�rigen�sz

�rigen�sz

Val�sz�n�leg 185-ben sz�letett, m�gpedig minden jel szerint Alexandri�ban, kereszt�ny sz�l�kt�l. Apja, Le�nidasz m�rt�rhal�lt halt Septimius Severus�rigen�szt nevezte ki a katekumeniskola �l�re. Kelemen elmenek�l�se ut�n alexandriai tan�ri karrierj�nek els� r�sze (203-231) nagyon sikeres. M�g az eretnekek �s a pog�nyok iskol�ib�l is j�nnek hozz� tan�tv�nyok. � is elj�rt a neoplat�nista Ammoniosz Szakkasz el�ad�saira. Sokat utazott: 212-ben R�m�ba, ahol tal�lkozott Hippol�tosszal. 215-ben Ar�bi�ban oktatja a korm�nyz�t. Egy m�sik alkalommal Antiochi�ba l�togatott Alexander SeverusCaracalla �ld�z�se el�l Palesztin�ba menek�l. Az ottani p�sp�k�k k�r�s�re, az � jelenl�t�kben pr�dik�l, ami felh�bor�tja Demetriosz p�sp�k�t, �s visszaparancsolja �rigen�szt Alexandri�ba. Egy m�sik �tja sor�n a jeruzs�lemi �s a caesareai p�sp�k papp� szenteli, ami m�g jobban felh�bor�totta p�sp�k�t �s zsinatot h�vott �ssze, amely kik�z�s�tette �rigen�szt az alexandriai egyh�zb�l. Demetriosz hal�la ut�n (232) visszat�rt, de saj�t kor�bbi tan�rseg�dje, Heraklasz, aki k�zben p�sp�kk� lett, meger�s�tette a kik�z�s�t�st. Ekkor Caesarea p�sp�k�nek h�v�s�ra �j iskol�t alap�tott, amelyet csaknem h�sz �ven kereszt�l vezetett. Itteni tan�tv�ny�nak, Thaumaturgosz Szent Gergelynek hazaindul�sa el�tt �rt b�cs�level�b�l �rtes�l�nk arr�l, hogy Caesareaban is logikai, dialektikai, term�szettudom�nyos, geometriai, asztron�miai, etikai tanulm�nyokkal k�sz�tette fel hallgat�it a teol�gi�ra. �rigen�sz 244 t�j�n ism�t Ar�bi�ba ment, ahol Bosztra p�sp�k�t, Berilloszt gy�gy�totta ki a monarchi�nus eretneks�gb�l. A Decius �ld�z�sei idej�n elszenvedett k�nz�sok siettett�k hal�l�t. 253-ban halt meg Tiroszban.⁵⁷
Alexandriai Szent Kelemennel ellent�tben soha nem mondta, hogy a g�r�g filoz�fia Krisztushoz vezet. Tan�tv�nyait a Szent�r�s tanulm�nyoz�s�ra biztatta, a b�lcseletet csak el�tanulm�nynak tekintette. Ennek ellen�re elk�vette azt a hib�t, hogy Plat�n filoz�fi�ja jobban befoly�solta gondolkod�s�t, mint azt gondolta volna. Emiatt s�lyos dogmatikai t�ved�seket tan�tott, p�ld�ul a l�lek preegzisztenci�j�t. Az allegorikus m�dszer t�lzott alkalmaz�sa veszedelmes szubjektivizmus elind�t�ja volt. A t�rt�nelem sor�n els�sorban 300, 400 �s 550 t�j�n l�ngoltak fel az �rigenista vit�k. 543-ban I. Justinianus kezdem�nyez�s�re el�t�ltek 15 neki tulajdon�tott t�telt.⁵⁸
A vit�knak is szerepe volt abban, hogy hatalmas irodalmi munk�ss�g�nak legnagyobb r�sze elveszett. A fennmaradt m�vek t�bbs�ge is csak latin ford�t�sban olvashat�. Euszebiosz m�g 2000 m�v�r�l tudott, Epiphaniosz pedig 6000-re becs�lte m�veinek sz�m�t. Mi m�r csak 800-nak ismerj�k a c�m�t, Szent Jeromos Paul�hoz �rt level�b�l. �rigen�sz gazdag bar�tainak, els�sorban Ambrosiusnak k�sz�nhette, hogy m�veit sz�mos gyors�r� jegyezhette le, akik jelen voltak el�ad�sain.⁵⁹
