A II. sz�zadi g�r�g apolog�t�k

Az apostoli aty�kt�l elt�r�en az apolog�t�k els�sorban a pog�ny vil�ghoz fordultak. Az�rt volt sz�ks�g erre, mert a k�zn�p k�r�ben elk�peszt� mendemond�k terjedtek el a kereszt�nyekr�l, az �llam vezet�i a puszta l�t�ket f�benj�r� b�nnek tekintett�k, a m�velt r�tegek pedig a birodalom l�t�t fenyeget� babon�nak tartott�k a kereszt�nys�get. Az egyh�z ellens�gei k�z�tt tal�ljuk Szamoszatai Lukianoszt, aki De morte peregrini (170) c�m� m�v�ben kig�nyolta a kereszt�nyek testv�ri szeretet�t �s hal�lmegvet�s�t, Frontot, Marcus Aurelius nevel�j�t �s a platonista Kelszosz, akinek !Alhqh;" Lovgo" c�m� m�ve m�g �rigen�sz kor�ban is veszedelmes volt. Az apolog�t�k f�k�nt h�rom c�lt t�ztek maguk el�. Kimutatt�k, hogy az Egyh�z nem vesz�lyezteti az �llam l�t�t, s�t a hitnek jelent�s szerepe van a vil�g fenntart�s�ban �s j�l�t�ben. Megv�dt�k a monoteizmust, Krisztus istens�g�t �s a test felt�mad�s�t. Ezzel p�rhuzamosan kimutatt�k a pog�nys�g erk�lcstelens�g�t �s a m�toszok tarthatatlans�g�t. V�g�l bizony�tott�k, hogy a filoz�fia �nmag�ban csak a t�red�kes igazs�g felismer�s�re k�pes, mert csak az emberi �rtelemre hagyatkozik. Ezzel szemben a kereszt�nyek az abszol�t igazs�g birtok�ban vannak, hiszen a megtestes�lt Logosz, Krisztus tan�tv�nyai.

Az apolog�t�kat tekinthetj�k az els� teol�gusoknak is, noha pog�ny hallgat�s�guk miatt nem t�rekedtek hit�k teljes kifejt�s�re. Nyelvezet�kben �s gondolatmenet�kben koruk gyermekei, m�gsem szabad t�rekv�s�ket a kereszt�nys�g helleniz�l�s�nak tekinteni.¹⁹

Quadratus a legr�gibb ismert apolog�ta, de csak egyetlen egy t�red�k maradt fenn t�le (Egyh�zt�rt�nelem 4,3,1-2). Val�sz�n�leg Hadrianus cs�sz�rnak ny�jtotta �t m�v�t, amikor Kis�zsi�ban tart�zkodott. A szerz� azonos�t�sa m�s, ismert szem�lyis�gekkel mindeddig sikertelennek bizonyult.²⁰

Euszebiosz szerint az ath�ni Arisztid�sz is Hadrianusnak ny�jtotta �t Apol�gi�j�t. Sok�ig elveszettnek hitt�k k�nyv�t. 1878-ban azonban a velencei San Lazzaro kolostor szerzetesei kiadt�k egy �rm�ny ford�t�s�nak t�red�k�t latinra ford�tva. 1889-ben pedig R. Harris felfedezte a teljes Apol�gia sz�r ford�t�s�t a S�nai-hegy�n lev� Szent Katalin kolostorban. J. A. Robinson �szrevette, hogy a sz�veg hasonl�t a Barlaam �s Jozaf�t c�m� reg�ny egyik r�szlet�hez, amelyet Barlaam, a szerzetes mond el a kir�ly el�tt az egyistenhit v�delm�ben.

