Az antiochiai iskola

 Antiochi�-ban nem l�tezett szoros �rtelemben vett �s folyamatosan m�k�d� kereszt�ny iskola. �sszefoglal� n�ven m�gis �gy szok�s eml�teni annak az exeg�tikai m�dszernek �s arisztotel�szi alapokra �p�l� teol�gi�nak a k�vet�it, akiknek el�fut�ra Szamoszatai Paulosz volt. Palmyra kir�lyn�j�nek, Zen�bi�nak volt a korm�nyz�ja �s kincst�rnoka. Euszebiosz besz�mol�ja szerint a 260-ban antiochiai p�sp�kk� szentelt �llamf�rfi azt tan�totta, hogy Krisztus olyan volt, mint minden ember. Malkhion presbiterrel folytatott vit�j�nak fennmaradt r�szletei alapj�n annyit �llap�thatunk meg, hogy Pauloszt dinamikus monarchi�nizmussal v�dolt�k. A 268-ban �sszeh�vott antiochiai zsinat nem tartotta elfogadhat�nak az �ltala javasolt oJmoouvsio" kifejez�st az Atya �s a Fi� k�z�tti kapcsolat le�r�s�ra, mert szerint�k �sszemossa az Atya �s a Fi� k�z�tti k�l�nbs�get. Paulosz szerint J�zus nagyobb volt M�zesn�l �s a pr�f�t�kn�l, de nem� volt az Ige. Ez a zsinat megfosztotta sz�k�t�l a l�nyeg�ben adopcionizmust vall� p�sp�k�t.

Az iskola val�di megalap�t�ja Lukianosz, aki egy�bk�nt Szamoszat�-ban sz�letett, Maximinus Daia idej�n, 312-ben szenvedett v�rtan�hal�lt. A h�ber nyelv kiv�l� ismer�jek�nt �t�rta az �sz�vets�g g�r�g ford�t�s�t. Ennek a sz�vegnek sz�mos r�szlete maradt fenn p�ld�ul Aranysz�j� Szent J�nos m�veiben. Az �jsz�vets�g bizonyos r�szeit is sz�vegkritikai kutat�snak vetette al�. Az �ltala alap�tott iskola m�dszere jelent�sen elt�rt az alexandriai allegoriz�l� m�dszert�l. Az iskola k�pvisel�i a bet� szerinti �rtelem kider�t�s�re t�rekedtek �s �rt�kes komment�rokat �rtak. Az iskola teol�gi�ja azonban egy�rtelm�en az ari�nizmus �s nesztori�nizmus elind�t�ja volt. �riusz tan�t�s�ban l�nyeg�ben Szamoszatai Paulosz adopcionizmus�nak m�dos�tott form�ja �lt tov�bb.

Az iskol�nak azonban nem minden tagja v�lt eretnekk�. A niceai zsinaton az orthodoxia nagy v�delmez�je volt Antiochiai Eusztathiosz. Val�sz�n�leg � �dv�z�lte a zsinaton megjelen� Konstantint. A cs�sz�r k�s�bb m�gis sz�m�zte a p�sp�k�t, miut�n a 326-os ari�nus antiochiai zsinat letette. �r�sai t�bbnyire csak t�red�kesen maradtak fenn. T�bben v�dolt�k azzal, hogy � is a nesztori�nizmus el�fut�rai k�z� tartozik, ezt a v�lem�nyt azonban semmi sem t�masztja al�. Elfogadja a communicatio idiomatum-ot �s M�ri�t Istensz�l�nek nevezi. �rdemei k�z� tartozik, hogy els�k�nt k�s�rli meg a Logos-Anthropos-s�ma krisztol�giai alkalmaz�s�t. Igaz viszont, hogy az a[nqrwpo" qeofovro" kifejez�s haszn�lata a sz�veg�sszef�gg�sb�l kiemelve alapot ny�jthatott az adopcionizmus vagy nesztori�nizmus v�dj�ra.¹²⁹

