A katekumeneknek fejb�l meg kellett tanulniuk egy hitvall�si formul�t �s el kellett mondani a k�z�ss�g el�tt. Ezt a r�tust h�vt�k traditio �s redditio symbolinak. Az alapos kutat�s felt�rta, hogy kezdetben k�t formula l�tezett. A krisztol�giai formula megtal�lhat� p�ld�ul az Ap. Csel. 8,37-ben: F�l�p megkereszteli az eti�p f�embert, miut�n az megvallotta, hogy J�zus Krisztus az Isten Fia. K�s�bb a "Megv�lt�" titulust is belevett�k ebbe a formul�ba, �gy alakult ki a n�pszer� ICQUS r�vid�t�s, amir�l az Aberkiosz-f�le felirat �s Tertullianus is tan�skodik. Ebbe a csoportba sorolhat� Antiochiai Szent Ign�c hitvall�sa is a Trall. 9-ben. A szenth�roms�gos formula eredete szint�n az apostoli korra megy vissza. A keresztel�si parancs visszhangzik Jusztinosz besz�mol�j�ban is (1. Apol. I.61) 150 k�r�l. Az ebb�l a korb�l sz�rmaz� Epistula Apostolorum a Szenth�roms�g szem�lyeinek felsorol�sa ut�n m�r az Egyh�zr�l �s a b�n�k bocs�nat�r�l is eml�t�st tesz. A kombin�lt formula m�r nyolc vagy kilenc cikkelyt tartalmaz. A r�mai keresztel�si r�tusban szerepl� hitvall�st Hippol�tosz �rizte meg a sz�munkra a Traditio Apostolica-ban, amely a 200 k�r�li �llapotot t�kr�zi:

Credo in Deum patrem omnipotentem

Et in Christum Jesum, filium Dei

Qui natus de Spiritu Sancto ex Maria Virgine

Et crucifixus sub Pontio Pilato et mortuus est et sepultus

Et resurrexit die tertia vivus a mortuis,

Et ascendit in caelis,

Et sedit ad dexteram patris

Venturus judicare vivos et mortuos

Et in Spiritum Sanctum et sanctam ecclesiam,

et carnis resurrectionem.

Ezt a formul�t m�r Tertullianus is ismerte. Alapos kutat�s kimutatta, hogy a Credo-nak a r�mai v�ltozat�b�l alakult ki valamennyi nyugati hitvall�s. A keletiek azonban val�sz�n�leg nem sz�rmaztathat�k le a r�mai v�ltozatb�l. A k�z�s �si v�ltozatra k�l�nb�z� r�tegek rak�dtak, mivel a katekumenok oktat�sa megk�vetelte, hogy az alapvet� dogm�kat r�vid form�ban belefoglalj�k a hitvall�sba. A sokf�le keresztel�si szertart�shoz hasonl�an sz�mos v�ltozata volt a hitvall�soknak is. Legnevezetesebbek a jeruzs�lemi �s a caesareai. A kutat�k m�g vitatkoznak azon, hogy a niceai melyikb�l eredeztethet�. A sokf�le kr�d� teh�t eredetileg az egyes p�sp�k�k saj�t hitszab�lya, regula fidei-je volt, amelyeket azonban v�g�l elnyomott a konstantin�polyi hitvall�s. A r�mai mis�be csak 1014-ben ker�lt, m�gpedig cs�sz�ri parancsra.¹⁰

 

Didakh�

A tizenk�t apostol tan�t�sa (Didach; tou' kurivou dia; tw'n dwvdeka ajpostovlwn toi'" e[qnesin) sok�ig csak id�zetekb�l volt ismert. Szerz�j�t nem ismerj�k, Duchesne v�lem�ny�vel ellent�tben azonban nem val�sz�n�, hogy valamelyik apostol lett volna a szerz�je. Csak 1873-ban tal�lta meg Philotheosz Br�enniosz nikom�diai metropolita jeruzs�lemi zar�ndok�tj�n azt az 1057-b�l val� k�dexet, amelyben a teljes g�r�g sz�veg van.

