Bevezet�s

 

A patrol�gia az �kereszt�ny irodalom t�rt�net�vel foglalkoz� tudom�ny. Noha els�sorban azokat a szerz�ket t�rgyalja, akik az egyh�z hagyom�nyos tan�t�s�t k�pviselik, nem feledkezik meg az eretnek szerz�kr�l sem. Az �ltala vizsg�lt id�szak Nyugaton Nagy Szent Gergelyig (+604) illetve Sevillai Izidorig (+636), Keleten pedig t�bbnyire Damaszkuszi Szent J�nosig (+753) terjed. A leg�jabb munk�k sz�vesen z�rj�k a kort a II. Niceai Zsinattal (787).¹

A patrol�gia elnevez�s csak a 17. sz�zadban sz�letett: Johannes GerhardCaesareai Euszebiosz Egyh�zt�rt�net�nek m�r az a c�lja, hogy besz�moljon "Isten szav�nak k�veteir�l", az � m�veikr�l, valamint a t�vtan�t�kr�l. A jelenlegi sz�haszn�lat szerint a patrol�gia teh�t els�sorban mindazokkal a m�vekkel foglalkozik, amelyeket (helyesen vagy t�vesen) az egyh�zaty�knak tulajdon�tottak a t�rt�nelem sor�n. A patrisztika elnevez�s is luther�nus eredet�: a theologia biblica, patristica,scholastica et speculativa kifejez�sek a 17. sz�zadi dogmatika tank�nyvekben t�nnek fel. A patrisztika teh�t az egyh�zaty�k teol�gi�j�t jelenti. Tal�lkozunk az �kereszt�ny irodalomt�rt�net kifejez�ssel is. Ez a tudom�ny a kereszt�ny szerz�k m�veit az egyetemes irodalomt�rt�net r�szek�nt vizsg�lja, term�szetesen saj�tos teol�giai c�lkit�z�seik figyelembev�tel�vel.²

Az egyh�zatya megjel�l�snek liturgikus gy�kerei vannak: az afrikai kereszt�nyek nevezt�k p�p�nak p�sp�k�ket mint az �jj�sz�let�s szents�g�nek kiszolg�ltat�j�t. Az egyetemes zsinatokon r�sztvev� p�sp�k�k el�deiket tekintett�k hitbeli atyjuknak. Szent Jeromos fogalmazta meg azt a n�gy k�vetelm�nyt, amely alapj�n valakit egyh�zaty�nak lehet nevezni: �sis�g, ortodox tan�t�s, �letszents�g �s egyh�zi j�v�hagy�s. A t�rt�nelem sor�n az egyh�zaty�k n�vsora v�ltozott. Mansuetus mil�n�i p�sp�k 680-ban a g�r�g�kh�z sorolja Athanaszioszt, Baszileioszt, Khr�szosztomoszt �s Alexandriai Szent K�rilloszt, a latinokhoz pedig Hilariust, Ambrosiust, Hieronymust �s Augustinust. A VIII.-IX. sz�zadban Hilarius helyett m�r Gregorius Magnust tal�ljuk a latinok k�z�tt, illetve Gregoriosz Nazianz�noszt Alexandriai Szent K�rillosz hely�n a g�r�g�kn�l. A nagy egyh�zaty�k mellett egyh�ztan�t�kk�nt szerepelnek a k�s�bbiekben Szent Hilarius, Nagy Szent Le�, Chrysologus Szent P�ter, Jeruzs�lemi Szent K�rillosz, Damaszkuszi Szent J�nos �s Szent Efr�m.³

A patrol�gia n�lk�l�zhetetlen forr�sa Caesareai Euszebiosz (+1637) luther�nus teol�gus 1653-ban megjelent m�v�nek c�mek�nt. Maga a fogalom azonban sokkal r�gebbi, hiszen !Ekklhsiastikh; iJstoriva c�m� m�ve. T�z k�nyvben foglalja �ssze mindazt, amit 324-ig �ssze tudott gy�jteni az egyh�zi szerz�kt�l. Terjedelmes id�zetei sokszor az egyetlen forr�st jelentik sz�munkra az �ltala ismert kereszt�ny �s pog�ny �r�k az�ta m�r elveszett munk�ib�l. Szent Jeromos De viris illustribus c�m� m�ve az els� igazi kereszt�ny irodalomt�rt�net. A pog�nyok g�nyol�d�s�ra v�laszk�nt ismerteti a kereszt�ny �r�k munk�ss�g�t Simon P�tert�l saj�t mag�ig, bizony�tva, hogy a kereszt�nys�g intellektu�lisan sem alacsonyabbrend� a pog�nys�gn�l. Mint�nak SuetoniusPhil�nt, Iosephust, �s Senec�t Az els� 78 szakasz szinte teljesen Euszebioszt k�veti, m�g a hib�it is �tveszi. Szent �gostonGennadiusSevillai Szent Izidor De viris illustribusa (615-618) �s Toled�i Szent Ildefonz (+667) Egyh�zi f�rfiakr�l c�m� m�ve sz�mol Be. Keleten Photiosz Myrobibdion vagy Biblia (Roma, 1857-1866) 161 k�tete. A Patrologiaecursus completus �ltal�ban el�z� kiad�sokat reproduk�l, gyakran sok sajt�hib�val. Megb�zhat�bbak a berlini �s a b�csi tudom�nyos akad�mia 1866-t�l megjelen� sorozatai: Griechische Christliche Schriftsteller der ersten drei Jahrhunderte (GCS) illetve Corpus Scriptorum Ecclesiasticorum LatinorumH. de Lubac �s J. Dani�lou kezdem�nyez�s�re a Sources Chr�tiennes sorozat, most azonban m�r bilingvis form�ban jelenik meg az egyes aty�k legkiv�l�bb kutat�inak bevezet�ivel. Angol nyelvter�leten a Loeb-Classical Library �s az Ancient Christian Writers sorozat k�z�l eredeti sz�vegeket �s ford�t�sokat. A belgiumi Brepols-ban jelenik meg a Corpus Christianorum, a latin sz�vegek 1954-t�l, a g�r�g�k 1975-t�l kezdve. A legfontosabb tanulm�nyok �s cikkek Berlin-ben (Texteund Untersuchungen) �s Amszterdam-ban (Vigiliae Christianae) jelennek meg.⁴

Magyarorsz�gon K�h�r Fl�ris szerkesztett egy v�logat�st Kereszt�ny remek�r�kVany� L�szl� �ltal szerkesztett l980-t�l megjelen� �kereszt�ny �r�k.

Alapvet� irodalomt�rt�neti munk�k sz�lettek a sz�zad elej�n A. v. Harnack �s O. Bardenhewer toll�b�l. A tank�nyvszerz�k k�z�tt meg kell eml�ten�nk G. Rauschen, J. Hittig, B. Altaner, A. Stuiber �s J. Quasten nev�t. Az ut�bbi szerz� Patrology c�m� m�ve 1950-t�l kezdve jelent meg n�gy k�tetben. A negyedik k�tetnek m�r csak az el�szav�t �rhatta meg, a benne lev� egyes fejezetek az Augustinianum professzorainak munk�i, a szerkeszt�st pedig A. di BerardinoAltaner tank�nyv�t Hermann Ipoly L�szl� benc�s adta ki magyar ford�t�sban (Budapest, 1947). Az im�nt eml�tett �kereszt�ny �r�k sorozat els� k�tete Vany� L�szl�: Az �kereszt�ny egyh�z �sirodalma (Budapest, 1980).