Arisztid�sz elmondja, hogy a vil�gban lev� harm�nia szeml�l�se k�zben jutott el a mindens�g teremt�j�nek �s fenntart�j�nak ismeret�re. �t negat�v attrib�tumokkal is csak bizonyos fokig lehet le�rni. A r�la szerzett ismeretek viszont alkalmasak a r�gi vall�sok �rt�k�nek meg�t�l�s�re. Az emberek vall�si szempontb�l n�gy csoportra oszthat�k: barb�rok, g�r�g�k, zsid�k, kereszt�nyek. A barb�rok a n�gy elemet tartj�k isteneknek, de mindezek csak Isten teremtm�nyei. A g�r�g�k istenei botr�nyos tetteik miatt nem �rdemlik meg ezt a nevet. A zsid�k tiszteletet �rdemelnek, mert istenfogalmuk �s �letm�djuk tiszt�bb. Ellen�k sz�l viszont, hogy jobban tisztelik az angyalokat, mint Istent �s nagyobb jelent�s�get tulajdon�tanak a k�ls� cselekedeteknek, mint a bels� �h�tatnak. Egyed�l a kereszt�nyek vannak igaz istenismeret birtok�ban, mert elismerik, hogy Isten egyetlen Fia �s a Szentl�lek �ltal teremtett mindent. Az Apol�gia st�lusa el�g sz�raz, de egyszer�s�ge ellen�re emelkedett.²¹

Pellai Ariszt�n Apol�gi�j�nak sz�vege egy�ltal�n nem maradt r�nk. Kelszosz len�z�en nyilatkozott r�la, �rigen�sz azonban v�delm�be vette. T�le tudjuk, hogy a szerz� az �sz�vets�gi pr�f�ci�k beteljesed�s�t bizony�totta a zsid�k sz�m�ra. A zsid�kereszt�ny J�zon dialogiz�l az alexandriai zsid� Papiszkosszal, m�ghozz� eredm�nyesen. Az els� zsid� h�bor� (66-70) ut�n sok zsid�kereszt�ny menek�lt Pell�ba. Az � lesz�rmazottjuk Ariszt�n, aki pedig a Bar-Kokhba l�zad�s (132-135) idej�n �rta ezt a rejt�lyes k�r�lm�nyek k�z�tt elveszett m�vet.²²

A legnagyobb II. sz�zadi apolog�ta, Szent Jusztinosz Szichemben sz�letett, amelyet akkor Flavia Neapolisnak h�vtak. Apja val�sz�n�leg r�mai veter�n volt. Sztoikus, peripatetikus, pithagoreus tan�t�k ut�n a plat�nist�kn�l tal�lta meg egy id�re lelke nyugalm�t. Az efezusi tengerparton s�t�lva tal�lkozott egy titokzatos �regemberrel, aki felvil�gos�totta, hogy Isten megismer�s�re semmilyen filoz�fiai er�fesz�t�s nem el�gs�ges. Justinosz a tal�lkoz�s hat�s�ra megkeresztelkedett, a filoz�fusok pallium�t azonban nem vetette le. Utaz�sai ut�n R�m�ban telepedett le �s iskol�t alap�tott, ahol tan�tv�nya lett Tatianosz is. A cinikus Crescens �sk�l�d�sai nyom�n Junius Rusticus prefektus hal�lra �t�lte, �s 165-ben lefejezt�k. V�rtan�akt�i fennmaradtak.

Justinosz sokat �rt, de csak h�rom m�ve maradt fenn egy rossz �llapotban lev�, 1364-ben m�solt p�rizsi k�dexben. Az I. Apol�gia 68 fejezetb�l �ll, �s Antoninus Pius cs�sz�rhoz int�zte az apolog�ta. Az �gynevezett II. Apol�gia mind�ssze 15 fejezetb�l �ll. Euszebiosz is k�t apol�gi�r�l sz�l (Hist. Eccl. 4,16). Ez lehet az egyik oka annak, hogy val�sz�n�leg az egyetlen fennmaradt apol�gi�nak a f�ggel�k�t a jelenlegi I. Apol�gia el� helyezt�k a k�dexben. A keletkez�s id�pontja 138 �s 161 k�z� tehet�.