Az els� t�z fejezet liturgikus instrukci�kat tartalmaz. A m�sodik f�r�szben (11-15. fejezet) egyh�zfegyelmi utas�t�sokat tal�lunk. Az utols� fejezet Krisztus m�sodik elj�vetel�re ir�ny�tja figyelm�nket. Az els� hat fejezet a kor szok�sa szerint a "k�t �t" mint�ja szerint erk�lcsi tan�t�st ad a katekumenoknak. Az �let �s a hal�l �tj�nak szembe�ll�t�sa a hellenisztikus kor zsinag�g�inak bevett m�dszere volt a prozelit�k oktat�s�ban. A 7-10. fejezet a liturgiat�rt�n�szek sz�m�ra n�lk�l�zhetetlen: a keresztel�s els�sorban al�mer�t�ssel t�rt�nik, de kiv�telesen megengedett a le�nt�s is. A keresztelend�nek �s a kiszolg�ltat�nak egyar�nt kell b�jt�lnie. A zsid� szok�st�l elt�r�en szerd�n �s p�nteken b�jt�ltek a kereszt�nyek.

A kor liturgi�j�r�l �s im�ds�gair�l m�g egyebeket is megtudunk. Az �r im�j�t naponta h�romszor kell elmondani. A 9. �s 10. fejezetben tal�ljuk a legr�gibb ismert eucharisztikus im�t. A kereszts�g �s az eucharisztia szorosan �sszetartozik: a megkereszteletlenek nem r�szesedhetnek az euchariszti�b�l, amely lelki �tel �s ital (pneumatikh; trofh; kai; potovn).

A monarchi�lis episzkop�tus l�tez�s�r�l nem �rtes�t benn�nket. A k�z�ss�g vezet�i ugyan ejpivskopoi kai; diavkonoi, de nem vil�gos, hogy az el�bbiek egyszer�en papok lettek volna vagy p�sp�k�k. Presbiterekr�l ugyanis nem tesz eml�t�st. A helyi hierarchia mellett nagy szerep�k van m�g a v�ndorpr�f�t�knak, akiknek joguk volt az euchariszti�t meg�nnepelni.�ket b�r�lni b�n a Szentl�lek ellen.

A Didakh� egyh�zk�pe az egyetemess�g jegyeit hordozza. Az ejkklhsiva nemcsak az im�ra egybegy�lt helyi k�z�ss�get jelenti, hanem a kereszt�nyek �j n�p�t is. Az egys�g �s a szents�g k�l�nleges hangs�lyt kap. Az egys�get j�l szimboliz�lja a sok b�zaszemb�l �sszegy�jt�tt keny�r.

Az eszkatol�giai v�rakoz�s �rezhet� az ar�m Maran atha v�gyakoz� felki�lt�sb�l is. Az �r elj�vetel�nek �r�ja azonban bizonytalan, �s ennek minden kereszt�ny a tudat�ban van. A par�zia k�zels�ge arra serkenti a hiv�ket, hogy gyakran gy�ljenek �ssze �s lelk�k jav�n munk�lkodjanak. A par�zia el�jelei gyakran megpr�b�ltat�st jelentenek a k�z�ss�g sz�m�ra. Akik azonban kitartanak hit�kben, azok �dv�z�lnek.

