�riusz �s Szent Athanasziosz

 

A l�biai sz�rmaz�s� �riusz (256-336) Lukianosz antiochiai iskol�j�ban tanult arisztotel�szi ihlet�s� teol�gi�t. Alexandri�ban szentelt�k papp�. 318 t�j�n kezdenek felfigyelni r�, hogy besz�deiben saj�t teol�giai n�zeteit az egyh�z tan�t�sak�nt t�nteti fel. Mivel keveset �rt, �s ebb�l is csak t�red�kek maradtak fenn, eredeti tan�t�s�t neh�z rekonstru�lni.

Axi�m�nak tekintette, hogy Istennek ajgevnnhto"-nak kell lennie. Mivel ez nem mondhat� el Isten Fi�r�l, logikusnak t�nt sz�m�ra az a k�vetkeztet�s, hogy � nem lehet Isten. � a legels� teremtm�ny, amelyet Isten ejx oujk o[ntwn-b�l hozott l�tre �s nem az isteni szubsztanci�b�l, teh�t l�nyegileg k�l�nb�zik az Aty�t�l. Volt olyan szakasza az id�nek, amikor m�g nem l�tezett az Isten Fia: h\n o{te oujk h\n. K�l�nben is csak mor�lis �rtelemben tekinthet� Fi�nak, hiszen az Atya �rdemeinek el�zetes ismeret�ben adopt�lta ugyan, de ez nem jelent val�di r�szes�l�st az� istens�g�b�l. Az a feladata, hogy k�zvet�tsen Isten �s a vil�g k�z�tt:� az Atya eszk�ze a teremt�sben, amelynek els� eredm�nye a Szentl�lek. A Szentl�lek m�g kev�sb� tekinthet� Istennek, mint a Logosz. Megtestes�l�sr�l csak abban az �rtelemben besz�lhet�nk vele kapcsolatban, hogy� v�gezte J�zus Krisztusban a l�lek funkci�it.

�riusz teol�giai racionalizmusa k�nny� v�laszt k�n�lt az Atya �s a Fi� rel�ci�j�ra. Az arisztotel�szi egys�gfogalom a plat�nival szemben az egys�gben csak a megosztotts�g tagad�s�t l�tta �s nem valami pozit�vumot. Ez Isten bels� �let�nek elfogad�s�t eleve lehetetlenn� tette. �riusz tan�t�s�ra �s k�vet�inek viselked�s�re hatottak m�g az �jplat�nikus elm�letek is, amelyek sz�vesen taglalt�k az Isten �s a vil�g k�z�tti k�zvet�t� l�nyek tev�kenys�g�t. Az �ld�z�sek megsz�nt�vel sokan k�rt�k felv�tel�ket az egyh�zba. Az ari�nizmus nem k�v�nt t�l�k val�di megt�r�st, hiszen csak az �jplat�nikus rendszerbe kellett beilleszteni�k egy �j istent, a kereszt�nyek�t.

Az apolog�t�k szubordin�cionizmus�t is sokan sejtik �riusz tan�t�s�nak h�tter�ben. A terminol�giai hasonl�s�gok azonban nem sok�ig h�tr�ltatt�k az alexandriai p�sp�k�t, Alexandroszt abban, hogy el�t�lje, hiszen az �j eretneks�g a kereszt�nys�g l�nyeg�t tagadta. Hogyan v�lthatta volna meg az emberis�get egy olyan Isten, aki val�j�ban nem is igazi Isten? Hi�ba �t�lte azonban el 318-ban egy alexandriai zsinat �riuszt �s k�vet�it, mert az egykori antiochiai di�k hathat�s t�mogat�kra tal�lt volt iskolat�rsai szem�ly�ben, akik k�z�l ekkor m�r t�bben p�sp�k�k voltak, mint p�ld�ul Nikom�diai Euszebiosz.

