Tertullianus

 

Quintus Septimius Florens Tertullianus Karth�g�ban sz�letett 155 t�j�n. Sz�lei pog�nyok voltak, apja centuriok�nt szolg�lt a hadseregben. Tertullianus r�mai �gyv�dk�nt h�rn�vre tett szert. 193 t�j�n megt�rt �s Karth�g�ban telepedett le, majd jogi, filoz�fiai, valamint irodalmi ismereteit a kereszt�nys�g szolg�lat�ba �ll�totta. Jeromos szerint papp� szentelt�k. Irodalmi tev�kenys�get 195 �s 220 k�z�tt fejtett ki. 207 k�r�l montanista lett �s a r�la elnevezett szekta vezet�je, amely m�g Szent �goston kor�ban is l�tezett Karth�g�ban.

�gostont lesz�m�tva � a legfontosabb �s legeredetibb latinul �r� kereszt�ny szerz�. G�r�g�l is �rt, ezek a m�vei azonban elvesztek. Megalkuv�sra nem hajland�, �lland�an vitatkozik valakivel, legyen az pog�ny, zsid�, eretnek vagy �ppen katolikus. Megt�r�s�nek ok�t egy�bk�nt nem eml�ti, de val�sz�n�leg nem a filoz�fiai rendszerek �sszehasonl�t�sa, hanem a kereszt�ny v�rtan�k helyt�ll�sa ind�totta erre a d�nt�sre. Az igazs�got mindig fanatikusan keresi. Szerinte Krisztus is az�rt alap�totta egyh�z�t, hogy elvezesse az emberis�get in agnitionem veritatis. Helytelen lenne szofista magatart�ssal v�dolni csak az�rt, mert latba veti �gyv�di �s sz�noki k�pess�geit a kereszt�nyek v�delm�ben.�szint�n besz�l akkor is, amikor k�sznek mutatkozik a v�rtan�s�gra. T�relmetlens�ge azonban sokszor megfosztja a sikert�l. Ellenfeleit bizony�ra gyakran eln�m�totta, de val�sz�n�leg ritk�n gy�zte meg.
Saj�tos st�lusa van. Nagy hat�ssal volt r� a g�r�g sz�nokok �zsiai st�lusa, amely ink�bb a r�vid mondatokat kedveli a hossz� k�rmondatok helyett �s sz�vesen halmozza a k�rd�seket is. Tertullianus kedveli a szokatlan fordulatokat, gyakran alkot �j kifejez�seket, amely miatt gyakran hom�lyos a mondanival�ja. Sz�kincse �ri�si hat�ssal volt a k�s�bbi szerz�kre, ez�rt gyakran nevezik az egyh�zi latin megalkot�j�nak. Mostan�ban azonban egyre t�bben r�mutatnak arra, hogy sz�mos kifejez�se, p�ld�ul a sacramentum sz�, a legr�gebbi latin bibliaford�t�sokb�l sz�rmazik, amelyek sz�munkra m�r elvesztek.
�r�sainak val�sz�n�leg m�r a k�z�pkor elej�n hat gy�jtem�nye keletkezett. Ezek k�z�l val�sz�n�leg a Corpus Trecense a legr�gebbi. Az editio princeps Beatus Rhenanus gondoz�s�ban jelent meg B�zelben 1521-ben.
Apolog�tikai �r�sai k�z�l az Ad nationes �s az Apologeticum egym�ssal rokon �s mindkett� 197-ben �r�dott. Az els�ben kimutatja, hogy a kereszt�nyek elleni b�r�i elj�r�s nemcsak �rthetetlen, hanem ellene mond minden jogi alapelvnek. Arra is r�mutat, hogy a pog�ny istens�geket csak az emberek tal�lt�k ki.
Az Apologeticum a legfontosabb munk�ja. Az el�z�vel ellent�tben ez m�r kidolgozott m�, amelyet a r�mai provinci�k korm�nyz�ihoz int�z. Szerinte a kereszt�nyeket tudatlans�gb�l �ld�zik. A kereszt�nys�g legf�bb ellens�gei a gonosz cs�sz�rok voltak. A kereszt�nyek ellen felhozott v�dak k�z�l m�g az ateizmus� sem igaz, hiszen a pog�ny istenek nem val�di istenek. R�m�t k�l�nben sem a b�lv�nyok im�d�sa tette naggy�. A kereszt�nyek m�g az �llam jav�ra sem mutathatnak be �ldozatokat, azonban im�dkoznak a cs�sz�r�rt. A kereszt�nys�g nemcsak �jfajta filoz�fia, hanem val�di kinyilatkoztat�s.

