A gn�szticizmus

A kereszt�nys�get k�v�lr�l a pog�nys�g �s a j�daizmus fenyegette, bel�lr�l pedig a gn�sztikusok �s a montanist�k. A gn�sztikusok �gy akart�k �talak�tani az egyh�zat, hogy illeszkedj�k bele a kor kultur�lis k�zeg�be, val�s�tsa meg a Kelet nagy m�toszainak szint�zis�t �s fogadja el a g�r�g�k vall�sfiloz�fi�j�t. N�luk j�val kisebb veszedelmet jelentettek a montanist�k, akik �pp ellenkez�leg, a k�zeli vil�g�g�sre v�rva minden kereszt�ny sz�m�ra megk�vetelt�k volna a vil�gt�l val� teljes elz�rk�z�st.

A gn�zis, gn�szticizmus szavak gyakran k�vetkezetlen haszn�lata r�szben abb�l ered, hogy l�tezett gn�szticizmus m�r a kereszt�nys�g el�tt is. Nagy S�ndor h�d�t�saival megindult m�r a keleti vall�sok �s a g�r�g filoz�fia k�l�n�s kevered�se. Keletr�l �r�k�lte az Isten �s a vil�g k�z�tti abszol�t dualizmus elfogad�s�t, amely a test �s a l�lek viszony�ra is kiterjedt. Innen eredt a j� �s a rossz visszavezet�se k�t, gy�keresen k�l�nb�z� princ�piumra, valamint a v�gyakoz�s a megv�lt�sra �s a halhatatlans�gra. A g�r�g filoz�fiai spekul�ci�k eredm�nye volt, hogy a neoplat�nizmus hat�s�ra elfogadta az Isten �s a vil�g k�z�tti k�zvet�t�k l�t�t, a neopithag�reizmus misztik�j�t, �s a neosztoicizmus egy�nk�zpont� etik�j�t.

A kereszt�nys�g el�tti gn�szticizmus utols� k�pvisel�je lehetett Simon m�gus, akivel F�l�p diak�nus tal�lkozott Szamari�ban. Jusztinosz besz�mol arr�l, hogy Claudius idej�n m�g szobrot is �ll�tottak neki R�m�ban ezzel a felirattal: Simoni deo magno. Hippol�tosz neki tulajdon�tja A nagy kinyilatkoztat�s c�m� m�vet, amely a m�zesi teremt�st�rt�net interpret�ci�j�t tartalmazza, �s az alexandriai vall�sfiloz�fia hat�s�t mutatja. Az � tan�t�ja, Doszitheosz is szamariai volt, ak�rcsak egyik tan�tv�nya, Menandrosz. � m�r messi�snak tartotta mag�t, akit a l�thatatlan hatalmak az emberis�g megv�lt�s�ra k�ldtek. A kereszt�ny gn�szticizmus fel� val� �tmenetnek tekinthetj�k a tev�kenys�g�t, hiszen tan�tv�nyai k�z�tt tal�ljuk Saturninust �s Baszilid�szt, akik m�r az egyh�zon bel�l okoztak zavart.³⁰

A kereszt�ny gn�szticizmus kialakul�s�nak felt�telei akkor j�ttek l�tre, amikor a nagy keleti v�rosokban sok m�velt ember keresztelkedett meg. Voltak k�z�tt�k olyanok, akik m�r el�z�leg is gn�sztikus szekt�k tagjai voltak. Hajlottak arra, hogy el�z� n�zeteikhez hozz�tegy�k a kereszt�ny tan�t�s bizonyos elemeit. A kereszt�ny hitet "felemelt�k" a tud�s szintj�re �s �gy k�v�nt�k beilleszteni a helleniz�lt vil�gba. Tev�kenys�g�k eredm�nyek�ppen �ri�si irodalom halmoz�dott fel mind a teol�gi�ban, mind a k�lt�szetben. Az apokrifok k�z�tt m�r felsoroltunk n�h�ny ilyen anonim m�vet, amelyek nagyon n�pszer�ek voltak. Ez a hatalmas propaganda-anyag j�r�szt elveszett.

Baszilid�sz alexandriai tan�t� evang�lium�b�l is csak egy t�red�k maradt fenn. Exegetica c�m� m�v�nek m�r t�bb r�szlet�t ismerj�k. Az egyik a s�t�ts�g �s a vil�goss�g harc�nak le�r�s�t tartalmazza. Zsolt�raib�l �s �d�ib�l semmi nem maradt fenn. Szent Ireneusz le�r�s�b�l n�zeteit a k�vetkez� pontokban foglalhatjuk �ssze:

- a tud�s megszabad�t e vil�g fejedelmeit�l, az embereknek esetleg m�g egy ezrel�ke sem birtokolhatja az igaz tud�st

