A III. sz�zad r�mai aty�i

 

Marcus Minucius Felix �rta az egyetlen latin nyelv� apol�gi�t R�m�ban, Octavius c�mmel. Egyetlen egy k�ziratban maradt fenn: Codex Parisinus 1661, saec. IX. A sz�nhely R�ma, a szerepl�k a szerz� �s k�t bar�tja, a kereszt�ny Octavius �s a pog�ny Caecilius. �ton Osti�ba elhaladnak Serapis szobra mellett, ahol Caecilius kimutatja im�dat�t az istens�g ir�nt. Vita kerekedik a kereszt�nys�gr�l, amelyben Caecilius v�dl�k�nt, Octavius v�d�k�nt, Minucius pedig b�r�k�nt l�p fel. Caecilius szerint az�s�k vall�s�t kell k�vetni, akik a birodalmat a f�ld hat�r�ig terjesztett�k. A kereszt�nyek felfuvalkodott ateist�k, akik szentesked� jelszavaikkal erk�lcstelens�get terjesztenek. Amit az egy Istenr�l, a vil�gv�g�r�l, a halhatatlans�gr�l �s a test felt�mad�s�r�l tan�tanak, teljes k�ptelens�g. V�lasz�ban Octavius r�mutat arra, hogy minden emberben megvan a k�pess�g a j�zan �rvel�sre �s mindenki felismerheti az egy Istent, mint ahogy azt m�r sok pog�ny k�lt� �s filoz�fus is megtette. Ez�rt nem hagyhatjuk, hogy a tudatlan hagyom�ny korl�tozza egy�ni szabads�gunkat. A r�mai istenek templomai nem �rdemelnek tiszteletet, hiszen m�s v�rosok lerombol�sa �r�n sz�lettek. A kereszt�nyek elleni v�dak alaptalanok, �s viselked�s�k r�c�fol az ilyen r�galmakra.�k nem sz�val, hanem tetteikkel hirdetik a nagy dolgokat. Az �rvel�s meggy�zi Caeciliust.

Az apol�gia st�lusa, a kifejez�s tisztas�ga, az anyag gondos elrendez�se, a vil�gos gondolatmenet m�r kor�n b�mulatot v�ltott ki. Nagy hat�ssal volt r� Cicero De natura deorum c�m� m�ve. �rdekes, hogy egyetlen szent�r�si r�szt sem id�z Minucius Felix. Kev�s utal�s van benne a kinyilatkoztat�sra is. A kereszt�nys�get els�sorban etikai �ll�sfoglal�snak tekinti, �s ebben sztoikus hat�s �rezhet�. Tertullianus Apologeticum�val sok k�z�s von�st mutat, de neh�z eld�nteni, hogy melyik �r�dott kor�bban.

Hippol�tosz pr�dik�ci�it �rigen�sz is hallgatta 212-ben, amikor R�m�ban j�rt. Minden jel arra mutat, hogy nem r�mai sz�let�s� volt, hanem valahonnan Keletr�l �rkezett. J�ratos a g�r�g filoz�fi�ban �s ismeri a keleti miszt�riumvall�sokat. Logosztana alapj�n val�sz�n�, hogy voltak kapcsolatai Alexandri�val. Nemcsak g�r�g�l �r, hanem g�r�g�l is gondolkodik. � az utols�, aki R�m�ban ezen a nyelven sz�lt a kereszt�nyekhez. �rigen�szt�l elt�r�en ink�bb a gyakorlati probl�m�k foglalkoztatt�k. Photiosz szerint Ireneusz tan�tv�ny�nak tekintette �nmag�t. Az eretnekek elleni harcaiban azonban � maga is eretneks�gbe esett. Megv�dolta Callistus p�p�t, hogy t�lzottan gy�ngekez� a megt�r� b�n�s�k ir�nt �s szabelli�nus eretnek. K�vet�kre is tal�lt, akik R�ma p�sp�k�v� v�lasztott�k, ez�rt �t tekinthetj�k az els� ellenp�p�nak. A skizma Urbanus majd Pontianus p�p�k idej�n is folytat�dott. Maximinus Thrax Pontianus-szal egy�tt Szard�ni�ra sz�m�zte, ahol kib�k�ltek egym�ssal. Mindketten lemondtak �s Anterosz megv�laszt�sa �ltal helyre�llt a r�mai egyh�z egys�ge. A k�t egykori ellenf�lnek m�r csak a teste ker�lt vissza R�m�ba. Hippol�tosz a Via Tiburtin�n van eltemetve. Szobra 1551-ben ker�lt el�. Katedr�j�nak oldal�n olvashat� az �ltala kidolgozott h�sv�ti t�bl�zat �s m�veinek list�ja.