Az I. Apol�gia bevezet�s�ben Justinosz azt k�ri a cs�sz�rt�l a kereszt�nyek nev�ben, hogy szem�lyesen vegye kez�be �gy�ket, mert a cs�csel�k v�lem�nye megt�veszt�. Az els� f�r�szben a szerz� kifog�solja, hogy a b�r�s�gok helyet adnak hamis v�daknak, �s l�nyeg�ben a kereszt�ny n�v megvall�s��rt b�ntetnek. A kereszt�nyek egy�bk�nt nem ateist�k, a pog�ny istenek im�dat�t azonban ostobas�gnak tartj�k. Ezzel azonban nem vesz�lyeztetik az �llam l�t�t. A m�sodik f�r�szben v�llalkozik Justinosz a kereszt�nys�g bemutat�s�ra �s igazol�s�ra. A pr�f�ci�k bizony�tj�k, hogy J�zus az Isten Fia �s a kereszt�ny vall�s alap�t�ja. A pog�ny kultuszok a d�monok m�vei, akik megk�s�rlik ut�nozni az �sz�vets�gi pr�f�ci�kban le�rtakat. A filoz�fusok pedig az �sz�vets�gb�l k�lcs�n�ztek, ez magyar�zza a sok hasonl�s�got. A kereszt�ny kultusz le�r�sa ut�n komoly figyelmeztet�st int�z a cs�sz�rhoz �s csatolja Hadrianus cs�sz�r Minucius Fundanus proconsulhoz �rt utas�t�s�t a kereszt�nyekkel kapcsolatos b�r�s�gi elj�r�sr�l.

A II. Apol�gia eml�ti h�rom kereszt�ny kiv�gz�s�nek eset�t, akik ellen csak az volt a v�d, hogy kereszt�nynek vallott�k magukat. Justinosz szerint az �ld�z�sek a d�monok m�vei, akik gy�l�lik a kereszt�nyek er�nyes �let�t. Mesterked�s�k v�gs� eredm�nye azonban a kereszt�nyek �r�k �lete �s boldogs�ga, az evil�gi �ld�ztet�s�k pedig felh�vja a figyelmet a kereszt�nys�g pog�nys�ggal szembeni fels�bbrend�s�g�re.

A Dial�gus a zsid� Trifonnal a legr�gebbi fennmaradt tan�ja a kereszt�nys�g �s zsid�s�g p�rbesz�d�nek. A teljes sz�vege ennek sem maradt r�nk. Besz�mol arr�l a vit�r�l, amelyet 135-ben, Efezusban folytatott Jusztinosz a c�mben szerepl� helleniz�lt zsid�val. A patrol�gusok v�lem�nye elt�r arr�l, hogy Trifon azonos-e a Mishn�ban emlegetett Tarphonnal. Ennek ellene sz�lnak a kronol�giai neh�zs�gek �s a h�res rabbi kereszt�nyellenes h�re. A hossz� m�ben besz�mol Jusztinosz saj�t szellemi fejl�d�s�r�l is. Kifejti, hogy az �sz�vets�g csak id�leges t�rv�nyt adott. Bizony�tja, hogy Krisztust Istenk�nt im�dhatjuk �s a kereszt�nyeket tekinti az igazi v�lasztott n�pnek.

Jusztinosz teol�giai n�zeteinek elemz�se k�zben nem feledkezhet�nk el arr�l, hogy a kifejezetten teol�giai m�vei elvesztek, teh�t csak t�red�kes k�pet nyerhet�nk n�zeteir�l. Az apol�gi�knak az a c�lja, hogy �rintkez�si pontokat keressenek a pog�ny vil�ggal �s bizony�ts�k, hogy a kereszt�nys�g az egyetlen igazi filoz�fia. Semmi rendk�v�li nincs teh�t abban, hogy Plat�n hat�sa minden�tt �rezhet�.