Eusztathiosz sz�m�zet�se ut�n Antiochia az ari�nizmus egyik f�szke lett. A�tiosz szorgosan gy�rtotta t�ziseit az ari�nizmus v�delm�ben. Sz�krat�sz szerint soha nem tanulm�nyozta gondosan az egyh�z hagyom�ny�t. Epiphaniosz �rizte meg az egyetlen fennmaradt �rtekez�s�t, amelyben megk�s�rli kimutatni az Atya �s a Fi� k�z�tti k�l�nbs�get. M�r kor�bban is eml�tett�k Eunomioszt, A�tiosz tan�tv�ny�t. Cyzicus p�sp�kek�nt eleinte szenz�ci�t keltett "dialektikus" �rvel�si m�dszere, k�s�bb azonban h�vei r�untak az �res sz�cs�pl�sre, ez�rt Konstantin�poly-ba vonult vissza, hogy Eudoxioszt er�s�tse. 383-ban a cs�sz�r sz�m�zte. M�veit sokan c�folt�k. Sok m�vet �rt, de Arkadiosz cs�sz�r a legt�bbet el�gettette. Fennmaradt azonban I. Apol�gi�ja, amely �jplat�nikus, arisztotel�szi, racionalista �s nominalista hat�sokat mutat. Mivel az Atya nemzetlen, a Fi� pedig nemzett, a Fi� term�szete teljesen elt�r az Aty�t�l, ajnovmoio". A semmib�l teremtetett, viszont az Atya kezdett�l fogva fogadta �r�kbe �s nemcsak er�nyes �lete v�g�n.¹³⁰

Tarszoszi Diodorosz az antiochiai iskola egyik kiemelked� k�pvisel�je, akit �let�ben az orthodoxia oszlopak�nt tiszteltek, hal�la ut�n viszont a nesztori�nizmus �s�nek tekintettek. Mesterei k�z�tt volt Tarszoszi Silvanus �s Emeszai Euszebiosz. Mag�ra vonta Julianus cs�sz�r haragj�t, mert ath�ni b�lcsess�ggel t�madta a pog�ny istenek kultusz�t. Megv�dte a niceai hitvall�st. Tan�tv�nya volt Aranysz�j� Szent J�nos �s Mopszvesztiai Theodorosz. Valens cs�sz�r 372-ben �rm�nyorsz�gba sz�m�zte Diodoroszt. A cs�sz�r hal�la ut�n visszat�rve lett Tarszosz p�sp�ke, 378-ban. R�szt vett a konstantin�polyi zsinaton. Val�sz�n�leg 394 el�tt halt meg. Alexandriai Szent Cirill m�r 438-ban Nesztoriosz el�fut�r�nak nevezte. A 499-es konstantin�polyi zsinat mondta ki v�gleges el�t�l�s�t. Hatalmas irodalmi munk�ss�g�b�l ez�rt csak t�red�kek maradtak fenn. Bibliakomment�rjaiban a t�rt�nelmi �s nyelv�szeti m�dszer h�ve �s hat�rozottan szemben �ll az alexandriai allegoriz�l� m�dszerrel. Nem a sz�vegben rejt�z� lelki jelent�st keresi, hanem a sugalmazott szerz� �ltal sz�nd�kolt jelent�st. �rt dogmatikai m�veket a pog�nyok, a zsid�k �s az eretnekek, k�zt�k a manicheusok ellen. J�rtas volt a csillag�szatban is.¹³¹