A Didakh� els� hat fejezete nagyon hasonl�t Barnab�s level�nek 18-20. fejezet�re. Ez neh�zs�get okoz a m� sz�let�si id�pontj�nak meghat�roz�s�ban. Quasten szerint ink�bb k�z�s forr�sr�l, mint a Barnab�s lev�l-t�l val� f�gg�sr�l besz�lhet�nk. Neh�zz� teszi a kronol�giai meghat�roz�st, hogy nem egys�ges m�r�l, hanem m�r kor�bban l�tez� sz�vegek gy�jtem�ny�r�l van ink�bb sz�. Bels� bizony�t�knak sz�m�t az id�pont meghat�roz�s�ban a zsid�s�ggal val� szemben�ll�s, amely miatt nem helyezhetj�k az apostolok kor�ba. A zsinag�gai szok�sok elhagy�sa m�r megkezd�d�tt. Az a t�ny, hogy gy�jtem�nyr�l van sz�, m�r egy bizonyos stabiliz�ci�s id�szakot t�telez fel. Ugyanakkor nem lehet messze m�g az apostolok kora, hiszen a liturgia egyszer�, nincs nyoma egyetemes hitvall�si formul�nak vagy �jsz�vets�gi k�nonnak. Mindezek alapj�n val�sz�n�, hogy l00 �s 150 k�z�tt �rt�k, m�gpedig Sz�ri�ban. A kereszt�ny �korban akkora tekint�lynek �rvendett, hogy sokan az �jsz�vets�gi k�nyvekkel azonos jelent�s�get tulajdon�tottak neki. Mint�ul szolg�lt a k�s�bbi liturgikus �s egyh�zfegyelmi iratok sz�m�ra. Elterjedts�g�t bizony�tja az is, hogy tal�lkozunk latin, kopt, sz�r, arab, eti�p �s gr�z ford�t�sokkal is.¹¹

Ex ant�quo op�sculo «Doctr�na du�decim Apostol�rum» nuncup�to: III/375-376

 

Noha az apostoli aty�k k�z�tt szokt�k felsorolni ezt a m�vet, m�fajilag az apokrif apokalipszisek k�z� tartozik. A szerz� k�t szem�lyt�l nyeri a kinyilatkoztat�sokat: az els� egy id�s matr�na, a m�sodik egy angyal, aki p�sztor k�p�ben jelenik meg R�m�-ban. A m�ben csak egy olyan kijelent�s van (4,3), amelyb�l k�vetkeztetni lehet a keletkez�s id�pontj�ra: a szerz� k�t p�ld�nyban kapja meg a kinyilatkoztat�sok sz�veg�t �s ezt tov�bb�tania kell Kelemen-nek. � pedig nem lehet m�s, mint a Korintusiakhoz �rt lev�l szerz�je. A 96 k�r�li id�pont azonban ellene mond a Muratori-t�red�k kijelent�s�nek, amely szerint I. Piusz idej�ben, vagyis 140 �s 150 k�r�l sz�letett meg a k�nyv. Az ellentmond�s azonban megoldhat�, ha f�lt�telezz�k, hogy t�bb r�szben �rt�k, �s a legr�gebbi r�sz m�r Clemens Romanus idej�n l�trej�tt. Nem fogadhat� el viszont �rigen�sz v�lem�nye, hogy Herm�sz ugyanaz a szem�ly, akit Szent P�l eml�t a R�maiakhoz �rt lev�lben. Az �r� sok mindent elmond a mag�n�let�r�l. Fiatal kor�ban rabszolgak�nt ker�lt R�m�ba. A m�ben szerepl� gyakori hebraizmusok arr�l �rulkodnak, hogy vagy zsid� sz�rmaz�s� vagy zsid� tan�t�i voltak. A falusi �let k�pei jelennek meg a k�nyvben, ami nem meglep�, hiszen a R�m�b�l Cumae-ba vezet� �t melletti f�ldj�nek megm�vel�s�b�l �l. Azon b�nk�dik, hogy gyermekei az �ld�z�sek idej�n elhagyt�k hit�ket.

