A kappad�kiai aty�k

 

Gazdag arisztokrata csal�dban sz�letett Nagy Szent Baszileiosz 330 k�r�l, a kappad�kiai Caesarea-ban. Rokonai k�z�tt sok szentet tal�lunk. Fels�fok� retorikai tanulm�nyait Konstantin�poly-ban �s Ath�n-ban v�gezte. Itt bar�tkozott �ssze Naszianszoszi Szent Gergellyel. 356 k�r�l hazat�rt �s r�vid ideig retorik�t tan�tott. De hamarosan lemondott �ll�s�r�l �s elhat�rozta, hogy teljesen Istennek szenteli �let�t. El�sz�r megkeresztelkedett, majd beutazta Egyiptomot, Palesztin�t, Sz�ri�t �s Mezopot�mi�t, hogy megismerkedjen a legh�resebb aszk�t�k �let�vel. Hazat�rve elosztotta vagyon�t a szeg�nyek k�z�tt, �s az Iris partj�n, Neocaesarea k�zel�ben szerzetesk�z�ss�get alap�tott. Hamarosan megl�togatta Nazianszoszi Szent Gergely �s �ssze�ll�tottak egy antol�gi�t �rigen�sz m�veib�l, a Philokali�-t. Ekkor sz�letett meg Regul�-ja is, hosszabb �s r�videbb v�ltozatban. T�bb szerzetes k�z�ss�get is alap�tott, de CaesareaValens cs�sz�r fenyeget�z�sei sem tartott�k vissza att�l, hogy az eretneks�g visszaszor�t�s�ra �j egyh�zmegy�ket alap�tson. Baszileiosz a keleti egyh�z egys�g�nek helyre�ll�t�s�ra t�rekedett. Athanasziosz seg�ts�g�vel j� kapcsolatokat igyekezett ki�p�teni R�m�val, az antiochiai egyh�zszakad�s miatt azonban kev�s sikerrel. 378-ban Valens cs�sz�r hal�la megteremtette a lehet�s�get az egyh�z bels� b�k�j�nek helyre�ll�t�s�ra. Baszileiosz m�r nem �rhette meg az ortodoxia gy�zelm�t jelent� 381-es konstantin�polyi zsinatot, mert 379. janu�r 1-j�n meghalt, de� teremtette meg az alapokat ehhez a gy�zelemhez.⁹⁰