Hatalmas sz�vegkritikai m�ve a Hexapla, az �sz�vets�g sz�vege hat oszlopban. Az els� oszlop a h�ber sz�veg, a m�sodik a h�ber sz�veg g�r�gbet�s �t�rata, a harmadik Aquila, a negyedik pedig Sz�mmakhosz g�r�g ford�t�sa, az �t�dik a Septuaginta, a hatodik Theodotion ford�t�sa. �rigen�sz jegyzeteket �rt az �t�dik oszlophoz, amelyet �sszevetett a h�ber sz�veggel.⁶⁰
�rigen�sz volt a katolikus egyh�z els� tudom�nyos ig�ny� exeg�t�ja. Scholionokat, homili�kat �s komment�rokat �rt valamennyi szent�r�si k�nyvh�z. 574 homili�j�b�l csak 20 maradt fenn g�r�g�l �s 388 m�g latinul sem olvashat�. Sz�krat�sz szerint minden szerd�n �s p�nteken pr�dik�lt, �letrajz�r�ja, Pamphilosz szerint pedig majdnem mindennap. A komment�rok k�z�l fennmaradtak a k�vetkez�k: M�t� �s J�nos evang�liuma, a R�maiakhoz �rt lev�l, az �nekek �neke.⁶¹
Legfontosabb apolog�tikai munk�ja a �ld�z�se idej�n, 202-ben. �rigen�sz is v�gyott a v�rtan�s�gra, de anyja megakad�lyozta, hogy elmenjen hazulr�l. Demetriosz p�sp�k a 18 �ves cs�sz�r anyj�nak, Julia Mammaeanak k�r�s�re. 216 t�j�n Kavta Kevlsou, amelyet az !Alhth;" Lovgo" megc�fol�s�ra �rt. Kelszosz arra t�rekedett, hogy a kereszt�nyek sz�gyellj�k saj�t hit�ket. El�sz�r a zsid�k �rveit visszhangozza, majd egy�tt t�madja a zsid�kat �s a kereszt�nyeket. J�zust m�gusnak titul�lja, els�sorban a felt�mad�s hiteless�g�t t�madja �s a plat�ni filoz�fia fels�bbrend�s�g�t hangoztatja. Elv�rja a kereszt�nyekt�l, hogy rendelj�k al� magukat a r�maiak vall�s�nak. �rigen�sz v�lasz�ban bizony�tja Krisztus istens�g�t, kiemeli a kegyelem fontoss�g�t �s foglalkozik az egyh�z �s a birodalom viszony�val. A m� nagyon fontos a korabeli vall�st�rt�neti helyzet megismer�s�re, hiszen Kelszosz nemcsak a n�pszer� v�dakat hangs�lyozta a kereszt�nyek ellen, hanem val�ban nagyon elm�lyedt a kereszt�nys�g tanulm�nyoz�s�ban, ez�rt �rigen�sz reflexi�i is nagyon alaposak.⁶²
Legmonument�lisabb dogmatikai m�ve a Peri; ajrcw'n, az els� dogmatikai k�zik�nyv. 220 �s 230 k�z�tt �rta Alexandri�ban. Az eredetinek csak t�red�kei maradtak fenn, azonban a teljes sz�veget olvashatjuk latin Rufinus interpret�l�s�ban, aki a legvitatottabb r�szek elt�ntet�s�vel pr�b�lta v�deni mester�t. A n�gy k�nyvnek a k�vetkez� c�meket adhatjuk: Isten, vil�g, szabads�g, kinyilatkoztat�s. A bevezet�sben azt �rja, hogy valamennyi vall�si igazs�g forr�sa Krisztusnak �s az � apostolainak tan�t�sa, to; khvrugma. A regula fideiSzent�r�sban tal�lhat� h�rom jelent�ssel foglalkozik.⁶³
1941-ben a Kair� mellett tal�lt tourai leletek k�z�tt volt egy hatodik sz�zadi k�dex, amely az �rigen�sz �s H�raklid�sz k�z�tti vita jegyz�k�nyv�nek g�r�g eredetij�t is tartalmazza. A vita 245 k�r�l zajlott Ar�bi�ban. H�raklid�sz szenth�roms�gtani n�zetei aggodalommal t�lt�tt�k el p�sp�kt�rsait �s az�rt h�vt�k meg a teol�gust, hogy tekint�ly�vel tegyen pontot a vita v�g�re. Egyed�l�ll� m� szinte az eg�sz kereszt�ny �korban, hiszen a bar�ti hang� besz�lget�st csaknem sz�szerint r�gz�tett�k a gyors�r�k. A vita v�g�re kider�l, hogy a tartalmazza az apostolok tan�t�s�t, �k azonban nem indokolt�k ezt a tan�t�st �s nem mutatt�k ki az �sszef�gg�seket