Az Atya Istenr�l

 

IX. �RNAPJA

 

26. k�rd�s: Mit hiszel, mikor ezt vallod: „Hiszek egy Istenben, mindenhat� Aty�ban, mennynek �s f�ldnek teremt�j�ben”?

 

Felelet: Hiszem, hogy a mi Urunk J�zus Krisztus �r�kk�val� Atyja, aki a mennyet �s a f�ldet, minden benne l�v�kkel egy�tt semmib�l teremtette, �s azokat �r�kk�val� tan�cs�val �s gondvisel�s�vel fenntartja �s igazgatja: �nnekem az � Fi��rt, a Krisztus�rt Istenem �s Aty�m; ez�rt �gy b�zom �benne, hogy semmit sem k�telkedem afel�l, hogy mind testi, mind lelki sz�ks�geimre gondot visel, s�t m�g mindazt a rosszat is, amit e siralomv�lgyben re�m bocs�t, javamra ford�tja; mivelhogy ezt megcselekedheti mint mindenhat� Isten, s meg is akarja cselekedni mint h�s�ges Atya.

 

Honnan lett a vil�g? Tudjuk, hogy egyszer nem volt. Tudjuk, hogy kezdetben nem volt �let, s�t azt is tudjuk, hogy 20 milli�rd �vvel ezel�tt nem volt vil�goss�g, �s azt is tudjuk, hogy nem voltak csillagrendszerek sem. A Big-bang elm�let �ta tudjuk, hogy az eg�sz mindens�g egy nagy robban�sb�l keletkezett. A robban�s el�tt nem volt k�zzelfoghat� anyagi vil�g. Honnan lett minden?

 

A mindens�g �s az �let keletkez�s�r�l k�tfajta elm�let van. Az egyik a hitetlenek ideol�gi�ja, a materializmus elm�lete, amit k�l�n�sk�ppen a kommunizmus terjesztett. Ez azt mondja, hogy a vil�got senki nem teremtette, csak �gy mag�t�l, v�letlen�l lett. El�sz�r azt mondt�k, hogy mindig is volt, de most m�r bebizony�totta a tudom�ny, hogy nem volt mindig. A vil�gegyetem t�gul. A csillagrendszerek �ri�si sebess�ggel t�volodnak egym�st�l. Ha id�ben ezt visszaforgatjuk, akkor r�j�v�nk, hogy egymilli� �vvel ezel�tt sokkal k�zelebb voltak egym�shoz, azel�tt m�g k�zelebb. Volt egy pont, amikor minden egy helyen volt, de nem a mai anyagi form�j�ban, mert atomszerkezet, teh�t anyag sem volt. Ezt dolgozta ki a Big-bang elm�let. (A Big-bang elm�let�rt Nobel-d�jat kaptak a felfedez�k.) Teh�t nem volt mindig a mai vil�g. Honnan lett akkor? Csak k�t felelet van r�: hogy v�letlen�l mag�t�l, vagy pedig Isten teremtette. Pr�b�ljuk meg f�lretenni most egy pillanatra a Bibli�t, �s t�maszkodjunk csak a saj�t esz�nkre. Honnan l�tjuk azt, hogy a vil�g nem v�letlen�l mag�t�l lett, hanem a vil�got Isten teremtette?

 

Ami v�letlen�l mag�t�l lesz, abban nincs logika, annak nincs c�lja, az nem �rtelmes dolog. Amiben valami logika van, azt m�r valaki csin�lta. N�zz�tek meg a sz�ket, n�gy l�ba van, ennek a n�gy l�bnak az a hat�rozott feladata, hogy tartsa a sz�knek az �l� r�sz�t, s ha egy h�ta van, nekit�maszkodhatsz. Most elhinn�tek-e, ha �n azt mondan�m: ez a sz�k v�letlen�l, mag�t�l lett? Egyszer kid�lt egy feny�fa, azt azt�n sodorta a sz�l, csapkodta a vill�m, beleesett a patakba, �s horzsol�dott itt, ott, m�g v�g�l odaker�ltek a szegek is v�letlen�l, �s az enyv is eg�szen v�letlen�l pont oda, ahova kellett, s eg�szen v�letlen�l lett n�gy egyforma hossz� l�ba, �s ez mag�t�l v�letlen�l kialakult. Elhinn�tek-e? Nem. Mi�rt nem? Mert l�tj�tok ebben a sz�kben a logik�t, �rtelmess�get; n�gy �ppen egyforma hossz� l�ba van, s ez az�rt van �gy, hogy ne billegjen, szimmetrikus �l�r�sze van, �s h�tr�sze van, hogy lehessen nekit�maszkodni. Ha r�n�ztek erre a sz�kre, b�r soha nem l�tt�tok az asztalost, aki csin�lta, tudj�tok, hogy volt egy asztalos, aki ezt a sz�ket k�sz�tette. Mert ebben a sz�kben benne van az asztalos �rtelmess�ge, logik�ja, s ez a sz�k szolg�l valamit, c�llal csin�lt�k.