A De testimonio animae c�m� m�v�ben a hellenisztikus filoz�fusokhoz hasonl�an kiemeli, hogy nemcsak a makrokozmosz, hanem a mikrokozmosz, vagyis az emberi l�lek is tan�skodik Istenr�l. A testimonium animae naturaliter Christianae akkor lehets�ges, ha a lelket nem torz�totta el a rossz filoz�fiai nevel�s. A g�r�g apolog�t�kkal ellent�tben haszontalannak tartja a filoz�fi�t.
Az Ad Scapulam c�mzettje Africa prokonzulja, aki elkezdte �ld�zni a kereszt�nyeket. Isten haragj�nak tekinti a 212-ben bek�vetkezett teljes napfogyatkoz�st. A kereszt�nyek szeretik ellens�geiket. T�ved�s lenne azonban azt hinni, hogy az �llam b�ntetlen�l �ld�zheti az egyh�zat, erre utal sz�mos r�mai tisztvisel� keserves hal�la. Az Adversus Judaeos els� r�sz�ben kimutatja, hogy Izrael elvetette az �r �ltal felk�n�lt kegyelmet, ez�rt az �sz�vets�get m�r csak spiritu�lis �rtelemben szabad �rteni. A r�gi �ldozatok elt�r�ltettek, a szemet szem�rt elv helyet adott a szeretet t�rv�ny�nek. A messi�si j�vend�l�seket Megv�lt�nk beteljes�tette.

Polemiz�l� �r�sai k�z�l a De praescriptione haereticorum mind�r�kre le akarja z�rni a katolikusok �s az eretnekek k�z�tti vit�kat. Jogi eszk�z�kkel kimutatja, hogy az eretnekeknek m�g a Szent�r�s felhaszn�l�s�ra sincs joguk a vit�ban, hiszen nem az �v�k�. A katolikus hagyom�ny az apostolok tan�t�s�ra vezethet� vissza. Alapelve a principalitas veritatis �s a posteritas mendacitatis, m�rpedig az egyh�z tan�t�sa kezdett�l fogva vil�gosan �s tiszt�n hirdettetett, az eretnek hazugs�gok csak ennek torz form�i. Az egyh�z soha nem engedte a Szent�r�sTertullianus �r�sainak leg�rt�kesebbike.
Az Adversus Marcionem Tertullianus leghosszabb m�ve, amely legf�bb forr�sunk Markion eretneks�g�r�l. Az istenfogalomnak teljesen ellene mond, amit Markion mond az �sz�vets�g �s az �jsz�vets�g isteneir�l. Krisztus az a megv�lt�, akit a pr�f�t�k hirdettek. M�g Markion �jsz�vets�ge is c�folja saj�t eretnek tanait.
Az Adversus Hermogenen forr�sa bizony�ra Antiochiai Szent Theophilosz hasonl� c�m� m�ve volt. Hermogenes az anyagot �r�knek tartotta �s egy szintre helyezte Istennel. Ez is k�ptelens�g, hiszen maga az istenfogalom c�folja ezt.
Az Adversus Valentinianos az eleusziszi miszt�riumok beavatottjainak g�gj�hez hasonl�tja az eretnekek bennfentes viselked�s�t.

A De baptismo szerint az eretnekek keresztel�se �rv�nytelen. A keresztel�s rendes kiszolg�ltat�ja a p�sp�k, de a presbiterek �s a di�konusok is kaphatnak felhatalmaz�st, s�t sz�ks�g eset�n mindenki keresztelhet. A m�ben m�g nyoma sincs a montanizmusnak, az egyh�zi tekint�lyt m�g nem vitatja.
A De carne Christi-ben bizony�tja, hogy Krisztus sz�let�se igenis lehets�ges volt �s meg is t�rt�nt. C�folja a dok�ta n�zeteket: Krisztus emberi testben szenvedett �s halt meg. V�di Sz�z M�ria anyas�g�t.

