A IV. sz�zad palesztinai aty�i

Caesareai Euszebiosz val�sz�n�leg a palesztinai Caesare�-ban sz�letett 263 t�j�k�n. �rigen�sz munk�ss�ga nyom�n a v�rosban m�r kor�bban fontos teol�giai iskola alakult ki. Pamphilosz presbiter gyarap�totta a nagy alexandriai k�nyvt�r�t. Sokat k�sz�nhet mester�nek Euszebiosz is, aki ez�rt sz�vesen nevezte mag�t Eusebius Pamphili-nek. Diocletianus �ld�z�sei idej�n Pamphilosz v�rtan�hal�lt halt. Euszebiosz is csak �gy tudta elker�lni a hal�lt, hogy T�rusz-ba, majd az egyiptomi sivatagba menek�lt. M�g ott is elfogt�k �s beb�rt�n�zt�k. Val�sz�n�leg 313-ban v�lasztott�k Caesarea p�sp�k�v�. Hamar belekeveredett az ari�nus vit�ba. Kezdett�l fogva jobban �rdekelte az eretneks�g politikai vet�lete, vagyis az egyh�z �s a birodalom egys�ge, mint a hithez val� h�s�g. A niceai zsinaton arra t�rekedett, hogy Krisztus istens�g�t egyszer� bibliai kifejez�sekkel �rj�k le, �s ker�lj�k a homoousios kifejez�st, mert ez szerinte szabelli�nizmushoz vezet. Csak a cs�sz�r kifejezett �haj�ra �rta al� a hitvall�st, bels� meggy�z�d�s n�lk�l. K�s�bb ny�ltan Nikom�diai Euszebiosz p�rtj�ra �llt �s r�szt vett a 335-�s t�ruszi zsinaton, amely kik�z�s�tette Athanaszioszt. Mindv�gig h�dol�ja volt Konstantinnak. Uralkod�s�nak 20. �s 30. �vfordul�j�n �dv�zl� besz�dben magasztalta a cs�sz�r �rdemeit.� volt teol�giai f�tan�csad�ja, ez�rt nyilv�n szerepe volt sz�mos orthodox p�sp�k ellen hozott int�zked�sekben. Nem sokkal �lte t�l a cs�sz�rt: 339-ben vagy 340-ben halt meg.¹⁵⁴

�r�sai j�r�szt fennmaradtak, annak ellen�re, hogy hajlott az ari�nizmusra. Ennek az az oka, hogy olyan hatalmas t�rt�nelmi anyagot halmozott fel, hogy n�lk�l�zhetetlenn� v�lt a k�s�bbi t�rt�n�szek sz�m�ra. M�vei azonban nem formai mesterm�vek �s nem is teol�giai remekm�vek. Nem �n�ll� gondolkod�, hanem a m�lt nagy tan�ja �s szolg�ja.¹⁵⁵

T�rt�nelmi munk�i k�z�l legel�sz�r a Kr�nik�t �rta meg, m�gpedig m�r 303 t�j�k�n. Az els� r�sz a vil�gt�rt�nelem �sszefoglal�sa a k�ldeusokt�l a r�maiakig, a m�sodik pedig egym�s melletti oszlopokba ( cronikoi; kavnone") rendezve mutatja be az esem�nyek p�rhuzamosan fut� sz�lait. Kiindul�pontja �brah�m sz�let�se (Kr. e. 2016/15), �s �t vil�gt�rt�nelmi korszakot k�l�nb�ztet meg: Tr�ja elest�ig, az els� olimpi�szig, Dareiosz uralkod�s�nak m�sodik �v�ig, Krisztus hal�l�ig �s az ut�na eltelt id�szak. C�lja annak kimutat�sa, hogy a zsid� vall�s, amelynek t�rv�nyes �r�k�se a kereszt�nys�g, a vil�g legr�gibb vall�sa. Julius Africanusn�l jobb m�vet �rt, mert forr�sai megb�zhat�bbak. T�le elt�r�en az�rt nem �d�mmal kezdi a kr�nik�t, mert v�lem�nye szerint a paradicsomi esem�nyek nem illeszthet�k kronol�giai keretbe. A teljes sz�veg csak �rm�ny ford�t�sban maradt fenn. Jeromos is leford�totta, de ki is eg�sz�tette. Ebben a form�ban gyakorolt �ri�si hat�st a k�z�pkori t�rt�net�r�sra is.¹⁵⁶

