X. �RNAPJA

 27. k�rd�s: Mi az Isten gondvisel�se?

Felelet: Isten mindenhat� �s minden�tt jelen val� ereje, mellyel a mennyet �s a f�ldet minden teremtm�nnyel egy�tt mintegy k�zen tartja, �s �gy igazgatja, hogy fa �s f�, term�keny �s term�ketlen esztend�k, es� �s asz�ly, az �tel �s ital, a j� eg�szs�g �s betegs�g, a gazdags�g �s szeg�nys�g, sz�val minden, nem v�letlens�gb�l, hanem az � atyai tan�cs�b�l �s akarat�b�l j�.

Isten k�zen tartja a vil�got, �s igazgatja azt. Persze ezt nem vessz�k sokszor �szre. Ha egy kicsi bogarat a kez�nkbe vesz�nk, az nem tudja, hogy a kez�nk�n van, mert nem �ri fel �sszel. Mi is sokszor csak k�s�n vessz�k �szre, hogy Isten v�delmez� keze vigy�zott re�nk. Pedig Isten gondvisel�se minden�tt jelen val� er�, ami kiterjed a vil�gegyetem �llapot�ra �s szem�lyesen mire�nk is.

Ez a gondvisel� er� tartja fenn a vil�got. Mi nem tudjuk elk�pzelni, hol van a vil�gegyetem alja, sz�le, mi�rt nem zuhannak egym�sra a csillagrendszerek, galaktik�k. V�ges emberi agyunk egyszer�en nem tudja felfogni a v�gtelen vil�got. De Isten ezt �tl�tja, s gondvisel�s�vel fenntartja �s igazgatja. Istennek ez a term�szetre ki�rad� gondvisel�se minden�tt l�tszik. Tudjuk, hogy forog a f�ld, ez�rt van nappal �s �jszaka. Ha nem forogna, egyik oldal�n mindig nappal, a m�sik oldal�n mindig �jszaka lenne. Teh�t csak a f�ld egyik fele lenne lakhat�, �s csak ott lenne n�v�nyzet is. Isten azonban azt akarta, hogy az eg�sz f�ld lakhat� legyen, �s ez�rt �gy alkotta meg a f�ldet, hogy forogjon a saj�t tengelye k�r�l is. Azonban ez a forg�s sem szab�lyos. A f�ld a saj�t tengelye k�r�l billegve forog, ez�rt van tavasz, ny�r, �sz, t�l. Ha nem �gy lenne, a napsug�r nem tudn� kell�k�ppen felmeleg�teni a f�ld felsz�n�t. Egyes helyein t�l nagy h�s�g lenne mindig, s az egyenl�t�t�l �szakra �s d�lre hamarabb lenne t�l nagy hideg, �s lehetetlen lenne az �let. Kevesebb ember f�rne el. Isten az�rt billegtette meg a forg� f�ldet, hogy v�ltozatosabb �lettel t�bb ember f�rjen el rajta.

 Figyelj�k meg, Isten hogyan gondoskodott az emberr�l. Kezdetben adott �llatokat, hogy az embert szolg�lj�k, seg�ts�k. Ez volt az emberis�g term�szetes energia seg�ts�ge. De Isten m�r el�re elrejtette a k�szenet, hogy a nagyobb energia seg�ts�g legyen az emberis�g fejl�d�s�nek egy bizonyos szakasz�ban. Elrejtette a k�olajat, a benzint is, hogy majd legyen energiahordoz� egy k�s�bbi korban. Elrejtette a nukle�ris energi�t, hogy mikor majd sz�ks�g lesz r�, az ember haszn�lni tudja. �s m�g bizonyosan el van rejtve t�bb �j energiaforr�s, �s az ember lehet, hogy megtal�lja azokat.

Valahogy olyan ez, mint amikor egy szeret� sz�l� �tadja fiatal h�zas gyermek�nek az �j lak�st. Berendezi azt, s a h�t�szekr�nyt, a kamar�t, a pinc�t megt�lti minden j�val. A fiatal h�zasoknak nem a semmib�l kell megszerezni a f�t�anyagot, a t�pl�l�kot, csak megtal�lni az ap�t�l el�re odak�sz�tett dolgokat. Az azt�n a fiatal h�zasok felel�ss�ge, boldogs�ga vagy boldogtalans�ga, hogy mire �s hogyan haszn�lj�k a megtal�lt dolgokat.

A szem�lyes �let�nket is Isten igazgatja. Az � akarata ott van minden dolog m�g�tt. Gazdags�ggal, szeg�nys�ggel, eg�szs�ggel, betegs�ggel, mindennel van valami c�lja, amivel �let�nket form�lni akarja. Ez�rt l�nyeges dolgokban nincsenek v�letlenek. Gondoljunk ism�t J�zsef t�rt�net�re. Vajon v�letlen�l j�tt-e arra a rabszolgakeresked�, amikor J�zsefet a sz�raz k�tba dobt�k testv�rei? Bizony�ra nem v�letlen�l. Isten m�r kijel�lte �t, hogy elvigye Egyiptomba, hogy J�zsef majd ott az orsz�g m�sodik embere lehessen.