Dogmatikai m�ve az Adversus Eunomium. H�rom k�nyvb�l �ll. Az els� tagadja, hogy Isten egyetlen fogalommal, az metropolit�ja, Euszebiosz 364-ben maga mell� h�vta, hogy seg�tsen Cappadocia egyh�z�nak ir�ny�t�s�ban. Ekkor szentelte papp�. 370-ben � lett a p�sp�k. Egyh�zszervez�i tehets�g�t k�rh�zak, szeg�nyh�zak �s zar�ndoksz�ll�sok l�tes�t�s�vel is bizony�totta. Az ari�nus ajgennhsiva-val le�rhat� lenne. Eunomiosz ezzel a fogalommal akarta c�folni Krisztus istens�g�t. A m�sodik megv�di a niceai zsinatnak a oJmoouvsio"-r�l sz�l� tan�t�s�t. A harmadik a Szentl�lekr�l sz�l, akir�l k�s�bb k�l�n m�vet �rt 375 k�rny�k�n Peri; tou' aJgivou pneuvmato" c�mmel. R�mutat, hogy az egyh�z liturgi�ja a Szentlelket mindig egy�tt im�dta az Aty�val �s a Fi�val. A Szentl�lek nem r�szesed�s �ltal, hanem term�szet�n�l fogva birtokolja a szents�g Lelk�t, ez�rt Isten. Nem �j�t�s az a doxol�gia, amelyet � haszn�l, s�t jobban kifejezi az isteni szem�lyek egyenrang�s�g�t. Ebben meta; tou' uiJou' su;n tw' pneuvmati tw' aJgivw/ szerepel dia; tou' uiJou' ejn tw' aJgivw/ pneuvmati helyett. Az els� formula mindenk�ppen megfelel�bb, mert egyszerre fejezi ki az isteni szem�lyek k�l�nbs�g�t �s a k�zt�k lev� �r�k komm�ni�t, teh�t egyar�nt megc�folja a szabelli�nizmust �s az ari�nizmust. Szent Ambrus n�h�ny �vvel k�s�bb ezt a m�vet haszn�lta fel De Spiritu Sancto c�m� m�v�nek meg�r�s�hoz. Naszianszoszi Szent Gergely egy�bk�nt szem�re vetette Baszileiosznak, hogy nem el�g hat�rozottan mondja ki a Szentl�lek istens�g�t. A nagy egyh�zszervez� azonban azt v�laszolta, hogy az egyh�zban az adott pillanatban nagyobb sz�ks�g van a k�r�gm�ra, mint az egy�ni v�lem�nyekre, �s az�rt nem fogalmaz �lesen, hogy r�vezet�ssel b�rja r� a pneumatomakhusokat n�zeteik megv�ltoztat�s�ra.⁹¹
Aszk�tikai �r�sai k�z�l legfontosabb a Moralia ( Ta; hjqikav), amely szent�r�si id�zetekkel al�t�masztott 80 aszk�tikai szab�lyt tartalmaz. A Regulae brevius tractatae �s a Regulae fusius tractatae a szerzetesek �ltal felvetett k�rd�sekre adott v�laszokat tartalmazza. Lehets�ges, hogy n�melyik szab�ly m�r kor�bban is l�tezett, �s Baszileiosz csak �r�sba foglalta �ket.⁹²
Pedag�giai m� az Ad adolescentes, amely a kor egyik nagy probl�m�j�val foglalkozott, a pog�ny irodalom haszn�val �s k�r�val. Noha ez kev�sb� �rt�kes, mint a Szent�r�s, m�gsem elvetend�, hanem ki kell v�logatni bel�le az �rt�kes r�szeket. A fiataloknak a m�hekhez hasonl�an a nekt�rt kell keresni a vir�gban �s otthagyni a m�rget. A pog�ny k�lt�k m�vei is sokszor j� p�ld�kat ny�jtanak az er�nyek gyakorl�s�hoz.⁹³

Homili�i k�z�l legnevezetesebb az In Hexaemeron c�m� sorozat, amelyet nagyb�jtben mondott el. Retorikai sz�ps�gben semmi nem m�lja f�l�l a k�sei g�r�g irodalomban. A pog�ny �s a manicheus felfog�ssal szembeszeg�lve, a teremt�s m�g�tt a Teremt�t keresi. A term�szet sz�ps�g�t �s a kozmosz csod�it a kor term�szettudom�ny�nak alapos ismer�jek�nt mutatja be. �rdekes, hogy a F�ld k�zponti helyzet�r�l vallott korabeli felfog�st csak elm�letnek tartja. �rt m�g homili�kat a zsolt�rokhoz is erk�lcsi c�lzattal.⁹⁴
Levelei k�z�tt tal�lunk mor�lis, aszk�tikus, dogmatikai, liturgiai, t�rt�nelmi ihlet�s�eket �s szem�lyes hangv�tel�eket. N�melyik olyan hossz�, hogy �rtekez�snek is beillik.⁹⁵
Liturgi�j�t jelenleg is az �v sz�mos nagy �nnep�n haszn�lja a keleti egyh�z. Sokan vitatt�k a szerz�s�get. Bizonyosnak t�nik, hogy n�melyik r�sz�t ink�bb csak �tdolgozta. Az is igaz, hogy sok v�ltoztat�son esett �t a t�rt�nelem sor�n, hiszen �l� sz�veg volt.⁹⁶
Szenth�roms�gtani tan�t�s�nak nagy �rdeme, hogy v�gre k�l�nbs�get tett oujsiva �s uJpostavsi" k�z�tt. A niceai zsinat �s Athanasziosz m�g szinonimak�nt kezelte ezeket a szavakat, �s ez zavart okozott. � azonban az oujsiva-val mindig azt jel�lte, ami a Szenth�roms�gban egy, vagyis a l�nyeget. Az isteni l�nyeg k�l�nleges saj�toss�gait az atyas�gban, a fi�s�gban �s a megszentel�sben l�tta, �s ezeknek felelnek meg az isteni szem�lyek. Ez a megk�l�nb�ztet�s lett az �jnikaiai teol�gia alapja. Igaz, hogy amikor a Szentl�lekr�l besz�l, sohasem alkalmazza a oJmoouvsio" tw/' patriv kifejez�st, de hiba lenne �t Harnack nyom�n szemiari�nus n�zetekkel v�dolni. A "gy�ng�k" k�zt "gy�nge" akart lenni, hogy terminol�giai vit�kkal ne riassza el a szemiari�nusokat, hanem visszaterelje�ket az egyh�zba.⁹⁷

