„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.”Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16
Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik szívem. Zsoltár 28,7
… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti." Karl Barth
A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...
Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .
E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben, a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal
2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó
„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
- A Heidelbergi Káté gyakorlati magyarázata Csiha Kálmán Az Isten ösvényein
33. kérdés: Miért neveztetik Krisztus Isten egyszülött Fiának, ha mi is Isten fiai vagyunk?
Felelet: Azért, mert egyedül csak Krisztus Istennek örök természete szerint való Fia; mi pedig őérette kegyelemből fogadtattunk Isten gyermekeivé.
Krisztus nem teremtetett, hanem született. Istentől jött, úgy, mint ahogy a napsugár a Napból. Mi kegyelemből fogadtattunk Isten gyermekeivé. Emlékeztek, mondtam példázatképpen, hogy egy gazdag édesapa gyermeke találkozik egy szegény, rongyos, éhes koldusgyermekkel. Megsajnálja nagyon ezt a szegény gyermeket, neki adja minden pénzét, felöltözteti, és hazaviszi a szüleihez, és azt mondja: Édesapám, én úgy megszerettem ezt a gyermeket, az én kedvemért engedd meg, hogy itt legyen a mi házunkban. Fogadjuk örökbe. És az édesapa, mivel jószívű, örökbe fogadja ezt a gyermeket. Ez a gyermek éppen úgy az apa házában nő fel, mint a másik gyermek, csakhogy mégis különbözik tőle. Nem az apa természet szerinti gyermeke, hanem csak egy örökbe fogadott gyermek. Éppen így vagyunk mi is Isten kegyelemből örökbe fogadott gyermekei Jézus Krisztusért.
34. kérdés: Miért nevezed őt mi Urunknak?
Felelet: Mert ő mind testünket, mind lelkünket a bűntől és a Sátán minden hatalmától nem aranyon vagy ezüstön, hanem az ő drága vérén váltotta meg és tette a maga tulajdonává.
Az ókorban voltak rabszolgák és voltak urak. A rabszolgák sokszor gazdát cseréltek a rabszolgapiacon. Ha valaki megvette a rabszolgatartótól a rabszolgáját, akkor ezentúl a rabszolga az övé volt, és ő volt ennek a rabszolgának az ura. Most képzeljük el, hogy volt egy gonosz lelkű rabszolgatartó, aki ütötte-verte a rabszolgáit, és örült annak, ha azok szenvedtek. Ha arra járt egy jó úr, aki megvette a szenvedő rabszolgát azért, hogy szép életet adjon neki és felszabadítsa, akkor ő lett ennek a rabszolgának az ura, a megváltó ura, aki megváltotta, kiváltotta őt a szolgaságból. Jézus Krisztus nélkül mindannyian a gonosz rabszolgatartó úr, a Sátán kezében lennénk. Ezt a gyakorlatban is megfigyelhetjük. Akik az alkoholizmus, a kábítószer, a paráznaság, a züllés vagy a gyilkos gondolatok rabjai, azokon uralkodnak ezek a szenvedélyek, s a szenvedélyeken keresztül uralkodik rajtuk mint gonosz rabszolgatartó a bűn, a Sátán. A jó úr, aki jött megváltani bennünket, Jézus Krisztus. Ő azt akarta, hogy mi ne szenvedő rabszolgák legyünk, ezért megváltott bennünket, vagyis megfizetett érettünk, kiváltott bennünket, megvett bennünket a Sátán hatalmától. Ez a vásár nem aranyon vagy ezüstön, hanem az ő drága vérén történt meg, vagyis a keresztfán érettünk való szenvedésében. Így váltott meg és így tett bennünket a maga tulajdonává. Ezért ő a mi Urunk, s mi hozzá tartozunk, ő véd és őriz bennünket.
Aki ezt megérti, annak az életében nagy tulajdoncsere fog végbemenni, az máshoz fog tartozni, mint akihez addig tartozott, ameddig nem hitt Jézus Krisztusban. Valahogy olyan ez a hozzá való tartozás, mint a szerelem. Ha valakit megszeretünk, akkor egyszerre csak érezzük, hogy az övéi vagyunk, jó vele együtt lenni. Tartózkodunk attól, ami neki fáj, szeretünk neki örömet szerezni. Így van ez Jézussal is. Ha hozzá kapcsolódunk, s megértjük azt: Ő megváltott bennünket, feltámad a szívünkben az öröm, hogy az övéi lehetünk, és mindenben úgy igyekezünk élni, hogy neki örömet tudjunk szerezni, mert ami neki öröm, az nekünk is öröm lesz. Ezért mondja az első kérdés: egyetlenegy vigasztalásom, hogy mind testestől, mind lelkestől, akár élek, akár halok, nem önmagamé, hanem az én hűséges Uramnak és Megváltómnak, a Jézus Krisztusnak a tulajdona vagyok. Ez az uralom felettünk nem a kegyetlen rabszolgatartó uralma a rabszolgával szemben, hanem annak az Úrnak az uralma, aki megváltott bennünket a bűntől és azután szabaddá tett, hogy most már szeretetből engedelmeskedjünk neki, és fogadjuk el felettünk való Úr voltát. Ezért mondja a Szentírás: „Mindazonáltal nekünk egy Istenünk van, az Atya, akitől van a mindenség, mi is őbenne, és egy Urunk, a Jézus Krisztus, aki által van a mindenség, mi is Őáltala” (1Kor 8,6).
Szabolcska Mihály Uram, maradj velünk!
Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?
Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?
…tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!
Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!
Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.
A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát.
A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal Oldal tetejére