XXII. �RNAPJA

 

57. k�rd�s: Mif�le vigasztal�sod van a testnek felt�mad�s�b�l?

 

Felelet: Az, hogy nemcsak lelkem vitetik azonnal az �let ut�n Krisztushoz, az � Fej�hez, hanem testem is Krisztus hatalma �ltal felt�masztatv�n, lelkemmel ism�t egyes�l, �s Krisztus dics�s�ges test�hez hasonlatos l�szen.

 

Sokan k�rdezik: Hogyha ezt a testet eltemetik, �s az elrothad a f�ldben, akkor hogyan fog felt�madni? Els�sorban tudnunk kell, hogy a Szent�r�s tan�t�sa szerint nem az a test t�mad fel, amelyet betesznek a kopors�ba, hanem egy mennyei test. A Szent�r�s tan�t�sa szerint a hal�llal az �let nem sz�nik meg, a lelkem azonnal az �let ut�n Krisztushoz vitetik. De a l�lek �nmag�ban megfoghatatlan, k�r�lhat�rolhatatlan. Az �r�k�letben is kell hogy legyen megjelen�si form�nk. Ha nem lenne test�nk itt a f�ld�n, nem tudn�nk besz�lni, nem tudn�nk megsimogatni egym�st, nem tudn�nk egym�sra n�zni, mert nem lenne mivel egym�sra n�zn�nk. Az �r�k�letben is lesz egy form�nk, nem csak megfoghatatlan f�st, k�d lesz�nk. Az a forma a mennyei test lesz. Hallgassuk meg, mit mond err�l a Szent�r�s (1Kor 15,33): „De mondhatn� valaki: Mi m�don t�madnak fel a halottak, �s milyen testtel j�nnek ki? Balgatag, amit te vetsz, nem elevenedik meg, hanemha megrothad el�bb. �s abban, amit elvetsz, nem azt a testet veted el, amely majd kikel, hanem puszta magot, tal�n a b�z��t vagy m�s egy�b�t. Az Isten pedig testet �d annak, amint akarta, �spedig mindenf�le magnak az � saj�t test�t.” Az ige ahhoz hasonl�tja a temet�st, mint amikor elvetj�k a b�z�t. Az elvetett b�zaszem nem elevenedik meg r�gt�n, hanem elrothad, elv�sz, �s abb�l n� majd ki a b�zasz�l. Ami kin� bel�le, nem olyan lesz, mint a b�zaszem, hiszen az kicsi, kem�ny, s�rga valami, s kin� bel�le egy z�ld sz�r, valami eg�szen m�s, mint amilyen a b�zaszem volt. �ppen �gy lesz a felt�mad�sban is. A mennyei test is m�s lesz, mint a f�ldi test. Ugyanaz a l�nyeg lesz benne, de eg�szen m�s alakban. „Vannak mennyei testek �s f�ldi testek. De m�s a mennyeiek dics�s�ge �s m�s a f�ldiek�. M�s a Napnak dics�s�ge �s m�s a Holdnak dics�s�ge �s m�s a csillagok dics�s�ge; mert csillag a csillagt�l k�l�nb�zik dics�s�gre n�zve. �ppen �gy a halottak felt�mad�sa is. Elvettetik romland�s�gban [l�tjuk, m�r bomlik a test, mikor elvetik], felt�masztatik romolhatatlans�gban [egy romolhatatlan test fog felt�madni], elvettetik gyal�zatoss�gban, felt�masztatik dics�s�gben, elvettetik er�telens�gben, felt�masztatik er�ben” (1Kor 15,40–43). �s most j�l figyeljetek: „Elvettetik �rz�ki test, felt�masztatik lelki test. Van �rz�ki test, �s van lelki test is.” Mit jelent az, hogy �rz�ki test? Itt a f�ld�n �rz�ki testben �l�nk. Enn�nk kell, felt�madtak benn�nk az �letsz�ks�gletek, toalettre kell menni, anyagcser�nk van, szexu�lis �letet �lnek az emberek. Ez az �rz�ki test, ami megbetegszik, vagy meghal, amit eltemetnek, ami megrothad. S milyen a lelki test? A lelki testet az �rz�ki test ut�n kapjuk, mert �gy �rja az Ige: „De nem a lelki az els�, hanem az �rz�ki, azut�n a lelki. Az els� ember f�ldb�l val�, f�ldi, a m�sodik ember, az �r, mennyb�l val�. Amilyen ama f�ldi, olyanok a f�ldiek is, �s amilyen ama mennyei, olyanok a mennyeiek is. �s amik�ppen hordtuk a f�ldinek �br�zatj�t, hordani fogjuk a mennyeinek �br�zatj�t is” (1Kor 15,46–49). Ez�rt mondja a K�t�, hogy J�zus Krisztus dics�s�ges test�hez hasonl� lesz a mi mennyei test�nk is. Keveset tudunk arr�l, hogy milyen a mennyei test. De tudjuk azt, hogy milyen nem. Nem betegszik meg. Nincs bez�rva a t�r dimenzi�j�ba. Be volt z�rva az ajt�, �s J�zus azon kereszt�l l�pett be felt�mad�sa ut�n. Hogyha akart�k, megtapogathatt�k, majd mikor nem is gondolt�k, elt�nt. Valami eg�szen m�s ez, mint a megszokott f�ldi test. M�g akkor is keveset tudunk r�la, ha le van �rva, hogyan tal�lkozott felt�mad�s ut�n 40 napig a tan�tv�nyokkal. Az �r�k�let annyira felett�nk van, hogy azt felfogni t�k�letesen nem tudjuk. K�pzeljetek el egy s�kot, pl. egy pap�rlapot �s egy s�klak�t, akinek nincs �rz�ke csak a s�khoz, tudja azt, hogy jobbra, balra, el�re, h�tra, de fogalma sincs arr�l, hogy van fent �s lent, azt egy�ltal�n nem tudja megk�l�nb�ztetni �s �szrevenni, erre m�g a gondolatrendszere is hi�nyzik, mint a vaknak a l�t�s. Ha �n erre a pap�rlapra r�teszek egy ceruz�t a kihegyezett v�g�vel, akkor mit tapasztal a s�klak� a ceruz�b�l? Egy pontot, ami a s�kon, a pap�ron megjelenik. Azonban a ceruza mennyivel t�bb ann�l az egy pontn�l. Az az egy pont is a ceruz�hoz tartozik, de a ceruza a t�rben m�rhetetlen�l t�bb ann�l a pontn�l, amit a s�klak� bel�le �rz�kel. �ppen �gy vagyunk az �r�k�let dolgaival is. Nagyon keveset tudunk felfogni, �rz�kelni abb�l, amit Isten akar nek�nk aj�nd�kozni. Egyet azonban tudunk: nem ebben az �rz�ki testben t�madunk fel, hanem a lelki testben. Ha valaki nyomor�k, s�nta, p�pos, mozg�ss�r�lt volt, annak nem kell agg�dnia, hogy majd az �r�k�letben is az lesz. Az �r�k�letben majd m�sk�ppen lesz, a lelki test nem fog betegs�geket �s f�jdalmakat hordozni.