E Libro sancti Bas�lii Magni ep�scopi De Sp�ritu Sancto: I/406-407; II/335-336, 598-599, 767-768
Ex Homil�is sancti Basil�i Magni ep�scopi: II/174-176, III/449-450
E R�gulis f�sius tract�tis sancti Basil�i Magni ep�scopi: III/39-41, 90-91


Bar�tj�hoz hasonl�an Naszianszoszi Szent Gergely is gazdag kereszt�ny csal�db�l sz�rmazott. 330 k�r�l sz�letett Arianzum-ban, NaszianszoszCaesare�-ban tanult. K�s�bb Alexandri�-ba, majd Ath�n-ba ker�lt. Val�sz�n�leg hazat�r�se ut�n keresztelkedett meg. � is megkedvelte a szerzetesi �letet, �reged� apja azonban ut�dj�ul szemelte ki a p�sp�ki sz�kre. Apja 362-ben szentelte papp�, de Gergely r�gt�n elmenek�lt a feladat el�l Pontuszba. Azonban hamarosan hazat�rt �s seg�tett az egyh�zmegye ir�ny�t�s�ban. Lelki nyugalm�t azonban a ValensT�ana lett. Baszileiosz azonban ebbe nem nyugodott bele �s a vitatott ter�leten �j szuffrag�neus p�sp�ks�geket �ll�tott fel. F�lszentelte �s Szaszim�-ba k�ldte bar�tj�t is. � azonban r�gt�n visszat�rt Naszianszosz-ba, amikor megl�tta a p�sp�ki sz�khelynek sz�nt porf�szket. Apja hal�la ut�n egy �vvel ism�t elvonult a vil�gt�l. 379-ben azonban a konstantin�polyi kis orthodox k�z�ss�g megk�rte az egyh�z �jj�szervez�s�re. Miut�n minden templomot az ari�nusok saj�t�tottak ki, egyik rokon�nak h�z�t templomm� szentelte, Anasztaszisz titulussal. Gy�ny�r� sz�noklatai sok embert vonzottak, Theodosius cs�sz�r bevonul�sakor pedig a katolikusok visszakapt�k az �sszes templomot. A cs�sz�r �ltal �sszeh�vott m�sodik egyetemes zsinat 381 m�jus�ban nevezte ki a f�v�ros p�sp�k�nek. Ez azonban nem tetszett az egyiptomi �s a maced�niai p�sp�k�knek. A niceai zsinat hat�rozat�ra hivatkoztak, amely megtiltotta a p�sp�ki sz�kek v�ltogat�s�t, de legink�bb azt f�jlalt�k, hogy a beiktat�s az � meg�rkez�s�k el�tt t�rt�nt. Gergely lemondott �s hazak�lt�z�tt. 384-ben alkalmas embert tal�lt a p�sp�ki sz�kre,� pedig visszavonult az arianzumi csal�di birtokra �s ott �lt hal�l�ig, 389-ig vagy 390-ig.⁹⁸

Naszianszoszi Szent Gergely nem �rt sok m�vet. Soha nem �rt bibliakomment�rt vagy dogmatikai trakt�tust. Viszont � az egyetlen k�lt� a IV. sz�zadi nagy teol�gusok k�z�tt. Pr�z�ban �s versben a form�nak �s a st�lusnak nagy mestere, ez�rt a k�z�pkori biz�nci komment�torok �s a humanist�k is nagyon kedvelt�k. Legszebb m�vei k�z� tartozik az a 45 besz�d, amelyek legnagyobb r�sz�t 379 �s 381 k�z�tt mondta el. Nyelvezete saj�tos kever�ke a klasszikus attikai dialektusnak �s a bibliai koin�nak. Kereszt�ny neologizmusai m�g�tt gyakran hebraizmusokat sejthet�nk, a LXX-es ford�t�s nyomait. St�lus�nak jellegzetes elemei az anafora, az alliter�ci�, az antit�zis �s a sz�noki k�rd�s.⁹⁹

