Ambrosiaster

 

Pseudo-Ambrosius-nak is szokt�k nevezni azt a szerz�t, aki a IV. sz�zad m�sodik fel�ben, val�sz�n�leg R�m�-ban kiv�l� komment�rokat �rt Szent P�l leveleihez. Sz�mtalan szerz�vel pr�b�lt�k m�r azonos�tani a kutat�k, de m�g azt sem tudjuk biztosan, hogy zsid� vagy pog�ny sz�rmaz�s� volt-e. Az bizonyos, hogy j�l ismerte a zsid�s�got, de n�h�ny kijelent�se pog�ny sz�rmaz�sra utal. Azt sem tudjuk, hogy anyanyelve g�r�g volt-e vagy latin. Gondolkod�sa szorosan k�t�dik a latin hagyom�nyokhoz, de nyelvezete alapj�n val�sz�n�, hogy forr�sai k�z�tt sok szolgai latin ford�t�s volt. Gondolatvil�g�ban tagadhatatlanul jelen vannak a jog�szi elemek. Hajlamos tov�bb� a moraliz�l�sra �s a racionalizmusra.²⁰⁷

Szent P�l leveleihez �rt komment�rjai k�z�l n�melyik t�bb v�ltozatban is fennmaradt. Mindegyik prol�gussal kezd�dik. Ebben a szerz� bemutatja azt a k�z�ss�get, amelyhez P�l a levelet int�zte. Id�nk�nt k�l�n elemez k�t-h�rom sz�b�l �ll� egys�geket, m�skor pedig t�bb versb�l �ll�kat. A komment�rok rendk�v�li jelent�s�g�ek a p�li levelek sz�veghagyom�ny�nak megismer�s�hez. Az exeg�zis kiz�r�lag a t�rt�nelmi t�nyek �s a sz�szerinti �rtelmez�s fel� fordul �s nem �rdekli az alleg�rikus jelent�s. Sokat id�z a Szent�r�s egy�b helyeir�l is. Az antiochiai hat�s egy�rtelm�, b�r a tipol�giai �rtelmez�s nyomai az alexandriai m�dszer ismeret�t is felt�telezik.²⁰⁸

Ambrosiasternek tulajdon�tj�k a Quaestiones Veteris et Novi Testamentit is, amely Szent �goston neve alatt maradt fenn. Els�sorban kort�rt�neti szempontb�l fontos.²⁰⁹

Szenth�roms�gtana vallja az Atya, a Fi� �s a Szentl�lek egyl�nyeg�s�g�t. Az Aty�t tekinti teremt�nek �s a Fi�t megv�lt�nak.

Krisztol�gi�ja Krisztusra mint �rra �s Megv�lt�ra hivatkozik, aki azonos az Atya "erej�"-vel �s "b�lcsess�g�"-vel. Krisztus Isten, �s az�rt v�lt emberr�, hogy a gonosz m�v�t lerombolja, �s teljesen felt�rja �nmag�t a teremt�s sz�m�ra. Beteljes�tette a pr�f�tai j�vend�l�seket �s �lland�an k�zvet�t az Atya �s az emberis�g k�z�tt. Hal�l�val �s felt�mad�s�val megszabad�totta az embert a gonoszl�lek hatalm�b�l.

A b�nr�l �s a megv�lt�sr�l azt mondja, hogy �d�m v�tke az eg�sz emberis�gre �r�ks�gk�nt nehezedik. K�vetkezm�nyei a fizikai �s a lelki hal�l, a test megroml�sa, mivel a sz�l�kr�l �tsz�ll a gyerekekre, v�g�l pedig a b�n uralma az emberis�g f�l�tt. Az ember eladta mag�t a gonosznak �s ez�rt annak joga volt a f�l�tte val� uralomra. Mivel azonban Krisztus b�n n�lk�l volt �s ez�rt nem �rdemelt hal�lt, de a S�t�n m�gis r�t�madott, elvesztette jog�t az alvil�gban s�nyl�d� lelkek f�l�tt is. Az emberis�g most m�r a felt�madt Krisztus tulajdona, aki legy�zte a b�nt �s a hal�lt. Ezzel az ember nemcsak �d�m kezdeti �llapot�t nyerte vissza, hanem enn�l j�val t�bbre tett szert, mert test�n �s lelk�n k�v�l most m�r a Szentlelket is mag��nak mondhatja, �s ezzel a teremt� Szenth�roms�g hasonm�sa lett.
Megigazol�sunkat �s megv�lt�sunkat kiz�r�lag a hit r�v�n nyert�k el: sola fide, sine operibus legis. Itt a t�rv�nyen csak az �sz�vets�g ritu�lis t�rv�nyeit �rti, mert csak ezeket hat�lytalan�totta Krisztus elj�vetele. A t�rv�nynek azok a r�szei, amelyek Istenr�l �s az erk�lcsr�l sz�lnak, tov�bbra is �rv�nyesek.

A pog�nys�g �s a judaizmus k�rd�seiben is �ll�st foglal. A pog�nyok k�pesek felismerni az egy Istent �s Teremt�t. T�madja a R�m�-ban divatos keleti kultuszokat �s az asztrol�gi�t. Nagyon �rdeklik a zsid� t�rv�nyek, r�tusok �s szok�sok. A Krisztus �ltal kihirdetett �j t�rv�ny beteljes�ti a r�git.²¹⁰

Ex Tract�tu Pseudo-Ambr�sii in Ep�stolam ad Philipp�nses: IV/245-246