Szent �goston

A numidiai Tagaszt�-ban sz�letett 354. november 13-�n. Sz�lei val�sz�n�leg nem r�mai sz�rmaz�s�k voltak, hanem punok. Apja, Patricius, v�rosi tan�csos �s kisbirtokos volt. � csak a hal�los �gyon keresztelkedett meg, anyja, Monica viszont kereszt�ny volt, �s kezdett�l fogva annak nevelte �gostont is. Sz�l�v�ros�ban megkezdett tanulm�nyait 371-t�l Karth�g�-ban folytatta �goston. Itt feles�g�l akart venni egy n�t, akinek a nev�t nem ismerj�k. Monica azonban ellenezte a rangon aluli h�zass�got, amelyet egy�bk�nt a r�mai t�rv�nyek is nagyon megnehez�tettek. Ebb�l a kapcsolatb�l �gostonnak fia is sz�letett, Adeodatus.
Monica az�rt is neheztelt fi�ra, mert kapcsolatba l�pett a manicheusokkal, �s beiratkozott az auditores oszt�ly�ba. A manicheusok szellemi szabads�got k�n�ltak, amelyt�l a katolikusok szerint�k megfosztj�k h�veiket. �gostont Cicero Hortensius c�m� m�v�nek olvas�sa serkentette a b�lcsess�g kutat�s�ra. Mani vall�s�nak f�leg h�rom jellegzetess�ge vonzotta gondolkod�s�t. Racionalizmusuk sz�ks�gtelenn� tette a hitet, "tiszta" �s "lelki" "kereszt�nys�g"-�k elvetette az �sz�vets�get, v�g�l pedig a rossz probl�m�j�nak megold�s�ra k�n�lt radik�lis javaslatuk igen vonz� volt a sz�m�ra. �rdekes, hogy soha nem lett meggy�z�d�ses manicheus, hanem mindig arra v�rt, hogy egyszer majd r�szese lehet a be�g�rt b�lcsess�gnek. Filoz�fiai tanulm�nyai azonban a manicheizmus bels� ellentmond�sainak felismer�s�re vezett�k. V�gs� l�k�st a nagy tekint�lynek sz�m�t� Faustus manicheus "p�sp�k"-kel folytatott p�rbesz�de adja meg neki. Csal�d�sa azonban nem vezette vissza az egyh�zba, hanem m�lys�ges szkepszisbe tasz�totta. 383-ban otthagyja karth�g�i tan�ri �ll�s�t �s R�m�-ba k�lt�zik. Ide m�r Monica is elk�s�ri. A k�vetkez� �vben Symmachus szen�tor �ll�st szerez neki Mil�n�-ban. Az Akad�mia rem�nytelens�g�b�l Szent Ambrus pr�dik�c�i kezdik kivezetni. Ezek eloszlatt�k az �sz�vets�g �rt�k�vel kapcsolatos agg�lyait. Azt is felismerte, hogy a b�lcsess�g elnyer�s�hez sz�ks�ges a hit. A hit pedig a Szent�r�s tekint�ly�n nyugszik, amelyet viszont az egyh�z garant�l.
A hitre motiv�l� er� teh�t kibontakozott benne, viszont hit�nek tartalmi meg�rt�s�hez sz�ks�ge volt az �jplat�nizmusra is. Ez abban seg�tett neki, hogy a materializmusnak �s a rossz term�szet�nek k�t nagy filoz�fiai probl�m�j�t megoldja. F�lfedezi mag�ban az igazs�g f�ny�t �s felismeri, hogy a rossz privatio boni. V�g�l Szent P�lt�l megtanulja, hogy Krisztus nemcsak tan�t�, hanem megv�lt� is. Felismeri, hogy a kereszt�ny �leteszm�ny megval�s�t�sa �rdek�ben le kell mondania minden f�ldi rem�nys�gr�l, teh�t a karrierr�l �s a h�zass�gr�l is.
