A kappadókiai atyák

 

Gazdag arisztokrata családban született Nagy Szent Baszileiosz 330 körül, a kappadókiai Caesarea-ban. Rokonai között sok szentet találunk. Felsőfokú retorikai tanulmányait Konstantinápoly-ban és Athén-ban végezte. Itt barátkozott össze Naszianszoszi Szent Gergellyel. 356 körül hazatért és rövid ideig retorikát tanított. De hamarosan lemondott állásáról és elhatározta, hogy teljesen Istennek szenteli életét. Először megkeresztelkedett, majd beutazta Egyiptomot, Palesztinát, Szíriát és Mezopotámiát, hogy megismerkedjen a leghíresebb aszkéták életével. Hazatérve elosztotta vagyonát a szegények között, és az Iris partján, Neocaesarea közelében szerzetesközösséget alapított. Hamarosan meglátogatta Nazianszoszi Szent Gergely és összeállítottak egy antológiát Órigenész műveiből, a Philokaliá-t. Ekkor született meg Regulá-ja is, hosszabb és rövidebb változatban. Több szerzetes közösséget is alapított, de CaesareaValens császár fenyegetőzései sem tartották vissza attól, hogy az eretnekség visszaszorítására új egyházmegyéket alapítson. Baszileiosz a keleti egyház egységének helyreállítására törekedett. Athanasziosz segítségével jó kapcsolatokat igyekezett kiépíteni Rómával, az antiochiai egyházszakadás miatt azonban kevés sikerrel. 378-ban Valens császár halála megteremtette a lehetőséget az egyház belső békéjének helyreállítására. Baszileiosz már nem érhette meg az ortodoxia győzelmét jelentő 381-es konstantinápolyi zsinatot, mert 379. január 1-jén meghalt, deő teremtette meg az alapokat ehhez a győzelemhez.⁹⁰

Dogmatikai műve az Adversus Eunomium. Három könyvből áll. Az első tagadja, hogy Isten egyetlen fogalommal, az metropolitája, Euszebiosz 364-ben maga mellé hívta, hogy segítsen Cappadocia egyházának irányításában. Ekkor szentelte pappá. 370-ben ő lett a püspök. Egyházszervezői tehetségét kórházak, szegényházak és zarándokszállások létesítésével is bizonyította. Az ariánus ajgennhsiva-val leírható lenne. Eunomiosz ezzel a fogalommal akarta cáfolni Krisztus istenségét. A második megvédi a niceai zsinatnak a oJmoouvsio"-ról szóló tanítását. A harmadik a Szentlélekről szól, akiről később külön művet írt 375 környékén Peri; tou' aJgivou pneuvmato" címmel. Rámutat, hogy az egyház liturgiája a Szentlelket mindig együtt imádta az Atyával és a Fiúval. A Szentlélek nem részesedés által, hanem természeténél fogva birtokolja a szentség Lelkét, ezért Isten. Nem újítás az a doxológia, amelyet ő használ, sőt jobban kifejezi az isteni személyek egyenrangúságát. Ebben meta; tou' uiJou' su;n tw' pneuvmati tw' aJgivw/ szerepel dia; tou' uiJou' ejn tw' aJgivw/ pneuvmati helyett. Az első formula mindenképpen megfelelőbb, mert egyszerre fejezi ki az isteni személyek különbségét és a köztük levő örök kommúniót, tehát egyaránt megcáfolja a szabelliánizmust és az ariánizmust. Szent Ambrus néhány évvel később ezt a művet használta fel De Spiritu Sancto című művének megírásához. Naszianszoszi Szent Gergely egyébként szemére vetette Baszileiosznak, hogy nem elég határozottan mondja ki a Szentlélek istenségét. A nagy egyházszervező azonban azt válaszolta, hogy az egyházban az adott pillanatban nagyobb szükség van a kérügmára, mint az egyéni véleményekre, és azért nem fogalmaz élesen, hogy rávezetéssel bírja rá a pneumatomakhusokat nézeteik megváltoztatására.⁹¹
Aszkétikai írásai közül legfontosabb a Moralia ( Ta; hjqikav), amely szentírási idézetekkel alátámasztott 80 aszkétikai szabályt tartalmaz. A Regulae brevius tractatae és a Regulae fusius tractatae a szerzetesek által felvetett kérdésekre adott válaszokat tartalmazza. Lehetséges, hogy némelyik szabály már korábban is létezett, és Baszileiosz csak írásba foglalta őket.⁹²
Pedagógiai mű az Ad adolescentes, amely a kor egyik nagy problémájával foglalkozott, a pogány irodalom hasznával és kárával. Noha ez kevésbé értékes, mint a Szentírás, mégsem elvetendő, hanem ki kell válogatni belőle az értékes részeket. A fiataloknak a méhekhez hasonlóan a nektárt kell keresni a virágban és otthagyni a mérget. A pogány költők művei is sokszor jó példákat nyújtanak az erények gyakorlásához.⁹³