Sz�noklatai k�z�l legfontosabb az �t teol�giai besz�d, amelyeket 380-ban mondott el Konstantin�poly-ban. Ezekkel �rdemelte ki a Teol�gus jelz�t. Az els�ben megv�di az egyh�z tan�t�s�t az eunomi�nusokkal �s a makedoni�nusokkal szemben. A m�sodikban Isten l�tez�s�vel, term�szet�vel �s attributumaival foglalkozik. A harmadik bemutatja az isteni szem�lyek term�szet�nek egys�g�t, a negyedik pedig az ari�nusokkal szemben v�di meg a Fi� istens�g�t. Az �t�diket a Szentl�lek istens�g�nek v�delm�ben �rta.¹⁰⁰

K�ltem�nyeit �lete v�ge fel�, arianzumi mag�ny�ban �rta. Ezekkel akarta igazolni, hogy a kereszt�ny kult�ra semmiben sem marad el a pog�ny m�g�tt. C�lja volt tov�bb�, hogy Apollinarisz tanait c�folja, hiszen az � k�vet�i is versekkel n�pszer�s�tett�k t�teleiket. Leghosszabb verse a De vita sua, amely �rt�kes t�rt�neti forr�s sz�munkra. A legszebb g�r�g�l �rt �n�letrajz. T�le maradt fenn az egyetlen dr�ma a biz�nci korb�l, Christus patiens c�mmel.¹⁰¹
� volt az els� g�r�g szerz�, aki kiadta saj�t leveleinek gy�jtem�ny�t. K�l�n�sen fontos a 101. �s a 102. lev�l, amelyeket az apollinarist�k ellen �rt. Az efezusi zsinat r�szben, a khalked�ni eg�szben �tvette a 101. levelet.¹⁰²
Szenth�roms�gtani k�rd�sek csaknem minden m�v�ben el�fordulnak. Baszileioszn�l jobban hangs�lyozza Isten monarchi�j�t �s pontosabban defini�lja az isteni rel�ci�kat. �r� megy vissza a firenzei zsinat megfogalmaz�sa is: in Deo omnia sunt unum, ubi non obviat relationis oppositio. Az Atya jellemz�je az k�zel�ben. El�sz�r a kappad�kiai, majd a palesztinai cs�sz�r �ltal hozott int�zked�sek �s bar�tj�nak egyh�zpolitikai elk�pzel�sei megzavart�k. A cs�sz�r ugyanis k�t r�szre osztotta Kappad�ki�t �s a t�anai p�sp�k megragadta az alkalmat, hogy metropolit�v� l�ptesse el� �nmag�t, hiszen az �j provincia, Cappadocia Secunda f�v�rosa ajgennhsiva, a Fi�� a gevnnhsi", a Szentl�lek� pedig az ejkpovreusi", vagy m�s sz�val e[kpemyi". � m�r nem habozott, hogy a Szentlelket form�lisan is Istennek nevezze. M�r 372-ben ezt mondja ki: to; pneu'ma a{gion kai; qeov". B�r meg�rtette Baszileiosz oijkonomiva-j�t, mag�nak fenntartotta a megfogalmaz�s szabads�g�t.¹⁰³

