Pelagius

 

Britanni�ban sz�letett 354 t�j�k�n, val�sz�n�leg r�mai hivatalnokok lesz�rmazottjak�nt. Anastasius p�pa vagy esetleg m�r Gratianus cs�sz�r idej�n ment R�m�-ba. Tudott g�r�g�l �s val�sz�n�leg jogot tanult a f�v�rosban. Marius Mercator �gy tudja, hogy szerzetes volt. R�ma eleste miatt Karth�g�-ba menek�lt, onnan pedig Jeruzs�lem-be, ahol elnyerte J�nos p�tri�rka t�mogat�s�t Orosiusszal szemben. Az �rigenist�k vez�rek�nt k�zd�tt Jeromos ellen. 410-ben a diospolisi zsinaton azzal v�dolta meg k�t galliai p�sp�k, hogy szerinte az ember meg�rizheti b�ntelens�g�t akkor is, ha csak szabad akarat�ra t�maszkodik. Pelagius elhat�rolta mag�t a sz�ls�s�gesebb n�zeteket vall� Caelestiust�l �s azt �ll�totta, hogy� csak elvi lehet�s�gr�l besz�lt. A zsinat ez�rt nem �t�lte el�t, k�vet�i pedig ezt diadalk�nt k�nyvelt�k el. A nyugatiak azonban nem fogadt�k el a felment�st.

417-ben meghalt I. Ince p�pa �s a keleti Zosimus lett az ut�dja, aki m�g Caelestiust is felmentette. Az afrikaiak azonban ezt m�r v�gk�pp nem tudt�k elfogadni. A concilium africanum �s a concilium plenarium kimutatta a pel�gi�nus n�zetek tarthatatlans�g�t �s azt is el�rt�k Ravenn�-ban, hogy a vil�gi hat�s�gok superstitionak nyilv�n�ts�k az �j eretneks�get. A cs�sz�ri nyom�snak Zosimus k�nytelen volt engedni, �s h�res Tractoria-j�ban elfogadta Ince p�pa n�zeteit. Eclanumi Julianus 18 p�sp�kt�rs�val egy�tt nem volt hajland� al��rni a Tractoriat, ez�rt�ket is el�t�lt�k.²⁴⁵

Pelagius �r�sait r�gebben egy corpus-nak tekintett�k, manaps�g azonban ink�bb h�rom csoportba sorolj�k. A biztosan �ltala �rt k�nyvek csoportja mellett vannak k�tes szerz�s�g� �s biztosan nem �ltala �rt m�vek. M�r Jeromos megeml�ti, hogy a pel�gi�nusok sokszor letagadt�k, hogy bizonyos k�nyveket �k �rtak volna. A sors ir�ni�ja, hogy sok m�v�k �ppen Jeromos neve alatt maradt fenn.²⁴⁶

Exeg�tikai m�veinek f� elve, hogy a Szent�r�sban nem lehet ellentmond�s, hiszen az eg�szet ugyanaz a L�lek sugalmazta. A hom�lyos r�szeket a vil�gos �rtelm� r�szek seg�ts�g�vel kell kifejteni. Az is alapelve, hogy Isten nem szem�lyv�logat� �s nem k�v�n lehetetlent.²⁴⁷

Teol�giai �r�sai k�z�l legfontosabb tal�n a De natura, amelyet 414-ben �rt. Ebben kifejti, hogy az emberi term�szetben a teremt�st�l kezdve megvan a lehet�s�g arra, hogy Isten parancsai szerint �ljen. Diospolisi felment�se ut�n �rta a De libero arbitriot, amelyben a szabad akaratot radixnak tekinti, amelyb�l minden d�nt�s kiindul. Isten kegyelme a szabad v�laszt�s ut�n az ember seg�ts�g�re siet, hogy tudja k�vetni Krisztus p�ld�j�t. Mindk�t k�nyvb�l csak t�red�kek maradtak fenn, m�gpedig �goston �r�saiban.

A De induratione cordis Pharaonis elvet minden pog�ny fatalizmust, ami szerint Isten k�tfajta embert teremtett, �s a rosszak eleve k�ptelenek lenn�nek a megt�r�sre. Az Epistula ad Demetriadem antropol�giai n�zeteit foglalja �ssze. Isten kegyelme eloszlatja azt a s�t�ts�get, amely a b�n �ltal l�pett a term�szetbe. Az Epistula de castitate a h�zass�g k�r�ra magasztalja a sz�zess�get mint az elj�vend� �let el�v�telez�s�t.²⁴⁸

Aszk�tikai m�vei k�z�l jelent�s a De divitiis, amelyben el�t�li az anyagi javak birtokl�s�t, mert ezek igazs�gtalan k�l�nbs�geket hoznak l�tre az emberek k�z�tt �s egy�bk�nt is a rabl�s valamilyen form�j�b�l sz�rmaznak. M�g az is a k�l�nb�z� m�rt�k� anyagi f�l�sleg birtokl�sa ellen sz�l, hogy Isten nem szem�lyv�logat� �s egyform�n �rasztja a lelki javakat mindenkire.²⁴⁹

Tan�t�s�nak fejl�d�s�ben h�rom szakaszt szoktak elk�l�n�teni. A 411-ig tart� els� szakaszra jellemz� a De induratione cordis Pharaonis, amelyet Ambrosiaster �s �goston bizonyos t�telei ellen �rt, mert a manicheusok determinizmus�t v�lte felfedezni benn�k. A szabad akarat insertum est in natura. 411-es el�t�l�se ut�n a teoretikusan megfogalmazott probl�m�t a gyermekkeresztel�sek kapcs�n gyakorlati s�kra tereli. Pelagius �s k�vet�i szerint mindenki olyan �llapotban sz�letett, ahogyan �d�m megteremtetett. Az ellene felhozott v�dakra Caelestius pedig azt felelte, hogy ezt a tan�t�st � Rufinust�l, egy r�mai presbitert�l kapta.

A hat el�t�lt t�tel k�z�tt tal�ljuk m�g a k�vetkez�ket: a hal�l term�szetes volt �d�m sz�m�ra; b�ne csak szem�lyes jelent�s�g� volt �s nem volt hat�ssal ut�daira; senki sem hal meg �d�m b�ne miatt �s nem t�mad fel Krisztus felt�mad�sa miatt; az �- �s �jsz�vets�g egyar�nt lehet�v� teszi az �dv�ss�get; az �sz�vets�gben is voltak igazak, akik nem v�tkeztek.

A 418-as karth�g�i zsinat k�nonjai a keresztel�s �s a kegyelem k�rd�s�vel foglalkoznak. Az 5. k�non meg�llap�tja, hogy a kegyelem nem azonos a parancsok ismeret�vel. A zsinat hat�rozatai egy�bk�nt elm�leti s�kon lez�rt�k a vit�t �s Pelagius szem�lye elt�nt a feled�s hom�ly�ban.²⁵⁰