M�veinek sorsa hasonl�t �rigen�sz �r�sainak sors�ra. Rengeteget �rt, de nagyon kev�s maradt fenn az eredeti g�r�gb�l. Ennek az oka nemcsak eretnek krisztol�gi�j�ban �s skizmatikus mivolt�ban keresend�, hanem annak is tulajdon�that�, hogy a g�r�g nyelv ismerete R�m�ban fokozatosan vesz�tett tekint�ly�b�l. Keleten hossz� ideig nagyon ismert volt, ezt jelzi, hogy sz�r, kopt, arab, eti�p, �rm�ny, gr�z �s szl�v ford�t�sban is maradtak fenn �r�sai.

Az �sszes eretneks�gek c�folata c�m� munk�ja t�z k�nyvb�l �ll. Az els�t csak 1701 �ta ismerj�k, de akkor m�g �rigen�sz m�v�nek tartott�k. A 2. �s 3. elveszett, a t�bbi azonban 1842-ben el�ker�lt egy Athosz-hegyi kolostorb�l, de tov�bbra is �rigen�sznek tulajdon�tott�k, eg�szen 1851-ig. Hippol�tosz Ir�neuszt k�veti nemcsak a feldolgozott anyag, hanem a m�dszer tekintet�ben is. Els�dleges c�lja, hogy kimutassa az eretneks�gek nem-kereszt�ny volt�t �s pog�ny filoz�fiai gy�kereit. Forr�sai k�z�tt szerepeltek az�ta elveszett gn�sztikus iratok is.

A Peri; tou' ajnticrivstou az egyetlen dogmatikai trakt�tusa, amit ismer�nk. Sokan R�m�t tekintett�k az Antikrisztus birodalm�nak, � azonban D�niel k�nyv�re hivatkozva R�m�t csak a negyedik birodalomnak tartja, �s az Antikrisztus csak ut�na fog megjelenni.
Exeg�tikai munk�i k�z�l meg kell eml�teni D�niel k�nyv�hez �rt komment�rj�t, amelyet val�sz�n�leg a Septimius Severus-f�le �ld�z�s idej�n �rt. Ebben szerepel el�sz�r december 25-e Krisztus sz�let�snapjak�nt, b�r lehet, hogy k�s�bbi betold�ssal van dolgunk. Az �nekek �nek�r�l �rt komment�rban Krisztust tekinti a v�leg�nynek �s az egyh�zat a menyasszonynak.
Foglalkozott kronol�giai k�rd�sekkel is. A Cronikw'n bivbloi a vil�g t�rt�net�nek kr�nik�ja a teremt�st�l 234-ig. Azok ellen �rta, akik k�zelinek tartott�k a vil�gv�g�t.
Az !Apovdeixi" crovnwn tou' pavsca 222-ben �r�dott �s 233-ig mutatja a h�sv�t id�pontj�t. Hippol�tosz c�lja az volt, hogy f�ggetlen�tse a kereszt�ny sz�m�t�st a zsid� kalend�riumt�l. Azonban m�r 237-re vonatkoz�lag t�ved, ez�rt biztos, hogy a szobr�t m�r ez el�tt �ll�tott�k.

