Az alexandriai teol�giai iskola

 

200 t�j�n jelent�s v�ltoz�s k�vetkezett be a kereszt�ny irodalom fejl�d�s�ben. A m�sodik sz�zadi apolog�t�k �s eretnekellenes �r�k munk�ss�ga el�k�sz�tette a talajt a kinyilatkoztat�s tudom�nyos ig�ny� elemz�s�re. M�g IreneuszNagy S�ndorSeptuaguinta, �s itt alkotta meg Phil�n a bibliai �s a g�r�g gondolkod�s els� szint�zis�t.⁴⁰

Az erre az iskol�ra nagyon jellemz� alleg�rikus m�dszert m�r Hom�rosz �s H�sziodosz m�veiben tal�lhat� m�toszok �s mes�k �rtelmez�s�re felhaszn�lt�k a pog�ny szerz�k. A sztoikusok k�l�n�sk�ppen kedvelt�k ezt a m�dszert. Arisztobulosz pedig m�r a Kr. e. 2. sz�zadban felhaszn�lja az �sz�vets�gPhil�n sz�m�ra az alleg�rikus vagyis m�lyebb jelent�s jelzi az igazi val�s�got. A kereszt�ny �r�k az�rt vett�k �t m�dszer�t, mert meg voltak gy�z�dve arr�l, hogy a Szent�r�s sz�szerinti �rtelme gyakran m�ltatlan Istenhez. Alexandriai Szent Kelemen m�r gyakran alkalmazza, rendszert azonban �rigen�sz alkotott bel�le, �s ezzel megoldotta a korai egyh�z egyik legfontosabb probl�m�j�t, az �sz�vets�g �rtelmez�s�nek k�rd�s�t. Igaz viszont, hogy id�nk�nt vesz�lyesnek bizonyult az a t�rekv�s, amely az �r�s minden sor�ban el�k�pet sejtett �s elhanyagolta a sz�szerinti �rtelmet.⁴¹

Az iskola els� ismert vezet�je a szic�liai Pantenosz. Eredetileg sztoikus filoz�fus volt, majd megt�r�se �s indiai �tja ut�n 180 k�r�l nevezt�k ki a v�ros katekumen-iskol�j�nak �l�re. �r�sai nem maradtak r�nk, b�r Marrou szerint � �rta a Diogn�toszhoz �rt levelet.⁴² 200 k�r�l halt meg, �s tan�tv�nya, Titus Flavius Clemens k�vette a katedr�n. � 150 t�j�n sz�letett pog�ny sz�l�kt�l, val�sz�n�leg Ath�nban. Megt�r�se ut�n sokat utazott D�l-It�li�ban, Sz�ri�ban �s Palesztin�ban, hogy a legkiv�l�bb kereszt�ny tan�t�kt�l tanulhasson. V�g�l Pantenosz hat�s�ra telepedett le Alexandri�ban. Septimius Severus �ld�z�se idej�n Kappad�ki�ba menek�lt �s ott halt meg nem sokkal 215 el�tt.⁴³

Noha �let�r�l keveset tudunk, �r�saib�l j�l k�rvonalaz�dik egy�nis�ge. A kereszt�ny tudom�nyoss�g �tt�r�j�nek tekinthetj�k, hiszen filoz�fiai, po�tikai, archeol�giai, mitol�giai �s irodalmi ismereteit arra haszn�lta fel, hogy a kereszt�ny tan�t�st szembes�tse kor�nak eszm�ivel. Igaz, hogy nem mindig ny�lt az eredeti forr�sokhoz, hanem antol�gi�kat �s floril�giumokat id�z, tud�sa m�gis a Szent�r�s, az apostoli �s az eretnek irodalom alapos ismeret�r�l tan�skodik. Bebizony�totta, hogy a hit �s a filoz�fia, az evang�lium �s a vil�gi tudom�ny nem egym�s ellens�gei, hanem a kereszt�nys�g megkoron�zza mindazokat az igazs�gokat, amelyeket a k�l�nb�z� filoz�fiai ir�nyzatok tartalmaznak.⁴⁴