 

Mi a l�lek? Van benn�nk valami, ami nem anyag. Egyszer egy iskol�ba bej�tt egy ellen�r, �s vizsg�ztatta a gyermekeket. Amikor azok a besz�lget�s folyam�n azt mondt�k, hogy az ember testb�l �s l�lekb�l �ll, az ellen�r azt mondta: csak teste van az embernek, l�lek nincs. Erre a tan�r elkezdte k�rdezgetni az egyik gyereket, akinek az �desanyja azel�tt k�t h�ttel halt meg, az �desanyja fel�l. A gyermek v�g�l is s�rva fakadt. Akkor azt k�rdezte a tan�t� az ellen�rt�l: Most ennek a gyermeknek mije f�j, hogy s�r? Megvertem tal�n? F�j a teste? Az ellen�rnek be kellett ismernie, hogy a lelke f�j. Nemcsak testi f�jdalmaink vannak, hanem vannak lelki f�jdalmaink is. A b�nat, szomor�s�g, gy�sz, lelkiismeretfurdal�s mind f�jdalom. Ha megv�gom az ujjamat, akkor a testem f�j, de ha csal�dtam valakiben, vagy megb�ntottak, akkor a lelkem f�j. Ami f�j, az pedig van. Innen is tudjuk, hogy van lelk�nk, mert n�ha f�jni szokott. A l�lek nem anyag, nem test, valami eg�szen m�s. Tulajdons�ga a szeretet, a gy�l�let, a b�nat, a rem�nys�g. Lehet ezt m�rni kil�val, hosszm�rt�kkel, �rm�rt�kkel? Nem lehet. M�gis l�tezik. Valami eg�szen m�s, ami azonban itt a f�ld�n szorosan egybe van kapcsolva a test�nkkel. Lelki�llapotunk f�gg a testi �llapott�l, de testi �llapotunk is f�gg a lelki�llapotunkt�l. Vannak, akik hit �ltal gy�gyulnak meg. (De maga az �r�m is tud gy�gy�tani, �s a b�nat is meg tud beteg�teni testileg is.) A test �s l�lek egy val�s�g k�t oldala. Itt a f�ld�n a lelk�nk kifejez�si eszk�ze, megjelen�si form�ja, f�ldi ruh�ja a f�ldi test�nk. Az �r�k�letben a lelk�nknek egy m�sik ruh�ja lesz, a mennyei test�nk.

