„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.”Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16
Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik szívem. Zsoltár 28,7
… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti." Karl Barth
A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...
Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .
E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben, a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal
2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó
„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
A második század legfontosabb teológusa. Születésének időpontja 140 és 160 közé tehető. Szülővárosa valószínűleg Szmirna. Florinushoz írt levelében beszámol arról, hogy fiatal korában hallgatta Polükarposz tanítását. Ismeretlen okból Galliába távozott. 177-ben vagy 178-ban őt küldte, immár presbiterként, az üldözött lugdunumi egyház Rómába, hogy a montanizmus kérdésében tárgyaljon Eleutherus pápával. Utazása idején Photinus püspök vértanúhalált halt, és Ireneusz lett az utódja. Amikor Victor pápa kiközösítette az ázsiaiakat a húsvét időpontjáról vallott nézeteik miatt, Ireneusz ebben az ügyben eijrhnopoivo"-nak bizonyult. Ezután már semmit sem tudunk életének folytatásáról, halála időpontja is bizonytalan, talán 202.37
Irodalmi tevékenysége elsősorban a gnósztikus eretnekség ellen irányult. A hagyomány alapos ismeretéről tanúskodnak fennmaradt írásai is. Sajnos, a legtöbb műve elveszett. Az eretnekségek ellen,avagy ahamis gnószisz cáfolata című művét Adversus haereses címen szoktuk emlegetni. A mű első könyve az eretnek nézetek felderítésével foglalkozik, a többi négy pedig a cáfolattal. A második könyv észérvekkel, a harmadik az egyház tanításával, a negyedik az Úr szavaival cáfolja a valentiniánusok és markioniták nézeteit. Az ötödik könyv kizárólag a test föltámadásával foglalkozik, amit minden gnósztikus tagadott. Befejezésül saját khiliaszta nézeteit ismerteti. Az Adversus haereses stílusa egyenetlen, gondolatmenete gyakran nem világos. Ez azzal is magyarázható, hogy több részletben írta, és utólag is kiegészítette illetve módosította. Forrásai között gnósztikus írásokat és korábbi hereziológusok könyveit találjuk, mint például Antiochiai Szent Theophilosz elveszett műveit. Az Adversushaereses teljes szövege csak latin fordításban maradt fenn. A görög eredeti számos részletét ismerjük Hippolütosz és Euszebiosz műveiből. Örmény és szír fordításának részleteit is ismerjük.
Másik ránkmaradt műve Az apostoli igehirdetés feltárása. Örmény fordítását 1904-ben találta meg Ter-Mekerttschian. Apologetikus értekezés, amely Jusztinosz hatásáról árulkodik. Sokan inkább katekézisnek tartják, hiszen nem polémikus élű. Ismerteti a keresztény tanítást a három isteni személyről, az ember teremtéséről és bűnbeeséséről, a megtestesülésről és a megváltásról. Befejezésül óvja olvasóit az eretnekségektől.38
Teológiájának egyik érdeme, hogy kimutatta a gnószticizmus álkeresztény jellegét. Az egyház tanításának ismertetése és értelmezése olyan alapos, hogy joggal tekinthetjük a keresztény teológia megalapozójának. Nem törekedett új elméletek megalkotására, sőt ezeket kifejezetten gyanakodva fogadta.
Noha kortársa, Antiochiai Theophilosz már használta a triav" szót, Ireneusz ebben nem követi. A gnósztikusokkal folytatott küzdelmében hangsúlyozza, hogy az egy igaz Isten azonos a világ teremtőjével, az ószövetség Istenével és a Logosz Atyjával. Krisztológiájának lényeges tanítása, hogy Krisztus is csak egy van, aki az Isten Fia, a Logosz, az Istenember Jézus, a Megváltó és a mi Urunk. Talán még fontosabb a recapitulatio, ajnakefalaivwsi" gondolata. Ez eredetileg Szent Páltól ered, de Ireneusz továbbfejlesztette. Isten Krisztusban foglalta össze lerövidített formában az emberiség egész megelőző életét, hogy megújítsa és helyrehozza mindazt, amit Ádám bűne elrontott.
Ez a gondolat mariológiájában is megjelenik, amikor kifejti a már Jusztinosz által felfedezett párhuzamot Éva és Mária között. Mária engedelmessége révén az egész megváltott emberiség anyjává lett.
