan ismerte az �sz�vets�get �s a kereszt�ny szerz�k m�veit. A p�li levelekhez �rt komment�rjaib�l el�t�nik az �jplat�nikusok alapos ismerete.²⁶⁰
Teol�giai n�zeteit is a plat�ni hagyom�ny egyik elem�re, Isten abszol�t transzcendenci�j�nak hangs�lyoz�s�ra alapozza. Az Atya transzcend�lja m�g a l�tet is: substantia ante substantiam. Az Atya �s a Fi� viszony�t �gy szeml�lteti: az Atya �s a Fi� l�te �gy viszonyul egym�shoz, mint a k�pess�gi l�t a megval�sult l�thez. Az Atya az esse, a Fi� a sic esse. Ragaszkodik a homoousion haszn�lat�hoz. A Szentl�lek istens�g�r�l m�r j�val a vit�k kit�r�se el�tt egy�rtelm�en nyilatkozott: homoousios az Aty�val �s a Fi�val. Sz�p megfogalmaz�sa, hogy mindh�rom szem�ly vox, de az Atya a vox in silentio, a Fi� maga a vox, a Szentl�lek pedig vox vocis.²⁶¹

Gregorius, a hisp�niai Elibaris (Elvira) p�sp�ke soha nem engedett az Arrianae pravitati. A rimini zsinat �ltal fabrik�lt hitvall�si formul�t sem volt hajland� al��rni. K�s�bb azonban hat�rozotts�ga sz�ls�s�gess�gg� v�ltozott �s 380 ut�n m�r a luciferi�nusok vez�rek�nt tartj�k sz�mon. E sz�zad elej�ig kev�s m�r�l tudtuk, hogy az �v�. A Tractatus de libris sanctarum scripturarum-ot p�ld�ul csak 1900-ban publik�lt�k az � neve alatt. Szint�n �rigen�sznek tulajdon�tott�k kor�bban a Tractatus de arca Noe-t, amelyben a b�rk�t az egyh�z, No�t pedig Krisztus el�k�p�nek tekinti. A Tractatus in Cantica canticorum �rigen�sz-szel szemben a hagyom�nyos tipol�gi�t k�veti, vagyis a v�leg�nyt Krisztus, a menyasszonyt pedig az egyh�z el�k�p�nek tartja. A De fide els�sorban a homoousios kifejez�s v�delm�ben �r�dott, de tudat�ban van a szabelli�nus vesz�lynek is. Munk�ss�ga j�l mutatja, hogy m�g a birodalom perem�n is milyen nagy gondot okozott az ari�nus v�ls�g.²⁶²

Faustinus r�mai papr�l, a luciferi�nusok m�sik nevezetes k�pvisel�j�r�l keveset tudunk. Theodosius cs�sz�r feles�g�nek, Flaccill�nak k�r�s�re �rta De Trinitate c�m� m�v�t, amely nem t�ls�gosan eredeti alkot�s. A cs�sz�rhoz eljuttatta r�vid hitvall�s�t, amelyben tiltakozik a szabelli�nizmus v�dja ellen.²⁶³

Ex Tract�tu Faust�ni Lucifer�ni presbyteri De Trinit�te: III/305-307