Szent Ireneusz

 

A m�sodik sz�zad legfontosabb teol�gusa. Sz�let�s�nek id�pontja 140 �s 160 k�z� tehet�. Sz�l�v�rosa val�sz�n�leg Szmirna. Florinushoz �rt level�ben besz�mol arr�l, hogy fiatal kor�ban hallgatta Pol�karposz tan�t�s�t. Ismeretlen okb�l Galli�ba t�vozott. 177-ben vagy 178-ban �t k�ldte, imm�r presbiterk�nt, az �ld�z�tt lugdunumi egyh�z R�m�ba, hogy a montanizmus k�rd�s�ben t�rgyaljon Eleutherus p�p�val. Utaz�sa idej�n Photinus p�sp�k v�rtan�hal�lt halt, �s Ireneusz lett az ut�dja. Amikor Victor p�pa kik�z�s�tette az �zsiaiakat a h�sv�t id�pontj�r�l vallott n�zeteik miatt, Ireneusz ebben az �gyben eijrhnopoivo"-nak bizonyult. Ezut�n m�r semmit sem tudunk �let�nek folytat�s�r�l, hal�la id�pontja is bizonytalan, tal�n 202.³⁷

Irodalmi tev�kenys�ge els�sorban a gn�sztikus eretneks�g ellen ir�nyult. A hagyom�ny alapos ismeret�r�l tan�skodnak fennmaradt �r�sai is. Sajnos, a legt�bb m�ve elveszett. Az eretneks�gek ellen, avagy a hamis gn�szisz c�folata c�m� m�v�t Adversus haereses c�men szoktuk emlegetni. A m� els� k�nyve az eretnek n�zetek felder�t�s�vel foglalkozik, a t�bbi n�gy pedig a c�folattal. A m�sodik k�nyv �sz�rvekkel, a harmadik az egyh�z tan�t�s�val, a negyedik az �r szavaival c�folja a valentini�nusok �s markionit�k n�zeteit. Az �t�dik k�nyv kiz�r�lag a test f�lt�mad�s�val foglalkozik, amit minden gn�sztikus tagadott. Befejez�s�l saj�t khiliaszta n�zeteit ismerteti. Az Adversus haereses st�lusa egyenetlen, gondolatmenete gyakran nem vil�gos. Ez azzal is magyar�zhat�, hogy t�bb r�szletben �rta, �s ut�lag is kieg�sz�tette illetve m�dos�totta. Forr�sai k�z�tt gn�sztikus �r�sokat �s kor�bbi hereziol�gusok k�nyveit tal�ljuk, mint p�ld�ul Antiochiai Szent Theophilosz elveszett m�veit. Az Adversus haereses teljes sz�vege csak latin ford�t�sban maradt fenn. A g�r�g eredeti sz�mos r�szlet�t ismerj�k Hippol�tosz �s Euszebiosz m�veib�l. �rm�ny �s sz�r ford�t�s�nak r�szleteit is ismerj�k.
M�sik r�nkmaradt m�ve Az apostoli igehirdet�s felt�r�sa. �rm�ny ford�t�s�t 1904-ben tal�lta meg Ter-Mekerttschian. Apologetikus �rtekez�s, amely Jusztinosz hat�s�r�l �rulkodik. Sokan ink�bb katek�zisnek tartj�k, hiszen nem pol�mikus �l�. Ismerteti a kereszt�ny tan�t�st a h�rom isteni szem�lyr�l, az ember teremt�s�r�l �s b�nbees�s�r�l, a megtestes�l�sr�l �s a megv�lt�sr�l. Befejez�s�l �vja olvas�it az eretneks�gekt�l.³⁸

Teol�gi�j�nak egyik �rdeme, hogy kimutatta a gn�szticizmus �lkereszt�ny jelleg�t. Az egyh�z tan�t�s�nak ismertet�se �s �rtelmez�se olyan alapos, hogy joggal tekinthetj�k a kereszt�ny teol�gia megalapoz�j�nak. Nem t�rekedett �j elm�letek megalkot�s�ra, s�t ezeket kifejezetten gyanakodva fogadta.
Noha kort�rsa, Antiochiai Theophilosz m�r haszn�lta a triav" sz�t, Ireneusz ebben nem k�veti. A gn�sztikusokkal folytatott k�zdelm�ben hangs�lyozza, hogy az egy igaz Isten azonos a vil�g teremt�j�vel, az �sz�vets�g Isten�vel �s a Logosz Atyj�val.
Krisztol�gi�j�nak l�nyeges tan�t�sa, hogy Krisztus is csak egy van, aki az Isten Fia, a Logosz, az Istenember J�zus, a Megv�lt� �s a mi Urunk. Tal�n m�g fontosabb a recapitulatio, ajnakefalaivwsi" gondolata. Ez eredetileg Szent P�lt�l ered, de Ireneusz tov�bbfejlesztette. Isten Krisztusban foglalta �ssze ler�vid�tett form�ban az emberis�g eg�sz megel�z� �let�t, hogy meg�j�tsa �s helyrehozza mindazt, amit �d�m b�ne elrontott.
Ez a gondolat mariol�gi�j�ban is megjelenik, amikor kifejti a m�r Jusztinosz �ltal felfedezett p�rhuzamot �va �s M�ria k�z�tt. M�ria engedelmess�ge r�v�n az eg�sz megv�ltott emberis�g anyj�v� lett.

