Apostoli aty�k

Apostoli aty�knak nevezz�k az els� sz�zadban vagy a m�sodik sz�zad elej�n m�k�d� kereszt�ny �r�kat, akiknek tan�t�sa k�zvetlen�l t�kr�zi az apostolok igehirdet�s�t. Maga a kifejez�s ismeretlen volt az �segyh�zban, csak a 17. sz�zadban vezette be J. B. Cotelier (Patres aevi apostolici, 1672). � a k�vetkez� �t szerz�t sorolta ide: Barnab�s, R�mai Szent Kelemen, Antiochiai Szent Ign�c, Szmirnai Szent Polik�rp �s Herm�sz. K�s�bb k�z�j�k sz�m�tott�k Hierapoliszi Papiaszt �s a Diogn�toszhoz �rt lev�l szerz�j�t is. V�g�l ide ker�lt a Didakh� szerz�je is. Nyilv�nval� azonban, hogy nem egys�ges csoportr�l van sz�, hiszen Herm�sz P�sztora �s a Barnab�s lev�l form�ja �s tartalma miatt az apokrifokhoz soroland�, m�g a Diogn�toszhoz �rt levelet c�lkit�z�se az apolog�t�khoz viszi k�zel.⁵
Az apostoli aty�k m�vei pasztor�lis jelleg�ek. Tartalmuk �s st�lusuk els�sorban az apostolok leveleire eml�keztet. A trad�ci� korszaka fel� vezetnek benn�nket az �jsz�vets�g vil�g�b�l. Noha a birodalom t�voli r�gi�iban sz�lettek meg, m�gis meglep�en egys�ges k�pet mutatnak a sz�zadfordul� egyh�z�nak tan�t�s�r�l. Mindegyikre jellemz�, hogy Krisztus m�sodik elj�vetel�t a k�zelj�v�be helyezik. Ugyanakkor Krisztus szem�lyis�ge m�g �l�nken �l az apostolokkal val� k�zvetlen kapcsolat miatt. A szerz�k nem t�rekszenek a kereszt�ny tan�t�s tudom�nyos exakts�g� �s teljes k�r� kifejt�s�re, m�veik ink�bb alkalmi jelleg�ek.⁶

R�mai Szent Kelemen helye az apostoli szukcesszi�ban bizonytalan. Ir�neusz P�ter harmadik ut�dj�nak tartja. Euszebiosz dat�l�sa alapj�n 92 �s 101 k�z�tt korm�nyozta az egyh�zat. Tertullianus szerint egyenest P�tert�l kapta a hatalmat, de a b�kess�g kedv��rt lemondott Linus jav�ra �s csak Anakl�tosz hal�la ut�n foglalta el ism�t Szent P�ter sz�k�t. De vannak szinte fantasztikusnak t�n� �kori tal�lgat�sok is, a 4. sz�zadban sz�letett Martyrium S. Clementis szerint pedig v�rtan�hal�lt halt.
A Clemens Romanus neve alatt fennmaradt �r�sok k�z�l csak egy tekinthet� hitelesnek: a Lev�l a korinthosziakhoz. Domitianus idej�n t�rt ki a vita Korintus-ban: 95 k�r�l lev�ltottak n�h�ny presbitert. N�h�nyan azonban h�s�gesek maradtak hozz�juk, a helyi egyh�z ism�t p�rtokra szakadt, mint Szent P�l idej�ben. Val�sz�n�leg az ott id�z� r�maiak vitt�k el Kelemennek a pog�nyok sz�m�ra is botr�nyos megosztotts�g h�r�t.
A lev�l bevezet�sb�l (1-3. fejezet), k�t f� r�szb�l (4-36 �s 37-61), valamint a befejez� �ttekint�sb�l �ll (62-65). F�k�nt a m�sodik f�r�sz foglalkozik konkr�tan a helyi vit�kkal. Isten, aki a term�szetben lev� rendet is teremtette, elv�rja, hogy teremtm�nyei tisztelj�k a rendet �s legyenek engedelmesek. Az �sz�vets�gben is l�tezett hierarchia �s Krisztus rendelkez�se nyom�n nevezt�k ki ut�daikat az apostolok is. A b�k�tleneknek b�nb�natot kell gyakorolni. A befejez�s hangja rem�nyked�: a lev�lviv�k bizony�ra m�r a b�ke h�r�vel t�rnek vissza R�m�-ba.
