Az egyiptomi szerzetess�g megalap�t�i

 

A monasztikus �letforma Egyiptomban sz�letett. A fellahokat j�r�szt nem befoly�solt�k a g�r�g eszm�k. Az aszk�ta �letm�d a kereszt�nys�g els� sz�zadaiban nem j�rt egy�tt az otthoni k�rnyezetb�l val� kiszakad�ssal. A hagyom�ny szerint Decius �ld�z�se idej�n sokan menek�ltek a sivatagba, �s k�z�l�k n�h�nyan az �ld�z�s elm�lt�val sem t�rtek vissza a v�rosokba. Nem v�letlen, hogy a IV. sz�zadban er�s�d�tt meg a mozgalom, hiszen a t�meges megt�r�sek el�seg�tett�k az egyh�z szekulariz�ci�j�t. A helleniz�lt vil�gb�l val� menek�l�s eleinte a g�r�g m�velts�g elvet�s�t is jelentette. Sok aszk�ta kifejezetten ellens�ges szemmel n�zett az alexandriai iskola h�res tan�t�ira. Ez a gyanakv�s azonban nem tartott sok�ig. A negyedik sz�zadban m�r sz�mos remet�t �s monachust tal�lunk a kereszt�ny �r�k k�z�tt. �j irodalmi m�fajokat is alkottak. Ezek k�z� tartoznak a monasztikus regul�k, az aszk�tikai �rtekez�sek, a sivatagi aty�k mond�sainak gy�jtem�nyei �s a hagiogr�fi�k.¹⁸⁸

Remete Szent Antalnak a szerzetesekhez int�zett leveleiben gyakran tal�lkozunk a filii Israelitae vagy a viri Israelitae sancti megsz�l�t�ssal, mivel a vil�gb�l val� t�voz�s sz�mukra az �r felsz�l�t�s�nak val� engedelmess�get jelentette: Exi de terra et de cognatione tua. Egyikben besz�mol �riusz siralmas v�g�r�l, nyilv�n az�rt, hogy elriassza szerzeteseit az ari�nus propagand�t�l. Sz�munkra k�l�n�snek t�nik, hogy sehol sem tal�lkozunk misztikus utal�sokkal.¹⁸⁹

Pachomiusz volt a cenobita �letforma megszil�rd�t�ja. Regul�ja k�t v�ltozatban is fennmaradt, a recensio brevior m�r az it�liai �llapotokra alkalmazza a szab�lyokat. Valamennyi k�s�bbi regul�ra �ri�si hat�st gyakorolt. Kider�l bel�l�k, hogy naponta csak k�t im�t mondtak k�z�sen. Noviciusnak csak olyan embert vettek fel, aki legal�bb olvasni tudott.¹⁹⁰

Euagriosz Pontikosz a szerzetesi misztika atyja. Tan�t�s�t aforizm�kba foglalta. Antirrhetikosz c�m� m�ve nyolc r�szben ismerteti azokat a szent�r�si r�szeket, amelyek alkalmazhat�k a nyolc f�b�n elleni k�zdelemben. Sokat �r a kontempl�ci� fokozatair�l is. Az im�ds�g legfels� fok�n m�r nem a sz�j, hanem csak a l�lek sz�lal meg. Sok m�ve elveszett az �rigenizmus elleni t�mad�sok sor�n, hiszen� alkalmazta a nagy alexandriai misztik�j�t a szerzetesek �letk�r�lm�nyeire.¹⁹¹

Tan�tv�nya, Palladiosz �rta meg az egyiptomi, palesztinai, sz�riai �s kis�zsiai szerzetesek t�rt�net�t Historia Lausiaca c�mmel. Az �letrajzok sok legend�s elemet tartalmaznak �s sok von�suk hasonl�t a hellenisztikus irodalomban szerepl� b�lcsek �letrajzaira.¹⁹²

Pelusziumi Izidorosz hatalmas irodalmi munk�ss�got fejtett ki. Leveleiben az ari�nus n�zetekkel hadakozik, de t�madja K�rilloszt is, mert szerinte a p�tri�rka nem tan�tja egy�rtelm�en, hogy Krisztusban nem keveredett az isteni �s emberi term�szet. Krisztol�giai kulcskifejez�sei ( duvo fuvsei", e{n provswpon kai; miva uJpovstasi") el�v�telezik az khalked�ni zsinat tan�t�s�t.¹⁹³

Az Apophthegmata Patrum szerz�j�t nem ismerj�k. A h�res ap�tok �s remet�k kijelent�seit ( lovgoi) �s csodatetteit (e[rga) ismerj�k meg bel�le. A g�r�g eredeti m�g�tt kopt sz�jhagyom�nyt sejthet�nk. Az aty�kat �b�c�rendben sorolja fel, Antalt�l �rig. Latin ford�t�sa, kopt �s sz�r v�ltozata r�v�n �ri�si hat�st gyakorolt a szerzetess�gre.¹⁹⁴