Cyprianus

 

Caecilius Cyprianus 200 �s 210 k�z�tt sz�letett, val�sz�n�leg Karth�g�ban. Sz�lei gazdag �s m�velt pog�nyok voltak. M�r megkeresztelked�se el�tt nagy h�rn�vre tett szert sz�noki tehets�g�vel. A pog�ny �lett�l megundorodva t�rt meg egy Caecilius nev� pap hat�s�ra. Hamarosan papp� szentelt�k, majd p�sp�kk� v�lasztott�k, noha ez nem nyerte el az id�sebb presbiterek, p�ld�ul Novatus tetsz�s�t. Megv�laszt�sa ut�n hamarosan kit�rt a Decius-f�le �ld�z�s (250), amely el�l elmenek�lt �s rejtekhely�r�l levelez�ssel ir�ny�totta egyh�zmegy�j�t.

Az �ld�z�s elm�lt�val s�lyos vesz�lyek kezdt�k fenyegetni a karth�g�i egyh�z egys�g�t a lapsi visszafogad�s�nak probl�m�ja miatt. Az �ld�z�st t�l�l�, de megk�nzott confessorok b�nbocs�t� hatalmat tulajdon�tottak maguknak. Felicissimus ellenz�ki csoportot szervezett a p�sp�k ellen, amelyhez Novatus is csatlakozott n�h�ny papt�rs�val. � m�g R�m�ba is elment, hogy t�mogassa a Fabianus p�pa v�rtan�s�ga ut�n megv�lasztott Cornelius ellenz�k�t, amelyet Novatianus vezetett.

Cyprianus 251 tavasz�n t�rt vissza �s k�t pasztor�lis levelet adott ki, De lapsis �s De ecclesiae unitate c�mmel, amelyekben el�t�lte Felicissimust �s k�vet�it. �ll�sfoglal�s�t zsinat er�s�tette meg, �s elhat�rozta, hogy minden lapsust vissza kell fogadni az egyh�zba, legk�s�bb a hal�los �gyon. A b�nb�nattart�s id�tartama a b�n s�lyoss�g�t�l f�gg�tt. �jabb gondot jelentett sz�m�ra a puszt�t� j�rv�ny, amely csak fokozta a pog�nyok haragj�t. A betegekr�l val� szeretetteljes gondoskod�sa azonban fokozta a szimp�ti�t a kereszt�nyek ir�nt. Utols� �veiben az eretnekek �ltal v�gzett keresztel�sek �gye ker�lt figyelme k�zpontj�ba. A karth�g�i egyh�z v�lem�nye m�r r�g�ta elt�rt ebben a k�rd�sben a r�mai�t�l �s Istv�n p�pa tiltakozott is az afrikai zsinatok hat�rozatai ellen, mert ezeket az egyh�z hagyom�ny�val ellent�tesnek �t�lte. A vita azonban nem m�rgesedhetett el, mert a Valerianus-f�le �ld�z�s idej�n el�bb Istv�n p�pa, majd Cyprianus szenvedett v�rtan�hal�lt 258-ban, els�k�nt az afrikai p�sp�k�k k�z�l.

Cyprianus egy�nis�ge teljesen el�t�tt Tertullianus�t�l, noha mester�nek tekintette. Els�dleges feladat�nak nem az �r�st tartotta, hanem a lelkek vezet�s�t. Ez�rt m�vei praktikus c�lzat�ak. Mindenben ker�li a sz�ls�s�geket �s ellenfeleinek provok�l�s�t. �r�saiban megtal�ljuk mindazt, ami Tertullianus munk�ss�g�b�l maradand� �rt�k�. St�lusa csiszolt, ez�rt a k�z�pkorban is nagyon kedvelt�k. Ennek is k�sz�nhet�, hogy sok k�ziratban maradtak fenn m�vei.

�rtekez�sei k�z�l a legels� az Ad Donatum, amelyben le�rja megt�r�s�t. R�vid id�vel megkeresztelked�se ut�n �r�dott. Nemcsak d�nt�s�t indokolja benne, hanem m�sokat is k�vet�sre buzd�t.
A De habitu virginum arra figyelmezteti a sz�zeket, hogy Krisztus jegyes�nek egyszer�en kell �lt�zk�dnie, vagyon�t pedig �kszerek helyett a szeg�nyek t�mogat�s�ra kell ford�tania. �rezhet� a De cultu feminarum hat�sa, de Tertullianus kit�r�sei helyett kiegyens�lyozott, tan�t� c�lzat� intelmeket olvashatunk ebben a m�ben, amelyet Szent �goston is nagyra becs�lt.