Az egyh�z fokoz�d� megosztotts�ga megriasztotta Nagy Konstantint, aki a birodalom egys�g�t a kereszt�nyek seg�ts�g�vel �hajtotta meg�rizni. A b�ke megteremt�se �rdek�ben 325-ben egyetemes zsinatot h�vott �ssze Nikai�ba, amely meger�s�tette Alexandrosz d�nt�s�t. A cs�sz�r el�sz�r Ill�ri�ba sz�m�zte �riuszt, de 328-ban visszah�vta. A t�ruszi �s jeruzs�lemi zsinatok 335-ben �gy d�nt�ttek, hogy visszafogadj�k �riuszt az egyh�zba, de a cs�sz�r �ltal elrendelt �nnep�lyes kiengesztel�d�si cerem�nia el�tt egy nappal �riusz hirtelen meghalt. Hal�la azonban nem jelentette az ari�nizmus hal�l�t.⁷²

Szerencs�re a niceai hitvall�snak hathat�s v�delmez�je t�madt Athanasziosz szem�ly�ben, aki alexandriai sz�rmaz�s� volt. Ebben a nagy kult�rk�zpontban tett szert klasszikus �s teol�giai m�velts�gre is. 319-ben szentelte di�konuss� Alexandrosz �s hamarosan titk�ra is lett, majd elk�s�rte az els� egyetemes zsinatra. Felsz�lal�saira m�r ott felfigyeltek, p�sp�ke hal�la ut�n, 328-ban pedig ut�dj�nak v�lasztott�k. A cs�sz�r parancsa ellen�re nem volt hajland� visszafogadni �riuszt az alexandriai egyh�zba, ez�rt a t�ruszi zsinat megfosztotta p�sp�ki sz�k�t�l, a cs�sz�r pedig Nyugatra sz�m�zte. A cs�sz�r hal�l�nak �v�ben, 337-ben t�rt vissza. Nikom�diai Euszebiosz nem t�r�d�tt bele ebbe, hanem 339-ben egy antiochiai zsinaton ism�t let�tette. I. Gyula p�pa azonban sz�vesen fogadta R�m�ban. 341-ben egy r�mai zsinat elismerte �rdemeit, a 343-as Serdica-i zsinat pedig visszahelyezte katedr�j�ra, de csak h�rom �vvel k�s�bb tudott hazat�rni, miut�n az ari�nusok �ltal �ll�tott p�sp�k meghalt.
A b�kess�g azonban Constansnak, a Nyugat ur�nak �s Athanasziosz protektor�nak hal�l�val megsz�nt, mert Constantius m�r az ari�nizmus elfogad�s�ban l�tta a birodalom egys�g�nek z�log�t. A 353-as Arles-i �s a 355-�s mil�n�i zsinat el�t�lte Athanaszioszt, aki most az egyiptomi sivatagban lak� szerzetesekhez menek�lt. Itt hat �ven kereszt�l rengeteget �rt, majd Julianus tr�nral�p�se ut�n, 362-ben t�rt haza. R�gt�n hozz�l�tott a szemiari�nusok �s az orthodoxok �sszeb�k�t�s�hez. Ez azonban nem tetszett a pog�nys�g restaur�ci�j�ra t�rekv� cs�sz�rnak, hiszen �ppen az�rt h�vta vissza a sz�m�z�tt p�sp�k�ket, hogy felfordul�st okozzon az egyh�zban. �jabb sz�m�zet�s k�vetkezett, de csak r�vid id�re, hiszen Julianus 363-ban meghalt a csatat�ren. Valens lett a Kelet ura, aki ism�t megpr�b�lkozott az id�s p�sp�k sz�m�zet�s�vel, de l�zad�st�l tartva hamarosan visszah�vta, ez�rt Athanasziosz utols� �vei (366-373) m�r nagyobb b�kess�gben teltek el.⁷³

Athanasziosz k�t apolog�tikai m�ve, az Oratio contra gentes �s az Oratio de incarnatione Verbi val�j�ban egy egys�get k�pez, amelyet Jeromos Adversum gentes duo libri-k�nt eml�t. A m�sodik sz�zadi apol�gi�k st�lus�ban t�madja a b�lv�nyim�d�st, vagyis a politeizmust. Az emberis�g megroml�sa ut�n nem volt m�s megold�s a teremt�s eredeti rendj�nek helyre�ll�t�s�ra, mint a megtestes�l�s.⁷⁴

F� dogmatikai m�ve az Orationes contra Arianos. Az els� oratio �riusz Thalia c�m� m�v�t ismerteti, majd megv�di a niceai zsinat tan�t�s�t, hogy a Fi� �r�k, ajgevnnhto", v�ltozatlan �s isteni l�nyege azonos az Aty��val. A m�sodik �s harmadik oratio kifejti azokat a szent�r�si sz�vegeket, amelyek a Fi� istens�g�re vonatkoznak.⁷⁵