- a miszt�riumokat titokban kell tartani

- a m�rt�rium haszontalans�g

- megv�lt�s csak a lelkeket �rinti, a test roml�snak van al�vetve

- minden k�ls� cselekedet, m�g a legut�latosabb b�n is, teljesen k�z�mb�s a megv�lt�s szempontj�b�l

- a kereszt�nyeknek nem a megfesz�tett Krisztust kell hirdetni�k, hanem J�zust, akit az Atya k�ld�tt

- a pog�ny �ldozatok megvetend�k, de lelkiismereti agg�ly n�lk�l r�szt lehet venni rajtuk, hiszen semmis�gek

A felsorol�sb�l Quasten szerint egy�rtelm�, hogy Baszilid�sz m�g nem vallott radik�lisan dualista n�zeteket.³¹

Valentinosz el�sz�r Alexandri�ban terjesztette n�zeteit, majd 140 t�j�n R�m�ba ment. Hyginus, Pius �s Anicetus p�p�k idej�n sok k�vet�re tal�lt sz�p k�lt�i nyelvezet�vel. Zsolt�rokat is �rt. Lehet, hogy a Nag-Hammadiban tal�lt Igazs�g evang�lium�t is � �rta. Hippol�tosz eml�t�st tesz keleti �s it�liai iskol�j�r�l. Az it�liai iskola legkiemelked�bb alakja Ptolemaiosz volt. Fennmaradt m�ve a Fl�r�hoz �rt lev�l. A m�zesi t�rv�nyt h�rom r�szre osztja. Az els� r�sz Istent�l, a m�sodik M�zest�l, a harmadik pedig a zsid� n�p b�lcs �regjeit�l sz�rmazik. Az els� r�szt beteljes�tette J�zus, a m�sodikat felf�ggesztette, a harmadikat spiritualiz�lta.³²

Valentinosz keleti iskol�j�r�l kevesebbet tudunk. Ehhez tartozott az edesszai sz�let�s� Bardeszan�sz. Nemesi csal�db�l sz�rmazott �s pog�ny pap nevelte. IX. Abg�r kir�ly bar�tja volt, ez�rt amikor Caracalla 216-217-ben elfoglalta sz�l�v�ros�t, �rm�nyorsz�gba menek�lt. K�s�bb visszat�rt Sz�ri�ba. Euszebiosz besz�mol�ja szerint szembefordult Valentinosz tan�t�s�val. Szembesz�llt a markionit�kkal is. Sz�r�l �rt m�veit annyira kedvelt�k, hogy m�g g�r�gre is leford�tott�k �ket. 150 himnuszt, amelyek olyan n�pszer�ek voltak, hogy Szent Efr�m csak �gy tudott k�zdeni a hat�suk ellen a IV. sz�zad m�sodik fel�ben, hogy � is himnuszokat k�lt�tt. N�mely kutat� azt a v�lem�nyt k�pviseli, hogy a Tam�s akt�iban lev� sz�p L�lekhimnusz is az � m�ve. Theodotosz m�veinek r�szletei Alexandriai Szent Kelemen Stromata c�m� m�v�nek f�ggel�kek�nt maradtak fenn. Sokat foglalkozik a pl�r�m�val �s h�rom csoportra osztja az embereket.³³

Karpokrat�sz alap�tott egy �j alexandriai szekt�t. Szerinte a vil�got olyan angyalok teremtett�k, akik sokkal alacsonyabbrend�ek a sz�letetlen Aty�n�l. �gy v�lekedtek, hogy J�zus J�zsef fia volt �s pontosan olyan tulajdons�gokkal rendelkezett, mint minden m�s ember, kiv�ve, hogy t�k�letesen eml�kezett azokra a dolgokra, amelyeket r�gen az Atya szf�r�j�ban l�tott. Ez�rt er� sz�llt le r� az Aty�t�l, hogy seg�ts�g�vel kiszabaduljon e vil�g fejedelmeinek rabs�g�b�l. Ireneusz arr�l is besz�mol, hogy a szekta tagjait igen nagy g�g t�lt�tte el, mert �gy v�lekedtek, hogy az� lelk�k k�pes ebben k�vetni J�zust, ez�rt m�g az apostolokn�l is t�k�letesebbek.³⁴

Sok bajt kevert R�m�ban Markion, aki a pontuszi Szinop�ban sz�letett. Miut�n saj�t apja �s p�sp�ke odahaza kik�z�s�tette, haj�keresked�sb�l sz�rmaz� nagy vagyona seg�ts�g�vel az �r�k V�rosban �j v�llalkoz�sba kezdett. 144-ben ott is kik�z�s�tett�k. Ekkor - a t�bbi gn�sztikus tan�t� szok�sait�l elt�r�en, akik csak �j iskol�kat alap�tottak - � egyh�zat alap�tott. Ki�p�tette a teljes hierarchi�t, liturgikus �sszej�vetelei hasonl�ak voltak a r�mai egyh�z�hoz. Jusztinosz besz�mol�ja szerint a kik�z�s�t�s ut�n m�r t�z �vvel nagyon elterjedt ez az "egyh�z". M�g az �t�dik sz�zadban is sok markionita k�z�ss�g volt Keleten, els�sorban Sz�ri�ban.