 

Ez a helyzet a vil�ggal is. Sokkal bonyolultabb dolog egy csillagrendszer, mint ez a sz�k. Sokkal bonyolultabb dolog az �let a f�ld�n, mint ez a sz�k. Azt is kellett valakinek csin�lni.

 

K�pzelj�tek el, hogy k�t ember, aki elmaradott vid�kr�l j�tt, �s nem ismeri a mai technik�t, kinyit egy h�t�szekr�nyt. Megkapj�k a rajz�t, tanulm�nyozz�k. Az egyik azt mondja: Ezt n�zd meg, milyen �rtelmes dolog, valaki kellett, hogy kital�lja. Az amm�ni�k itt �sszepr�sel�dik, felmelegszik, azut�n tov�bb j�n a vezet�keken, kit�gul, a kit�gul�s h�elvon�ssal j�r, leh�l, s ez�ltal h�ti az eg�sz h�t�szekr�nyt. Majd �jra �sszepr�sel�dik, �s megint leh�l. Ilyen c�lszer� k�rforg�s van benne, s ez�ltal a h�t�szekr�ny egy bizonyos amm�ni�kmennyis�ggel mindig h�teni tud. Ezt a h�t�szekr�nyt valaki kellett hogy tervezze �s csin�lja. A m�sik azt mondja: Ugyan, ez a h�t�szekr�ny, ez v�letlen�l, mag�t�l lett. �vmilli�k folyam�n a vas�rc h�nykol�dott, azt�n vill�m csapta, vihar sodorta, es� verte, v�zbe, t�zbe beleker�lt, kiolvadt, azt�n kialakult egy ilyen h�t�szekr�ny. M�g v�letlen�l amm�ni�k is ker�lt bele. Melyik embernek van igaza? Nyilv�n az els�nek. A m�sodik nem gondolkod� ember, nem l�tja meg a h�t�szekr�nyben rejl� logik�t, s ez�rt nem tud eljutni a tervez�j�ig, mert nem gondolkozik. Ilyen a hitetlen ember is, mert nem csak a h�t�szekr�nyben, hanem az eg�sz vil�gban ilyen k�rforg�s van. Pl. ilyen az oxig�n k�rforg�sa. Az �llatok �s az emberek elhaszn�lj�k az oxig�nt, �s sz�ndioxidd� alak�tj�k, de ott vannak a n�v�nyek, amelyek bel�legzik a sz�ndioxidot, �s sz�nn� �s oxig�nn� alak�tj�k vissza. Ilyenform�n a vil�gban van egy �letet biztos�t� oxig�nk�rforg�s, �ppen mint a h�t�szekr�nyben az amm�ni�kkal. Ugyanazon mennyis�g� oxig�nnel mindig van friss leveg�, �s �lni tudnak az emberek, az �llatok �s a n�v�nyek is. Ezt a k�rforg�st megn�zi az egyik ember, s azt mondja: Itt kell legyen valaki, aki ezt kital�lta, itt minden �gy �sszef�gg, s mindennek c�lja van, az eg�sz az�rt van �gy, hogy �let legyen a f�ld�n. Ez a k�rforg�s nem v�letlen, ezt valaki kital�lta, valaki megcsin�lta, mint a h�t�szekr�nyt. A m�sik ember azt mondja: Mag�t�l, v�letlen�l alakult ki az eg�sz, ezt nem csin�lta senki. Melyik gondolkozik �rtelmesebben? Nyilv�n az els�, mert megl�tta benne a logik�t.