Egyh�zt�rt�nelmi szempontb�l az�rt jelent�s az els� fejezet, mert besz�mol P�ter r�mai tart�zkod�s�r�l, P�l hisp�niai �tj�r�l �s az apostolfejedelmek v�rtan�s�g�r�l. A hatodik fejezet Nero kereszt�ny�ld�z�s�r�l tesz eml�t�st �s v�rtan�k sokas�g�r�l besz�l.
Dogmat�rt�netileg az�rt jelent�s, mert itt tal�lkozunk el�sz�r az apostoli szukcesszi� vil�gos �s egy�rtelm� megfogalmaz�s�val: a helyi k�z�ss�gnek az�rt nincs felhatalmaz�sa a presbiterek lev�lt�s�ra, mert ezt a jogot kiz�r�lag az apostolok ut�dai gyakorolhatj�k. A lev�lnek a puszta l�te azt mutatja, hogy a r�mai egyh�zat illeti meg a v�gs� d�nt�s joga. Jelent�s tov�bb� dogmat�rt�netileg, hogy eml�ti a halottak felt�mad�s�t. Itt tal�ljuk az els� kereszt�ny utal�st a Phoenix-legend�ra, amely k�s�bb is gyakran el�ker�l az �kereszt�ny irodalomban �s m�v�szetben. A 20. fejezet pedig sztoikus hat�sr�l �rulkodik, amikor a vil�gban uralkod� rendet �s harm�ni�t eml�ti.
A liturgia t�rt�nete is gazdagodik a lev�lb�l. A "szolg�lat"-ban (leitourgiva) is vil�gos a k�l�nbs�g a hierarchia �s a laik�tus k�z�tt. A hierarchia tagjai: eJpiskopoi kai; diavkonoi, illetve m�s helyeken egy�ttesen presbuvteroi. Legfontosabb feladatuk a liturgia meg�nnepl�se, az �ldozati adom�nyok bemutat�sa. A lev�l v�ge fel� sz�p im�t tal�lunk, amely val�sz�n�leg a r�mai egyh�z liturgikus im�ja volt. Tan�skodik Krisztus istens�g�r�l, aki Isten szeretett fia (hjgaphmevno" pai'"). A z�r� r�szb�l az egyh�z �llam-k�p�r�l �rtes�l�nk.
A lev�l sz�let�s�nek id�pontja kik�vetkeztethet� abb�l is, hogy Nero �ld�z�s�nek eml�t�se ut�n �jabb �ld�z�sekr�l besz�l. Ezek az utal�sok nyilv�n a Domitianus uralkod�sa idej�n zajl� megpr�b�ltat�sokra vonatkoznak (95 �s 96). Az apostolok m�r nem �lnek, s�t az �ltaluk kinevezett presbiterek is �tadt�k m�r a hivatalukat m�soknak, �s az �rhoz k�lt�ztek. Euszebiosz �rizte meg sz�munkra Hegeszipposz besz�mol�j�t (kb. 180) arr�l, hogy Domitianus idej�ben visz�lyok d�ltak az egyh�zban.
Noha a szerz� nem eml�ti �nmag�t n�v szerint, hanem Isten R�m�-ban id�z� egyh�zak�nt jel�li meg mag�t �s t�bbes sz�m els� szem�lyben besz�l, a st�lus egys�ge egyetlen szerz�re utal. Clemens Romanus a levelet k�z�ss�gben val� felolvas�sra sz�nta, ez�rt retorikailag is alaposan kidolgozta. M�g a k�s�bbi id�kb�l is van bizony�t�kunk arra, hogy a liturgia v�gz�s�nek r�szek�nt is felolvast�k. Ezt megk�nny�ti az a t�ny, hogy az els� f�r�sz kev�s konkr�t utal�st tartalmaz az adott szitu�ci�ra �s az eg�sz k�z�ss�ghez sz�l. Quasten val�sz�n�nek tartja, hogy szerz�je zsid�kereszt�ny, mivel sok �sz�vets�gi �s kev�s �jsz�vets�gi utal�st tal�lunk a sz�vegben.