Nagyon jelent�s m�ve az !Apostolikh; paravdosi". Elterjedetts�g�re jellemz�, hogy m�g eti�p, arab �s kopt nyelven is fennmaradtak k�l�nb�z� v�ltozatai. Az eredeti elveszett, de a sz�mos �tdolgoz�s ellen�re j�r�szt reproduk�lhat�. H�rom f� r�szb�l �ll. Az els� le�rja a p�sp�k v�laszt�sakor �s felszentel�sekor k�vetend� szab�lyokat. C�lja, hogy a hagyom�nyt megv�dje az �j�t�sokt�l. Emiatt biztos, hogy j�val a le�r�s el�tti �llapotot t�kr�zi. A p�sp�k f�lszentel�sekor jelen kell lennie a szomsz�dos p�sp�k�knek is, valamint a helyi presbitereknek. Hangs�lyozza az apostoli szukcesszi� fontoss�g�t �s a b�nbocs�t�s hatalm�t. L�tszik, hogy a liturgia m�r nem improviz�l, mint Jusztinosz kor�ban, hanem elfogadott sz�vegek vannak, noha ezek nem k�telez�ek. A m�sodik r�sz a laikusok sz�m�ra ad utas�t�sokat. A keresztel�s le�r�s�ban olvashatjuk el�sz�r a R�mai Hitvall�st. A szents�g kiszolg�ltat�sakor h�rom k�rd�st tettek fel a katekumennak. A keresztel�s ut�n a b�rm�l�st �rja le, de k�l�n szents�gk�nt kezeli. A harmadik r�sz t�bbek k�z�tt a vas�rnapi szentmis�t ismerteti �s b�jt�l�si el��r�sokat tartalmaz.

Teol�giai rendszer fel�ll�t�s�ra nem t�rekedett, ennek ellen�re munk�ss�g�t �sszek�t� kapocsnak tekinthetj�k Ireneusz �s �rigen�sz k�z�tt. J� �r� volt, de filoz�fiai ismeretei fel�letesek maradtak. A filoz�fi�t k�l�nben is veszedelmesnek tartotta, minden eretneks�g forr�s�nak. Ennek ellen�re t�bbet k�lcs�nz�tt a filoz�fusokt�l, mint Ireneusz.

Krisztol�gi�ja szubordinacianus, �s m�g az apolog�t�kn�l is messzebb megy el a LogoszLogosz fejl�d�se h�rom korszak sor�n ment v�gbe: a teremt�s el�tt volt az els�, ut�na a m�sodik eg�szen a megtestes�l�sig, amely a harmadik l�pcs�fokot jelenti. Ekkor lett a Logosz uiJo;" tevleio". Nem vette �szre, hogy elm�lete szerint Istenben v�ltoz�snak kellett volna v�gbemennie. M�sik t�ved�se abban �llt, hogy az Ige nemz�s�t szabad akarat� cselekv�snek tartotta, ak�rcsak a vil�g teremt�s�t. Szerinte Isten b�rmelyik emberb�l Istent csin�lhatott volna, ha ezt akarta volna. Callistus p�pa ditheizmus�rt �t�lte el, noha Hippol�tosz tiltakozott a v�d ellen.

Sz�t�riol�gi�ja Ireneusz j�zan tan�t�s�t k�veti a recapitulatior�l. A Logosz az�rt vette mag�ra �d�m test�t, hogy meg�j�tsa az emberis�get.
Ekkl�ziol�gi�ja szerint az egyh�znak k�t arca van, egy hierarchikus �s egy spiritu�lis. Az egyh�z az igazs�g hordoz�ja �s az apostoli szukcesszi� biztos�tja az egyh�z tan�t�s�nak hiteless�g�t. Az egyh�z spiritu�lis arculat�nak meg�t�l�s�ben tan�t�sa f�lrecs�szott, mert nem nagyon marad benne hely azok sz�m�ra, akik megt�rtek s�lyos t�velyg�s�kb�l. Sz�m�ra az egyh�z al�rendelts�g�nek hangoztat�s�ban. Szerinte a klh'si" tw'n aJgivwn.