Aranysz�j� Szent J�nos a n�gy nagy keleti egyh�zatya egyike. Senkir�l sem �rtak t�bb �letrajzot, mint �r�la, sz�let�s�nek pontos id�pontj�t m�gsem ismerj�k. 344 �s 354 a k�t biztos hat�rpont. Antiochi�-ban sz�letett, gazdag kereszt�ny csal�dban. Retorik�ra a h�res Libaniosz, pog�ny r�tor tan�totta. Lektork�nt Tarszoszi Diodorosz tan�tv�nya volt. K�s�bb a k�zeli hegyekbe vonult �s a szerzetesi �letben egy �reg remet�t v�lasztott mester�nek. A n�gy �vi aszk�ta�let �gy megviselte eg�szs�g�t, hogy k�nytelen volt visszak�lt�zni a v�rosba. 381-ben Meletiosz di�konuss�, 386-ban Flavianosz papp� szentelte. 397-ig a v�ros f�templom�nak nagyhat�s� sz�noka. Ebben az �vben halt meg Nektariosz, Konstantin�poly p�sp�ke, �s Arkadiosz cs�sz�r �t szemelte ki ut�dj�nak. Szent t�zzel kezdett a korrupt v�ros megtiszt�t�s�hoz, de az udvari intrik�k vil�g�ban nem igazodott ki. Amikor pedig 401-ben letett hat p�sp�k�t sim�nia miatt, minden ellens�ge �sszefogott ellene. Alexandriai Theophilosz kezdett�l fogva neheztelt az�rt, mert a cs�sz�r antiochiait hozatott a f�v�rosba. Eudoxia cs�sz�rn� pedig azt kifog�solta, hogy Khr�szosztomosz felemelte szav�t az udvar f�ny�z�se ellen. Theophilosz 36 p�sp�kb�l �ll� zsinatot h�vott �ssze a t�lgyes palot�ban, Khalkedon k�lv�ros�ban, hogy el�t�lj�k Khr�szosztomoszt. A csaknem teljesen egyiptomi p�sp�k�kb�l �ll� gy�lekezet 403 augusztus�ban megfosztotta p�sp�ki sz�k�t�l, a cs�sz�r pedig Bithyni�ba sz�m�zte. Azonban m�r m�snap visszah�vt�k, mert a v�rost f�ldreng�s r�zta meg �s a n�p is l�zongott. K�t h�nappal k�s�bb azonban Khr�szosztomosz kikelt azok ellen a mulats�gok ellen, amelyeket a katedr�lis t�szomsz�ds�g�ban emelt, a cs�sz�rn�t �br�zol� ez�stszobor f�lavat�sakor rendeztek: "M�r megint �rj�ng Her�di�s, �jra t�ncol, s t�lc�n k�ri Keresztel� J�nos fej�t". �rm�nyorsz�gi sz�m�zet�s k�vetkezett, ahol sok kedves antiochiai h�ve f�lkereste. A cs�sz�r m�g t�volabbra sz�m�zte, de �tk�zben meghalt. 407-ben. Eudoxia fia, II. Theodosius temettette el hamvait az Apostolok Bazilik�j�ban, 438-ban. Let�tel�t R�ma soha nem fogadta el �s m�sodik ut�dj�t is csak akkor fogadt�k vissza az egyh�z k�z�ss�g�be, amikor � be�ratta Khr�szosztomosz nev�t a dipth�chonokba.¹³²

Rengeteget �rt �s csaknem valamennyi �r�sa fennmaradt. Ez egyed�l�ll� helyzet a r�gi antiochiai �r�k eset�ben. St�lus�t mindenki csak dics�rni tudta. Viszont sokan �rtak az� neve alatt, arra sz�m�tva, hogy �gy m�veik fennmaradnak az �r�kk�val�s�g sz�m�ra. Ez�rt komoly munk�t jelent ezeknek az �r�soknak a kirost�l�sa az igazi m�vek k�z�l.¹³³

Besz�dei k�z�tt sok exeg�tikai homili�t tal�lunk. Ellene van az alleg�ri�nak, a szent�r�si sz�veg lelki �rtelm�t keresi, �s �gyesen alkalmazza a r�b�zott lelkek vezet�s�re. �rt a Genezisr�l, a zsolt�rokr�l, Izai�sr�l, M�t� �s J�nos evang�lium�r�l, az Apostolok Cselekedeteir�l. Besz�deinek fele Szent P�l leveleir�l sz�l, akit lelkip�sztori ide�lj�nak tartott. Dogmatikai t�rgy� besz�dei k�z�l kiemelkedik az Isten felfoghatatlans�g�r�l sz�l�, amelyet Eunomiosz ellen �rt. Sz�mos besz�dben �vta a kereszt�nyeket a zsid� szertart�sokon, �nnepeken val� r�szv�tel ellen. Sok besz�det tartott az egyh�zi �nnepek kapcs�n, p�ld�ul a K�t kar�csonyi homili�t. K�nyes politikai helyzetben sz�lettek a Homiliae 21 de statuis ad populum Antiochenum, amikor a v�ros rettegve v�rta Nagy Theodosius bossz�j�t a cs�sz�r �s a cs�sz�ri csal�d t�bbi tagj�t �br�zol� szobrok led�nt�se miatt.¹³⁴