A sz�veget k�t fontos k�dex �rizte meg sz�munkra: a Codex Alexandrinus az 5. sz�zadb�l (n�h�ny fejezet kiv�tel�vel) �s a Codex Hierosolymitanus 1056-b�l.⁷

Ex Ep�stola sancti Clem�ntis papae Primi ad Cor�nthios:
II/37-39, 625-626; III/36-38, 53-54, 63-64, 367-368, 382-384, 1251-1252;
IV/327-328, 331-332, 334-335, 337-338, 1285-1286

Antiochiai Szent Ign�c h�t levelet �rt �ton R�ma fel�, ahol v�rtan�s�g v�rt r� Traianus uralkod�sa idej�n (110 k�r�l). N�gy levelet irt Szmirn�-b�l (Magn�szia, Trall�sz, Efezus �s R�ma kereszt�nyeinek), h�rmat pedig Tro�sz-b�l (Filadelfi�-ba, Szmirn�-ba �s Pol�karposznak). Ezek a levelek k�s�bb olyan n�pszer�ek lettek, hogy sz�veg�ket kib�v�tett�k, de a kereszt�ny hagyom�ny mindig a r�videbb v�ltozatot fogadta el hitelesnek. Ignatiosz hasonl� t�m�kkal foglalkozik, mint Clemens Romanus, tal�n ismerte is level�t, de st�lusuk nagyon elt�r egym�st�l: Antiochia m�sodik p�sp�k�nek r�vid leveleit �tj�rja a szenved�ly, egy�nis�ge jelenik meg k�peinek gazdags�g�ban. Szellemi v�grendelet�nek minden sora az egyh�z egys�g�nek meg�rz�s�t szolg�lja.
Teol�giai �zenet�nek magva a vil�gban megtal�lhat� isteni oikonomiva: Istennek az a sz�nd�ka, hogy megszabad�tsa a mindens�get �s az embert e vil�g fejedelm�nek �nk�ny�t�l. A pr�f�t�k �ltal k�sz�tette fel az emberis�get erre a diadalra, amelyben beteljesedtek a pr�f�t�k v�rakoz�sai (Magn.9,l-2). Ignatius vil�gosan vallja mind Krisztus embers�g�t, mind istens�g�t (Eph.7,2 �s Smyrn.l,l.). Krisztusra vonatkoz� jelz�i: gevnnhto" kai; ajgennhto", a[crono" �s aovrato". T�madja a dok�tist�kat, akik tagadt�k Krisztus emberi term�szet�t �s szenved�s�t. Krisztol�gi�j�t Szent P�lra alapozza, de gazdag�tja Szent J�nos is. Az egyh�zat az �ldozatbemutat�s hely�nek mondja (qusiasthvrion). Az elnevez�s m�g�tt az �llhat, hogy az eukariszti�t az egyh�z �ldozat�nak tekinti. � haszn�lja el�sz�r a katolikus egyh�z kifejez�st az eg�sz k�z�ss�g megnevez�s�re (Smyrn. 8,2).
K�l�n ki kell emeln�nk azt az egyh�zszervezeti form�t, amely leveleib�l el�t�nik: a p�sp�k Isten k�pvisel�je, a papok k�pezik az apostoli tan�csot �s a diak�nusok v�gzik Krisztus szolg�lat�t. A monarchi�lis episzkop�tus felel az eg�sz ny�j�rt. Nem is eml�ti a pr�f�t�kat, akiket pedig a Didakh� le�r�sa szerint a L�lek k�ld egyik egyh�zb�l a m�sikba. M�g a fiatal p�sp�k tekint�lye sem k�rd�jelezhet� meg (Magn.3,l). A p�sp�k els�sorban tan�t�ja a h�veknek, a vele val� k�z�ss�g meg�rz�se v�d meg legink�bb a t�ved�st�l �s az eretneks�gt�l. � a liturgia f�papja, �s Isten titkainak int�z�je. Sem a kereszts�g, sem az Eukarisztia nem mehet v�gbe n�lk�le (Smyrn. 8,1-2). A h�zass�gok is az � jelenl�t�ben k�ttetnek, amelyek egy�bk�nt Krisztus �s Egyh�z�nak �r�k kapcsolat�t jelk�pezik (Pol. 5,1). A Kis�zsi�ba �s a R�m�-ba k�ld�tt levelek kezd� sorait �sszevetve kit�nik, hogy R�m�t a t�bbi egyh�z f�l� helyezi.