A De lapsis h�l�t ad az �ld�z�sek elm�lt��rt �s dics�ri a m�rt�rok helyt�ll�s�t. �vja a confessorokat att�l, hogy k�zbenj�rjanak azok�rt, akik nagyon k�nnyen tagadt�k meg hit�ket. Azoknak is b�nb�natot kell tartaniuk, akik hossz� szenved�s ut�n bizonyultak gy�ng�nek. A libellatici, vagyis akik megv�s�rolt�k azt az igazol�st, amely az �ldozatbemutat�st tan�s�totta, szint�n beszennyezt�k lelkiismeret�ket.

Legnagyobb hat�s� m�ve a De ecclesiae unitate, amelynek meg�r�s�ra els�sorban a Novatianus-f�le szakad�s ind�thatta. Kifejti, hogy a skizm�k �s eretneks�gek a gonosz m�vei �s m�g az �ld�z�sekn�l is veszedelmesebbek, mert vesz�lyeztetik a h�vek egys�g�t, �s rombolj�k a hitet. Minden kereszt�nynek a katolikus egyh�zban kell maradnia, mert ez az egyetlen egyh�z, amely P�terre �p�l. Nincs �dv�ss�g az egyh�zon k�v�l, mint ahogyan No� b�rk�j�n k�v�l sem lehetett megmenek�lni az �z�nv�z el�l. M�g v�rtan� sem lehet az, aki k�v�l van az egyh�zon. A hamis tan�t�k sokkal rosszabbak, mint a lapsi. Mindenki t�rjen vissza az egyh�zba, mert a jelek arra mutatnak, hogy Urunk m�sodik elj�vetele k�zel van.
A De dominica oratione k�zponti t�m�ja a Miaty�nk kifejt�se, amelyet az im�ds�ggal kapcsolatos gyakorlati tan�csok k�vetnek. A "j�jj�n el a te orsz�god" Krisztus eszkatol�gikus orsz�g�nak elj�vetel�t k�ri, a "mindennapi keny�r" pedig az eukhariszti�ra vonatkozik.

Az Ad Demetrianum a c�mzett �ltal hangoztatott r�galmakat c�folja, aki szerint a kereszt�nyek az okai a h�bor�nak, a j�rv�nyoknak, az �h�ns�gnek �s az asz�lynak. Az �h�ns�g val�di oka a term�f�ld kimer�l�se �s nem az istenek haragja. A kereszt�nyek �ld�z�se viszont ki fogja v�ltani a Mindenhat� haragj�t. A kereszt�nyek �r�mmel mutatj�k meg a pog�nyok sz�m�ra az �r�k biztons�g fel� vezet� utat.

A De mortalitate 252-ben �r�dott. Sztoikus hat�st mutat, els�sorban Cicero�t �s Senec��t, de f�l�lemelkedik a sztoikus belet�r�d�sen �s kaput nyit az �r�k boldogs�g hite fel�.
A De opere et eleemosynis kiv�l� alkalmat l�t a j�rv�nyok ut�ni nyomor�s�gban arra, hogy a kereszt�nyek seg�thess�k a r�szorul�kat �s a betegeket, vigasztalhass�k a haldokl�kat. A j�tettek el�seg�tik a lelki �dv�ss�g�nket is. Mivel pedig senki sem mondhatja el mag�r�l, hogy lelkiismerete eg�szen tiszta, mindny�junknak j�t kell cselekednie.

A De bono patientiae Tertullianus hat�s�t mutatja, nyelvezet�ben �s t�nus�ban azonban nagyon k�l�nb�zik a De patientiat�l. A sztoikus indifferentia eg�szen m�s, mint a t�relem er�nye, hiszen a kereszt�nyek ezzel mag�hoz Istenhez v�lnak hasonl�v�, aki szint�n t�relmes. Krisztus ny�jtotta a legszebb p�ld�t sz�munkra eg�sz f�ldi �let�vel �s kereszthal�l�val.
Az Ad Quirinum (Testimoniorum libri III) �rt�kes forr�s sz�munkra, hiszen a legr�gibb latin bibliaford�t�sokat haszn�lja fel. Els� k�nyve a zsid� szent�r�s-magyar�z�kkal vit�zik, a m�sodik pedig krisztol�giai �sszefoglal�st ad.
A Quod idola dii non sint c�folja azt a n�zetet, amely szerint R�ma az isteneinek k�sz�nheti nagys�g�t. A szerz�s�g�t sokan c�folt�k. Val�sz�n�leg nem befejezett m�, hanem egy neofita jegyzeteinek gy�jtem�nye.