Homiliái közül legnevezetesebb az In Hexaemeron című sorozat, amelyet nagyböjtben mondott el. Retorikai szépségben semmi nem múlja fölül a kései görög irodalomban. A pogány és a manicheus felfogással szembeszegülve, a teremtés mögött a Teremtőt keresi. A természet szépségét és a kozmosz csodáit a kor természettudományának alapos ismerőjeként mutatja be. Érdekes, hogy a Föld központi helyzetéről vallott korabeli felfogást csak elméletnek tartja. Írt még homiliákat a zsoltárokhoz is erkölcsi célzattal.⁹⁴
Levelei között találunk morális, aszkétikus, dogmatikai, liturgiai, történelmi ihletésűeket és személyes hangvételűeket. Némelyik olyan hosszú, hogy értekezésnek is beillik.⁹⁵
Liturgiáját jelenleg is az év számos nagy ünnepén használja a keleti egyház. Sokan vitatták a szerzőséget. Bizonyosnak tűnik, hogy némelyik részét inkább csak átdolgozta. Az is igaz, hogy sok változtatáson esett át a történelem során, hiszen élő szöveg volt.⁹⁶
Szentháromságtani tanításának nagy érdeme, hogy végre különbséget tett oujsiva és uJpostavsi" között. A niceai zsinat és Athanasziosz még szinonimaként kezelte ezeket a szavakat, és ez zavart okozott. Ő azonban az oujsiva-val mindig azt jelölte, ami a Szentháromságban egy, vagyis a lényeget. Az isteni lényeg különleges sajátosságait az atyaságban, a fiúságban és a megszentelésben látta, és ezeknek felelnek meg az isteni személyek. Ez a megkülönböztetés lett az újnikaiai teológia alapja. Igaz, hogy amikor a Szentlélekről beszél, sohasem alkalmazza a oJmoouvsio" tw/' patriv kifejezést, de hiba lenne őt Harnack nyomán szemiariánus nézetekkel vádolni. A "gyöngék" közt "gyönge" akart lenni, hogy terminológiai vitákkal ne riassza el a szemiariánusokat, hanem visszatereljeőket az egyházba.⁹⁷

E Libro sancti Basílii Magni epíscopi De Spíritu Sancto: I/406-407; II/335-336, 598-599, 767-768
Ex Homilíis sancti Basilíi Magni epíscopi: II/174-176, III/449-450
E Régulis fúsius tractátis sancti Basilíi Magni epíscopi: III/39-41, 90-91


