„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.”Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16
Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik szívem. Zsoltár 28,7
… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti." Karl Barth
A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...
Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .
E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben, a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal
2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó
„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
Britanniában született 354 tájékán, valószínűleg római hivatalnokok leszármazottjaként. Anastasius pápa vagy esetleg már Gratianus császár idején ment Rómá-ba. Tudott görögül és valószínűleg jogot tanult a fővárosban. Marius Mercator úgy tudja, hogy szerzetes volt. Róma eleste miatt Karthágó-ba menekült, onnan pedig Jeruzsálem-be, ahol elnyerte János pátriárka támogatását Orosiusszal szemben. Az órigenisták vezéreként küzdött Jeromos ellen. 410-ben a diospolisi zsinaton azzal vádolta meg két galliai püspök, hogy szerinte az ember megőrizheti bűntelenségét akkor is, ha csak szabad akaratára támaszkodik. Pelagius elhatárolta magát a szélsőségesebb nézeteket valló Caelestiustól és azt állította, hogyő csak elvi lehetőségről beszélt. A zsinat ezért nem ítélte előt, követői pedig ezt diadalként könyvelték el. A nyugatiak azonban nem fogadták el a felmentést.
417-ben meghalt I. Ince pápa és a keleti Zosimus lett az utódja, aki még Caelestiust is felmentette. Az afrikaiak azonban ezt már végképp nem tudták elfogadni. A concilium africanum és a concilium plenarium kimutatta a pelágiánus nézetek tarthatatlanságát és azt is elérték Ravenná-ban, hogy a világi hatóságok superstitionak nyilvánítsák az új eretnekséget. A császári nyomásnak Zosimus kénytelen volt engedni, és híres Tractoria-jában elfogadta Ince pápa nézeteit. Eclanumi Julianus 18 püspöktársával együtt nem volt hajlandó aláírni a Tractoriat, ezértőket is elítélték.245
Pelagius írásait régebben egy corpus-nak tekintették, manapság azonban inkább három csoportba sorolják. A biztosan általa írt könyvek csoportja mellett vannak kétes szerzőségű és biztosan nem általa írt művek. Már Jeromos megemlíti, hogy a pelágiánusok sokszor letagadták, hogy bizonyos könyveket ők írtak volna. A sors iróniája, hogy sok művük éppen Jeromos neve alatt maradt fenn.246
Exegétikai műveinek fő elve, hogy a Szentírásban nem lehet ellentmondás, hiszen az egészet ugyanaz a Lélek sugalmazta. A homályos részeket a világos értelmű részek segítségével kell kifejteni. Az is alapelve, hogy Isten nem személyválogató és nem kíván lehetetlent.247
Teológiai írásai közül legfontosabb talán a De natura, amelyet 414-ben írt. Ebben kifejti, hogy az emberi természetben a teremtéstől kezdve megvan a lehetőség arra, hogy Isten parancsai szerint éljen. Diospolisi felmentése után írta a De libero arbitriot, amelyben a szabad akaratot radixnak tekinti, amelyből minden döntés kiindul. Isten kegyelme a szabad választás után az ember segítségére siet, hogy tudja követni Krisztus példáját. Mindkét könyvből csak töredékek maradtak fenn, mégpedig Ágoston írásaiban.
A De induratione cordis Pharaonis elvet minden pogány fatalizmust, ami szerint Isten kétfajta embert teremtett, és a rosszak eleve képtelenek lennének a megtérésre. Az Epistula ad Demetriadem antropológiai nézeteit foglalja össze. Isten kegyelme eloszlatja azt a sötétséget, amely a bűn által lépett a természetbe. Az Epistula de castitate a házasság kárára magasztalja a szüzességet mint az eljövendő élet elővételezését.248
Aszkétikai művei közül jelentős a De divitiis, amelyben elítéli az anyagi javak birtoklását, mert ezek igazságtalan különbségeket hoznak létre az emberek között és egyébként is a rablás valamilyen formájából származnak. Még az is a különböző mértékű anyagi fölösleg birtoklása ellen szól, hogy Isten nem személyválogató és egyformán árasztja a lelki javakat mindenkire.249
Tanításának fejlődésében három szakaszt szoktak elkülöníteni. A 411-ig tartó első szakaszra jellemző a De induratione cordis Pharaonis, amelyet Ambrosiaster és Ágoston bizonyos tételei ellen írt, mert a manicheusok determinizmusát vélte felfedezni bennük. A szabad akarat insertum est in natura. 411-es elítélése után a teoretikusan megfogalmazott problémát a gyermekkeresztelések kapcsán gyakorlati síkra tereli. Pelagius és követői szerint mindenki olyan állapotban született, ahogyan Ádám megteremtetett. Az ellene felhozott vádakra Caelestius pedig azt felelte, hogy ezt a tanítást ő Rufinustól, egy római presbitertől kapta.
A hat elítélt tétel között találjuk még a következőket: a halál természetes volt Ádám számára; bűne csak személyes jelentőségű volt és nem volt hatással utódaira; senki sem hal meg Ádám bűne miatt és nem támad fel Krisztus feltámadása miatt; az Ó- és Újszövetség egyaránt lehetővé teszi az üdvösséget; az Ószövetségben is voltak igazak, akik nem vétkeztek.
A 418-as karthágói zsinat kánonjai a keresztelés és a kegyelem kérdésével foglalkoznak. Az 5. kánon megállapítja, hogy a kegyelem nem azonos a parancsok ismeretével. A zsinat határozatai egyébként elméleti síkon lezárták a vitát és Pelagius személye eltűnt a feledés homályában.250
Szabolcska Mihály Uram, maradj velünk!
Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?
…tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!
Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!
Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.
A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát.
A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal Oldal tetejére
AJÁNLOM AZ OLDALT