Jusztinosz istentana is a k�z�pplat�nizmus jegyeit hordozza mag�n. Istennek igazi nevet nem adhatunk, mert � id�ben mindenkit megel�z, hiszen eredet n�lk�li. A legmegfelel�bb megnevez�s sz�m�ra path;r tw'n o{lwn, hiszen mindennek atyja �s teremt�je. � a mennybolt f�l�tti r�gi�kban lakozik. A sztoikus panteizmussal val� vit�j�ban Jusztinosz tagadja, hogy Isten minden�tt jelen van. Transzcendenci�ja miatt �t kell hidalni azt a t�vols�got, amely teremtm�nyeit�l elv�lasztja. Ezt a feladatot a Logosz l�tja el, akin kereszt�l az Atya felt�rja mag�t. � eredetileg az Aty�n�l volt az � erejek�nt, a teremt�s el�tt nem sokkal azonban ki�radt �s megteremtette a vil�got. A Logosz nemz�se nem cs�kkentette az Atya teljess�g�t. A Logosz is isteni szem�ly, de al� van rendelve az Aty�nak. Krisztusban jelent meg k�z�tt�nk szem�lyes teljess�g�ben, de magva minden ember �rtelm�ben jelen van. Jusztinosznak ez a tan�t�sa teszi lehet�v� a kapcsol�d�st a pog�ny filoz�fi�hoz, hiszen nemcsak az �sz�vets�gi pr�f�t�k, hanem a nagy filoz�fusok is birtok�ban voltak ennek a spevrma-nak. Val�j�ban m�r�k is krisztusiak voltak. A pog�ny filoz�fi�ban lev� igazs�gmagvak bizony�t�s�ra nemcsak metafizikai, hanem t�rt�nelmi �rvet is felhaszn�l: a pog�ny filoz�fusok tud�sukat l�nyeg�ben az �sz�vets�gb�l mer�tett�k.

Angelol�gi�j�nak �rdekess�ge, hogy az angyaloknak is az emberihez hasonl� testet tulajdonit. A bukott angyalok Krisztus visszat�rte ut�n az �r�k t�zre ker�lnek, addig azonban m�djukban �ll f�lrevezetni �s b�nre cs�b�tani az embereke,t. Az eretnekek az� eszk�zeik, hiszen m�s istent tan�tanak. J�zus nev�nek segits�g�lh�v�s�ra azonban meghuny�szkodnak.

T�rt�neti szempontb�l is nagyon �rt�kes az, amit Jusztinosz a keresztel�si liturgi�r�l �s az eukhariszti�r�l mond. Vas�rnaponk�nt el�sz�r az evang�liumb�l, vagyis az apostolok visszaeml�kez�seib�l vagy a pr�f�t�k k�nyveib�l olvastak fel. Ezut�n besz�d k�vetkezett a hallottak erk�lcsi elm�ly�t�se �rdek�ben. Ezt k�vet�en a kereszt�nyek im�dkoztak valamennyi ember�rt. A b�kecs�k ut�n adom�nyokat vittek a liturgi�n eln�kl� szem�ly el�, aki a konszekr�ci� szavait el�nekelte az adom�nyok f�l�tt. Jusztinosz kifejezetten megeml�ti, hogy ezut�n m�r J�zus teste �s v�re van a k�z�ss�g el�tt. Hib�san vonj�k le egyes szerz�k azt a k�vetkeztet�st Jusztinosz n�h�ny megjegyz�s�b�l, hogy minden �ldozatot elvetett. T�nyleg elveti az �sz�vets�gi �s pog�ny �ldozatokat, az eukhariszti�t azonban logikh; qusiva-nak tartja, olyan lelki �ldozatnak, amelyet a g�r�g filoz�fusok is m�lt�nak tarthatnak az im�d�s kifejez�s�re, hiszen itt maga a Logosz az �ldozat. Ezzel az azonos�t�ssal nemcsak kereszt�nyinek tekintette a g�r�g filoz�fia �rt�keit, hanem ugyanakkor kiemelte a kereszt�ny istentisztelet �jdons�g�t �s egyed�l�ll� volt�t.