A De carnis resurrectione kimutatja a pog�nyok, a szadduceusok �s az eretnekek felt�mad�st tagad� tan�t�s�nak bels� ellentmond�sait. Foglalkozik a test felt�mad�s ut�ni �llapot�nak tulajdons�gaival. A z�r� mondatok m�r arr�l �rulkodnak, hogy szimpatiz�l a montanizmussal.

Az Adversus Praxean m�r 213 t�j�n sz�letett, �s m�r nemcsak helytelen trinitol�giai n�zetei�rt t�madja Praxeast, hanem Montanus el�t�l�s��rt is. Praxeas modalista vagy m�s n�ven patripasszionista volt, vagyis a Fi�t azonos�totta az Aty�val. A Niceai Zsinat ennek a k�nyvnek sok kifejez�s�t haszn�lta. Szent �gostonra is hat�ssal volt az az anal�gia, amelyet a Szenth�roms�g �s az emberi l�lek tev�kenys�gei k�z�tt kimutat. �rdekes jogi p�rhuzama, hogy a r�mai birodalomban is lehet t�bb imperator, de csak egy imperium van. Itt tal�lkozunk el�sz�r a trinitas sz� teol�giai alkalmaz�s�val.
A De anima nem pszichol�giai �rtekez�s, hanem a t�ves tan�t�sok c�folata. A vizsg�l�d�snak nem a pog�ny szerz�kre, hanem az isteni kinyilatkoztat�sra kell alapulnia. A plat�ni n�zettel szemben a lelket testi val�s�gnak tartja, �s ezt a n�zet�t az evang�liumb�l vezeti le. A valentini�nusok ellen�ben hangs�lyozza az akarat szabads�g�t. Traducianizmust vall, vagyis a l�lek a sz�l�kb�l ker�l a gyermekbe. C�folja a l�lekv�ndorl�s tan�t.

Fegyelmi, erk�lcsi �s aszketikai k�rd�sekkel foglalkoz� m�veib�l t�nik ki legink�bb vonz�d�sa a montanista eszm�khez.
Az Ad martyras egyik legkor�bbi munk�ja. Domina mater ecclesia seg�ti a v�rtan�kat nagy k�zdelm�kben, amelynek le�r�s�ra a katon�k �let�nek k�peit id�zi fel. A kereszt�ny ember nem sztoikus k�z�nnyel fogadja a hal�lt, hanem lelki erej�nek pr�b�jak�nt, �s a k�zdelemre m�r a b�rt�nben k�sz�l.
A De spectaculis hat�rozottan el�t�l minden pog�ny l�tv�nyoss�got, a cirkuszi mutatv�nyokt�l kezdve a gladi�tori viadalokig. A katekumenekhez komoly intelmeket int�z.
A De cultu feminarum f� mondanival�ja, hogy a kereszt�ny vall�snak �t kell j�rnia a mindennapi �let vil�g�t is. �va le�nyainak egyetlen �lt�zet illik igaz�n, a b�nb�nat k�nt�se. El�t�li a kozmetikumok haszn�lat�t �s az �kszerek visel�s�t.
A De orationet szint�n a katekumenekhez �rta. Ebben tal�ljuk a Miaty�nk els� kifejt�s�t. Minden hely alkalmas a Teremt� im�d�s�ra. Az ima lelki �ldozat. �rigen�sz n�zeteivel �sszevetve l�that� a filoz�fiai �rdekl�d�s teljes hi�nya �s a praktikumra val� hajlam.
A De patientiaban olyan er�nyr�l �r, amelynek � maga nem volt birtok�ban, pedig a t�relmetlens�g minden b�n anyja. A t�relem h�seit sorolja fel a Szent�r�sb�l.