Egyh�zt�rt�nelme t�z k�nyvb�l �ll �s az egyh�z alap�t�s�t�l kezdve Licinius veres�g�ig, vagyis 324-ig sz�mol be az esem�nyekr�l. Nem t�rekszik kiegyens�lyozott �s ar�nyos t�rgyal�sm�dra. M�r a m� elrendez�se is mutatja apolog�tikai c�lj�t: az Isten �ltal alap�tott Egyh�zat maga Isten vezette gy�zelemre a pog�ny �llam ellen. A t�z k�nyvben megtal�lhatjuk a legfontosabb k�z�ss�gek p�sp�keinek, a kereszt�ny �r�knak �s az eretnekeknek list�it. Kor�nak gyors t�rt�nelmi v�ltoz�sai k�sztett�k a szerz�t arra, hogy t�bbsz�r �tdolgozza a m�vet, p�ld�ul �t�rt�kelje Licinius szerep�t. Az Egyh�zt�rt�nelem n�pszer�s�g�t mutatja, hogy h�t k�zirat is fennmaradt a 9-11. sz�zadb�l.¹⁵⁷

Palesztina v�rtan�i c�m� k�nyve a szemtan� hiteless�g�vel sz�mol be a 303-t�l 311-ig tart� kereszt�ny�ld�z�sr�l. Amikor Maximinus l�pett tr�nra Diocletianus ut�n, az �ld�z�sek m�g kegyetlenebbek lettek, mert mindenkinek �ldozatot kellett bemutatnia �s ennie az �ldozati h�sb�l.¹⁵⁸

A Vita Constantini m�faja encomium. Ez a k�nyv sok vit�t v�ltott ki a kutat�k k�r�ben. A latin c�m f�lrevezet�, a g�r�g jobban mutatja a szerz� c�lj�t. Ugyanis nem teljes �letrajzot akar adni, hanem ismerteti a cs�sz�rnak azokat a tetteit, amelyeket az egyh�z �rdek�ben tett. A sok �rt�kes dokumentumot tartalmaz� m�vet k�s�bb val�sz�n�leg �t�rt�k.¹⁵⁹

A Laudes Constantini els� r�sze val�ban a cs�sz�r dics�rete, a m�sodik azonban a Szents�r Bazilika felszentel�se alkalm�val �rt apolog�tikai c�lzat� tanulm�ny. A cs�sz�r az egyetlen val�di filoz�fus, mivel ismeri �nmag�t �s a magass�gb�l neki aj�nd�kozott kegyelmeket.¹⁶⁰

Apolog�tikai m� a Praeparatio Evangelica, amelynek f� c�lja a pog�ny politeizmus c�folata �s a zsid� vall�s fels�bbrend�s�g�nek dics�rete, amely el�k�sz�tette az utat az evang�lium sz�m�ra. T�madja a g�r�g m�toszokat �s az �jplat�nizmust is. �rvel�s�t � is azzal t�masztja al�, hogy M�zes j�val Plat�n el�tt �lt, aki viszont sok mindent t�le vett �t.¹⁶¹

A Demonstratio Evangelica a zsid�knak arra a v�dj�ra felel, hogy a kereszt�nyek csak a sz�mukra kedvez� dolgokat vett�k �t az �sz�vets�gb�l, a T�rv�ny k�telezetts�geit viszont nem tartj�k be. Mindk�t apolog�tikai m� v�gs� c�mzettje val�j�ban Porph�riosz. �rigen�sz Contra Celsum-j�nak m�dszer�t�l elt�r�en azonban nem pontr�l-pontra c�folja a kereszt�nyek elleni v�dakat, hanem saj�t j�l kidolgozott rendszer�be illesztve�ket nem engedi, hogy az ellenf�l elvonja figyelm�t a l�nyeges k�rd�sekr�l.¹⁶²

Exeg�tikai jelleg� m�vei k�z�l eml�t�st �rdemel az Onomasztikon, amelyben a bibliai helys�gnevek gy�jtem�ny�t tal�ljuk.¹⁶³

Dogmatikai m� a k�t Contra Marcellum, amelyekben szabelli�nizmussal v�dolja a kis�zsiai p�sp�k�t.¹⁶⁴ Ank�rai Markellosz n�zeteinek m�g r�szletesebb c�folat�t tal�ljuk a De ecclesiastica theologia-ban. De az itt ismertetett teol�giai n�zet sem tekinthet� "egyh�zi"-nak, hiszen szubordin�cionizmust vall.¹⁶⁵

Ex Comment�riis Eus�bii Caesari�nsis ep�scopi in Isa�am: I/165-166
Ex Ecclesi�stica Hist�ria Eus�bii Caesari�nsis ep�scopi: I/984-986