Eszkatol�giai n�zeteit tekintve Jusztinosz khiliaszta volt, vagyis v�rta Krisztus ezer�ves birodalm�nak elj�vetel�t, de azt is kimondja, hogy nem minden kereszt�ny vallja ezt. A zsid�s�gt�l �r�k�lt futurisztikus csoporteszkatol�gia mellett azonban foglalkoztatta a l�lek egy�ni sorsa is. �gy v�li, hogy a lelkek a hal�l ut�n al�sz�llnak a H�d�szba, �s ott is maradnak a vil�g v�g�ig. A j� lelkek azonban m�r itt is elk�l�n�lnek a rosszakt�l, �s �rvendezve v�rj�k �r�k megv�lt�sukat. A v�rtan�k lelke azonban a hal�l ut�n egyb�l a mennybe v�tetik, nekik nem kell v�rakozniuk.²³

Ex Apolog�a prima sancti Iust�ni m�rtyris pro Christi�nis: II/544-545, 564-565

Ex Actis mart�rii sanct�rum Iust�ni ei�sque soci�rum: II/1410-1412, III/1193-1195

Tatianosz Jusztinosz tan�tv�nya volt. Assz�rnak mondja mag�t, de ezen val�sz�n�leg sz�riai pog�ny sz�rmaz�st kell �rten�nk. Mester�hez hasonl�an � is sok v�ndorl�s ut�n jutott el a kereszt�nys�ghez. Megt�r�s�re val�sz�n�leg R�m�ban ker�lt sor. K�l�n�s, hogy mennyire m�s n�zeteket vallott a pog�ny m�velts�g �rt�k�r�l, mint tan�t�ja. Elvb�l ellene van mindennek, aminek b�rmilyen k�ze is van a g�r�g filoz�fi�hoz. A kereszt�nys�g v�delm�ben ann�l nagyobbra becs�li a barb�rok kultur�lis �rt�keit, s�t v�lem�nye szerint a g�r�g�k csak ezeket pr�b�lt�k ut�nozni. Annyira hajlamos a sz�ls�s�gekre, hogy v�g�l visszamegy Keletre, mert szerinte a kereszt�nyek nem el�gg� vetik el a g�r�g hat�st. 172 k�r�l megalak�tja az enkratit�k szekt�j�t. A gn�sztikus hat�sokat mutat� szekta tagjai erk�lcstelennek tartott�k a h�zass�got, tiltott�k b�rmilyen h�snak a fogyaszt�s�t �s a boriv�st, s�t m�g az eukhariszti�ban is vizzel helyettes�tik a bort. Ez�rt akv�riusoknak is nevezz�k �ket. Tatianosz hal�l�nak k�r�lm�nyeir�l nem tudunk semmit.

Mind�ssze k�t munk�ja maradt r�nk. A Figyelmeztet� besz�d a g�r�g�kh�z val�sz�n�leg akkor hangzott el, amikor megnyitotta iskol�j�t Szeleukeia Ktesziphonban. A sz�r r�tor a platoniz�l� sztoicizmussal m�g csak-csak rokonszenvez, de a szkeptikus, empirikus ir�nyzatokat teljesen elveti. A bevezet�sben elhangzik, hogy ami �rt�k egy�ltal�n van a g�r�g filoz�fi�ban, az mind k�lcs�nz�s. A g�r�g k�lt�szet, filoz�fia �s retorika egy�bk�nt csak az erk�lcstelens�g terjeszt�s�re alkalmas. A v�dbesz�d n�gy r�szre oszthat�. Az els� le�rja a kereszt�ny kozmol�gi�t, amelynek keret�ben ismerteti a kereszt�nyek istenfogalm�t, a Logosz �s az Atya viszony�t az ember teremt�s�t, a felt�mad�st �s az utols� �t�letet. A m�sodik r�szben tal�ljuk Tatianosz d�monol�gi�j�t. Az asztrol�gia a d�monok tal�lm�nya. Az ember az�rt lett a rabszolg�juk, mert vissza�lt szabads�g�val. Szabadul�sunk �rdek�ben meg kell k�s�reln�nk az egyes�l�st a pneum�val. A harmadik r�szben kimutatja, hogy a g�r�g�k teol�gi�ja milyen �les ellent�tben �ll a megtestes�l�s teol�gi�j�val. A negyedik r�sz �rdekes eleme, hogy kimutatja a kereszt�nys�g �sis�g�t, arra hivatkozva, hogy M�zes el�bb �lt, mint Hom�rosz. A kereszt�nyek ellen elhangz� v�dak visszahullanak a v�dl�kra, hiszen �pp a g�r�g�k vall�si kultusza tartalmaz ilyen elemeket.

