XXXVIII. �RNAPJA

103. k�rd�s: Mit k�vetel Isten a negyedik parancsolatban?

 

Felelet: El�sz�r azt, hogy az igehirdet�s �s az iskol�k fenntartassanak, �s �n k�l�n�sen �nnepnapokon Isten gy�lekezet�be szorgalmasan elj�rjak, Isten Ig�j�t tanuljam, a szent s�kramentumokkal �ljek; az Urat a szentek k�z�ss�g�ben seg�ts�g�l h�vjam �s Krisztus szerint adakozzam. Tov�bb�, hogy gonosz cselekedeteimmel felhagyjak, engedv�n, hogy az �r v�gezze bennem Szentlelke �ltal a maga munk�j�t, �s �gy az �r�kk�val� �nnepet m�r e f�ldi �letben elkezdjem.

 

A negyedik parancsolat �gy sz�l: Megeml�kezz�l a nyugalom napj�r�l, hogy megszenteljed azt. Hat napon �t munk�lkodj�l, �s v�gezd minden dolgodat; de a hetedik nap az �rnak, a te Istenednek nyugalomnapja: semmi dolgot se t�gy azon se magad, se fiad, se l�nyod, se szolg�d, se szolg�l�le�nyod, se barmod, se j�vev�nyed, aki a te kapuidon bel�l van: mert hat napon teremt� az �r az eget �s a f�ldet, a tengert �s mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megnyugov�k. Az�rt meg�ld� az �r a nyugalom napj�t �s megszentel� azt. A T�zparancsolatban a Szent�r�s r�gi ford�t�s�ban m�g szombat nap van �rva, a K�t�ban m�r a nyugalom napja, az�rt, mert a szombat a zsid� sabbat sz�b�l sz�rmazik, ami magyarul azt jelenti, hogy nyugalom. Az �j Bibliaford�t�sban m�r �gy is van. Az Izrael n�pe sz�m�ra a nyugalom napja a hetedik, a teremt�s eml�k�re val� nap volt. A T�zparancsolat k�t helyen is meg van �rva: a M�zes II. k�nyve 20. r�sz�ben �s a M�zes V. k�nyve 5. r�sz�ben. Az V. k�nyv 5. r�sz�ben a szombat napi parancs ki van eg�sz�tve. �gy sz�l a 14. vers: „De a hetedik nap az �rnak, a Te Istenednek szombatja, semmi dolgot se t�gy azon, se magad, se fiad, se le�nyod, se szolg�d, se szolg�l�le�nyod, se �kr�d, se szamarad �s semminem� barmod, se j�vev�nyed, aki a te kapuidon bel�l van, hogy megnyugodj�k a te szolg�d �s szolg�l�le�nyod, mint te magad. �s megeml�kezz�l r�la, hogy szolga volt�l Egyiptom f�ld�n, �s kihozott onnan t�ged az �r, a te Istened er�s k�zzel �s kiny�jtott karral. Az�rt parancsolta n�ked az �r, a te Istened, hogy a szombat napj�t megtartsad.” Itt pontos�tva van az, hogy a szombat nap megtart�sa kimondottan Izrael n�p�nek sz�l. Eml�kezzenek meg r�la, hogy szolg�k voltak Egyiptomban, �s ez�rt �k is adjanak pihen�napot a szolg�knak is. A zsid� h�t a szombat nappal fejez�d�tt be, �s a vas�rnappal kezd�d�tt. Az �jsz�vets�gben a nyugalom napja szombat helyett a vas�rnap lett, az�rt, mert az �r J�zus vas�rnap vonult be Jeruzs�lembe, vas�rnap t�madt fel, �s vas�rnap k�ldte el a Szentlelket. Mindezekkel azt jelezte, hogy az � elj�vetele egy �jrakezd�s. Az els� ember, �d�m elbukott. J�zus az�rt j�tt, hogy �jra visszavezessen benn�nket Istenhez az � b�nbocs�natot �s �r�k�letet szerz� hal�la �ltal, ez�rt � lelkileg az ember teremt�s�t �jrakezdte. �gy is van �rva a Szent�r�sban, hogy ami Krisztusban van, �j teremt�s az. A vas�rnap a zsid� id�sz�m�t�s szerint nem a h�t v�ge, hanem a h�t eleje, a h�t els� napja volt. Nem csak Istennel fejezz�k be a hetet, hanem Istennel kezdj�k a hetet. A h�t els� napj�t, a vas�rnapot nevezi a Szent�r�s az �r napj�nak. Az els� kereszty�nek minden vas�rnap �sszegy�ltek, s minden vas�rnap arra eml�keztek, hogy az �r J�zus felt�madt (innen sz�rmazik a vas�rnap meg�nnepl�se). Az els� n�gy �vsz�zadban nem volt k�l�n h�sv�t �nnepe, mert minden vas�rnap h�sv�t volt. Csak a IV. sz�zadban hat�rozt�k el, hogy a sok vas�rnap k�z�l melyiket emelik ki h�sv�t �nnep�nek. Ilyenform�n a kereszty�ns�g �nnepe J�zus felt�mad�s�nak eml�k�nnepe, teh�t az �r Isten �j teremt�se, �j kezd�s�nek az �nnepe. Olvassuk az Apostolok Cselekedeteir�l �rott k�nyvben, hogy m�r az els� kereszty�nek is mindig a h�t els� napj�n (vas�rnap) gy�ltek �ssze (20,7): „A h�tnek els� napj�n pedig a tan�tv�nyok egybegy�lv�n a keny�r megszeg�s�re, P�l pr�dik�l vala n�kik, mivelhogy m�snap el akara menni: �s a tan�t�st megny�jt� �jf�lig.” A keny�r megszeg�s�n az �rvacsorav�telt is �rtett�k az els� kereszty�nek.