�let�nek m�sodik szakasza 386-t�l 396-ig tart. Megkeresztelked�se el�tt visszavonult Cassiciacum-ba, majd Mil�n�-ban beiratkozott a katekumenok k�z�. 387 h�sv�ti vig�li�j�n bar�tj�val, Alypiusszal �s fi�val, Adeodatusszal egy�tt felvette a kereszts�get. Hamarosan visszaindultak Afrik�ba, de �tk�zben, Osti�-ban meghalt Monica. Ekkor �goston visszat�rt R�m�-ba, ahol 388-ig a szerzetesi �let foglalkoztatta �s k�nyveket �rt. Hazat�r�se ut�n Tagaszt�-ban bar�taival egy�tt �t�ltette a gyakorlatba az aszk�tikus �lettel kapcsolatos elk�pzel�seit. 391-ben Hippo-ba ment, hogy kolostora sz�m�ra helyet keressen. P�sp�ke v�ratlanul papp� szentelte. Ezut�n m�r sz�nokk�nt is h�rn�vre tett szert. 395-ben vagy 396-ban p�sp�kk� szentelt�k, �s val�sz�n�leg 397 augusztus�ban lett a v�ros p�sp�ke. A p�sp�ki �p�letben a klerikusok sz�m�ra szerzetesi k�z�ss�get alap�tott.
P�sp�kk�nt �ri�si munk�t v�gez. Minden szombaton �s vas�rnapon pr�dik�l (sokszor h�tk�znaponk�nt is), az audientia episcopi-n igazs�got szolg�ltat, gondoskodik a szeg�nyekr�l, a betegekr�l �s az �rv�kr�l, neveli a klerikusokat, szerzeth�zakat alap�t f�rfiak �s n�k sz�m�ra, tartja a kapcsolatot a vil�gi hat�s�gokkal. Id�nk�nt hossz� utakat tesz meg, hogy r�szt vegyen az afrikai zsinatokon. Harcol a manicheusok, a donatist�k, a pel�gi�nusok �s a pog�nyok ellen. Rengeteg levelet �r a hit v�delm�ben. A vand�l ostrom idej�n hal meg, 430. augusztus 28-�n. Val�sz�n�leg p�sp�ki templom�ban, a Basilica Pacisban temett�k el. K�s�bb az arabok el�l Szard�nia sziget�re menek�tett�k hamvait, majd 725 t�j�k�n P�vi�-ban temett�k el.²¹⁹
Az �lete v�ge fel� �rt Retractationes-ban felsorolja saj�t m�veit. Ebb�l a list�b�l kider�l, hogy 232 k�nyvet �rt. �n�letrajzi �r�sa a Retractationes-en k�v�l m�g a Confessiones, amely egyszerre filoz�fiai, teol�giai, misztikus �s k�lt�i alkot�s. K�t r�szben �r�dott: el�sz�r a 1-9., majd a 10-13. fejezet. Egys�g�t az adja meg, hogy mindk�t r�szb�l Isten dics�rete (confessio) hangzik fel.²²⁰
Filoz�fiai m�veinek els� csoportja a Cassiciacum-ban �r�dott 386 november�t�l 387 m�rcius�ig. A Contra Academicos a szkepticizmus c�folata. A Beata vita liber I azt bizony�tja, hogy a boldog �let titka Isten ismerete. A De ordine libri II-ban a rossz �s a gondvisel�s probl�m�j�t boncolgatja. A Soliloquiorum libri II a l�lek halhatatlans�g�t azzal bizony�tja, hogy megtal�lhat� benne a halhatatlan igazs�g.
Mil�n�-ban �r�dott a Disciplinarum libri, amely enciklop�dikus m�, �s azt mutatja be, hogyan emelkedhet fel az ember az anyagi dolgokt�l Istenig. M�r R�m�-ban �r�dott a De quantitate animae liber I, amely a kontempl�ci� fel� emelked� lelket mutatja be. A De libero arbitrio libri III-t m�r Hippo-ban fejezte be. A rossz eredet�hez kapcsol�d� probl�m�kkal foglalkozik, mint p�ld�ul a szabads�g, az erk�lcsi t�rv�ny, Isten l�te �s el�retud�sa. Tagaszt�-ban �r�dott a De magistro liber I, amelynek keret�t az Adeodatusszal folytatott dial�gus adja meg, �s arra tan�t, hogy a b�lcsess�get csak a bels� tan�t�t�l, Istent�l nyerhetj�k el.²²¹
Apolog�tikai m�vei k�z�l meg kell eml�ten�nk a De vera religione liber I-t, amely azt bizony�tja, hogy a h�romszem�ly� egy Istent azzal az igaz vall�soss�ggal kell im�dnunk, amely csak a katolikus vall�sban tal�lhat� meg. Kimutatja a manicheus dualizmus tarthatatlans�g�t. A De utilitate credendi liber I els� k�nyve papp�szentel�se ut�n. Bizony�tja, hogy a katolikus hit nem vakhit, mivel vitathatatlan �sz�rvekre alapoz�dik.
