Szent Jeromos

 

A dalm�ciai Stridoni�-ban sz�letett. Sz�let�s�nek id�pontja meglehet�sen bizonytalan. A hagyom�ny szerint 331-ben, de lehet, hogy j�val k�s�bb, 347-ben sz�letett. Apja val�sz�n�leg kereszt�ny volt. Az ifj� Jeromos grammatik�t �s retorik�t R�m�-ban tanult. Itt is keresztelkedett meg. Innen egy j� �ll�s rem�ny�ben Trier-be k�lt�z�tt. Itt t�madt kedve a szerzetesi �letre. Rufinus �s m�g n�h�ny m�s bar�tja t�rsas�g�ban az aquileiai p�sp�k k�rnyezet�ben telepedett le. �les nyelve miatt azonban a kis szerzetesk�z�ss�g v�ls�gos helyzetbe ker�lt, �s a megold�st egy keleti zar�ndok�t jelentette. Egy ideig a khalkiszi sivatagban �lt. G�r�g�l �s h�ber�l tanult. Az antiochiai skizma legrosszabb id�szak�ban vagyunk. Az ultranic�nista k�z�ss�g vezet�je Paulinosz, aki papp� szentelte Jeromost. Ez id� t�jt �lmodta, hogy megkorb�csolj�k Krisztus �t�l�sz�ke el�tt, mert val�j�ban nem kereszt�ny, hanem cicer�ni�nus. A latin klasszikusokr�l azonban ezut�n sem mondott le.

380-ban Paulinosz titk�rak�nt Konstantin�poly-ba utazott, �s hallgatta Naszianszoszi Szent Gergely besz�deit. Ekkor lett �rigen�sz csod�l�j�v�. K�t �v m�lva egy r�mai szin�dusra k�s�rte a p�sp�k�t. Ekkor figyelt fel r� Damasus p�pa. Titk�rk�nt alkalmazta �s a szent�r�si k�nyvek ford�t�s�ra inspir�lta. A Keletr�l j�tt tud�s aszk�ta n�pszer�v� lett arisztokrata k�r�kben is. Csod�l�i k�z�tt volt k�t �zvegy, Marcella �s Paula. Siricius p�pa azonban m�r nem kedvelte, ez�rt d�h�sen t�vozott Keletre. Paulinosz szervez�s�ben rajong�ival egy�tt bej�rta a Szentf�ldet is. V�g�l Bethlehem-ben telepedett le, k�zel a h�res caesareai k�nyvt�rhoz �s folytatta a Szent�r�s ford�t�s�t. Szalamiszi Epiphaniosz nevezetes fell�p�se nyom�n � is elutas�totta az �rigenista tanokat �s ez�rt Rufinusszal is �sszeveszett. 397-ben kezdett el levelezni �gostonnal �s hamarosan egy�tt l�ptek fel Pelagius ellen. K�vet�inek hal�la �s R�ma eleste (410) nagyon megr�zta. 414-ben a Jeruzs�lem-ben mened�ket keres� Pelagiusra t�madt, akinek k�vet�i pedig bossz�b�l felgy�jtott�k Jeromos kolostorait. M�g meg�rte az eretnekek el�z�s�t. 419-ben halt meg. Utols� level�t �gostonnak �rta.²¹¹

Jeromos legnagyobb szolg�latot szent�r�sford�t�saival tette a Nyugatnak. Anakronizmus lenne azonban, ha keletkez�s�ket �gy fogn�nk fel, mintha Damasus p�pa utas�t�s�ra azzal a c�lzattal ford�totta volna le a Bibli�t, hogy �nnep�lyes el�terjeszt�s ut�n az legyen az Egyh�z hivatalos ford�t�sa. A ford�t�s, vagy sz�mos esetben ink�bb a korrekci�, hossz� id�t vett ig�nybe. A felhaszn�lt sz�vegek �s a k�sz sz�veg min�s�ge is nagyon k�l�nb�z�.

Legel�sz�r az evang�liumok sz�veg�t dolgozta �t valamelyik g�r�g k�dex alapj�n. Az �jsz�vets�g t�bbi r�sz�nek a Vulg�t�ban tal�lhat� sz�vege nem az � ford�t�sa. �rdekes, hogy ezt a sz�veget el�sz�r �ppen Pelagius haszn�lta.

Szint�n ifj�kori pr�b�lkoz�sa a zsolt�rok k�nyv�nek els� rev�zi�ja. Sokan v�lekednek �gy, hogy ez az a sz�veg, amelyet a k�z�pkori it�liai liturgi�ban haszn�ltak, de ma m�r csak a Szent P�ter bazilik�ban mondj�k. Val�sz�n�bb azonban, hogy ink�bb ez volt a Jeromos �ltal korrekci�nak al�vetett sz�veg, a korrekci� maga pedig elveszett. Caesare�-ban m�r hozz�jutott �rigen�sz Hexapl�j�hoz, amely a Septuaginta sz�veg�t �s a maszor�ta sz�veget egyar�nt tartalmazza. Az ekkor k�sz�lt verzi� ker�lt k�s�bb az �r liturgi�ba, majd a karoling korban Galli�ba, ami miatt a Psalterium Gallicanum nevet kapta. Ez a v�ltozat ker�lt a Vulgat�ba.