H�rom hosszabb m�v�t gyakran tril�giak�nt kezelik, mintha az iskolai oktat�s k�l�nb�z� fokozatainak feleln�nek meg. A munk�ss�ga sem v�laszolt arra a k�rd�sre, hogy vajon az egyh�zi irodalomnak csak az-e a feladata, hogy fegyverk�nt haszn�lj�k az egyh�z ellens�gei ellen vagy lehet-e b�k�s eszk�z is az egyh�z bels� ig�nyeinek szolg�lat�ra. A katekumenok k�z�tt egyre t�bb m�velt emberrel tal�lkozunk. Az � oktat�sukhoz sz�mos tan�rt kellett k�pezni, �s ez vezetett a nagy keleti teol�giai iskol�k l�trehoz�s�hoz. A legnevezetesebb �s a legismertebb az alexandriai iskola. A v�rost alap�totta Kr. e. 331-ben, �s m�r j�val a kereszt�nys�g megjelen�se el�tt a keleti, az egyiptomi �s a g�r�g kult�ra tal�lkoz�si pontj�v� v�lt. Itt sz�letett meg a �rtelmez�s�re. Protreptiko;" pro;" $Ellhna" (Intelem a g�r�g�kh�z) apologetikus jelleg�, hiszen t�madja a mitol�gi�t �s v�di az �sz�vets�g �sis�g�t. Nem tartja viszont m�r sz�ks�gesnek a kereszt�nyek elleni r�galmak tiszt�z�s�t. R�mutat a Logosz nevel� szerep�re, amely megmutatkozik az emberis�g eg�sz t�rt�nelme sor�n. A k�nyv c�lja, hogy a j� sz�nd�k� olvas�t az egyetlen igaz filoz�fia, vagyis a kereszt�nys�g elfogad�s�ra biztassa.⁴⁵

A h�rom k�nyvb�l �ll� Paidagwgov" azokhoz sz�l, akik hallgattak Clemens biztat�s�ra, �s elfogadt�k a kereszt�ny hitet. Most a Logosz fordul hozz�juk �s �letvitel�k megv�ltoztat�s�ban seg�ti a megt�rteket. A pai'de" a gn�sztikus felfog�st�l elt�r�en nem alacsonyabbrend� beavatottakra utal, hanem minden megv�ltott �s a kereszts�gben �jj�sz�letett ember Isten gyermeke. Az �sz�vets�g nevel� ereje els�sorban a f�lelemre �p�lt, az �jsz�vets�g� viszont a szeretetre. Istenben azonban az igazs�goss�g �s a szeretet nem z�rja ki egym�st, ez�rt n�ha keser� gy�gyszerekkel is gy�gy�t. A f�lelem is j�, ha v�d a b�n ellen. A m�sodik k�nyvben m�r a mindennapi �let gondjaival foglalkozik. A kereszt�nynek nem visszah�z�dnia kell a vil�gt�l, hanem meg kell szentelnie a v�ros kultur�lis �let�t. Az eg�sz m� a Megv�lt�hoz sz�l� himnusszal z�rul, amelyet val�sz�n�leg maga Kelemen irt, �s tal�n az iskola hivatalos im�ja volt.⁴⁶

A „tril�gia" harmadik r�sze a Strwmatei'", vagyis "sz�nyegek". Eredetileg Didavskalo" c�men akarta meg�rni, de ez olyan szisztematikus t�rgyal�sm�dot ig�nyelt volna, amely messze �llt lelkialkat�t�l. Ink�bb olyan m�fajt v�lasztott, amely sz�mos k�rd�s laza szerkezet� t�rgyal�s�t tette lehet�v�, a kor irodalmi szok�sainak megfelel�en. A Strwmatei'" nyolc k�nyvb�l �ll. Legfontosabb t�m�ja a kereszt�ny hit �s a g�r�g filoz�fia kapcsolata. V�lem�nye szerint az isteni gondvisel�s a zsid�knak a T�rv�nyt adta, a pog�nyoknak pedig a filoz�fi�t. Hasznos a kereszt�nyek sz�m�ra a filoz�fia is, amikor hit�k tartalm�r�l gnw'si"-ra akarnak szert tenni. Messzebb megy, mint Jusztinosz, de m�gis hangs�lyozza, hogy a filoz�fia sohasem veheti �t az isteni kinyilatkoztat�s hely�t. Isten megismer�s�re csak a hit �ltal lehet eljutni, �s a hit minden tud�s alapja. A g�r�g�k k�l�nben is az �sz�vets�gb�l mer�tett�k filoz�fi�jukat, Plat�n M�zest ut�nozta. A t�bbi k�nyv a hamis gn�zis c�folat�val foglalkozik, el�nk rajzolva az igazi gn�zist. A m� be�g�rt nyolcadik k�nyve m�r csak v�zlatok form�j�ban k�sz�lt el.⁴⁷

Az Excerpta ex Theodoto szint�n csak v�zlatokb�l �ll. A valentini�nus gn�zis n�zeteit �s Kelemen el�tanulm�nyait tal�ljuk benne. Nagyon neh�z elk�l�n�teni, hogy mikor van sz� saj�t n�zeteir�l. A Melyik gazdag �dv�z�l? c�m� �r�sa Mk.10,17-31-et elemzi. A t�ma aktu�lis volt, hiszen hallgat�i k�z�tt voltak gazdag emberek is, teh�t foglalkoznia kellett azzal a k�rd�ssel, hogy az evang�liumi parancsok sz�szerinti �rtelemben veend�k-e. Ha minden kereszt�ny lemondana vagyon�r�l, akkor ki tudn� t�mogatni a szeg�nyeket? Biztat�sk�nt fogja fel J�zus szavait, hogy sz�v�nk ne tapadjon a p�nzhez. A l�lek hozz��ll�sa a d�nt�. A szenved�lyekr�l kell lemondanunk �s nem a gazdags�gr�l.⁴⁸ Kelemennek is sok m�ve veszett el. A Protreptikosz �s a Paidagogosz az Arethas-k�dexben maradt fenn, b�r hi�nyosan, �s csak a k�dex k�s�bbi m�solataib�l ismerj�k az elveszett r�szeket. A t�bbi m�vet �ltal�ban 11. sz�zadi k�ziratokb�l ismerj�k.⁴⁹