Barátjához hasonlóan Naszianszoszi Szent Gergely is gazdag keresztény családból származott. 330 körül született Arianzum-ban, NaszianszoszCaesareá-ban tanult. Később Alexandriá-ba, majd Athén-ba került. Valószínűleg hazatérése után keresztelkedett meg. Ő is megkedvelte a szerzetesi életet, öregedő apja azonban utódjául szemelte ki a püspöki székre. Apja 362-ben szentelte pappá, de Gergely rögtön elmenekült a feladat elől Pontuszba. Azonban hamarosan hazatért és segített az egyházmegye irányításában. Lelki nyugalmát azonban a ValensTüana lett. Baszileiosz azonban ebbe nem nyugodott bele és a vitatott területen új szuffragáneus püspökségeket állított fel. Fölszentelte és Szaszimá-ba küldte barátját is. Ő azonban rögtön visszatért Naszianszosz-ba, amikor meglátta a püspöki székhelynek szánt porfészket. Apja halála után egy évvel ismét elvonult a világtól. 379-ben azonban a konstantinápolyi kis orthodox közösség megkérte az egyház újjászervezésére. Miután minden templomot az ariánusok sajátítottak ki, egyik rokonának házát templommá szentelte, Anasztaszisz titulussal. Gyönyörű szónoklatai sok embert vonzottak, Theodosius császár bevonulásakor pedig a katolikusok visszakapták az összes templomot. A császár által összehívott második egyetemes zsinat 381 májusában nevezte ki a főváros püspökének. Ez azonban nem tetszett az egyiptomi és a macedóniai püspököknek. A niceai zsinat határozatára hivatkoztak, amely megtiltotta a püspöki székek váltogatását, de leginkább azt fájlalták, hogy a beiktatás az ő megérkezésük előtt történt. Gergely lemondott és hazaköltözött. 384-ben alkalmas embert talált a püspöki székre,ő pedig visszavonult az arianzumi családi birtokra és ott élt haláláig, 389-ig vagy 390-ig.⁹⁸

Naszianszoszi Szent Gergely nem írt sok művet. Soha nem írt bibliakommentárt vagy dogmatikai traktátust. Viszont ő az egyetlen költő a IV. századi nagy teológusok között. Prózában és versben a formának és a stílusnak nagy mestere, ezért a középkori bizánci kommentátorok és a humanisták is nagyon kedvelték. Legszebb művei közé tartozik az a 45 beszéd, amelyek legnagyobb részét 379 és 381 között mondta el. Nyelvezete sajátos keveréke a klasszikus attikai dialektusnak és a bibliai koinénak. Keresztény neologizmusai mögött gyakran hebraizmusokat sejthetünk, a LXX-es fordítás nyomait. Stílusának jellegzetes elemei az anafora, az alliteráció, az antitézis és a szónoki kérdés.⁹⁹

Szónoklatai közül legfontosabb az öt teológiai beszéd, amelyeket 380-ban mondott el Konstantinápoly-ban. Ezekkel érdemelte ki a Teológus jelzőt. Az elsőben megvédi az egyház tanítását az eunomiánusokkal és a makedoniánusokkal szemben. A másodikban Isten létezésével, természetével és attributumaival foglalkozik. A harmadik bemutatja az isteni személyek természetének egységét, a negyedik pedig az ariánusokkal szemben védi meg a Fiú istenségét. Az ötödiket a Szentlélek istenségének védelmében írta.¹⁰⁰