Sokan megk�rd�jelezt�k, hogy val�ban Athanasziosz-e a szerz�je a De incarnatione et contra Arianos-nak, mert a k�vetkez� kifejez�s tal�lhat� benne: eiJ" qeo;" ejn trisi;n uJpostavsesin. Athanasziosz ugyanis uJpostavsi"-on �ltal�ban l�nyeget �rt �s nem szem�lyt. Biztos viszont, hogy a k�z�pkorban Nyugaton k�zkedvelt �s a reform�torok �ltal is nagyra becs�lt Symbolum Athanasianum nem az� m�ve.⁷⁶
Saj�tos csoportj�t alkotj�k Athanasziosz �r�sainak a t�rt�nelmi-polemiz�l�Apologia contra Arianos-t 357 t�j�n �rta. M�sodik sz�m�zet�s�b�l hazat�rve Nikom�diai Euszebiosz p�rtj�nak t�mad�sai ellen �sszegy�jt�tte a kor�bbi zsinatok hat�rozatait �s a jelent�s szem�lyekt�l kapott leveleket. A dokumentumok n�lk�l�zhetetlenek az ari�nizmus k�r�l d�l� vit�k meg�rt�s�hez. Megtal�ljuk k�z�tt�k azt a levelet is, amelyet Gyula p�pa int�zett az antiochiaiaknak, hogy megv�dje Athanaszioszt �s megr�ja az euszebi�nusokat R�ma �s a niceai zsinat ir�nti tiszteletlens�g�k miatt.⁷⁷

Egyik legh�resebb �r�sa az Apologia pro fuga sua, amelyben a gy�vas�g v�dja ellen v�dekezik.⁷⁸
Szerzetei k�r�s�re �rta a Historia Arianorum ad monachos-t. Kem�nyen t�madja benne Constantius cs�sz�rt, �s az Antikrisztus el�h�rn�k�nek nevezi.⁷⁹
Exeg�tikai m�vei k�z�l megeml�thetj�k a zsolt�rokhoz �rt komment�rokat, amelyekb�l kider�l, hogy el�szeretettel alkalmazta az alleg�ri�t �s a tipol�gi�t.⁸⁰

Aszk�tikai �r�sai k�z�l a Vita Antonii a legjelent�sebb. Az Isten szolg�lat�ra szentelt �let mint�j�t v�zolja fel a szent remete �letrajz�val. Hamarosan latinra is leford�tott�k �s nagy szerepe volt a monasztikus �letforma nyugati elterjed�s�ben. Ahogyan a m�rt�rok a szenved�sben k�zd�ttek meg a s�t�nnal, ugyan�gy harcoltak a szerzetesek a k�s�rt�sek d�monjaival. Athanasziosz ezzel a m�v�vel m�faji mint�t k�n�lt a k�s�bbi g�r�g �s latin hagiogr�fusok sz�m�ra. Az aszk�tikus m�vek k�z� tartozik sz�mos �r�s a sz�zess�gr�l, amelyek az� neve alatt terjedtek, g�r�g, sz�r �s kopt v�ltozatban. A sz�zek Krisztus jegyesei, akik eg�sz �letre sz�l� szerz�d�st �rtak al� vele.⁸¹

Levelei k�z�l legnevezetesebbek a nagyb�jt kezdet�t �s a h�sv�t id�pontj�t bejelent� �r�sok, amelyekben a t�rt�nelemre �s a hagyom�nyra hivatkozva megc�folja az ellene felhozott r�galmakat. Az !Epistolai; eJortastikaiv, amelyeket m�g sz�m�zet�sei sor�n is elk�ld�tt szuffrag�neus p�sp�keinek. Az els� m�g csak hatnapos b�jtr�l tesz eml�t�st, de a m�sodik, 330-ban m�r hathetesr�l. A 39. lev�l el�t�li az eretnekek mesterked�seit, akik �j k�nyveket pr�b�lnak becsemp�szni a k�nonba. Az �jsz�vets�ghez pontosan ugyanazt a 27 k�nyvet sorolja, mint mi, de az �sz�vets�gi deuterokanonikus k�nyvek a Didakh�val �s Herm�sz P�sztor�val ker�lnek abba a csoportba, amely csak a neofit�k �p�l�s�re alkalmas lelkiolvasm�nyk�nt.⁸²