Egyh�ztan�ban is megjelenik a recapitulatio gondolata. Isten Krisztusban nemcsak a m�ltat foglalja �ssze, hanem a j�v�t is.�t tette az eg�sz egyh�z fej�v�. Meg van gy�z�dve arr�l, hogy az apostolok tan�t�sa v�ltozatlanul tov�bb �l. A hagyom�ny a hitnek forr�sa �s m�rc�je. A keresztel�si hitvall�s tartalmazza az igazs�g k�nonj�t. Csak az apostolok �ltal alap�tott egyh�zak tan�t�sa megb�zhat�, mert a folytonos apostoli szukcesszi� garant�lja ezt. Az eretnekekn�l �ppen ez az apostoli eredet hi�nyzik, �s nincs meg benn�k az igazs�g karizm�ja.

R�ma prim�tusa fontos a sz�m�ra. A r�vids�g kedv��rt nem �ll sz�nd�k�ban, hogy az �sszes apostoli alap�t�s� egyh�z valamennyi p�sp�k�t felsorolja, ez�rt csak a legnagyobb egyh�zra, R�m�ra figyel. Az eredeti g�r�g sz�veget k�l�nf�lek�pp k�s�relt�k meg rekonstru�lni a k�vetkez� latin nyelv� ford�t�sb�l: Ad hanc enim ecclesiam propter potentiorem principalitatem necesse est omnem convenire ecclesiam, hoc est eos qui sunt undique fideles, in qua semper ab his qui sunt undique, conservata est ea quae est ab apostolis traditio (Adv. Haer. III.3.2). Ehrhard a propter potentiorem principalitatem kifejez�st �gy ford�totta: "hat�konyabb vezet�se miatt". Ezt az egyh�zat k�t apostol alap�totta; erre is utalhat a fenti kifejez�s, ha a principalitas m�g�tt a g�r�g eredeti ajrchv-j�t sejtj�k, ahogyan Bardy tette. Nautin viszont azt v�li, hogy a necesse est omnem convenire ecclesiam nem a r�mai egyh�zra, hanem az egyetemes egyh�zra vonatkozik.

Meg van gy�z�dve arr�l, hogy az Eukhariszti�ban az �r teste �s v�re val�s�gosan jelen van. A test felt�mad�s�t szerinte �ppen az teszi lehet�v�, hogy Krisztus teste �s v�re t�pl�lta. Az Eukharisztia �ldozat-jellege is nyilv�nval� a sz�m�ra, �s Malaki�s j�vend�l�s�re hivatkozik.

Az �jsz�vets�g k�nyveinek gy�jtem�ny�t az �sz�vets�ghez hasonl�an grafhv-nak tekinti, mert a sugalmazotts�g �ppen �gy jellemz� r�juk. Az. evang�liumok sz�ma n�gy, nem t�bb �s nem kevesebb. Egy �r�s k�nonis�g�nak meg�t�l�s�ben nemcsak az apostoli eredetet, hanem az egyh�zi hagyom�nyt is figyelembe kell venn�nk. A Szent�r�s tekint�ly�t szembe�ll�tja a gn�sztikusok "titkos tradici�i"-val. A Szent�r�st els�sorban �nmag�val kell magyar�zni, m�gpedig az apostoli hagyom�ny alapj�n. A sz�szerinti �rtelmez�s mellett alkalmazza a tipol�gi�t, ahol az �sszevetett k�t t�nyez� k�z�l az egyik t�rt�nelmi val�s�g.

A plat�ni antropol�gia azt tan�totta, hogy az ember �sszetev�i a k�vetkez�k: fuvsi", yu. Ireneusz Szent P�l nyom�n azt tan�tja, hogy a teljes emberhez hozz�tartozik a pneu'ma. Krisztus Isten Lelk�t �g�rte apostolainak �s a h�v�knek. Ett�l f�gg az ember t�k�letess�ge, �s hat�ssal vannak r� az akarat cselekedetei, az ember erk�lcsi �lete. M�g a l�lek �r�kk�val�s�ga is f�gg a cselekedetekt�l. Akkor v�lik halhatatlann� a l�lek, ha h�l�s teremt�j�nek. Erre a k�l�n�s elk�pzel�sre a gn�sztikusok n�zetei elleni k�zdelm�ben jutott, akik az erk�lcsi �let min�s�g�t�l f�ggetlen�l �r�kl�tet tulajdon�tottak a l�leknek.
Sz�t�riol�gi�j�nak tengelye az a gondolat, hogy minden ember r�szorul a megv�lt�sra �s k�pes is r�. Az Isten Fia �ltal hozott megv�lt�s felszabad�totta az embert a S�t�n, a b�n �s a hal�l rabs�g�b�l. A qeopoivhsi" kifejez�st gondosan ker�li, helyette a participare gloriae Dei-t v�lasztja. Az ember, teremtett term�szete szerint, imago Dei. A similitudo Dei csak az isteni pneu'ma r�v�n val�sulhat meg. Az egy�n megv�lt�sa az Egyh�z �ltal, m�gpedig az Egyh�z szents�gei �ltal val�sul meg Krisztus nev�ben. Ireneusz az els�, aki eml�t�st tesz a gyermekkereszts�gr�l.

Eszkhatol�gi�ja is tartalmazza a recapitulatio gondolat�t. Az Antikrisztus Krisztus d�moni ellenfele, akiben a t�rt�nelemben elk�vetett valamennyi hitehagy�s, igazs�gtalans�g, hamis pr�f�t�l�s �s �rul�s jelen van. Jusztinoszhoz hasonl�an� is v�rta az ezer�ves birodalom elj�vetel�t.³⁹

Ex Tract�tu sancti Irenaei ep�scopi Adv�rsus hae vreses: I/197-198, 230-231, 275-276; II/59-60, 138-140, 152-154, 570-571, 804-805, 1348-1349; III/43-44,78-79, 115-116, 1236-1238; IV/57-58