A k�nyv 5 l�tom�sb�l, 12 parancsb�l �s 10 parabol�b�l �ll. Ez a beoszt�s a szerz�t�l sz�rmazik. Mivel azonban a parancsok �s a parabol�k is apokaliptikusok, a bels� szerkezet alapj�n ink�bb k�t f�r�szre �s befejez�sre oszthatjuk. Az els� n�gy visio az Egyh�zat megjelen�t� matr�n�t�l sz�rmazik, aki a negyedik l�tom�sra ifj� menyasszonny� v�ltozik. Az els� l�tom�sban b�nb�natra serkenti Herm�szt, a m�sodikban �tad neki egy k�riratot m�sol�s c�lj�b�l, a harmadikban pedig egy �p�l� torony k�p�vel szeml�lteti az Egyh�zat. Mivel mindegyik k� nem alkalmas �p�t�anyagnak, a megt�r�sre nem hajland� b�n�s�ket ki kell z�rni az egyh�zb�l. Sietni kell a b�nb�nattal, mert kev�s az id�. A negyedik l�tom�s egy f�lelmetes s�rk�ny k�p�vel �rz�kelteti a k�zelg� �ld�z�seket. A m�sodik f�r�szbe �tvezet 5. l�tom�sban jelenik meg p�sztor k�p�ben egy angyal azzal a c�llal, hogy parancsaival �s parabol�ival �j �letet adjon az egyh�znak b�nb�natra sz�l�t� k�ldet�se r�v�n. A 12 parancs r�viden �sszefoglalja a kereszt�ny erk�lcs�t. A parancsok �s az eg�sz r�sz v�g�n biztat�st �s �g�retet tal�lunk. Az elgy�ng�l�ket azzal biztatja, hogy a komolyan t�rekv�knek megadatik a kitart�s kegyelme �s �r�k �let�k lesz. Val�j�ban az els� �t parabola is parancsokat tartalmaz. Az �t�dik p�ld�ul a k�ls�dleges b�jt�l�s ellen sz�l. Nevezetes a nyolcadik parabola, amely f�zf�hoz hasonl�tja az egyh�zat, amelynek �gai �jra kisarjadhatnak. A kilencedik val�sz�n�leg k�s�bbi betold�s, bizonyos �rtelemben a toronyr�l sz�l� hasonlat korrig�l�sa. �j elem, hogy a torony �p�t�se k�sedelmet szenved, az�rt, hogy sok b�n�s megt�rhessen �s be�p�lhessen a toronyba. A tizedik parabola alkotja a befejez� r�szt, amelyben Herm�sz arra kap utas�t�st, hogy tiszt�tsa meg saj�t csal�dj�t �s mindenkit b�nb�natra h�vjon.

Dogmatikai szempontb�l legfontosabbak a b�nb�natr�l sz�l� kijelent�sek. Ezeknek l�nyege, hogy van megt�r�s a kereszts�g ut�n. T�ved�s lenne azt hinni, hogy ez Herm�sz �j�t�sa. �ppen az eredeti tan�t�s v�delm�ben l�p fel azok ellen, akik ezt tagadt�k. A b�nb�nat lehet�s�ge mindenfajta b�n�s el�tt nyitva �ll. A megt�r�snek gyorsnak kell lenni, hiszen kev�s az id�. A b�nb�nat c�lja a teljes metavnoia. Ez nemcsak megtisztul�st jelent, hanem a Szentl�lek kereszts�gi ki�rad�s�hoz hasonl� pozit�vumot. Az egyh�z mint int�zm�ny sz�ks�ges �dv�ss�g�nkh�z.

Herm�sz krisztol�giai n�zetei sok gondot okoztak m�r a kutat�knak. Se a Logosz sz�t, sem pedig a J�zus Krisztus kifejez�st nem haszn�lja. A 9. parabola elej�n pedig a Szentlelket (to; pneu'ma to; a{gion) azonos�tja Isten Fi�val. Quasten szerint e m�g�tt az �ll, hogy a szerz� a Megv�lt�t emberi term�szete szerint Isten fogadott fi�nak tekinti.

Az Egyh�zat Herm�sz a legels� teremtm�nynek tekinti. Az� kedv��rt j�tt l�tre a t�bbi teremtm�ny. A torony k�p�ben megjelen� gy�zedelmes egyh�z szikl�ra, vagyis Isten Fi�ra �p�l.

A kereszts�get olyan elengedhetetlennek tartja az �dv�ss�ghez, hogy szerinte az apostolok �s a tan�t�k leereszkedtek az alvil�gba, hogy megkeresztelj�k a Krisztus el�tti korban �l� igazakat.

