Szent Ambrus

337-ben vagy 339-ben sz�letett Treveris-ben. Apja praefectus praetorio Galliarum volt. Biztos, hogy arisztokrata csal�dj�ban sok kereszt�ny volt, m�g egy m�rt�rr�l is tudunk a Diocletianus-f�le �ld�z�s idej�b�l. Apja korai hal�la ut�n anyja R�m�-ba vitte gyermekeit. Ambrus feln�vekedve retorik�t tanult �s �gyv�d lett. 370-ben kinevezt�k consularis Liguriae et Aemiliae-nek, mil�n�i sz�khellyel. Auxentius ari�nus p�sp�k hal�la ut�n b�keb�r�k�nt l�pett fel az eretnekek �s a katolikusok k�z�tt. Szem�lye mindk�t f�lnek elfogadhat�nak t�nt, ez�rt katekumen l�t�re p�sp�knek v�lasztott�k. Megkeresztelkedett �s egy h�t m�lva p�sp�kk� szentelt�k. Ez a nevezetes esem�ny 373-ban vagy 374-ben t�rt�nt. Simplicianus presbiter ir�ny�t�s�val ismerkedett meg a Szent�r�ssal, a g�r�g aty�kkal, Phil�n �s Pl�tinosz m�veivel. Kezdett�l fogva szemben �llt az ari�nizmussal, de a kl�rus soraiban ker�lte a radik�lis v�ltoztat�sokat. 375-ben meghalt b�tyja, Satyrus �s I. Valentinianus cs�sz�r.
Gratianus cs�sz�r Ausonius k�lt� befoly�sa alatt �llva megengedte, hogy a szen�tusban maradjon Victoria olt�ra, amelyet II. Constantius egyszer m�r elvitetett, de Julianus visszahelyeztetett. A cs�sz�r azonban egyre t�bb �gyben t�maszkodott Ambrusra. 376-ban p�ld�ul el�rte, hogy Sirmium p�sp�ke ism�t orthodox f�pap legyen. 379-ben siker�lt visszaszereznie a mil�n�i bazilik�t az ari�nusokt�l, 380-ban pedig kem�ny int�zked�seket hozott ellen�k a cs�sz�r. 382-ben elt�vol�ttatja Victoria olt�r�t, �s sz�mos rendelkez�st hozott a pog�nyok ellen. 383-ban azonban meggyilkolt�k, �s ter�let�t Maximus usurpator foglalta el. Ambrusnak azonban siker�lt el�rnie, hogy az el�z� int�zked�seket ne vonj�k vissza. Auxentius ari�nus p�sp�k megpr�b�lta visszaszerezni a bazilik�t, de Ambrus h�veivel egy�tt megsz�llta.
387-ben Maximus megt�madta Mediolanumot �s II. Valentinianusnak menek�lnie kellett udvar�val egy�tt, de a k�vetkez� �vben TheodosiusAmbrus k�zbenj�rt Maximus p�rth�vei�rt. TheodosiusAmbrus �let�nek utols� �veiben is �l�nk egyh�zszervez� munk�t folytatott It�lia �szaki r�sz�n. P�vi�-b�l hazat�r�ben betegedett meg. Mil�n�-ban halt meg 397-ben.¹⁹⁵
�r�sainak pontos keletkez�si id�pontja sokszor nem ismert. Gyakran az is bizonytalan, hogy eredetileg n�melyik homilia volt vagy �rtekez�s. Ez abb�l ered, hogy a gyors�r�k �ltal lejegyzett besz�deket� maga k�s�bb �tdolgozta �s kib�v�tette.¹⁹⁶
Exeg�tikai m�vei k�z�l meg kell eml�ten�nk a Hexaemeront, amelyet a nagyh�t hat napj�n mondott el. Biztos, hogy felhaszn�lta ehhez Vazul k�nyv�t, de �rigen�sz, Hippol�tosz, Cicero, Vergilius �s Phil�n hat�sa is egy�rtelm�. A Szent�r�sban h�rmas jelent�st keres: sz� szerintit, mor�list �s allegorikus-misztikust. A m�zesi k�nyvekhez �rt m�vek k�z�tt megeml�thetj�k: De Paradiso, De Cain et Abel, De Noe, De Abraham, De Isaac et anima.¹⁹⁷
A De bono mortis-ban h�romf�le hal�lr�l besz�l: a lelki hal�lt a b�n okozza, a misztikus hal�l a Krisztussal val� azonosul�s r�v�n j�n l�tre, a fizikai hal�l pedig a test �s a l�lek sz�tv�l�sakor k�vetkezik be.¹⁹⁸
A De Iacob et vita beata �s a De fuga saeculi a vil�gi hi�s�g, az igazi �s a f�ldi boldogs�g probl�m�ival foglalkozik. A De Tobia az anyagiass�g �s az uzsora ellen is f�ll�p.¹⁹⁹
Az Expositio Psalmi CXVIII a kereszt�nyeket a t�k�letess�g fel� vezeti a sequela Christi m�djainak megmutat�s�val. �jsz�vets�gi komment�rjai k�z�l csak az Expositio Evangelii secundum Lucam maradt fenn. A szenth�roms�gtannal �s a krisztol�gi�val kapcsolatos k�rd�sek t�rgyal�s�val �vja h�veit a k�l�nf�le t�ved�sekt�l.²⁰⁰
Mor�lis �s aszk�tikai m�vei k�z�l legfontosabb a ciceroi modell alapj�n meg�rt De Officiis ministrorum. A sztoikus etika k�zpontja az ember, itt azonban Isten a kereszt�ny erk�lcsis�g referenciapontja. N�v�r�hez, Marcellin�hoz �rta a De virginibust. Ez a korai m�ve �rigen�sznek az �nekek �nek�hez �rt komment�rj�ra t�maszkodik. A k�l�nb�z� �let�llapotokr�l m�g t�bb m�vet is �rt, p�ld�ul: De viduis, De institutione virginis.²⁰¹