Markion egyetlen nagy m�ve elveszett, ez�rt nem tudunk eleget tan�t�s�r�l. Ireneusz szerint a szint�n R�m�ban id�z� Kerdon sz�r gn�sztikus hat�sa al� ker�lt. � azt tan�totta, hogy a T�rv�nyben �s a Pr�f�t�kban hirdetett Isten nem azonos J�zus Krisztus atyj�val. Az ut�bbi ismeretlen �s j�, a kinyilatkoztatott Isten azonban csak igazs�gos. Harnack �gy v�lekedik, hogy Markion nem is volt gn�sztikus, hanem a kereszt�nys�g els� megreform�l�ja �s a paulinizmus helyre�ll�t�ja. Abban igaza van, hogy a t�bbi gn�sztikust�l elt�r�en Markion nem k�v�nja �thidalni a v�ges �s a v�gtelen k�z�tti �rt aionok v�gtelen sor�val. Abban is k�l�nb�zik a t�bbit�l, hogy elveti az alleg�ri�t mint a Szent�r�s �rtelmez�s�nek m�dszer�t. Ugyanakkor Harnack nem veszi figyelembe, hogy Markionn�l is megtal�lhat� a gn�sztikusokra jellemz� saj�tos kever�ke a pog�ny �s kereszt�ny eszm�knek. A j� istens�g a harmadik �gben lakozik, az igazs�gos pedig alacsonyabbrend� n�la. Az ut�bbi teremtette a vil�got, m�gpedig az �r�k anyagb�l, amelyben megvan minden gonoszs�gnak a magva. Az igazs�gos isten azonos a zsid�k isten�vel, aki a t�rv�nyt adta �s akit a pr�f�t�k hirdettek. Haragv�, indulatos term�szete a forr�sa minden fizikai �s mor�lis rossznak.

Krisztol�gi�ja is tartalmaz gn�sztikus elemeket. Krisztus nem Sz�z M�ri�t�l sz�letett, hiszen sz�let�sr�l, n�veked�sr�l az � eset�ben nem is besz�lhet�nk. Hirtelen manifeszt�lta isteni term�szet�t a kafarnaumi zsinag�g�ban. Azut�n k�ls�leg olyan volt, mint egy ember, eg�szen kereszthal�l�ig. V�r�nek ont�s�val megszabad�tott minden lelket a D�miurgosz hatalm�b�l. A megv�lt�s term�szetesen csak a l�lekre vonatkozik, hiszen a test sorsa a felboml�s lesz. Egy�rtelm�en gn�sztikus saj�toss�g az az igyekezet is, amellyel "megtiszt�tja" az �jsz�vets�get azokt�l a kijelent�sekt�l, amelyek Krisztus Atyj�t a vil�g teremt�j�nek tartj�k. Az �sz�vets�get teljesen elvetette. A t�bbi gn�sztikust�l elt�r�en azonban nem �rt �j evang�liumot, hanem azokra az evang�liumokra �s evang�liumi r�szekre vad�szott, amelyeket szerinte a zsid�k csemp�sztek be az �jsz�vets�gbe. Saj�tos k�nonj�b�l kirekesztette M�t�t, M�rkot �s J�nost, �s "megtiszt�totta" Luk�csot a "zsid� interpol�ci�k"-t�l. Szent P�l m�vei k�z�l kiz�rta a pasztor�lis leveleket �s a Zsid�khoz �rt levelet. A Galat�khoz �rt levelet tette v�logat�sa elej�re. V�g�l is k�t �r�sm�vet kapott, az "Evang�lium"-ot �s az "Apostol"-t. Ehhez �rt egy "Antit�zisek" c�m� gy�jtem�nyt, amelyben felsorolja az �sz�vets�g azon r�szeit, amelyek szerinte bizony�tj�k a. zsid�k isten�nek rossz jellem�t.³⁵ Markion tan�tv�nya volt Apelles, de �sszeveszve mester�vel, Alexandri�ba t�vozott. A gn�sztikus iskol�k v�gletes feltagol�d�s�nak j� p�ld�ja az � m�k�d�se. Elvetette tan�t�j�nak dualizmus�t, ez�rt �gy v�lekedett, hogy a D�miurgosz is Isten teremtm�nye. J�zusnak val�di teste volt, de nem M�ri�t�l kapta, hanem a csillagok n�gy elem�b�l sz�rmazott. Mennybemenetele ut�n visszaadta a test�t az elemeknek. Az �sz�vets�g tagad�s�ban viszont m�g messzebb megy, mint Markion. T�rt�nelmi dokumentumnak is alkalmatlannak tartja, annyira tele van mes�kkel �s hazugs�gokkal.³⁶