Tatianosz n�pszer� munk�ja volt a Diatesszaron. Ez az evang�liumharm�nia kik�sz�b�li a n�gy evang�liumban lev� ism�tl�seket. Az evang�liumokat exeg�tikai szempontb�l al�rendeli egym�snak: M�rkot M�t�val, �t pedig Luk�ccsal magyar�zza, �s a h�rom szinoptikust J�nos id�rendi keret�be illeszti. Hossz� ideig a sz�r egyh�z hivatalos liturgi�j�nak r�szek�nt haszn�lt�k, eg�szen az 5. sz�zadig. Tatianosz val�sz�n�leg g�r�g�l �rhatta, �s k�s�bb ford�tott�k sz�rre. T�bbek k�z�tt arab �s latin ford�t�sban maradt fenn. A g�r�g eredeti 14 sor�t 1934-ben tal�lt�k meg Dura Europosban.²⁴

Ath�nagorasz Tatianosz kort�rsa volt. A g�r�g kult�ra szerep�t j�val kedvez�bben �t�lte meg. St�lusa sokkal csiszoltabb Jusztinosz�n�l, ebben kimagaslik valamennyi apolog�ta k�z�l. Sz�vesen id�z k�lt�ket �s filoz�fusokat. M�velts�ge arra vall, hogy r�toriskol�ba j�rt. �let�r�l szinte semmit sem tudunk, egyed�l Meth�diosz eml�ti. Csak k�t m�v�t ismerj�k.

A K�rv�ny a kereszt�nyek �gy�ben 177 k�r�l �r�dott. Marcus Aurelius Antoninushoz �s fi�hoz, Lucius Aurelius Commodushoz int�zte. Els�dleges c�lja, hogy a kereszt�nyek elleni h�rom f� v�dat elh�r�tsa. A kereszt�nyek nem ateist�k. Monoteizmusuk nem el�zm�nyek n�lk�li, hiszen m�r n�melyik pog�ny k�lt� �s filoz�fus is k�zeledett ehhez a n�zethez. A vil�got sem im�dj�k, hiszen l�nyeg�ben ez is b�lv�nyim�d�s lenne, hanem a vil�g Alkot�j�t. A kannibalizmus v�dja is alaptalan. Az emberi �letet annyira tisztelik, hogy m�g a cirkuszi j�t�kokat is ker�lik, a csecsem�k kit�tel�t helytelen�tik �s hisznek a test felt�mad�s�ban. A v�rfert�z�s v�dja pedig a kereszt�nyek elleni gy�l�letb�l fakad. A t�rt�nelem bizony�tja, hogy a gonoszs�g mindig �ld�zte az er�nyes �letet.

A halottak felt�mad�s�r�l �rt m�v�vel teljes�ti az el�z� k�nyvben tett �g�retet, vagyis r�szletesen t�rgyalja ezt a t�m�t. A 914-ben m�solt Arethas-k�dexben az apol�gia ut�n k�vetkezik. K�t r�szb�l �ll. Az els� r�sz foglalkozik Istennel �s a felt�mad�ssal. Kimutatja, hogy Isten b�lcsess�g�nek, mindenhat�s�g�nak �s igazs�goss�g�nak nem mond ellene a felt�mad�s t�tele. A m�sodik r�sz az ember �s a felt�mad�s viszony�val foglalkozik.