Kiemelked� tanulm�nyt �rt De sacerdotio c�mmel a papi hivat�s magasztoss�g�r�l. A m� egy r�sz�t k�zik�nyvnek sz�nta a pr�dik�torok sz�m�ra. A pap felel�ss�ge nagyobb, mint a szerzetes�, mert nemcsak saj�t lelki �dv�ss�g��rt felel, hanem h�vei��rt is. T�bb �r�s�ban foglalkozik a sz�zess�ggel, a h�zass�ggal, az �zvegyi �llapottal �s a gyereknevel�ssel.¹³⁵
Egyik nevezetes apol�gi�ja a De S. Babyla contra Julianum et Gentes, amely Julianus cs�sz�r keserves v�g�vel �br�zolja az egyh�z ellens�geinek sors�t. A Contra Judaeos et Gentiles quod Christus sit Deus a jeruzs�lemi templom �jj��p�t�s�nek k�s�rlet�r�l sz�mol be.¹³⁶
A neve alatt fennmaradt keleti liturgia jelenlegi form�j�ban biztosan sokkal k�s�bb sz�letett. A legr�gebbi, vagyis VIII. sz�zadi k�ziratok csak k�t im�t tulajdon�tanak neki. Val�sz�n�leg a XIII. sz�zadban v�ltotta fel Szent Jakab �s Nagy Szent Vazul liturgi�j�t.¹³⁷

Teol�gi�j�t lelkip�sztori c�ljainak szolg�lat�ba �ll�totta. Krisztol�gi�ja antiochiai von�sokat visel. Vil�gosan megk�l�nb�zteti egyr�szt az ousiat vagy m�s n�ven physist, m�sr�szt a hypostasist vagy m�sn�ven prosopont. A Fi� l�nyege azonos az Aty��val. A t�bbi antiochiaihoz hasonl�an az ari�nusokkal szemben hangoztatja Krisztus teljes �s t�k�letes istens�g�t, az apollinarist�kkal szemben pedig teljes �s t�k�letes embers�g�t.¹³⁸

Mariol�gi�j�ban elker�li a vitatott kifejez�sek (theotokos, christotokos, anthropotokos) haszn�lat�t.¹³⁹

Ex Homil�is sancti Io�nnis Chrys�stomi ep�scopi: III/1082-1084, 1090-1091, 1366-1367; IV/113-115, 1350
Ex Homil�is sancti Io�nnis Chrys�stomi ep� scopi in Matthae vum: I/1213-1214; II/1684-1685; III/1186-1187, 1549-1551; IV/82-84, 127-129, 457-459, 1533-1535
Ex Homil�is sancti Io�nnis Chrys�stomi ep�scopi in Evang�lium Io�nnis: I/918-919
Ex Homil�is sancti Io�nnis Crys�stomi ep�scopi in Acta Apostol�rum: I/1168-1170; II/1383-1384, 1638-1639; III/1164-1165, 1502-1503; IV/1486-1487
Ex Homil�is sancti Io�nnis Chrys�stomi ep�scopi in Ep�stolam ad Rom�nos: I/1210-1211; II/1681-1682; III/1546-1548; IV/1530-1532
Ex Homil�is sancti Io�nnis Chrys�stomi ep�scopi in Ep�stolam sec�ndam ad Cor�nthios: III/437-439, 442-443
Ex Catech�sibus sancti Io�nnis Chrys�stomi ep�scopi: II/125-126, 363-364