Egyháztanában is megjelenik a recapitulatio gondolata. Isten Krisztusban nemcsak a múltat foglalja össze, hanem a jövőt is.Őt tette az egész egyház fejévé. Meg van győződve arról, hogy az apostolok tanítása változatlanul tovább él. A hagyomány a hitnek forrása és mércéje. A keresztelési hitvallás tartalmazza az igazság kánonját. Csak az apostolok által alapított egyházak tanítása megbízható, mert a folytonos apostoli szukcesszió garantálja ezt. Az eretnekeknél éppen ez az apostoli eredet hiányzik, és nincs meg bennük az igazság karizmája.
Róma primátusa fontos a számára. A rövidség kedvéért nem áll szándékában, hogy az összes apostoli alapítású egyház valamennyi püspökét felsorolja, ezért csak a legnagyobb egyházra, Rómára figyel. Az eredeti görög szöveget különféleképp kísérelték meg rekonstruálni a következő latin nyelvű fordításból: Ad hanc enimecclesiam propter potentiorem principalitatem necesse estomnemconvenireecclesiam,hoc esteosqui sunt undique fideles, in qua semper abhis qui sunt undique, conservataestea quae est ab apostolis traditio (Adv. Haer. III.3.2). Ehrhard a propter potentiorem principalitatem kifejezést így fordította: "hatékonyabb vezetése miatt". Ezt az egyházat két apostol alapította; erre is utalhat a fenti kifejezés, ha a principalitas mögött a görög eredeti ajrchv-ját sejtjük, ahogyan Bardy tette. Nautin viszont azt véli, hogy a necesse est omnem convenire ecclesiam nem a római egyházra, hanem az egyetemes egyházra vonatkozik.
Meg van győződve arról, hogy az Eukharisztiában az Úr teste és vére valóságosan jelen van. A test feltámadását szerinte éppen az teszi lehetővé, hogy Krisztus teste és vére táplálta. Az Eukharisztia áldozat-jellege is nyilvánvaló a számára, és Malakiás jövendölésére hivatkozik.
Az Újszövetség könyveinek gyűjteményét az Ószövetséghez hasonlóan grafhv-nak tekinti, mert a sugalmazottság éppen úgy jellemző rájuk. Az. evangéliumok száma négy, nem több és nem kevesebb. Egy írás kánoniságának megítélésében nemcsak az apostoli eredetet, hanem az egyházi hagyományt is figyelembe kell vennünk. A Szentírás tekintélyét szembeállítja a gnósztikusok "titkos tradiciói"-val. A Szentírást elsősorban önmagával kell magyarázni, mégpedig az apostoli hagyomány alapján. A szószerinti értelmezés mellett alkalmazza a tipológiát, ahol az összevetett két tényező közül az egyik történelmi valóság.
A platóni antropológia azt tanította, hogy az ember összetevői a következők: fuvsi", yu. Ireneusz Szent Pál nyomán azt tanítja, hogy a teljes emberhez hozzátartozik a pneu'ma. Krisztus Isten Lelkét ígérte apostolainak és a hívőknek. Ettől függ az ember tökéletessége, és hatással vannak rá az akarat cselekedetei, az ember erkölcsi élete. Még a lélek örökkévalósága is függ a cselekedetektől. Akkor válik halhatatlanná a lélek, ha hálás teremtőjének. Erre a különös elképzelésre a gnósztikusok nézetei elleni küzdelmében jutott, akik az erkölcsi élet minőségétől függetlenül öröklétet tulajdonítottak a léleknek. Szótériológiájának tengelye az a gondolat, hogy minden ember rászorul a megváltásra és képes is rá. Az Isten Fia által hozott megváltás felszabadította az embert a Sátán, a bűn és a halál rabságából. A qeopoivhsi" kifejezést gondosan kerüli, helyette a participare gloriae Dei-t választja. Az ember, teremtett természete szerint, imago Dei. A similitudo Dei csak az isteni pneu'ma révén valósulhat meg. Az egyén megváltása az Egyház által, mégpedig az Egyház szentségei által valósul meg Krisztus nevében. Ireneusz az első, aki említést tesz a gyermekkeresztségről.
Eszkhatológiája is tartalmazza a recapitulatio gondolatát. Az Antikrisztus Krisztus démoni ellenfele, akiben a történelemben elkövetett valamennyi hitehagyás, igazságtalanság, hamis prófétálás és árulás jelen van. Jusztinoszhoz hasonlóanő is várta az ezeréves birodalom eljövetelét.39
Ex Tractátu sancti Irenaei epíscopi Advérsus hae vreses: I/197-198, 230-231, 275-276; II/59-60, 138-140, 152-154, 570-571, 804-805, 1348-1349; III/43-44,78-79, 115-116, 1236-1238; IV/57-58
Szabolcska Mihály Uram, maradj velünk!
Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?
…tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!
Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!
Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.
A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát.
A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal Oldal tetejére
AJÁNLOM AZ OLDALT