A b�nbocs�natr�l sz�l� tan�t�sa szorosan �sszef�gg ekkl�ziol�giai n�zeteivel. Keser�en fakad ki Callistus p�pa ellen, aki a konkolyr�l sz�l� p�ldabesz�ddel, valamint a No� b�rk�j�ban a v�z�z�nt t�l�l� tiszta �s tiszt�talan �llatok p�ld�j�val is al�t�masztotta a b�n�k bocs�nat�r�l �s az egyh�z �sszet�tel�r�l vallott n�zeteit. Azt m�r v�gk�pp nem tudta megbocs�tani neki, hogy a p�pa enged�lyezte szabadok �s rabszolg�k h�zass�g�t, �s ezzel is el�seg�tette az embertelen pog�ny szok�sok felsz�mol�s�t.

Ex Tract�tu sancti Hipp�lyti presb�teri Contra hae vresim No�ti: I/301-302
Ex Tract�tu sancti Hipp�lyti presb�teri De refutati�ne �mnium haevresum: I/371-372
Ex Serm�ne in sancta Theoophan�a sancto Hipp�lyto presb�tero attrib�to: I/475-476


Novatianus m�r ny�ltan vallotta Hippol�tosz logosztan�t. Val�sz�n�leg fr�giai sz�rmaz�s� volt. Clinicus l�t�re Fabianus p�pa papp� szentelte, noha ezt sokan ellenezt�k. A Decius-f�le �ld�z�s idej�n, amikor 15 h�napig nem volt p�sp�ke R�m�nak, vezet� szerepet j�tszott a helyi kl�rusban. A jelek szerint � szeretett volna R�ma p�sp�k�v� lenni, ez�rt amikor 251 m�rcius�ban Corneliust v�lasztott�k meg, s�rt�d�tts�g�ben elszakadt az egyh�zt�l. El�z� n�zet�t megv�ltoztatva, a lapsi k�rd�s�ben sz�ls�s�gesen rigorista n�zeteket kezdett vallani. Csellel p�sp�kk� szenteltette mag�t, b�r a szentel�s �rv�nyess�ge er�sen k�ts�gbevonhat�. Szekt�ja gy�keret vert m�g Hisp�ni�ban �s Sz�ri�ban is, �s sz�zadokon kereszt�l fennmaradt. K�vet�i kaqaroiv-nak nevezt�k �nmagukat. Egy r�mai zsinat kik�z�s�tette �ket. Novatianus tov�bbi sors�r�l keveset tudunk. Neve szerepel a r�mai martyriologiumban, �s 1932-ben tal�ltak egy s�rt az egyik r�mai katakomb�ban a k�vetkez� felirattal: NOVATIANO BEATISSIMO MARTYRI GAUDENTIUS DIAC. Ez val�sz�n�leg az� s�rja, noha �rdekes, hogy a fel�rat nem nevezi p�sp�knek.

M�g kritikusai is elismert�k, hogy tehets�ges �s m�velt ember volt. J�l ismerte a sztoikus filoz�fi�t, st�lus�n pedig Vergilius hat�sa �rz�dik.� volt az els� r�mai teol�gus, aki latinul �rt.
A De trinitate c�m� m�ve val�sz�n�leg m�g 250 el�tt �r�dott. Noha a trinitas sz� nem fordul el� benne, az eg�sz m� ezzel a k�rd�ssel foglalkozik. A r�gi r�mai hitvall�s els� h�rom artikulus�ra �p�l. A teremt� Isten dics�ret�n �rz�dik a sztoicizmus hat�s. A m�sodik r�sz a Krisztusban lev� k�t term�szettel �s egys�g�kkel foglalkozik. A negyedik r�sz azt bizony�tja, hogy a Fi� istens�ge nem csorb�tja az Aty��t.