 

Az �sz�vets�g idej�n Isten v�lasztott n�pe a zsid� n�p volt. A zsid� n�pnek volt egy megk�l�nb�ztet� jegye, a k�r�lmet�lked�s, �s volt egy jellemz� �nnepe, a szombat. Az �jsz�vets�gben Isten v�lasztott n�pe a kereszty�n egyh�z. Ennek megk�l�nb�ztet� jegye a kereszts�g jellemz� �nnepe, a vas�rnap. De a Szent�r�sban ez is meg van �rva (R�m 14,5–6): „Emez az egyik napot k�l�nbnek tartja a m�sikn�l, amaz pedig minden napot egyform�nak tart. Ki-ki a maga �rtelme fel�l legyen meggy�z�dve. Aki �gyel a napra, az �r�rt �gyel, aki nem �gyel a napra, az �r�rt nem �gyel, aki eszik, az �r�rt eszik, mert h�l�kat ad az Istennek, �s aki nem eszik, az �r�rt nem eszik, �s h�l�kat ad az Istennek.” Vagyis nem az a fontos, hogy pontosan milyen napot �nnepel�nk, hanem az a fontos, hogy �nnepelj�nk, hogy hallgassuk Isten ig�j�t. Templomba menni lehet nem csak vas�rnap, szabad szombaton vagy cs�t�rt�k�n is. Isten k�zel�ben �lni, templomi �nekeket �nekelni lehet m�s napokon is. Nem �gy van, hogy Isten az egyik napot jobban elfogadja, mint a m�sik napot, hanem �gy van, hogy az �r J�zus felt�mad�s�nak eml�k�re a kereszty�ns�g k�l�n�sk�pp �nnepli a vas�rnapot, �s ez egy j� alkalom, mert akkor szabadnap is van, �s az �r J�zus felt�mad�sa eml�k�re mindenki mehet a templomba. Ezt mondja a K�t�: Az Igehirdet�s �s az iskol�k fenntartassanak, �s �n k�l�n�sen �nnepnapokon Isten gy�lekezet�be szorgalmasan elj�rjak, Isten ig�j�t tanuljam, a szent s�kramentumokkal �ljek, az Urat a szentek k�z�ss�g�ben seg�ts�g�l h�vjam, �s Krisztus szerint adakozzam. Tov�bb�, hogy gonosz cselekedeteimmel felhagyjak, engedv�n, hogy az �r v�gezze bennem Szentlelke �ltal a maga munk�j�t, �s �gy az �r�kk�val� �nnepet m�r e f�ldi �letben elkezdjem. Vas�rnap felemel� �rz�s nagy gy�lekezettel Isten el�tt a templomban lenni. De hogyha t�rt�netesen olyan a munkabeoszt�som, hogy vas�rnap nem tudok j�nni, akkor el kell j�nn�m egy h�tk�znap Isten ig�j�t hallgatni �s �t dics�rni. A l�nyeg az, hogy elmenjek, ott legyek, �s �ljek az �rvacsor�val, �s k�vessem az �r J�zust.