Az Epistulae IV ad Serapionem episcopum Thmuitanum-ban a Szentl�lekr�l sz�l� tan�t�s�t ismerteti. N�melyek otthagyt�k az ari�nusokat, de nem tudt�k elfogadni a Szentl�lek istens�g�t, hanem a r�la sz�l� szent�r�si utal�sokat metaforikusan �rtelmezt�k. Vel�k kapcsolatban k�rt tan�csot Szerapion p�sp�k.⁸³

Az Epistula de decretis Nicaenae synodi megv�di a Szent�r�sban nem tal�lhat� ejk th'" oujsiva" �s oJmoouvsio" kifejez�s haszn�lat�t. Nagy �rdeme m�g a lev�lnek, hogy le�rja a zsinat lefoly�s�t �s k�zli az egyetlen m�ig fennmaradt levelet, amely a zsinat �v�ben kelt. Caesareai Euszebiosz �rta haza h�veinek �s arr�l sz�l, hogy a zsinat az �ltala beny�jtott hitvall�st fogadta el m�dos�tott form�ban.⁸⁴

Teol�gi�j�ban nem sok spekulat�v elemet tal�lunk. Nem dolgozott ki �j rendszert �s terminol�gi�t. �rdeme abban �llt, hogy megv�dte az egyh�z tan�t�s�t a helleniz�l�d�st�l. �rigen�sz h�s�ges tan�tv�nyak�nt a g�r�g gondolkod�si �s kifejez�si form�kat a kinyilatkoztat�s tartalm�val t�lti meg. A racionalista t�rekv�sekkel szemben hangs�lyozta a hit els�dlegess�g�t az �rtelemmel szemben. �vsz�zadokra el�re megszabta a teol�gia fejl�d�s�t.⁸⁵

Szenth�roms�gtana elutas�tja azt az ari�nus tan�t�st, hogy Istennek sz�ks�ge volt a Logoszra a teremt�shez. A Fi� ejk th'" oujsiva" tou' patrov" ered �s nem az akarat�b�l. Ennek kifejez�s�re a oJmoouvsio" kifejez�s is alkalmas, a o{moio" azonban nem.⁸⁶

Sz�t�riol�gi�j�nak alapt�tele viszont az, hogy Isten megv�lt� akarata folyt�n t�rt�nt a megtestes�l�s �s Krisztus hal�la. Ha Krisztus nem term�szete folyt�n lett volna Isten, hanem csak r�szesed�s �ltal, akkor senkiben nem form�lhatn� ki Isten k�pm�s�t.⁸⁷

Krisztol�gi�ja hangs�lyozza Krisztus szem�lyi egys�g�t. Sok kutat�nak felt�nt viszont, hogy Krisztus emberi lelk�nek nem tulajdon�t jelent�s�get. Ennek h�tter�ben az �llhat, hogy m�g Athanasziosz is a Logos-Sarx krisztol�gia�riusz �s Apollinarisz. A Krisztusban lev� isteni �s emberi term�szet egys�g�nek k�vetkezm�nye, hogy M�ri�t form�iban gondolkodott, ak�rcsak qeotovko"-nak mondhatjuk. Ugyancsak az egys�gb�l sz�rmazik a communicatio idiomatum: Krisztusnak m�g emberi term�szet�ben is kij�r az im�d�s.⁸⁸

A Szentl�lekr�l sz�l� tan�t�s�t ugyanaz az alexandriai gondolatmenet szabja meg, mint krisztol�gi�j�t: ha csak teremtm�ny lenne a Szentl�lek, akkor nem r�szesedhetn�nk �ltala Istenb�l. Ugyan�gy, mint a Fi�, � is oJmoouvsio" az Aty�val.⁸⁹

Ex Ep�stolis sancti Athan�sii ep�scopi: I/391-392
Ex Ep�stolis pasch�libus sancti Athan�sii ep�scopi: II/253-255, 268-269
Ex Orati�nibus sancti Athan�sii ep�scopi: II/1370-1371; IV/176-177
Ex Orati�ne sancti Athan�sii ep�scopi Contra gentes: III/46-48, 50-51
Ex Orati�nibus sancti Athan�sii ep�scopi Contra Ari�nos: III/162-164; IV/340-341
E Vita sancti Ant�nii a sancto Athan�sio ep�scopo conscr�pta: III/1065-1066