A dogmatikain�l m�g fontosabb Herm�sz etikai mondanival�ja. Figyelemreem�lt�, hogy m�r itt megtal�lhat� a megk�l�nb�ztet�s a parancsok �s az opera supererogatoria k�z�tt. Ezek k�z� sorolja a b�jt�l�st, a celib�tust �s a v�rtan�s�got. Sz�mos kort�rs kereszt�ny szerz�vel ellent�tben a h�zast�rs hal�la ut�n megengedi az �jabb h�zass�got. H�zass�gt�r�s eset�n megengedi a b�n�s elbocs�t�s�t, de az �rtatlan f�l nem h�zasodhat �jra, s�t vissza kell fogadnia a b�n�st, ha megt�r. H�t er�nyt sorol fel, amelyeket h�t n�i alak szem�lyes�t meg. Ez a k�p gyakran megjelenik a k�s�bbi kereszt�ny m�alkot�sokon.

A kereszt�ny �korban olyan nagyra becs�lt�k Herm�szt, hogy m�g Ireneusz, Tertullianus �s �rigen�sz is a sugalmazott k�nyvek k�z� sorolta a k�nyvet. Jeromos szerint a latinul besz�l� Nyugat viszont alig ismeri. A Muratori-t�red�k mag�nolvasm�nyk�nt aj�nlja csak. A sz�veget �rz� k�dexek k�z�l a Codex Sinaiticus a IV. sz�zadban k�sz�lt, de a m�nek csak az els� negyed�t tartalmazza. A keleti elterjedts�get bizony�tja, hogy eti�p, kopt �s perzsa ford�t�sai is maradtak fenn.¹²

 

Apokrifok

Az �jsz�vets�g keveset �rul el J�zus gyermekkor�r�l, M�ria �let�r�l �s az apostolok misszi�s �tjair�l. Nem csoda, hogy nagy volt az ig�ny az �p�t� c�lzat� elbesz�l�sek ir�nt. Ugyanakkor az eretnekek is igyekeztek tan�t�sukat evang�liumi �z� t�rt�netekkel al�t�masztani. Ez a k�t t�nyez� serkentette apokrif evang�liumok, apokalipszisek, apostoli levelek �s apostolok cselekedeteinek l�trej�tt�t. Az apokrif kifejez�s eredetileg nem jelentette azt, hogy valami hamis dologr�l van sz�. Jeromos besz�mol�ja szerint n�melyiket kifejezetten sugalmazottnak v�lt�k. T�l szentnek tartott�k �ket ahhoz, hogy mindenki tudjon r�luk. Ez�rt kellett elrejteni �ket a nagyk�z�ns�g el�l, �s csak a bennfentesek tudhattak r�luk. �r�iknak viszont sz�ks�g�k volt nagy nevekre, ez�rt apostolok vagy j�mbor tan�tv�nyok m�veik�nt t�ntett�k fel �ket. Azzal ar�nyosan v�ltozott a sz� jelent�se a hamis, elvetend� ir�ny�ba, ahogyan kider�lt, hogy val�j�ban nem apostolokt�l vagy apostoltan�tv�nyokt�l sz�rmaznak. Sokszor m�g a fel�letes olvas� is l�thatja, hogy gy�ng�bb min�s�g� m�vekr�l van sz�, mint a k�noni iratok. Az �ll�t�lagos csod�k b�velkednek abszurdit�sokban. A kutat� sz�m�ra m�gis fontosak, hiszen ha �tt�telesen is, �rt�kes inform�ci�t szolg�ltatnak a korai egyh�z �let�r�l. A m�v�szetben annyira tov�bb �lnek a le�rt esem�nyek, hogy a k�z�pkori �vegablakok k�peit, a miszt�riumj�t�kokat, a moralit�sokat �s Dant�t sem �rthetj�k meg n�lk�l�k.¹³