 

De ilyen a v�z k�rforg�sa is. A v�z elp�rolog, a magasban �sszes�r�s�dik, azt�n lehull mint es�, �s ilyenform�n mindig friss vizet adnak a forr�sok, a patakok, a foly�k, �s nem posv�nyosodnak el a tavak. Ha nem lenne meg ez a k�rforg�s, akkor minden �ll�v�z elposv�nyosodna, ihatatlann� v�lna. Nem lenne �desviz� patak, foly�, s v�g�l is nem lenne �let a f�ld�n. Gondolj�tok, hogy ez v�letlen�l van? Aki azt mondja, hogy v�letlen�l van, �ppen olyan, mint aki azt mondja, hogy a h�t�szekr�nyben v�letlen�l van az amm�ni�k k�rforg�sa. Mert ahhoz, hogy legyen �let a f�ld�n, sz�ks�ges ez a k�rforg�s.

 

K�pzeljetek el egy �ri�si modern gy�rat, amely a nagyv�rosokban megsz�rn� a leveg�t, az aut�k kipufog�g�z�t, a sz�ndioxidot, felhaszn�lva szenet, cellul�zt, �p�t�anyagot, oxig�nt termelne. Bizony�ra sok �p�let, g�p �s speci�lis vegyi anyag kellene hozz�, de �ld�s lenne a v�rosok sz�m�ra. K�pzelj�tek el, hogy valaki megcsin�ln� ennek az �ri�si gy�rnak a kicsiny�tett m�s�t, mondjuk ezerszer kisebbre csin�ln� meg. A jap�nok nagyon �rtenek ahhoz, hogy miniat�r dolgokat csin�ljanak. Ezerszer vagy milli�szor kisebbre csin�ln�k meg. Ha valaki megn�zn� ezt a milli�szor kisebb gy�rat, �s azt mondan�, hogy ezt nem csin�lta senki, ez mag�t�l j�tt l�tre, nevets�ges dolgot �ll�tana. Hiszen egymilli�szor kisebbnek megcsin�lni sokkal nehezebb, mint ilyen nagynak.

 

Most vegy�nk el� egy falevelet (fel lehet mutatni a falevelet), ez is egy ilyen gy�r, csak lehet, hogy t�zmilli�szor kisebb, mint az eredeti. Sz�ntelen vegyi munka folyik benne. Felveszi k�v�lr�l a sz�ndioxidot, �talak�tja sz�nn� �s oxig�nn�. Kibocs�tja az oxig�nt, �s elrakt�rozza a szenet, �s kem�ny�t�t, cellul�zt gy�rt. Vajon ez mag�t�l, v�letlen�l lett? Ez is egy �zem, �ppen �gy dolgozik, mint a nagy gy�r, csakhogy t�zmilli�szor kisebb. Mily csod�latos, ha belegondolsz, r� kell d�bbenni arra, hogy ezt valaki csin�lta, valaki tervezte. K�pzelj el egy falevelet, amelyet milli�szor megnagy�tan�nk, a bels� titkos csatorn�iban j�rni tudn�nk, �s l�tn�d, hogyan j�n be a sz�ndioxid, hogyan termel�dik az oxig�n, hogy rakt�roz�dik el a sz�n, hogy termel�dik a rostos faanyag, a cellul�z. L�tn�nk, hogyan megy el k�l�n csatorn�n minden anyag a maga hely�re, hol veszik be a sz�ndioxidot, �s hol adj�k ki az oxig�nt. Valami csod�latos utaz�s lenne benn a falev�lben, egy milli�szor nagyobb falev�lben. Akkor igaz�n meg�rten�nk, hogy azt valaki csin�lta.

 

L�ttam egyszer egy automata varr�g�pgy�rat, egyetlenegy ember volt az emeleten, aki ir�ny�totta az eg�szet. Minden fut�szalagon ment, meg�llt a munkadarab, kiny�lt egy f�r�, megf�rta a munkadarabot, az tov�bbment, kiny�lt egy csavar, �s becsavarodott a megfelel� helyre stb. A fut�szalag v�g�n kij�tt a villanyvarr�g�p. Ha valaki bemenne ebbe a gy�rba, s nem l�tna senkit sem, csak azt, hogy a fut�szalag viszi az anyagot, hogy m�k�dik a f�r�, hogy j�n a csavar, beker�l a csavarmenetbe, �s illeszkedik mag�t�l �ssze a varr�g�p, akkor nem buta lenne-e az az ember, ha azt mondan�, hogy ezt a gy�rat senki sem tervezte, ez csak �gy kialakult mag�t�l? Nyilv�n rettenetesen ostoba lenne. Az �rtelmes ember azt mondan�: Milyen csod�latos ez, milyen csod�latosan tervezte meg valaki ezt az automata varr�g�pgy�rat. L�tj�tok, ilyen az �let is. Minden �sszepasszol. Az emberek, az �llatok, a napsug�r, a meleg, a t�l, a tavasz, minden �sszepasszol. S ilyen az emberi szervezet is, hogy �sszepasszol benne minden. Mennek az erekben magukt�l, �s sz�ll�tj�k a v�r�s v�rsejtek az oxig�nt, harcolnak a feh�r v�rsejtek a bacilusok ellen, dobog a sz�v, m�k�dik a t�d� stb. Minden egy csod�latos g�pezet. Egy csod�latos automata varr�g�pgy�r. Milyen ostoba is az az ember, aki azt mondja, hogy ezt senki nem csin�lta, ez mag�t�l keletkezett.