Jeruzs�lemi Szent Cirill val�sz�n�leg Jeruzs�lem-ben sz�letett 315 t�j�k�n. 348-ban lett a v�ros p�sp�k�v�. Noha felszentel�je, a caesareai metropolita ari�nus volt, � m�gis a niceai hitvall�s v�delmez�je lett. Ez�rt h�romszor is el�zt�k sz�khely�r�l. El�sz�r egy jeruzs�lemi zsinat 357-ben, majd Acacius 360-ban, v�g�l pedig Valens cs�sz�r 367-ben. A harmadik sz�m�zet�s�b�l csak a cs�sz�r hal�la ut�n, 378-ban t�rhetett vissza. R�szt vett a konstantin�polyi zsinaton. Val�sz�n�leg 386-ban halt meg.¹⁶⁶

H�resek katek�zisei, amelyeket t�bbnyire a Szents�r Bazilik�ban mondott el, �s gyors�r�k jegyeztek fel. A besz�dek els� r�sze a fwtizovmenoi-nak sz�lt, akik a nagyb�jtben k�sz�ltek a h�sv�ti keresztel�re. A m�sodik r�szben az �gynevezett "m�sztagogikus katek�zisek" tartoznak, amelyeket m�r a neofwvtistoi hallgattak a h�sv�t ut�ni h�ten. Sokszor hangs�lyozza a disciplina arcani fontoss�g�t.¹⁶⁷
Teol�giai n�zeteir�l az �jabb kutat�sok m�g ink�bb kider�tett�k, hogy m�g kezdeti korszak�ban sem tekinthetj�k ari�nusnak. Igaz viszont, hogy igyekezett t�voltartani mag�t kor�nak teol�giai vit�it�l. Lehet, hogy egyszer�en jobban �rdekelt�k a gyakorlati k�rd�sek, mint az elm�leti eszmefuttat�sok. Vil�gosan tan�tja Krisztus istens�g�t, noha soha nem haszn�lja a oJmoouvsio" kifejez�st, mert ragaszkodott a Szent�r�s szavaihoz. A Szentl�lek is r�szesedik az Atya istens�g�b�l. A Szentl�lek is k�l�n szem�ly. A kereszts�g Krisztus hal�l�b�l �s felt�mad�s�b�l val� r�szesed�s, �s sfragi;" aJgiva ajkatavluto". Az ejpiklhvsi" hat�s�ra v�lik a keny�r �s a bor Krisztus test�v� �s v�r�v�. Az eukharisztia v�rtelen engesztel� �ldozat a mi b�neink�rt.¹⁶⁸

Ex Catech�sibus sancti Cyr�lli Hierosolymit�ni ep�scopi: I/120-122; II/761-762, 1288-1289; III/121-123, 358-359, 452-454, 456-457; IV/363-364, 366-367


Laodikeiai Apollinarisz 310 t�j�k�n sz�letett. Apja presbiter volt. Apollinarisz Athanasziosz bar�ti k�r�hez tartozott, ez�rt vele egy�tt k�z�s�tette ki sz�l�v�ros�nak ari�nus p�sp�ke. 361 t�j�k�n lett Laodikei�-ban a niceai k�z�ss�g p�sp�ke. Klasszikus m�velts�ge �s sz�p sz�noki st�lusa miatt sikeres tan�t� lett. M�g Jeromost is tan�totta Antiochi�-ban 374-ben. Athanasziosz �s Vazul oldal�n harcolt az ari�nusok ellen, azonban m�g �let�ben kider�lt, hogy � is eretnek. N�sszai Gergely 385-ben �rta ellene az Antirrheticus-t. 390 t�j�k�n halt meg.¹⁶⁹

M�vei k�z�l megeml�thetj�k exeg�tikai �r�sait, amelyekb�l csak t�red�kek maradtak fenn. �rt m�g apolog�tikai, pol�mikus �s dogmatikai m�veket is. Amikor Julianus cs�sz�r 362-ben megtiltotta, hogy kereszt�ny sz�l�k pog�ny iskol�ba j�rass�k gyerekeiket, Apollinarisz �t�rta klasszikus form�ra a Szent�r�s k�nyveit, hogy k�rp�tolja a gyerekeket a vesztes�g�rt.¹⁷⁰

Teol�gi�ja peripatetikus �s sztoikus elemekb�l tev�dik �ssze. Els�dleges c�lja az ari�nizmus c�folata volt. Nem volt megel�gedve az antiochiai iskola megold�s�val, ez�rt jobbat keresett, hogy kiz�rja k�t szem�ly jelenl�t�t Krisztusban. "Megold�sa" azonban megcsonk�tja Krisztus teljes embers�g�t, hiszen szerinte Krisztusnak csak teste �s yuch; a[logo"-a volt, a yuch; logikhv hely�t pedig az isteni Logosz foglalta el. T�ved�s�re hossz� ideig nem figyeltek fel Athanasziosz-szal val� bar�ts�ga �s teol�gusi h�rneve miatt. Damasus p�pa 377-ben �s 382-ben kifog�solta tan�t�s�t a r�mai zsinatokon, a konstantin�polyi zsinat 381-ben pedig �nnep�lyesen el�t�lte.¹⁷¹