Mopszvesztiai Theodorosz Diodorosz tan�tv�nya volt. � is Antiochi�-ban sz�letett �s � is Libanioszt�l tanult retorik�t. Khr�szosztomosz tan�cs�ra el�sz�r kolostorba vonult, de k�s�bb visszat�rt a vil�gi �letbe �s �gyv�d lett, Khr�szosztomosz �jabb unszol�s�ra azonban ism�t meggondolta mag�t. 383 t�j�n Flavianosz szentelte papp�, majd 392-ben a ciliciai Mopszvesztia p�sp�ke lett. Eg�sz �let�ben tisztelt�k orthodoxi�ja �s nagy m�velts�ge miatt. 428-ban halt meg. 125 �vvel k�s�bb azonban�t is el�t�lt�k eretneks�g c�m�n. Az antiochiai exeg�tikai iskola legkiv�l�bb k�pvisel�je. Csaknem valamennyi bibliai k�nyvh�z �rt komment�rt. Foglalkozott a szerz�s�ggel kapcsolatos k�rd�sekkel is �s els�k�nt alkalmazta az irodalomkritik�t textu�lis k�rd�sek megold�s�ra. A legt�bb m�v�t megsemmis�tett�k, de az elm�lt �vtizedek kutat�sa sok keleti k�ziratot megtal�lt, amelyek eg�szen �j megvil�g�t�sban mutatj�k be munk�ss�g�t.¹⁴⁰
Bibliakomment�rokat �rt a Genezishez �s a zsolt�rokhoz. Az ut�bbiakban felt�rja, hogy sok zsolt�r nem illik bele D�vid kir�ly kor�nak viszonyaiba, ez�rt D�vidot �gy mutatja be mint Izrael j�vend� sors�t felt�r� pr�f�t�t. �jsz�vets�gi komment�rjai k�z�l meg kell eml�ten�nk a Szent J�nos evang�lium�hoz �s Szent P�l leveleihez �rtakat.¹⁴¹

Liturgiai vonatkoz�s� Tizenk�t katek�zise, amelyeket csak 1932-ben tal�ltak meg sz�r ford�t�sban. Theodorosz tan�t�s�nak dogmatikai, etikai �s kultikus arculat�t t�rj�k fel.¹⁴²
Dogmatikai m�ve a De incarnatione, amelyet csak 1905-ben tal�ltak meg. Az antiochiai iskola legfontosabb m�ve. M�g p�sp�kk� szentel�se el�tt �rta �riusz, Eunomiosz �s Apollinarisz ellen.¹⁴³

Teol�gi�j�t is objekt�vabban l�tjuk az ut�bbi id�ben. 553-ban az V. egyetemes zsinat Konstantin�poly-ban egy v�logat�s alapj�n �t�lte el Theodoroszt. A Capitula sz�vege tele van kihagy�sokkal, interpol�ci�kkal �s megcsonk�t�sokkal, ez�rt nem tekinthet� hiteles forr�snak.¹⁴⁴

Nesztoriosz perzsa sz�l�kt�l sz�letett 381 ut�n Syria Euphratensis tartom�nyban. Az antiochiai iskol�ban val�sz�n�leg Mopszvesztiai Theodorosz tan�tv�nya volt. Papp� szentel�se ut�n h�res sz�nok lett. II. Theodosius 428-ban a f�v�rosba hozatta p�tri�rk�nak. Kem�ny k�zzel l�pett fel az eretnekek, a szakad�rok �s a zsid�k ellen. T�madta az ari�nusokat, makedoni�nusokat, novatianusokat, quartodecim�nusokat, viszont a Nyugatr�l menek�lt pelagi�nusokkal sz�t �rtett. Azonban hamarosan � is eretneks�g gyan�j�ba ker�lt, mert sz�mos krisztol�giai t�m�j� pr�dik�ci�j�ban azt hirdette, hogy Krisztusban k�t szem�ly volt, �s Sz�z M�ri�t nem lehet Theotokos-nak nevezni. Alexandriai Szent Cirill m�r 429-es h�sv�ti level�ben c�folta n�zeteit. Lev�lv�lt�suk eredm�nytelen volt, ez�rt mindketten Celesztin p�p�hoz fellebbeztek. A 430-as r�mai zsinat el�t�lte Nesztorioszt �s elfogadta Cirill teol�gi�j�t. A szakad�s vesz�ly�t l�tva a cs�sz�r - Nesztoriosz s�rget�s�re - Efezus-ba zsinatot h�vott �ssze. A harmadik egyetemes zsinat els� �l�s�n, amelyen Cirill mint p�pai k�vet eln�k�lt, letett�k �s kik�z�s�tett�k Nesztorioszt. Az antiochiai p�tri�rka k�sve �rkezett ugyan, de � is �sszeh�vott egy zsinatot, amelyen pedig Cirillt k�z�s�tett�k ki. A cs�sz�r mindk�t hat�rozatot elfogadta �s b�rt�nbe z�ratta a k�t kik�z�s�tett p�tri�rk�t. Cirillt azonban k�s�bb kiengedte, akit Alexandri�ban m�sodik Athanaszioszk�nt fogadtak. Antiochia �s Alexandria csak 433-ban engesztel�d�tt ki egym�ssal. Nesztoriosz ekkor m�r egy antiochiai rendh�zban �lt 435-ig, amikor is a cs�sz�r Fels�-Egyiptomba sz�m�zte. 450 ut�n halt meg.¹⁴⁵