a tan�t�s egyes elemei k�z�tt. Ez a feladat m�r a teol�gusra v�r. Minden teol�gi�nak k�t eleme van: a trad�ci� �s a halad�s. A kereszt�ny tan�t�s teh�t nem term�ketlen, �s nem stagn�l, hanem fejl�dik �s a n�veked�s term�szetes t�rv�nyeit k�veti. Az els� k�nyvben a term�szetf�l�tti vil�ggal foglalkozik, a m�sodikban a f�ldiekkel. Az ember anyagi testbe z�rt bukott szellem. A harmadik k�nyv arr�l sz�l, hogy a test �s a l�lek viszonya biztos�tja a felt�teleket a k�zdelemhez �s a gy�zelemhez. Ebben a k�zdelemben az embereket angyalok seg�tik �s d�monok akad�lyozz�k, de mindv�gig szabad marad az ember akarata. A negyedik k�nyv els�sorban az alapvet� doktr�n�kat foglalja �ssze �s a duvo qeoiv �s a duvnami" miva kifejez�s mindk�t f�l sz�m�ra elfogadhat�. A k�s�bbi teol�giai sz�haszn�lat majd k�t szem�lyr�l �s egy term�szetr�l besz�l az Atya �s a Fi� vonatkoz�s�ban. Egy m�sik p�sp�k felveti � l�lek halhatatlans�g�nak k�rd�s�t is. �rigen�sz⁶⁴
Gyakorlati c�l� �r�sai k�z�l meg kell eml�ten�nk a De oratione-t, amelyet bar�tj�nak k�r�s�re �rt. A k�nyvb�l sug�rzik �rigen�sz vall�si �let�nek melege. Az im�ds�gnak sokf�le t�pus�t ismeri. Azt tan�tja, hogy mindig az Aty�hoz kell fordulnunk J�zus nev�ben. A m�sodik r�szben tal�lunk egy komment�rt a Miaty�nkr�l. Az ima hat�konys�ga a l�lek felk�sz�lts�g�n m�lik. Ez a m� nagym�rt�kben befoly�solta a k�s�bbi egyiptomi szerzetesek ima�let�t. Az Exhortatio ad martyrium a Maximinus Thrax-f�le �ld�z�s idej�n �r�dott Ambrosiusnak �s Protectusnak, a caesareai egyh�z diak�nus�nak illetve papj�nak. Arr�l is �rt, hogy nem mindenki osztja az � lelkesed�s�t a v�rtan�s�g ir�nt, hanem sokan indifferens dolognak tartj�k, hiszen szerint�k el�g l�lekben hinni. Vel�k szemben �rigen�sz minden igaz kereszt�ny k�teless�g�nek tartja a v�rtan�hal�lt, hiszen aki ismeri Istent, az arra v�gyik, hogy egyes�lj�n vele. Egy�bk�nt is, a v�zkereszts�g ut�n elk�vetett b�n�ket csak a v�rkereszts�g moshatja le. M�veinek ebben a csoportj�ban kell megeml�ten�nk a h�sv�tr�l �rt m�v�t, amelyet szint�n Tour�ban tal�ltak meg, valamint leveleit, amelyeknek csak t�red�ke maradt fenn p�ld�ul Julius Africanus �s Euszebiosz m�veiben.⁶⁵
�rigen�sz m�r nem a Logoszra alapozza teol�gi�j�t, hanem Istenre. � a vil�g abszol�t princ�piuma, aki szem�lyesen akt�v teremt�i, fenntart�i �s uralkod�i tev�kenys�ge r�v�n. Az Atya felfoghatatlan sz�munkra, Krisztus azonban figura expressa substantiae et subsistentiae Dei. Isten felismerhet� teremtm�nyein kereszt�l. El kell ker�ln�nk az antropomorfizmus minden l�tszat�t, amikor Istenr�l besz�l�nk.⁶⁶
Trinitol�gi�j�ban elveti a h�rom isteni szem�ly k�z�tti k�l�nbs�get tagad� modalizmust. Vitatott, hogy szubordin�cionizmust tan�tott-e. Szent JeromosSzent Atan�z azonban tiszt�zza minden gyan� al�l. A Fi� nem megoszt�s �tj�n sz�rmazik az Aty�t�l, hanem lelki tev�kenys�g �ltal, amely aeterna ac sempiterna generatio.⁶⁷