Szalamiszi Epiphaniosz Eleutheropolisz k�zel�ben sz�letett, egy judeai faluban, 315-ben. M�r fiatal kor�ban tudott g�r�g�l, sz�r�l, h�ber�l, koptul �s latinul. 335 t�j�k�n Egyiptomba l�togatott, �s �gy megtetszett neki a monasztikus �letforma, hogy hazat�rve � is szerzetesi k�z�ss�get alap�tott. Ennek harminc �ven kereszt�l volt vezet�je. Ekkor a ciprusi p�sp�k�k metropolit�juknak v�lasztott�k. Szalamisz lett a sz�khelye, amelyet jelenleg Constantianak h�vnak. Az egyh�z tan�t�s�nak lelkes v�delmez�je. Gyakran hi�nyzik azonban �r�saib�l a m�rt�kletess�g, a b�lcsess�g �s a tapintat.

Tradicionalizmusa tiltakozik mindenf�le metafizikai spekul�ci� ellen. K�ptelen volt meg�rteni �rigen�szt is, akit az ari�nizmus atyj�nak tekintett, �s az allegoriz�l� m�dszerben l�tta minden eretneks�g gy�ker�t. 392-ben Jeruzs�lem-be ment, �s J�nos p�sp�k jelenl�t�ben �ri�s� hat�s� besz�det mondott �rigen�sz ellen. K�vetelte, hogy J�nos �t�lje el a nagy alexandriait. Mivel � erre nem volt hajland�, megszak�totta vele a kapcsolatot. Nagy megel�ged�s�re szolg�lt viszont, hogy 400-ban egy alexandriai zsinat el�t�lte az "eretneks�gek hidr�j�t". Epiphaniosz biztat�s�ra az alexandriai metropolita, Theophilosz el�zte a nitriai sivatagban �l� "hossz� testv�reket", mert �rigenista n�zeteket vallottak. �k Aranysz�j� Szent J�noshoz menek�ltek, azonban Epiphaniosz oda is k�vette �ket. R�szt vett a Khr�szosztomoszt el�t�l� "t�lgyes zsinaton". �tk�zben hazafel� halt meg 403-ban.¹⁷²

Legt�bb �r�sa olvasm�nyaib�l vett sz�vegek kompil�ci�ja. Gyakran hi�nyzik bel�le a kritikai �rz�k. K�nyvei m�gis nagyon �rt�kesek, hiszen sok m�vet csak az � besz�mol�ib�l ismer�nk. Hi�ba keress�k n�la az attikai eleganci�t, ann�l is ink�bb, mert ellens�ge volt a klasszikus m�velts�gnek. A g�r�g filoz�fiai iskol�kat is az eretneks�gek k�z� sorolta. Mivel nyelvezete ink�bb a koin� hat�s�t mutatja, kev�sb� m�velt emberek is sz�vesen olvast�k, m�sok pedig eleg�nsabb st�lusban �t�rt�k. Sok olyan m� maradt fenn a neve alatt, amelyhez semmi k�ze sem volt.¹⁷³

Legkor�bbi �r�sa az Ancoratus, amelyet a pamphiliai Syedra kereszt�nyeinek k�r�s�re �rt, hogy j�l lehorgonyzott haj�k�nt ellent tudjanak �llni az eretnekek, legink�bb a pneumatomachusok viharainak. Term�szetesen szenth�roms�gtani k�rd�sekkel foglalkozik. T�bbek k�z�tt a keresztel�si formul�b�l bizony�tja a szenth�roms�gi szem�lyek istens�g�t.¹⁷⁴

A Panarion m�sik c�me Haereses. Ez a legfontosabb m�ve, amely az eretnek k�gy�k hal�los m�rge ellen k�n�l ellenszert. Nyolcvan eretneks�gr�l tesz eml�t�st, de h�sz k�z�l�k m�g kereszt�nys�g el�tti. K�zt�k vannak term�szetesen a hellenizmus filoz�fiai iskol�i �s a judaizmus szekt�i is. A kereszt�ny eretneks�gek Simon M�gussal kezd�dnek �s a messzali�nusokkal v�gz�dnek.¹⁷⁵

A szentk�pek tisztelete ellen c�mmel h�rom �r�s�t is szokt�k id�zni, amelyekre a k�s�bbi k�prombol�k sz�vesen hivatkoztak.¹⁷⁶

A neve alatt fennmaradt Physiologus val�j�ban nem az� m�ve. A kereszt�ny term�szet-szimbolik�t nagym�rt�kben befoly�solta m�g a k�z�pkorban is.¹⁷⁷