 

Tudj�tok, hogy az �let a tudom�ny szerint az egysejt�b�l �llt el�. Az egysejt�nek kb. sz�zezer bels� alkatr�sze van. Ha a kezetekbe adn�k most egy csavart �s egy any�t, ami r�csavarodik a csavarra, �s azt mondan�m: higgy�tek el, hogy ez a csavar mag�t�l, v�letlen�l keletkezett, elkezdett h�nykol�dni a vas�rc, mag�t�l kiolvadt, �s kialakult a menet rajta, az any�n meg bel�l alakult ki v�letlen�l a menet, �s �rdekes m�don ez a kett� pont �sszepasszol, �s ez eg�szen v�letlen�l t�rt�nt, ezt senki nem tervezte, senki nem ir�ny�totta, senki nem csin�lta – elhinn�tek-e nekem? Nem, mert azon az egyszer� csavaron l�tszik a c�lszer�s�g. K�t darab, ami �sszeillik, amivel lehet dolgozni, s aminek �rtelmes c�lja van, nem keletkezhetett v�letlen�l. Mit gondoltok? Mi a bonyolultabb, a csavar vagy az egysejt�? Nyilv�n az egysejt�. Hiszen az egysejt�nek sz�zezer bels� alkatr�sze van, �s maga a g�nl�nc a dezoxiribonukleinsav, aminek csak egy kicsi r�sze felfedez�s��rt Nobel-d�jat kaptak a tud�sok, annyira bonyolult, hogy alig lehet nyomon k�vetni. Mit gondoltok, ha egy csavarr�l nem hissz�k el, hogy mag�t�l, v�letlen�l alakult ki, vajon elhihetj�k-e az egysejt�r�l? Arr�l sem tudjuk elhinni. Valaki kialak�totta.

 

Most a vil�g, a biol�gia egy �j felfedez�snek a b�dulat�ban van. Ez a kl�noz�s. L�trehoztak egy b�r�nyt egy birka sejtj�b�l, �s ezzel lem�solt�k az eredeti birk�t. Erre azt mondhatn� a hitetlen ember, hogy �me, nincs Isten, mert mi is tudtunk egy birk�t teremteni. De ha ezt a birk�t meg tudt�k csin�lni, akkor ez a birka mag�t�l, v�letlen�l lett? Nem. Valaki csin�lta, valaki megtervezte, valaki k�s�rletezett vele, valaki el��rta, valaki l�trehozta, de ez sem az eredeti, nem az els�. Hiszen ezt is a birka sejtj�b�l csin�lt�k, teh�t m�r egy megl�v� sejtb�l hozt�k l�tre. De ha egyszer a f�ld�n l�trehozn�nak tudom�nyosan egy eredeti sejtet, ez sem d�nten� meg azt, hogy az els� sejtet az Isten teremtette, mert hiszen az a sejt, amit l�trehozn�nak, az sem v�letlen�l j�nne l�tre. Annak a l�trej�tt�t is egy �rtelem ir�ny�tan�, csak egy olyan emberi �rtelem, amely elleste Isten teremtett dolgainak a fel�p�t�s�t.