Sz�mos �r�sa k�z�l csak kev�s maradt fenn, mert a cs�sz�r el�gettette �ket. 1910-ben ker�lt el� a Liber Heraclidis sz�r ford�t�sban, b�r ennek is sokan vitatj�k a szerz�s�g�t. Heraclides Nesztoriosz �lneve. A szerz� azt �ll�tja, hogy tan�t�sa megegyezik I. Le� p�p��val. Tragw/dia c�m� m�v�b�l g�r�g, latin �s sz�r t�red�kek maradtak fenn. Besz�dei k�z�l val�sz�n�leg fennmaradt n�h�ny, de m�s szerz�k neve alatt.¹⁴⁶
Tan�t�s�t m�sk�nt l�tjuk, ami�ta t�red�kek ker�ltek el� t�le. Lehet, hogy sz�nd�kai szerint orthodox volt, �s az alexandriai tan�t�s m�g�tt apollin�rizmust sejtett. Antiochi�-ban physis-en nem konkr�t �rtelemben vett l�tegys�get, hanem elvont term�szetet �rtettek. Igyekezett biztos�tani Krisztus isteni �s emberi term�szet�nek integrit�s�t. El�t�l�s�ben a legnagyobb szerepet a k�t p�sp�ki sz�k k�z�tti rivaliz�l�s �s saj�t fel�letess�ge j�tszott.

K�roszi Theodor�tosz az antiochiai iskola utols� nagy teol�gusa. 393 t�j�n sz�letett Antiochi�-ban �s az ottani szerzeth�zakban tanult. 423-ban v�lasztott�k egy Antiochia melletti kisv�ros, K�rosz p�sp�k�v�, amelyet 35 �ven kereszt�l nagy b�lcsess�ggel ir�ny�tott �s sz�p�tett. � is belekeveredett a nesztori�nus vit�ba, mert meg volt gy�z�dve arr�l, hogy Cirill n�zetei m�g�tt apollin�rizmus lappang. Efezus-ban Joann�sz antiochiai p�tri�rka oldal�n �llt. A 433-ban K�rillosz �ltal elfogadott �ni�s hitvall�s val�sz�n�leg az � munk�ja volt. K�s�bb Euth�kh�sz monofizita tanait t�madta. A monofizit�k szerint Krisztusban az isteni term�szet elnyelte az emberit. Az �j eretneks�get vall� Dioszkourosz alexandriai p�tri�rka a 449-es efezusi rabl�zsinaton megfosztotta p�sp�ki sz�k�t�l �s sz�m�zet�sbe k�nyszer�tette. Theodor�tosz azonban I. Le� p�p�hoz fellebbezett, aki megsemmis�tette a Latrocinium hat�rozat�t. A khalked�ni zsinaton val� megjelen�se nagy vit�t v�ltott ki �s ragaszkodtak ahhoz, hogy �t�lje el Nesztorioszt. Ekkor form�lisan is visszakaphatta p�sp�ki sz�k�t. 466 k�r�l halt meg. Az 553-as konstantin�polyi zsinat el�t�lte K�rillosz elleni �r�sait.¹⁴⁷