Krisztol�gi�ja kombin�lja a Logoszr�l sz�l� tan�t�st az evang�liumok J�zus�nak tan�t�s�val. J�zus preegzisztens lelk�t tekinti �sszek�t� kapocsnak a v�gtelen Logosz �s Krisztus v�ges teste k�z�tt. � haszn�lja els�k�nt a h�romf�le hal�lt k�l�nb�ztet meg, amelyek k�z�l az ember lelke csak a term�szetes hal�lnak nincs al�vetve. elmarasztalja, qeavnqrwpo" kifejez�st. Krisztus teste ex incontaminata virgine assumpta et casta sancti spiritus operatione formata. A Krisztusban lev� k�t term�szet egys�ge nagyon szoros. Tan�tja a communicatio idiomatumot is.⁶⁸
Eszkatol�gi�j�nak l�nyege az ajpokatavstasi", vagyis az a restaur�ci�, amelyben minden l�tez� visszanyeri az eredeti, tiszt�n lelki �llapot�t. Azoknak lelke, akik itt, a f�ld�n b�n�ket k�vettek el, tiszt�t� t�z�n megy kereszt�l a hal�l ut�n. A j�k r�gt�n a hal�l ut�n a paradicsomba jutnak. �rigen�sz nem ismer �r�k b�ntet�st. Minden b�n�s �dv�z�lni fog, m�g a d�monokat �s mag�t a S�t�nt is meg fogja tiszt�tani a Logosz. Amikor ez megt�rt�nik, akkor ism�t elj�n Krisztus, �s minden ember felt�mad, de nem anyagi, hanem szellemi testben, �s akkor Isten lesz minden mindenben. Ez az �llapot azonban csak �tmeneti, hiszen a jelenlegi vil�g csak egy a vil�gok v�gtelen sor�ban, mivel a teremtett szellemek nem vesz�thetik el szabad akaratukat, vagyis �jra v�tkezhetnek, aminek k�vetkezm�nye, hogy ism�t sz�ks�g lesz anyagi vil�gra, ahov� lebukhatnak.⁶⁹
A Biblia �rigen�sz sz�m�ra nemcsak dogmatikai vagy mor�lis m�, hanem a l�thatatlan vil�g visszf�nye, Isten �l� szava, amely sz�l minden korok ember�hez. Az �sz�vets�get az �jsz�vets�g vil�g�tja meg, de az �jsz�vets�gnek is csak akkor l�tszik teljes m�lys�ge, ha az �sz�vets�g f�ny�ben vizsg�ljuk. A kett� k�z�tti kapcsolatot az alleg�ria hat�rozza meg. A Szent�r�snak van t�rt�neti, misztikus �s mor�lis jelent�se, amely megfelel az ember h�rom �sszetev�j�nek �s a t�k�letesed�s h�rmas fokozat�nak. A misztikus jelent�s adja meg a miszt�rium kollekt�v �s egyetemes, a mor�lis pedig a bels� �s egy�ni jelent�s�t.⁷⁰
Misztik�j�nak kutat�s�t sok�ig elhanyagolt�k, noha az egyh�z egyik legnagyobb misztikusa. Azt vallja, hogy er�fesz�t�seinkhez sz�ks�g�nk van Isten kegyelm�re. Azoknak, akik Krisztus k�vet�s�nek �tj�ra l�ptek, �nmaguk alapos megismer�s�re kell t�rekedni�k. Harcba kell sz�llnunk a b�nnel, amely lehetetlenn� teszi, hogy el�rj�k a t�k�letess�get. A vil�gt�l val� f�ggetlens�gre az eg�sz �leten v�gigh�z�d� aszk�tikus gyakorlatok r�v�n lehet szert tenni. Besz�l a misztikus felemelked�s kezdeteir�l �s a Logosszal val� misztikus egyes�l�sr�l. A t�k�leteseknek a szenved� �s keresztrefesz�tett Krisztust is k�vetni�k kell.⁷¹

Ex Homil�is Or�genis presb�teri in Iesu Nave: I/1004-1005; II/1443-1444; III/262-263, 265-267, 1323-1325, 1307-1309
Ex Homil�is Or�genis presb�teri in Lev�ticum: II/224-226
Ex Exhortati�ne Or�genis presb�teri ad mart�rium: II/1413-1414; III/1196-1197
Ex Homil�is Or�genis presb�teri in G�nesim: III/139-141
E Comment�rio Or�genis presb�teri in Io�nnem: IV/142-143
Ex Lib�llo Or�genis presb�teri De orati�ne: IV/435-436