„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.”Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16
Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik szívem. Zsoltár 28,7
… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti." Karl Barth
A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...
Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .
E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben, a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal
2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó
„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
- A Heidelbergi Káté gyakorlati magyarázata Csiha Kálmán Az Isten ösvényein
59. kérdés: Nos hát, ha mindezeket hiszed: mi hasznát veszed?
Felelet: Azt, hogy Krisztusban Isten előtt megigazulok, és az örökélet örököse vagyok.
Mit jelent megigazulni? Azt, hogy Isten igaznak néz bennünket, megbocsátja a mi bűneinket, és elfogad Jézus Krisztusért, és Őérette nekünk örökéletet ad.
60. kérdés: Mi módon igazulsz meg Isten előtt?
Felelet: Egyedül csak a Jézus Krisztusban való igaz hit által, oly módon, hogy bár lelkiismeretem vádol, hogy Isten minden parancsolata ellen súlyosan vétkeztem, azoknak csak egyikét is soha meg nem tartottam, sőt még mindig hajlandó vagyok minden gonoszra: mégis Isten, az én minden érdemem nélkül, egyedül az ő ingyen kegyelméből nekem ajándékozza és tulajdonítja Krisztusnak tökéletes elégtételét, igazságát és szentségét, mintha én soha semmi bűnt nem tettem volna és semmi bűnöm nem lett volna, sőt, mintha én tanúsítottam volna mindazt az engedelmességet, amelyet Krisztus érettem tanúsított, de csak úgy, ha e jótéteményeket hívő szívvel elfogadom.
A reformáció tanítása: a Szentírás alapján solus Christus, egyedül a Jézus Krisztusban való hit által igazulok meg. Jézus Krisztusért Isten elfogad engem igaznak, és úgy néz, mintha nem vétkeztem volna. De ez a megigazulás akkor igazán megigazulás, ha közben vádol a lelkiismeret, hogy vétkeztem, sőt még most is sokszor vétkezem, és tudom, hogy önmagamban nem vagyok igaz. Ahogy Luther mondta: simul iustus et peccator: egyszerre vagyok igaz és bűnös. Isten nekem megbocsátott, és úgy fogad el, mintha igaz ember lennék, de ugyanakkor magamnak kell tudnom, hogy bűnös vagyok, hogy Isten minden parancsa ellen súlyosan vétkeztem, azoknak egyikét soha tökéletesen meg nem tartottam, sőt még mindig hajlandó vagyok minden gonoszra. Emlékeztek a bűnvalló imádságra, amit a templomban minden vasárnap elmondunk? „Megvalljuk és megismerjük szent Felséged előtt, hogy mi szegény bűnösök vagyunk, bűnben fogantatva hajlandók vagyunk minden rosszra, és soha meg nem szűnünk áthágni szent rendeléseidet. Mikor ezt cselekedjük, igazságos ítéletedből romlást és kárhozatot vonunk magunkra.” De tudjuk azt is, hogy bár ilyenek vagyunk, ha minden erőnkkel próbálunk megszabadulni a bűneinktől, Isten a mi minden érdemünk nélkül az Ő ingyen kegyelméből, Jézus Krisztusért megbocsát. Nekünk tulajdonítja, ajándékozza Krisztus tökéletes elégtételét, igazságát, szentségét. Úgy tekint ránk, mintha mi semmi rosszat nem tettünk volna, és semmi bűnünk nem lett volna, sőt minthogyha Krisztust igazán tudtuk volna követni, de csak akkor, és ez nagyon fontos, ha hívő szívvel elfogadom Jézus Krisztus értem való halálát, szenvedését, őszinte szívvel bánom bűneimet, és igyekszem megjavulni.
61. kérdés: Miért állítod, hogy egyedül csak a hit által igazulsz meg?
Felelet: Nem azért, mintha hitemnek érdeméért volnék kedves Isten előtt, hanem azért, mert Isten előtt az én igazságom egyedül a Krisztus elégtétele, igazsága és szentsége, amit pedig én másként el nem fogadhatok, sem el nem sajátíthatok, csupáncsak hit által.
A Sátán mindig megpróbál megkísérteni bennünket. Lehet, hogy aki hisz Jézus Krisztusban, hozzá tért, azt egyszer elfogja a lelki gőg, és most már úgy gondolja, hogy tökéletes, és megérdemli az örökéletet a hitéért, mert ímé, milyen hívő ember. Amikor valaki így gondolkozik, akkor már eleve vétkezett, mert a hit nem érdem, hanem ajándék, s azért igazulunk meg hit által, mert Isten bocsánatát, a Jézus Krisztusban adott megváltást egyedül a hit által tudjuk elfogadni, mint ahogyan a fényt csak a szemünkkel tudjuk felfogni. Gondoljunk a 28. kérdés magyarázatára. A mentőövet nekem kell megfognom. Krisztust nekem kell elfogadnom, és ezt csak hit által tehetem. Más ezt nem teheti meg helyettem. Pál apostol írja: „Kegyelemből tartattatok meg hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez.” De ha én hencegnék a hitemmel, és érdemeket kreálnék abból, hogy én hiszek Jézus Krisztusban, akkor olyan lennék, mint az a koldus, akit mikor megajándékoz egy gazdag ember, akkor elkezd dicsekedni, hogy milyen ügyes volt, megérdemelte az ajándékot, mert kinyújtotta utána a kezét. A hit nem beképzeltségre, hanem alázatra tanít. Arra, hogy milyen hatalmas és milyen jó az Isten, aki Jézus Krisztust elküldte utánunk, hogy mi el ne vesszünk.
Szabolcska Mihály Uram, maradj velünk!
Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?
…tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!
Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!
Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.
A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát.
A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal Oldal tetejére