Gigantikus m� a De civitate Dei libri XXII, filoz�fiai, teol�giai �s politikai gondolatainak szint�zise. 413-t�l 426-ig �rta �s t�bb r�szletben adta ki. A pog�nyok azzal v�dolt�k a kereszt�nyeket, hogy a birodalmat s�jt� csap�sok az istenek haragj�nak k�vetkezm�nyei, amelyeket az�rt z�d�tanak R�m�-ra, mert elhagyta�si isteneit a kereszt�ny hit kedv��rt. Bemutatja a pog�nys�g term�ketlens�g�t �s szembe�ll�tja egym�ssal Isten �s a vil�g v�ros�t. Az isteni gondvisel�s �tj�rja az eg�sz t�rt�nelmet, amely olyan, mint egy �tfelvon�sos dr�ma. R�szei a teremt�s, az angyalok �s az ember b�ne, felk�sz�l�s Krisztus elj�vetel�re, a megtestes�l�s �s az egyh�z korszaka, v�g�l pedig a beteljesed�s. Minden egyes felvon�sban az �rtelem �s a hit f�ny�vel vil�g�tja �t az emberi t�rt�nelem nagy k�rd�seit: a kezdeteket, a gonoszs�g jelenl�t�t, a j� �s a rossz k�zdelm�t �s a j� gy�zelm�t a rossz felett. Isten v�rosa nem az �nszeretetre, hanem Isten szeretet�re �p�l. Ez a m�ve �ri�si hat�st gyakorolt a k�z�pkor t�rsadalomszeml�let�re.²²²
Dogmatikai m�vei k�z�l megeml�tj�k a De fide et symbolo liber I-t, amelyben megtal�lhatjuk szenth�roms�gtan�nak kezdeteit. A De diversis quaestionibus ad Simplicianum libri II-ben elismeri kor�bbi kegyelemtani t�ved�seit �s kijelenti, hogy m�r a hit kezdet�hez �s a megt�r�shez sz�ks�g�nk van az ingyenes kegyelemre. A De fide et operibus liber I-ban lesz�gezi, hogy a hitnek egy�tt kell j�rnia a cselekedetekkel.
Legfontosabb dogmatikai m�ve a De Trinitate libri XV, amely d�nt�en befoly�solta a nyugati szenth�roms�gtani n�zeteket. Szerkezete: az 1-4. k�nyv biblikus teol�gia, a 5-7. k�nyv spekulat�v teol�gia, a 8. k�nyv a misztikus istenismeret alapjait tartalmazza, 9-14. k�nyv a Szenth�roms�g k�p�t vizsg�lja az emberben, 15. k�nyv pedig �sszefoglal�st ny�jt. Vizsg�lja a Szentl�lek szem�lyes tulajdons�gait, valamint a Szenth�roms�g titk�nak �s a kegyelmi �letnek �sszef�gg�s�t.²²³
Pasztor�lis m�vei k�z�l megeml�thetj�k a De catechizandis rudibus liber I-t, amely pedag�giai megl�t�sokban gazdag katek�tikai k�zik�nyv. A De bono coniugali liber I a Jovinianus �ltal kirobbantott vit�ra reag�l, �s a h�zass�g m�lt�s�g�t hangs�lyozza. R�gt�n ut�na �rta a De sancta virginitate liber I-t, amelyben pedig a sz�zess�g m�lt�s�g�t emeli ki.²²⁴
A szerzetess�ggel kapcsolatos m�vei k�z�l megeml�thetj�k a De opere monachorum liber I-t, amelyet 401-ben �rt a karth�g�i szerzeteseknek. Az im�n k�v�l el��rja a fizikai munk�t is, �s ezzel megveti az ora et labora teol�gi�j�nak alapjait, amely k�s�bb olyan nagy hat�st gyakorolt a nyugati szerzetess�gre.²²⁵
Exeg�tikai m�vei k�z�l �ltal�nos jelleg� a De doctrina christiana libri IV, amely dogmatikai szint�zist is ad �s a k�z�pkori Sententiae m�faj mint�j�v� lett.