Sokszor nem l�tjuk Isten gondvisel�s�t. Kisgyermek koromban tany�n laktunk. Amikor egyszer elutaztunk a k�zeli kisv�rosba, sz�leim bementek egy �zletbe, �s azt mondt�k, maradjak az �zlet el�tt, mindj�rt j�nnek. V�rtam �ket a bej�rat el�tt. L�ttam a sok idegen embert, �s egyszerre azt gondoltam, engem ottfelejtettek. Elkezdtem s�rni. Biztosra vettem, hogy elfeledkeztek r�lam, pedig �k k�zben figyeltek a kirakaton �t �s ut�nam j�ttek. �gy vagyunk sokszor Istennel is. Azt hissz�k, hogy elfelejtett, pedig k�zben l�t �s ut�nunk j�n.

Vannak f�jdalmas oper�ci�k, amelyek gy�gyul�st hoznak. Az orvos az�rt v�g, hogy kivegye a test beteg r�sz�t. Isten is �gy oper�lja meg n�ha az �let�nket. Ez is az � gondvisel�s�hez tartozik.

Vajon a rosszat is Isten akarja? Nem. Isten bizonyos m�rt�kig megengedi a rosszat, de hatalma van azt is j�ra ford�tani. Aki elk�veti a gonoszs�got, az nem mondhatja, hogy nem hib�s, mert Isten akarat�b�l tette, mert a saj�t gonosz akarat�b�l k�vette el. Az m�s k�rd�s, hogy Istennek ezt a rosszat is hatalma van j�ra ford�tani, de ez nem menti a gonoszs�got elk�vet� b�n�ss�g�t.

K�lvin J�nos ezt �gy szeml�ltette: K�pzelj�k el, hogy egy gonosz bank�rt kirabol egy bet�r�. Ez lehet a bank�r felett Isten b�ntet�se, de nem menti a bet�r�t, mert a bet�r� nem az�rt t�rt be, hogy Isten b�ntet�s�t v�grehajtsa, hanem az�rt, hogy lopjon.

A gondvisel�sbe vetett hit�nk nem fatalizmus. (Fatalizmus a megv�ltozhatatlan, elker�lhetetlen sorsban val� hiv�s.) A gondvisel�sbe vetett hitbe az is beletartozik, hogy nek�nk teljes felel�ss�ggel el kell v�gezn�nk feladatunkat, de k�zben tudnunk kell, hogy az utols� sz� az Isten�, s neki mindig hatalma van benn�nket megseg�teni.

Mondhatjuk-�, hogy a gazdags�g �s a szeg�nys�g Istent�l j�, s akkor nek�nk nem kell a szeg�nyeken seg�ten�nk? Nem, mert a Szent�r�sban meg van �rva, hogy a szeg�nyeket seg�ten�nk kell. Ha mi szeg�nyed�nk le, azzal pr�b�ra tesz benn�nket Isten, s k�l�n �let�nkben ennek is valami oka, �rtelme vagy valami c�lja van. Ha m�s szeg�nyedik le, az is pr�ba sz�munkra, hogy hogyan seg�tj�k, mennyi szeretet van benn�nk. Ez�rt �let�nk minden esem�nye m�g�tt meg kell keresn�nk Isten akarat�t. Ebben seg�t a Szent�r�s rendszeres olvas�sa.

28. k�rd�s: Mit haszn�l nek�nk Isten teremt� munk�j�nak �s gondvisel�s�nek ismerete?

Felelet: Hogy a kedv�nk ellen�re val� dolgokban t�relmesek, a boldogs�gban h�l�datosak, j�vend� dolgainkra n�zve pedig a mi h�s�ges Isten�nkben �s Aty�nkban j� rem�nys�g�nk legyen afel�l, hogy semmi sem szakaszthat el minket az � szerelm�t�l, mivel minden teremtm�ny annyira az � kez�ben van, hogy az � akarata n�lk�l semmit sem tehet, s�t meg sem mozdulhat.

A K�t� teh�t h�rom dolgot nevez meg. Az els�, hogy a kedv�nk ellen�re lev� dolgokban t�relmesek legy�nk. Mondjatok egy kedv�nk ellen�re val� dolgot. Nyilv�nval�an egy rossz jegy is az iskol�ban kedv�nk ellen�re val� dolog, de a betegs�g is, a szeg�nys�g is az. Amikor elvitt�k az embereket k�nyszerlakhelyre, b�rt�nbe z�rt�k, az is kedv�k ellen�re volt. Kedv�nk ellen�re val� dolog az is, ha egy terv�nk nem siker�l, anyagi vagy lelki k�r �r benn�nket. Ilyenkor l�tszik meg a hit�nk, hogy tudunk-e t�relmesek lenni, b�zunk-e abban, hogy Isten megseg�t?