�r�sai k�z�l viszonylag kev�s maradt fenn, de ezek is mutatj�k, hogy milyen j�l ismerte a klasszikus irodalmat. Noha a g�r�g nem anyanyelve, m�g Photiosz is dics�ri st�lus�t.¹⁴⁸

Exeg�tikai m�veiben k�z�p�ton halad Mopszvesztiai Theodorosz radikalizmusa �s az allegoriz�l�, tipologiz�l� m�dszer k�z�tt. Zsolt�rkomment�rjainak bevezet�s�ben hitet tesz a sz�ls�s�ges m�dszerek elker�l�se mellett. Az Interpretatio in Canticum Canticorum ekkl�ziol�giai �rtelmez�st ad a m�nek, ak�rcsak �rigen�sz. Az Interpretatio in Danielem el�t�li a zsid�kat az�rt, mert kiz�rj�k D�nielt a pr�f�t�k sor�b�l. Az Interpretatio in Isaiam teljes sz�veg�t 1899-ben tal�lt�k meg, de csak 1932-ben adt�k ki. A Szent�r�s sz�szerinti �rtelm�t j� kritikai �rz�kkel vil�g�tja meg.¹⁴⁹

Apolog�tikai m�vei k�z�l a legfontosabb a Graecarum affectionum curatio. Ezt az utols� kereszt�ny apol�gi�t sokan a pog�nys�g legjobb c�folat�nak tartj�k. Tizenk�t r�szb�l �ll. A m�sodik p�ld�ul a dolgok eredet�vel �s Isten l�nyeg�vel foglalkozik, a 12. pedig �sszehasonl�tja az apostolok �s a pog�ny filoz�fusok �let�t. Hatalmas klasszikus m�velts�ge ebb�l a k�nyvb�l t�nik ki legjobban. Az Ad quaesita magorum el�t�li az elemek isten�t�s�t �s a perzsa kir�lyok kereszt�ny�ld�z�s�t.¹⁵⁰
Dogmatikai �r�sai k�z�l nagy vihart kavart a Reprehensio duodecim capitum seu anathematismorum Cyrilli, amelyet Antiochiai J�ann�sz k�r�s�re �rt. Ebben kifejti az antiochiai n�zetet, megv�di Nesztorioszt �s monofizitizmussal v�dolja K�rilloszt. A Pentalogiumhoz hasonl�an id�zetekben maradt fenn. Eranistes c�m� m�v�t a monofizit�k ellen �rta. A c�m is r�juk utal, hiszen koldusk�nt k�regett�k �ssze r�gi eretneks�gek morzs�it. Az Expositio rectae fidei Jusztinosz neve alatt maradt fenn. Korai m�nek l�tszik, a szerz�s�get sokan vitatt�k. A benne lev� n�zetek nem nesztori�nusok, de �rvel�si m�dja �s terminol�gi�ja m�g sok bizonytalans�gr�l �rulkodik.¹⁵¹

�rt�kesek t�rt�nelmi m�vei is. A Historia religiosa seu ascetica vivendi ratio le�rja Krisztus atl�t�inak �let�t, akiknek istenszeretete ad er�t a gonosz �s a vil�g cs�b�t�sai elleni k�zdelemhez. A Historia ecclesiastica folytatja Euszebiosz v�llalkoz�s�t, eg�szen 428-ig. A m� f� c�lja, hogy bemutassa az egyh�z gy�zelm�t az ari�nizmus felett. Sok �rt�kes dokumentumot �rz�tt meg. A Haereticarum fabularum compendium Simon M�gust�l Euth�kh�szig ismerteti az eretnekek tan�t�sait.¹⁵²

Levelei k�z�l �rdekesek az �nnepek alkalm�val �rottak. A helyi szok�sok szerint ilyenkor szerencsek�v�natokkal halmozt�k el egym�st a kl�rus tagjai �s a laikusok. Sz�munkra k�l�n�snek t�nik, hogy ezeket �ltal�ban az �nnepek ut�n �rt�k.¹⁵³

Ex Tract�tu Theodor�ti Cyr�nsis ep�scopi De incarnati�ne D�mini: IV/64-65, 67-68