 

58. k�rd�s: Mif�le vigasztal�sod van az �r�k�letr�l sz�l� vall�st�teledb�l?

 

Felelet: Az, hogy mivel m�r e mostani �letemben is �rzem sz�vemben az �r�k�let kezdet�t, ez �let ut�n oly t�k�letes boldogs�gom lesz, amilyent soha szem nem l�tott, f�l nem hallott, sem emberi sz�v meg nem gondolt, amelyben Istent mind�r�kk� magasztalom.

 

Az �r�k�let kezdet�t m�r itt a f�ld�n is �rzem sz�vemben – mondja a K�t�. Ezt val�ban meg is lehet �rezni annak, aki k�zel van Istenhez. Aki szereti Istent, templomba j�r, im�dkozik, Bibli�t olvas, benne van az Isten szeretet�nek az �ramk�r�ben, az tudja, hogy van �r�k�let, az nem f�l �gy a hal�lt�l, mint m�sok, akik ezt nem tudj�k. A hal�l ut�ni �let titk�t m�r az orvostudom�ny is boncolni kezdi. Bizony�ra hallottatok azoknak a vallom�s�r�l, akiket a klinikai hal�lb�l hoztak vissza. Legt�bbj�k arra eml�kezett, hogy egy s�t�t folyos�n vagy alag�ton ment �t, aminek a v�g�n er�s f�nyess�g vagy f�nyes alak v�rta �s nagy szeretet. Soknak f�jdalmas volt a visszat�r�s, volt, aki azt �ll�totta, hogy l�tta aut�balesetet szenvedett test�t k�v�lr�l. Ezek felett a vallom�sok felett lehet vitatkozni, lehet orvosilag tov�bb vizsg�lni a k�rd�st. A mi hit�nk alapja J�zus Krisztus felt�mad�sa �s az � �r�k�letr�l sz�l� �g�rete. �rdemes azonban tudnunk err�l a jelens�gr�l is.

 