Krisztol�gi�j�hoz hasonl�an misztik�ja is egyar�nt mutatja Szent P�l �s Szent J�nos hat�s�t: a Krisztussal val� egyes�l�s �s a benne val� �let eszm�j�nek �sszefon�d�s�b�l sz�letik Ign�c kedvenc gondolata: Krisztus k�vet�se. Ahogyan Krisztus ut�nozta az Aty�t, �gy kell nek�nk �t ut�nozni. Els�sorban a szenved�sben �s a hal�lban kell k�vetn�nk �t (R�m. 6,3). Ez�rt agg�dik amiatt, hogy a r�maiak esetleg megmenthetik a vad�llatok tork�b�l. A v�rtan�s�g sz�m�ra Krisztus t�k�letes k�vet�se (Smyrn. 4,2). Kedvenc t�m�ja tov�bb� P�l gondolata: a kereszt�nyek lelke Krisztus istens�g�nek temploma (Eph.l5,3). Nemcsak Krisztus van benn�nk, hanem a Krisztussal val� egys�g r�v�n valamennyi kereszt�nyt �sszek�ti az isteni egys�g. Gyakran hangs�lyozza azonban, hogy ez az egys�g csak akkor �ll fenn, ha a kereszt�nyek egys�gben maradnak p�sp�k�kkel hitben, engedelmess�gben �s im�ds�gban. Misztik�ja teh�t nem az egy�ni l�lek k�r� �p�l, hanem a liturgikus test�letk�nt m�k�d� h�v� k�z�ss�g a k�zpontja.
A levelek hiteless�g�t k�ts�gbe vont�k protest�ns k�r�k, mivel nem tudt�k elfogadni, hogy m�r Traianus kor�ban megjelenhetett az episzkop�tusnak ez a centraliz�lt form�ja. A k�ls� �s bels� bizony�t�kok azonban olyan er�sek, hogy manaps�g m�r senki nem vonja k�ts�gbe a levelek hiteless�g�t. Maga Szent Pol�karposz is tan�skodik l�tez�s�kr�l k�zvetlen�l Ign�c hal�la ut�n. A patrol�gia �ri�sai szint�n ki�lltak a hiteless�g mellett: J. B. Lightfoot, A. v. Harnack, Th. Zahn �s F. X. Funk.
A levelek h�rom recenzi�j�r�l szok�s besz�lni. A r�vid recenzi� a Codex Mediceus Laurentianusban maradt fenn, m�gpedig csak g�r�g�l. Ez a recenzi� a m�sodik sz�zadb�l sz�rmazik. A hossz� recenzi� a 4. sz�zadban sz�letett. Az apollin�rist�kkal kapcsolatban lev� kompil�tor hat m�sik levelet csatolt az eredeti h�thez. A sz�r nyelv� r�vid v�ltozatot 1845-ben publik�lt�k, val�sz�n�leg a r�vid recenzi� sz�r v�ltozat�nak r�vid�t�se, �s nem az eredeti forma.⁸

Ex Ep�stola sancti Ign�tii Antioch�ni ep�scopi et m�rtyris ad Eph�sios: III/56-57, 60-61
Ex Ep�stola sancti Ign�tii Antioch�ni ep�scopi et m�rtyris ad Smyrna�os: III/109-110
Incipit Ep�stola sancti Ign�tii Antioch�ni ep�scopi et m�rtyris ad Rom�nos: III/250-251, 254-255, 258-259
Incipit Ep�stola sancti Ign�tii Antioch�ni ep�scopi et m�rtyris ad Magn�sios: III/418-420, 422-423, 425-427
Incipit Ep�stola sancti Ign�tii Antioch�ni ep�scopi et m�rtyris ad Polyc�rpum: III/459-460, 463-464
Incipit Ep�stola sancti Ign�tii Antioch�ni ep�scopi et m�rtyris ad Tralli�nos: IV/258-259
Ex Ep�stola sancti Ign�tii Antioch�ni ep�scopi et m�rtyris ad Tralli�nos: IV/261-263
Ex Ep�stola sancti Ign�tii Antioch�ni ep�scopi et m�rtyris ad Philadelph�nses: IV/265-266