Az �sz�vets�g t�bbi k�nyv�nek ford�t�s�t az Aquila- �s Sz�mmakhosz-f�le ford�t�sra hagyatkozva akkor kezdte el, amikor szembefordult �rigen�sz-szel �s felhagyott a p�li levelekhez �rt komment�rok ford�t�s�val. Nem tudjuk, hogy a Kir�lyok k�nyv�vel vagy a Pr�f�t�kkal kezdte-e 392-ben. Az sem vil�gos, hogy milyen sorrendben haladt. Azt tudjuk, hogy Eszter k�nyv�t 405-ben fejezte be.

A ford�t�sok el�szav�b�l kider�l, hogy nem nagy lelkesed�ssel fogadt�k v�llalkoz�s�t. Sokan att�l f�ltek - m�g Rufinus �s �goston is -, hogy a r�gi egyh�zi ford�t�s helyett vesz�lyes olyan v�ltozatot elterjeszteni, amely a maszor�ta hagyom�nyra alapul, teh�t figyelembe veszi a rabbik szempontjait is. A r�gi �s az �j ford�t�s k�z�tti elt�r�s k�l�nb�z� m�rt�k� volt az egyes k�nyvekben. P�ld�ul Ezekiel k�nyve j�val kisebb k�l�nbs�get mutatott, mint Jeremi�s�. A GenezisJeromos azokat a v�ltozatokat, amelyek m�r m�lyen belegy�kereztek az egyh�z mindennapi �let�be. A deuterokanonikus k�nyvekkel alig foglalkozott, csak T�bi�s �s Judit k�nyv�t ford�totta le magis sensum e sensu quam ex verbo verbum transferens.²¹²

Tov�bbi ford�t�sai k�z�l kiemelkedik Euszebiosz Kr�nik�ja �s Onomasticonja. Az Egyh�zt�rt�nelem anyag�t tov�bb�p�tve sz�letett meg patrol�giai k�zik�nyve, a De viris inlustribus.²¹³

�rigen�sz m�vei k�z�l leford�totta a pr�f�t�khoz �rt homili�k egy r�sz�t �s a De principiist. Az ut�bbit azzal a c�llal, hogy Rufinus ford�t�s�val szinte vit�zva bizony�tsa a nagy alexandriai eretnek volt�t.²¹⁴

�rt komment�rokat Szent P�l leveleihez �s az Ecclesiasteshez. Sok filol�giai �rt�k tal�lhat� a Quaestiones Hebraicae in Genesim-ben. A Pr�f�t�khoz �rt komment�rjaiban a k�vetkez� m�dszert alkalmazza: el�sz�r a h�ber v�ltozatot ford�tja le, majd a Septuagint��t. Azt�n k�vetkezik a bet� szerinti exeg�zis, amely j�r�szt a k�l�nb�z� v�ltozatok egybevet�s�b�l �ll. V�g�l pedig a Septuaginta alapj�n �rtelmezi az adott r�sz krisztol�giai vagy ekkl�ziol�giai vonatkoz�sait. Els�sorban �rigen�szre �s Alexandriai Did�moszra t�maszkodik. �rt m�g komment�rt M�t� evang�lium�hoz �s az Apokalipszishez.²¹⁵

Homili�i els�sorban az evang�liumokr�l �s a zsolt�rokr�l sz�lnak. T�bbnyire csak gyors�r�i feljegyz�sek form�j�ban maradtak fenn. Sok hivatkoz�st tal�lunk benn�k az �rigenista vit�kra �s egyik�k sem eml�ti a pelagi�nizmust, s�t kegyelemtani megjegyz�sei nem sok prudenci�t mutatnak.²¹⁶

Igaz�n elem�ben akkor �rezte mag�t, amikor polemiz�l� m�veit �rta. Az Altercatio Luciferiani et Orthodoxi 382-ben vagy egy kicsit kor�bban �r�dott. Lucifert Paulinosz szentelte papp�. A calarisi p�sp�k h�vei nem voltak hajland�k elfogadni az ari�nusok �ltal kiszolg�ltatott kereszts�get. A Contra Helvidiumot M�ria sz�zess�g�nek v�delm�ben �rta. Az Adversus Iovinianumban a Mil�n�b�l �rkezett szerzetessel szemben kifejti, hogy a sz�zi �llapot igenis �rt�kesebb a h�zasn�l. Az Apologia adversus libros Rufini kev�s dogmatikai vonatkoz�st �s sok szem�lyesked�st tartalmaz. A Contra Vigilantium t�bbek k�z�tt a v�rtan�k kultusz�nak v�delm�ben �r�dott, �ll�t�lag egyetlen �jszaka alatt.²¹⁷

�n�ll� teol�giai v�lem�nyt keveset tal�lunk Jeromos m�veiben. Azt tekintette feladat�nak, hogy min�l t�bbet id�zzen a g�r�g szerz�kt�l. Sok kutat� foglalkozott m�r azzal, hogy kih�mozza a sok id�zet k�z�l az � v�lem�ny�t. Exeg�tikai �s aszk�tikai vonatkoz�sban viszont sok �n�ll� gondolatot tal�lunk m�veiben. Gyakran igyekezett azt a benyom�st kelteni, hogy sok g�r�g klasszikus szerz�t olvasott eredetiben. A gondos vizsg�lat azonban kimutatja, hogy ink�bb csak m�sodlagos forr�sokat haszn�lt. Vergiliust, Cicerot �s a t�bbi latin klasszikust azonban nagyon j�l ismerte.²¹⁸

Ex Comment�rio sancti Hier�nymi presbyteri in Ecclesi�sten: III/189-191

Homil�a sancti Hier�nymi presbyteri in psalmum quadrag�simum primum ad ne�phytos: III/350-351

Ex Comment�rio sancti Hier�nymi presbyteri in Io�lem: IV/124-125