M�r az �sz�vets�gi k�nyvek k�r� rak�dott apokrif irodalom. Ezdr�s III.k�nyve kereszt�ny folytat�sra tal�lt Ezdr�s IV. k�nyv�ben. A Jeruzs�lem pusztul�sa k�r�li id�k tan�jak�nt nagym�rt�kben befoly�solta a kereszt�ny eszkatol�gi�t. Hasonl�an keletkeztek az �sz�vets�gi igaz embernek, H�nokhnak a nev�hez f�z�d� k�nyvek. Az els� sz�zadban kereszt�ny szerz�k interpol�ci�i nyom�n gazdagodott az eredetileg zsid� szerz�k �ltal �rott H�nokh apokalipszise is. Nevezetes m�g A tizenk�tp�tri�rkav�grendelete, �d�mapokalipszise, M�zesmennybemenetele �s Izaj�smennybemenetele. �ppen a sok �t�r�s miatt nagyon neh�z meghat�rozni keletkez�s�k pontos id�pontj�t. N�melyik�k eset�ben a keletkez�s folyamata ak�r n�gy �vsz�zadra is kiterjedhetett. Az �tdolgoz�s tal�n a legszembet�n�bb Izaj�smennybemenetel�ben, ahol a pr�f�ta m�r f�ntr�l szeml�li Krisztus �let�t. De �rtes�l�nk bel�le Nero t�nyked�s�r�l �s P�ter apostol hal�l�r�l is.¹⁴

Az �jsz�vets�gi apokrifok egyik csoportja az apokalipszisek. P�ter apokalipszis�ben jelenik meg el�sz�r a k�rhozottak k�nz�s�nak mot�vuma. Perzsa, orfikus �s �jpitagoreus hat�st egyar�nt gyan�thatunk e m�g�tt. A r�kmaradt t�red�kekben nincs eretnek gondolat.

Az Oracula sibyllina pog�ny eredet� j�slatgy�jtem�ny�t el�sz�r zsid�, majd kereszt�ny redaktor dolgozta �t.

A J�nos-apokrif m�r kev�sb� �rtalmatlan �r�s, eredetileg a k�gy�im�d� ofita szekta szent k�nyve lehetett, majd gn�sztikusok dolgozt�k �t.

Nag-Hammadi-ban tal�lt k�dex r�sze P�l apokalipszise is, amelyben az apostol �tj�r�l olvashatunk, eg�szen a 10. �gig.

Jakab apokalipszis�b�l kett�t is tal�ltak 1945-46-ban. Az egyikben J�zus k�zli Jakabbal, hogy val�j�ban semmilyen szenved�st sem tudtak okozni neki a zsid�k. A 72 eget felt�r�, doketista iratb�l kider�l, hogy val�j�ban Jakab a "szenved� szolga".

A kopt nyelven olvashat� �d�m apokalipszis�b�l �rtes�l�nk arr�l, hogy �d�m eredetileg magasabbrend� volt teremt�j�n�l, de ett�l az �llapott�l evil�g fejedelm�nek irigys�ge megfosztotta. �d�mot �s �v�t szerencs�re megvigasztalja h�rom angyal, hogy a sok h�nyattat�s ut�n elj�n a gn�szisz csillaga �s megv�di�ket minden ellens�g�kt�l.

Szint�n gnosztikus irat a H�v B�lcsess�g. A terjedelmes m�b�l megtudjuk, hogy a felt�mad�s ut�n J�zus m�g 12 �vig tan�tv�nyaival maradt, �s az igaz�n nagy miszt�riumokat csak ekkor nyilatkoztatta ki. A pivsti" sovfia a megvil�gos�t�sra t�rekv� l�lek szimb�luma. A m�vek felsorol�s�b�l kider�l, hogy els�sorban azok az apostolok voltak k�zkedveltek az �r�k sz�m�ra, akik tan�i voltak J�zus csod�latos sz�nev�ltoz�s�nak.¹⁵

Az apokrif evang�liumok k�z�l ismert volt Alexandriai Szent Kelemen sz�m�ra Az egyiptomiak evang�liuma. Csak t�red�kek maradtak fenn bel�le. Enkratita pog�nykereszt�nyek kedvenc olvasm�nya volt, amelyben J�zus �s Szalome besz�lget egym�ssal. K�s�bb a szabelli�nusok is sz�vesen olvast�k.