A m�sodik, hogy j�vend� dolgainkra n�zve a mi h�s�ges Isten�nkben �s Aty�nkban j� rem�nys�g�nk legyen afel�l, hogy semmi sem szakaszthat el minket az � szerelm�t�l. A neh�z id�kben a pr�b�kban l�tszik meg: van-e igazi hit�nk? Van-e akkor is j� rem�nys�g�nk? Tudjuk-e, hogy minden teremtm�ny annyira az � kez�ben van, hogy az � akarata n�lk�l semmit sem tehet, s�t meg sem mozdulhat?

A harmadik az, hogy a boldogs�gban h�l�datosak legy�nk. Ez a h�rom dolog az Istenben b�z� h�v� kereszty�n ember magatart�sa. A pr�b�ban a t�relem, a boldogs�gban a h�laad�s �s a bizonytalan j�v�re n�zve az Istenbe vetett bizalom. Magunkat is meg kell vizsg�lnunk, hogy megvan-e benn�nk ez a h�rom: a t�relem, a h�laad�s �s a bizalom.

Az el�z� k�rd�sekben azt hallottuk, hogy az�rt is lehet bizalmunk a j�v�ben, mert Isten javunkra ford�thatja �s javunkra is ford�tja a pr�b�kat. Persze nem mindenkinek v�lik jav�ra a pr�ba. Az Ige szerint, akik az Istent szeretik, azoknak minden javukra van (R�m 8,28). Akik az Istent szeretik. Akik nem szeretik az Istent, azoknak nincs minden a javukra. Mert akik az Istent szeretik, azok ha szenved�sben vannak, keresik Istent, m�g ink�bb megtal�lj�k, �s meger�s�dik a hit�k. Olyanokk� lesznek a Szent�r�s szavaival, mint a t�zben megpr�b�lt arany. Javukra lesz a szenved�s. Isten sokszor fekete csomagban, fekete csomagol�pap�rba csomagolva adja nek�nk nagy aj�nd�kait. Ez a fekete csomagol�pap�r lehet szenved�s, betegs�g, amin m�g �tmegy�nk, a lelk�nk megsz�p�l, megnemesedik, s tele lesz Isten aj�nd�kaival. A m�sik, hitetlen ember is �tmegy ezen, de m�g ink�bb elkeseredik, mert a szenved�sben nem keresi Istent, hanem gyal�zza. Gy�l�li, v�dolja az embereket, s v�g�l a lelk�ben �sszet�rik, �s �gy nem lesz jav�ra a szenved�s.

Aki szereti Istent, annak a boldogs�g jav�ra lesz, mert tele lesz a sz�ve Isten ir�nti h�l�val, s ezt azzal is megmutatja, hogy seg�ti a bajban l�v�ket, �r�met szerez m�soknak. Ez�ltal a saj�t lelke is sz�p�l, �s neki is sok �r�me lesz, l�tva az �r�m�t, amit m�soknak szerzett. Aki nem szereti Istent, az a boldogs�gban elhiszi mag�t, dikt�tor lesz, letapos m�sokat, uralkodni akar, eldurvul a lelke.

Aki szereti Istent, az a j�vend�re n�zve bizalommal viseltetik, tudja, hogy Isten majd megseg�ti. Aki nem szereti Istent, az vagy f�sv�ny lesz, �s gy�jt, hogy gazdag legyen, vagy mindenkit megpr�b�l letaposni, hogy biztos�tsa mag�nak a j�v�t, vagy �sszet�rik a j�v� ir�nti f�lelemt�l a lelke, �s nem lesz jav�ra a j�v� v�r�sa. Ez�rt csak akik Istent szeretik, azoknak lesz minden javukra, mint akik az � v�gz�se szerint hivatalosak.

Eml�keztek, mit mond a parancsolat? Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes sz�vedb�l, teljes lelkedb�l �s teljes elm�db�l. Ha szereted Istent, akkor tudsz b�zni benne, s akkor boldog lesz az �leted. A kereszty�n �let felel�s �let, de egy�ttal a gondtalans�g �lete is, mert az Istenbe vetett felt�tlen bizalom elveszi a f�lelmet. Egy csal�d egy kir�ndul�son szakad�k sz�l�re ker�lt. Az �desapa h�tizs�kban, k�t�lre k�tve engedte le a szakad�kon �t a gyermek�t. K�s�bb a gyermeket megk�rdezt�k, hogy f�lt-e. Hogy f�ltem volna – mondta –, hiszen �desap�m fogta a k�telet?! Ha �let�nk ak�rmilyen nagy szakad�ka felett fogunk lebegni, ne felejts�k el: Isten fogja a k�telet.