„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.”Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16
Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik szívem. Zsoltár 28,7
… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti." Karl Barth
A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...
Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .
E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben, a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal
2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó
„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
- A Heidelbergi Káté gyakorlati magyarázata Csiha Kálmán Az Isten ösvényein
62. kérdés: És jó cselekedetünk miért nem lehet igazsággá Isten előtt, vagy annak valamelyes részévé?
Felelet: Azért, mert annak az igazságnak, mely Isten előtt megállhat, vétek nélkül valónak, tökéletesnek és Isten törvényével mindenben egyezőnek kell lennie. Ámde a mi legjobb cselekedeteink is ebben az életben mind tökéletlenek és bűnökkel fertőzöttek.
A megigazulás kérdésében a különböző keresztyén egyházak felfogása eltér egymástól. Pl. a katolikus egyházban nagyon hangsúlyozzák az érdemszerző jó cselekedeteket. Mi a Szentírásból azt tanultuk, hogy jó cselekedeteink nem az érdemszerzés vágyából, hanem Isten iránti hálából kell hogy fakadjanak. Ha valami jót teszünk, csak azért tehetjük, mert Isten nekünk erre lehetőséget adott. Az érdem az övé, és nem a miénk. Ha Ő engem megsegített, én is megsegítek mást, de anélkül, hogy én ezzel dicsekednék. Ezért nálunk nincs érdemszerző jó cselekedet, csak hálaadó jó cselekedet.
63. kérdés: Hogy lehet hát, hogy a mi jó cselekedeteinknek semmi érdeme se legyen, mikor Isten azokat mind ebben, mind a jövő életben jutalmazni akarja?
Felelet: A jutalom nem a mi érdemünkért adatik, hanem kegyelemből.
Isten sokszor megjutalmazza a jó cselekedetet. De ha a jó cselekedetet azért cselekszem, hogy jutalmat kapjak Istentől, akkor az már nem hálából fakadó jó cselekedet, hanem üzlet. Ha csak azért adok a koldusnak, mert Isten százannyit ad vissza, akkor ez már nem jó cselekedet, hanem jó vásár. Ismertem egy asszonyt, aki hitében az érdemszerző jó cselekedetekre támaszkodott. Amikor beteg lett, azt mondta: Én megkövetelem, hogy Isten jól bánjon velem, mert én mennyi embernek adtam ebédet. Aztán kiderült, ennek a családnak vendéglője volt, és igaz, hogy sok embernek adott ebédet, de pénzért. Ő ezt mégis úgy tekintette, mint különleges jó cselekedetet.
Isten megjutalmazza az igazi jó cselekedetet, de Isten előtt az a jó cselekedet, amelyért nem várunk jutalmat, mert a jutalom nem a mi érdemünkért, hanem kegyelemből és szeretetből adatik.
64. kérdés: Nem tesz-é ez a tan könnyelművé és gonosz emberekké?
Felelet: Nem, mert lehetetlen, hogy azok, akik igaz hit által Krisztusba oltattak, háládatosság gyümölcsét ne teremjék.
Fel lehet tenni a kérdést: Hogyha nem a jó cselekedeteinkért igazulunk meg Isten előtt, nem a jó cselekedeteinkért bocsát meg és ad örökéletet Isten, akkor érdemes-e jót cselekedni? Nem tesz ez a tan könnyelművé és gonosz emberekké? A válasz az: Nem, mert lehetetlen, hogy azok, akik igaz hit által Krisztusba oltattak, háládatosság gyümölcsét ne teremjék.
A keresztyén élet más, mint egy üzleti megfontolásból fakadó szerződés. A keresztyén élet nem érdekkeresés, hanem a szeretet és hála gyümölcse. Ahol azt mondja a vőlegény: kedves leszek a menyasszonyomhoz, elveszem feleségül, mert nagyon gazdag, és így nekem is jó dolgom lesz, az már csak érdekházasság. Az igazi házasság az, amikor szeretem a feleségemet, mert megtapasztaltam az ő lelki jóságát, szépségét, szeretetét, és ha nem hozna a házasságba semmit, akkor is szeretném, akkor is vele élnék, egyszerűen azért, mert szeretem. Az igazi szeretetben nincs érdek, az igazi szeretetben csak szeretet van. Így vagyunk az Istennel való kapcsolatunkban is. Ha igaz hit által Krisztusba oltatunk, akkor lehetetlen, hogy ne teremjük a háládatosság gyümölcsét. Beszéltünk egyszer a 20. kérdéssel kapcsolatosan a Krisztusba való oltatásról, arról, amikor az alanyba beoltják az oltóvesszőt, a kettő összeforr, és az eredeti vad alany jó gyümölcsöt terem. Lehetetlen, hogy ha egy szelíd almafát beleoltanak egy vad alanyba, akkor az oltott almafa ne jó gyümölcsöt teremjen. És az almafa nem tud körtét teremni, csak almát. Éppen úgy, ha szívünk egybeforrik Jézus Krisztussal, akkor nem tudunk gonoszak lenni, hanem abban telik örömünk, ha jót tudunk tenni. Ezért ellenőrizni tudjuk magunkat is azzal, hogy milyenek a cselekedeteink. Ha a hőmérőt betesszük a hónunk alá, rögtön megmutatja, van-e lázunk, betegek vagyunk-e vagy egészségesek. A hőmérő visszajelzi a test állapotát. Éppen így visszajelzik a lelkünk állapotát a cselekedeteink; megmutatják, hogy lelkileg egészségesek vagyunk-e vagy betegek, hogy csakugyan Jézus Krisztusé vagyunk-e, vagy eszünkben sincs reá hallgatni, és önzőek, gonoszak vagyunk, és csak fájdalmat okozunk a körülöttünk lévőknek. Ha így van, akkor hiába beszélünk arról, hogy Jézus Krisztuséi vagyunk, mert ez nem igaz, nem oltattunk bele, nem teremjük az Ő gyümölcsét. Viszont ha jót cselekszünk, akkor csakugyan Krisztus ereje dolgozik bennünk. Azt mondta az Úr Jézus az emberekről, hogy gyümölcseikről ismeritek meg őket. Mi is gyümölcseinkről ismerjük meg saját magunkat. Ezért fontos, hogy ezt az önvizsgálatot elvégezzük.
Szabolcska Mihály Uram, maradj velünk!
Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?
…tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!
Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!
Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.
A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát.
A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal Oldal tetejére