Egyiptomi zsid�kereszt�nyek szent k�nyve volt A h�berekszerintievang�lium, de Sz�ri�ban is haszn�lt�k. Meglep� kijelent�se, hogy J�zusnak a Szentl�lek az anyja.

Csak n�h�ny t�red�k maradt fenn P�terk�r�gm�j�b�l, hat�sa azonban nagy volt a k�s�bbi patrisztikus irodalomban, hiszen az egyistenhit apol�gi�ja.

P�terevang�lium�b�l megtal�ltak egy hosszabb r�szletet az egyiptomi Akhmim-ban 1886-ban. A doketista hajlam� �r�s szerz�je szerint J�zus val�j�ban �gy ki�ltott fel a kereszten: „�n er�m, �n er�m, mi�rt hagyt�l el engem?” A szerz� szerint J�zus ekkor r�gt�n a mennybe v�tetett.

A British Museum evang�lium�nak egyiptomi szerz�je �sszedolgozta a n�gy evang�liumot, hogy elker�lje az ism�tl�seket. Eretnek von�s nincs benne. Jelent�s sz�munkra az�rt, mert azt bizony�tja, hogy 150 k�rny�k�n m�r ismert�k Egyiptomban a n�gy k�noni evang�liumot.

Tam�s gyermeks�gevang�liuma a hellenista reg�nyirodalom hat�s�r�l �rulkodik. Benne J�zus agyagb�l �l� madarakat gy�rt, �s hal�llal s�jtja j�tsz�t�rsait. Eretnek zsid�kereszt�nyek olvasm�nya volt.

Az ebionit�kevang�liuma a II. sz�zad v�g�r�l. Egyes sz�m els� szem�lyben M�t� sz�lal meg benne, t�bbes sz�mban mind a tizenk�t apostol. A pog�nykereszt�nyek ig�nyeit nem tartja teljes�thet�nek. Ebben a k�rben ford�thatta le az �sz�vets�get g�r�gre Sz�mmakhosz 161 �s 180 k�z�tt, aki maga is ebionita volt. Val�sz�n�, hogy ez id� t�jt, 185 k�r�l �r�dott ez az evang�lium is.

�ri�si hat�sa volt m�g a k�z�pkori ikonogr�fi�ban is Jakab �sevang�lium�nak, amely l�nyeg�ben M�ria sz�zess�g�nek legr�gibb apol�gi�ja. M�ria templomban val� bemutat�s�nak �nnepe mutatja a liturgi�ra tett nagy hat�s�t.

Gyan�that�, hogy Valentinosz valamelyik tan�tv�nya �rta az Igazs�g evang�lium�t, amely J�zus szenved�s�t doketista m�don �rtelmezi. A felt�mad�s sz�m�ra gn�sztikus fel�bred�s. Az elveszett g�r�g eredeti kopt ford�t�s�t Nag-Hammadi-ban tal�lt�k meg. Nem r�vid logionokb�l, hanem hosszabb medit�ci�kb�l �ll az irodalmilag ig�nyes k�nyv.

Az ugyanitt megtal�lt Tam�sevang�lium�nak logionjai nagyon hasonl�tanak a k�noni evang�liumok�ra. Nem tudjuk, hogy milyen k�rben haszn�lt�k az eredetileg g�r�g�l �rt m�vet.