A De paenitenti�t m�g katolikus korszak�ban �rta, 203-ban. Eml�t�st tesz a kereszts�g ut�ni b�nb�nat lehet�s�g�r�l. A b�nbocs�nat elnyer�s�hez sz�ks�g van a b�n�s nyilv�nos b�nvallom�s�ra �s b�nb�nati cselekedetekre.
Az Ad uxorem arr�l rendelkezik, hogy mit tegyen feles�ge, ha� esetleg meghal. Elv�rja t�le, hogy �ljen tisztes �zvegys�gben. Sz�mos �rvet sorol fel az �jrah�zasod�s ellen. Ha m�gis �jra f�rjhez menne, okvetlen�l kereszt�nyt v�lasszon, mert �gy hit�t nem vesz�lyezteti a pog�ny r�tusokon val� r�szv�tel.
M�r montanista korszak�ban �r�dott a De monogamia, amelynek st�lusa brili�ns, tartalma viszont a legagressz�vabb a hasonl� t�m�r�l �rt m�vek sor�ban. A h�zast�rs hal�la ut�ni �jrah�zasod�s tilalm�t arany k�z�p�tnak tartja a gn�sztikus �s a katolikus n�zet k�z�tt.

A De virginibus velandis amellett kardoskodik, hogy ne csak az asszonyok takarj�k el arcukat.
A De corona alkalmi irat, amelynek t�m�ja a kereszt�nyek katonai szolg�lata. El�t�li a katolikusokat, mert nem hisznek a Parakl�toszban �s pr�f�ci�iban.
A De fuga in persecutione r�szletesen foglalkozik az el�z� m�ben felvetett k�rd�ssel, hogy megengedhet�-e a menek�l�s �ld�z�sek idej�n. El�z� m�veiben ismertetett n�zeteivel szemben ebben m�r nem tudja elfogadni, hogy a kereszt�nyek m�s helyre k�lt�zzenek ilyen helyzetekben. Ugyancsak elveti, hogy p�nzzel v�s�rolj�k meg biztons�gukat.

A De idololatria f� k�rd�se ism�t az, hogy szolg�lhat-e egy kereszt�ny a hadseregben. Ennek kapcs�n igyekszik megszabad�tani a h�v� embert mindent�l, aminek k�ze lehet a b�lv�nyim�d�shoz. A fest�szet �s szobr�szat minden form�j�t elveti. Ide kapcsol�dik az �llam �s az egyh�z viszony�nak k�rd�se is, hiszen a k�zhivatalt visel� kereszt�ny ember nem ker�lhetn� el a b�lv�nyim�d�s valamilyen form�j�t. Ez�rt nem v�llalhat ilyen hivatalt. Az �llam egy�bk�nt is Isten ellens�ge.
A De ieiunio adversus psychicos cs�nya szavakkal t�madja a katolikusokat , akiknek nem tetszett, hogy a montanist�k �j b�jt�l�si alkalmakat eszeltek ki.

A De pudicitia hangneme az el�z�h�z hasonl�. T�madja a pontifex maximust, az episcopus episcoporumot, aki t�l k�nnyen bocs�t meg a b�nb�n�knak. A fenti c�mek az afrikai egyh�z vezet�j�re vonatkoznak.

A De pallio Tertullianus legr�videbb �rtekez�se, amelyet �nmaga v�delm�ben �rt, annak igazol�s�ra, hogy t�bb� m�r nem t�g�t hord, hanem az egyszer�, mindennapi palliumot.
Tertullianust sokan a nyugati teol�gia megalap�t�j�nak tekintik, els�sorban krisztol�giai kifejez�sei miatt. Ez a n�zet azonban elt�lozza szerep�t, hiszen val�j�ban nem alkotott igazi rendszert. Ink�bb az abszurd kijelent�seket kedvelte, noha a neki tulajdon�tott Credo, quia absurdum sz�szerint nem tal�lhat� meg �r�saiban. Nem t�rekedett arra, hogy hidat �p�tsen a vall�s �s az �rtelem k�z�. Ellenkez�leg, sz�vesen hangoztatta, hogy a megv�lt�s t�nyeit m�g akkor is elfogadja, ha az emberi elme kereteibe nem illeszthet�k bele.