 

Figyelj�tek meg az emberi s �llati �szt�n�ket. Amikor a ty�k kotlani kezd, r��l a toj�sra. Azel�tt hi�ba �ltetn�nk, nem �l, akkor r��l, s ha kigy�l a h�z, akkor is rajta marad, mert benne van az �szt�n, hogy ki kell k�lteni az �j ty�knemzed�ket. Bergson, a sz�zad eleji h�res filoz�fus, aki el�sz�r ateista volt, be akarta bizony�tani m�g jobban a darwinizmust, s a v�g�n �gy lett istenh�v�. � tette fel azt a k�rd�st, hogy honnan van a ty�kban ez az �szt�n. �r�k�lte a ty�kmam�t�l, a ty�kd�dnagymam�t�l? De az els� ty�k honnan �r�k�lte? Mert ha az els� ty�k nem �lt volna re� a toj�sra, nem kelt volna ki a k�vetkez� ty�knemzed�k. Ebben az �szt�nben benne van a logika, a k�nyszer�s�g, a k�vetkez� nemzed�k. A ty�kba bele van t�pl�lva a kotl�s ideje, mint egy komputerbe, mint az �r�ba, amelyet felh�zunk, hogy reggel 6-kor vagy 7-kor csengessen, s akkor elkezd csengetni. Ki t�pl�lta bel�? Saj�t maga nem tudta mag�ba belet�pl�lni. �gy van belet�pl�lva az emberbe is pl. az, hogy egy bizonyos id�ben szerelmes tud lenni, csal�dot tud alap�tani. Bele van t�pl�lva az asszonyokba az, hogy amikor �llapotosok lesznek, m�r gy�lj�n a tej�k, hogy amikor a gyermek megsz�letik, legyen tej, amivel szoptassanak, s legyen benn�k az anyai �rz�s, hogy vigy�zzanak a gyermek�kre �s szeress�k.

 

N�zz�tek meg a m�heket. Logaritmussal kisz�m�tott�k, hogy a legnagyobb befogad�k�pess�g� �s leger�sebb fal� sejt az a hatsz�g� sejt, amit a m�hek �p�tenek. Honnan tudt�k �k ezt? Sz�moltak �k logaritmussal? Nem. Isten bel�j�k t�pl�lta az �szt�nt, hogy hogyan �p�ts�k a sejteket.

 

A teremtett vil�gban minden�tt Istennel tal�lkozunk. Az �szt�n�k is mind az � akarat�r�l besz�lnek. Ha �jszaka valaki j�rt a kertben, reggel, amikor kimegy�nk, a homokos �ton l�tjuk a l�bnyom�t. Nem l�tjuk az arc�t, nem tudjuk, hogy n�z ki, csak azt tudjuk, hogy valaki j�rt a kertben, mert ott van a l�bnyoma. �gy van tele a teremtett vil�g Isten l�bnyom�val: a logik�val, a c�lszer�s�ggel, az �rtelemmel, a csod�latos �sszehangol�d�sokkal, az �szt�n�kkel, a teremtett �lettel, a csillagok j�r�s�val, �s folytathatn�nk tov�bb.

 

Ezt a titokzatos Istent, aki mindent teremtett, �s aki mindent fenntart, J�zus Krisztus �ltal tudjuk igaz�n megismerni, mert � J�zus Krisztus Atyja. Krisztus elmondta, hogy �t az Atya k�ldte erre a vil�gra, �s az Aty�hoz ment vissza err�l a vil�gr�l.

 

Ez a vil�got teremt� Isten J�zus Krisztus�rt nekem is Istenem �s Aty�m – mondja a K�t�. Hogyan is lehet ezt meg�rteni? K�pzelj�tek el, hogy van egy gyermek, akit nagyon szeret az �desapja. Ez a gyermek tal�lkozik az utc�n egy rongyos, utc�ra dobott �rva gyermekkel. Megszereti, hazamegy, �s azt mondja: �desap�m, az �n kedvem�rt fogadd fiadnak ezt a gyermeket. �s az �desapa a gyermeke kedv��rt ezt az utcagyereket is fi�v� fogadja. Persze hogy nem term�szetes fia, de ott van az � h�z�ban �s az � szeretet�ben. L�tj�tok, J�zus Krisztus�rt �gy fogad benn�nket is fi�v� Isten. �s ha megismerem az � szeretet�t, akkor nem k�telkedem afel�l, hogy mind testi, mind lelki sz�ks�geimre gondot visel, s�t m�g mindazt a rosszat is, amit e siralomv�lgyben re�m bocs�t, javamra ford�tja, mivelhogy ezt megcselekedheti mint mindenhat� Isten, �s meg is akarja cselekedni mint h�s�ges Atya. Tudtok erre mondani egy p�ld�t? A Szent�r�sban hol van ez a p�lda? Ki volt az, akivel sok rosszat tettek a testv�rei, �s ezt a rosszat Isten mind jav�ra ford�totta? Eml�keztek a J�zsef t�rt�net�re? Milyen rosszat tettek vele a testv�rei? Meg akart�k �lni, azt�n eladt�k rabszolg�nak. Rosszat tett vele Potif�r is, mikor b�rt�nbe z�ratta. De Isten �gy rendezte, mindez hozz�j�ruljon ahhoz, hogy v�g�l is J�zsef Egyiptom m�sodik embere legyen. Ez�rt amikor a testv�rei f�lve el�be mentek, �s azt gondolt�k, hogy meg fogja �ket b�ntetni, azt mondta: Ti rosszat gondoltatok fel�lem, de Isten j�ra gondolta azt ford�tani.