Grandi�zus k�peivel nagy hat�st tett Keleten �s Nyugaton a J�zus kereszthal�la idej�n t�rt�ntek le�r�s�val Nikod�mus evang�liuma. Eretnek von�sok nincsenek benne. Elbesz�l�se szerint J�zus bet�ri a S�t�n er�d�tm�ny�nek �rckapuit, �s kivezeti az alvil�gban sz�ntelen�l pr�f�t�l� �sz�vets�gi igazakat, akik r�gt�n elmondj�k ezt Jeruzs�lemben.¹⁶

Az apokrif akt�k egy-egy apostol cselekedeteit mes�lik el. P�l cselekedeteiben f�szerepet j�tszik Thekla is, akit P�l t�r�tett meg. A kis�zsiai montanista mozgalom c�ljait szolg�lhatta a n�k egyh�zi szerep�nek hangs�lyoz�s�val. A pr�f�t�l�s az � feladatuk is, ezt igyekszik al�t�masztani Thekla cselekedeteinek p�rhuzamos le�r�s�val. Besz�l� �s megkeresztelked� oroszl�nnal is tal�lkozunk benne, P�l szerencs�j�re �s az ar�na n�z�k�z�ns�g�nek lelki �dv�re. A rengeteg fantasztikus elem a hellenista reg�nyirodalom hat�s�t mutatja.

J�nos cselekedetei szint�n Kis�zsi�ban �r�dott, �s olyan doketista tanokat hirdet, amelyeket az evang�lista teljesen el�t�lt. J�zus gyakori sz�nev�ltoz�sainak nem sok k�ze van T�bor hegy�hez, ann�l ink�bb a pog�ny istenek metamorf�zisaihoz, �s a testi val�s�g tagad�s�ra szolg�lnak. �gy v�li, hogy maga J�zus tan�totta az apostoloknak a gn�sztikus himnuszokat. A II. Nikaiai Zsinat 787-ben hat�rozottan el�t�lte a k�nyvet, mert a k�prombol�k J�zus test�nek anyagtalans�g�t pr�b�lt�k bizony�tani bel�le.¹⁷

P�ter cselekedeteinek �r�ja szerint P�ter t�voll�t�ben bef�szkeli mag�t R�m�-ba Simon m�gus, �s h�t ember kiv�tel�vel mindenki elhagyja az igaz hitet. A szerz� m�r sok apokrif m�vet is ismer, P�tert pedig a p�p�k k�z� sorolja, ez�rt val�sz�n�leg csak a III. sz�zad elej�n �rta m�v�t.

Sz�ls�s�ges aszketizmust hirdet az Edessz�-ban �r�dott Tam�s cselekedetei. Az apostol indiai tev�kenys�ge tele van mandeus, gnosztikus �s manicheus elemekkel �s els�sorban h�zass�gok felbont�s�b�l �ll. A szerz� be�p�tette a h�res "gy�ngydalt", amely az egyik legszebb r�nkmaradt gn�sztikus k�ltem�ny a l�lek megv�lt�s�r�l.

Az apostolok val�di leveleinek gy�jtem�nyeit gyakran megtoldott�k n�h�nnyal, els�sorban Szent P�l�t. Szent P�l �s Seneca lev�lv�lt�sa irodalmilag el�g gy�ng�re siker�lt, a t�bbihez hasonl�an.

Az Epistula apostolorum valamennyi apostol nev�ben �r�dott �s �v Kerinthoszt�l valamint Simon m�gust�l. Rejt�lyes, hogy mi�rt v�li K�f�st �s P�tert k�t k�l�n szem�lynek.

Nemcsak apostolok neve alatt sz�lettek azonban levelek, hanem a III. sz�zadban m�r egyenesen J�zust�l kapott v�laszlev�llel dicsekedett az Edessz�ban �r�dott Abg�rlev�l. A k�prombol�s idej�n. �ppen az�rt ragaszkodtak a sz�rek a k�ptisztelethez, mert �ll�t�lag J�zus hiteles portr�ja is a birtokukba jutott Abg�r kir�lyuk j�volt�b�l.

Az apokrifok k�z� soroljuk Kelemen II. level�t a korinthosziakhoz is, amely a felt�mad�sba vetett hitet igyekezett er�s�teni. Lehet, hogy Sz�t�r p�pa �s a korinthoszi Dion�sziosz p�sp�k levelez�s�nek egy r�szlet�r�l van sz�, de nem kiz�rt az alexandriai eredet sem.¹⁸