Szent Pol�karposz Szmirna p�sp�ke volt. Nagy tekint�lynek �rvendett, mert apostoltan�tv�ny volt. Euszebiosz besz�mol arr�l, hogy Ir�neusz szerint Szent J�nos l�b�n�l �lt (Hist. Eccl. 5,20,5). Ireneuszt�l azt is tudjuk, hogy az apostolok nevezt�k ki Szmirna p�sp�ki sz�k�re. Tekint�ly�nek k�zvetett bizony�t�ka, hogy Anik�tosz p�pa elfogadta vitapartnernek a h�sv�t id�pontj�nak k�rd�s�ben. A quartodecim�nusok �ll�spontj�t k�pviselte az apostolokra hivatkozva. A p�pa is kitartott n�zete mellett, hogy mindig vas�rnap kell �nnepelni a h�sv�tot, m�gis b�k�ben v�ltak el. Pol�karposz val�sz�n�leg 155-ben tart�zkodott R�m�ban, ahol tal�lkozott Markionnal is. Ez a tal�lkoz�s azonban kev�sb� mondhat� b�k�snek. Ireneusz besz�mol�ja szerint (Adv. Haer. 3,3,4) Markion k�rd�s�re, hogy megismeri-e, Pol�karposz �gy v�laszolt: "Megismerlek bizony, S�t�n els�sz�l�tte". R�mai tart�zkod�sa idej�n azonban �rt el eredm�nyeket valentini�nusok �s markionit�k megt�r�t�s�ben.
R�m�b�l val� visszat�r�se ut�n hamarosan m�rt�rhal�lt szenvedett. Err�l a szmirnai egyh�znak egy fr�giai egyh�zhoz �rt level�b�l �rtes�l�nk. Ez az els� r�szletes besz�mol� egy v�rtan� hal�l�r�l. Gyakran tekintik az els� m�rt�rakt�nak, de nem csup�n a r�mai hat�s�gok kihallgat�si jegyz�k�nyv�r�l van sz�, hanem a kereszt�ny lev�lirodalom egyik gy�ngyszem�r�l. Statius Quadratus prokonzul megk�s�relte r�venni a hittagad�sra: "Tedd le az esk�t �s elbocs�talak! �tkozd meg Krisztust!" Pol�karposz szinte csod�lkozva v�laszol: "Nyolcvanhat esztendeje szolg�lok neki, �s nekem semmi rosszat nem tett. Hogyan k�romolhatn�m kir�lyomat, megv�lt�mat?" (Mart. Polykarpi 9,3). A lev�l az els� olyan dokumentum, amely bizony�tja a m�rt�rok kultusz�t, ugyanakkor vil�gosan k�l�nbs�get tesz a Krisztus ir�nti h�dolat �s a m�rt�rok tisztelete k�z�tt: "�t im�djuk, aki Isten Fia, a v�rtan�kat mint az �r ut�nz�it, tan�tv�nyait szeretj�k m�lt�n az � tulajdon kir�lyuk �s tan�t�juk ir�nti fel�lm�lhatatlan j�indulat miatt, akiknek b�r lenn�nk mi is t�rsai �s tan�tv�nyai." (17,3). A lev�l al��r�ja egy bizonyos Markion. A lev�l szerkezet�ben r�tegeket k�l�nb�ztethet�nk meg. A 14. fejezet liturgikus im�t tartalmaz, a v�g�n pedig k�l�nb�z� korb�l sz�rmaz� ut�iratokat tal�lhatunk. Bizony�ra hat�ssal volt az �r�ra a 4. Makk. is.
A szmirnai p�sp�k sz�mos levelet �rt a szomsz�dos kereszt�ny k�z�ss�geknek, de csak a Philippiekhez �rt levelet ismerj�k. A teljes sz�vege ennek is csak latin ford�t�sban olvashat�. A g�r�g sz�veg csak 9,2-ig maradt fenn. A lev�l �gy j�tt l�tre, hogy Antiochiai Szent Ign�c megk�rte a filippi kereszt�nyeket, hogy �rjanak Antiochi�ba. A k�r�s teljes�lt, �s Pol�karposzt k�rt�k fel a lev�l tov�bb�t�s�ra. A fennmaradt lev�l v�lasz a filippieknek. A keletkez�s t�rt�nete �s a lev�l tartalma egyar�nt azt mutatja, hogy milyen �l�nk levelez�s folyt az egyh�zak k�z�tt. A leveleket egy�bk�nt le is m�solt�k, �sszegy�jt�tt�k, �s a gy�jtem�nyeket is megk�ldt�k egym�snak. A filippiek is k�rik a Pol�karposz birtok�ban lev� leveleket.