Clemens Alexandrinust t�lz�s n�lk�l tekinthetj�k a spekulat�v teol�gia megalap�t�j�nak. Kort�rsa, Ireneusz a hagyom�ny embere volt, aki a k�ls� hat�sokat veszedelmesnek tartotta. Kelemen is tiszt�ban volt a helleniz�l�d�s vesz�lyeivel, de a gn�sztikusok n�zeteit a hit �s a tud�s viszony�r�l v�gk�pp nem tudta elfogadni. Ellenfelei a kett�t �sszeegyeztethetetlennek tartott�k,� azonban azt tan�totta, hogy harm�ni�jukb�l sz�letik meg a t�k�letes kereszt�ny �s az igazi gn�sztikus. A hit a filoz�fia kezdete �s alapja. A filoz�fia azt is bizony�tja, hogy a kereszt�nyellenes t�mad�sok alaptalanok.⁵⁰

Logosztana teol�giai rendszer�nek alapja. A Logoszr�l vallott n�zetei konkr�tabbak Jusztinosz�n�l. A Logosz a mindens�g teremt�je, az �sz�vets�gi t�rv�ny kinyilatkoztat�ja. Az id�k teljess�g�ben megtestes�lt. Az Aty�val �s a Szentl�lekkel egy�tt alkotja a Szenth�roms�got. A Logosz �ltal ismerhetj�k meg az Aty�t, akinek n�v nem adhat�. Krisztus, a megtestes�lt isteni LogoszKelemen teol�giai rendszere azonban nem teljes, mert istentan�t nem dolgozta ki.⁵¹

Egyh�ztana szerint az egyh�z egyetlen, egyetemes, �s a kereszt�nyek �desanyja. Az egyh�z �ppen egys�ge �s�si volta miatt k�l�nb�zik az eretneks�gekt�l. A pog�nyok �s a zsid�k megt�r�s�nek nagy akad�lya, hogy a kereszt�nys�get megosztj�k a szekt�k. Az egyh�zi hierarchia fokozatai az angyali hierarchia mint�j�t k�vetik. Az angyalok ismerik az emberek gondolatait. �rz�kszerveik nincsenek, megismer�s�k pillanatszer�.⁵²

A kereszts�gr�l vallott tan�t�s�b�l kivil�glik, hogy nem feledkezik el a miszt�riumokr�l sem, mik�zben a Logoszt teszi meg teol�giai rendszere k�zpontj�nak. Az �jj�sz�let�s szents�g�nek t�bb nevet is ad: seg�ts�g�vel t�madtunk isteni �letre. sfragiv", megvil�gosod�s, stb.⁵³

Az Eukharisztia �ldozati jelleg�t nem tagadja, b�r n�ha �gy t�nhet, hogy csak a l�lek bels�, lelki �ldozat�nak tekinti. Ez az�rt van �gy, mert a pog�ny �s zsid� �rtelmez�s ellen hangs�lyoznia kell a lelki jelleg�t, amely a t�bbit�l legink�bb megk�l�nb�zteti. Az �ldozati t�rgyakr�l besz�lve megeml�ti, hogy a v�z haszn�lata bor helyett ellene mond az egyh�z k�nonj�nak.⁵⁴

�d�m b�n�nek az volt a l�nyege, hogy nem hagyta, hogy Isten oktassa �s nevelje. Csak a szem�lyes tettek ejthetnek foltot a lelken. Term�szetesen nem fogadta el a gn�sztikus n�zetet, hogy az anyag a b�n oka. A kereszt�ny embernek �let�ben csak egyszer lenne szabad b�nb�natot tartania, m�gpedig a kereszts�g el�tt. Isten azonban, az emberi gy�nges�g figyelembev�tel�vel m�g egy megt�r�st enged�lyez. A kereszts�g ut�ni teljes szak�t�s Istennel m�r megbocs�thatatlan, de a nem teljesen tudatos szembefordul�s nem tekinthet� ilyennek.⁵⁵

A h�zass�got v�di a gn�sztikusokkal szemben, akik megvetett�k. Noha� az "�r ir�nti szeretetb�l" nem n�s�lt meg, hogy szabadabb legyen az� szolg�lat�ra, m�gis aj�nlja a h�zass�got, mert a teremt� Istennel val� egy�ttm�k�d�snek tekinti.⁵⁶