Cyprianus levelei �rt�kes forr�st jelentenek sz�munkra egyh�zt�rt�nelmi szempontb�l is. M�r a szerz� is csoportos�totta �ket t�m�k szerint �s m�solataikat elk�ldte p�sp�kt�rsainak. A jelenlegi kiad�sokban 81 lev�l van, ebb�l 16-ot neki c�meztek. A 63. sz�m� lev�l m�r k�l�n �rtekez�snek is tekinthet�, amelyet De sacramento calicis domini c�men is szoktak eml�teni. Ebben elveti, hogy az eukhariszti�ban csak vizet haszn�ljanak v�zzel kevert bor helyett. A lev�lgy�jtem�ny az egyh�zjog �s az egyh�zi latin kutat�i sz�m�ra is �rt�kes forr�smunka.

Noha Cyprianus a tettek embere volt, �s nem a spekul�ci��, �goston kor�ig m�gis� volt Nyugaton a legnagyobb teol�giai tekint�ly. K�nyveit gyakran a szent�r�si k�nyvekkel egy�tt sorolt�k fel. M�g a k�z�pkorban is a legolvasottabb egyh�zaty�k k�z� tartozott sz�p st�lusa miatt is.
Els�sorban ekkl�ziol�giai n�zetei bizonyultak maradand�nak. T�le sz�rmaznak a k�vetkez� mond�sok: Salus extra ecclesiam non est, tov�bb�: habere non potest deum patrem qui ecclesiam non habet matrem; valamint: christianus non est qui in Christi ecclesia non est. Az egyh�z Krisztus varratlan k�nt�se, amelyet nem szabad sz�tszak�tani.
Nem fogadja el viszont R�ma jogi �rtelemben vett prim�tus�t. A p�sp�k egyed�l Istennek tartozik sz�mad�ssal. Nagyra becs�li a r�mai egyh�zat, mert fontosnak tartja az egyh�z egys�g�nek �s hit�nek meg�rz�se szempontj�b�l. A cathedra Petri sz�m�ra ecclesia principalis.

A kereszts�gr�l vallott n�zetei r�szben megegyeznek Tertullianus�val. Elveti p�ld�ul az eretnekek �ltal v�gzett keresztel�seket. Nem fogadja el viszont azt a n�zetet, hogy a keresztel�ssel v�rni kell addig, am�g a gyermekek nem tudnak Istenr�l. A sz�let�s ut�n a lehet� leghamarabb meg kell keresztelni az �jsz�l�tteket. A v�rkereszts�get �rt�kesebbnek tartja a v�zkereszts�gn�l. A m�rt�rok szerinte is r�gt�n bejutnak a mennyek orsz�g�ba, a t�bbieknek pedig v�rakozniuk kell az utols� �t�letig.

A b�nb�nattart�s hagyom�nyos gyakorlat�t megv�dte a k�t v�glettel, vagyis saj�t kl�rus�nak laxizmus�val �s a Novatianus-f�le p�rt rigorizmus�val szemben. A nyilv�nos b�nb�nattart�snak h�rom elemet kell tartalmaznia: b�nvallom�s, a b�n s�lyoss�g�nak megfelel� el�gt�tel �s kiengesztel�d�s az el�gt�tel elv�gz�se ut�n.

Az eukhariszti�r�l azt �rja, hogy benne Krisztus Patri se ipsum obtulit. �ldozati jelleg�r�l azt �rja, hogy dominicae passionis et nostrae redemptionis sacramentum. A katolikus egyh�zon k�v�l v�gzett eukharisztia �ppen olyan �rv�nytelen, mint a keresztel�s. A k�s�bbi donatista mozgalom ezt a n�zetet �gy torz�tja el, hogy a szents�g hat�konys�g�t a mis�z� szents�g�t�l teszi f�gg�v�.

Ex Tract�tu sancti Cypri�ni ep�scopi et m�rtyris De bono pati�ntiae: I/158-159
Ex Ep�stolis sancti Cypri�ni ep�scopi et m�rtyris: I/1063-1064; II/1334-1335, 1515-1516; III/1399-1401; IV/1038-1039, 1053-1054, 1139-1140, 1383-1385
Ex Tract�tu sancti Cypri�ni ep�scopi et m�rtyris De h�bitu v�rginum: I/1145-1146; II/1612-1613; III/1479-1480; IV/1463-1464
Ex Tract�tu sancti Cypri�ni ep�scopi et m�rtyris De dom�nica orati�ne: II/81-82; III/277-278, 282-283, 285-287, 289-291 293-295, 297-299, 301-303
Ex Ep�stolis sancti Cypri�ni ep�scopi et m�rtyris et Eccl�siae Rom�nae de martyrio sancti Fabi�ni papae: III/1067-1069
Ex Tract�tu sancti Cypri�ni ep�scopi et m�rtyris De mortalit�te: IV/461-462
Ex Tract�tu sancti Cypri�ni ep�scopi et m�rtyris ad Fortun�tum: IV/1201-1202
Ex Actis proconsul�ribus de mart�rio sancti Cypri�ni ep�scopi. IV/1140-1142