N�gy komment�rt �rt a Genezishez, kett�t alleg�rikus m�dszerrel, kett�t pedig a sz� szerinti jelent�sre figyelve. A De Genesi adversus Manichaeos libri II Tagaszt�ban �r�dott 389. t�j�n, a De Genesi ad litteram liber imperfectus pedig 393-ban. Legfontosabb m�vei k�z� tartozik a De Genesi ad litteram libri XII, amely 401. �s 415. k�z�tt �r�dott. Antropol�giai n�zeteit, valamint a szimult�n teremt�ssel �s a rationes seminales-szel kapcsolatos tan�t�s�t fejti ki benne.
Sz�mos �jsz�vets�gi komment�rja k�z�l megeml�thetj�k a De consensu Evangelistarum libri IV-t, amely az evang�liumok k�z�tti elt�r�sek probl�m�j�t t�rgyalja �s az evang�list�k szavahihet�s�g�t v�di.²²⁶
A manicheusok ellen �rt pol�mikus �r�sainak f� t�m�ja Isten v�ltozatlan mivolta, a teremt�s �s a rossz, valamint az �- �s �jsz�vets�g harm�ni�ja. A De duabus animabus liber I c�folja a k�tf�le l�lekr�l sz�l� tan�t�st, amely l�nyeg�ben az emberi szabads�gr�l val� tan�t�s tagad�sa. A Contra epistolam Manichaei quam vocant fundamenti liber I megtagadja Manit�l azt a jogot, hogy Krisztusra hivatkozz�k. �goston felt�rja benne a manicheizmus abszurdit�sait is. A De natura boni liber I-ban azt tan�tja, hogy a rossz csak privatio boni.²²⁷
A donatist�k ellen sz�mos m�vet �rt. Nevezetes k�z�l�k a De baptismo libri VII, amelyben az eretnekek �ltal v�gzett keresztel�seket �rv�nyesnek tartja, �s tagadja, hogy a donatist�knak joguk lenne Cyprianus-ra hivatkozniuk. A De unitate ecclesiae liber I f� mondanival�ja, hogy az egyetemes egyh�z Krisztus igazi egyh�za.²²⁸
A pel�gi�nizmussal kapcsolatos sz�mos m�ve h�rom csoportra oszthat�. Az els� csoport hangneme nyugodt. Ide tartozik t�bbek k�z�tt a De natura et gratia liber I, amely Pelagius De natura c�m� m�v�re �rt v�lasz. �goston v�lem�nye szerint nem a term�szetet vagy a kegyelmet kell megv�deni, hanem a kett�t egy�tt. A kegyelem szabad�tja fel �s gy�gy�tja meg a term�szetet. A De perfectione iustitiae hominis epistola sive liber az el�z�vel egyid�ben �r�dott, v�laszk�ppen Caelestius Definitiones c�m� k�nyv�re, amelyben Pelagius nyom�n tagadta a kegyelem sz�ks�gess�g�t. 418-ban �r�dott a De gratia Christi et de peccato originali libri II, amelyben kimutatja, hogy se Pelagius, se Caelestius nem fogadja el az eredeti b�nr�l sz�l� tan�t�st, ami pedig alapvet� hitigazs�g. A De anima et eius origine libri IV-ben elveti a manicheus eman�ci�elm�letet �s az �rigenista elm�letet a l�lek preegzisztenci�j�r�l.
A m�sodik csoportba azokat a m�veket soroljuk, amelyeket Eclanumi Julianus ellen �rt. A Contra duas epistolas pelagianorum libri IV kem�ny hangon c�folja az ellene felhozott v�dakat, miszerint tagadn� a szabad akaratot, el�t�ln� a h�zass�got �s a manicheizmus �jj��leszt�s�re t�rekedne. A Contra Iulianum libri VI a pel�gi�nus vita legnagyobb jelent�s�g� m�ve, amelyben pontr�l-pontra megc�folja azokat a v�dakat, amelyeket az eredeti b�n, a h�zass�g, a concupiscentia, �s a gyermekkeresztel�s k�rd�s�ben felhozott ellene Julianus.