Krisztol�gi�ja m�g fejlettebb. Cledoniushoz �rt levele j� eligaz�t�st jelentett az egyh�z sz�m�ra a k�vetkez� sz�zadban, mert megv�dte Krisztus teljes embers�g�t. Apollinarisz �gy v�lte, hogy Krisztusnak csak teste �s anim�lis lelke volt, �s csak a benne lak� istens�g t�lt�tte be az emberi l�lek szerep�t. Naszianszoszi Szent Gergely azonban vil�gosan l�tta, hogy Krisztus embers�ge csak �gy lehet teljes, ha nemcsak emberi teste, de teljes emberi lelke is volt. A t�ved�sek elker�l�se v�gett elveti a Logos-Sarx-krisztol�gi�t �s helyette a Logos-Anthropos-krisztol�gi�t fogadja el. Igenis volt nou'" Krisztusban, hiszen ez jelentheti az �sszek�t� kapcsot az emberi term�szet sz�m�ra Isten fel�. Gergely volt az els� g�r�g teol�gus, aki a szenth�roms�gtani terminol�gi�t a krisztol�gi�ban alkalmazta.¹⁰⁴

Ex Orationibus sancti Greg�rii Nazianz�ni ep�scopi: I/134-136, 512-513, 987-989; II/73-75, 209-210, 308-309; IV/369-371


N�sszai Szent Gergely 335 k�r�l sz�letett. Els�sorban b�tyja, Baszileiosz tan�totta. El�sz�r a sz�noki p�ly�t v�lasztotta �s megn�s�lt, majd bar�tjai r�besz�l�s�re elvonult Pontuszba, a Baszileiosz alap�totta kolostorba. 371-ben b�tyja k�v�ns�g�ra N�ssza p�sp�ke lett, de 376-ban ari�nus p�sp�k�k elt�vol�tott�k �s csak Valens cs�sz�r hal�la ut�n t�rhetett vissza, h�veinek nagy �r�m�re. A 379-ben tartott antiochiai zsinaton Szebaszte metropolit�j�v� v�lasztott�k. Jelent�s szerepet j�tszott a konstantin�polyi zsinaton. K�s�bb is t�bbsz�r visszat�rt a f�v�rosba. 394-ben hallunk utolj�ra fel�le, val�sz�n�leg m�g ebben az �vben meghalt.¹⁰⁵

St�lusa neh�zkesebb, mint Naszianszoszi Szent Gergely�. R� is jellemz�ek az atticizmusok �s a LXX-es ford�t�s hat�sa.¹⁰⁶
�r�sainak pontos kronol�gi�j�t m�g nem siker�lt meg�llap�tani. Val�sz�n� azonban, hogy legnagyobb r�sz�k els�sorban 379 ut�n �r�dott.
Adversus Eunomium c�men n�gy dogmatikai m�ve is fennmaradt. Az els�, amely 380 k�r�l sz�letett, megv�di Baszileioszt Eunomiosz k�sei v�lasz�val szemben. A vita k�s�bb is folytat�dott, a b�tyja v�delm�ben �rt h�rom k�nyv trakt�tusainak sorrendje azonban alaposan �sszekeveredett m�r a hatodik sz�zadban.¹⁰⁷
Az Adversus Apollinaristas ad Theophilum episcopum Alexandrinum c�folja az eretnekek v�dj�t, hogy a katolikusok k�t Fi�ban hisznek.¹⁰⁸
Az apollinarist�k elleni legfontosabb m� az Antirrheticus adversus Apollinarem. A Krisztusban lev� k�t term�szet egys�g�vel foglalkozik �s c�folja azt az eretnek elk�pzel�st, hogy a Logosz foglalja el Krisztusban az emberi �rtelmes l�lek hely�t.¹⁰⁹

A Sermo de Spiritu Sancto adversus Pneumatomachos Macedonianos Makedoniosz ellen �r�dott, aki ari�nus jelleg� tanait a Szentl�lekre alkalmazta.¹¹⁰
N�v�r�vel, Makrin�val folytatott besz�lget�st r�gz�t a Dialogus de anima et resurrectione qui inscribitur Macrinia.¹¹¹
Legfontosabb dogmatikai m�ve az Oratio catechetica magna, az els� k�s�rlet �rigen�sz ut�n teol�giai szint�zis megalkot�s�ra. A kereszt�ny tan�t�s komplex teljess�g�t ink�bb metafizikai alapokra igyekszik helyezni, mint egyed�l a Szent�r�sra. Az�sb�n �ltal t�nkretett eredeti rendet a megtestes�l�s �s a megv�lt�s �ll�tja helyre. A megv�lt�s kegyelm�nek k�zvet�t�je a kereszts�g �s az eukharisztia. Ez a dogmatikai k�zik�nyv nagyon elterjedt a keleti egyh�zban.¹¹²
Exegetikai m�vei t�bbnyire szint�n �rigen�sz hat�s�t mutatj�k. A De opificio hominis b�tyja m�v�nek folytat�sa a teremt�sr�l.¹¹³