Költeményeit élete vége felé, arianzumi magányában írta. Ezekkel akarta igazolni, hogy a keresztény kultúra semmiben sem marad el a pogány mögött. Célja volt továbbá, hogy Apollinarisz tanait cáfolja, hiszen az ő követői is versekkel népszerűsítették tételeiket. Leghosszabb verse a De vita sua, amely értékes történeti forrás számunkra. A legszebb görögül írt önéletrajz. Tőle maradt fenn az egyetlen dráma a bizánci korból, Christus patiens címmel.¹⁰¹
Ő volt az első görög szerző, aki kiadta saját leveleinek gyűjteményét. Különösen fontos a 101. és a 102. levél, amelyeket az apollinaristák ellen írt. Az efezusi zsinat részben, a khalkedóni egészben átvette a 101. levelet.¹⁰²
Szentháromságtani kérdések csaknem minden művében előfordulnak. Baszileiosznál jobban hangsúlyozza Isten monarchiáját és pontosabban definiálja az isteni relációkat. Őrá megy vissza a firenzei zsinat megfogalmazása is: in Deo omnia sunt unum, ubi non obviat relationis oppositio. Az Atya jellemzője az közelében. Először a kappadókiai, majd a palesztinai császár által hozott intézkedések és barátjának egyházpolitikai elképzelései megzavarták. A császár ugyanis két részre osztotta Kappadókiát és a tüanai püspök megragadta az alkalmat, hogy metropolitává léptesse elő önmagát, hiszen az új provincia, Cappadocia Secunda fővárosa ajgennhsiva, a Fiúé a gevnnhsi", a Szentléleké pedig az ejkpovreusi", vagy más szóval e[kpemyi". Ő már nem habozott, hogy a Szentlelket formálisan is Istennek nevezze. Már 372-ben ezt mondja ki: to; pneu'ma a{gion kai; qeov". Bár megértette Baszileiosz oijkonomiva-ját, magának fenntartotta a megfogalmazás szabadságát.¹⁰³

Krisztológiája még fejlettebb. Cledoniushoz írt levele jó eligazítást jelentett az egyház számára a következő században, mert megvédte Krisztus teljes emberségét. Apollinarisz úgy vélte, hogy Krisztusnak csak teste és animális lelke volt, és csak a benne lakó istenség töltötte be az emberi lélek szerepét. Naszianszoszi Szent Gergely azonban világosan látta, hogy Krisztus embersége csak úgy lehet teljes, ha nemcsak emberi teste, de teljes emberi lelke is volt. A tévedések elkerülése végett elveti a Logos-Sarx-krisztológiát és helyette a Logos-Anthropos-krisztológiát fogadja el. Igenis volt nou'" Krisztusban, hiszen ez jelentheti az összekötő kapcsot az emberi természet számára Isten felé. Gergely volt az első görög teológus, aki a szentháromságtani terminológiát a krisztológiában alkalmazta.¹⁰⁴

Ex Orationibus sancti Gregórii Nazianzéni epíscopi: I/134-136, 512-513, 987-989; II/73-75, 209-210, 308-309; IV/369-371


Nüsszai Szent Gergely 335 körül született. Elsősorban bátyja, Baszileiosz tanította. Először a szónoki pályát választotta és megnősült, majd barátjai rábeszélésére elvonult Pontuszba, a Baszileiosz alapította kolostorba. 371-ben bátyja kívánságára Nüssza püspöke lett, de 376-ban ariánus püspökök eltávolították és csak Valens császár halála után térhetett vissza, híveinek nagy örömére. A 379-ben tartott antiochiai zsinaton Szebaszte metropolitájává választották. Jelentős szerepet játszott a konstantinápolyi zsinaton. Később is többször visszatért a fővárosba. 394-ben hallunk utoljára felőle, valószínűleg még ebben az évben meghalt.¹⁰⁵

Stílusa nehézkesebb, mint Naszianszoszi Szent Gergelyé. Rá is jellemzőek az atticizmusok és a LXX-es fordítás hatása.¹⁰⁶
Írásainak pontos kronológiáját még nem sikerült megállapítani. Valószínű azonban, hogy legnagyobb részük elsősorban 379 után íródott.
Adversus Eunomium címen négy dogmatikai műve is fennmaradt. Az első, amely 380 körül született, megvédi Baszileioszt Eunomiosz kései válaszával szemben. A vita később is folytatódott, a bátyja védelmében írt három könyv traktátusainak sorrendje azonban alaposan összekeveredett már a hatodik században.¹⁰⁷
Az Adversus Apollinaristas ad Theophilum episcopum Alexandrinum cáfolja az eretnekek vádját, hogy a katolikusok két Fiúban hisznek.¹⁰⁸
Az apollinaristák elleni legfontosabb mű az Antirrheticus adversus Apollinarem. A Krisztusban levő két természet egységével foglalkozik és cáfolja azt az eretnek elképzelést, hogy a Logosz foglalja el Krisztusban az emberi értelmes lélek helyét.¹⁰⁹