Fontos dogmatikai m�ve a De fide ad Gratianum, amelyet a cs�sz�r k�r�s�re �rt, hogy eredm�nyesebben l�phessen fel az ari�nizmus ellen. A De Spiritu Sancto kieg�sz�ti az oktat�st, szent�r�si id�zetekre �s Alexandriai Did�mosz m�veire t�maszkodva. A De incarnatione dominicae sacramentot a Basilica Porciana-ban mondta el �s az apollin�rizmust c�folja Gratianus k�rd�s�re v�laszolva: quomodo possunt ingenitus et genitus esse unius naturae atque substantiae?²⁰²
A De mysteriis gondos v�logat�s kor�bbi homili�ib�l, amelyeket a neofit�khoz int�zett a keresztel�si r�tus �s az eukharisztia szent�r�si eredet� szimbolik�j�r�l. A De sacramentis st�lusa olyan gondatlan, hogy sok�ig k�ts�gbe vont�k az eredetis�g�t. H. Chadwick azonban kimutatta, hogy gyors�r�k f�ljegyz�se. A De paenitentia-ban szembesz�ll a novatianusoknak az egyh�z b�nbocs�t� hatalm�r�l vallott n�zeteivel.²⁰³
Besz�dei k�z�l meg kell eml�ten�nk a De excessu fratris-t. Ez k�t homili�t foglal mag�ban. Az egyiket Satyrus temet�sekor mondta el, a m�sikat h�t napra r�. A De obitu Valentiniani akkor hangzott el, amikor II. Valentinianust temette 392-ben. �rigen�sz hat�sa �rezhet� a De obitu Theodosii-ban is. �r�m�t fejezi ki amiatt, hogy a nagy cs�sz�r uralkod�sa idej�n harmonikus volt a birodalom �s az egyh�z kapcsolata. A Sermo contra Auxentium de Basilicis tradendis 386 vir�gvas�rnapj�n hangzott el. Kifejti, hogy mi�rt nem hajland� �tadni a bazilik�t az ari�nusoknak a h�sv�ti liturgia meg�nnepl�s�re.²⁰⁴
Levelei �rt�kes forr�sul szolg�lnak a korszak vall�si �s politikai helyzet�nek megismer�s�re. Gy�jtem�ny�ket m�g� maga osztotta t�z k�nyvre.²⁰⁵
Himnuszainak keletkez�se akkor indult meg, amikor az ari�nusokkal k�zd�tt a bazilika tulajdonjog��rt. Felv�ltva �nekeltek zsolt�rokat �s himnuszokat, amelyek t�m�it nem a Szent�r�sb�l vett�k, hanem a szentek �nnepeib�l �s a hitigazs�gokb�l. �t szok�s a nyugati himnuszk�lt�szet atyj�nak tekinteni. Mint�nak haszn�lta fel a pog�ny vall�sos k�lt�szetet �s a n�pszer� kereszt�ny dalokat. �l� k�peivel ink�bb a sz�vhez, mint az intellektushoz sz�l. A dallamokat is � kompon�lta. A t�rt�nelem sor�n sokkal t�bb himnuszt tulajdon�tottak neki, mint amit val�j�ban �rt. Csak n�gy olyan himnuszr�l tudunk, amelyek minden k�ts�get kiz�r�an az � m�vei: Aeterne rerum conditor, Deus creator omnium, Iam surgit hora tertia, Intende qui regis Israel. Tov�bbi tizenn�gyet szok�s m�g neki tulajdon�tani.²⁰⁶

Ex Expositi�ne sancti Ambr�sii ep�scopi in Lucam: I/288-289
Ex Ep�stolis sancti Ambr�sii ep�scopi: I/931-932; III/143-144
E Libro sancti Ambr�sii ep�scopi De virginit�te: I/949-950
Ex Tract�tu sancti Ambr�sii ep�scopi De fuga sae t�mogat�s�val visszat�rt. �s a p�sp�k viszonya nagyon v�ltoz� volt �s p�ldak�nt szolg�lt a nyugati egyh�z k�s�bbi t�rt�nelme sor�n. 390-ben addig nem engedte be a bazilik�ba a thesszaloniki v�rengz�s ut�n a cs�sz�rt, am�g az nyilv�nos b�nb�natot nem tartott. Politikai t�ren k�s�bb azonban a cs�sz�r 395-ben bek�vetkezett hal�l�ig j�l egy�tt tudtak m�k�dni. vculi: II/159-160
Ex Explanati�nibus psalm�rum sancti Ambr�sii ep�scopi: III/168-170, 269-270, 273-274, 431-432; IV/100-101, 103-104
Ex Expositi�ne sancti Amr�sii ep�scopi in psalmum cent�simum d�cimum oct�vum: III/378-380, 1069-1070
Incipit Tract�tus sancti Ambr�sii ep�scopi De myst�riis: III/390-391, 394-395, 398-399, 402-404, 407-408, 411-412, 414-416
Ex Tract�tu sancti Ambr�sii ep�scopi De virg�nibus: III/1072-1073
Ex Tract�tu sancti Ambr�sii ep�scopi De Cain et Abel: IV/255-256
Ex Tract�tu sancti Ambr�sii ep�scopi De bono mortis: IV/373-374