 

Vas�rnap �s az �nnepeken nem keser� k�telezetts�g templomba menni, hanem egy alkalom Istenhez k�zelebb ker�lni. Aki vas�rnap is dolgozik, akkor is, amikor pihenhetne �s Istenhez mehetne, az saj�t mag�t csapja be, az �nneptelen�l �li le az eg�sz �let�t, �s nem fog tudni t�bbre �rkezni, mint az, aki vas�rnap pihen �s templomba megy, mert kif�rad a lelke is, a teste is, �s haladatlanabb lesz a munk�j�ban. K�t egym�s mellett l�v� gy�lekezetben szolg�ltam, amikor fiatal lelkip�sztor voltam. Az egyikben vas�rnap d�lel�tt, d�lut�n mindig zs�folva volt a templom, m�g a padok k�z�tt is �lltak, a m�sikban alig j�ttek el, vas�rnap is dolgoztak, de az�rt ebben a m�sikban nem voltak gazdagabbak az emberek, pedig a f�ldj�k ugyanolyan j� volt, �s a k�r�lm�nyeik is ugyanolyan j�k voltak. Ink�bb szeg�nyebbek �s elkeseredettebbek voltak, mert nem volt lelki erej�k, nem volt vas�rnapjuk, saj�t magukat fosztott�k meg az �nnept�l. Az �nnep az �let aj�nd�ka, Isten aj�nd�ka, hogy sz�p legyen az �let. Id�t kell mindig szak�tanunk re�, mert akkor felt�lt�d�nk. Ha egy akkumul�tort mindig haszn�lunk, �s nem t�ltj�k fel sohasem, kimer�l. Ha egy aut�val mindig csak megy�nk, �s nem tankoljuk fel, egyszer csak ki�r�l, �s nem megy tov�bb. �ppen �gy van a lelk�nk is. A lelk�nket is t�pl�lni kell, fel kell tankolnunk mindig az�rt, hogy legyen lelki er�nk, mert az �lethez sok minden sz�ks�ges: eg�szs�g, p�nz, h�z, el�rehalad�s, tud�s, de lelki er� is sz�ks�ges hozz�. Sokan vannak a gazdagok k�z�tt is, akik �ngyilkosok lesznek. Vannak, akik az�rt roppannak �ssze, mert nem siker�l a felv�telij�k az egyetemre, vagy nem siker�l az �let�k terve, �s szerencs�tlen emberek lesznek, mert a p�nzt�rc�juk ugyan tele van, de a lelk�k �res lett. De vannak olyan emberek is, akik mindennel meg tudnak harcolni, mert lelki erej�k van. Ilyenek voltak az erd�lyi fejedelmek: Bocskai Istv�n, Bethlen G�bor �s I. R�k�czi Gy�rgy is. Bethlen G�bor huszonkilencszer olvasta v�gig a Bibli�t, �s R�k�czi is t�bb mint h�sszor. Bibliaolvas�, Isten k�zel�ben �l� emberek voltak, �s ez�rt volt lelki erej�k mindenre.

 