A harmadik csoportba azokat a k�nyveket soroljuk, amelyeket a hadrumetumi �s massiliai szerzetesekhez �rt. A De gratia et libero arbitrio liber I-ban a Szent�r�sb�l bizony�tja, hogy mind a kegyelem sz�ks�gess�g�t, mind pedig a szabad akarat l�tez�s�t el kell fogadnunk, m�gha nem is �rtj�k, hogy a kett� hogyan egyeztethet� �ssze. �rdemeink megkoron�z�s�val saj�t aj�nd�kait koron�zza meg Isten. A De correptione et gratia liber I-ban tagadja, hogy f�l�sleges a correptio fraterna. Az emberi szabads�g k�rd�s�t t�rgyalva k�l�nbs�get tesz �d�m szabads�ga, a mi szabads�gunk �s az �dv�z�ltek szabads�ga k�z�tt. A massiliai szerzeteseknek �rta a De praedestinatione sanctorum-ot �s a De dono perseverantiae-t, amelyekben kimutatja, hogy a hit kezdet�hez �s a j�ban val� kitart�shoz egyar�nt sz�ks�ges Isten aj�nd�ka.²²⁹
�rt m�g polemiz�l� m�veket az ari�nusok, a priszcilli�nusok, a markionit�k �s a zsid�k ellen is. Quodvultdeus di�konus k�r�s�re �rta a De haeresibus-t, amelyben Simon M�gus-t�l Pelagius-ig �s Caelestius-ig 88 eretneks�get sorol fel. Tan�csokat ad, hogy mik�nt lehet felismerni az eretneks�geket �s hogyan kell k�zdeni ellen�k. A k�nyv befejez�s�t hal�la akad�lyozta meg.²³⁰
A maurinusok 270 levelet publik�ltak levelez�s�b�l, amelyb�l 53-at hozz� int�ztek. K�s�bb m�g 6 m�sik lev�l is el�ker�lt. N�melyik�k olyan terjedelm�, mint egy �rtekez�s. A kort�rt�neti viszonyok meg�rt�s�hez n�lk�l�zhetetlenek.²³¹
�rtekez�seit h�rom csoportra oszthatjuk. Az els� csoportba J�nos evang�lium�hoz �rt m�vek tartoznak. A Tractatus in evangelium Ioannis 124 besz�db�l �ll �s els�sorban pasztor�lis c�lzat�. A Tractatus in epistolam Ioannis ad Parthos t�z sz�p besz�det tartalmaz a szeretetr�l.
A m�sodik csoportot alkotja az Expositio psalmorum, amelyik �goston leghosszabb m�ve �s a patrisztikus irodalom egyetlen teljes zsolt�rkomment�rja. 392-ben kezdte el �s 416-ig vagy 422-ig �rta. Nem t�rt�neti �s filol�giai szempontb�l fejti ki a zsolt�rokat, hanem minden�tt a Christus totus-t keresve, teh�t Krisztus, az egyh�z �s a h�v� ember szav�t kihallva bel�l�k. A m� fel�leli a kereszt�ny doctrina valamennyi fontos elem�t, legink�bb kidolgozva a misztikus testr�l, a k�t v�rosr�l �s a l�leknek Istenhez val� emelked�s�r�l sz�l� tan�t�s�t.²³²
Az �rtekez�sek harmadik csoportj�nak tekintik besz�deit. A maurinus kiad�sban 363-at tal�lunk. A tov�bbi kutat�sok eredm�nyek�nt m�r t�bb, mint 500-at ismer�nk.²³³
Tan�t�s�nak f�bb t�m�it csak felsorolni tudjuk. A filoz�fia ter�n alapelvei az interioritas, a participatio �s az immutabilitas k�r� csoportos�that�k. A megismer� alanyban lev� igazs�g transzcend�lja a szubjektumot. Ez az igazs�g nem ragadhat� meg az �rz�kszervek seg�ts�g�vel, hanem csak az intellectus-szal �s jellemz� r� az objektivit�s, a sz�ks�gszer�s�g �s az egyetemess�g. A participatio k�vetkezm�nye, hogy Isten a l�t oka, a meg�rt�s f�nye �s a szeretet forr�sa. Az immutabilitas elve teszi lehet�v�, hogy megk�l�nb�ztesse a l�nyegi l�tet a r�szesed� l�tt�l, vagyis a Teremt�t a teremtett l�tez�kt�l. A k�l�nb�z� l�tfokozatok a v�ltoz�konys�g �s az Istenhez val� emelked�s fokozatai is.