Ath�nagorasz teol�giai n�zeteivel kapcsolatban meg kell �llap�tanunk, hogy � foglalkozott legel�sz�r a monoteizmus tudom�nyos bizony�t�s�val. Spekulat�v �ton k�v�nja al�t�masztani a pr�f�t�k hit�t. Jusztinoszn�l vil�gosabban kijelenti a Logosz istens�g�t �s az Aty�val val� l�nyegi azonoss�g�t. Elker�li a szubordin�cionizmus csapd�j�t, ami pedig a t�bbi apolog�t�nak nem siker�lt. Annak ellen�re, hogy j�val a niceai zsinat el�tt �lt, meglep�en �gyesen defini�lja a Szenth�roms�gr�l sz�l� kereszt�ny tan�t�st. Emelkedett n�zeteket vall a sz�zess�gr�l �s a h�zass�gr�l. A korabeli r�mai t�rv�nyekkel ellent�tben v�di a magzatnak az �lethez val� jog�t.²⁵

Antiochiai Szent Theophilosz pog�ny sz�l�kt�l sz�letett az Eufr�tesz vid�k�n �s g�r�g�s m�velts�get kapott. Feln�tt kor�ban t�rt meg hossz� t�pel�d�sek ut�n, majd Sz�ria f�v�ros�nak 6. p�sp�ke lett. �r�sai k�z�l csak az Autol�koszhoz �rt h�rom k�nyve maradt fenn. Minden jel szerint hamarosan 180 ut�n �r�dtak, mivel a harmadik k�nyv kronol�giai le�r�sa Marcus Aurelius 180-ban bek�vetkezett hal�l�ig tart.

Az els� k�nyvben Isten l�nyeg�r�l besz�l, amelyet csak a l�lek szemei l�thatnak. T�rgyalja a b�lv�nyim�d�st �s a cs�sz�r tisztelete valamint az Istennek kij�r� im�dat k�z�tti k�l�nbs�get. A m�sodik k�nyvben szembe�ll�tja a Szentl�lekt�l inspir�lt pr�f�t�k tan�t�s�t a pog�ny vall�sok ostobas�g�val �s a g�r�g k�lt�k k�vetkezetlen n�zeteivel. A harmadik k�nyv a kereszt�ny erk�lcsi magatart�s fels�bbrend�s�g�t bizony�tja. Kronol�giai sz�m�t�sokkal kimutatja a pr�f�t�k�sis�g�t a filoz�fusokkal szemben.

Szent Theophilosz els�k�nt haszn�lja a triav" kifejez�st a Szenth�roms�g megjel�l�s�re. A teremt�s els� h�rom napj�t a Szenth�roms�g jelk�p�nek tekinti. Els�k�nt alkalmazza a Logoszra az ejndiavqeto" �s a proforikov" jelz�ket. Jusztinoszhoz �s Ireneuszhoz hasonl�an a l�lek halhatatlans�ga szerinte nem tartozik a l�lek term�szet�hez, hanem jutalom a parancsok megtart�s��rt. Az emberi l�lek nem haland�, de nem is halhatatlan, hanem csak k�pes mindk�t tulajdons�g elnyer�s�re.²⁶

E Libro sancti The�phili Antioch�ni ep�scopi ad Aut�lycum: II/188-189

A lidiai Szardesz p�sp�ke, Melit�n a 2. sz�zad egyik legtiszteletrem�lt�bb alakja. Nagyon keveset tudunk r�la �s sz�mos m�ve nagyr�szt elveszett. 170 t�j�k�n apol�gi�t �rt Marcus Aureliusnak, de csak t�red�kek maradtak fenn bel�le. Egyik mondata szerint a birodalom �s az egyh�z j�l megf�r egym�ssal, a kereszt�nys�g �ld�st �s j�l�tet jelent a birodalom sz�m�ra. H�sv�ti homili�j�t csak 1940-t�l ismerj�k, amikor felfedezt�k a Chester Beatty-f�le papiruszk�dexek egyik�ben. Nagycs�t�rt�k�n �s h�sv�th�tf�n olvassuk a Liturgia Horarumban. Eredetileg az Exodusb�l vett olvasm�ny ut�n hangzott el, Niszan 14-�n, hiszen a szerz� quartodecimanus volt. Az Egyiptomb�l val� szabadul�st a krisztusi megv�lt� m� el�k�p�nek tekinti. Mindkett� musthvrion, vagyis nemcsak egyszer� t�rt�neti esem�ny, hanem term�szetf�l�tti hat�suk is van. A m� nyelvezete az �zsiai st�lus jeleit mutatja, a szerz� kedveli az eleg�ns st�luselemeket.