 

Ez�rt sohase essetek k�ts�gbe. Ha az �let�nkben ak�rmilyen rossz j�n re�nk, abb�l Isten mindig tud valami j�t kihozni, ha abban a rosszban h�s�gesek maradunk �hozz�.

 

Isten azonban nem csak a f�ldet, hanem a mennyet is teremtette. Mi is a menny, vagyis a mennyorsz�g? Hiszen ak�rhova n�z�nk, nem l�tjuk a mennyorsz�got, �s az �rhaj�sok a rak�t�ikkal sem tal�lt�k meg azt.

 

Dicsekedtek azzal a Szovjetuni� �rhaj�sai is, hogy lesz�lltak a Holdra, de ott sem l�tt�k Istent. De h�t ez nagyon buta dicseked�s volt, mert nemcsak az van, amit l�tunk. P�ld�ul az ultrasz�neket nem l�tjuk, az ultrahangokat nem halljuk, m�gis vannak. Az nagyon buta gondolkoz�s, ha azt mondjuk, hogy csak abban hiszek, amit l�tok. L�tjuk vajon a gondolatot? Azt sem l�tjuk, �s m�gis van. L�tjuk-e a szeretet �rz�s�t? Azt sem l�tjuk, de m�gis van.

 

Hol van m�gis ez a mennyorsz�g, ez a menny? Hogy lehet elk�pzelni? Az a legizgalmasabb, hogy az elm�leti fizika m�r ennek is nyitogatja a kapuit. Ma m�r tudom�nyosan elk�pzelhet� egy hely, ahova innen bel�tni nem lehet. Se f�nysug�r, se r�di�hull�m, se rak�ta innen oda be nem megy. Ha azonban ott vannak, onnan minket l�tnak, s�t az eg�sz j�v�nket egy szempillant�s alatt l�tj�k. Ezt nem �n mondom, ez egy tudom�nyos cikknek a meg�llap�t�sa. Nem tudom, hallottatok-e a negyedik dimenzi�r�l? Ennek a hat�rai k�v�l vannak a mi�ltalunk �rz�kelt t�ren �s id�n. Egy eg�szen m�s vil�g ez, de ezt a m�sik vil�got Einstein k�pletei alapj�n matematik�val kisz�m�tott�k. A negyedik dimenzi� nem egy hipot�zis, hanem matematikailag bebizony�tott dolog. Az �rhaj�k m�r azokkal a k�pletekkel mennek, ami mindebb�l k�vetkezik. R�j�ttek arra, hogy nagy t�vols�gokn�l �s nagy sebess�gekn�l a t�megvonz�s newtoni k�pletei m�r nem felelnek meg. Innen indult el az a kutat�s, amivel azt�n eljutottak a negyedik vagy �t�dik dimenzi� fogalm�ig is. Ebben a kutat�sban mi egy kicsit m�g b�szk�k is lehet�nk, mert az alapjait, a nemeuklideszi geometria alapjait Lobacsevszkijjel egy id�ben Bolyai J�nos, erd�lyi tud�s rakta le. Bolyait�l indult ki az a tudom�nyos kutat�s, amely bebizony�totta, hogy a l�that� vil�gon k�v�l van egy m�sik, �ltalunk l�thatatlan vil�g, amelyben m�s t�rv�nyek uralkodnak. Ez a tudom�nyos kutat�s �sszeesik a Szent�r�s tan�t�s�val. Term�szetesen mi nem az�rt hisz�nk a Szent�r�sban, a mennyorsz�g l�tez�s�ben, mert most m�r ezt a mai tudom�ny is kezdi bebizony�tani, hanem az�rt, mert az �r J�zus Krisztus nek�nk elmondta. De j� tudni azt, hogy amit elmondott ezel�tt 2000 �vvel, arra lassan most m�r a tudom�ny is r�j�tt, vagy legal�bbis utal re�.