Az alapelvekb�l k�vetkezik, hogy Isten a legf�bb l�tez�, az els� igazs�g �s az �r�k szeretet. Az ember �goston sz�m�ra grande profundum �s magna quaestio. A l�lek nem isteni term�szet� szubsztancia, ahogyan a manicheusok �ll�tott�k �s nem is valamilyen m�s term�szet �talakul�s�val j�tt l�tre, hanem semmib�l teremtetett. Id�nk�nt azonban hajlik a szellemi traducionizmus elfogad�s�ra is. Az ember nemcsak capax Dei, hanem indigens Deo is. Pszichol�giai n�zeteinek k�s�bb is �ri�si hat�sa volt.
A vil�g teremt�se in tempore t�rt�nt, s�t cum tempore. Isten semmib�l teremt a benne lev� eszm�kb�l val� r�szesed�s �ltal. A rationes seminales-t Isten egyszerre teremtette, de nem egyforma m�don. N�melyiket v�gleges form�ra, mint p�ld�ul az anyagot �s az emberi lelket, m�sokat pedig cs�raszer�en. A rossz nem szubsztancia. A rossznak k�t fajt�ja van: az egyiket az ember akarata ellen�re elviseli, a m�sikat pedig akarata r�v�n el�id�zi. A rossz megl�t�t�l nem lehet �rvet kov�csolni Isten ellen. Az id� val�j�ban nem a dolgokban, hanem az elm�ben l�tezik.
Tan�t�sa az illuminatio-r�l participatio-tan�nak egyik aspektusa: ha Isten a l�t forr�sa, akkor a meg�rt�s f�nye is. Tagadja azt a plat�ni tan�t�st, hogy a l�lek visszaeml�kezik az el�z� l�t�ben �t�lt dolgokra. Hangs�lyozza, hogy Istent nem ismerhetj�k meg k�zvetlen�l, hanem csak per speculum. Ebb�l k�vetkezik az is, hogy az emberi szellemben nincsenek el�re megalkotott ide�k, hanem a szellem csak birtok�ba jut ezeknek. V�g�l lehet�v� teszi, hogy egyetemes �s sz�ks�gszer� �t�leteket alkothassunk.²³⁴
Teol�giai m�dszer�nek alapelve, hogy ragaszkodni kell a hit tekint�ly�hez, amely azonos Krisztus tekint�ly�vel, �s a Szent�r�sban, a szenthagyom�nyban, valamint az egyh�zban t�rul fel. A Szent�r�s �ll teol�gi�j�nak k�z�ppontj�ban. A nagyk�z�ns�gnek sz�nt magyar�zatokban az allegorikus m�dszert k�veti, tudom�nyos �rtekez�sekben viszont a szerz� �ltal sz�nd�kolt jelent�st kutatja. Tov�bbi alapelve a kereszt�ny tan�t�s eredetis�ge. Nem haszontalanok azonban azok a t�mad�sok, amelyek �rik az egyh�z tan�t�s�t, mert el�seg�tik m�lyebb meg�rt�s�t. Tiszteli a miszt�riumot, amely el�tt meg kell hajtani a fej�nket. A teol�gi�t al� kell rendelni a szeretetnek vagyis az egyh�z �let�nek. A teol�gia nyelv�t nagy gonddal kell m�velni, hogy a szavak szabads�ga t�v�tra ne vigyen benn�nket.²³⁵
Trinitol�gi�ja hangs�lyozza, hogy az isteni szem�lyek tev�kenys�ge ad extra k�z�s. A Szentl�lek az Aty�t�l �s a Fi�t�l mint k�z�s princ�piumt�l sz�rmazik, de principaliter az Aty�t�l. A Szenth�roms�g k�pe az ember belsej�ben tal�lhat� meg. K�t h�rmass�got is haszn�l ennek �rz�keltet�s�re: mens, notitia �s amor, valamint memoria, intelligentia �s voluntas.²³⁶
Krisztol�gi�ja a hagyom�nyos tan�t�st k�veti �s vil�gosan megfogalmazza: una persona in utraque natura. Alkalmazza �s megv�di a communicatio idiomatum tan�t, p�ld�ul "a megfesz�tett Isten" kifejez�st haszn�lja. Krisztus a legragyog�bb p�ld�ja a kegyelem ingyeness�g�nek.²³⁷