A De vita Moysis misztikus tanulm�ny, amely M�zes �let�nek keret�ben mutatja be az er�nyes �let fejl�d�s�t. K�t r�sz�nek exeg�tikai m�dszere elt�r�. Az els�ben a bet� szerinti �rtelem van a k�z�ppontban, a m�sodikban az alleg�ria. M�zes az emberi l�lek misztikus v�ndorl�s�nak �s Istenhez emelked�s�nek szimb�luma lesz.¹¹⁴

Az �nekek �nek�hez �rt hossz� homili�iban megv�di az egyh�z ig�ny�t a Szent�r�s lelki �rtelmez�s�re. Nem az egyh�zat, hanem az ember lelk�t fedezi fel a jegyes alakj�ban.¹¹⁵

A De virginitate c�m� aszk�tikai m� N�sszai Gergely legels� k�nyve. �rdekes, hogy Krisztust ajrcipavrqeno"-nak h�vja. A kereszt�ny aszk�ta �lete �ri el a vita contemplativ�nak azt a beteljes�l�s�t, amelyre a r�gi g�r�g filoz�fusok v�gyakoztak.¹¹⁶
A De instituto Christiano �sszefoglalja aszk�tikai tan�t�s�t. Nagy hat�sa volt a keleti egyh�z szerzetess�g�re �s oktat�si rendj�re. A szerz� a kegyelemr�l sz�l� kereszt�ny tan�t�s �s a klasszikus ajrethv-eszm�ny szint�zis�t alkotja meg.¹¹⁷
A Vita Macrinae r�viddel n�v�r�nek hal�la ut�n �r�dott, aki az �letrajzban a lelki anyas�g eszm�ny�v� magasodik.¹¹⁸
N�h�ny besz�de temet�sek alkalm�val hangzott el: Mel�tiosz antiochiai p�sp�knek, Pulcheri�nak, Theodosius l�ny�nak �s Flaccill�nak, a cs�sz�r feles�g�nek s�rj�n�l. A besz�dek a kereszt�ny consolatio mintak�pei.¹¹⁹

Nem szoros �rtelemben halotti besz�d b�tyj�r�l �rt encomium-a, amelyben Keresztel� Szent J�noshoz �s Szent P�lhoz hasonl�tja az elhunytat.¹²⁰

K�s�bb is nagyra becs�lt�k az Oratio de deitate Filii et Spiritus Sancti c�m� dogmatikai besz�d�t, amelyben a kort�rs eretnekeket a Szent P�l �ltal emlegetett sztoikusokhoz �s epikureusokhoz hasonl�tja. H�resek m�g h�sv�ti homili�i �s m�s egyh�zi �nnepeken elhangzott besz�dei.¹²¹

Levelei k�z�l az egyik a divatba j�tt szentf�ldi zar�ndoklatokt�l �v. Kappad�kia olt�rain �pp�gy k�zel ker�lhet hozz�nk Krisztus, mint a Szentf�ld�n. 25. levele nagyon �rt�kes inform�ci�kat ny�jt a korabeli egyh�zi �p�t�szetr�l.¹²²
Teol�giai szint�zise teljesebb, mint a m�sik k�t nagy kappadox�. A filoz�fi�t az �nekek �nek�nek jegyes�hez hasonl�tja, aki Krisztus ut�n v�gyakozik. A b�lcsess�get ki kell szabad�tani a pog�ny filoz�fia rabs�g�b�l. �rigen�szt k�vetve azt vallja, hogy a filoz�fia nem lehet abszol�t �s f�ggetlen, hanem a Szent�r�snak kell vezetnie az �rtelmet. Nem igaz az a v�d, hogy � a plat�ni fogalmaknak csak kereszt�ny neveket adott �s elnevezte kereszt�ny teol�gi�nak. K�l�nben is a IV. sz�zadban Plat�n tan�t�s�nak nagy r�sze m�r valamennyi filoz�fiai iskola k�z�s kincse volt. Pl�tinosz hat�sa mellett sztoikus elemeket is tal�lunk filoz�fi�j�ban. M�dszertanilag Baszileioszn�l �s Naszianszoszi Gergelyn�l nagyobb figyelmet ford�tott a ratio theologica-ra. Az �rtelemnek feladata a nagy miszt�riumok felt�rk�pez�se, de ebben a hagyom�ny ir�ny�t�s�ra is t�maszkodnia kell.¹²³