P. N. Harrison v�lem�nye szerint a birtokunkban lev� lev�l val�j�ban k�t lev�lnek egy tekercsre val� m�sol�sa r�v�n j�tt l�tre. Szerinte Pol�karposz k�l�nb�z� id�pontokban �rta ezeket a leveleket, �s hamarosan keletkez�s�k ut�n m�solt�k �ssze �ket. A 13. �s esetleg a 14. fejezet sz�vege k�s�ret�ben k�ldte volna el Pol�karposz Ign�c leveleit hamarosan a v�rtan�s�ga ut�n. Az elm�let szerint a lev�l els� 12 fejezete h�sz �vvel k�s�bb �r�dott. Ezt t�masztja al� az a t�ny is, hogy a szerz� kikel Markion ellen. Ez az elm�let nagyon meggy�z�nek t�nik, �s elh�r�tja azokat az ellenvet�seket is, amelyek Szent Ign�c leveleinek korai dat�l�sa ellen felhozhat�k. Vany� L�szl� azonban nem l�t semmilyen k�nyszer�t� okot a lev�l egys�g�nek megbont�s�ra, t�bbek k�z�tt az�rt sem, mert a 9. fejezetben nem kifejezetten Szent Ign�c v�rtan�s�g�r�l besz�l a szerz�, hanem �ltal�noss�gban a kereszt�ny v�rtan�k kitart�s�r�l.
Annak ellen�re, hogy a lev�l nem kifejezetten doktrin�lis tartalm�, m�gis megv�di a megtestes�l�s dogm�j�t �s Krisztus kereszthal�l�t a t�vtan�t�kkal szemben (7,1).
A filippi egyh�z szervezete a lev�l alapj�n Quasten szerint �gy rekonstru�lhat�, hogy presbiterek bizotts�ga vezette, mivel Polik�rp nem tesz eml�t�st p�sp�kr�l, viszont az ide�lis presbiter alakj�nak megrajzol�s�val nagy jelent�s�get tulajdon�t a paps�gnak (6,1). Azonban arr�l sem szabad elfeledkezni, hogy Polik�rp �nmag�t is a presbiterek k�z� sorolja. Sokkal fontosabb tal�n a lev�l olyan szempontb�l, hogy kiket nem eml�t m�g. Sz� sincs v�ndorl� karizmatikusokr�l, pr�f�t�kr�l �s "apostolok"-r�l. A pr�f�t�k sz�m�ra az �sz�vets�g vil�g�ba tartoznak, �s amikor az apostolokr�l besz�l, a Tizenkett�t �rti rajtuk.
Clemens Romanus vagy Ignatius leveleihez k�pest ez a lev�l sokkal sz�lesebb k�r� kereszt�ny irodalmat ismer. M�faj szempontj�b�l az erk�lcsi exhort�ci�k sor�ban van helye neki. Biztosan ismerte a Korintusiakhoz �rt levelet, tal�n fel is haszn�lta. Ismeri tov�bb� M�t� evang�lium�t, P�ter els� level�t, P�l leveleit a pasztor�lis levelekkel egy�tt, az Apostolok Cselekedeteit, �s a Zsid�khoz �rt levelet. K�l�n�s, hogy nem tal�lunk utal�st sem J�nos leveleire, sem evang�lium�ra.⁹

Incipit Ep�stola sancti Polyc�rpi ep�scopi et m�rtyris ad Philipp�nses: IV/230-231
Ex Ep�stola sancti Polyc�rpi ep�scopi et m�rtyris ad Philipp�nses: IV/233-234, 236-237, 239-240, 242-243
Ex Ep�stola Eccl�siae Smyrn�nsis De martyrio sancti Polyc�rpi: III/1148-1149
Incipit Ep�stola B�rnabae nuncup�ta: IV/37-38
Ex Ep�stola B�rnabae nuncup�ta: IV/40-41, 43-45, 47-48