Mariol�gi�ja azt tan�tja, hogy M�ria Isten Anyja, mind�r�kk� sz�z, minden b�nt�l mentes, az egyh�z modellje �s anyja.²³⁸
Sz�t�riol�gi�ja hangs�lyozza, hogy Krisztus istenemberk�nt k�zvet�t Isten �s valamennyi ember k�z�tt. Az�rt is k�zvet�thet, mert � a megv�lt�. Arra a k�vetkeztet�sre jut, hogy mindenkinek sz�ks�ge van a megv�lt�sra. A megv�lt�s objekt�v t�ny �s nemcsak Krisztus er�nyeinek k�vet�s�t jelenti. A megv�lt�s egyetemes, mert Krisztus kiv�tel n�lk�l mindenki�rt halt meg. A megv�lt�s univerzalit�s�b�l k�vetkezik az eredeti b�n egyetemess�ge �s nem ford�tva. Sokan pesszimizmust v�ltek f�lfedezni a massa damnata kifejez�s m�g�tt, pedig sz�m�ra az emberis�g massa redempta is, �ppen krisztol�gi�j�nak optimizmusa miatt. Krisztus az�rt is megv�lt�, mert� egyszerre pap �s �ldozat.²³⁹
Term�szetf�l�tti antropol�gi�j�nak f� vonalai a pel�gi�nizmus �s a manicheizmus elleni harcban rajzol�dnak ki. A pel�gi�nusok ellen hangs�lyozza az eredeti b�n egyetemess�g�t, a manicheusokkal szemben pedig a teremtett l�tez�k j�s�g�t. Az eredeti b�n l�t�t hat�rozottan �ll�tja, viszont mindig �vatosan nyilatkozik arr�l, hogy mi az eredeti b�n term�szete. R�mutat arra, hogy a rossz probl�m�ja nem oldhat� meg az eredeti b�n elfogad�sa n�lk�l. Helytelen n�zet, hogy azonos�totta volna a concupiscenti�-val. A megigazul�sr�l sz�l� tan�t�s�nak meg�rt�s�hez tudnunk kell, hogy megk�l�nb�zteti a b�n�k megbocs�t�s�t �s a bels� meg�jul�st. Az ut�bbi fokozatos folyamat �s soha nem lehet teljes, csak az �r�k boldogs�gban. A seg�t� kegyelemr�l kidolgozott tan�t�sa miatt joggal kapta a Doctor gratiae c�met. A kegyelem nem azonos a term�szettel, a t�rv�nnyel vagy a megigazul�ssal. Sz�ks�g van erre a h�rom megk�zel�t�si form�ra, de t�rsul hozz�juk a negyedik, vagyis a t�rv�ny parancsainak teljes�t�s�t seg�t� kegyelem. A kegyelem tov�bbi jellemz�je, hogy abszol�t sz�ks�gszer�, nem sz�nteti meg a szabad akaratot, mert miris modis vonja mag�hoz a kegyelem r�v�n Isten az embert. A kegyelem tov�bb� ingyenes, teh�t nem sz�ks�gesek hozz� el�zetes �rdemek, illetve m�r ezeket sem hajthatjuk v�gre kegyelem n�lk�l. �goston kegyelemtan�t k�s�bb sokan egyoldal�an magyar�zt�k. A kutat�k mostan�ban felh�vj�k a figyelmet arra, hogy kijelent�seit lelkip�sztori elk�telezetts�g�nek f�ny�ben kell �rtelmezn�nk.²⁴⁰
Ekkl�ziol�gi�ja a manicheusokkal �s a donatist�kkal v�vott k�zdelemben form�l�dott ki. Mindig szem el�tt tartja, hogy az egyh�z egyszerre t�rt�nelmi �s eszkatol�giai val�s�g, hierarchikus �s spiritu�lis, l�that� �s l�thatatlan k�z�ss�g. V�di az egyh�z egys�g�t, egyetemess�g�t, apostoli alap�t�s�t �s szents�g�t. Az ut�bbinak nem akad�lya, hogy b�n�s�k is vannak az egyh�zban, mert �k nem szennyezik be a j�k er�nyeit. Christus totus mindig jelen van test�ben, az egyh�zban. Az egyh�z dimenzi�i t�ll�pik az int�zm�ny korl�tait. Minden korszakot �tj�r �s az �r�kk�val�s�gban teljesedik be, ez�rt l�nyeg�ben eszkatol�gikus test�let. A kiv�lasztottak k�z�ss�ge, amelyben helye van a jelenlegi b�n�s�knek �s a k�s�bbi elbuk�knak is.²⁴¹
