„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.”Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16
Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik szívem. Zsoltár 28,7
… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti." Karl Barth
A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...
Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .
E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben, a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal
2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó
„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
- A Heidelbergi Káté gyakorlati magyarázata Csiha Kálmán Az Isten ösvényein
69. kérdés: Miképpen emlékeztet és biztosít téged Isten a keresztségben arról, hogy Krisztusnak a keresztfán való egyetlenegy áldozata neked javadra szolgál?
Felelet: Úgy, hogy a vízzel való külső leöntést maga Krisztus rendelte, és egyúttal azt ígérte, hogy az ő vére és Lelke az én lelkem tisztátalanságát, azaz minden bűnömet oly biztosan lemossa, mint amilyen bizonyosan leviszi külsőleg a test szennyét a víz, amellyel megmosakodom.
A keresztség vize szent jelkép. Amiképpen a víz megmossa a testünket, ha megmosakodunk benne, éppen úgy Jézus Krisztus vére, bocsánata, értünk való halála, szenvedése tisztára mossa a mi lelkünket. Ha így van, akkor jelent-e valamit kereszteléskor a kiöntött víz mennyisége? Nem jelent semmit sem, hiszen csak jelkép. Az őskeresztyének idejéből származó iratokból olvassuk: az is megtörtént, hogy a sivatagban kellett megkeresztelni valakit, ahol nem volt víz. Akkor leástak a földbe addig, amíg kaptak egy kis nedves homokot, és azzal kereszteltek. Nem az anyag mennyisége számít, hanem Jézus Krisztus érettünk való halála és ígérete. A keresztség azt példázza, amit a Jelenések könyvében olvasunk: „És a Jézus Krisztus minket szeretett, és megmosott bennünket a mi bűneinkből az ő vére által” (Jel 1,5). A keresztség erre emlékeztet. Ezenkívül a keresztség beiktatás is a keresztyén anyaszentegyházba. Jegy a lelkünkön, hogy Krisztuséi vagyunk.
70. kérdés: Mit jelent a Krisztus vérével és lelkével való megmosatás?
Felelet: Jelenti, hogy Istentől bűnbocsánatot nyerünk kegyelemből, Krisztus véréért, melyet érettünk az ő áldozatában a keresztfán kiontott. Továbbá jelenti, hogy Szentlélek megújít és Krisztus tagjává szentel, hogy a bűnöknek napról napra mindinkább meghaljunk és istenfélő és feddhetetlen életet éljünk.
Vagyis a keresztség egyúttal beiktatás a keresztyén anyaszentegyházba, Krisztus közösségébe.
71. kérdés: Hol ígérte Krisztus, hogy ő minket vérével és lelkével oly bizonyosan megmos, mint ahogy a keresztség vize megmos bennünket?
Felelet: A keresztség szereztetési Igéjében, ahol így szól: „Elmenvén azért tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében”.
„Aki hisz és megkeresztelkedik, idvezül; aki pedig nem hisz, elkárhozik.” Ez ígéretet másutt is ismétli az Írás, mikor a keresztséget újjászületés feredőjének és bűneink elmosatásának nevezi.
Figyeljük meg, hogy a keresztség szereztetési Igéjéhez hozzá van kötve az üdvösség ígérete: Aki hisz és megkeresztelkedik, idvezül; aki pedig nem hisz, elkárhozik.
Szabolcska Mihály Uram, maradj velünk!
Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?
…tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!
Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!
Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.
A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát.
A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal Oldal tetejére