Szenth�roms�gtana kiemeli, hogy az isteni szem�lyek tev�kenys�ge ad extra k�z�s. A szenth�roms�gi szem�lyeket h�rom f�kly�hoz hasonl�tja, amelyek k�z�l az els� a m�sodik k�zvet�t�s�vel adja �t a t�zet a harmadiknak. Azon t�l, hogy teljesen egy�rtelm�en tan�tja a Szentl�lek istens�g�t �s a m�sik k�t szem�llyel val� egyl�nyeg�s�g�t, a m�sik k�t kappadoxn�l alaposabban elemzi a Fi�val val� rel�ci�j�t.¹²⁴

Krisztol�gi�ja �lesen megk�l�nb�zteti a k�t term�szetet, de teljesen elfogadja a communicatio idiomatum-ot is. A k�t term�szet Krisztus felmagasztal�sa ut�n sem mos�dik egybe.¹²⁵

Mariol�gi�ja megv�di az Istensz�l�t Apollinarisz k�vet�ivel szemben �s �j�t�snak tartva elveti az anthropotokos kifejez�st. Vallja a virginitas in partu-t.¹²⁶

Eszkatol�gi�j�ban f�leg �rigen�sz tan�tv�ny�nak bizonyul, de elveti a l�lek preegzisztenci�j�nak �s a l�lekv�ndorl�snak a tan�t. � sem tudja azonban elfogadni az Istent�l val� �r�k elvetetts�g gondolat�t. Az ajpokatavstasi"-ban a j� teljesen gy�zedelmeskedni fog a rossz f�l�tt. Ez nemcsak �tmeneti �llapotot jelent, hanem az eg�sz �dv�ss�gt�rt�net f�ls�ges beteljes�l�s�t.¹²⁷

Misztik�j�t csak a k�zelm�ltban kezdt�k el alaposabban tanulm�nyozni. Beleilleszkedik abba a vonulatba, amelynek nevezetesebb tagjai: Phil�n, Pl�tinosz, Dion�sziosz Pszeudo-Areopagit�sz, Maximus Confessor �s Szent Bonaventura. Isten eikon-ja kialakul az emberben. Mivel a hasonl�t csak a hasonl� ismerheti meg, �gy lehet�v� v�lik Isten misztikus l�t�sa, amelynek sor�n Isten lak�helyet vesz a l�lekben. Az ember �gy �zel�t�t kaphat a visio beatific�-b�l. Ezt a kegyelmet term�szetesen csak azok nyerhetik el, akik sz�ntelen�l harcot folytatnak b�neik ellen, �s a megtisztul�sra t�rekednek.¹²⁸

Ex Orati�nibus sancti Greg�rii Nyss�ni ep�scopi: II/645-646
Ex Homil�is sancti Greg�rii Nyss�ni ep�scopi: III/321-322, 325-326, 329-331
Ex Homil�is sancti Greg�rii Nyss�ni ep�scopi in C�ntica cantic�rum: II/754-755
Ex Homil�is sancti Greg�rii Nyss�ni ep�scopi in Ecclesi�sten: III/182-184, 186-187
Ex Tract�tu sancti Greg�rii Nyss�ni ep�scopi De perf�cta christi�ni forma: III/310-311, 314-315, IV/72-74
E Libro sancti Greg�rii Nyss�ni ep�scopi De Instit�to christi�no: IV/248-249
Ex Comment�rio sancti Greg�rii Nyss�ni ep�scopi in C�ntica cantic�rum: IV/417-418