Alexandriai Szent Kelemennel ellent�tben � meg volt gy�z�dve, hogy Ath�nnak �s Jeruzs�lemnek semmi k�ze egym�shoz. Lesz�lja Sz�krat�szt �s Arisztotel�szt, de kijelenti, hogy Seneca saepe noster. A sztoikusok val�ban nagy hat�ssal voltak r�. A filoz�fusok �s az egyh�z tan�t�sa k�z�tti hasonl�s�g magyar�zhat� azzal, hogy az el�bbiek sok mindent egyszer�en elloptak az �sz�vets�gb�l.

Ann�l nagyobbra becs�li a t�rv�nyt, amely az egyh�z v�delm�re inspir�lta. Az evang�liumr�l egyenesen �gy nyilatkozik: Lex proprie nostra, id est evangelium. Sok jogi kifejez�st alkalmaz. K�l�nbs�get tesz a consilia �s a praecepta dominica k�z�tt. A hitvall�s sz�m�ra nemcsak regula fidei, hanem lex fidei is.

Tagadhatatlan, hogy sok kifejez�se nagym�rt�kben befoly�solta a trinitol�gia �s a krisztol�gia tov�bbi fejl�d�s�t. Az isteni egys�g �s h�roms�g viszony�t �gy �rja le: tres unius substantiae et unius status et unius potestatis. A Fi� �s az Atya viszony�r�l ezt �rja: Filium non aliunde deduco, sed de substantia Patris. A Szentl�lekr�l pedig ezt olvashatjuk: Spiritum non aliunde deduco quam a Patre per Filium. � haszn�lja el�sz�r a persona sz�t, amelyet a Szentl�lekre is alkalmaz. A szubordinacionizmust azonban nem tudja teljesen levetk�zni. Az Atya tota substantia est, a Fi� csak derivatio totius et portio. Vil�gosan tan�tja viszont, hogy Krisztusban egy szem�ly �s k�t term�szet van.

Mariol�giai n�zeteit Krisztus val�di embers�g�nek v�delm�be �ll�tja, aki ex Maria sz�letett. A dok�tizmus elleni k�zdelm�ben m�g a virginitas in partu et post partum-ot is tagadja �s J�zus testv�reit M�ria test szerinti gyermekeinek tartja.

Ekkl�ziol�giai n�zetei k�z�tt meg kell eml�ten�nk, hogy els�k�nt nevezi maternak az egyh�zat, amely a hit let�tem�nyese �s a kinyilatkoztat�s�rz�je. Montanista korszak�ban azonban szembe�ll�tja a p�sp�k�k egyh�z�t a l�lek egyh�z�val.

Fokozatos v�ltoz�s tapasztalhat� a b�nbocs�natr�l �s az egyh�z b�nbocs�t� hatalm�r�l vallott n�zeteiben is. �ll�spontja egyre rigorist�bb� v�lik, v�g�l pedig elvitatja a hierarchia b�nbocs�t� hatalm�t, �s szerinte csak a spiritalis homo rendelkezik ilyen hatalommal. P�ter k�l�nben is csak szem�lyre sz�l� hatalmat kapott, amely nem sz�ll �t a t�bbi p�sp�kre.

Az eukhariszti�t �ldozatnak tartja. A markionit�kat k�vetkezetlens�ggel v�dolja, mert tagadj�k Krisztus keresztre fesz�tett test�nek val�dis�g�t �s m�gsem hagynak fel az eukharisztikus �ldozattal.

Eszkhatol�giai n�zetei szerint csak a m�rt�rok menek�lnek meg a szenved�st�l, a t�bbiek apud inferos v�rakoznak az utols� �t�letig. A jelen vil�g v�g�n az igazak felt�madnak, �s ezer �vig uralkodnak.

Ex Tract�tu Tertulli�ni presb�teri De oratione: II/195-197
Ex Tract�tu Tertulli�ni presb�teri De praescripti�ne haereticorum: II/1373-1374

E Narrati�ne martyrii sanct�rum m�rtyrum Carthagini�nsium: III/1153-1154 megv�ltoztat�s�t, az eretnekek pedig �lland�an meg akart�k kurt�tani. A 200 t�j�n �rt m