Szents�gtan�nak n�h�ny kijelent�s�t sokan egyoldal�an �rtelmezik. P�ld�ul annak ellen�re, hogy a kereszts�g sz�ks�gess�g�t hangs�lyozza, nem z�rja ki a v�gykereszts�g hat�konys�g�t.²⁴²
Eszkatol�giai n�zetei csak r�vid ideig voltak millenarist�k �s elvetette �rigen�sz eszkatol�giai tan�t�s�t is, viszont vallja a purgatorium l�t�t.²⁴³
Spiritu�lis tan�t�sa d�nt� m�rt�kben befoly�solta a nyugati egyh�zat. Lelkis�g�nek k�zpontj�ban a Szenth�roms�g, Krisztus, az egyh�z �s a Szent�r�s �ll. Krisztus emberk�nt sz�munkra via, Istenk�nt pedig patria. Az embert, a b�n �ltal eltorz�tott istenk�pm�st a Szentl�lek tiszt�tja �s vil�gos�tja meg �jra. Isten mindenkit szents�gre h�v. A szeretet dinamikus jelenl�te elv�laszthatatlan az al�zatoss�gt�l: ubi humilitas ibi caritas. A szeretet n�veked�s�hez sz�ks�ges a bels� megtisztul�s �s az ima, amely sor�n a l�lek fokozatosan f�lemelkedik Istenhez. Az ima�let cs�csa a kontempl�ci�. Az akt�v �lethez val� viszony�t h�rom elvvel vil�g�tja meg. Els�dleges a caritas veritatis, vagyis a kontemplat�v �let. Err�l azonban le kell mondani, ha az egyh�z �rdekei �gy k�v�nj�k, teh�t a papi szolg�lat: necessitas caritatis. A cselekv� �letforma mellett sem szabad elvesz�teni az embernek az �rz�k�t a kontempl�ci� ir�nt, vagyis meg kell maradnia a dilectio veritatis-nak.²⁴⁴

Ex Enarrati�nibus sancti August�ni ep�scopi in psalmos:I/184-185, 242-244; II/66-68, 132-133, 288-289, 676-678, 1378-1379; III/371-372, 385-387, 1160-1161; IV/70-71, 402-404
Ex Serm�nibus sancti August�ni ep�scopi: I/210-212, 308-309, 425-426, 436-437, 1005-1007, 1084-1086, 1170-1171; II/328-330, 497-498, 558-559, 719-720, 1396-1398, 1445-1446, 1543-1545, 1639-1641; III/338-339, 341-343, 363-364, 1076-1077, 1116-1117, 1178-1179, 1228-1229, 1243-1245, 1295-1296, 1325-1326, 1420-1422, 1504-1505; IV/93-94, 132-133, 413-414, 465-466, 1309-1310, 1404-1406, 1488-1489
Ex Tract�tibus sancti August�ni ep�scopi in Io�nnem: I/412-413, 928-930; II/167-168, 216-217, 342-344, 618-619, 746-748, 1360-1361
Ex Tract�tibus sancti August�ni ep�scopi in Ep�stolam Io�nnis: I/970-971
Ex Tract�tu sancti August�ni ep�scopi contra Faustum: I/945-946
Ex Expositi�ne sancti August�ni ep�scopi in Ep�stoli ad G�latas: III/132-133, 146-148
Ex Tract�tibus sancti August�ni ep�scopi in Ep�stolam primam Io�nnis: III/171-173
Ex Confessi�num libris sancti August�ni ep�scopi: III/211-213, 215-216, 227-229, 434-435
E libro sancti August�ni ep�scopi De praedestinati�ne sanct�rum: III/354-355
Incipit Sermo sancti August�ni ep�scopi De past�ribus: IV/181-182
Ex Serm�ne sancti August�ni ep�scopi De past�ribus: IV/184-185, 188-190, 192-193, 195-196, 199-200, 203-204, 206-208, 210-211, 214-215, 217-218, 220-221, 224-225
Ex Tract�tibus sancti August�ni ep�scopi in Io�nnem: IV/290-292, 451-452
E Libris sancti August�ni ep�scopi De Civit�te Dei: IV/294-295
Ex Ep�stola sancti August�ni ep�scopi ad Probam: IV/302-303, 306-307, 309-310, 313-314, 316-317, 320-321