Teol�giai n�zetei k�z�tt meg kell eml�ten�nk, hogy kiemeli Krisztus istens�g�t �s preegzisztenci�j�t. A k�vetkez� kifejez�seket alkalmazza r�: qeov", lovgo", pathvr, uiJov", oJ provtotoko" tou' qeou', despovth", oJ basileu;" !Israhvl, uJmw'n basileuv". K�l�n�s, hogy az Atya kifejez�st is emlegeti Krisztussal kapcsolatban. Ha ez a monarchi�nus modalizmus megnyilv�nul�sa, akkor nem csoda, hogy m�vei csaknem teljesen elvesztek. Nagyon pontosan fogalmaz viszont a megtestes�l�sr�l �s Krisztus preegzisztenci�j�r�l.� szabad�tja meg az embert a b�nt�l, a hal�lt�l �s a gonoszt�l.²⁷

Ex Homil�a Melit�nis Sardi�ni ep�scopi in Pascha: II/349-350, 430-431

A Diogn�toszhoz �rt lev�l c�mzettje tal�n Marcus Aurelius nevel�je volt, a szerz�r�l azonban nem tudunk semmit. A lev�l tartalma k�zel �ll Arisztid�sz gondolatvil�g�hoz, de val�sz�n�leg nincs k�zvetlen f�gg�s. Egyes kutat�k szerint szerz�je Hippol�tosz. A viszonylag k�sei id�pont mellett az is sz�l, hogy m�r a kereszt�nys�g �ltal�nos elterjedts�g�r�l besz�l. De van olyan n�zet is, hogy ez Quadratus elveszettnek hitt apol�gi�ja. A vit�k eld�nt�s�t megnehez�ti, hogy az egyetlen k�zirat 1870-ben Strassburgban megsemmis�lt. A lev�l m�ltatja a kereszt�nys�g fels�bbrend�s�g�t a pog�ny b�lv�nyim�d�ssal �s a zsid�k k�ls�dleges vall�sgyakorlat�val szemben. A kereszt�nys�g isteni eredet�t hangs�lyozza. Arra a k�rd�sre, hogy mi�rt jelent meg olyan k�s�n, azt v�laszolja, hogy Isten nyilv�nval�v� akarta tenni az emberis�g tehetetlens�g�t. A lev�l v�g�n a kereszt�ny tan�t�s elfogad�s�ra biztatja Diogn�toszt a szerz�. A lev�l a kereszt�ny irodalom gy�ngyszemei k�z� tartozik. Sz�p st�lusa miatt kedvelt�k a humanist�k is, �s m�g az a lehet�s�g is felmer�lt, hogy hamis�tott�k.²⁸

Ex Ep�stola ad Diogn�tum: I/268-270; II/658-659

Meg kell eml�ten�nk a Hermiasz neve alatt fennmaradt pamfletet. A pog�ny filoz�fusok kig�nyol�s�t. Mivel a szerz� m�g nem ismerte az �jplatonikusokat, val�sz�n�, hogy a II. �s III. sz�zad fordul�j�n �r�dott, de m�g a 600 k�r�li id�pont sem elk�pzelhetetlen. Felsorakoztatja a pog�ny filoz�fusok egym�snak ellentmond� n�zeteit �s �gy nevets�gess� teszi �ket. Hermiasz csek�ly tudom�ny�t csak a k�zik�nyvekb�l, az �n. doxogr�fi�kb�l mer�tette. M�g az is bizonytalan, hogy kereszt�ny volt-e egy�ltal�n.²⁹