Felvethetn�nk azt a k�rd�st is, hogy mi�rt kell templomba j�rnunk, hiszen hamar elfelejtj�k a pr�dik�ci�kat, amiket ott hallunk. Egy r�gi t�rt�net arr�l besz�l, hogy egy faluban �lt egy fiatalember, aki minden vas�rnap a templomban volt, de vas�rnapt�l szerd�ig-cs�t�rt�kig m�r elfelejtette a templomban hallott pr�dik�ci�t. Azon gondolkozott, hogy akkor neki �rdemes-e a templomba j�rni, ha �gysem tudja memoriz�lni a hallottakat? Az erd�ben �lt egy id�s b�lcs ember, elment hozz�, �s megk�rdezte t�le, mit tegyen, j�rjon-e templomba vagy sem, mert �gyis mindig elfelejti az ig�t. Az �regember azt felelte: Mindj�rt megmondom, de l�gy sz�ves, el�bb vedd ezt a vessz�kosarat, �s a patakb�l hozz nekem egy kos�r vizet. A fiatalember sz�gyellte mondani, hogy ezt nem lehet, le is ment a patakra, megmer�tette a kosarat, de mire fel�rt az �regemberhez, nem maradt benne egy csepp v�z sem. Kifolyt a v�z, mondta. Nem baj, felelte az �reg, menj vissza, pr�b�ld meg �jra. Mikor tizedszer is visszak�ldte, a fiatalember t�relme elfogyott, �s azt mondta: Mi�rt tetszik engem k�ldeni kos�rral vizet mer�teni, nem tetszik l�tni, hogy kifolyt a v�z a kos�rb�l? Az �regember azt felelte: Igen, a v�z kifolyt, de n�zd meg, milyen tiszta lett a kos�r. �gy van ez a pr�dik�ci�val is. Az Isten ig�je �tfolyik rajtunk, el is felejtj�k, mir�l volt sz�, de megtisztul bele a lelk�nk. �tmos, megmos, tiszt�v� tesz az Isten ig�je. Az �r J�zus azt mondta a tan�tv�nyainak, mikor b�cs�zott t�l�k: „Ti m�r tiszt�k vagytok ama besz�d �ltal, amelyet �n sz�ltam n�ktek.” Megtiszt�totta lelk�ket az �r besz�de. Az igehirdet�s is (ha im�dkozunk �s odafigyel�nk) megtiszt�tja a sz�v�nket.

 

�n nem tudom, hogy n�latok milyen tiszta a kos�r. �desany�tok, �desap�tok, a testv�reitek milyen b�kess�gben, milyen szeretetben �lnek, milyen boldogs�g van otthon. Sohasem veszekednek, sohasem kiab�lnak, nincs k�romkod�s, csak sz�p besz�d? Adja Isten, hogy �gy legyen. Az�rt senkinek sem t�k�letesen tiszta a kosara, a lelke, mert mindennap megfert�z, bepiszk�t benn�nket valamivel az �let. Az�rt kell templomba j�rnunk, hogy megtisztuljon a kos�r, a lelk�nk. Az �rtelmes ember gondot visel a test�re, vigy�z arra, hogy ne betegedjen meg, ne menjen t�nkre, ez�rt mosdik �s eszik, hogy rendben tartsa a test�t. Ha beteg, elmegy az orvoshoz, �jszaka alszik, mert tudja, hogy ha nem pihen �s kif�radt, akkor nem tud dolgozni, teh�t gondoskodik arr�l, hogy er�s�dj�n, fel�d�lj�n a teste.

 

Az ember azonban nem csak testb�l, hanem l�lekb�l is �ll. A lelk�nket is t�pl�lni kell, �ppen �gy, mint a test�nket. A lelk�nket is etetni kell, �ppen �gy, mint a test�nket. �s mivel etetj�k a lelk�nket? Az er�szak-filmek, a benn�nket k�r�lvev� gonoszs�g, �nz�s, hazugs�g, veszeked�s csak az � embert etetik benn�nk. Az �j embert is etetni kell, a lelk�nket is t�pl�lni kell. Ez�rt kell j�rni a templomba �s otthon is Bibli�t olvasni. Isten kegyelme, hogy templomba j�rhatunk. Az �nnep Isten aj�nd�ka. Figyelj�tek meg, ezt az aj�nd�kot m�g az �llatoknak is meg akarja adni Isten. Az�rt van �gy �rva a T�zparancsolatban: Semmi dolgot ne t�gy azon a napon se magad, se fiad, se szolg�d, se szolg�l�le�nyod, se �kr�d, se barmod… Megd�bbent� dolog, hogy van sok f�lrevezetett ember, akit�l ellopta a S�t�n a vas�rnapot, �s m�g azzal az aj�nd�kkal sem �l, amit Isten az �llatoknak is megadott. K�rdezz�tek meg azokat, akik templomba j�rnak: szeg�nyebbek lettek-e vele? �s m�gis h�nyan �lik le az �let�ket �r�k�s robotban, �gy, hogy m�g egy b�k�s vas�rnapjuk sem volt. A vas�rnapot el kell fogadnunk Isten kez�b�l, hogy �let�nk boldog legyen. Isten seg�tsen meg benneteket, hogy j� templomba j�r�k legyetek, s akkor megl�tj�tok, mennyivel boldogabb �s nyugodtabb lesz az �letetek, mert akkor Isten v�gzi bennetek Szentlelke �ltal a maga munk�j�t, megtiszt�tja a l�lek kosar�t, �s er�t ad mindennel megk�zdeni.