A De cibis Judaicis Szent P�l nyom�n haladva azt bizony�tja, hogy a t�bbi �sz�vets�gi t�rv�nnyel egy�tt az �tkez�si el��r�sokat is spiritu�lisan kell �rtelmezni. A teremt� mindent j�nak alkotott �s mindent meg�ldott. Az �sz�vets�gben eml�tett tiszt�talan �llatok k�l�nb�z� b�n�k szimb�lumai.
A De spectaculis el�t�li a k�l�nb�z� pog�ny l�tv�nyoss�gokat. Aki szenz�ci�s dolgokra v�gyik, olvassa a Szent�r�st, amely tele van Isten csod�ival. Ez a m� is er�s sztoikus hat�st mutat.
Teol�gi�ja nem a plat�nizmusra �p�l. A sztoikus �s arisztotel�szi dialektika m�dszer�t eredm�nyesen alkalmazza j�l v�logatott szent�r�si anyag�n. Szenth�roms�gtana azon az �ton halad, amelyen Jusztinosz, Theophilosz, Ireneusz, Hippol�tosz �s Tertullianus j�rt el�tte. A Logoszt egy adott id�pontban k�ldte az Atya a vil�g teremt�s�re. Megpr�b�l k�z�p�ton haladni a dinamikus monarchi�nizmus �s a modalista monarchi�nizmus k�z�tt. Az el�z� n�zet, amelyet adopcionizmusnak is neveznek, Krisztust isteni er�vel eltelt embernek tekintette. A patripasszianizmusnak is nevezett m�sodik v�glet szerint Krisztus csak az Atya valamilyen megnyilv�nul�sa volt.

Novatianus szerint a Fi� mind�r�kre al� van vetve az Aty�nak, �s v�g�l vissza fog adni minden hatalmat neki. �rdekes, hogy noha a Fi�t secunda post patrem persona-nak nevezi, a Szentlelket m�gsem mondja harmadik szem�lynek. A Szentl�lek �s az egyh�z kapcsolat�r�l azt mondja, hogy a pr�f�t�kban ideiglenesen m�k�d� l�lek az apostolokban �lland� jelleggel meg�llapodott. Az� adom�nyai t�k�letes�tik az egyh�zat, �s meg�rzik sz�zi tisztas�g�t.

Mivel a De trinitate az els� latinul �rt teol�giai �rtekez�s R�m�ban, terminol�gi�ja �s dogmatikai defin�ci�i nagym�rt�kben befoly�solt�k a latin teol�gia k�s�bbi fejl�d�s�t, �s a krisztol�giai vit�kban a keletivel azonos szintre emelt�k. Novatianus nemcsak �tvette Tertullianus kifejez�seit, hanem r�szben t�gabb jelent�st adott nekik. �j kifejez�seket is alkotott: incarnari, se exinanire, verbum dei incarnatum, praedestinatio.

Lactantiust nagyra becs�lt�k a humanist�k, �s kereszt�ny Ciceronak tartott�k. Mestere Arnobius volt. Diocletianus h�vta el Afrik�b�l Nicomedi�ba, hogy ott latin retorik�t tan�tson. A 303-ban kit�r� �ld�z�s idej�n m�r kereszt�ny, ez�rt lemond katedr�j�r�l, majd elmenek�l. Konstantin cs�sz�r 317-ben az id�s mesterre b�zta fi�nak, Crispusnak nevel�s�t.

M�veiben kev�s az eredeti gondolat. A De opificio dei az emberi test szervezetts�g�nek �s sz�ps�g�nek m�ltat�s�val a t�k�letes Teremt� felismer�s�re vezet. A Divinae institutiones az els� latinul �rt k�s�rlet a kereszt�ny gondolat summ�j�nak meg�r�s�ra. A De ira dei 313-ban vagy 314-ben �r�dott, �s egyar�nt t�madja a sztoicizmust meg az epikureizmust.

A De mortibus persecutorum Isten val�ban l�tez� haragj�nak p�ld�it l�tja Nero, Domitianus, Decius, Valerianus �s Aurelianus sors�ban. Bizonyos t�lz�sai ellen�re �rt�kes forr�s a Diocletinaus-f�le �ld�z�s esem�nyeir�l. Maximianus, Galerius, Severus �s Maximinus is sz�rny� b�n�ket k�vettek el az egyh�z ellen, Licinius 313-as gy�zelme �ltal azonban Krisztus gy�zedelmeskedett ellens�gei felett.