Persze az �r�k�let k�rd�se tit�letek messze esik, mert m�g fiatalok vagytok, s az eg�sz �let el�ttetek van. Az itteni �let gondja foglal le teljesen, fiatals�g, szerelem, p�lyav�laszt�s, �s ez norm�lis dolog. M�gis gondolnotok kell az �r�k�letre is, mert egyszer mindenkinek meg kell halni, s egyszer mindenkinek �t kell menni vagy az �r�k�letbe, vagy az �r�k k�rhozatba, vagy a mennyorsz�gba, vagy a pokolba. Ezt nem lehet megsp�rolni. Ezenk�v�l mindny�junknak vannak szeretteink, �desany�tok, �desap�tok, testv�retek, �s soha nem lehet tudni, ki mikor hal meg, kit mikor h�v haza Isten, s akkor fel kell hogy legyen k�sz�lve a lelketek arra: van �r�k�let. �r�k�let n�lk�l az eg�sz f�ldi �let �rtelmetlen �s c�ltalan lenne. Az �r�k�let adja meg mindennek az �rtelm�t. A K�t� �s a Szent�r�s szerint ott t�k�letes boldogs�gunk lesz, amilyent soha szem nem l�tott, f�l nem hallott, sem emberi sz�v meg nem gondolt. Egyszer�en az�rt nem gondolt meg soha emberi sz�v, mert nem tudja elk�pzelni, milyen lesz az �r�k�let. Gondoljatok arra, hogy itt a f�ld�n csak a f�ldi sz�ps�gekb�l milyen keveset tudunk felfogni. Nem t�k�letes a hall�sunk. Vannak ultrahangok, amiket mi nem hallunk, de meghallj�k az �llatok, pl. a kuty�k, vannak ultrasz�nek, amiket mi nem l�tunk, de l�tj�k esetleg a m�hek. Az eg�sz sz�nsk�l�nak mi csak nagyon kis r�sz�t l�tjuk, �s az eg�sz hangmez�nek csak egy kis t�red�k�t halljuk. Milyen gy�ny�r� lehet maga a teremtett vil�g is, s abb�l milyen keveset l�tunk, alig egyp�r sz�nt �s azoknak a kever�keit. Milyen m�s lesz majd az �r�k�letben, ahol k�zel l�tjuk Isten szeretet�t, a teremtett vil�g minden sz�ps�g�t �s annak a m�sik, sz�munkra l�thatatlan vil�gnak is a csod�it. P�l apostol �rja (val�sz�n�leg mag�r�l) a Korinthusbeliekhez �rt II. lev�l 12. r�sz�ben: „A dicsekv�s azonban nem haszn�l n�kem: r�t�rek az�rt a l�tom�sokra �s az �rnak kijelent�seire. Ismerek egy embert a Krisztusban, aki tizenn�gy �vvel ezel�tt (ha testben-�, nem tudom, ha testen k�v�l-�, nem tudom: az Isten tudja) elragadtatott a harmadik �gig. �s tudom, hogy az az ember (ha testben-�, ha testen k�v�l-�, nem tudom: az Isten tudja) elragadtatott a paradicsomba, �s hallott kimondhatatlan besz�deket, amelyeket nem szabad embernek kibesz�lnie.” Nem sokat mond nek�nk P�l apostol a paradicsomr�l, csak azt, hogy hallott kimondhatatlan besz�deket. De k�pzelj�tek el, hogy ha az eg�sz emberi t�rsadalom vak lenne, s ebben a vak t�rsadalomban valakinek megny�lna a szeme, �s l�tn� a naplement�t �s a vir�gok sz�n�t, vajon el tudn� mondani a t�bbieknek, mit l�tott? Nem tudn� elmondani, mert nem ismern� azokat a szavakat, hogy f�ny, piros, �rny�k, k�k, z�ld. Nem tudna semmit sem elmondani, m�g azt sem, hogy l�tott, mert azt a sz�t sem ismern�, hogy l�tni, csak azt tudn�, hogy olyan dolog t�rt�nt vele, amit nem tud elmondani. �gy volt valahogy P�l is, amikor Isten megengedte, hogy bel�sson egy pillanatra az �r�kk�val�s�gba. Ez�rt mondja a K�t� azt, hogy olyan t�k�letes boldogs�g lesz, amilyet szem nem l�tott, f�l nem hallott, sem emberi sz�v meg nem gondolt.

 

Mi a f�ldi �let legnagyobb �r�me? K�pzelj�tek el, hogy egy nagyon sz�p ruh�t kapn�tok, de minden bar�totok �s minden bar�tn�t�k elfordulna t�letek, �s nem �llna veletek sz�ba. Akkor boldogok lenn�tek? Nem. K�pzelj�tek el, kapn�tok egy nagy �sszeget, de az eg�sz faluban vagy v�rosban mindenki gy�l�lne benneteket, f�lrefordulna, �s nem sz�lna hozz�tok. Boldogok lenn�tek? Nem. A boldogs�ghoz hozz�j�rul �s seg�thet a p�nz �s az anyagi el�rehalad�s is, de a boldogs�gnak nem ez a l�nyege, a boldogs�gnak a l�nyege a szeretet. Egy �rva gyermeknek lehet nagyon sz�p ruh�ja, de ha nincs �desanyja �s �desapja, aki szeresse, nem tud igaz�n boldog lenni. �s lehet, hogy egy m�sik gyermeknek nincs sz�p ruh�ja, de igaz szeretet veszi k�r�l otthon, �t�lelik, megsimogatj�k, meg�rtik, �s im�dkoznak �rte, �s vele vannak, akkor az a gyermek m�gis boldog. A boldogs�g forr�sa a szeretet. Ha a f�ld�n az emberi szeretet tud igaz�n boldogg� tenni, akkor az �r�k�letben mennyivel ink�bb boldogg� tud tenni az Isten l�that� �s k�zel val� szeretete. Ez�rt mondja a K�t�, hogy majd ott Istent mind�r�kk� magasztalom.