A Sermo de Spiritu Sancto adversus Pneumatomachos Macedonianos Makedoniosz ellen íródott, aki ariánus jellegű tanait a Szentlélekre alkalmazta.¹¹⁰
Nővérével, Makrinával folytatott beszélgetést rögzít a Dialogus de anima et resurrectione qui inscribitur Macrinia.¹¹¹
Legfontosabb dogmatikai műve az Oratio catechetica magna, az első kísérlet Órigenész után teológiai szintézis megalkotására. A keresztény tanítás komplex teljességét inkább metafizikai alapokra igyekszik helyezni, mint egyedül a Szentírásra. Azősbűn által tönkretett eredeti rendet a megtestesülés és a megváltás állítja helyre. A megváltás kegyelmének közvetítője a keresztség és az eukharisztia. Ez a dogmatikai kézikönyv nagyon elterjedt a keleti egyházban.¹¹²
Exegetikai művei többnyire szintén Órigenész hatását mutatják. A De opificio hominis bátyja művének folytatása a teremtésről.¹¹³

A De vita Moysis misztikus tanulmány, amely Mózes életének keretében mutatja be az erényes élet fejlődését. Két részének exegétikai módszere eltérő. Az elsőben a betű szerinti értelem van a középpontban, a másodikban az allegória. Mózes az emberi lélek misztikus vándorlásának és Istenhez emelkedésének szimbóluma lesz.¹¹⁴

Az Énekek énekéhez írt hosszú homiliáiban megvédi az egyház igényét a Szentírás lelki értelmezésére. Nem az egyházat, hanem az ember lelkét fedezi fel a jegyes alakjában.¹¹⁵

A De virginitate című aszkétikai mű Nüsszai Gergely legelső könyve. Érdekes, hogy Krisztust ajrcipavrqeno"-nak hívja. A keresztény aszkéta élete éri el a vita contemplativának azt a beteljesülését, amelyre a régi görög filozófusok vágyakoztak.¹¹⁶
A De instituto Christiano összefoglalja aszkétikai tanítását. Nagy hatása volt a keleti egyház szerzetességére és oktatási rendjére. A szerző a kegyelemről szóló keresztény tanítás és a klasszikus ajrethv-eszmény szintézisét alkotja meg.¹¹⁷
A Vita Macrinae röviddel nővérének halála után íródott, aki az életrajzban a lelki anyaság eszményévé magasodik.¹¹⁸
Néhány beszéde temetések alkalmával hangzott el: Melétiosz antiochiai püspöknek, Pulcheriának, Theodosius lányának és Flaccillának, a császár feleségének sírjánál. A beszédek a keresztény consolatio mintaképei.¹¹⁹

Nem szoros értelemben halotti beszéd bátyjáról írt encomium-a, amelyben Keresztelő Szent Jánoshoz és Szent Pálhoz hasonlítja az elhunytat.¹²⁰

Később is nagyra becsülték az Oratio de deitate Filii et Spiritus Sancti című dogmatikai beszédét, amelyben a kortárs eretnekeket a Szent Pál által emlegetett sztoikusokhoz és epikureusokhoz hasonlítja. Híresek még húsvéti homiliái és más egyházi ünnepeken elhangzott beszédei.¹²¹

Levelei közül az egyik a divatba jött szentföldi zarándoklatoktól óv. Kappadókia oltárain éppúgy közel kerülhet hozzánk Krisztus, mint a Szentföldön. 25. levele nagyon értékes információkat nyújt a korabeli egyházi építészetről.¹²²
Teológiai szintézise teljesebb, mint a másik két nagy kappadoxé. A filozófiát az Énekek énekének jegyeséhez hasonlítja, aki Krisztus után vágyakozik. A bölcsességet ki kell szabadítani a pogány filozófia rabságából. Órigenészt követve azt vallja, hogy a filozófia nem lehet abszolút és független, hanem a Szentírásnak kell vezetnie az értelmet. Nem igaz az a vád, hogy ő a platóni fogalmaknak csak keresztény neveket adott és elnevezte keresztény teológiának. Különben is a IV. században Platón tanításának nagy része már valamennyi filozófiai iskola közös kincse volt. Plótinosz hatása mellett sztoikus elemeket is találunk filozófiájában. Módszertanilag Baszileiosznál és Naszianszoszi Gergelynél nagyobb figyelmet fordított a ratio theologica-ra. Az értelemnek feladata a nagy misztériumok feltérképezése, de ebben a hagyomány irányítására is támaszkodnia kell.¹²³

Szentháromságtana kiemeli, hogy az isteni személyek tevékenysége ad extra közös. A szentháromsági személyeket három fáklyához hasonlítja, amelyek közül az első a második közvetítésével adja át a tüzet a harmadiknak. Azon túl, hogy teljesen egyértelműen tanítja a Szentlélek istenségét és a másik két személlyel való egylényegűségét, a másik két kappadoxnál alaposabban elemzi a Fiúval való relációját.¹²⁴

Krisztológiája élesen megkülönbözteti a két természetet, de teljesen elfogadja a communicatio idiomatum-ot is. A két természet Krisztus felmagasztalása után sem mosódik egybe.¹²⁵

Mariológiája megvédi az Istenszülőt Apollinarisz követőivel szemben és újításnak tartva elveti az anthropotokos kifejezést. Vallja a virginitas in partu-t.¹²⁶

Eszkatológiájában főleg Órigenész tanítványának bizonyul, de elveti a lélek preegzisztenciájának és a lélekvándorlásnak a tanát. Ő sem tudja azonban elfogadni az Istentől való örök elvetettség gondolatát. Az ajpokatavstasi"-ban a jó teljesen győzedelmeskedni fog a rossz fölött. Ez nemcsak átmeneti állapotot jelent, hanem az egész üdvösségtörténet fölséges beteljesülését.¹²⁷

Misztikáját csak a közelmúltban kezdték el alaposabban tanulmányozni. Beleilleszkedik abba a vonulatba, amelynek nevezetesebb tagjai: Philón, Plótinosz, Dionüsziosz Pszeudo-Areopagitész, Maximus Confessor és Szent Bonaventura. Isten eikon-ja kialakul az emberben. Mivel a hasonlót csak a hasonló ismerheti meg, így lehetővé válik Isten misztikus látása, amelynek során Isten lakóhelyet vesz a lélekben. Az ember így ízelítőt kaphat a visio beatificá-ból. Ezt a kegyelmet természetesen csak azok nyerhetik el, akik szüntelenül harcot folytatnak bűneik ellen, és a megtisztulásra törekednek.¹²⁸

Ex Oratiónibus sancti Gregórii Nysséni epíscopi: II/645-646
Ex Homilíis sancti Gregórii Nysséni epíscopi: III/321-322, 325-326, 329-331
Ex Homilíis sancti Gregórii Nysséni epíscopi in Cántica canticórum: II/754-755
Ex Homilíis sancti Gregórii Nysséni epíscopi in Ecclesiásten: III/182-184, 186-187
Ex Tractátu sancti Gregórii Nysséni epíscopi De perfécta christiáni forma: III/310-311, 314-315, IV/72-74
E Libro sancti Gregórii Nysséni epíscopi De Institúto christiáno: IV/248-249
Ex Commentário sancti Gregórii Nysséni epíscopi in Cántica canticórum: IV/417-418